Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK Pénzügyi számítások a www.budapestbank.hu honlapunkon NPV, IRR, kamatos kamat, törlesztő rész­letek, betéthozam, áfa tartalom stb...Magyar Hírlap BUDAPEST BANK BONITAS BETÉT napi kamatos kamat* ‘az első hónap után www.budapestbank.hu 2001. január 2., kedd 34. évfolyam, 1. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 84 forint MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A csonka hét mindhárom napján emelkedett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. Összesen mint­egy 160 ponttal, 7849,75-re nőtt a BUX. A forgalom cse­kély volt. Az év utolsó hetében az OTP teljesített a leg­jobban. 10. OLDAL Rekordot dönthet a használtautó-import Januártól nemcsak az új, de a használt autók is vámmente­sen hozhatók be az Európai Unió országaiból. Sőt az idén - szakítva a korábbi gyakorlattal - már az import mennyi­ségét sem korlátozzák. Szakemberek szerint a könnyíté­seknek köszönhetően az idén megduplázódhat a használt autók importja. 3. oldal Startol a Széchenyi terv A következő két évben összesen 626,7 milliárd forintot ad a költségvetés a tavaly meghirdetett Széchenyi terv megva­lósítására. A keret több mint egyharmadát, 234,9 milliárd forintot az autópálya-építési program finanszírozására for­dítják. 3. OLDAL Éles harc a szuperjumbopiacon Az amerikai Boeing néhány éven belül üzembe állítja a B747-400X Stretch típusú óriásgépet, ezt szánja az ameri­kai válaszul az Airbus-380 típusra, amely jelentős vásárlói érdeklődést váltott ki a piacon. 9. oldal Erőszakkal kezdődött az új év Izraelben Pszichés meccs lesz a magyar-román Jenei Imre, a román labdarúgó-szövetség technikai igaz­gatója lapunknak adott interjújában elmondta, hogy sze­rinte valamivel jobb a magyar válogatott, mint az előző években volt. Úgy érzi, a két csapat vb-selejtező mérkőzé­se pszichés meccs lesz, mert a fociba is benyomulnak a sporton kívüli hatások, akárcsak legutóbb a női kézi­labdába. 15. OLDAL Jasszer Arafat Fatahjának tagjai tegnapi felvonu­lásukon (ké­pünk) az intifáda folytatására szólí­tottak fel. Három palesztin vesztet­te életét hétfőre virradó éjszaka a palesztin-izraeli összecsapások­ban, vasárnap pe­dig meggyilkol­ták a Kah betil­tott arabgyűlölő szervezet alapí­tójának fiát és menyét. Este merényletet kö­vettek el Neta­­nyán. 2. oldal A csalódások esztendejét zárta a tőzsde 7850 7825 7800 7775 7750 12. 28 12. 29. 12. 27. Forrás: Econet FOTÓ: REUTERS - DESMOND BOYLAN VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Változóan felhős idő 2 fok Dunántúl Felhős ég, kisebb eső 5 fok Budapest É-Magyaro. OIM: Több-kevesebb napsütés 1fok Felhős, ködös idő -1fok E-mail cím: levelek@mhirlap.hu. Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ 01001 770133"190022"m Tovább javult a magyarok hangulata A Mareco Kft. és a Gallup International év végi jelentése a világ 71 országából MH-információ Az elmúlt évek kedvező gaz­daságfejlődési jellemzői, az a körülmény, hogy 2000-ben a lakosság életkörülményei át­lagosan újra elérték a rend­szerváltást megelőző utolsó év szintjét, további javulást ered­ményeztek az emberek han­gulatában - derül ki a Gallup International hálózat tagválla­latai és a hálózattal együttmű­ködő más kutatócégek, Ma­gyarországon a Mareco Kft. által végzett év végi közvéle­mény-kutatásból.