Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-01 / 51. szám
EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. március 1., csütörtök • MAGYAR HÍRLAP 3 Michael Lake szerint a kisvállalkozások lehetnek a csatlakozás kulcsszereplői Nagyobb aktivitást várnak a bankoktól A többségükben uniós tulajdonú magyarországi bankok aktívabb részvételét sürgette a kis- és középvállalkozások hitelezésében az EU magyarországi nagykövete egy budapesti konferencián tegnap. Rockenbauer Nóra „A bővítés kérdése Nizzában gyakorlatilag eldőlt, s ezt a vállalatok pozitívan fogadták. Tudok olyan EU-vállalatokról, amelyek már tervezik, hogy ázsiai termelésüket a biztos gazdasági jövőt nyújtó Magyarországra telepítik át” - jelentette ki Michael Lake EU-nagykövet a Világgazdaság című újság EU-csatlakozás mint üzleti lehetőség című konferenciáján. Egy 370 milliós piac megnyílása még akkor is óriási üzleti lehetőségekkel jár, ha ma Magyarország lakosságának csaknem kétharmada napról napra küszködve él. Belőlük alakul ki majd ugyanis az a középosztály, amely fogyasztóként és munkaerőként is fontos szerepet játszik e piacon. - E folyamatban és a zökkenőmentes csatlakozásban fontos szerepe kell hogy legyen a kis- és középvállalkozásoknak - fejtegette a nagykövet. Az unió már működtet egy mikrohitelprogramot, amely bizonyította, hogy e vállalkozások nagyszerű hiteltörlesztők, még a legkisebbek is. Lake ugyanakkor szorgalmazta, hogy a hazai bankok, melyek többsége uniós tulajdonban van, aktívabban vegye ki részét a kisvállalkozások hitelezéséből. Az unió azt is kiemelt célként kezeli, hogy a versenypolitikai előírásokat már jóval a csatlakozás előtt alkalmazzák a jelölt országok. E terület legkényesebb kérdése az állami támogatások rendszere. Az unióban ugyanis csak az Európai Bizottság által jóváhagyott, a modernizációt és semmiképpen sem a kapacitásbővítést elősegítő támogatások adhatók. A szabályokat ugyan az államoknak kell figyelembe venniük a támogatásoknál, de a vállalatoknak is oda kell figyelniük, mit fogadnak el, ellenkező esetben akár visszafizetésre is kötelezhetők. Lake szerint a 370 milliós piac megnyílása óriási üzleti lehetőségeket jelent Fotó: Isza Ferenc Áramvonalasított magyar kérések Martonyi János külön elbírálást szeretne a munkavállalás ügyében Az uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítása érdekében Magyarország „áramvonalasította”, viszszavonta, illetve szűkítette több átmeneti időszakra vonatkozó kérelmét is az elmúlt időszakban. Martonyi János külügyminiszter szerint részben találtak más megoldásokat, részben a hazai helyzet változásával a kérések elavultak. Az unió is elfogadni látszik több kérésünket. A parlament integrációs bizottságának szerdai, kibővített ülése után Martonyi János külügyminiszter közölte, hogy az EU-val megkezdett csatlakozási tárgyalások során a környezetvédelem terén Magyarország eredetileg kilenc kérdésben kért átmeneti mentességet a magas költségek miatt. Ebből öt esetben találtunk alternatív megoldást. A csomagolási hulladékok feldolgozása, a települési szennyvizek tisztítása és a veszélyes hulladékok égetése terén azóta már javultak kapacitásaink, ezért e területeken is szűkítettük igényeinket. A munkavállalásról az unió még nem alakította ki álláspontját, de Martonyi szerint a német hétéves átmeneti korlátozásra tett javaslat szerepelni fog ebben. „Bízunk azonban benne, hogy differenciáltan kezelik majd az országokat, ezért mi készek vagyunk tárgyalni” - jelentette ki Martonyi. A tőke szabad áramlása című fejezetben még egy nyitott kérdés van, de Magyarország itt is szűkítette kérését: a nem termőföldnek minősülő ingatlanok esetében (például lakások) csak a letelepülni nem, csak vásárolni kívánó külföldiek esetében szeretnénk öt évre fenntartani engedélyezési rendszerünket. Az engedélyezés egyébként Martonyi szerint szinte ma is automatikus (96 százalék). Egyedül a fővárosban „rengett a léc” ez ügyben, de a bíróságok itt is korrigáltak - jelentette ki a külügyminiszter, utalva Grespik László határozatainak sikeres megfellebbezéseire. RN Személyeskedő vita a külügyi bizottságban Személyeskedő megjegyzésektől sem mentes vita bontakozott ki tegnap az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, amikor a testület Németh Zsolt külügyi államtitkárt hallgatta meg a határon túli magyarok helyzetéről, illetve a nekik szánt támogatások elosztásáról. Nagy Iván Zsolt A jövőben át kell alakítani a határon túli