Magyar Hírlap, 2000. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2 Magyar Hírlap ______VILÁGHÍRADÓ______ Pakisztán párbeszédet javasolt (AFP) India pénteken hivatalosan elutasította Pakisztán tár­gyalási ajánlatát, kijelentve, hogy Iszlámábádnak előbb fel kellene hagynia a kasmíri „terrorizmussal”. Pakisztán a két országot szembeállító kérdések megoldására tett kísérletként javasolt párbeszédet Indiának a hét közepén. Pervez Musar­­raf tábornok, a katonai kormányzat vezetője azonban már múlt hét végén tartott beszédében kijelentette: Pakisztán kész arra, hogy „bármely pillanatban" tárgyalásokat kezdjen In­diával Kasmír kérdéséről. Washington nem békül (AFP) Az Egyesült Államok nem készül arra, hogy megvál­toztassa Líbiával kapcsolatos politikáját - szögezte le Philip Reeker, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője Moamer el-Kadhafi líbiai vezető néhány órával korábban el­hangzott nyilatkozatára reagálva. Kadhafi kilátásba helyezte: Tripoli nem zárkózik el a kétoldalú kapcsolatok rendezésétől, ha Washington hajlandóságot mutat annak a rendelkezésnek az eltörlésére, amely az amerikai állampolgároknak tiltja, hogy Líbiába utazzanak. Támadtak az acehi lázadók (Reuters) Az indonéziai Aceh tartomány elszakadásáért küz­dő fegyveresek rálőttek tegnap a Mobil Oil vállalat chartergé­pére, megsebesítve annak két utasát - közölte a helyi rendőr­ség. A gép a földön volt, amikor rálőttek - tette hozzá Ahmed Kamal kapitány. A tartomány felszabadításáért küzdő szerve­zet szóvivője azonban azt állítja, hogy csupán a repülőtéren szolgálatot teljesítő biztonságiakra lőttek. A Mobil Oiltól el­nézést kért a károkért, amelyeket okoztak. Szung pártot alapított (Reuters) A tajvani elnökválasztáson másodikként végzett James Szungot választották meg az újonnan alapított Első Néppárt (PFP) vezetőjévé. Az új szervezet a szigetlakók többségének véleményét kívánja képviselni, és felelős ellen­zéki erőként óhajtja elősegíteni a szociális és politikai refor­mokat. Az 57 éves Szung, a Kuomintang egykori főtitkára és tartományi kormányzó még mindig nagy támogatással ren­delkezik egykori pártjában is, amelyből a várakozások szerint nagyszámú elégedetlen tagot fog elcsábítani. Meleg fogadtatás Svájcban (Reuters) Wolfgang Schüssel osztrák kancellárt tegnap szívé­lyesen fogadták Svájcban. Adolf Ogi államfő kijelentette, hogy „Svájc tiszteletben tartja minden nemzet demokratikus választását, és bízik a demokrácia fékjeiben, ellensúlyaiban”. Az EU-tagállamokban mellőzött kancellárt az államfőn kívül fogadta a svájci kormány két minisztere is. Könnyítenek Irak sorsán (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag jóváhagyta, hogy megkétszerezzék azt az összeget, amelyet Irak - olajeladásokból származó bevételeinek felhasználásá­val - az olajkitermelő ipar fejlesztésére, korszerűsítésére fordíthat. Erre a célra a keret eddig évi 600 millió dollár volt (a júniusban záruló 12 hónapos időszak tekintetében), ezután viszont 1 milliárd 200 millió lesz. (Az egész évi kere­ten belül az összeget két egyenlő részre osztották, és e rész­összegek a félévenként elkölthető plafont jelentik, a félévek közötti átcsoportosítás nem lehetséges.) A BT kilátásba he­lyezte, hogy később további keretbővítést tesz megfontolás tárgyává. LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI _____________Kiadónál történő előfizetés esetén____________ Magánszemélyeknek Köztieteknek Postai előfizetés --------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 800 Ft 4 200 Ft­­ 4 200 Ft félévre 7 200 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft 1 évre 14 000 Ft 16800R 16 800 . Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. Ezen­kívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság (LHI) kerületi ügyfélszolgálati Irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu T —— A - _ - i, Keresse az Interneten le a Magyar Hírlapot! C?A JLl V m MHOnline www.masytrhirltp.hu Lapunkat rinduu­rttan szamlézi Magyaromig legnagyobb médiafigyeloje, ti »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapast Vill., Auróra u. 11., találom 303-4738, fax: 303-4744, Intimtt: www.obatrvtv.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP :TU MARQUAHE MÉRIIN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyett­ék: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszarkasztók: POPOVICS GIZELLA, SZERDAHELYI CSABA, SZLUKA MÁRTON Rovatrasztók: GRÉCZY ZSOLT (kultúra), KISS LÁSZLÓ (■port), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), SZIGETI TAMÁS (fotó), SZOMBATHY PÁL (belpolitika), ÚJVÁRI MIKLÓS (külpolitika), VITÉZ F. IBOLYA (gazdas­g) KIADÓI JÜRO MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó R­„ Jürg Marauard svájci kiadóvállalat-csoportának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdatóal Igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjasztéal Igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA PR- én reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1­105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és e Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! KÜLFÖLD „Nem a gyerek itt a probléma , hanem Castro” Nem adják a rokonok Eliánt Benyújtotta az apa és rokonai számára az amerikai vízumkérel­met González ügyvédje. A Miamiban élő rokonok azonban pénteken kijelentették: nem hajlandók átadni Eliánt az apjá­nak, amíg az ügy bírósági fellebbviteli szakasza nem zárul le. MH-összefoglaló ______ A rokonok azt állítják, hogy Juan Miguel González „durva, erőszakos ember", és csak arra hajlandók, hogy az esetleg oda utazó apa az ő felügyeletük - és hatósági biztosítás - mellett láthassa a fiát, de elvinni nem engedik. Az elsőfokú szövet­ségi bíróság illetéktelennek mondta magát arra, hogy elbí­rálja a rokonok által Elián szá­mára benyújtott menedékjog­kérelmet. Ezzel a bíróság a szövetségi kormány álláspont­ját támogatta meg, miszerint az ügyben az apa álláspontját kell figyelembe venni. A roko­nok azonban fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú ítélet ellen - írta az MTI. Kérdés, hogy a szövetségi bevándorlási szerv az ügy jog­erős elbírálása előtt érvényt akar-e szerezni annak az ideiglenes intézkedésnek, hogy a rokonok kötelesek átadni a fiút a hatóságoknak. Ennek rendészeti kikényszerí­téséhez - a floridai kubai kö­zösség felajzott hangulata, az időnként meg-megújuló Cast­­ro-ellenes tüntetések miatt - aligha lesz kész segítséget nyújtani Miami rendőrsége. A The New York Times tegnapi internetes kiadása Miamiban készült riportot kö­zölt az ügyről. Az ott élők többsége úgy véli, hogy aki nem kubai, az nem is érti a problémát. „Ha nem Kubáról lenne szó, akkor vissza kellene küldeni az apjához. De Kubá­ról van szó, ahol a gyerek sem­mit sem kaphat - csak elektro­­sokkot és agymosást” - mond­ja egy 49 éves nő, aki egy koz­metikai szalonban dolgozik. A kubaiak úgy vélik, hogy a Castro által küldendő „gye­rekátvevő