Magyar Hírlap, 2000. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-02 / 128. szám

Hétfő Pénz Plusz Piac, kedd Ingatlanbörze, szerda Karrier+Munkaerőpiac, csütörtök Autók és Piacok, péntek Tv-magazin, szombat Ahogy tetszik 2000. JUNIUS 2., PENTEK POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADAS ARA: 89 FORINT MA Clinton amerikai elnök tegnap Lisszabonban találko­zott az izraeli kormányfővel, és hétfőn a térségbe küldi Madeleine Albright külügyminisztert, hogy segítsen az izraeli-palesztin tárgyalások előmozdításában. Ehhez egyébként Clinton szerint lendületet adhat a libanoni kivonulás, aminek eredményeként sok palesztin először találkozhatott libanoni menekülttáborban élő rokoná­val, mint például a képen látható férfi, aki eddig soha nem látta nagynénjét. 2. oldal Madeleine Albright ismét közvetít E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; MH Online: www.magyarhirlap.hu Várhatóan az esztendő végéig eltart a cégbírósági csúcs A cégbíróságokon várhatóan az év végéig jellemző lesz az ügyintézési csúcs, ami különösen a fővárosban te­remt nehéz helyzetet. Hatalmas sorban állást okozva itt még javában tart a tavalyi mérlegbeszámolók benyújtá­sa, noha a gazdasági társaságoknak ezt május végéig kellett volna teljesíteniük. A kft.-k és az rt.-k törvény­ben előírt, s június 16-áig esedékes alaptőke-emelése alig kezdődött el. 3. oldal Emelik a gyógyszerek árát Mintegy 8,5 százalékkal növelik támogatott készítmé­nyeik árát július 1-jétől a gyógyszergyártók. Ha a tb-tá­­mogatás kiigazítása elmarad, a drágulás kizárólag a be­tegeket terheli. 5. oldal A kisgazdák és az MDF nem támogatják a kétéves büdzsét Veszélybe kerülhet a kétéves költségvetés elfogadása, mivel a tegnapi egyeztetésen sem a kisgazdafrakció, sem az MDF nem támogatja a PM kezdeményezését. A koalíciós pártok és a pénzügyi tárca vezetői egyetér­tenek viszont a családi adókedvezmények kiterjeszté­sében. A minimálbér 40 ezer forintra emelését egyik koalíciós partner sem vetette el, ám ebben a kérdésben az Országos Munkaügyi Tanács mondja ki a végső szót. 11. oldal Magyar teniszsiker Párizsban Talán csak a nagyon tapasztalt teniszrajongók emlékez­nek arra, mikor értek el magyarok olyan sikert egy kiemelt tornán, mint amilyennek az idén tanúi vagyunk. Párizsban, a Roland Garroson, a nem hivatalos salakpá­lyás világbajnokságon a legjobb 32 közé jutott Sávolt Attila és Kuti Kis Rita is. Sávolt az osztrák Koubeket, a világranglista 32. helyezettjét győzte le tegnap, Kuti Kis pedig Földényi Anna Máriát. 16. oldal Rekordnövekedés az első negyedévben A KSH előzetes számítása: 6,8 százalékos GDP-gyarapodás­­ Surányi nem ítéli túlfűtöttnek a gazdaságot A gazdaság összteljesítményét jelző bruttó hazai temnék (GDP) 6,8 százalékkal nőtt az első negyedévben, a tavalyi év első hónapjához képest - jelentette előzetesen a KSH. Surá­nyi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem ítéli túl­fűtöttnek a gazdaságot, és nem lát okot a kamatemelésre. Az idei év egészére várt 5-6 százalékos növekedés nemzetkö­zi viszonylatban is kiemelkedő lehet. MH-összeállítás Az előzetes számítások szerint a negyedéves GDP reálérték­ben 6,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi tel­jesítményt - közli a KSH. Bár, mint hozzáteszik, a magas első negyedévi ütemhez a tavalyi év eleji megtorpanás is kellett. Az elemzők 6,4 százalékos növekedést prognosztizáltak az első negyedévre, Orbán Viktor miniszterelnök 6,6-7,1 százalékot jósolt. Általános vélemény, hogy az év további részében némileg lassul a nö­vekedés üteme, hiszen tavaly, mint ábránkon is látható, egy­re jobb lett a „bázis”, a