Magyar Hírlap, 2000. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-01 / 77. szám
2 Magyar Hírlap ______VILÁGHÍRADÓ______ Pakisztán párbeszédet javasolt (AFP) India pénteken hivatalosan elutasította Pakisztán tárgyalási ajánlatát, kijelentve, hogy Iszlámábádnak előbb fel kellene hagynia a kasmíri „terrorizmussal”. Pakisztán a két országot szembeállító kérdések megoldására tett kísérletként javasolt párbeszédet Indiának a hét közepén. Pervez Musarraf tábornok, a katonai kormányzat vezetője azonban már múlt hét végén tartott beszédében kijelentette: Pakisztán kész arra, hogy „bármely pillanatban" tárgyalásokat kezdjen Indiával Kasmír kérdéséről. Washington nem békül (AFP) Az Egyesült Államok nem készül arra, hogy megváltoztassa Líbiával kapcsolatos politikáját - szögezte le Philip Reeker, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője Moamer el-Kadhafi líbiai vezető néhány órával korábban elhangzott nyilatkozatára reagálva. Kadhafi kilátásba helyezte: Tripoli nem zárkózik el a kétoldalú kapcsolatok rendezésétől, ha Washington hajlandóságot mutat annak a rendelkezésnek az eltörlésére, amely az amerikai állampolgároknak tiltja, hogy Líbiába utazzanak. Támadtak az acehi lázadók (Reuters) Az indonéziai Aceh tartomány elszakadásáért küzdő fegyveresek rálőttek tegnap a Mobil Oil vállalat chartergépére, megsebesítve annak két utasát - közölte a helyi rendőrség. A gép a földön volt, amikor rálőttek - tette hozzá Ahmed Kamal kapitány. A tartomány felszabadításáért küzdő szervezet szóvivője azonban azt állítja, hogy csupán a repülőtéren szolgálatot teljesítő biztonságiakra lőttek. A Mobil Oiltól elnézést kért a károkért, amelyeket okoztak. Szung pártot alapított (Reuters) A tajvani elnökválasztáson másodikként végzett James Szungot választották meg az újonnan alapított Első Néppárt (PFP) vezetőjévé. Az új szervezet a szigetlakók többségének véleményét kívánja képviselni, és felelős ellenzéki erőként óhajtja elősegíteni a szociális és politikai reformokat. Az 57 éves Szung, a Kuomintang egykori főtitkára és tartományi kormányzó még mindig nagy támogatással rendelkezik egykori pártjában is, amelyből a várakozások szerint nagyszámú elégedetlen tagot fog elcsábítani. Meleg fogadtatás Svájcban (Reuters) Wolfgang Schüssel osztrák kancellárt tegnap szívélyesen fogadták Svájcban. Adolf Ogi államfő kijelentette, hogy „Svájc tiszteletben tartja minden nemzet demokratikus választását, és bízik a demokrácia fékjeiben, ellensúlyaiban”. Az EU-tagállamokban mellőzött kancellárt az államfőn kívül fogadta a svájci kormány két minisztere is. Könnyítenek Irak sorsán (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag jóváhagyta, hogy megkétszerezzék azt az összeget, amelyet Irak - olajeladásokból származó bevételeinek felhasználásával - az olajkitermelő ipar fejlesztésére, korszerűsítésére fordíthat. Erre a célra a keret eddig évi 600 millió dollár volt (a júniusban záruló 12 hónapos időszak tekintetében), ezután viszont 1 milliárd 200 millió lesz. (Az egész évi kereten belül az összeget két egyenlő részre osztották, és e részösszegek a félévenként elkölthető plafont jelentik, a félévek közötti átcsoportosítás nem lehetséges.) A BT kilátásba helyezte, hogy később további keretbővítést tesz megfontolás tárgyává. LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI _____________Kiadónál történő előfizetés esetén____________ Magánszemélyeknek Köztieteknek Postai előfizetés --------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 800 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 7 200 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft 1 évre 14 000 Ft 16800R 16 800 . Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság (LHI) kerületi ügyfélszolgálati Irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu T —— A - _ - i, Keresse az Interneten le a Magyar Hírlapot! C?A JLl V m MHOnline www.masytrhirltp.hu Lapunkat rinduurttan szamlézi Magyaromig legnagyobb médiafigyeloje, ti »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapast Vill., Auróra u. 11., találom 303-4738, fax: 303-4744, Intimtt: www.obatrvtv.