Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-01 / 178. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Rudolf Schuster visszavette jogköreit (MTI) Rudolf Schuster ma elhagyja az innsbrucki klinikát, ahol megmentették az életét. A szlovák államfő, aki átmeneti időre egy Innsbruckhoz közeli szanatóriumba költözik, hétfőn nyilatkozatot intézett Szlovákia polgáraihoz. Ebből kiderül, hogy ismét saját kezébe vette az államfői jogköröket, amelyeket betegsége válságos szakaszában a parlament házelnöke és a miniszterelnök látott el helyette. A lábadozó államfő hétfőn reggel négy rektori kinevezést látott el kézjegyével. Ezzel egyszersmind elnöki jogköreinek visszavételét jelezte, amit Pozsonyban az elnöki iroda is megerősített. Döntését érintően Szlovákiában megoszlanak a vélemények. Peter Kresák alkotmányjogász, az eredetileg Schuster alapította Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) parlamenti képviselője a jogkörök visszavételének módjával kapcsolatosan fenntartásainak adott hangot, mondván: helyénvaló lett volna, ha szándékáról az elnök a kormányfőt és a házelnököt is értesíti, mert „így elkerülhette volna a kölcsönös tájékoztatás hiányából eredő bonyodalmakat.” Hugo Chavez az új Venezuelában (MTI) A venezuelai választási bizottság hétfő hajnalban megerősítette, hogy Hugo Chavez jelenlegi államfő nagyarányú győzelmet aratott Francisco Arias fölött a vasárnap megrendezett elnökválasztáson. A szavazatok 84 százalékának összeszámlálása azt mutatja, hogy a 46 éves Chavez kapta a voksok 59 százalékát, míg Arias csak 38 százalékot kapott. A harmadik jelöltre, Claudio Ferminre, Caracas volt főpolgármesterére mindössze 143 ezren szavaztak. A venezuelai alkotmány szerint a végrehajtó hatalom az államfő kezében van, ő nevezi ki a kormány tagjait, ő a fegyveres erők főparancsnoka, elrendelheti a rendkívüli állapotot. Putyin „takarít” és Líbiába megy (Reuters) Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap menesztett hat tábornokot, akik mind Igor Szergejev védelmi miniszter hívei voltak. Az Izvesztyija ma reggeli kiadása szerint éppen a védelmi miniszter lehet a következő, akit elbocsátanak, mert „a főparancsnok (Putyin) Anatolij Kvasnyint választotta”. Kvasnyin vezérkari főnök vitába bocsátkozott Igor Szergejevel: javasolta a védelmi miniszternek, hogy szüntessék meg az orosz rakétaerők független státusát, hogy több pénz jusson a hagyományos haderők fejlesztésére. Szergejev ellenállt - de lehetséges, hogy helyét éppen Kvasnyin foglalja el a közeli napokban. Putyin Moszkvában fogadta Abdel Rahman Shalgam líbiai külügyminiszter és utána bejelentették, hogy az orosz elnök Mohamer Kadhafi meghívására egy később rögzítendő időpontban Líbiába látogat. Az orosz elnök sürgette az ENSZ-t, hogy oldja fel a Líbia elleni szankciókat. Hazatért Libanonba Amin Gemajel (MTI) Amin Gemajel volt libanoni elnök hazatért 12 évig tartó önkéntes száműzetéséből. A libanoni keresztény vezető, akinek apja, Pierre Gemajel a jobboldali Falangista Pártot - a közel-keleti ország legnagyobb keresztény politikai pártját - alapította, vasárnap érkezett Párizsból Bejrútba, ahol családtagjai, köztük kilencvnes éveiben járó édesanyja, fogadták. Hazajövetelének hírére szülőhelyén, Bikfajában háromezren vonultak az utcákra, majd hívei a vállukra véve köszöntötték és éljenezték Gemajelt, aki 1982 és 1988 között volt Libanon államfője. Amerika-barát