Magyar Hírlap, 2000. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-06 / 55. szám
2000. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ A vizsgaközpontok jelölik az érettségi elnököket A középiskolákban május 15-étől kezdődnek az írásbeli érettségik. Változást jelent, hogy míg eddig az iskolák kérhettek érettségi elnököt maguknak, a hivatalos jegyzéken szereplő biztosokat a jövőben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontok jelölik ki - szakmai alapon. Mivel az utóbbi években nem voltak problémák a feladatlapok titkosságával, ezeket továbbra is a hagyományos háromszoros biztonsági csomagolásban kapják meg az iskolák - közölte Hoffmann Rózsa, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontok igazgatója. A vizsgákat idén először nem a főjegyzők, hanem az 1999 szeptemberétől működő OKÉV-ek szervezik. A magyar és matematika írásbeli tételeket ebben az évben is az érettségi napján sorsolják ki, és a rádión keresztül közlik az iskolákkal. Hoffmann Rózsa nem zárta ki, hogy a jövőben a Sulinet-írisz internetes hálózatot is igénybe veszik az érettségik során, ám ehhez teljesen ki kell zárni a kezelési és biztonsági problémákat. Változást jelent, hogy míg eddig az iskolák javaslatot tehettek a hivatalos listán szereplő érettségi elnök személyére, mostantól az OKÉV- ek jelölik ki a biztosokat. Az érettségi elnöknek kell biztosítania a vizsgák törvényességét - mondta Hoffmann Rózsa, ezért ilyen módon is meg kell előzni a rosszindulatú gyanakvást. Nem kizárt - tette hozzá, hogy idén még az az érettségi elnök lesz az iskolában, akivel már az intézmények időpontot is egyeztettek, később azonban már az OKÉV kifejezett szakmai alapon szeretné kiválasztani a biztosokat. Bár Réz Gáborné, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke egyetért azzal, hogy ki kell zárni a visszaélések lehetőségét, felhívta a figyelmet arra, hogy korábban lehetett olyan elnököt választani, aki tisztában volt az adott iskola sajátos arculatával. Demszky Gábor főpolgármester nemrégiben Pokorni Zoltán oktatási miniszterhez írt levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az OKÉV-ek nem tudják kellő szakszerűséggel lebonyolítani az érettségiket. Az OKÉV közép-magyarországi régiójának vezetője például a fővárosi önkormányzat munkatársaitól kért segítséget a tételigénylésekkel kapcsolatos munkák elvégzéséhez. A hibák kockázatát éppen azáltal lehet csökkenteni, hogy ebben az átmeneti időszakban felkértük azokat a szakembereket, akik évek óta részt vesznek az érettségi vizsgák lebonyolításában - fejtette ki az OKÉV igazgatója. Az iskoláknak például most kell jelezniük, hány diák fog érettségizni az egyes tantárgyakból, s ehhez mennyi feladatlapra lesz szükség a vizsgák napján. Az igénylések leadásakor azonban az iskolák is szoktak komoly hibákat elkövetni. Az összesítések során biztonságot jelentenek a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Ezért a területenként hét fővel működő OKÉV-ek más megyékben is kértek és kaptak segítséget az önkormányzatoktól. •Jó. .. Négy-ötezren mehetnek közmunkára Idén négy-ötezer embert kívánnak foglalkoztatni közmunkán, azaz a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) kétmilliárd forintos keretéből finanszírozott, egyenként legalább száz főt foglalkoztató programokban. A március 10-éig benyújtható pályázatok alapján 1,6 milliárd - programonként legfeljebb 45 millió - forintot ítélnek majd oda, tudtuk meg az SZCSM-ben. Az idei közmunkapályázat során hat célcsoport közül lehet választani. Ezek