Magyar Hírlap, 2000. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

2 VILÁGHÍRADÓ Orbán Viktor Észtországban (MTI) Tallinnban ma kezdődnek a hivatalos magyar-észt kormányfői tárgyalások. Orbán Viktor személyében magyar kormányfő először tesz hivatalos látogatást Észtországban. A kormányfőt tegnap a tartui repülőtéren vendéglátója, Mart Laar fogadta. A magyar miniszterelnök az észt szellemi és tu­dományos élet központjának számító Tartui Egyetemen an­gol nyelvű előadást tartott, találkozott a nagy hagyományú felsőoktatási intézmény vezetőivel és meglátogatta a híres finnugor tanszéket is. Orbán Viktor ezt követően felkereste a balti védelmi főiskolát, ahol a NATO-szabványoknak megfe­lelő képzés folyik, s amelynek magyar hallgatója is van. Fegyverszállítmány Etiópiába (Reuters) Egy etiópiai lázadószervezet szerint felrobbantottak egy Dzsibutiból Etiópiába tartó vonatot, amely fegyvert szállí­tott. Az afrikai országgal szemben nemzetközi fegyverembar­gó van érvényben. Addisz Abebában cáfolták az Oromo Fel­­szabadítási Front (OLF) bejelentését. A kormányszóvivő el­mondta: eddig négy oromo származású újságírót börtönöztek be, amiért hamis információkat közöltek a gerillák és a kor­mánycsapatok közti harcokról. Az OLF közleménye szerint fegyveresek aláaknázták a vasúti pályát, és a levegőbe repítet­ték a szerelvényt. FOTÓ: MTI - BRUZÁK NOÉMI A Fidzsi-szigetek kormányfő nélkül (Reuters) A katonai vezetés visszavonta Ratu Epeli Nailatikau miniszterelnöki kinevezését a Fidzsi-szigeteken, ahol a George Speight vezette puccsisták 30 politikust tartanak fogva. A dön­tést azért változtatták meg, mert a fegyveresek nem értettek egyet a lépéssel. Nailatikau a néhány napja megbuktatott elnök veje. A hadsereg parancsnoka, Frank Bainimarama kijelentet­te, hogy még az ideiglenes kabinet kinevezése előtt szeretnék elérni, hogy a puccsisták szabadon engedjék túszaikat. Üzbég gépek az afgán légtérben (Reuters) Két nap alatt háromszor sértették meg üzbég va­dászgépek Afganisztán légterét - közölte az AIP kabuli hír­­ügynökség. A tálib kormányzat szerint összesen öt különböző vadászgép északról hatolt be az ország területére. A volt szov­jet tagköztársaság légierejének megjelenése azért is keltett riadalmat Afganisztánban, mert Moszkva korábban közölte: megelőző légicsapást mér a csecsen lázadóknak segítséget nyújtó tálib táborokra. A DUP marad a kormányban (MTI) Észak-Írországban a Ian Paisley tiszteletes vezette De­mokratikus Unionista Párt úgy döntött, hogy megmarad a négy­párti kormánykoalícióban, de megpróbálja szétzilálni David Trimble kormányát, ha nem zárják ki belőle az IRA politikai szárnyát, a katolikus Sinn Fein pártot. Az északír békemegálla­podást elutasító DUP vezetősége bejelentette kedd esti tanács­kozása után: a párt nem mond le a miniszteri posztok betöltésé­nek jogáról, mert nem akarja, hogy a tisztségek a békemegál­lapodást pártoló erők kezébe kerüljenek. Két kormánytagja azonban továbbra is bojkottálja a végrehajtó testület és az északír-ír együttműködési tanács üléseit, amint az önálló észak­ír kormány rövid, kéthónapos működése során is tette. Washington nem ítél egyedül (MTI) A washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy nem szándékozik egyoldalú lépést tenni Alberto Fujimori perui elnök vitatott újraválasztása ügyében, és némileg visszatán­colt névtelen tisztségviselőjének előző napi állásfoglalásától. Philip Reeker szóvivő „nyilvánvalóan hibásnak” nevezte a perui elnökválasztást, de nem minősítette érvénytelennek, amint azt a tisztségviselő nő tette inkognitóban. Reeker jelez­te, hogy az Egyesült Államok konzultál az Amerikai Államok Szervezetének többi tagállamával, és megvárja a szervezet missziójának jelentését. