Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

2000. július 21., péntek Kétéves költségvetés készül a PM-ben Járaitól egy hét haladékot kaptak a tárcák az igényeik részletezésére Meghosszabbította egy héttel a pénzügyminiszter azt a határ­időt, amíg a tárcák benyújthatják a 2001-2002. évi költségve­tési igényüket. A hosszabbítás oka, hogy a Pénzügyminiszté­rium (PM) részletes, kétéves költségvetést nyújt be a kor­mánynak. A kétéves büdzsé elfogadásának előfeltétele az ál­lamháztartási törvény módosítása is, amit a tervek szerint a költségvetéssel egy időben nyújt be a tárca a parlamentnek. MH-összeállítás A szaktárcák további egy hét haladékot kaptak a pénzügy­­minisztertől a kétéves költ­ségvetési igények kimunkálá­sára. A májusban kibocsátott tervezési körirat eredetileg e hét csütörtökét szabta végső határidőnek. Ám időközben eldőlt, hogy a pénzügyi tárca a következő két évre részle­tes költségvetési tervet nyújt be a kormánynak - nyilatkoz­ta Pichler Ferenc, a PM szó­vivője. A kormány elé kerülő do­kumentumban mind a két esztendőre szerepel a részle­tes szövegszerű törvényjavas­lat, s a kiadásokat, bevétele­ket is címekre lebontva ter­jesztik a kabinet elé. Az még nem dőlt el, hogy a büdzsék egy vagy két külön törvény­­tervezetben kerülnének a parlament elé. A kétéves büdzsé benyúj­tásához szükség lesz az állam­­háztartási törvény módosítá­sára, amit a költségvetési ter­vezetekkel egy időben nyújt be a kormány a parlament­nek. Mintegy 700 milliárd fo­rintnyi többlettámogatásra vonatkozó igényt nyújtottak be a 2001-es költségvetésü­ket tervező szaktárcák a múlt hét végéig (MH, július 17. 3. o.). Az adott szakminiszté­rium és a PM tervei közötti eltérés nagyságát vizsgálva az látszik, hogy az agrártárcával várható a legtöbb vita. A PM az idei 168 milliárd forintos tárcabüdzsét 13,9 milliárd fo­rinttal növelné, míg a szak­tárca 115 milliárd forintos növelésre tartana igényt. E többletforrásokat szükség­­tározók építésére, az öntözés ingyenessé tételére fordíta­ná, de a Nemzeti Földalap rendezésére is forrásokat igé­nyel a tárca, bár arról még nem született döntés, hogy a földalap az ő kezelésébe ke­rülne majd a jövőben. A Honvédelmi Miniszté­riumnak nem kell egyezked­nie a költségvetési főszá­mokról, azt ugyanis egy ta­valy nyári kormányhatáro­zat 2004-ig garantálja. Az Orbán-kabinet követi az előző ciklusban elfogadott elvet: a GDP 0,1 százaléká­val emeli jövőre a védelmi költségvetést. Az így 30 mil­­liárddal növelt, összesen 223 milliárd forintos büdzsé leg­nagyobb kiadása az idén megindított létszámleépíté­sek, a honvédség átalakítá­sának költségei lesznek. Jö­vőre megindul a honvédség gépjárműparkjának a cseré­je, igaz, egyelőre kisebb összegekkel, és amennyiben meglesz a döntés, a MiG-29- esek korszerűsítése is a tár­cát terheli majd. Az oktatási tárca az idei 148 milliárd forintos keretét 45 milliárddal növelné. Ebből jutna a 18 milliárd forintos kutatás-fejlesztési előirány­zatra, 20 százalékos pedagó­gusbér-emelésre. Jövőre 62,4 milliárd, 2002-ben pedig 64 milliárd forintot igényel a Környezetvédelmi Miniszté­rium a költségvetésből. Az ideihez képest közel 6 száza­lékos növekedést jelentő elő­irányzat mellett