az ár- és belvízvédelem, közúthálózatfenntartás, környezetvédelem, egészségi-szociális, valamint foglalkoztatási körülményeket javító feladatok, középületek építése, felújítása. Emellett a halmozottan hátrányos helyzetű állástalanok foglalkoztatására kell törekedni - mondta el érdeklődésünkre Fekete László, az SZCSM illetékese. A kétmilliárd forintos közmunkakeretből 1,6 milliárdra lehet pályázni március 10-éig, a többit az öt legelmaradottabb megye, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár között osztják szét. Tavaly - az 1998-ról áthúzódó programokkal együtt - csaknem 9 ezer embert foglalkoztattak közmunkán. Idén a létszám 4000-5000 főre zsugorodik, hiszen számítanak az új - májusban induló - közcélú foglalkoztatásra, melyet az önkormányzatok szerveznek majd. Erre 6,8 milliárd forintot csoportosítottak át az önkormányzatokhoz az idei büdzsében. Az idei közmunkák átlagosan öt hónapos foglalkoztatási lehetőséget nyújtanak. Kérdésünkre Fekete elmondta: egy ember munkába állítása - a járulékokkal, az esetleges munkaruha-hozzájárulással együtt - mintegy 45 ezer forintba kerül havonta. A megyénként, szakmánként kialakult átlagbért vették alapul a költségek előrejelzésekor. A foglalkoztatóknak a költségvetési támogatás 80 százalékát bérre és közterhekre kell fordítaniuk majd. Jelenleg két program fut országszerte, vagyis mintegy 200 fő van közmunkán. Ezek meghívásos pályázattal szervezett programok, kifejezetten cigány emberek foglalkoztatására - tudtuk meg az SZCSM-ben. •E.J. Forgatókönyv a népességfogyás ellen • Folytatás az 1. oldalról Az akadémikus szerint legnehezebben kalkulálhatók a tudati tényezők. Figyelembe kell venni az idegenekkel szembeni előítéleteket, ami egyáltalán nem magyar sajátosság. Úgy véli, ha folyamatos a gazdasági növekedés, könnyebben tolerálja a bevándorlást a társadalom. Hablicsek László szerint egyelőre nincs világos bevándorlási politikája Magyarországnak. Külföldi tapasztalatok szerint nem a bevándorló nemzetisége a döntő szempont, hanem például a képzettsége. Véleménye szerint azonos paraméterek mellett, bizonyosan előnyt jelent majd a magyar nemzetiség. Amikor kidolgozták a választott bevándorlási politika részleteit, azt előnyeivel és hátrányaival együtt be kell mutatni a társadalomnak, ez sokat oldhat a meglévő előítéletességen. Egy ilyen akciót egyszerre nem, legfeljebb csak több lépcsőben, évek alatt lehetne kivitelezni - véli Tóth Judit. Az MTA Politika Tudományok Intézetének migrációval foglalkozó szakembere rámutatott: nincs a világon olyan ország, ahol a lakosság által preferált migránsokat egyértelműen ki lehetne választani - és ezt a politikusoknak nem árt tudniuk, ha a közvélemény szemében is népszerű lépést akarnak tenni - fogalmazott. Ugyanis a Tárki februárban készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lakosság 38 százaléka egyáltalán nem engedne be idegeneket az országba. Ez az arány 1992-ben még csak 15, tavaly pedig 26 százalék körül mozgott. Az ideinél aggasztóbb eredményt csak 1995-ben hozott ki a Tárki: a megkérdezettek 40 százaléka vallotta magát nyíltan idegenellenesnek. Sik Endre szociológus elmondta, átlagon felüli az idegenellenesség az alacsony iskolai végzettségűek és a politika iránt közömbösek körében, de ellenszenvvel viseltetnek az idegenekkel szemben az idősek, illetve azok, akik elégedetlenek saját anyagi körülményeikkel és az ország gazdasági helyzetével. A szakemberek nem tudnak egyértelmű magyarázatot adni az idegenellenesség mértékének évenkénti