magyarok ügyének kezelésére, illetve támogatására az elmúlt tíz évben kialakult struktúrát -jelentette ki a külügyi bizottság tegnapi ülésén a külügyi tárca politikai államtitkára. Németh Zsolt szerint a lépést már önmagában a státustörvény közelgő elfogadása is szükségessé teszi, de a most létező rendszer egyébként is elérte a hatékony működőképesség határát. Az előkészületben lévő státustörvényről szólva az államtitkár utalt rá: ezzel 80 esztendő után jogviszony alakulhat ki a szomszédos államokban élő magyarok és az anyaország között, ráadásul szerinte ez erősíti a szülőföldön maradást. Ellenzéki oldalról azonban ezt - mármint a jogszabály elvándorláscsökkentő hatását - kérdőjelezték meg. Szocialista politikusok például kifogásolták, hogy a kormányzat a határon túliak szülőföldön maradásának elősegítése helyett magyarországi kedvezményekkel és jogállással foglalkozik. Szent-Iványi István szabaddemokrata bizottsági elnök egyenesen szemfényvesztésnek nevezte a státustörvényt, mondván: a jogszabály tervezete köszönő viszonyban sincs a korábbi ígéretekkel. „A törvénnyel lényegében semmi sem fog változni" - mondta az SZDSZ-es politikus, aki szerint a jelenlegi koalíció szimbolikus politikát folytat a határon túli magyarokkal szemben, klientúrát épít a kisebbség közösségeinek körében, és megosztja azok legitim szervezeteit. Németh Zsolt viszont úgy vélte, éppenséggel az SZDSZ az, amely csökkenteni igyekszik a határon túli magyarok reményeit. Egyben tévesnek mondta azokat az ellenzéki megállapításokat, amelyek szerint az elfogadás előtt álló - eurokonform - idegenrendészeti jogszabály ellentmond a státustörvény azon kitételeinek, melyek könnyebb határátlépést ígérnek a majdani kedvezményezetteknek. Az államtitkár visszautasította azokat a felvetéseket is, melyek szerint a közalapítványok tisztázatlanul kezelnék a határon túli magyaroknak szánt pénzeket. Szabó László Zsolt nem Sydneybe megy A külügyi bizottság tegnap egyhangúlag támogatta Jaczkovits Miklós, Szathmáry György és Horváth István jelölését az almati és a tuniszi nagykövetségek, illetve a bécsi EBESZ-ENSZ-misszió élére. Szent-Iványi István bizottsági elnök a Magyar Hírlapnak elmondta, a zárt ülésen Németh Zsolt államtitkár kérdésre válaszolva elismerte, folynak tárgyalások a kedden leköszönt MTV-elnök diplomáciai kiküldetéséről, döntés azonban egyelőre nincs. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy Szabó László Zsolt lenne a sydneyi főkonzuli poszt várományosa. Tudják, ki lőtt a Skultéty-vacsorán Információink szerint a rendőrség és a környezetvédelmi tárca vezetői is tudják már, hogy ki rongálta meg tavaly Skultéty államtitkár születésnapi vacsoráján Somogyi Győző festményét. A kép állítólag azóta elégett. MH-összeállítás Lapunk úgy tudja, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon már több tanúvallomást is jegyzőkönyvbe vettek, amelyekben a meghallgatottak ugyanazt a személyt jelölik meg lövöldözőként. Rövidesen döntenek arról, hogy szükséges-e Skultéty Sándor államtitkár kihallgatása. Információink szerint azért indult rongálás és nem fegyverrel való visszaélés alapos gyanúja miatt a nyomozás, mert a rendőrség nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fegyvert használó személy engedély birtokában tartotta magánál a pisztolyt. A nagy értékű festmény sorsáról is vannak sejtései a nyomozás vezetőinek. Azt a hírt nem kívánták kommentálni, amely szerint egy restaurátornál tűz martalékává vált volna a sérült alkotás. Somogyi Győzőt még nem értesítették arról, hogy a kép megsemmisült. A művész elutazott, felesége lapunknak elmondta, nem ismerik a festmény sorsát. A művész nem kíván pert indítani, mivel a Herman Ottó a Kis-Balatonnál című munkája már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tulajdona. Szakértők nem tartják hihetőnek, hogy a tűzben csupán egyetlen keret nélküli festmény égett volna el. Mivel a környezetvédelmi minisztérium hírzárlatot rendelt el az ügyben, nem hozták nyilvánosságra a restaurátor-műhely címét. Végéhez közeledik az ügyben indított belső minisztériumi vizsgálat, amelyet Kávássy Sándor államtitkár folytat a fenékpusztai helyszínen. Skultéty Sándor közigazgatási államtitkár elismerte, hogy születésnapját a nemzeti park vendégházában ünnepelte, de azzal védekezett, hogy korán lefeküdt aludni - tudtuk meg. Tisztázásra vár, hogy a történtek után - még a feljelentés előtt - miért nem indított az államtitkár maga vizsgálatot az ügyben. Kimarad