Magyar Hírlap, 2000. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-01 / 127. szám
2 VILÁGHÍRADÓ Orbán Viktor Észtországban (MTI) Tallinnban ma kezdődnek a hivatalos magyar-észt kormányfői tárgyalások. Orbán Viktor személyében magyar kormányfő először tesz hivatalos látogatást Észtországban. A kormányfőt tegnap a tartui repülőtéren vendéglátója, Mart Laar fogadta. A magyar miniszterelnök az észt szellemi és tudományos élet központjának számító Tartui Egyetemen angol nyelvű előadást tartott, találkozott a nagy hagyományú felsőoktatási intézmény vezetőivel és meglátogatta a híres finnugor tanszéket is. Orbán Viktor ezt követően felkereste a balti védelmi főiskolát, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő képzés folyik, s amelynek magyar hallgatója is van. Fegyverszállítmány Etiópiába (Reuters) Egy etiópiai lázadószervezet szerint felrobbantottak egy Dzsibutiból Etiópiába tartó vonatot, amely fegyvert szállított. Az afrikai országgal szemben nemzetközi fegyverembargó van érvényben. Addisz Abebában cáfolták az Oromo Felszabadítási Front (OLF) bejelentését. A kormányszóvivő elmondta: eddig négy oromo származású újságírót börtönöztek be, amiért hamis információkat közöltek a gerillák és a kormánycsapatok közti harcokról. Az OLF közleménye szerint fegyveresek aláaknázták a vasúti pályát, és a levegőbe repítették a szerelvényt. FOTÓ: MTI - BRUZÁK NOÉMI A Fidzsi-szigetek kormányfő nélkül (Reuters) A katonai vezetés visszavonta Ratu Epeli Nailatikau miniszterelnöki kinevezését a Fidzsi-szigeteken, ahol a George Speight vezette puccsisták 30 politikust tartanak fogva. A döntést azért változtatták meg, mert a fegyveresek nem értettek egyet a lépéssel. Nailatikau a néhány napja megbuktatott elnök veje. A hadsereg parancsnoka, Frank Bainimarama kijelentette, hogy még az ideiglenes kabinet kinevezése előtt szeretnék elérni, hogy a puccsisták szabadon engedjék túszaikat. Üzbég gépek az afgán légtérben (Reuters) Két nap alatt háromszor sértették meg üzbég vadászgépek Afganisztán légterét - közölte az AIP kabuli hírügynökség. A tálib kormányzat szerint összesen öt különböző vadászgép északról hatolt be az ország területére. A volt szovjet tagköztársaság légierejének megjelenése azért is keltett riadalmat Afganisztánban, mert Moszkva korábban közölte: megelőző légicsapást mér a csecsen lázadóknak segítséget nyújtó tálib táborokra. A DUP marad a kormányban (MTI) Észak-Írországban a Ian Paisley tiszteletes vezette Demokratikus Unionista Párt úgy döntött, hogy megmarad a négypárti kormánykoalícióban, de megpróbálja szétzilálni David Trimble kormányát, ha nem zárják ki belőle az IRA politikai szárnyát, a katolikus Sinn Fein pártot. Az északír békemegállapodást elutasító DUP vezetősége bejelentette kedd esti tanácskozása után: a párt nem mond le a miniszteri posztok betöltésének jogáról, mert nem akarja, hogy a tisztségek a békemegállapodást pártoló erők kezébe kerüljenek. Két kormánytagja azonban továbbra is bojkottálja a végrehajtó testület és az északír-ír együttműködési tanács üléseit, amint az önálló északír kormány rövid, kéthónapos működése során is tette. Washington nem ítél egyedül (MTI) A washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy nem szándékozik egyoldalú lépést tenni Alberto Fujimori perui elnök vitatott újraválasztása ügyében, és némileg visszatáncolt névtelen tisztségviselőjének előző napi állásfoglalásától. Philip Reeker szóvivő „nyilvánvalóan hibásnak” nevezte a perui elnökválasztást, de nem minősítette érvénytelennek, amint azt a tisztségviselő nő tette inkognitóban. Reeker jelezte, hogy az Egyesült Államok konzultál az Amerikai Államok Szervezetének többi tagállamával, és megvárja a szervezet missziójának jelentését. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.magyarhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP .TV MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: POPOVICS GIZELLA, SZERDAHELYI CSABA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GRÉCZY ZSOLT (kultúra), KISS LÁSZLÓ (sport), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), SZIGETI TAMÁS (fotó), SZOMBATHY PÁL (belpolitika), ÚJVÁRI MIKLÓS (külpolitika), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén ~~~ ~ . 3701 Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek ----------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 800 Ft 4 200 Ft 4200 Ft félévre 7 200 R 8 400 R 8400 R 1 évre 14 000 Ft 16 800 R 16 800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204, E-mail: elof@mhirlap.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság (LHI) kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00- 36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Robertson intelme Koszovóban Koszovó vezetőinek „hangosan és egyértelműen” kell felemelniük szavukat az egyre folytatódó erőszak ellen, különben elveszítik a nemzetközi közösség bizalmát. Ez volt a lényege és világos üzenete tegnap Pristinában George Robertson NATO-főtitkárnak, aki a koszovói albánok vezetőihez intézte a komoly figyelmeztetést. Reuters_________________ A főtitkár kétnapos látogatást tesz Pristinában, Koszovó „fővárosában". S bár az albánok vezetői már kaptak hasonló figyelmeztetést, Lord George szavai ezúttal különös nyomatékot kaptak. „Koszovó vezetőinek az a dolguk, hogy álljanak az élre a békéhez vezető úton, ez elsősorban azt jelenti, hogy vessenek végre véget a folytatódó erőszaknak és a szerbek állandó megfélemlítésének” - mondta a főtitkár. A legutóbbi incidens során egy albán fegyveres robogó autóból leadott lövéseivel megölt három szerbet - köztük egy négyéves kisfiút - kettőt pedig megsebesített. Roberston elrettentőnek, elítélendőnek nevezte a merényletet és kijelentette: ennek véget kell vetni. „Ne idegenítsék el maguktól a nemzetközi közösséget” - mondta Pristinában a haragos NATO-főtitkár a koszovói albánok vezetőinek. Robertson ugyan nem fenyegetőzött, de határozott kijelentéseiből kiderült: a NATO nem tűri el, ami Koszovóban jelenleg folyik, s főleg nem tűri, hogy ott újabb „etnikai falak” emelkedjenek. KÜLFÖLD Gyors megoldás kell, különben veszélyben az EU-tagság Zavarban van a lengyel Szolidaritás A Szolidaritás Választási Akció (AWS) - amelyet a liberálisnak nevezett Szabadság Unió (UW) a hét elején faképnél hagyott a koalícióban - tegnap kitalálta, hogy Marian Krzaklewski, a Szolidaritás-tömb vezére lehetne az egyedüli miniszterelnök, aki kivezethetné a válságból a lengyelországi jobbközép koalíciót. Az már biztos, hogy Jerzy Buzek kormányfő távozni kényszerül. MH-összefoglaló_________ Krzaklewski még a minap is az AWS elnökjelöltje volt, de oly csekély esélyt jósoltak neki a közvélemény-kutatások Aleksander Kwasniewski jelenlegi - baloldali - elnök ellen, hogy számára jó ideje az volt a kérdés: hogyan lehetne arcvesztés nélkül kiszállni a versenyből. Most az AWS politikusai állítják, hogy egyedül Krzaklewski lenne képes kormányfőként kordában tartani a Szolidaritás „populista” képviselőit a parlamentben. Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, az UW elnöke azért lépett ki a koalícióból, mert az AWS mintegy 20 parlamenti képviselője folyamatos lázadással akadályozza a piac- és EU-konform gazdasági reformok elfogadtatását. Balcerowicz a múlt vasárnap először csak figyelmeztette a nagyobb koalíciós partnert - hétfőn azonban az UW miniszterei, vele együtt benyújtották a lemondásukat. Az Európai Unióban viszont éppen a pénzügyminiszter és a Szabadság Unióhoz tartozó miniszterek bizonyultak eddig „EU-konformnak”. Brüsszel már nem hivatalosan jelezte, hogy mélységesen aggódik. Balcerowicz annyi engedményt tett, hogy minisztertársaival folytatja a munkát és jelezte az AWS- nek, hogy nyitott a tárgyalásokra, ha garanciát kap a reformok folytatására. „Nem látom az okát annak, hogy miért ne lehetne Marian Krzaklewski a miniszterelnök” - tette fel a kérdést tegnap Piotr Zak, az AWS szóvivője. Andrzej Szkaradek, az AWS egyik helyettes vezére a PAP hírügynökségnek korábban már magától értetődőnek mondta, hogy „a választási tömbnek megvan a kormányfőjelöltje - ez pedig Marian Krzaklewski”. Krzaklewski nem tűnik éppen jó jelöltnek az UW számára, de a párt addig nem kommentálja a jelölését, amíg az nem lesz hivatalos. Krzaklewskit ugyanis szintén a populisták között tartják számon. Nem is titok, hogy az UW éppen Krzaklewski párton belüli riválisát, a ház elnökét, Maciej Plazynski tartaná alkalmas kormányfőnek. S bár az ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) egyelőre dörzsöli a kezeit, döntéshelyzetben nagy zavarban lenne: a kommunistákból szociáldemokratákká átváltozott baloldaliak legalább annyira ellenzik a Balcerowicz-féle gazdasági reformokat, mint a Krzaklewski-féle populista keresztény szakszervezeti jobboldal. A moszkvai vezetés minden demonstratív akciója ellenére a csecsenföldi lázadók naponta bizonyítják, hogy a háborúnak nincs vége. Kedden késő éjjel a csecsen fővárosból kivezető úton aknára futott az orosz polgári vezetés második számú helyi emberének autója - vagy éppen távirányítású bombával robbantották fel. Szergej Zverev a polgári közigazgatás helyettes főnöke, valamint Groznij helyettes polgármestere meghalt, a város polgármestere csak megsebesült. MH-összefoglaló A támadást a Kreml szóvivője jelentette be és aláhúzta, hogy szerinte a célpont valójában a grozniji polgármester volt, aki a merényletet fejsérüléssel megúszta. Moszkvára nézve azonban a nagyobbik csapás az, hogy ezek szerint Groznij, a főváros közvetlen közelében is szabadon mozoghatnak a gerillák és akadálytalanul helyezhetik el aknáikat a főutakon. Zverev a második legmagasabb rangú polgári személy volt Csecsenföldön, aki a helyi közigazgatás újjászervezéséért volt felelős. A merényletben meghalt helyettes polgármester ugyancsak Moszkva kinevezettje volt. A robbanás hírére a helyszínre utazott Nyikolaj Kosman, a civil kormányzó, Zverev főnöke, és megindította a nyomozást. Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter pedig nyomban kijelentette a RIA orosz hírügynökségnek, hogy - ezek után - Moszkva soha nem tárgyal a lázadó csecsenek vezetőivel (a politikai megoldásról). Szerinte a csecsenek tárgyalási hajlandóságról ejtett szavai üres ígéretek csupán. Nyolc hónap harcai után az oroszok - saját bevallásuk szerint - hetekkel ezelőtt majdnem tökéletesen ellenőrzésük alá vonták a lázadó tartományt. Azóta „hivatalosan” is elismerték, hogy Csecsenföldön partizánháború folyik, sőt, a katonai vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a taktikáit is változtatni kell - tehát nem elég a pacifikálás, hanem harcolni is szükséges. A csecsenek partizótaktikája eddig sikeresnek bizonyult: az ország majdnem minden részén villámcsapásszerűen ütnek rajta orosz