elnökként a hetvenes évek közepén kirobbant polgárháborúban ellene volt Szíria libanoni katonai jelenlétének és Damaszkusz országa feletti politikai befolyásának. Speight megsérült (Reuters) George Speight, a Fidzsi-szigeteki puccsisták vezetője, és több társa megsérült a őrizetbe vétele alatt - közölte Speight ügyvédje tegnap. Ezalatt a lázadók több száz támogatója ellen vádat emeltek a szigetországban. A menesztett kormányfő a Newsweek hetilapnak nyilatkozva elmondta: kevés az esély a demokráciára a Fidzsi-szigeteken. A lázadók vezetőit a múlt hónapban tartóztatták le, miután elengedték az ország parlamentjében fogva tartott politikusokat, köztük Mahendra Chaudhry kormányfőt. Speight ügyvédje közölte, hogy polgári úton beidézteti Speightot a bíróságra, miután egy független orvoscsoport látleletet vesz fel róla. FOTÓ: REUTERS - JOSE MIGUEL GOMEZ Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP • MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • Telefon: 470-1100 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt.és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI _________Kiadónál történő előfizetés esetén__________ Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek______________esetén 1 hónapra - - 1000 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft fél évre 7200 Ft 8400 Ft 8400 Rlévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Folytatás az 1. oldalról „Ez lehet egységkormány is, amelyben jelen lennének a Likud, vagy akár a mi képviselőink is” - magyarázta, majd leszögezte: a Shinui kormányzati szerepvállalása csakis úgy képzelhető el, ha a koalícióból az ultraortodox pártok kimaradnak. A békefolyamatról szólva, Tomy Lapid valószínűtlennek mondta, hogy Clinton figyelmeztető szavai után a palesztinok szeptember 13-án kikiáltsák önálló államukat. Szerinte egyébként érthetetlen, hogy Arafat miért nem fogadta el a Barak által Camp Davidban elé tett rendezési feltételeket. „Izraelben valaki azt mondta, a palesztinok még sosem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem arra, hogy elmulasszanak egy alkalmat. Hát most is ez történt.” - jegyezte meg. Lapid amúgy nem tart egy közelgő zsidó-palesztin háborútól, szerinte ez a mostani fejlemény is része az alkudozási procedúrának, s a palesztinok vissza fognak térni a tárgyalóasztalhoz. Más kérdés - tette hozzá - hogy az izraeli nézetek szerint Barak sokkal messzebb ment, mint elvárták volna tőle, cserébe pedig Arafattól semmiféle pozitív választ nem kapott. Ez így nem folytatódhat - vélekedett, majd a jövőt firtató felvetésre elmondta: véleménye szerint jóformán kizárt, hogy az egy esztendeje megválasztott knesszet, illetve a kormány egy újabb évnél tovább maradjon a helyén. Azaz, szinte bizonyosan ki kell majd írni az előrehozott választásokat - mondotta a Magyar Hírlapnak Tomy Lapid. MH-Tel-Aviv/Einat-Schőner Zsuzsa Mose Kacav Izrael új, nyolcadik államelnöke. A második fordulóban 63 szavazattal aratott győzelmet. A nagy tekintélyű, béke Nobel-díjas Simon Peresz csak 57 voksot kapott. Az első fordulóban nem dőlt el a megmérettetés, mivel Kacav 60, Peresz pedig 57 szavazatot kapott, vagyis egyik jelölt sem lépte át a törvényben meghatározott 61-es többségi szavazatot. Az első fordulóban ugyanis három képviselő fehér cédulát helyezett a borítékba, azaz tartózkodott. Mose Kacav személyében első alkalommal választott a knesszet a Likud soraiba