­­ A rend­szerváltást követően egészen 1997-ig a magyarok többsége mindig borúlátóan tekintett a következő év elé. Volt olyan esztendő, amikor a részt vevő országok közül Magyarorszá­gon volt a legmagasabb a pesszimista lakosok aránya. Igaz, hogy az egyértelműen optimista reményeket megfo­galmazó emberek aránya csak kismértékben nőtt, s összessé­gében még mindig 30 százalék alatt marad, kedvezően válto­zott azonban a pesszimisták aránya. Amíg 1999 végén még csaknem a lakosság 40 száza­léka tekintett pesszimistán 2000 elé, 2000 végén a lakos­ság egyharmada tekinthető borúlátónak. A gazdasági helyzet várha­tó alakulását tekintve a lakos­sági vélemények megoszlása egy árnyalattal kedvezőtle­nebb, de itt is pozitív irányú elmozdulás tapasztalható 1999-hez képest. Míg 1999 vé­gén a legnagyobb arányt a kö­vetkező évben gazdasági ne­hézségekre számító pesszi­mista várakozású emberek jelentették, 2000 végén töb­ben voltak olyanok, akik 2001-től is ugyanolyan évet vártak, mint 2000 volt. A legjelentősebb eltérés abban jelentkezik, hogy a gazdasági kilátások megítélé­sében lényegesen nagyobbak a véleménykülönbségek az ország egyes régiói között. Az emberek Kelet-Magyaror­­szágon a legborúlátóbbak. Itt lényegében minden második megkérdezett számít a gazda­sági helyzet romlására. A Visegrád együttműkö­désben édekelt másik három ország közvéleményének ala­kulása az elmúlt év végén nem különbözött érdemlege­sen attól, amit a magyar ada­tok esetében láthattunk. A polgárháborúk befejeződését követően a balkáni térségben élő emberek jelentős részére az optimizmus jellemző. Az Európai Unió országai­nak jelentős részében a lakos­ság határozottan optimista. Az Egyesült Államokban minden második megkérde­zett nyilatkozott derűlátóan 2001 kilátásairól. Az afrikai kontinensen most két véglet is jelentkezik: itt találjuk meg a világ legpesszimistább köz­véleménnyel rendelkező or­szágát, Zimbabwét, valamint az egyik legoptimistábbat is: Nigériát. Részletek a 4. oldalon Budapest belvárosában több tízezer szilveszterezőnek az éjféli tűzijáték után kezdődött az igazi fieszta Az orosz pénzügyi válság után megváltoztak a megtakarítási szokások Adósságba veri magát a lakosság A lakossági reáljövedelmek fokozatos növekedésének hatásá­ra a következő években látványosan nőhet a háztartások el­adósodása. Jelenleg a lakosság jövedelmeinek hét százaléká­ig adósodott el, míg a fejlett országokban ugyanez az arány 50- 100 százalék között mozog. MH-információ A lakossági hitelállomány csökkenése 1998-ban állt meg. Azóta dinamikusan bő­vülnek a fogyasztási hitelek a viszonylag magas kamatszin­tek ellenére, ugyanis a lakos­ság jövőbeli jövedelemelvá­rásai lehetővé teszik az eladó­sodást. A hitelállomány fel­pörgése várható a most meg­induló jelzálog-hitelezéstől is. Jelenleg a lakosság jövedel­meinek hét százalékáig adó­sodott el, míg a fejlett orszá­gokban ugyanez az arány 50- 100 százalék között mozog, vagyis a további bővülés elke­rülhetetlen. A csökkenő megtakarítá­sok között tovább folytatódik az átrendeződés. Várható a bankbetétek térvesztése, a nyugdíjpénztári, illetve biztosí­tásokhoz kapcsolódó megta­karítás állomány bővülése. Ta­valy az új lakossági befekteté­sek 38 százaléka került nyug­díjpénztárakba vagy biztosítá­sokba. Hosszabb távon a bank­betétek csak úgy őrizhetik meg versenyképességüket a hason­ló kockázatú, nem banki meg­takarításokkal szemben, ha csökkennek a banki forrásokat terhelő költségek, mindenek­előtt a tartalékráta - fogalmaz az MNB Füzetekben publikált tanulmányában Árvai Zsófia és Menczel Péter. A lakossági megtakarítási hajlandóság csökkenése nem hazai jelenség, a pénzügyi li­beralizáció és a modernizáció hatására hasonló folyamatok játszódtak le a nyolcvanas és kilencvenes években számos feltörekvő gazdaságban, ezért erre tartósan fel kell készíteni a gazdaságot - fogalmaznak az MNB kutatói. A megtaka­rítások csökkenésére a jegy­banki kamatpolitika nem le­het hatással, ezért a forrás­­szükséglet csökkentésére, magyarán a költségvetési hiány lefaragására lesz szük­ség a következő években. Az 1995-2000 közötti idő­szak lakossági megtakarítási szokásait górcső