változására. Egy biztos: a lakosság külföldiekkel kapcsolatos véleményét a médián keresztül kapott információk jelentősen befolyásolják. Érdekes, hogy havonkénti bontásban érezhetően nő az idegenellenesség a nyári hónapok után. A parlamenti szünet idején ugyanis több hely marad a külföldiekkel (menekültekkel, bűnözőkkel) kapcsolatos híreknek. • Dusza Erika - L. László János Vezércikk a 7. oldalon Kiket látnánk szívesen? Szakértők egy része nem tartaná helyesnek, ha egy betelepítési akció során kizárólag határon túli magyarok jönnének, míg mások szerint kifejezetten az lenne a jó, ha ők maradnának, és más, preferált országok polgárait fogadnánk be. A vizsgálatok szerint a közvélemény mindenekelőtt a látható kisebbséget zárná ki az országból: a hazánkban élő vagy megforduló arabokat, feketéket, ázsiaiakat és a romákat. A legszélesebb körben preferált csoport a határon túliaké, ugyanakkor - Tóth Judit kutató szerint - a megkérdezettek közül senki sem szokta kifogásolni, hogy őket is az „idegenek” blokkban szokták felsorolni a kérdőíven. A BM legfrissebb adatai szerint bevándorlási engedéllyel 65 ezer külföldi él Magyarországon, míg állampolgárságot évente átlag 3-10 ezren kapnak. Nem érint magyar posztot a NATO reformja MTI___________________ A magyar NATO-beosztásokat nem érinti a szövetség parancsnoksági rendszerének átalakítása - nyilatkozott a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai helyettes államtitkára az MTI-nek. Martinusz Zoltán elmondta, a három új NATO-tagországnak adott beosztásokat már az új parancsnoki struktúra figyelembevételével határozták meg. A parancsnoksági rendszer átalakításáról még 1998 decemberében határoztak a tagországok védelmi miniszterei, és több lépcsőben hajtják azt végre. Ennek során több parancsnokságot összevonnak, így kevesebb szövetségi főhadiszállás lesz. A helyettes államtitkár ismertetése szerint Magyarország összesen mintegy hetven NATO-beosztással rendelkezik, döntő többségben a belgiumi monsi főparancsnokságon, illetve a déli parancsnokságon és ahhoz kapcsolódó szervezeteknél. Ez év végéig ezeket a beosztásokat 70-75 százalékban szeretnék feltölteni - tette hozzá a védelempolitikai helyettes államtitkár. Először azokat a helyeket töltötték be, ahol alapvető fontosságú a magyar részvétel, azonban a teljes feltöltöttségnek nagyon komoly pénzügyi vonzatai is vannak - mondta. A helyek feltöltése egyébként azért is igen nehéz feladat a Honvédelmi Minisztérium számára, mert a NATO-beosztásokra azok a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, idegen nyelvet tudó, esetleg külföldi katonai iskolán tanult személyek alkalmasak leginkább, akikre a Magyar Honvédségnél is nagy szükség van - ismertette Martinusz Zoltán. BELFÖLD Összefogást és gyors cselekvést sürgettek a hét végén a Polgári Együttműködés a Tiszáért mozgalom tagjai. Az egyesületté alakult mozgalom szegedi fórumán elhangzott: elásás helyett égetéssel kellett volna ártalmatlanítani a ciánszennyezett haltetemeket. MH-összeállítás_________ A Kárpát-medence államai csak közösen, egymással együttműködve akadályozhatják meg a tiszai katasztrófához hasonló tragédiákat. A megelőzéshez egy ökológiai védőhálót volna célszerű kialakítani - hangoztatták többen, a Polgári Együttműködés a Tiszáért mozgalom rendezvényén. Az egyesületté alakult mozgalom elnöke, Mádl Ferenc akadémikus nemzeti ügynek nevezte a folyó élővilágának mielőbbi helyreállítását. A fórumon Solymosi Frigyes szegedi egyetemi tanár kifogásolta, hogy égetés helyett a műanyag zacskókba