delegáció" főleg a kisfiú apját őrizné, a gyerek­nek pedig kábító injekciót ad­na be, hogy hazacsempéssze Kubába. Meg vannak győződ­ve arról, hogy a kubai küldött­ség zömét biztonsági emberek alkotnák. Az amerikai ku­baiak valósággal ördögi képet festenek Janet Reno igazság­ügy-miniszterről, Clinton el­nökről és mindenkiről, aki ha­za akarja küldeni Eliánt Ku­bába. „Aki soha nem szenve­dett a Castro-rezsim alatt, az nem értheti a kisfiú ügyében kirobbant érzelmeket" - mondják. Szerintük „Castro itt a probléma, nem a kisfiú". A nem kubai spanyol aj­kúak egy része másként véle­kedik: a kisfiút haza kell kül­deni, hiszen törvények szerint kell élni: „akadnak, akik gaz­dagnak születnek, s mások, akik szegénynek.” Al Gore alelnök, demokra­ta elnökjelölt kijelentette, hogy a kisfiúnak és családjá­nak állandó letelepedési enge­délyt kellene adni az Egyesült Államokban. Ez a vélemény ugyan nem egyezik sem Bill Clinton, sem az amerikai ha­tóságok álláspontjával, viszont megfelel a választási kampány szavazatgyűjtő szabályainak. Schröder Tbilisziben Eduard Sevardnadze grúz államfő (jobbra) és vendége, Gerhard Schröder német kancellár gyertyát gyújt a mszketai ősi templomban fotó: reuters Szakadhat a japán koalíció Holnap kiléphet a hárompárti japán kormánykoalícióból a leg­kisebb párt. Rossz hú ez Obucsi Keidzo kormányfőnek, aki „egyedül marad” az Új Komeito párttal, amellyel a legkésőbb októberben megtartandó alsóházi választásokon harcba indulni felér egy öngyilkossággal. MH-összefoglaló ezaránt kon­zerva' -------------------------------------- tívként határozta meg Onma-Ozava Icsiro, a koalíció legki-­gát - míg a koalícióhoz csak ti­­sebb pártjának, a Liberális vagy októberben csatlakozó Új Pártnak igen kiszámíthatatlan Komeito centristának vallja vezetője tegnap bejelentette, magát. Csakhogy a kormány­­hogy a szombati hárompárti koalíció - és személyesen találkozón bejelenti a kilépést. Obucsi­­ népszerűsége éppen Obucsi Keidzo Liberális De­ akkor kezdett esni, amikor az­mokrata Pártja (LDP) és a tá- Új Komeito csatlakozott a vozni szándékozó Liberális koalícióhoz. Nemcsak a soro­zatos botrányok rázkódtatták meg a kormányt, de a válasz­tók jól tudják, hogy az Új Ko­meito mögött a Szoka Gakkaj nevű, óriási befolyással rendel­kező „világi” buddhista szer­vezet áll - és félnek tőle. Morita Minoru politikai elemző szerint az LDP és az Új Komeito szövetsége biztos választási vereséget ígér. Csakhogy Obucsinak jogában áll október előtt bármikor elő­rehozott választásokat elren­delni. A kezét azonban köti, hogy júliusban Okinava szige­tén kerül sor a G8-ak (a hét legfejlettebb ipari ország plusz Oroszország) csúcsértekezle­tére, és addig aligha akarhatja felborítani a belpolitikai erő­viszonyokat. Ozava Icsiro arra hivatko­zik, hogy a liberális „nagy test­vér” nem teljesítette ígéreteit. A koalícióból azonban felte­hetőleg azért lép ki, mert a vá­lasztásokon nagyobb szelet tortát remél. Reményeiben csalatkozhat: pártjának tíz tagja már közölte, hogy in­kább Obucsihoz köti sorsát, s akár új Liberális Pártot is kész alakítani. Oroszország atomnagyhatalom akar maradni Putyin ratifikálná a START-szerződéseket Vlagyimir Putyin megválasz­tott orosz államfő pénteken kijelentette: stratégiai fontos­ságú a honi atomipar fejleszté­se. Putyin védelmi minisztere a hadászati nukleáris (elret­tentő) erő fenntartását szor­galmazta. MTI/Reuters Oroszország tárgyal, s a jövő­ben is tárgyalni kíván a hadá­szati