tartozó politikust államelnökké. Az 55 éves Kacav megválasztása nagy meglepetésként érte Simon Pereszt és a Munkapártot, akik biztosak voltak a győzelemben. Tény az, hogy számos frakciótársának kételkedése ellenére Mose Kacav hosszú hetek óta mindig optimizmusának adott hangot megválasztási esélyeit illetően. Az újonnan megválasztott államelnök megköszönte a tisztelt ház tagjainak támogatását és bizalmát, s igen nagy tisztelettel szólt Simon Pereszről. „Meggyőződésem, hogy akik rám szavaztak, azt remélik, hogy ezután nagyobb esély lesz a különböző felfogású és életvitelű állampolgárok közötti híd megteremtésére” - hangoztatta Kacav. „Ettől a naptól kezdve politikai hovatartozásomnak nincs jelentősége, egészen addig, amíg letöltöm elnöki kádenciámat - fűzte hozzá célom a nép egységének megteremtése és a lakosság minden csoportjának, kisebbségének képviselete lesz. Az elnöki rezidencia kapuja nyitva ál minden polgár előtt” - hangsúlyozta. Peresz hívei nem hittek szemüknek az eredményei láttán. Avraham Sohat pénzügyminiszter például úgy nyilatkozott, hogy Izrael soka vesztett azzal, hogy nem Simon Pereszt választotta államfővé. „Biztos vagyok abban, hogy nemcsak a vallásos pártok tagjai változtattál meg utolsó pillanatban döntésüket, hanem a baloldali blokk néhány képviselője is az ellenzék jelöltjére tette le voksát” - mondta. Róni Milo a centrumpárt tagja, volt tel aviv-i polgármester „Simon Peresz személyes tragédiájának” nevezte a veszteséget. Ehud Barak izraeli kormányfő tegnap „túlélte” a bizalmi szavazást. Avraha Burg, a knesszet elnöke bejelentette, hogy a parlamenben 50:50 volt a szavazó arány - nyolcan tartózkodtak. A 120 tagú testületben 6 szavazat kellett volna Bara kormányának megbuktatásához. Alig egy hónap alatt msodszor tartottak bizalmi szvazást, s mindkétszer azé, mert a jobboldal túlzottan találta Barak engedményeit béketárgyalásokon. Bar veresége a béke ügyét eg időre alighanem levette rál a napirendről. Mose Kacav lett Izrael elnöke Simon Peresz hívei nem hittek a szemüknek - Ehud Barak túlélte a második bizalmi szavazást is A republikánusok elnökjelöltje már csak négy százalékkal vezet a demokrata Al Gore alelnök előtt. Ez derült ki a Reuters és a Zogby közös közvélemény-kutatási adataiból. Alig négy órával azután, hogy Philadelphiában formálisan is összeült a republikánusok nemzeti konvenciója, George W. Busht hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé választották. Más jelölt nem volt. A város utcáin ezrek tüntettek. Hillary Clinton, aki a szenátori helyért kampányol, hevesen bírálta a republikánusok üres szavait és a kameráknak szóló színjátékot. MH-összeállítás Az ezer megkérdezett biztos választó 42 százaléka szavazna George Bush texasi kormányzóra, míg 38 százalékuk Al Gore alelnökre adná a voksát. A harmadik a sorban a Zöld Párt jelöltje, Ralph Nadern, majd a Reform Párt reménysége, Pat Buchanan következik 3 százalékkal. A lehetséges statisztikai hibahatárt 3,2 százalékban adta meg a Reuters és a Zogby közös közvélemény-kutatása. A kommentárok szerint a választók többsége elfogadta, hogy ifjabb Bush apja korábbi védelmi miniszterét, Dick Cheneyt választotta alelnökének. A déli államokban a megszokottan alakul a verseny: átlagosan húsz százalékkal szavaznak többen a republikánus jelöltre, míg a többi államban fej-fej melletti küzdelem alakult ki. Bush alig két százalékkal vezet a hagyományosan a