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.magyarhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP .TV MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: POPOVICS GIZELLA, SZERDAHELYI CSABA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GRÉCZY ZSOLT (kultúra), KISS LÁSZLÓ (sport), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), SZIGETI TAMÁS (fotó), SZOMBATHY PÁL (belpolitika), ÚJVÁRI MIKLÓS (külpolitika), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén ~~~ ~ . 370­1­­ Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek ----------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 800 Ft 4 200 Ft 4200 Ft félévre 7 200 R 8 400 R 8400 R 1 évre 14 000 Ft 16 800 R 16 800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204, E-mail: elof@mhirlap.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Levél- és Hír­lapüzletági Igazgatóság (LHI) kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfi­zetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00- 36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Robertson intelme Koszovóban Koszovó vezetőinek „hango­san és egyértelműen” kell fel­emelniük szavukat az egyre folytatódó erőszak ellen, kü­lönben elveszítik a nemzet­közi közösség bizalmát. Ez volt a lényege és világos üzenete tegnap Pristinában George Robertson NATO-fő­­titkárnak, aki a koszovói albá­nok vezetőihez intézte a ko­moly figyelmeztetést. Reuters_________________ A főtitkár kétnapos látogatást tesz Pristinában, Koszovó „fő­városában". S bár az albánok vezetői már kaptak hasonló figyelmeztetést, Lord George szavai ezúttal különös nyoma­­tékot kaptak. „Koszovó veze­tőinek az a dolguk, hogy állja­nak az élre a békéhez vezető úton, ez elsősorban azt jelenti, hogy vessenek végre véget a folytatódó erőszaknak és a szerbek állandó megfélemlíté­sének” - mondta a főtitkár. A legutóbbi incidens során egy albán fegyveres robogó autó­ból leadott lövéseivel megölt három szerbet - köztük egy négyéves kisfiút - kettőt pedig megsebesített. Roberston el­rettentőnek, elítélendőnek nevezte a merényletet és kije­lentette: ennek véget kell vet­ni. „Ne idegenítsék el maguk­tól a nemzetközi közösséget” - mondta Pristinában a hara­gos NATO-főtitkár a koszo­vói albánok vezetőinek. Ro­bertson ugyan nem fenyege­tőzött, de határozott kijelenté­seiből kiderült: a NATO nem tűri el, ami Koszovóban jelen­leg folyik, s főleg nem tűri, hogy ott újabb „etnikai falak” emelkedjenek. KÜLFÖLD Gyors megoldás kell, különben veszélyben az EU-tagság Zavarban van a lengyel Szolidaritás A Szolidaritás Választási Akció (AWS) - amelyet a liberális­nak nevezett Szabadság Unió (UW) a hét elején faképnél hagyott a koalícióban - tegnap kitalálta, hogy Marian Krzak­­lewski, a Szolidaritás-tömb vezére lehetne az egyedüli minisz­terelnök, aki kivezethetné a válságból a lengyelországi jobb­közép koalíciót. Az már biztos, hogy Jerzy Buzek kormányfő távozni kényszerül. MH-összefoglaló_________ Krzaklewski még a minap is az AWS elnökjelöltje volt, de oly csekély esélyt jósoltak neki a közvélemény-kutatá­sok Aleksander Kwasniewski jelenlegi - baloldali - elnök ellen, hogy számára jó ideje az volt a kérdés: hogyan le­hetne arcvesztés nélkül ki­szállni a versenyből. Most az AWS politikusai állítják, hogy egyedül Krzaklewski lenne képes kormányfőként kordában tartani a Szolida­ritás „populista” képviselőit a parlamentben. Leszek Balcerowicz pénz­ügyminiszter, az UW elnöke azért lépett ki a koalícióból, mert az AWS mintegy 20 parlamenti képviselője fo­lyamatos lázadással