jelentős ISPA- és PHARE-források - 5,7 milliárd forint - is növel­hetik a minisztérium pénzke­retét. Szintén a központi költ­ségvetésre vár a 2001. január 1-jén hatályba lépő hulladék­gazdálkodási törvényben megszabott feladatok (mint például szelektív gyűjtés, kor­szerű lerakók építése) teljesí­tése. Ilyen célokra 8 milliárd forint elköltését tervezik. Az összeget a települések hulla­dékos programjainak finan­szírozására az önkormányza­tok használhatják fel. A Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) a szociális területen dolgozók számára, az országos fogya­tékosügyi program végrehaj­tására, valamint a szociális in­tézményhálózat rekonstruk­ciójára az ideinél több pénzt szándékozik juttatni a jövő évben - nyilatkozta a távirati irodának Pulay Gyula köz­­igazgatási államtitkár. A szo­ciális ellátásban dolgozók béremelésére másfél-két mil­liárd forinttal szeretne többet fordítani a minisztérium. A fogyatékosügyi prog­ramban rögzített feladatok végrehajtására, az idei 30,7 milliárddal szemben, jövőre mintegy 40 milliárdot fordíta­nának a tervek szerint a köz­ponti költségvetésből. A szo­ciális intézményhálózat re­konstrukciójára a pénzügyi tárcánál félmilliárdot tervez­tek, az SZCSM azonban egy­­milliárdot szeretne költeni erre a célra. Őszig kitarthat a húszforintos tojásár Eddig nyáron még soha nem volt 20 forintnál drágább a to­jás. Most viszont már ennyiért, vagy még ennél is többért áru­sítják darabját a nagyobb üz­letközpontokban. Szakembe­rek szerint ősztől várható az árak lassú visszarendeződése. Szilágyi Béla A múlt héten még „csak” 13,50-ért vették át a tojást a termelőktől az üzletláncok, a héten már 15-16 forintot is megadtak értük, hogy aztán 20 forintért vagy afölötti összegért adják tovább. Ilyen magas még soha nem volt a tojás ára nyáron - nyi­latkozta lapunknak Gubis Já­nos, a Tojás Szövetség illeté­kese. A hirtelen drágulás oka­ként említette, hogy a múlt évben a nagyüzemi árutojás­termelő telepek összességé­ben 640 ezer tojóval csökken­tették állományukat, s a ház­táji termelés is visszaesett. A drágulásba a takarmány­árak növekedése is beleját­szott. A szakember szerint, amennyiben a takarmány­árak nem növekednek to­vább, a tojás drágulása is megáll. Jelenleg egy tojás árá­ban 6-7 forintot tesz ki a ta­karmány költsége. Mostani árakon számolva a termelőnek egy tojás 12,50 forintjába kerül, azaz most 2,50-3,50 forint hasznot könyvelhet el darabonként, amennyiben a nagykereske­dőnek szállít. Gubis János szerint ha egy tojáson leg­alább egy forint haszon van, az már megéri a termelőnek. Azzal, hogy most 15-16 forin­tért veszik át tőlük az árut, kompenzálhatja múlt évi és első féléves veszteségeiket. A szakember szerint a most beállított új állomány révén augusztus végén, szep­temberben megnő a kínálat, ami lefelé viheti az árakat. Folytatás az 1. oldalról Csak érdekességként, a terü­letileg valamivel nagyobb USA-ban ugyanakkor 20 irá­nyítóközpont található­­ egy­séges infrastruktúrával. Az elnök szerint, ha egész Euró­pában nem is, de régióként könnyebben létre lehetne hozni a légi irányítás egységes rendszerét. Környezetünk­ben ennek érdekében már meg is kezdődött a munka, s vélhetően bécsi