támadófegyverzet korlá­tozásáról -jelentette ki pénte­ken Vlagyimir Putyin. A meg­választott államfő Sznye­­zsinszkben, a Cseljabinszk-70 nukleáris kutatóközpontban tett látogatást, s felszólalt az atomenergia-ügyi tárca érte­kezletén - jelentette az MTI. Putyin szavai szerint a világot meg kell szabadítani a felesle­ges fegyverzet torlaszaitól, s Oroszország ezért törekszik a START-2 ratifikálására, illet­ve a START-3 előkészítésére. A megválasztott elnök ki­tért arra, hogy e leszerelési tö­rekvések fontossága ellenére az atomipar változatlanul Oroszország stratégiai érde­keinek fontos, mi több, növek­vő jelentőségű területét jelen­ti, mert szükség van a nukleá­ris elrettentő erő „hatékonysá­gának növelésére”. „Az or­szág atomfegyverzetét meg­erősítjük, de szó sincs az atom­arzenál növeléséről” - idézte Putyint a Reuters. Igor Szergejev védelmi mi­niszter szintén részt vett az ér­tekezleten, s ugyancsak a ha­dászati nukleáris erő fejleszté­se mellett szállt síkra, s olyan műszaki megoldásokat sürge­tett, amelyek segítségével „semlegesíteni lehet a hadá­szati egyensúly megbomlásá­nak fenyegetését abban az esetben, ha Washington fel­mondja a rakétaelhárító vé­delmi rendszerek korlátozásá­ról kötött ABM-szerződést”. Oroszország lakosságának csaknem fele teljes politikai kurzusváltást tart szükséges­nek a Jelcin-korszak lezártá­val, míg harmada úgy véli, hogy az irányvonal megőrzése szükséges, sokkal hatéko­nyabb irányítás mellett - ol­vasható az ARPI orosz közvé­lemény-kutató intézet pénte­ken nyilvánosságra hozott fel­mérésében. Az oroszok több­sége úgy véli, Putyin alkalmas arra, hogy Jelcin után másként irányítsa az országot. Orosz elitalakulatok har­madik napja hajtóvadászatot folytatnak a dél-csecsenföldi hegyekben az egyik belügyi konvojt tőrbe csaló muszlim fegyveresek után. A konvojt a vegyenói és a nozsaj-jürti járás határában érte támadás még szerdán. Pénteken az orosz hadvezetés elismerte, hogy az összecsapásban négy orosz rendőr meghalt, 39-en pedig eltűntek - írta a Reuters. 2000. ÁPRILIS 1. SZOMBAT Késleltetett török válság Ecevit maga mögött hagyta a bajt Burent Ecevit török kormányfő jelenleg Indiában tartózko­dik, de egyre tornyosuló belpolitikai viharfelhőket hagyott maga mögött. Egyfajta bizalmi szavazásnak tekintette, hogy alkotmánymódosítással kiterjessze egy második mandátumra is Demirel köztársasági elnöki megbízatását - de leszavazták. MH-összefoglaló A végső szavazás ebben az ügyben április 5-én esedékes, de kiút egyelőre nem kínál­kozik. Ecevit furcsa koalíció­ja - amely az ortodox vallási pártok kizárásával a jobb- és a „baloldalt” is egyesíti - szerdán leszavazta a kor­mányfő indítványát, hogy a belviták elkerülése érdeké­ben módosítsák az alkot­mányt és tegyék lehetővé Demirel második elnöki megbízatását is. Ecevit legin­kább gazdasági reformtervei­re, távlatokban pedig az európai uniós tagságra hivat­kozott. Csakhogy Demirel, aki hétszer volt kormányfő, és híres-hírhedt lett a nem éppen tiszta politikai csatáro­zásokban, rengeteg ellensé­get szerzett az idők folya­mán. Úgy látszik, a politikai közéletnek elege lett belőle. Így voltaképpen nem is Ece­vit, hanem Demirel a botrány vesztese - ám ennek a hely­zetet nem jól felmérő minisz­terelnök és kormánya ihatja meg a levét. Az ankarai tőzsde árfolya­mai a szavazás hírére már csütörtökön közel 7,5 száza­lékot estek, s a zuhanás teg­nap újabb egy százalékkal folytatódott. Miközben Ecevit koalíció­jának száz