Magyar Hírlap, 2000. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-02 / 128. szám
Hétfő Pénz Plusz Piac, kedd Ingatlanbörze, szerda Karrier+Munkaerőpiac, csütörtök Autók és Piacok, péntek Tv-magazin, szombat Ahogy tetszik 2000. JUNIUS 2., PENTEK POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADAS ARA: 89 FORINT MA Clinton amerikai elnök tegnap Lisszabonban találkozott az izraeli kormányfővel, és hétfőn a térségbe küldi Madeleine Albright külügyminisztert, hogy segítsen az izraeli-palesztin tárgyalások előmozdításában. Ehhez egyébként Clinton szerint lendületet adhat a libanoni kivonulás, aminek eredményeként sok palesztin először találkozhatott libanoni menekülttáborban élő rokonával, mint például a képen látható férfi, aki eddig soha nem látta nagynénjét. 2. oldal Madeleine Albright ismét közvetít E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; MH Online: www.magyarhirlap.hu Várhatóan az esztendő végéig eltart a cégbírósági csúcs A cégbíróságokon várhatóan az év végéig jellemző lesz az ügyintézési csúcs, ami különösen a fővárosban teremt nehéz helyzetet. Hatalmas sorban állást okozva itt még javában tart a tavalyi mérlegbeszámolók benyújtása, noha a gazdasági társaságoknak ezt május végéig kellett volna teljesíteniük. A kft.-k és az rt.-k törvényben előírt, s június 16-áig esedékes alaptőke-emelése alig kezdődött el. 3. oldal Emelik a gyógyszerek árát Mintegy 8,5 százalékkal növelik támogatott készítményeik árát július 1-jétől a gyógyszergyártók. Ha a tb-támogatás kiigazítása elmarad, a drágulás kizárólag a betegeket terheli. 5. oldal A kisgazdák és az MDF nem támogatják a kétéves büdzsét Veszélybe kerülhet a kétéves költségvetés elfogadása, mivel a tegnapi egyeztetésen sem a kisgazdafrakció, sem az MDF nem támogatja a PM kezdeményezését. A koalíciós pártok és a pénzügyi tárca vezetői egyetértenek viszont a családi adókedvezmények kiterjesztésében. A minimálbér 40 ezer forintra emelését egyik koalíciós partner sem vetette el, ám ebben a kérdésben az Országos Munkaügyi Tanács mondja ki a végső szót. 11. oldal Magyar teniszsiker Párizsban Talán csak a nagyon tapasztalt teniszrajongók emlékeznek arra, mikor értek el magyarok olyan sikert egy kiemelt tornán, mint amilyennek az idén tanúi vagyunk. Párizsban, a Roland Garroson, a nem hivatalos salakpályás világbajnokságon a legjobb 32 közé jutott Sávolt Attila és Kuti Kis Rita is. Sávolt az osztrák Koubeket, a világranglista 32. helyezettjét győzte le tegnap, Kuti Kis pedig Földényi Anna Máriát. 16. oldal Rekordnövekedés az első negyedévben A KSH előzetes számítása: 6,8 százalékos GDP-gyarapodás Surányi nem ítéli túlfűtöttnek a gazdaságot A gazdaság összteljesítményét jelző bruttó hazai temnék (GDP) 6,8 százalékkal nőtt az első negyedévben, a tavalyi év első hónapjához képest - jelentette előzetesen a KSH. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem ítéli túlfűtöttnek a gazdaságot, és nem lát okot a kamatemelésre. Az idei év egészére várt 5-6 százalékos növekedés nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő lehet. MH-összeállítás Az előzetes számítások szerint a negyedéves GDP reálértékben 6,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi teljesítményt - közli a KSH. Bár, mint hozzáteszik, a magas első negyedévi ütemhez a tavalyi év eleji megtorpanás is kellett. Az elemzők 6,4 százalékos növekedést prognosztizáltak az első negyedévre, Orbán Viktor miniszterelnök 6,6-7,1 százalékot jósolt. Általános vélemény, hogy az év további részében némileg lassul a növekedés üteme, hiszen tavaly, mint ábránkon is