alá véve, a jegybank kutatói arra a megál­lapításra jutottak, hogy az 1998-as őszi orosz pénzügyi válság jelentősen átalakította a megtakarítási szokásokat. A válságot megelőző időszakban a hagyományos - bankbetéti - megtakarítások jóval kisebb szerepet játszottak, mint a vál­ságot követően. Az orosz pén­zügyi összeomlást kísérő tőzs­dei áresések hatására a részvé­nyekben, kötvényekben fekvő megtakarításokat a kevésbé rugalmas, így biztonságosabb bankbetétekbe menekítették. Ugyanakkor a lakosságot a válság hatására megugrott ál­lampapír-piaci reálkamatok sem csábították el, vagyis a bankbetétek mellett az­ ala­csony hozamingadozás dön­tött. A kutatók szerint­­ nem csupán az orosz válságot köve­tő időszak történéseiből követ­keztetve - a lakossági megta­karításokat csekély vagy szinte egyáltalán nem kimutatható mértékben befolyásolja a reál­kamatszintek változása. Erre különösen jó példa Lengyelor­szág esen­, ahol a hazainál jóval magasabb - gyakran 8-10 szá­zalékos - reálkamatok sem ké­pesek megállítani a megtakarí­tási ráta csökkenését. A jegybankban már meg­született a döntés, hogy a kö­telező tartalékráta január el­sejével 4 százalékponttal, 7 százalékra mérséklődik, majd a 2000-es monetáris politikai irányelvek tanúsága szerint az év közepén 6 százalékra, ezzel is javítva a bankszektor versenyképességét. PIS Számháború a Fidesz közeli cég társadalombiztosítási tartozásáról A Polt Péter által megnevezett összeg több mint 32-szerese volt a Centum Kft járuléktartozása - áll a lapunk birtokában lévő do­kumentumban. A legfőbb ügyész alighanem a Fidesz közeli cé­gek tőketartozását közölte Dornbach Alajos képviselő kérdésé­re - a fantomizálásukig görgetett tetemes kamatok nélkül. A kép­viselőnek feltűnt a különbség, ám még nem döntött, mit lép. MH-Információ/Ferenczi Krisztina Egy lapunkban publikált do­kumentum szerint az alapítá­sakor Századvég nevű, majd Centum Kft.-re átkeresztelt társaság bevallás szerinti tébé­­tartozása 1989. január 1-jétől 1993. október 31-éig 26 millió 9 ezer 836 forint volt, ami a ké­sedelmi kamatokkal együtt 53 millió forintra rúgott 1996 ja­nuárjára. Polt Péter legfőbb ügyész Dornbach Alajosnak írt levelében ugyanakkor a Centum Kft. 1 millió 636 ezer forint járuléktartozásáról írt. A társadalombiztosítás által vezetett dokumentáció szerint azonban már „1990 júliusában a kft. képviselőjeként szemé­lyesen idézték Simicska La­jost, mivel a vállalkozás több mint kétmillió forint tb-tarto­­zást halmozott fel. (...) Az ígért törlesztés elmaradására utal, hogy a tb 1992 áprilisá­ban a kft. számlavezető bank­jának azonnali kifizetési meg­bízást küldött, mivel a Század­vég Kft.-nek addigra 5,6 millió forint tartozása volt.” Vagyis a legfőbb ügyész ál­tal megjelölt összeg semmi­képpen sem valós, és a követ­keztetés sem, miszerint „Mindezek alapján rögzíthe­tő, hogy a büntetőeljárás megindításakor feltételezett és képviselő úr kérdésében is megjelölt több százmillió fo­rint adó- és társadalombizto­sítási járuléktartozás meglétét a nyomozás nem igazolta”. A társadalombiztosítás be­hajtási osztálya az 53 milliós járuléktartozásról szóló kül­deményt nem tudta kézbesí­teni, mert Kövér Szilárdot fel­keresték, aki arról számolt be, hogy ügyvezetősége meg­szűnt, Kaya Ibrahimnak pe­dig törökországi címe szere­pelt a cégpapírokban. A tulaj­donosok, a Quality Party Ser­vice Kft. és a Quality Profit Kft. szintén ismeretlen helyre költözött - áll a ’96. január 30-ai feljegyzésben, amelyet a végrehajtási osztálynak meg­küldtek. Ám ezek a cégek is Kaya Ibrahimnál kötöttek ki. A csak a Centum Kft. járu­léktartozásában fennálló har­minckétszeres különbség a Polt Péter által közölt és la­punk birtokában lévő adatok között abból adódhat, hogy a legfőbb