demokraták fő bázisának számító keleten. A fehér bőrű szavazók körében 14, a férfiaknál 9 százalékkal jobb Bush. A nők - ha minimálisan is - Gore-t tartják a favoritnak, akárcsak a spanyol ajkúak, akik 26 pont előnyt adtak a demokraták jelöltjének. A feketék háromnegyede és a 24 évesnél fiatalabbak kétharmada szintén a jelenlegi alelnökre szavaz majd. A magyar idő szerint ma hajnalban megkezdődött republikánus nemzeti konvenció, amely Philadelphiában immár hatodik alkalommal ül össze, hogy kiválassza az elnökjelöltet. A 2066 küldött egyszerű többségének támogatása szükséges, de ez csak formalitás, ugyanis már korábban eldőlt, hogy az ifjabb George Bush és Dick Cheney párost választják meg. A mintegy 65 millió dolláros költséggel létrehozott négynapos rendezvény végén George Bush tart elnökjelöltség-elfogadó beszédet. Nagy várakozás előzi meg John McCaine arizonai szenátor kedd esti beszédét. McCaine volt Bush legnagyobb vetélytársa a republikánus jelöltek közti harcban. Mivel a szenátort sokan támogatták a pártsemleges és az inkább a demokratákhoz közel álló szavazók közül is, ezért a konzervatívok szerint jelenősége lesz annak, ha a népszerű politikus az ifjabb Bush támogatására szólítja fel híveit. A pártprogram már korábban elkészült: elemzők szerint az oktatási és a bevándorlási politikában kifinomultabb, mint a korábbi évek hasonló dokumentumai. Az abortuszkérdésben, és a homoszexuálisok katonai szolgálatával kapcsolatban azonban megmaradt a konzervatív álláspont. Mialatt a republikánusok Philadelphiában megkezdik parádéjukat, a város utcáit tüntetők lepték el. Mintegy ötezer aktivista próbálta felhívni a republikánus nemzeti konvenció részvevőinek figyelmét a monetáris politika visszásságaitól a halálbüntetés eltörléséig, szinte mindenre. A szervezők több tízezer emberre számítottak, de a napos idő ellenére nem voltak annyira aktívak a tüntetők, mint Seattle-ben a WTO csúcsértekezlete idején, vagy Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ülésszakai alatt, amelyeket demonstrációk zavartak meg. Olvad az ifjabb Bush előnye A nyerőlapokat már kiosztották - A bizonytalan szavazók meghódítása a cél A maszkok nem maradnak az árus nyakán - a texasi kormányzó máris elnökjelölt fotó: reuters - hm shaffer Washingtonban reménykedni kezdtek, hogy mégis sikerül elfogni az első számú közellenségnek tartott szélsőséges terroristavezért, Oszama Bin Ladent. A Newsweek értesülései szerint ugyanis a szaúdi milliárdost elhagyta egyik eddig hű társának tartott embere, s ez olyan szál lehet, amely elvezethet az iszlám radikálisok vezéralakjához. A Newsweek beszámolója szerint a tanzániai és kenyai amerikai nagykövetségek ellen 1998-ban elkövetett gyilkos merényletekért is felelősnek tartott Oszama Bin Ladent fő ideológusa hagyta el a közelmúltban, ez pedig a lap által megszólaltatott arabszakértők szerint, komoly csapás a szaúdi milliomos számára. Abu Musza Szúri és csapatának távozása egyszerre csökkenti ugyanis tekintélyét és erejét is. Bin Laden és Szári kapcsolata állítólag a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, amikor az afganisztáni háború idején utóbbi az iszlám ellenállók egyik, a milliárdos által pénzelt hetilapját szerkesztette. A szovjetek kivonulását követően útjaik szétváltak. 