viszo­nyítási alap. Ennek ellenére Hegedűs Miklós, a GKI Gaz­daságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy véli: az év egé­szében a növekedés 6 százalék közelében maradhat. Minden jel arra mutat, hogy a most közzétett előzetes adat többé­­kevésbé kifejezi a magyar gaz­daság kimagasló teljesítmé­nyét - tette hozzá a kutató. Az év tehát a várakozáso­kon felül kedvezően indult, s ez fölveti a kérdést: valóban a túlfűtöttség jeleit mutatja-e a gazdaság. Ezt állította a na­pokban közzétett jelentésé­ben a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szerve­zet (OECD), szigorú fiskális politikára intve a kormányt. Járai Zsigmond pénzügy­­miniszter egyetértett azzal, hogy vigyázni kell a túlpör­­géssel, és ezért fontos a költ­ségvetés kordában tartása. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Reu­­tersnek nyilatkozva úgy vél­te: az első negyedévi rekord GDP-növekedés nem utal túlfűtöttségre, nincs szükség kamatemelésre. A növeke­dés motorja a külföldi keres­let volt - tette hozzá. • Folytatás a 11. oldalon A GDP alakulása negyedévente százalék Tizenegy könyv az évi fejadag Grendel Lajos felvidéki író köszöntőjével tegnap a fővá­rosi Vörösmarty téren meg­nyílt a 71. könyvhét. Az olva­sás, a könyv több évtizedes rituális ünnepéről az ország számos településén emlékez­nek meg. A Vörösmarty téri ceremónián idén is felállítot­ták - immár harmadszor - az ismeretlen szponzor emlék­művét: adományokat gyűjte­nek pénzben vagy természet­ben, és az összegyűlt könyv­csomagot kisorsolják. Tavaly több mint kétszázezer forint értékű könyvet kapott a fad­­di községi könyvtár. Ez vala­mivel több volt, mint éves vá­sárlási kerete. A könyvkiadás kereske­delmi mutatói fellendülésről árulkodnak. A tavalyi forga­lom több mint 30 milliárd fo­rint volt, ennek tetemes része tankönyv és szakkönyv. A szépirodalom ugyan sokkal kisebb szeletét jelenti a könyvkiadás tortájának, de felbecsülhetetlen szerepe van a nemzeti kultúra megőrzé­sében és újraépítésében. A Medián felmérése sze­rint a magyar felnőttek éven­te átlagosan tizenegy köny­vet olvasnak, a lakosság 27 százaléka azonban saját be­vallása szerint soha nem vesz kézbe könyvet. Az olvasás gyakorisága az iskolázottság­tól függ, így például a diplo­másoknak mindössze 2 szá­zaléka állítja magáról, hogy egyáltalán nem olvas. A legutóbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az általá­nos iskolások körében egy­re gyakoribbak az olvasási zavarok, a dyslexia és a funk­cionális analfabetizmus. Ezek orvoslására találta ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete - angol példa nyomán - az olvasás évét, amely különbö­ző programokkal elsősorban az iskolásokat próbálja a rendszeres könyvolvasásnak megnyerni. Az akció startja 2001 januárjában, a magyar kultúra napján lesz, a vége pedig vélhetően a jövő évi könyvhéten. Tegnap a szokásokhoz hí­ven kiosztották a Szép Ma­gyar Könyv díját, továbbá a legjobb könyvesboltnak járó Hermész kitüntetést. • V. Bálint Éva 160 műhely kínálja a hivatalos listán szereplő 178 kiadványt. Képünkön Esterházy Péter dedikálja Harmonia Caelestis című művét fotó: Kabik csaba Kibújna az állam a kártérítés alól Százmilliárdokkal terhelnék a költségvetést a hepatitisfertőzések miatti bírósági ítéletek Több százmilliárd forintot kellene az államnak kifizetnie, ha minden, gyógykezelése során hepatitis C-vel fertőzött beteg­nek az eddigi gyakorlat alapján ítélnének meg kártérítést a bí­róságok. A Pénzügyminisztérium azonban a vérátömlesztés során megfertőződtek kártérítését nem tartja jogosnak. MH-információ Négy vérzékeny betegnek egyenként csaknem négymil­lió forint