központtal 8- 9 év múlva Európa közepén létre is jön egy egységes légi irányítási centrum. Borsi László ugyanakkor hozzátet­te, a késések másik oka a re­pülőterek kis kapacitásában keresendő. Nincs például ele­gendő kifutópálya vagy utas­­híd. Emiatt nem tudják a me­netrend szerint fogadni, illet­ve indítani a gépmadarakat. Az Európa Tanács a kö­zelmúltban napirendre tűzte a légi forgalom növekedésé­ből adódó problémák megvi­tatását. Ezen egyebek mel­lett olyan vélemény is el­hangzott, mely szerint akár 100 ezer eurót (26 millió fo­rintot) is meghaladó kártérí­tés fizetésére kellene köte­lezni a légitársaságokat uta­sonként, ha azok gépei kés­nek. Ha ezt bevezetnék, Borss László szerint napokon belül minden európai légi­vállalat csődbe menne. A Malév gépei nem késnek többet, mint az európai átlag - közölték lapunk érdeklődé­sére a légitársaságnál. Az első három hónapban egyébként az Európán belüli járatok 21 százaléka több mint 15 perces késéssel indult el. Az egyes hónapok adata 1998 azonos időszakánál 5 százalékponttal rosszabb helyzetet mutat, a ’90-es évek közepén pedig 12,5 százalék volt az éves átla­gos késés. A legpontosabban a skandináv repterekről száll­tak fel a gépek, viszonylag jó helyen állnak még a listán a forgalmas Düsseldorf és a Pá­­rizs-Orly. Biztató, hogy Feri­hegy nem fért fel a listára. Malévnál megtudtuk: té­vesek azok a sajtóban megje­lent információk, melyek sze­rint sorra mennek tönkre a Malév repülőgépei. Jelenleg kettőt nem használnak meg­hibásodásuk miatt, mégpedig egy Fokkert, és azt a TU-154- est, amely balesetet szenve­dett Theszalonikiben. Utób­bihoz egyébként a vizsgálat lezárultáig nem is szabad hoz­zányúlni. Ez pedig még jó néhány hétig eltarthat, hiszen a fekete dobozokat csak most kedden szállították Németor­szágba, a vizsgálatra kijelölt intézetbe. Egyébként a Ma­lév jövő év április 1-jéig ki­vonja a forgalomból a flottá­jához tartozó hat TU-154-est. Helyettük azonban csak két Boeinget vásárol. Arra, hogy kisebb géplétszámmal ho­gyan tesznek majd eleget a menetrendnek, nem kaptunk választ. Azt viszont elmond­ták, amennyiben Malév-gép késése miatt maradunk le egy csatlakozójáratról, akkor a légitársaság kötelessége, hogy eljuttasson bennünket a célállomásra. A cég illetéke­sei cáfolták, hogy az elmúlt időszakban túlvállalták volna magukat, s emiatt a műkö­dőképessége határára sodró­dott a Malév. Felparcellázták Európa légterét A legalább negyedórás késéssel felszállt repülőgépek aránya az Európán belüli légijáratoknál a felszálló járatok százalékban 1997 1998 1999 2000 I műszaki tényezők C”1 repülőtéri zsúfoltság, légiirányítás I időjárás éves átlag MH-grafika Scheduled time Expected time mtrad írott malaszt marad a menetrend FOTÓ: SZIGETVÁRT ZSOLT Charter: alacsony ár, gyenge komfort A charterjáratok többnyire mindenütt késnek, legalábbis ezt támasztják alá a lapunk által megkérdezett idegenfor­galmi diplomaták. Természetesen egy olyan országban, ahonnan már negyven éve indulnak a nyaralójáratok szerte a világba, a késések okozta kényelmet­lenséget is elfogadhatóan orvosolják. Iván Gizella A Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) kül­­képviselői szinte egyöntetűen állítják, a