látható, egyre jobb lett a „bázis”, a viszonyítási alap. Ennek ellenére Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy véli: az év egészében a növekedés 6 százalék közelében maradhat. Minden jel arra mutat, hogy a most közzétett előzetes adat többékevésbé kifejezi a magyar gazdaság kimagasló teljesítményét - tette hozzá a kutató. Az év tehát a várakozásokon felül kedvezően indult, s ez fölveti a kérdést: valóban a túlfűtöttség jeleit mutatja-e a gazdaság. Ezt állította a napokban közzétett jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), szigorú fiskális politikára intve a kormányt. Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy vigyázni kell a túlpörgéssel, és ezért fontos a költségvetés kordában tartása. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Reutersnek nyilatkozva úgy vélte: az első negyedévi rekord GDP-növekedés nem utal túlfűtöttségre, nincs szükség kamatemelésre. A növekedés motorja a külföldi kereslet volt - tette hozzá. • Folytatás a 11. oldalon A GDP alakulása negyedévente százalék Tizenegy könyv az évi fejadag Grendel Lajos felvidéki író köszöntőjével tegnap a fővárosi Vörösmarty téren megnyílt a 71. könyvhét. Az olvasás, a könyv több évtizedes rituális ünnepéről az ország számos településén emlékeznek meg. A Vörösmarty téri ceremónián idén is felállították - immár harmadszor - az ismeretlen szponzor emlékművét: adományokat gyűjtenek pénzben vagy természetben, és az összegyűlt könyvcsomagot kisorsolják. Tavaly több mint kétszázezer forint értékű könyvet kapott a faddi községi könyvtár. Ez valamivel több volt, mint éves vásárlási kerete. A könyvkiadás kereskedelmi mutatói fellendülésről árulkodnak. A tavalyi forgalom több mint 30 milliárd forint volt, ennek tetemes része tankönyv és szakkönyv. A szépirodalom ugyan sokkal kisebb szeletét jelenti a könyvkiadás tortájának, de felbecsülhetetlen szerepe van a nemzeti kultúra megőrzésében és újraépítésében. A Medián felmérése szerint a magyar felnőttek évente átlagosan tizenegy könyvet olvasnak, a lakosság 27 százaléka azonban saját bevallása szerint soha nem vesz kézbe könyvet. Az olvasás gyakorisága az iskolázottságtól függ, így például a diplomásoknak mindössze 2 százaléka állítja magáról, hogy egyáltalán nem olvas. A legutóbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az általános iskolások körében egyre gyakoribbak az olvasási zavarok, a dyslexia és a funkcionális analfabetizmus. Ezek orvoslására találta ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete - angol példa nyomán - az olvasás évét, amely különböző programokkal elsősorban az iskolásokat próbálja a rendszeres könyvolvasásnak megnyerni. Az akció startja 2001 januárjában, a magyar kultúra napján lesz, a vége pedig vélhetően a jövő évi könyvhéten. Tegnap a szokásokhoz híven kiosztották a Szép Magyar Könyv díját, továbbá a legjobb könyvesboltnak járó Hermész kitüntetést. • V. Bálint Éva 160 műhely kínálja a hivatalos listán szereplő 178 kiadványt. Képünkön Esterházy Péter dedikálja Harmonia Caelestis című művét fotó: Kabik csaba Kibújna az állam a kártérítés alól Százmilliárdokkal terhelnék a költségvetést a hepatitisfertőzések miatti bírósági ítéletek Több százmilliárd forintot kellene az államnak kifizetnie, ha minden, gyógykezelése során hepatitis C-vel fertőzött betegnek az eddigi gyakorlat alapján ítélnének meg kártérítést a bíróságok. A Pénzügyminisztérium azonban a vérátömlesztés során megfertőződtek kártérítését nem tartja jogosnak. MH-információ Négy vérzékeny betegnek egyenként csaknem négymillió forint kártérítést és havi 