csomagolt mérgezett haltetemeket elvermelik. A szennyezést örökül hagyjuk utódainkra, mivel a cianidok a földben nem bomlanak le, hangsúlyozta Solymosi. Mint ismeretes, a Dorogi Hulladékégető Kft. felajánlotta a környezetvédelmi tárcának (KVM), hogy - figyelembe véve a szükséghelyzetet - ingyen elégeti a haltetemeket. Pepó Pál miniszter először köszönettel elfogadta a felajánlást, majd két nap múlva a tárca arra hivatkozva, hogy nincs erre engedélye az égetőnek, elutasította a hüldögök Dorogra szállítását. Helyette milliókért az állatifehérje-feldolgozó debreceni telepén föld alatti tárolókba temetik el a halakat. Solymosi Frigyes ezt a gyakorlatot kifogásolta. Balogh János professzor hozzászólásában a Tiszát ért egyéb káros anyagok csökkentésének fontosságáról beszélt. Szükség van továbbá arra, hogy a heveny mérgezést elszenvedett folyóba ne jusson jó ideig szennyező anyag, hiszen a Tiszának „diétáznia” kell - fogalmazott az akadémikus. Bruhács János pécsi nemzetközi jogász szerint „jogi akadályversenyre” kell számítani a kártérítési pereket illetően. A szakember szerint nem reménytelen, hogy Magyarország jogi úton érvényesíteni tudja érdekeit. Azonnali cselekvést igényel a Tiszatermelés helyett égetni kellene Mádl Ferenc Magyar Hírlap . Halott román folyók Romániában előtérbe kerültek a környezetszennyeződés kérdései azt követően, hogy a nagybányai Aural vállalat környezeti katasztrófát okozott. Amint a Víz- és Erdőgazdálkodási, Környezetvédelmi Minisztérium EU-nak készített legfrissebb jelentéséből kitűnik, az ország folyóinak 120 ezer kilométeres összhosszából 3 ezer kilométeres szakasza tekinthető halottnak. A dokumentum szerint a vizek minősége az utóbbi időben számottevően romlott, elsősorban a mezőgazdasági és ipari egységektől származó szennyező anyagok következtében. Több romániai folyó vízfolyásának több mint a fele alkalmatlan a halászásra. A délvidéki Ialomita 58, az Olt 24, a Szamos 21 százaléka tekinthető halott víznek. A legtragikusabb a helyzet a Moldovát északi irányból déli irányba teljes egészében átszelő Szeret folyón. Ennek 80 százalékán pusztult el az élővilág, miután ide eresztették szennyvizüket a térségben működő vegyi, kőolaj-vegyészeti és kohászati kombinátok. B.T. Bukarest Jól járunk az Eurofon díjcsomagokkal A Westel 900 előfizetői egy dologban biztosan hasonlítanak egymásra: valamennyien szeretnek jól járni. A mi dolgunk az, hogy a lehető legjobban megfeleljünk az elvárásaiknak. Ezért fejlesztettük ki az Eurofon díjcsomagok kedvezményes rendszerét. Eurofon 100, Eurofon 200, Eurofon 300 vagy Eurofon 400. Hálózaton belül csúcsidőben 10-40% kedvezménnyel beszélhet. Ha tudja, hogy átlagosan hány percet telefonál havonta, máris megvan „az ön díjcsomagja”. 100 perc körül az Eurofon 100,400 percnél az Eurofon 400 jelent optimális perc- és havidíjat. Kedvezményes percdíj: nettó 20 Ft* Éjszakai tarifa: nettó 10 Ft/perc* Hangposta: nettó 10 Ft/perc délután 4-tőől reggel 8-ig, és munkaszüneti napokon. Internet nettó 5 Ft/perctől Egyre többen telefonálhatunk egyre kevesebbért. Már közel 1 millióan tarthatunk kapcsolatot hálózaton belül jelentős kedvezményekkel. Akár Eurofonról beszélünk, akár más Westel 900 díjcsomagról... * A Westel 900 hálózatán belül hétköznap 20*22 Mig, 06-07 óráig, valamint munkaalitneti napokon nettó 20 Ft. 22-08 óráig nettó 10 Ft a percdl). lovauDi TurteiwGK os informacio. i2(o ja wssioi wa nwOZHtaooi oíjmeniesen nivnato), 265-9210, illetve az üzletekben. www.westel900.hu IQQOQl rOTEfc Keravill ofotért