charter éppen azért kerül alig fele annyiba, mint a menetrend szerinti já­rat, mert eleve belekalkulálják a késé­seket. A menetrend szerinti gépek ugyanis mindenütt elsőbbséget élvez­nek. Sőt, az utasok abból sem csinálnak problémát, hogy ezeken a repülőkön nem tökéletes a komfort. A németeket a világ legnagyobb uta­zóiként tartják számon. Nyáridőben az úgynevezett nyaralógépek naponta szá­zas nagyságrendben indulnak utasok­kal tömve a németországi repterekről a világ minden tájára. Igaz ugyan, hogy a Lufthansának nincs chartertársasága, tudtuk meg Walkó Miklóstól, az MT Rt. frankfurti képviseletének vezetőjé­től, így más társaságok, mint például a Condor végzik a chartereztetést. De a gépek Németországban is késnek, ez nem magyar találmány, mondta Walkó. A napokban éppen egy düsseldorfi gép utasai, akik Törökországba utaztak vol­na, várakoztak egy teljes napon át a re­pülőtéren. Az utasokat az elszenvedett kényelmetlenségért természetesen kár­pótolják. A kártérítés módját az úgyne­vezett Frankfurti táblázat szabályozza. Négyórai késésen túl például a szolgál­tatás 5 százalékát kapják vissza. Az angolok ugyancsak nagy utazók: évente 45 millióan mennek külföldre, és sokan veszik igénybe a charter­­járatokat, mondta el kérdésünkre Tarr Gábor, a londoni turizmusképviselet vezetője. Angliában a legtöbb utazási nagykereskedőnek saját chartergépei vannak. A Thomson Travel Group pél­dául 46 saját repülővel évente 1,5 millió embert utaztat. Tarr Gábor szerint Nagy-Britanniában is évek óta problé­ma, hogy sokat késnek a charterek. Szinte mindennapos jelenség, hogy uta­sok ezrei a repülőtereken éjszakáznak, s az újságok is gyakran foglalkoznak a témával. Az utasokat azonban kártala­nítani kell, s erre sokszor peres úton ke­rül sor. Az erre szakosodott ügyvédek már-már nagyüzemben viszik a kártala­nítási ügyeket, s fontmilliókat keresnek a különféle pereken, mondta el Tarr. Svédországban a legtöbb utazásszer­vezőnek saját chartertársasága van. Székely György, a stockholmi képvise­let vezetője szerint a svédek közül évente 2,5 millióan utaznak char­tereken, ez a magyar forgalom csaknem hússzorosa. A svédeknél is természe­tesnek veszik az ilyen járatokon előfor­duló késést. Az utas nem berzenkedik, tudja: az olcsón vett jegyhez kevés komfort, és olykor pár óra kényelmet­lenség is jár. A szabályok szerint általá­ban 3-4 órai késésnél az utasok csak en­ni, inni kapnak, de ha a gép 8-10 órát, vagy ennél is többet késik, akár 10 szá­zalékot is visszatérítenek a befizetett összegből. GAZDASÁG Feltételes támogatás Csak részben támogatták a legutóbbi egyeztetésükön a koalíciós pártok a kétéves büdzsé beterjesztését. A Fidesz e kérdésben a Pénzügyminisztérium mellé állt. A kisgaz­dák ellenben akkor támogatnák a kétéves büdzsét, ha a pénzügyi tárca bebizonyítja, hogy a következő két eszten­dő makrogazdasági folyamatai nagy biztonsággal tervez­hetőek. Esetükben azonban ugyanekkorra súllyal eshet latba az agráriumnak nyújtandó költségvetési támogatás mértéke is. A KVI vásárolna, az ÁPV Rt. fizetne Árajánlat a CW székházára A Magyar Nemzeti Bank felszámolás alatt lévő leánybankja, a Central Wechselund Credit (CW) Bank árajánlatot kapott Bécs