1996-ban Szurit fő ideológusának, a terroristákat kiképző, kelet-afganisztáni tábora „tanoncainak” eszmei nevelésére hívja Bin Laden. Hamarosan eltávolodtak azonban egymástól, miután kiderült, hogy a vallási radikalizmus terén Száh még a főnökén is túltesz. Mindez az első kézzelfogható reményt jelentheti az utóbbi években az Oszama Bin Laden után kutató amerikai titkosszolgálatoknak. Washingtonban ötmillió dolláros díjat ajánlottak fel annak, aki a szaúdi milliomos hollétéről használható információkat szolgáltat, ám eddig nem jártak sok sikerrel. Miként egyébként kudarcot vallottak a Bin Laden gyengítését célzó akciók (rajtaütések, diplomáciai erőfeszítések, vagy éppenséggel rakétatámadások) is. Szűr kiválása azonban - vélik a szakértők - olyan szál lehet, amelyen elindulva esetleg sikerülhet „belülről támadva” elfogni a nemzetközi iszlám terrorizmus fő emberét. MIZS Washingtonban ismét reménykedni kezdtek Oszama bin Laden gondban van? KÜLFÖLD Mose Kacav Izrael állam nyolcadik elnöke, és e tisztség első olyan birtokosa, aki nem a baloldal soraiból való. Jichák Navon (1978— 1983) után a második szefárd származású államfő. Ezer Weizmann örökébe lép, aki egy pénzadományozási botrány miatt mondott le. Kacav megválasztását a vallásos Sasz párt képviselőinek szavazatai döntötték el. A párt szóvivője szerint 17 képviselőjüket nem köti központi ajánlás, mindenkor lelkiismeretük szavára hallgathatnak. Az új államfő a Likud képviselője, egy új generáció tagja. 1945-ben született Iránban, családjával hatéves korában érkezett Izraelbe. Közgazdász és történész, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen végzett. Igen fiatalon került a politikai életbe - már 24 évesen Kiriat Malachi kisváros polgármesterévé választották, 1977-ben pedig parlamenti képviselő lett. 1984-ben Jichak Samir akkori miniszterelnök adta meg neki az első komoly lehetőséget, amikor bevette a kormányába. Azóta számos miniszteri posztot és sok közéleti szerepet töltött be, Benjamin Netanjahu kormányában például miniszterelnökhelyettes és turisztikai tárca vezetője volt. Kacav mindig támogatta a Likud politikáját, vagyis elutasította palesztinokkal kötött oslói megállapodásokat, az úgynevezett oslói békefolyamatot, valamint kiállt a Jordán folyó nyugati partvidékének és a Gázaövezetnek zsidó betelepítése mellett. AZ MH BEMUTATJA Az új nemzedék képviselője 2000. augusztus 1., kedi A két Korea eddig tartja a szavát Nyílik a közvetítőiroda A két Korea vezetőinek júniusi phenjani csúcstalálkozója valóban áttörésnek bizonyult: tegnap a két ország képviselője Szöulban megállapodott abban, hogy a demilitarizált övezetben, Panmindzsonban újra megnyitják a közvetítőirodát a két ország között. Ez egyben ideiglenes katonai „forró drótként” is szolgál a két főváros között. MH-összeállítás A 38. szélességi fokon, a két országot elválasztó négy kilométer széles demilitarizált övezetben Panmindzson jelenti az egyetlen átjárót Észak- és Dél-Korea között. A félsziget két országa a koreai háború 1953-as tűzszüneti lezárása óta gyakorlatilag még mindig hadiállapotban van egymással. A közvetítőirodát először 1992-ben nyitották meg, de Észak-Korea 1996-ban már kivonult onnan. Most a két fél miniszterei megállapodtak abban, hogy az iroda augusztus 15-én újra megnyílik. Több mint nyolc éve nem volt ilyen magas miniszteri találkozó Phenjan és Szöul között a dél-koreai fővárosban. A megbeszéléseken csak a társadalmi és a gazdasági kérdéseket érintették, a jóval fogósabb katonai és politikai témákat messze elkerülték. Megállapodtak