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP :TU MARQUAHE MÉRIIN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyették: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszarkasztók: POPOVICS GIZELLA, SZERDAHELYI CSABA, SZLUKA MÁRTON Rovatrasztók: GRÉCZY ZSOLT (kultúra), KISS LÁSZLÓ (■port), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), SZIGETI TAMÁS (fotó), SZOMBATHY PÁL (belpolitika), ÚJVÁRI MIKLÓS (külpolitika), VITÉZ F. IBOLYA (gazdasg) KIADÓI JÜRO MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó R„ Jürg Marauard svájci kiadóvállalat-csoportának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdatóal Igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjasztéal Igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA PR- én reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és e Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! KÜLFÖLD „Nem a gyerek itt a probléma , hanem Castro” Nem adják a rokonok Eliánt Benyújtotta az apa és rokonai számára az amerikai vízumkérelmet González ügyvédje. A Miamiban élő rokonok azonban pénteken kijelentették: nem hajlandók átadni Eliánt az apjának, amíg az ügy bírósági fellebbviteli szakasza nem zárul le. MH-összefoglaló ______ A rokonok azt állítják, hogy Juan Miguel González „durva, erőszakos ember", és csak arra hajlandók, hogy az esetleg oda utazó apa az ő felügyeletük - és hatósági biztosítás - mellett láthassa a fiát, de elvinni nem engedik. Az elsőfokú szövetségi bíróság illetéktelennek mondta magát arra, hogy elbírálja a rokonok által Elián számára benyújtott menedékjogkérelmet. Ezzel a bíróság a szövetségi kormány álláspontját támogatta meg, miszerint az ügyben az apa álláspontját kell figyelembe venni. A rokonok azonban fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú ítélet ellen - írta az MTI. Kérdés, hogy a szövetségi bevándorlási szerv az ügy jogerős elbírálása előtt érvényt akar-e szerezni annak az ideiglenes intézkedésnek, hogy a rokonok kötelesek átadni a fiút a hatóságoknak. Ennek rendészeti kikényszerítéséhez - a floridai kubai közösség felajzott hangulata, az időnként meg-megújuló Castro-ellenes tüntetések miatt - aligha lesz kész segítséget nyújtani Miami rendőrsége. A The New York Times tegnapi internetes kiadása Miamiban készült riportot közölt az ügyről. Az ott élők többsége úgy véli, hogy aki nem kubai, az nem is érti a problémát. „Ha nem Kubáról lenne szó, akkor vissza kellene küldeni az apjához. De Kubáról van szó, ahol a gyerek semmit sem kaphat - csak elektrosokkot és agymosást” - mondja egy 49 éves nő, aki egy kozmetikai szalonban dolgozik. A kubaiak úgy vélik, hogy a Castro által küldendő „gyerekátvevő delegáció" főleg a kisfiú apját őrizné, a gyereknek pedig kábító injekciót adna be, hogy hazacsempéssze Kubába. Meg vannak győződve arról, hogy a kubai küldöttség zömét biztonsági emberek alkotnák. Az amerikai kubaiak valósággal ördögi képet festenek Janet Reno igazságügy-miniszterről, Clinton elnökről és mindenkiről, aki haza akarja küldeni Eliánt Kubába. „Aki soha nem szenvedett a Castro-rezsim alatt, az nem értheti a kisfiú ügyében kirobbant érzelmeket" - mondják. Szerintük „Castro itt a probléma, nem a kisfiú". A nem kubai spanyol ajkúak egy része másként vélekedik: a kisfiút haza kell küldeni, hiszen törvények szerint kell élni: „akadnak, akik gazdagnak születnek, s mások, akik szegénynek.” Al Gore alelnök, demokrata elnökjelölt kijelentette, hogy a kisfiúnak és családjának állandó letelepedési engedélyt kellene adni az Egyesült Államokban. Ez a vélemény ugyan nem egyezik sem Bill Clinton, sem az amerikai hatóságok álláspontjával, viszont megfelel a választási kampány szavazatgyűjtő szabályainak. Schröder Tbilisziben Eduard Sevardnadze grúz államfő (jobbra) és vendége, Gerhard Schröder német kancellár gyertyát gyújt a mszketai ősi templomban fotó: reuters Szakadhat a japán koalíció Holnap kiléphet a hárompárti japán kormánykoalícióból a legkisebb párt. Rossz hú ez Obucsi Keidzo kormányfőnek, aki „egyedül marad” az Új Komeito párttal, amellyel a legkésőbb októberben megtartandó alsóházi választásokon harcba indulni felér egy öngyilkossággal. MH-összefoglaló ezaránt konzerva' -------------------------------------- tívként határozta meg Onma-Ozava Icsiro, a koalíció legki-gát - míg a koalícióhoz csak tisebb pártjának, a Liberális vagy októberben csatlakozó Új Pártnak igen kiszámíthatatlan Komeito