kártérítést és havi 14 ezer forint életjáradékot köteles fizetni a magyar ál­lam egy közelmúltban szüle­tett bírósági ítélet szerint. A pert a Hemofíliások Baráti Köre anyagi támogatásával tavaly ősszel indították azzal a céllal, hogy a bíróság mond­ja ki: az államot felelősség terheli, mert a betegek a vér­­készítményektől hepatitis C- vírussal fertőződtek. A Hemofíliások Baráti Körének elnöke elmondta: a mintegy ezer vérzékeny be­teg több mint 95 százaléka fertőződött meg hepatitis C-vírussal 1992 előtt, amikor erre a kórokozóra még nem szűrték a vért. A fertőzés kimenetele egyénenként rendkívül elté­rő lehet, a vírushordozók 40-50 százalékánál okoz megbetegedést, ezen belül azonban egyharmaduknál májzsugor vagy májrák a következmény. Az egészségügyi törvény szerint abban az esetben, ha egy gyógyszer alkalmazása miatt - annak ellenére, hogy a készítmény mindenben megfelel az előírásoknak - egy állampolgár egészségká­rosodást szenved, őt, illetve hozzátartozóit kártalaníta­nia kell az államnak. A per­ben a magyar államot a Pénzügyminisztérium (PM) képviselte, a tárcánál nem vitatták a bírósági kereset jogalapját. Azt azonban még nem döntötték el, hogy az általuk túlzottan magasnak tartott kártérítés miatt esetleg meg­­fellebbezik-e az ítéletet - mondta a Magyar Hírlap kérdésére a tárca főosztály­vezető-helyettese. Osváth Piroska tájékozta­tása szerint a többi hemofí­­liás beteggel valószínűleg peren kívüli megegyezésre fognak törekedni, hiszen esetükben ugyancsak meg­alapozott a kártérítési igény. A minisztériumhoz egyéb­ként több mint száz, hepati­tis C-vel fertőződött vérzé­keny beteg fordult már ab­ban a reményben, hogy bíró­sági procedúra nélkül is kár­talanítást kaphat. A megegyezés reményé­ben a Hemofíliások Baráti Köre is rendszeresen felke­reste a tárcát, ám levelükre eddig egyszer sem kaptak vá­laszt - mondta elnökük Csuja László. Az alig ezer vérzékeny be­tegen kívül a ’90-es évek ele­jéig vérátömlesztéssel még több százezren megfertőződ­hettek a vírussal - ahogyan erről az Országos Vérellátó Központ korábbi vezetője nyilatkozott lapunknak. Ők azonban várhatóan nem számíthatnak kártérítés­re, jóllehet a Legfelsőbb Bí­róság ítélete szerint egy asszony számára két évvel ezelőtt hárommillió forintot kellett fizetnie az államnak. Lapunk számításai szerint, ha csak százezer, vérrel meg­fertőződött betegnek ítélnek meg az eddigi gyakorlat sze­rint hárommillió forint kárté­rítést, az államnak három­­százmilliárd forintot kellene kifizetnie. A Pénzügyminisztérium álláspontja azonban - szem­ben a szaktárca korábbi, bí­rósági nyilatkozatával is - az, hogy csak azokat a ké­szítményeket lehet gyógy­szernek tekinteni, amelyek­nek garantálható az állan­dósága. Ennek a kritériumnak a hemofíliások kezelése során alkalmazott vérkészítmény megfelel, a vérátömlesztés­nél használt friss vér azon­ban nem. Ezért a kártérítés­nek csak a vérzékenyek ese­tében van jogalapja - mond­ta Osváth Piroska. A PM véleményét az Or­szágos Gyógyszerészeti Inté­zet orvosigazgatója szakmai­lag megalapozottnak tartja. Borvendég János közölte: a transzfúziós vér az Európai Unión belül sehol sem minő­sül gyógyszernek. •H.