konvojokon, csapatokon. Moszkva beismerte, hogy a déli hegyekben hadjáratot indított a napokban, de a térségből csak szórványos összecsapásokról érkeztek hírek - azaz a csecsenek nyílt összecsapásra nem vállalkoztak. Úgy tűnik, hogy megint működik az a csecsen taktika, amellyel 1994-96 között megnyerték az első csecsen háborút. Jevgenyij Volk, a Heritage Alapítvány munkatársa tegnap úgy vélekedett: megint elhúzódó háborúra kell számítani, mert a harcosok új nemzedéke szinte évente „termelődik újra”. Zverev halála kínos pillanatban következett be: Putyin elnök rövidesen Clinton amerikai elnököt fogadja Moszkvában és megint magyarázkodni kényszerül arról, hogy „a Nyugat nem ismeri tökéletesen a csecsenföldi helyzetet”. Megfigyelők szerint Moszkva tekintélyén újabb csorba esett Ismét lecsaptak a csecsenek A szakadár csecsének egyik vezetőjének, Hattabnak címezte a rakétát az orosz katona FOTÓ: MTI/EPA Ehud Barak Lisszabonban találkozik Bill Clintonnal Mégsem folytatódtak az izraeli-palesztin megbeszélések Ehud Barak izraeli miniszterelnök csütörtökön Lisszabonban találkozik Bill Clinton amerikai elnökkel, nem pedig Berlinben, mint ahogy eredetileg tervezték. Eltértek a tervektől az izraelipalesztin megbeszélések is, nem folytatódtak ugyanis szerdától. MH-összefoglaló__________ Az izraeli kormányfő irodájának szerdai közleménye szerint Barak ma délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor találkozik Clintonnal a portugál fővárosban, majd a találkozó után azonnal visszatér Izraelbe, hogy részt vegyen a Jeruzsálem egyesülésének évfordulója alkalmából tartandó állami ünnepségen. Az izraeli miniszterelnök és Clinton a közel-keleti békefolyamatot, az izraeli hadsereg libanoni kivonulásának következményeit, valamint a palesztinokkal folytatandó tárgyalások előmozdításának módjait akarja megvitatni. Az izraeli bejelentéssel ellentétben szerdán mégsem folytatódnak a palesztin-izraeli megbeszélések - közölte már tegnap reggel Jasszer Arafat palesztin vezető tanácsadója. Nabil Abu Rudeina szerint a palesztin főtárgyalók előbb Gázában tanácskoznak Arafat elnökletével a tárgyalások folytatásáról, miután a palesztin vezető találkozott Martin Indykkel, az Egyesült Államok izraeli nagykövetével és John Herbsttel, a jeruzsálemi amerikai főkonzullal. Abu Rudeina a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában megismételte: a tartós megállapodás feltétele, hogy Izrael elfogadja az ENSZ 242. számú határozatát, vagyis „teljesen vonuljon ki Ciszjordániából és a Gáza-övezetből, egyúttal törődjön bele, hogy a palesztin állam fővárosa Jeruzsálem lesz”. Az izraeli kivonulás után pontosan egy héttel a libanoni parlament megtartotta első kihelyezett ülését Dél-Libanonban, az izraeli határtól három kilométernyire fekvő Bint-Dzsbeilben. Az ünnepi ülést, amelyen a 128 parlamenti képviselő közül 125, valamint Szelim el-Hossz miniszterelnök vezetésével az egész kormány részt vett, Nabih Berri házelnök nyitotta meg a város állami középiskolájában. Berri az ülés kezdetén egyperces csendet kért a „Dél-Libanon felszabadításában elesett mártírok emlékére”, írta a Reuters. A libanoni törvényhozás történetében először ülésezett az ország déli részén, amelyet 22 éven át tartott megszállás alatt az izraeli hadsereg. A zsidó állam katonája a libanoni határnál FOTÓ: JAMAL SAIDI Izrael a nyugat-európai csoportban Negyvenévnyi elszigeteltség után Izrael végül tagja lett az ENSZ egyik regionális csoportjának. A tagság ugyan ideiglenes és feltételekhez kötött, mégis lehetővé teszi Izrael számára, hogy bejusson a világszervezet legjelentősebb testületeibe, így akár a Biztonsági Tanácsba is. Erről Jehuda Lancry és Richard Holbrooke, Izrael, illetve az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetei számoltak be közös New York-i sajtóértekezletükön. Izraelt a Nyugat-Európa és Mások (WEOG) nevű csoport fogadta be, ő az Egyesült Államok hathatós közreműködése nyomán. 