belvárosában lévő székházára. A vevő a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság (KVI), mely november 30-áig 305 millió schillinget (5,8 milliárd forintot) fizet az ingatlanért. A vétel­árat a formálódó elképzelések szerint az ÁPV Rt. előlegezné meg - értesült a Magyar Hírlap. Megérkezett a CW Bankhoz a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 305 millió schil­linges vételi ajánlata a Kärt­­ner­strassei ingatlanra no­vember 30-ai határidővel - értesültünk a bécsi bankhoz közel álló forrásból. A CW Bank már vissza is lépett a szerződéskötéstől a székházra májusban kiírt ten­der győztesével, a német Hoechst céggel, melynek e hó végéig kellett volna tartania az ajánlatát. Mint ismert, a tender eredményének meghirdetése után a Pénzügyminisztérium bejelentette: élni kíván elő­vásárlási jogával. Egy, a Mi­niszterelnöki Hivatalhoz (MEH) közel álló forrásunk úgy tudja, a KVI csupán szándéknyilatkozatot kül­dött arról, hogy élni kíván­nak az elővételi joggal. A Világgazdaság tegnapi számában szintén arról ír, hogy konkrét vételi ajánlat még nincs, és PM-közeli for­rások sokallják a 305 millió schillinges vételárat. Ezzel szemben bécsi forrá­sunk határozottan állítja: a KVI ajánlata visszavonhatat­lan, a szervezet felelős veze­tője írta alá. Információink szerint a PM, a MEH, a KVI és az ÁPV Rt. éppen arról egyeztet, miből teremtsék elő a vételárat. A KVI-nek nincs ennyi pénze. Ugyanakkor számos olyan gazdasági társaságban is résztulajdonos, amelyet az államháztartási törvény értel­mében át kell adnia az ÁPV Rt.-nek. Az 1998 végi kimutatások szerint összesen 15,6 milliárd forint össznévértékű portfó­­lió gyűlt össze a KVI-nél. (Ennek legnagyobb részére 1996-ban, az Állami Fejlesz­tési Intézet megszünte­tésekor tett szert, ám tekinté­lyes részt képviselnek a cso­magban az adóhivataltól át­vett részesedések is.) Értesüléseink szerint a KVI vagyonátadási kötele­zettsége lehet a kulcs a CW- székházprobléma megoldá­sához. A körvonalazódó ter­vek egyike szerint az ÁPV Rt. megelőlegezné azt az össze­get, amely a KVI által átadott cégrészek értékesítéséből majdan befolyik. A baj csak az, hogy az ÁPV-nek már a Magyar Fej­lesztési Bank alaptőke-eme­lésének második, 14 milliárd forintos részletére és az ön­­kormányzatoknak járó gáz­közmű-kompenzáció 10 mil­liárd forintos többletére sincs pénze, és már ez ügyben is tárgyalnak a pénzügyi tárcá­val (MH, júl. 13.). A CW-székház esetében könnyebbség lehet a novem­ber végi határidő, hisz addig módosítani lehet az idei költ­ségvetést. Ma ülésezik az MNB felügyelőbizottsága CW-ügy­­ben. A vizsgálatot a jegybank közgyűlésén a pénzügyminisz­ter „rendelte meg” a múlt év végi, 7,4 milliárd forint céltar­talék képzése, a CW-t szerinte érő újabb veszteségek kivizs­gálására (MH, jún. 19.). Érte­süléseink szerint az MNB fb - akárcsak a parlamenti vizsgá­ló albizottság - nem vehet gór­cső alá egyedi ügyleteket, mi­vel ez az osztrák banktörvény­be ütközne. EJ­DD Magyar Hírlap . HÍRSOROK Nyugaton csökkent az építési kedv (MH) Az építőipar májusi termelése 1,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az áprilisit pedig 1,4 szá­zalékkal haladta meg - adja hírül a KSH. Az év első öt