É. MSZP-SZDSZ: olaj a tűzre a határon túl Jobboldali hétvége Trianon jegyében Tízezernél több embert vár a MIÉP a Hősök terére, ahol a trianoni döntés nyolcvanadik évfordulójára emlékeznek vasárnap. A kormánypártok közös ünnepséget tartanak Zebegényben. Az MSZP és az SZDSZ úgy véli: az ilyen események muníciót adhat­nak a környező országok szélsőségeseinek. A határon túli magyarok nem emlékez­nek meg az évfordulóról. MH-összeállítás__________ A trianoni megemlékezések csak segíthetik a határon túli magyarokat - jelentette ki la­punknak Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke. A párt tíz­ezernél is több résztvevőre számít vasárnapi ünnepségé­re. A politikus szerint az or­szág nemzetközi megítélését nem befolyásolja, hogy egy ellenzéki párt autonómiát akar a magyar kisebbségnek, és bírálja a határok elrende­zését. A MIÉP a „magyar él­ni akarás ünnepélyére” sok határon túli magyart is vár. A Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Felvidékről érkezőket a határállomástól buszok hozzák-viszik ingyen, és a vidékiek buszköltségét is a MIÉP fizeti. A Magyar Fó­rum az évfordulóra különszá­­mot adott ki, amelyet 300 ezer példányban terjesztenek a helyi MIÉP-szervezetek - mondta Fenyvessy. Trianon a nemzet egyik leggyászosabb eseménye, amely nem pártpolitikai kér­dés - jelentette ki Lányi Zsolt. Az FKGP alelnöke szerint Csurka István nem te­rületi rendezésre szólít, ha­nem az emberi jogok tiszte­letben tartására. A kisgazda­politikus kijelentette: a meg­emlékezések nem ártanak a külhoni magyarságnak. • Folytatás a 4. oldalon Veszélyben a hazai szakképzés Elszámolt adóbevétel? Új adó bevezetését javasolja a jövő évtől a Pénzügymi­nisztérium. A műszaki-fej­lesztési adó kivetésével ugyanakkor megszűnne a re­habilitációs, valamint a szak­képzési hozzájárulás - erősí­tette meg a lapunknak Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A javaslat az oktatási tárcát meglepte. Szakértők szerint e lépés a szakképzést hozná nehéz helyzetbe. MH-információ___________ A Pénzügyminisztérium jö­vőre 18-20 milliárd forint be­vételt remél a januártól beve­zetésre szánt műszaki fejlesz­tési adótól - nyilatkozott la­punknak Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az új adót minden olyan cég fizetné, amely házon belül nem fog­lalkozik kutatás-fejlesztéssel. Az elképzelés még formáló­dik, a részleteken dolgoznak a tárcánál - közölte a minisz­ter. Ezért az új adó mértékét sem lehet ismerni. Egyelőre annyi bizonyos, hogy azt be­­vételarányosan vetnék ki. A műszaki-fejlesztési adó bevezetésével eltörlik a mun­káltatók által eddig fizetett rehabilitációs, valamint szak­képzési hozzájárulást. Az előbbiből idén 2 milliárd fo­rintos bevétele származik a munkaerő-piaci alapnak, amit a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatására fordítanak. A pénzügyi tárca ugyan­csak elbúcsúztatná a szak­képzési hozzájárulást. Itt az elvonás jelenleg a munkaadó bérköltségeinek 1,5 százalé­kára rúg. Ebből a költségve­tésbe közvetlenül 9,15 mil­liárd forint kerül, amit az ön­­kormányzatok szakiskolái és szakközépiskolái között osz­tanak el. Viszont a cégek to­vábbi 30-35 milliárd forintot közvetlenül az iskoláknak adnak, így e hozzájárulásból végső soron 40-45 milliárd fo­rint bevétele származik a szakmát oktató iskoláknak. A két eltörlésre javasolt hozzájárulás 40-45 milliárd forintjáról mond le az állam, hogy bevezethesse a 18-20 milliárdot hozó műszaki-fej­lesztési hozzájárulást. Infor­mációnk szerint a Pénzügy­minisztérium terveit nem egyeztette még az oktatási tárcával, ahol meglepetés­sel értesültek a szakképzési rendszert veszélyeztető vál­tozásról. A szakképzési hozzájáru­lás megszüntetése a magyar szakképzési rendszer halálát jelentené - fogalmazott Baj­tárné Botár Borbála, a Ma­gyar Közoktatási és Szakkép­zési Szakszervezet elnöke. Magyarországon az elmúlt tíz évben korszerű, az Európai Unió által is elismert szak­képzési rendszer alakult ki - tette hozzá. A hozzájárulás megszüntetésére hosszú tá­von a magyar gazdaság fog ráfizetni - vélekedett a szak­­szervezet elnöke. • Jó. S.­P. Zs.

Next