centristának vallja vezetője tegnap bejelentette, magát. Csakhogy a kormányhogy a szombati hárompárti koalíció - és személyesen találkozón bejelenti a kilépést. Obucsi népszerűsége éppen Obucsi Keidzo Liberális De akkor kezdett esni, amikor azmokrata Pártja (LDP) és a tá- Új Komeito csatlakozott a vozni szándékozó Liberális koalícióhoz. Nemcsak a sorozatos botrányok rázkódtatták meg a kormányt, de a választók jól tudják, hogy az Új Komeito mögött a Szoka Gakkaj nevű, óriási befolyással rendelkező „világi” buddhista szervezet áll - és félnek tőle. Morita Minoru politikai elemző szerint az LDP és az Új Komeito szövetsége biztos választási vereséget ígér. Csakhogy Obucsinak jogában áll október előtt bármikor előrehozott választásokat elrendelni. A kezét azonban köti, hogy júliusban Okinava szigetén kerül sor a G8-ak (a hét legfejlettebb ipari ország plusz Oroszország) csúcsértekezletére, és addig aligha akarhatja felborítani a belpolitikai erőviszonyokat. Ozava Icsiro arra hivatkozik, hogy a liberális „nagy testvér” nem teljesítette ígéreteit. A koalícióból azonban feltehetőleg azért lép ki, mert a választásokon nagyobb szelet tortát remél. Reményeiben csalatkozhat: pártjának tíz tagja már közölte, hogy inkább Obucsihoz köti sorsát, s akár új Liberális Pártot is kész alakítani. Oroszország atomnagyhatalom akar maradni Putyin ratifikálná a START-szerződéseket Vlagyimir Putyin megválasztott orosz államfő pénteken kijelentette: stratégiai fontosságú a honi atomipar fejlesztése. Putyin védelmi minisztere a hadászati nukleáris (elrettentő) erő fenntartását szorgalmazta. MTI/Reuters Oroszország tárgyal, s a jövőben is tárgyalni kíván a hadászati támadófegyverzet korlátozásáról -jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin. A megválasztott államfő Sznyezsinszkben, a Cseljabinszk-70 nukleáris kutatóközpontban tett látogatást, s felszólalt az atomenergia-ügyi tárca értekezletén - jelentette az MTI. Putyin szavai szerint a világot meg kell szabadítani a felesleges fegyverzet torlaszaitól, s Oroszország ezért törekszik a START-2 ratifikálására, illetve a START-3 előkészítésére. A megválasztott elnök kitért arra, hogy e leszerelési törekvések fontossága ellenére az atomipar változatlanul Oroszország stratégiai érdekeinek fontos, mi több, növekvő jelentőségű területét jelenti, mert szükség van a nukleáris elrettentő erő „hatékonyságának növelésére”. „Az ország atomfegyverzetét megerősítjük, de szó sincs az atomarzenál növeléséről” - idézte Putyint a Reuters. Igor Szergejev védelmi miniszter szintén részt vett az értekezleten, s ugyancsak a hadászati nukleáris erő fejlesztése mellett szállt síkra, s olyan műszaki megoldásokat sürgetett, amelyek segítségével „semlegesíteni lehet a hadászati egyensúly megbomlásának fenyegetését abban az esetben, ha Washington felmondja a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról kötött ABM-szerződést”. Oroszország lakosságának csaknem fele teljes politikai kurzusváltást tart szükségesnek a Jelcin-korszak lezártával, míg harmada úgy véli, hogy az irányvonal megőrzése szükséges, sokkal hatékonyabb irányítás mellett - olvasható az ARPI orosz közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott felmérésében. Az oroszok többsége úgy véli, Putyin alkalmas arra, hogy Jelcin után másként irányítsa az országot. Orosz elitalakulatok harmadik napja hajtóvadászatot folytatnak a dél-csecsenföldi hegyekben az egyik belügyi konvojt tőrbe csaló muszlim fegyveresek után. A konvojt a vegyenói és a nozsaj-jürti járás határában érte támadás még szerdán. Pénteken az orosz hadvezetés elismerte, hogy az összecsapásban négy orosz rendőr meghalt, 39-en pedig eltűntek - írta a Reuters. 