hó­napjában összességében 3,5 százalékkal emelkedett az épí­tőipar teljesítménye. A múlt évi hasonló időszakhoz képest az épületgépészeti szerelés emelkedett legjobban (6,6 száza­lék), ezt követte - 5,4 százalékkal - az épületek építése. Meglepő, hogy az év első öt hónapjában 15 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye - a múlt évi azonos idő­szakhoz képest - Nyugat-Dunántúlon. Ugyanakkor Közép- Dunántúlon és Észak-Magyarországon 5-9 százalékkal nőtt a termelés. Május végén az építőipari cégek szerződésállo­mánya egynegyeddel volt alacsonyabb, mint egy évvel ko­rábban. A költségalapon számított árak egy év alatt 11,9 szá­zalékkal emelkedtek, a májusi növekedés 1,8 százalék volt. Az OMV nyerte a BKV-tendert (MTI) Az OMV Hungária Kft. nyerte el a Budapesti Köz­lekedési Rt. által 36 millió liter motorikus gázolaj szállításá­ra kiírt nyílt közbeszerzési eljárást - derül ki a Közbeszerzé­si Értesítő legfrissebb számából. A beszerzés értéke össze­sen 5,5 milliárd forint. A pályázatra a nyertesen kívül a Mal Rt. adott be ajánlatot. Több jut fűtéskorszerűsítésre (MTI) A Gazdasági Minisztérium az eddigi 100 millió fo­rintról 150 millió forintra emelte az energiatakarékossági beruházásokat támogató lakossági hitelprogram ez évi, fű­téskorszerűsítésre szóló keretét - jelentette be Szerdahelyi György, a GM illetékese. A keret felhasználására kiírt ten­derre júniusban néhány hét alatt több mint 500 pályázat ér­kezett az Energia Központ Kht.-hez, amikor is már látszott, hogy az eredetileg meghirdetett 100 millió forintos keret ke­vés lesz a pályázaton beérkezett jogos igények kielégítésé­re. Az igénylők lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos tá­mogatásra pályázhattak. A támogatásokról tárcaközi bi­zottság dönt majd július 28-án. Az építőipari termelés értéke folyó áron­­milliárd forint!­­.veIY •" VILÁGPIAC Közlekedési sztrájk Bukarestben (MTI) Vadsztrájk kezdődött csütörtök reggel a bukaresti tömegközlekedésben: a dolgozók szakszervezeti utasítás nélkül leállították a villamosokat és az autóbuszokat, 30 szá­zalékos fizetésemelést követelve. A bukaresti közlekedési vállalat vezetése törvényellenesnek minősítette a munkabe­szüntetést, és 10 százalékos fizetésemelést ajánlott. Növeli a GDP-t az új japán bankó (MTI) Japánban szerdán új 2000 jenes bankjegyet bocsátot­tak ki, augusztusban pedig kijön az új 500 jenes érme is. A Nihon Keizai Simbun szerint az új pénz kibocsátása nem­csak fogyasztja a közpénzt, hanem többlet-GDP-növeke­­dést is gerjeszt. Az új pénzekhez át kell alakítani a pénz- és az árukiadó automatákat, és sokféle számítógépes progra­mot. Ezekre a feladatokra a kormány várhatóan 17 milliárd jent, a magánvállalatok pedig 270 milliárd jent költenek az idén. Az új pénzek megkönnyítik a készpénzfizetéseket: ez önmagában évi 670 milliárd jenre becsülhető többletforgal­mat eredményez. Mindebből a lap elemzői arra következ­tetnek, hogy az új pénzek kibocsátásának következményei legalább 0,1 százalékponttal fogják megtoldani a japán ha­zai összterméket az idén és jövőre. A CNBC a tőzsdézők kedvence (MTI) Az amerikai hírtévék közül a második negyedévben a CNBC aknázta ki a legjobban a lakosság egyre növekvő