akadá­lyozza a piac- és EU-kon­­form gazdasági reformok el­fogadtatását. Balcerowicz a múlt vasárnap először csak figyelmeztette a nagyobb koalíciós partnert - hétfőn azonban az UW miniszterei, vele együtt benyújtották a le­mondásukat. Az Európai Unióban vi­szont éppen a pénzügymi­niszter és a Szabadság Unió­hoz tartozó miniszterek bizo­nyultak eddig „EU-konform­­nak”. Brüsszel már nem hiva­talosan jelezte, hogy mélysé­gesen aggódik. Balcerowicz annyi engedményt tett, hogy minisztertársaival folytatja a munkát és jelezte az AWS- nek, hogy nyitott a tárgyalá­sokra, ha garanciát kap a re­formok folytatására. „Nem látom az okát an­nak, hogy miért ne lehetne Marian Krzaklewski a minisz­terelnök” - tette fel a kérdést tegnap Piotr Zak, az AWS szóvivője. Andrzej Szkara­­dek, az AWS egyik helyettes vezére a PAP hírügynökség­nek korábban már magától értetődőnek mondta, hogy „a választási tömbnek megvan a kormányfőjelöltje - ez pedig Marian Krzaklewski”. Krzaklewski nem tűnik éppen jó jelöltnek az UW számára, de a párt addig nem kommentálja a jelölését, amíg az nem lesz hivatalos. Krzaklewskit ugyanis szintén a populisták között tartják számon. Nem is titok, hogy az UW éppen Krzaklewski párton belüli riválisát, a ház elnökét, Maciej Plazynski tartaná alkalmas kormány­főnek. S bár az ellenzéki Demok­ratikus Baloldali Szövetség (SLD) egyelőre dörzsöli a kezeit, döntéshelyzetben nagy zavarban lenne: a kom­munistákból szociáldemok­ratákká átváltozott balol­daliak legalább annyira el­lenzik a Balcerowicz-féle gazdasági reformokat, mint a Krzaklewski-féle populis­ta keresztény szakszervezeti jobboldal. A moszkvai vezetés minden demonstratív akciója ellené­re a csecsenföldi lázadók na­ponta bizonyítják, hogy a há­borúnak nincs vége. Kedden késő éjjel a csecsen főváros­ból kivezető úton aknára fu­tott az orosz polgári vezetés második számú helyi embe­rének autója - vagy éppen távirányítású bombával rob­bantották fel. Szergej Zverev a polgári közigazgatás he­lyettes főnöke, valamint Groznij helyettes polgármes­tere meghalt, a város polgár­­mestere csak megsebesült. MH-összefoglaló A támadást a Kreml szóvivője jelentette be és aláhúzta, hogy szerinte a célpont valójában a grozniji polgármester volt, aki a merényletet fejsérüléssel megúszta. Moszkvára nézve azonban a nagyobbik csapás az, hogy ezek szerint Groznij, a főváros közvetlen közelé­ben is szabadon mozoghatnak a gerillák és akadálytalanul helyezhetik el aknáikat a fő­utakon. Zverev a második legmagasabb rangú polgári személy volt Csecsenföldön, aki a helyi közigazgatás újjá­szervezéséért volt felelős. A merényletben meghalt helyet­tes polgármester ugyancsak Moszkva kinevezettje volt. A robbanás hírére a hely­színre utazott Nyikolaj Kos­­man, a civil kormányzó, Zve­rev főnöke, és megindította a nyomozást. Vlagyimir Rusaj­­lo orosz belügyminiszter pe­dig nyomban kijelentette a RIA orosz hírügynökségnek, hogy - ezek után - Moszkva soha nem tárgyal a lázadó csecsenek vezetőivel (a poli­tikai megoldásról). Szerinte a csecsenek tárgyalási hajlan­dóságról ejtett szavai üres ígéretek csupán. Nyolc hónap harcai után az oroszok - saját bevallásuk sze­rint - hetekkel ezelőtt majd­nem tökéletesen ellenőrzésük alá vonták a lázadó tarto­mányt. Azóta „hivatalosan” is elismerték, hogy Csecsenföl­dön partizánháború folyik, sőt, a katonai vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a taktikáit is változtatni kell - tehát nem elég a pacifikálás, hanem harcolni is szükséges. A csecsenek partizótakti­­kája eddig sikeresnek bizo­nyult: az ország majdnem min­den részén villámcsapássze­­rűen ütnek rajta orosz kon­vojokon, csapatokon. Moszk­va