Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK a E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet cím: www.magyarhirlap.hu/ MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A BUX napközbeni változása Záróár: 7994,98 Közepes forgalom mellett majd két és fél százalékkal, 7994 pontra erősödött hétfőn a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. Az emelkedést a múlt heti mélyrepülés természetes korrekciójának tekintik a piacon. A vezető papírok a Matáv kivételével drágultak. Említésre méltó a sikeresen bevásárló Pannonplast nagyarányú emelkedése és a közvetetten rendőrségi ügybe keveredett Synergon zuhanása. 10. oldal Manipulálták a fehérorosz választást? Nem ért fel a demokratikus választások nemzetközi színvona­lához mindaz, ami a hét végén Fehéroroszországban történt - deklarálta tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Jellemző, hogy a minszki hatóságok olyan adatokat tettek közzé a részvételről, amelyek az ellen­zék bojkottfelhívását vannak hivatva semlegesíteni. 2. oldal Schmitt Pál: érdemes pályázni az olimpiára Az olimpia rendezésére kilenc évvel előre kell benyújtani a pályázatot. Vagyis jövőre mindenképpen el kell dönteni, hogy Budapest - a kormány garanciájával - jelentkezik-e a 2012-es játékokra. A pályázat költségeit öt-hatmillió dol­lárra lehet becsülni. Schmitt Pál MOB-elnök, NOB-proto­­kollfőnök szerint érdemes pályázni. 3. oldal Torgyán József lemondását követelik A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége (MOSZ) kezdeményezi Torgyán József miniszter leváltását. A szervezet szerint az agrártárca vezetője több jogszabályt sértő utasításával kárt okoz a mezőgazdasági szövetkezeteknek, illetve jogutódjaiknak és a bankoknak is. A MOSZ felkéri a parlamentet, alakítson bizottságot az agrárpénzek felhasználásának ellenőrzésére - tájékoztatta lapunkat Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. 3. oldal Strasbourgba tartanak a tűzoltók Amennyiben kimerülnek a hazai érdekérvényesítés lehe­tőségei, úgy nem kizárt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a tűzoltók, akik több éve képtele­nek megszerezni a nekik törvényesen járó műszakpótlékot -jelentette be Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Függet­len Szakszervezetének elnök-ügyvivője. 5. oldal Független svéd film, szponzorpénzek nélkül A Titanic filmfesztivál vendégeként Budapestre látogatott Roy Andersson, a svéd mozi egyik legeredetibb tehetsége. A reklámfilmjeiről is ismert rendező Dalok a második emeletről című alkotása az idei cannes-i fesztiválon elnyer­te a zsűri díját. Lapunknak adott interjújában elmondta, hogy a reklámfilmezéskor a megrendelők többnyire hagy­ták, hogy a saját útját járja. A Dalok a második emeletről viszont független alkotás, amelynek egyetlen milliméteré­ben sincs szponzorpénz. 8. oldal Újabb négy hónap a Fenyő-ügy nyomozására A Legfőbb Ügyészség a rendőrség indítványát elfogadva négy hónappal ismételten meghosszabbította a Fenyő Já­nos médiacézár meggyilkolása ügyében 1998. január 11-én indított nyomozást. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgató­ság munkatársai ugyanis újabb tanúk meghallgatását ter­vezik, illetve az elmúlt hónapokban megismert új informá­ciók ellenőrzésére néhány régebbi tanút ismételten beidéz­nének. 