képviselője is az alkotmánymódosítás ellen szavazott, a kormányfő még mindig bízik a képviselők be­látásában. A török sajtó azonban már Iszmail Cem külügyminisztert, illetve Yil­­dirim Akbulut parlamenti el­nököt emlegeti lehetséges ál­lamfőként. Ha borul a kormány, Tö­rökország újra olyan villongá­sok színtere lehet, amelyek gyengítik európai és általá­ban gazdasági integrációját. Az csak ráadás, hogy Ankara tekintélyét másik csapás is ér­te: Törökország ismételten el­halasztotta az Oszmán Biro­dalom megalapításának 700. évfordulójára tervezett ün­nepségeket. Először a föld­rengés miatt halasztottak, de az ünnepségek - vagy inkább az oszmán birodalom - iránt most sem volt érdeklődés. Izraeli rendőrök lelőttek egy palesztin férfit Igen a libanoni kivonulásra Belehalt sérüléseibe az a palesztin férfi, akit civil ruhás izrae­li határőrök sebesítettek meg csütörtök este Ciszjordániában. Ma már az izraeliek több mint kétharmada támogatja az egy­oldalú katonai kivonulást Dél-Libanonból. MH-összefoglaló________ Az első vizsgálatok arra en­gednek következtetni, hogy a határőrök hamis informá­ció nyomán hatoltak be a Je­ruzsálemtől északra fekvő, ciszjordániai Anata faluba, mert fegyvereseket keres­tek. Egy palesztinokat szállító jármű át akarta törni a tele­pülés határában felállított út­torlaszt, mire a határőrök tü­zet nyitottak. Az utasok kö­zül egy férfit olyan súlyosan megsebesítettek, hogy még az éjjel belehalt sérüléseibe egy jeruzsálemi kórházban. A rendőrség vizsgálatot indí­tott, hogy megállapítsák: jo­gos volt-e a határőrök fegy­verhasználata. Az AFP rendőrségi forrá­sokból úgy értesült, hogy az autóból egy kábítószerrel teli zacskót dobtak ki, ez magya­rázza, hogy a vezető minden­képpen el akarta kerülni az ellenőrzést. A Maariv című izraeli na­pilapban pénteken megjelent felmérés adatai szerint az iz­raeliek 68 százaléka kedve­zően fogadná az egyoldalú katonai kivonulást Dél-Li­­banonból. A kormány július­ra ígért lépésének támoga­tottsága egyértelműen nő, hi­szen ez az adat március ele­jén 61, két hónappal koráb­ban 56 százalék volt. A kivonulást ellenzők ará­nya pedig ez idő alatt 31 szá­zalékról 24-re csökkent. El­lentmondásos módon viszont az izraeliek mégis úgy vélik, hogy a kivonulás nem hoz majd nyugalmat Izrael északi határán a Bejrúttal és Da­­maszkusszal való megegye­zés hiányában. (Szíria döntő befolyással bír Libanonban.) A nyilatkozók 71 százaléka úgy gondolja, hogy az erő­szak folytatódni fog, húsz százalék ezzel ellentétesen vélekedik. A fennmaradó 9 százaléknak nincs véleménye - ismertette a felmérést a francia hírügynökség. Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök szerint ki van zárva, hogy Szíria a Golán-fennsík­­nak akár egy négyzetcenti­méteréről is lemondjon az Iz­raellel kötendő béke érdeké­ben. Mubarak az egyiptomi sajtónak azt is elmondta, hogy ezt egyértelműen kö­zölte Bill Clinton amerikai elnökkel és az izraeliekkel is. A Reuters jelentése szerint Mubarak beszámolt arról is, hogy hamarosan találkozik majd Háfez Asszad Szíriai el­nökkel. „A végső megállapodást azonban mindenképpen ki kell dolgozni, s ehhez tárgyalá­sokra van szükség, amelyeken részt vesz az Egyesült Álla­o­mok” - tette hozzá Mubarak. Clinton és Asszad találko­zója kudarccal végződött va­sárnap Genfben, nem sike­rült újjáéleszteni a Golán­­fennsík jövőjéről folytatandó megbeszéléseket. A legkülönfélébb dolgok érdeklik őket. Ezért mindannyian ránk vannak kattanva.

Next