beismerte, hogy a déli he­gyekben hadjáratot indított a napokban, de a térségből csak szórványos összecsapásokról érkeztek hírek - azaz a cse­csenek nyílt összecsapásra nem vállalkoztak. Úgy tűnik, hogy megint működik az a csecsen taktika, amellyel 1994-96 között megnyerték az első csecsen háborút. Jevgenyij Volk, a Heritage Alapítvány munkatársa teg­nap úgy vélekedett: megint elhúzódó háborúra kell szá­mítani, mert a harcosok új nemzedéke szinte évente „termelődik újra”. Zverev halála kínos pilla­natban következett be: Pu­­tyin elnök rövidesen Clinton amerikai elnököt fogadja Moszkvában és megint ma­gyarázkodni kényszerül ar­ról, hogy „a Nyugat nem is­meri tökéletesen a csecsen­földi helyzetet”. Megfigyelők szerint Moszkva tekintélyén újabb csorba esett Ismét lecsaptak a csecsenek A szakadár csecsének egyik vezetőjének, Hattabnak címezte a rakétát az orosz katona FOTÓ: MTI/EPA Ehud Barak Lisszabonban találkozik Bill Clintonnal Mégsem folytatódtak az izraeli-palesztin megbeszélések Ehud Barak izraeli minisz­terelnök csütörtökön Lissza­bonban találkozik Bill Clin­ton amerikai elnökkel, nem pedig Berlinben, mint ahogy eredetileg tervezték. Eltér­tek a tervektől az izraeli­palesztin megbeszélések is, nem folytatódtak ugyanis szerdától. MH-összefoglaló__________ Az izraeli kormányfő irodá­jának szerdai közleménye szerint Barak ma délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor találkozik Clintonnal a por­tugál fővárosban, majd a ta­lálkozó után azonnal vissza­tér Izraelbe, hogy részt ve­gyen a Jeruzsálem egyesü­lésének évfordulója alkal­mából tartandó állami ün­nepségen. Az izraeli miniszterelnök és Clinton a közel-keleti bé­kefolyamatot, az izraeli had­sereg libanoni kivonulásá­nak következményeit, vala­mint a palesztinokkal folyta­tandó tárgyalások előmoz­dításának módjait akarja megvitatni. Az izraeli bejelentéssel ellentétben szerdán mégsem folytatódnak a palesztin-iz­raeli megbeszélések - közöl­te már tegnap reggel Jasszer Arafat palesztin vezető ta­nácsadója. Nabil Abu Rudeina sze­rint a palesztin főtárgyalók előbb Gázában tanácskoz­nak Arafat elnökletével a tárgyalások folytatásáról, miután a palesztin vezető találkozott Martin Indykkel, az Egyesült Államok izraeli nagykövetével és John Herbsttel, a jeruzsálemi amerikai főkonzullal. Abu Rudeina a francia hírügynökségnek adott nyi­latkozatában megismételte: a tartós megállapodás fel­tétele, hogy Izrael elfogadja az ENSZ 242. számú hatá­rozatát, vagyis „teljesen vo­nuljon ki Ciszjordániából és a Gáza-övezetből, egyúttal törődjön bele, hogy a palesz­tin állam fővárosa Jeruzsá­lem lesz”. Az izraeli kivonulás után pontosan egy héttel a libano­ni parlament megtartotta el­ső kihelyezett ülését Dél-Li­­banonban, az izraeli határtól három kilométernyire fekvő Bint-Dzsbeilben. Az ünnepi ülést, amelyen a 128 parlamenti képviselő közül 125, valamint Szelim el-Hossz miniszterelnök ve­zetésével az egész kormány részt vett, Nabih Berri házel­nök nyitotta meg a város ál­lami középiskolájában. Berri az ülés kezdetén egyperces csendet kért a „Dél-Libanon felszabadítá­sában elesett mártírok emlé­kére”, írta a Reuters. A liba­noni törvényhozás történe­tében először ülésezett az ország déli részén, amelyet 22 éven át tartott megszállás alatt az izraeli hadsereg. A zsidó állam katonája a libanoni határnál FOTÓ: JAMAL SAIDI Izrael a nyugat-európai csoportban Negyvenévnyi elszigeteltség után Izrael végül tagja lett az ENSZ egyik regionális csoportjának. A tagság ugyan ideiglenes és feltételekhez kötött, mégis lehetővé teszi Izrael számára, hogy bejusson a világszervezet legjelen­tősebb testületeibe, így akár a Biztonsági Tanácsba is. Erről Jehuda Lancry és Richard Holbrooke, Izrael, il­letve az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetei számol­tak be közös New York-i sajtóértekezletükön. Izraelt a Nyugat-Európa és Mások (WEOG) nevű csoport fogad­ta be, ő az Egyesült Államok hathatós közreműködése nyomán. 