14 ezer forint életjáradékot köteles fizetni a magyar állam egy közelmúltban született bírósági ítélet szerint. A pert a Hemofíliások Baráti Köre anyagi támogatásával tavaly ősszel indították azzal a céllal, hogy a bíróság mondja ki: az államot felelősség terheli, mert a betegek a vérkészítményektől hepatitis C- vírussal fertőződtek. A Hemofíliások Baráti Körének elnöke elmondta: a mintegy ezer vérzékeny beteg több mint 95 százaléka fertőződött meg hepatitis C-vírussal 1992 előtt, amikor erre a kórokozóra még nem szűrték a vért. A fertőzés kimenetele egyénenként rendkívül eltérő lehet, a vírushordozók 40-50 százalékánál okoz megbetegedést, ezen belül azonban egyharmaduknál májzsugor vagy májrák a következmény. Az egészségügyi törvény szerint abban az esetben, ha egy gyógyszer alkalmazása miatt - annak ellenére, hogy a készítmény mindenben megfelel az előírásoknak - egy állampolgár egészségkárosodást szenved, őt, illetve hozzátartozóit kártalanítania kell az államnak. A perben a magyar államot a Pénzügyminisztérium (PM) képviselte, a tárcánál nem vitatták a bírósági kereset jogalapját. Azt azonban még nem döntötték el, hogy az általuk túlzottan magasnak tartott kártérítés miatt esetleg megfellebbezik-e az ítéletet - mondta a Magyar Hírlap kérdésére a tárca főosztályvezető-helyettese. Osváth Piroska tájékoztatása szerint a többi hemofíliás beteggel valószínűleg peren kívüli megegyezésre fognak törekedni, hiszen esetükben ugyancsak megalapozott a kártérítési igény. A minisztériumhoz egyébként több mint száz, hepatitis C-vel fertőződött vérzékeny beteg fordult már abban a reményben, hogy bírósági procedúra nélkül is kártalanítást kaphat. A megegyezés reményében a Hemofíliások Baráti Köre is rendszeresen felkereste a tárcát, ám levelükre eddig egyszer sem kaptak választ - mondta elnökük Csuja László. Az alig ezer vérzékeny betegen kívül a ’90-es évek elejéig vérátömlesztéssel még több százezren megfertőződhettek a vírussal - ahogyan erről az Országos Vérellátó Központ korábbi vezetője nyilatkozott lapunknak. Ők azonban várhatóan nem számíthatnak kártérítésre, jóllehet a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint egy asszony számára két évvel ezelőtt hárommillió forintot kellett fizetnie az államnak. Lapunk számításai szerint, ha csak százezer, vérrel megfertőződött betegnek ítélnek meg az eddigi gyakorlat szerint hárommillió forint kártérítést, az államnak háromszázmilliárd forintot kellene kifizetnie. A Pénzügyminisztérium álláspontja azonban - szemben a szaktárca korábbi, bírósági nyilatkozatával is - az, hogy csak azokat a készítményeket lehet gyógyszernek tekinteni, amelyeknek garantálható az állandósága. Ennek a kritériumnak a hemofíliások kezelése során alkalmazott vérkészítmény megfelel, a vérátömlesztésnél használt friss vér azonban nem. Ezért a kártérítésnek csak a vérzékenyek esetében van jogalapja - mondta Osváth Piroska. A PM véleményét az Országos Gyógyszerészeti Intézet orvosigazgatója szakmailag megalapozottnak tartja. Borvendég János közölte: a transzfúziós vér az Európai Unión belül sehol sem minősül gyógyszernek. •H.