15. OLDAL Általános iskolából az intenzív osztályra Életveszélybe került a kábítószeres kisdiák Életveszélyes állapotban szállítottak kórházba tegnap délután a mentők egy 13 éves diákot, aki az első in­formációk szerint nagy mennyiségű kábítószert, fel­tehetően extasy tablettát vett be. A fiú egy kőbányai általános iskolában lett rosz­­szul - tudta meg lapunk. Az Erzsébet Kórház ille­tékes főorvosa lapunk ér­deklődésére megerősítette: a gyereket kritikus állapotban vették fel az osztályra. Hosz­­szabb időt vett igénybe, míg a közvetlen életveszélyt el­hárították, a diák felépülé­sének esélyeiről azonban még korainak tartotta nyi­latkozni. Egy éven belül ez már a második eset, amikor kisko­rú kábítószert vett be, s élet­­veszélyes állapotban került kórházba. A rendőrség adatai szerint ugyanakkor „elitszokássá” vált a középiskolások köré­ben marihuánás cigarettát szívni. A tanárok egyre gyak­rabban jelentik a rendőrség­nek, ha diákjaik az iskola környékén narkóznak. GZ összeállítás a 6. oldalon Dühös szópárbaj Egyiptomban a közel-keleti válságcsúcson A külügyminiszterek a megállapodás egyetlen pontjában sem egyeztek meg - Clinton ma délben elutazik Hangos veszekedéssel - a Reu­ters szerint üvöltözéssel - ért véget tegnap este a külügymi­niszterek találkozója Sarm-es- Sejkben, ahol válságcsúcsot tartanak a közel-keleti erőszak megfékezésére. Az izraeli és a palesztin álláspont cseppet sem közeledett, a „siker” - a CNN szerint - késő este abban volt összefoglalható, hogy a tárgyalások folytatódnak. A feszültség sem csökkent: teg­nap ismét két ember halt meg az összecsapásokban. Az izrae­li hadsereg elfoglalta az Egyip­tom és a Gáza közötti rafahi átjárót. MH-összefoglaló A sarm-es-sejki csúcstalálko­zón Ehud Barak izraeli kor­mányfő, Jasszer Arafat palesz­tin vezető, Bill Clinton ameri­kai és Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök, Kofi Annan ENSZ-főtitkár, II. Abdullah jordániai király és Javier So­lana EU-képviselő próbálja megállítani a két hete tartó erőszakot. A plenáris ülés után a Golf szállodában ültek össze a külügyminiszterek, hogy megegyezzenek olyan közös nyilatkozat szövegében, amely alkalmas a vérontás megszün­tetésére. Azonban egyetlen pontban sem sikerült dűlőre jutniuk. A palesztinok Ariel Saron „provokatív” templom­hegyi látogatását szerették volna szövegbe foglalni, mint az erőszak kirobbanásának okát. Izrael állítja, hogy az újabb intifáda „Arafat utasítá­sára” kezdődött, s az ügyben egyetlen döntnök fogadható el: az Egyesült Államok. Mindkét fél mondta a magáét, végül Slomo Ben-Ami meg­bízott izraeli külügyminiszter, Amnon Lipkin-Sahak kabi­netminiszter, másfelől Amr Musza egyiptomi külügymi­niszter és Szaeb Erekat palesz­tin főtárgyaló dühös szópárbaj után hagyták el a termet. Clinton elnök Ehud Barak és Jasszer Arafat szobája kö­zött ingázott. A hangulat fa­gyos volt: Mubarak elnök díszebédjén Arafat és Barak egyetlen szót nem váltott, a fo­lyosókon még egymás tekinte­tét is kerülték, kézfogásra sem került sor. Clinton ma délig marad - ha később indul, leké­­si a gyászmisét, amelyet szer­dán tartanak Norfolkban az Ádenben felrobantott rombo­lón meghalt 17 amerikai ten­gerész emlékére. Az amerikai elnök szerint a csúcsnak há­rom fő célja van: véget vetni az erőszaknak, felújítani az együttműködést a biztonság terén és megállapodni a tör­téntek kivizsgálásáról, majd újraindítani a békefolyamatot. Bővebben a 2. oldalon Jasszer Arafat és Ehud Barak. Az amerikai elnök tegnap este kettejük között ingázott FOTÓ: REUTERS - KEVIN LAMARQUE Kiadnák a pártok Székelyt az ügyészeknek Távol maradt a mentelmi bizottság üléséről a zsarolás és vesztegetés gyanújába keveredett képviselő Ma dönt a parlament a vesztegetésen ért s most már zsarolás gyanújába is keveredett volt kisgazdapárti képviselő, Székely Zoltán mentelmi jogáról, amelynek felfüggesztését mind a hat pártfrakció támogatja. A lapunk birtokába került doku­mentumok szerint a képviselő érdekeltségi körébe tartozó cég százmilliókkal túltervezett csatornapályázatát kellett nemrég