2000. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK Álviták az amerikai-EU csúcstalálkozón A banánról tárgyalnak Egy XVIII. századi királyi re­zidenciában, a Lisszabonhoz közeli Queluz királyi palotá­ban ült tárgyalóasztalhoz teg­nap Bill Clinton amerikai el­nök az Európai Unió vezetői­vel. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti ra­kétavita - amely különben ér­zékenyen érinti Európát is - feltehetően napirendre sem kerül, hiszen az már a novem­ber hetedikén megválasztan­dó és jövő januárban hivatal­ba lépő új amerikai elnök hatáskörébe tartozik. MH-összefoglaló A portugáliai EU-amerikai csúcstalálkozó témakörei sem sugallják, hogy stratégiai ösz­­szejövetelről van szó: a Reu­ters jelentése szerint a keres­kedelmi viták középpontjá­ban olyan ügyek állnak, mint például az Európába expor­táló amerikai cégek jogosu­latlan adókedvezménye, az európai banánimport ügye, vagy a hormonkezelt ameri­kai marhahús európai import­jának a tilalma. Hivatalos for­rások szerint remény van arra is, hogy az EU és az Egyesült Államok megállapodik a sze­gény országokban a járvá­nyok, megbetegedések elleni harc összehangolásában és bi­zonyos biztonsági ügyekről is eshet szó. E problémák egyike sem olyan, hogy az Egyesült Ál­lamok elnökének kellene döntenie. Az ABM - azaz rakéta - vi­táról ezek szerint szó sem lesz. Antonio Guterres, az EU so­ros elnöke jó előre kijelentet­te, hogy az amerikai elnök és az EU-vezetők csúcstalálko­zóját semmivel sem akarja beárnyékolni. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpoliti­kai főnöke csak annyit mon­dott: nem számít arra, hogy a kereskedelmi viták beárnyé­kolják az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyát. Clinton elnök ugyan kife­jezte azt a reményét, hogy az EU és az Egyesült Államok között rendezheti a különféle kereskedelmi vitás ügyeket, maguk az amerikai szakértők és az EU emberei jóval ború­látóbbak. Washington pél­dául reméli, hogy az EU és az Egyesült Államok megálla­podhat a kereskedelemre vo­natkozó személyes adatok cseréjében - de a magánjel­legű adatok védelmében az EU-t szigorú szabályok kötik; az Egyesült Államok szeret­né, ha tudományos különbi­zottság alakulna a genetikai­lag módosított élelmiszerek amerikai kivitelének európai befogadásáról - de ezt az EU egyelőre hevesen ellenzi. Számos hasonló üzleti­kereskedelmi vita terheli az EU és az Egyesült Államok viszonyát - ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az EU tisztségviselőinek ada­tai szerint ma a világ legje­lentősebb politikai és keres­kedelmi kapcsolatrendszere az Egyesült Államok és az Európai unió között alakult ki: a kereskedelmi forgalom éves értéke tavaly 341,2 mil­liárd euró - azaz 319,8 mil­liárd dollár - volt. A rakétavita - pontosab­ban az a washingtoni terv, hogy kiépíti saját nemzeti rakétaelhárító rendszerét - a jelek szerint már nem tarto­zik egy hivataláról rövidesen leköszönő elnök hatásköré­be. Az 1972-ben kötött ABM-szerződés a rakétavé­delmi rakétarendszerekről olyan biztonsági kérdés, amely nem csak az orosz­amerikai, de az európai ügye­ket is érinti. Erről azonban Clintonnal az EU nem tár­gyal­­ majd Bushsal vagy Gore-ral. Moszkvában, aho­vá az amerikai elnök ugyan­csak készül, szerdán megint jelezték, hogy az ABM-szer­ződés „rendíthetetlen” -megváltoztatni nem lehet.

Next