É. MSZP-SZDSZ: olaj a tűzre a határon túl Jobboldali hétvége Trianon jegyében Tízezernél több embert vár a MIÉP a Hősök terére, ahol a trianoni döntés nyolcvanadik évfordulójára emlékeznek vasárnap. A kormánypártok közös ünnepséget tartanak Zebegényben. Az MSZP és az SZDSZ úgy véli: az ilyen események muníciót adhatnak a környező országok szélsőségeseinek. A határon túli magyarok nem emlékeznek meg az évfordulóról. MH-összeállítás__________ A trianoni megemlékezések csak segíthetik a határon túli magyarokat - jelentette ki lapunknak Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke. A párt tízezernél is több résztvevőre számít vasárnapi ünnepségére. A politikus szerint az ország nemzetközi megítélését nem befolyásolja, hogy egy ellenzéki párt autonómiát akar a magyar kisebbségnek, és bírálja a határok elrendezését. A MIÉP a „magyar élni akarás ünnepélyére” sok határon túli magyart is vár. A Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Felvidékről érkezőket a határállomástól buszok hozzák-viszik ingyen, és a vidékiek buszköltségét is a MIÉP fizeti. A Magyar Fórum az évfordulóra különszámot adott ki, amelyet 300 ezer példányban terjesztenek a helyi MIÉP-szervezetek - mondta Fenyvessy. Trianon a nemzet egyik leggyászosabb eseménye, amely nem pártpolitikai kérdés - jelentette ki Lányi Zsolt. Az FKGP alelnöke szerint Csurka István nem területi rendezésre szólít, hanem az emberi jogok tiszteletben tartására. A kisgazdapolitikus kijelentette: a megemlékezések nem ártanak a külhoni magyarságnak. • Folytatás a 4. oldalon Veszélyben a hazai szakképzés Elszámolt adóbevétel? Új adó bevezetését javasolja a jövő évtől a Pénzügyminisztérium. A műszaki-fejlesztési adó kivetésével ugyanakkor megszűnne a rehabilitációs, valamint a szakképzési hozzájárulás - erősítette meg a lapunknak Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A javaslat az oktatási tárcát meglepte. Szakértők szerint e lépés a szakképzést hozná nehéz helyzetbe. MH-információ___________ A Pénzügyminisztérium jövőre 18-20 milliárd forint bevételt remél a januártól bevezetésre szánt műszaki fejlesztési adótól - nyilatkozott lapunknak Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az új adót minden olyan cég fizetné, amely házon belül nem foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. Az elképzelés még formálódik, a részleteken dolgoznak a tárcánál - közölte a miniszter. Ezért az új adó mértékét sem lehet ismerni. Egyelőre annyi bizonyos, hogy azt bevételarányosan vetnék ki. A műszaki-fejlesztési adó bevezetésével eltörlik a munkáltatók által eddig fizetett rehabilitációs, valamint szakképzési hozzájárulást. Az előbbiből idén 2 milliárd forintos bevétele származik a munkaerő-piaci alapnak, amit a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására fordítanak. A pénzügyi tárca ugyancsak elbúcsúztatná a szakképzési hozzájárulást. Itt az elvonás jelenleg a munkaadó bérköltségeinek 1,5 százalékára rúg. Ebből a költségvetésbe közvetlenül 9,15 milliárd forint kerül, amit az önkormányzatok szakiskolái és szakközépiskolái között osztanak el. Viszont a cégek további 30-35 milliárd forintot közvetlenül az iskoláknak adnak, így e hozzájárulásból végső soron 40-45 milliárd forint bevétele származik a szakmát oktató iskoláknak. A két eltörlésre javasolt hozzájárulás 40-45 milliárd forintjáról mond le az állam, hogy bevezethesse a 18-20 milliárdot hozó műszaki-fejlesztési hozzájárulást. Információnk szerint a Pénzügyminisztérium terveit nem egyeztette még az oktatási tárcával, ahol meglepetéssel értesültek a szakképzési rendszert veszélyeztető változásról. A szakképzési hozzájárulás megszüntetése a magyar szakképzési rendszer halálát jelentené - fogalmazott Bajtárné Botár Borbála, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Magyarországon az elmúlt tíz évben korszerű, az Európai Unió által is elismert szakképzési rendszer alakult ki - tette hozzá. A hozzájárulás megszüntetésére hosszú távon a magyar gazdaság fog ráfizetni - vélekedett a szakszervezet elnöke. • Jó. S.P. Zs.