2000. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK Álviták az amerikai-EU csúcstalálkozón A banánról tárgyalnak Egy XVIII. századi királyi rezidenciában, a Lisszabonhoz közeli Queluz királyi palotában ült tárgyalóasztalhoz tegnap Bill Clinton amerikai elnök az Európai Unió vezetőivel. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti rakétavita - amely különben érzékenyen érinti Európát is - feltehetően napirendre sem kerül, hiszen az már a november hetedikén megválasztandó és jövő januárban hivatalba lépő új amerikai elnök hatáskörébe tartozik. MH-összefoglaló A portugáliai EU-amerikai csúcstalálkozó témakörei sem sugallják, hogy stratégiai öszszejövetelről van szó: a Reuters jelentése szerint a kereskedelmi viták középpontjában olyan ügyek állnak, mint például az Európába exportáló amerikai cégek jogosulatlan adókedvezménye, az európai banánimport ügye, vagy a hormonkezelt amerikai marhahús európai importjának a tilalma. Hivatalos források szerint remény van arra is, hogy az EU és az Egyesült Államok megállapodik a szegény országokban a járványok, megbetegedések elleni harc összehangolásában és bizonyos biztonsági ügyekről is eshet szó. E problémák egyike sem olyan, hogy az Egyesült Államok elnökének kellene döntenie. Az ABM - azaz rakéta - vitáról ezek szerint szó sem lesz. Antonio Guterres, az EU soros elnöke jó előre kijelentette, hogy az amerikai elnök és az EU-vezetők csúcstalálkozóját semmivel sem akarja beárnyékolni. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főnöke csak annyit mondott: nem számít arra, hogy a kereskedelmi viták beárnyékolják az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyát. Clinton elnök ugyan kifejezte azt a reményét, hogy az EU és az Egyesült Államok között rendezheti a különféle kereskedelmi vitás ügyeket, maguk az amerikai szakértők és az EU emberei jóval borúlátóbbak. Washington például reméli, hogy az EU és az Egyesült Államok megállapodhat a kereskedelemre vonatkozó személyes adatok cseréjében - de a magánjellegű adatok védelmében az EU-t szigorú szabályok kötik; az Egyesült Államok szeretné, ha tudományos különbizottság alakulna a genetikailag módosított élelmiszerek amerikai kivitelének európai befogadásáról - de ezt az EU egyelőre hevesen ellenzi. Számos hasonló üzletikereskedelmi vita terheli az EU és az Egyesült Államok viszonyát - ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az EU tisztségviselőinek adatai szerint ma a világ legjelentősebb politikai és kereskedelmi kapcsolatrendszere az Egyesült Államok és az Európai unió között alakult ki: a kereskedelmi forgalom éves értéke tavaly 341,2 milliárd euró - azaz 319,8 milliárd dollár - volt. A rakétavita - pontosabban az a washingtoni terv, hogy kiépíti saját nemzeti rakétaelhárító rendszerét - a jelek szerint már nem tartozik egy hivataláról rövidesen leköszönő elnök hatáskörébe. Az 1972-ben kötött ABM-szerződés a rakétavédelmi rakétarendszerekről olyan biztonsági kérdés, amely nem csak az oroszamerikai, de az európai ügyeket is érinti. Erről azonban Clintonnal az EU nem tárgyal majd Bushsal vagy Gore-ral. Moszkvában, ahová az amerikai elnök ugyancsak készül, szerdán megint jelezték, hogy az ABM-szerződés „rendíthetetlen” -megváltoztatni nem lehet.