ügyész tőketartozást jelöl meg, a még öt évig ideha­za egzisztáló cég köztartozá­sának tetemes kamata nélkül. Folytatás a 4. oldalon Kevesebb a hamis bankkártya Százmillió forint feletti kár származott a visszaélésekből Jelentősen csökkent a Ma­gyarországon elkövetett bankkártyacsalások száma. A tavalyi év első kilenc hónap­jában kétezer gyanús esetet regisztráltak, összesen 128,4 millió forint értékben. Visz­­szaesőben van a hamis kár­tyával elkövetett csalások száma is, ugyanakkor megfi­gyelhető, hogy a bankok egy­re inkább áthárítják vesztesé­geiket az ügyfelekre. MH-Információ/Papp Emília Az elmúlt év első kilenc hó­napjában a bankoknál mint­egy 2000 visszaélésgyanús esetet regisztráltak, összesen 128,4 millió forint értékben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A tényleges kár 115,4 millió forint volt. Az 1999-es teljes évről szóló jegybanki statisztika viszont annak idején 9300 esetről adott hírt, a tényleges kár 294 millió forint volt. A visszaélé­sek összege tehát időarányo­san is jelentősen csökkent, várhatóan több mint 100 mil­lió forinttal kisebb lesz a tava­lyi éves kármérleg. A korábbi folyamatokhoz képest 2000-ben nőtt a kár­tyabirtokos ügyfelek által okozott visszaélések összege, ami 68 milliós értékével több mint felét teszi ki az összes tényleges kárnak. Egy évvel korábban a teljes évi adat­ban a hamisított kártyákkal való visszaélés volt még a jel­lemző, 138 millió forintot, s így közel 47 százalékát tette ki a tényleges kárnak. A 2000-es év első kilenc hónap­jában a hamisított kártyák­kal elkövetett csalások 29 millió forintot tettek csak ki, amely a tényleges kárnak a negyede. A kárból egyre kisebb arányt visel a kibocsátó bank. Míg 1999-ben a tényleges kár felét a kibocsátó banknak kellett elkönyvelnie, addig idén a januártól szeptemberig tartó időszak alatt keletke­zett kárnak közel 30 százalé­ka szállt vissza a kibocsátó pénzintézetekre. A külföldi és magyar elfogadó bankokra idén nagyobb teher hárult, a tényleges kárnak több mint 57 százalékát hárították to­vább rájuk, míg 1999-ben ez az arány 34 százalék volt. Zárva marad a Petőfi-kripta? MH-információ A Petőfi Sándor földi marad­ványait kutató bizottság nem fogadja el a fővárosi önkor­mányzat feltételeit, így egy­előre nem lehet megnyitni a Petőfi család sírját. Az évtize­des huzavona után a Petőfi­­bizottság levelet intézett a budapesti főjegyzőhöz azzal kérdéssel, hogy vizsgálha­­tók-e a csontok, vagy sem. Tiba Zsolt főjegyző lapunk­nak elmondta, mindenekelőtt a Magyar Tudományos Aka­démia állásfoglalása szükséges a sírnyitáshoz. Az MTA-nak azt kellene igazolnia, hogy nem elvetendő ötlet a Petőfi­­bizottság felvetése, miszerint a barguzini csontok Petőfi Sán­dor földi maradványai. Tiba emlékeztetett, hogy korábban az Akadémia már vizsgálta a kérdést, ám a kizárólag erre a célra létrehozott bizottság mű­ködését berekesztette, mert Petőfi feltételezett Szibériába küldését, ottani életét, halálát, sírhelyét levéltári dokumentu­mok nem támasztják alá. Budapest főjegyzője bank­­garanciát is szükségesnek tart a sírnyitáshoz. A csontok vizs­gálatát ezenkívül tudományos garanciához is köti a főjegyző. Ez azt jelenti, hogy „civilizált ország civilizált intézménye végezze el a vizsgálatot”. Kiszely István, a Megamorv Petőfi Bizottság elnöke szerint a feltételek teljesen megegyez­nek az 1996-ban közötiekkel, amelyeket akkor sem tudtak elfogadni. A főjegyzőnek azt a kérését csak részben tartja el­fogadhatónak, miszerint a ma­gyar hatóságok rendelkezésé­re kell bocsátani a csontokat. Az esetleges DNS-vizsgá­lat megbízhatóságáról megje­gyezte: az általa választott la­boratórium referenciái kö­zött Beethoven és Lincoln azonosítása is szerepel. Részletek a 4. oldalon

Next