2000. ÁPRILIS 1. SZOMBAT Késleltetett török válság Ecevit maga mögött hagyta a bajt Burent Ecevit török kormányfő jelenleg Indiában tartózkodik, de egyre tornyosuló belpolitikai viharfelhőket hagyott maga mögött. Egyfajta bizalmi szavazásnak tekintette, hogy alkotmánymódosítással kiterjessze egy második mandátumra is Demirel köztársasági elnöki megbízatását - de leszavazták. MH-összefoglaló A végső szavazás ebben az ügyben április 5-én esedékes, de kiút egyelőre nem kínálkozik. Ecevit furcsa koalíciója - amely az ortodox vallási pártok kizárásával a jobb- és a „baloldalt” is egyesíti - szerdán leszavazta a kormányfő indítványát, hogy a belviták elkerülése érdekében módosítsák az alkotmányt és tegyék lehetővé Demirel második elnöki megbízatását is. Ecevit leginkább gazdasági reformterveire, távlatokban pedig az európai uniós tagságra hivatkozott. Csakhogy Demirel, aki hétszer volt kormányfő, és híres-hírhedt lett a nem éppen tiszta politikai csatározásokban, rengeteg ellenséget szerzett az idők folyamán. Úgy látszik, a politikai közéletnek elege lett belőle. Így voltaképpen nem is Ecevit, hanem Demirel a botrány vesztese - ám ennek a helyzetet nem jól felmérő miniszterelnök és kormánya ihatja meg a levét. Az ankarai tőzsde árfolyamai a szavazás hírére már csütörtökön közel 7,5 százalékot estek, s a zuhanás tegnap újabb egy százalékkal folytatódott. Miközben Ecevit koalíciójának száz képviselője is az alkotmánymódosítás ellen szavazott, a kormányfő még mindig bízik a képviselők belátásában. A török sajtó azonban már Iszmail Cem külügyminisztert, illetve Yildirim Akbulut parlamenti elnököt emlegeti lehetséges államfőként. Ha borul a kormány, Törökország újra olyan villongások színtere lehet, amelyek gyengítik európai és általában gazdasági integrációját. Az csak ráadás, hogy Ankara tekintélyét másik csapás is érte: Törökország ismételten elhalasztotta az Oszmán Birodalom megalapításának 700. évfordulójára tervezett ünnepségeket. Először a földrengés miatt halasztottak, de az ünnepségek - vagy inkább az oszmán birodalom - iránt most sem volt érdeklődés. Izraeli rendőrök lelőttek egy palesztin férfit Igen a libanoni kivonulásra Belehalt sérüléseibe az a palesztin férfi, akit civil ruhás izraeli határőrök sebesítettek meg csütörtök este Ciszjordániában. Ma már az izraeliek több mint kétharmada támogatja az egyoldalú katonai kivonulást Dél-Libanonból. MH-összefoglaló________ Az első vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a határőrök hamis információ nyomán hatoltak be a Jeruzsálemtől északra fekvő, ciszjordániai Anata faluba, mert fegyvereseket kerestek. Egy palesztinokat szállító jármű át akarta törni a település határában felállított úttorlaszt, mire a határőrök tüzet nyitottak. Az utasok közül egy férfit olyan súlyosan megsebesítettek, hogy még az éjjel belehalt sérüléseibe egy jeruzsálemi kórházban. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy megállapítsák: jogos volt-e a határőrök fegyverhasználata. Az AFP rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy az autóból egy kábítószerrel teli zacskót dobtak ki, ez magyarázza, hogy a vezető mindenképpen el akarta kerülni az ellenőrzést. A Maariv című izraeli napilapban pénteken megjelent felmérés adatai szerint az izraeliek 68 százaléka kedvezően fogadná az egyoldalú katonai kivonulást Dél-Libanonból. A kormány júliusra ígért lépésének támogatottsága egyértelműen nő, hiszen ez az adat március elején 61, két hónappal korábban 56 százalék volt. A kivonulást ellenzők aránya pedig ez idő alatt 31 százalékról 24-re csökkent. Ellentmondásos módon viszont az izraeliek mégis úgy vélik, hogy a kivonulás nem hoz majd nyugalmat Izrael északi határán a Bejrúttal és Damaszkusszal való megegyezés hiányában. (Szíria döntő befolyással bír Libanonban.) A nyilatkozók 71 százaléka úgy gondolja, hogy az erőszak folytatódni fog, húsz százalék ezzel ellentétesen vélekedik. A fennmaradó 9 százaléknak nincs véleménye - ismertette a felmérést a francia hírügynökség. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerint ki van zárva, hogy Szíria a Golán-fennsíknak akár egy négyzetcentiméteréről is lemondjon az Izraellel kötendő béke érdekében. Mubarak az egyiptomi sajtónak azt is elmondta, hogy ezt egyértelműen közölte Bill Clinton amerikai elnökkel és az izraeliekkel is. A Reuters jelentése szerint Mubarak beszámolt arról is, hogy hamarosan találkozik majd Háfez Asszad Szíriai elnökkel. „A végső megállapodást azonban mindenképpen ki kell dolgozni, s ehhez tárgyalásokra van szükség, amelyeken részt vesz az Egyesült Állaomok” - tette hozzá Mubarak. Clinton és Asszad találkozója kudarccal végződött vasárnap Genfben, nem sikerült újjáéleszteni a Golánfennsík jövőjéről folytatandó megbeszéléseket. A legkülönfélébb dolgok érdeklik őket. Ezért mindannyian ránk vannak kattanva.