azonban abban, hogy a miniszteri tárgyalásokat augusztus 29-e és 31-e között Phenjanban folytatják. Jóllehet, dél-koreai reményekkel ellentétben nem esett szó sem Kim Dzsong Il észak-koreai vezér déli látgatásáról, sem pedig egy „iszi” katonai forró drót kiépéséről, de a Reuters szerit eddig minden reményt felülmúlt Észak-Korea nyitási készsége. Miután a két ország vezetője júniusban történelmi találkozót tartott Phenjanban, Észak-Korea drámai lépéseket tett a nemzetközi kapcsolatok kiépítése irányába. A phenjani külügyminiszter részt vett az ASEAN (Délkelet-ázsiai országok Szövetsége) miniszteri találkozóján Bankokban és ott külön tárgyalt Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. Kim Dzsong Il észak-koreai vezető oroszországi látogatásra készül és Peking után ez lesz csak a második (ismert) külföldi útja. Észak-Korea az idén hivatalos kapcsolatokat létesített Ausztráliával, Kanadával, Olaszországgal és a Fülöp-szigetekkel. Phenjan eddigi lépései azt igazolják, hogy a nyitásra tett ígéret nem volt üres szó - bár a két Korea közötti katonai viták megoldásának még nem jött el az ideje. Már az is hatalmas lépés, hogy a szöuli miniszteri tárgyalások idején az észak-koreai miniszter tisztelgő látogatást tett Kim De Dzsung dél-koreai elnöknél, aki maga is hangsúlyozta, hogy a két ország újraegyesítésére csak fokozatosan - és semmiképpen sem katonai erővel - lehet sort keríteni. Elvben a felek már azt eldöntötték, hogy helyreállítják két Koreát öszszekötő vasútvonalat is. Tajvan újra nyitna Csen Suj-pien együttműködést javasol Tajvan elnöke, Csen Suj-pien hivatalba lépése óta másodszor kérte Pekinget, hogy kezdjenek újabb tárgyalásokat és tisztázzák kapcsolataikat. Bár Peking úgy tűnik teljesen elzárkózik a párbeszédtől, mégis az elemzők szerint van némi remény a kapcsolat felvételére. Tajvan ismét sürgeti Kínát, hogy mindkét fél érdekében üljenek le a tárgyalóasztalhoz. A tajvani elnök egy kongreszszuson elmondott beszédében hétfőn ismét kérte Kínát, hogy az 1992-es tárgyalások szellemében induljon el közöttük a párbeszéd. Csen Suj-pien elnök úgy véli, hogy szükség lenne az évtizedek óta életben lévő gazdasági szankciók eltörlésére, mert véleménye szerint mindkét fél számára előnyös lenne azok fokozatos eltörlése, vagy legalábbis enyhítése. Csen beszédében kiemelte, hogy a postai szolgáltatások minőségének javítása, a közlekedésre vonatkozó tilalmak csökkentése egyre sürgetőbb feladat, amelyet csak közösen lehet megoldani. A párbeszéd változásokat hozhatna Tajvan és Kína között. Az elnök megjegyezte: Kínának felesleges az egy Kína politikát ismételgetni, mert ebben a pillanatban ez egyáltalán nem célravezető. „Mi abban reménykedünk, hogy a megújuló párbeszéd változásokat hozhat - állítja Csen, aki márciusi győzelme óta immár másodszor ajánlja a kapcsolatok ismételt felvételét. Peking azonban a hírek szerint teljesen elzárkózik a nyitástól. Reuters Halálra ítélték a sikkasztó alelnököt Korrupció vádjával halálra ítélték Csen Ko-csiét, a kínai parlament állandó bizottságának egyik volt alelnökét - jelentette hétfőn az Új Kína hírügynökség. A bíróság szerint Cseng mintegy 5 millió dollár értékben fogadott el kenőpénzt abban az időben, amikor a déli Kuanghszi Csuang autonóm terület kormányzója volt. Ez a Vietnammal határos vidék a kábítószer-csempészet melegágya. A jelenleg 67 éves Csengnek tíz napja van arra, hogy fellebbezzen.