elutasítania a Környezetvédelmi Minisztériumnak. MH-összeállítás Székely Zoltán mentelmi jo­gának felfüggesztését java­solják az Országgyűlésnek - határozott egyhangúlag teg­nap a parlament mentelmi bi­zottsága. Isépy Tamás (Fi­desz), a bizottság elnöke in­doklásul elmondta: Polt Pé­ter legfőbb ügyész Áder Já­nos házelnök útján juttatta a testület elé leiratát, melyből egyértelműen kiderül, hogy Székely Zoltán alaposan gya­núsítható vesztegetéssel és zsarolás bűntettével. Az eset tanúja szerint ugyanis Szé­kely Zoltán közölte Balla Dániellel: ha nem adja az ál­tala megjelölt alvállalkozó­nak a munka ötven százalé­kát vagy nem fizet ki kész­pénzben harmincmillió forin­tot, mindent elkövet annak érdekében, hogy Balla Dá­nielt, illetve vállalkozását tönkretegye - áll az átiratban. A bizottság döntését indo­kolva Isépy Tamás elmondta: a mentelmi jog felfüggeszté­sét azért javasolják, mert az ügy súlyosan veszélyezteti az Országgyűlés tekintélyét, és kedvezőtlenül befolyásolja a képviselők tevékenységének megítélését. Az eset után ké­szült felmérés szerint a lakos­ság hetven százaléka meg­­vesztegethetőnek tartja a képviselőket - tette hozzá. A mentelmi jog felfüg­gesztése nem jelenti a képvi­selő bűnösségének megálla­pítását - hangsúlyozta a bi­zottság elnöke. Székely Zoltán, bár meg­hívták, nem jelent meg a bi­zottság előtt, nem értesítette a testületet és nem is indokolta távol maradását. Igaz, nem kö­teles megjelenni, ám korábban a képviselő úgy nyilatkozott, hogy kérni fogja mentelmi joga felfüggesztését. A parla­ment holnap este szavaz, a döntés előtt Székely Zoltán­nak szólási joga van. Székely Zoltán lapunknak azt mondta: ezután csak ügy­védein keresztül nyilatkozik. Kiemelte: részt vesz a parla­ment keddi ülésén, ahol be­szédet kíván tartani. Orbán Viktor tegnap este részt vett a Fidesz frakció­ülésén, s utána közölte: nem szerepelt napirenden a Szé­kely-kérdés. A vendégként résztvevő Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli mi­niszter ugyanakkor, az MTI szerint, a plénumon hangsú­lyozta, hogy a titkosszolgá­latok nem foglalkoztak az üggyel. Folytatás a 4. oldalon Kiszálltak az űrszerelők Leroy Chiao éppen egy antennát „bütyköl” a nemzetközi űrállomáson. Társával, Bill McArthurral összesen közel hat és fél órát töltött vasárnap éjjel a világűrben. Új elemeket illesztettek a szer­kezethez. A mulatságot elrontotta, hogy egy sérült antenna miatt az űrállomásról csak fényké­peket lehetett közvetíteni, televíziós képeket nem fotó: reuters/nasa Nem csak az ellenzék bírálta a büdzsét Az „áttörés költségvetésé­nek” nevezte Járai Zsigmond pénzügyminiszter a 2001- 2002-es büdzsét, az ellenzék viszont az „átverés büdzsé­jét” találta parlamenti postá­jában. Fideszes, kisgazdapárti képviselők a kétéves büdzsé kiszámíthatóságát hangsú­lyozták. Az ellenzék és a kor­mánypárti MDF az alulbe­csült inflációt, az elmaradt egészségügyi és adóreformot kérték számon a kormányon. MH-összefoglaló A következő két évet a dinami­kus gazdasági növekedési pá­lya, az egyensúly megőrzése jellemzi, és mód nyílik az élet­­színvonal, a keresetek, a gye­rektámogatások növelésére, az egyenlőtlenségek csökkenté­sére, vagyis ez lesz az „áttörés költségvetése” - mondta Járai Zsigmond tegnap a költségve­tési vitát nyitó expozéjában. A kétéves költségvetéssel nő a folyamatok kiszámíthatósága, átláthatósága - magyarázta. A gazdaság mai állapota ugyanis lehetőséget ad az előrelátásra, és ha a folyamatok mégsem az előre jelzett módon alakulnak, a büdzsé módosításra vagy pót­költségvetésre kerülhet sor. Az 5-6 százalékos gazdasá­gi növekedés mellett jövőre 4-4,5, 2002-ben 4,5-5 száza­lékkal nőhetnek a reáljöve­delmek - ígérte. A kormány által beterjesz­tett 2001-2002-es költségveté­si javaslatból legalább két vál­tozat került a parlamentbe - derült ki az általános vita első napján. Míg a Fidesz és a kis­gazdafrakció tagjai mint min­den idők legtökéletesebb jog­szabály tervezetéről beszéltek, addig az MDF, az SZDSZ, il­letve a szocialisták vezérszó­nokai hibákat, helyenként tör­vénytelenséget véltek a sorok között felfedezni. Szekeres Imre, a költségve­tési bizottság MSZP-s elnöke a kisebbségi véleményt ismer­tetve az államháztartási tör­vénnyel ütközőnek minősítet­te a javaslatot. Kuncze Gábor, a szabaddemokraták frakció­­vezetője hozzátette: a javaslat házszabályellenes is. Balsai István (MDF) megjegyezte, hogy a kormánypárti frakció nem kíván gyakorlatot terem­teni a kétéves büdzsé beveze­tésével, mivel a költségvetési és a zárszámadási vitára éven­te szükség van. Az Állami Számvevőszék kifogására reagálva a pénzügy­­miniszter ígéretet tett az állam­­háztartási törvény újraalkotá­sára. További információk a 9., kommentár a 7. oldalon Kerületi lobbikörútra indul a főpolgármester Versenyfutás kezdődött az ingatlanadó milliárdjaiért Megkezdődött a küzdelem az ingatlanadóból várt 13-15 mil­liárd forintért. Hamarosan már két beadvány hever az Alkot­mánybíróság előtt az ingatlanadó miatt. Közben Demszky Gá­bor körútra indul, hogy megszerezze a kerületek támogatását az ingatlanadóért. Ám a kerületek hajthatatlanok. MH-információ/Vajta Zoltán Demszky Gábor főpolgár­mester hamarosan lobbizás­ba kezd, különféle érvekkel igyekszik meggyőzni a kerü­leteket, hogy támogassák az ingatlanadó központosítását. A főváros jövőre 2,5 milliárd forinttól esik el, ha a főpol­gármester nem győzi meg a kerületeket. Egyes számítások szerint akár évi nyolcmilliárd forint is lehet a tét. A főváros ugyanis hatékonyabb adóbe­hajtást ígér, s ezért akár az APEH-hal is összefogna. Ám egy közelmúltban elfogadott törvény szerint csak akkor szedhet egységes ingatlan­adót a főváros, ha megszerzi a kerületek többségének támo­gatását. Nehéz dolga lesz a fő­polgármesternek, ugyanis a szocialista és szabaddemok­rata vezetésű önkormányza­tok is jogszerűtlennek tartják a tavasszal, tiltakozásuk elle­nére elfogadott rendeletet. A zömében szocialista ön­­kormányzatokat tömörítő külső kerületi szövetség még az Alkotmánybíróságot is megkereste. A kerületek ön­állóságukat féltik, s biztosak benne, hogy rosszabbul jár­nak, ha a főváros szedi be az adót, lecsippenti belőle a ma­ga részét, majd a többit szét­osztja közöttük. A főváros mindeközben azt a fideszes város­ és hon­atyák által kezdeményezett törvényt kérdőjelezi meg, amely visszamenőlegesen írja elő az egyeztetést. Az adóki­vetési jogot a kétharmados szavazati többséget igénylő önkormányzati törvény sza­bályozza, így azt a főpolgár­mesteri hivatal szerint nem le­het megkerülni egy feles jog­szabállyal. A fővárosi önkor­mányzat még a héten megke­resi az Alkotmánybíróságot. A szocialista vezetésű ke­rületek nehéz helyzetbe ke­rültek. A lapunk által megkér­dezett polgármesterek nem hisznek Demszky Gábornak. Pedig a főpolgármester azt ígéri, hogy semmivel nem jár­nak rosszabbul a kerületek, ugyanazt a pénzt megkapják, amit maguk is beszedtek vol­na. Ugyanakkor nem nekik kell elszámolniuk a választó­­polgárok előtt a „sarc” miatt. Értesüléseink szerint Demszky Gábor főpolgár­mester rendszeres egyezte­tést ígér a legfontosabb vá­rospolitikai kérdésekben. A kerületek azt sem tudják elfogadni, hogy a Fidesz szá­mukra kedvező törvényt vitt keresztül a parlamenten. Jo­gilag kétségesnek vélik, hogy az Országgyűlés ily módon „beleüsse az orrát” az önkor­mányzati ügyekbe. Részletek a 6. oldalon

Next