tőzsdeszenvedélyét. Az első negyedévben naponta átlago­san 280 ezer amerikai háztartásban nézték a CNBC gazda­sági-pénzügyi hírtévét, amely elsősorban a Wall Street-i ke­reskedelem élő, egyidejű és szinte futballmeccsszerű közve­títésével láncolta magához a nézőket. A sokáig piacvezető CNN adására naponta 253 ezer amerikai háztartásban vol­tak kíváncsiak az első negyedévben. Lassítanak az EU-tagjelöltek (MTI) Nyolc másik tagjelölt ország mellett Magyarországon is mérséklődött tavaly a gazdasági növekedés üteme, az egy évvel korábbi 4,9 százalékhoz képest 4,5 százalékra - ez áll az Európai Bizottság statisztikai hivatalának jelentésében. A hivatal mind a 13 tagjelölt államban vizsgálta a bruttó ha­zai termék (GDP) alakulását, beleértve Ciprust, Máltát és Törökországot is. Valamennyiük teljesítményét átlagolva kimutatta, hogy a tagjelöltek összesített gazdasági teljesít­ménye tavaly 0,2 százalékos csökkenést mutatott. Az átla­got mindazonáltal jelentősen rontja Törökország, ahol 5 százalékos hanyatlást jegyeztek fel. A tagjelöltek sorát ta­valy Szlovénia vezette 4,9 százalékos GDP-emelkedéssel a 4,6 százalékos Málta, illetve az egyaránt 4,5 százalékos Cip­rus és Magyarország előtt. Bulgáriában 2,4, Csehországban -0,2, Észtországban -1,1, Lettországban 0,1, Litvániában -4,1, Lengyelországban 4,1, Romániában -3,2, Szlovákiá­ban 1,9 százalékos GDP-változást jegyeztek. A jelentésből az is kiderül, hogy a tizenhárom tagjelölt ország összesített hazai termékének értéke alig 15 százaléka az unióénak. A DaimlerChrysler túlad az Adtranton (MTI) A DaimlerChrysler konszern stuttgarti szóvivője csütörtökön „merő találgatásnak” minősítette a hamburgi „menedzsermagazin” szerdán nyilvánosságra került értesü­lését, hogy eladnák az Adtranz vasútijármű-gyártó vállala­tot a kanadai Bombardiernek. A kanadaiak viszont úgy nyi­latkoztak, hogy az ügylet már lényegében megköttetett, vé­telárat azonban nem említettek. Mind a DaimlerChrysler, mind a Bombardier évek óta szenved a vasútijármű-gyártást sújtó kereslethiánytól, amelyet létszámleépítéssel és üze­mek bezárásával próbálnak ellensúlyozni. Miután pedig az ágazat másik két „nagyágyúja”, a német Siemens VT és a francia Alstom elhatározta, hogy közösen fejlesztik ki az európai nagy sebességű vonatok új nemzedékét, a Daimler­Chrysler és a Bombardier végképp szorult helyzetbe került. Az ügylettel minden bizonnyal az Adtranz dunakeszi jármű­javító üzeme is a kanadai cégé lesz. Brüsszel is perli a dohánygyártókat (MTI) Pert indít az Európai Bizottság amerikai dohány­gyártók ellen, mert azt gyanítja, hogy azok érintettek az eurómilliárdos nagyságú európai dohánytermék-csempé­szésben. A brüsszeli testület szóvivője csütörtökön erősí­tette meg az amerikai cégek elleni eljárásról szóló olasz lapértesüléseket. A bizottság szerint a 90 milliárd dolláros éves EU-költségvetésből elcsalt pénzek legnagyobb arány­ban a dohánycsempészéshez kötődnek, a csalások mérté­ke éves szinten is milliárdos nagyságú. A dohánycégekre jelentős csapás lenne egy esetleges újabb kártérítési köte­lezettség, miután a közelmúltban az Egyesült Államokban összesen 145 milliárd dollárnyi bírság fizetésével sújtotta őket egy bíróság.

Next