az egészségügy az idei bérkiegészítésből A nyugdíjasok pluszpénzre számíthatnak A nyugdíjasok és öt közalkalmazotti csoport kap tavalyról járó bérkiegészítést. A legrosszabbul kereső egészségügyi és szociális dolgozók nem jutnak pluszpénzhez. A közszféra szakszervezeteinek többsége elfogadja a kormánnyal kötendő egyezséget, az egészségügyieket képviselő Cser Ágnes ismét élesen elutasította a megállapodást. Papp Zsolt / Joób Sándor A KSH adatainak ismeretében a kormány a közigazgatásban, illetve a közbiztonsági alkalmazottaknál 2 százalékos, a közoktatásban 3, míg a közművelődés területén 1 százalékos egyszeri kompenzációt fizet áprilisban - közölte Tállai András pénzügyi államtitkár a parlament költségvetési bizottságában. A kormány korábbi ígérete szerint ahol az éves béremelkedés tavaly nem érte el a 13 százalékos növekedést, ott kiegészítik erre a szintre az alkalmazottak béreit. Nem kapnak bérkiegészítést a közalkalmazottak között továbbra is legrosszabbul kereső egészségügyi és szociális dolgozók, mivel a két ágazatban tavaly több mint 13 százalékkal nőttek a keresetek. A kormány decemberi ülésén - az ellenzék szerint alkotmánysértő módon - 25 milliárd forintot különített el a tavalyi adóbevételekből a közalkalmazotti bérek kompenzálására. A nyugdíjasok is számíthatnak egyösszegű kiegészítésre, annak ellenére hogy a tavaly januári 8 százalékos, illetve a novemberi 2,6 százalékos emeléssel teljesültek a törvényi előírások. Az erre a célra elkülönített 15 milliárd forint elköltéséről is hamarosan dönt a kabinet - mondta Tállai András. - Ha tavaly száz százalékkal nőttek volna a bérek, a kórházakban dolgozók jelentős része akkor is a létminimum környékén élne - jelentette ki Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke. A bérkiegészítéssel a kormány valójában csak „egy marék kukoricát dobott a baromfiudvarba” - mondta. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) ma dönt arról, aláírja-e a megállapodást a kormánnyal a közalkalmazottak és a köztisztviselők helyzetének rendezéséről. A tagszervezetek többsége támogatja az egyezséget. Az EDDSZ és a közművelődési dolgozók szakszervezete nem ért egyet a megállapodással. Cser Ágnes szavai szerint a kétéves költségvetés alig nyújt valamit a közszférának, s a működésre szánt kiadások nem emelkedtek. Úgy véli: a kormány egyedül a közvetlen hatalomban dolgozó köztisztviselőket díjazza. Ellenzéki pártok felelősségre vonást sürgetnek a tévénél Feljelentést tett az SZDSZ az MTV gazdálkodása miatt Hűtlen kezelés alapos gyanújával büntetőfeljelentést tett a Magyar Televízió gazdálkodása miatt az SZDSZ. Azonnali vizsgálatokat követel az MSZP is az összeomlás szélén álló MTV ügyében, ezt azonban a parlament kulturális bizottságában a kormánypárti és a MIÉP-es képviselők nem tartották időszerűnek. Haszán Zoltán - Egyedülálló a közpénzeknek az a gátlástalan kisajátítása, amely a csonka, kormánypárti kuratóriumi elnökség felügyelete és Szabó László Zsolt elnöksége alatt lezajlott - indokolta közleményben az SZDSZ két politikusa azt a büntetőfeljelentést, amelyet a Magyar Televízió gazdálkodása miatt tegnap tettek az ügyészségen. Haraszti Miklós és Pető Iván hűtlen kezelés alapos gyanúja, egyelőre ismeretlen tettesek ellen kezdeményezte az eljárást. Véleményük szerint Szabó menesztése kísérlet arra, hogy eltüntessék az elnökségi tagok és a leköszönő elnök felelősségét abban, hogy egyetlen év alatt elvettek 15 milliárd forintot, eladták az épületeket és teljesen felélték a köztelevízió vagyonát, mindeközben nem fizették a közterheket. Az MSZP is parlamenti vizsgálóbizottság azonnali megalakítását, ÁSZ-vizsgálatot, valamint az MTV-kuratórium elnökségének soron kívüli beszámoltatását követeli. Lendvai Ildikó szerint a közszolgálati tévé gazdálkodása teljesen összeomlott. Míg 1998- ban 18,5 milliárdos saját tőkéje volt az MTV-nek, 950 millió forintos veszteséggel, addig most a veszteség 10,5 milliárd, a saját tőke pedig tavaly év végére nemhogy elfogyott, de mínusz 5,1 milliárd forint úgynevezett negatív tőkébe fordult - hangsúlyozta a szocialista képviselő. Az Országgyűlés kulturális bizottságának kormánypárti és MIÉP-es tagjai tegnap nem tartották időszerűnek a tévé ügyét napirendre tűzni. A kuratórium keddi ülésén több civil kurátor ellenezte a lemondott Szabó László Zsolt üzleti tervében lévő elképzelést, miszerint a tévé 10 milliárd forintért eladja az ÁPV Rt.-nek utolsó nagy értékű vagyonát, az archívumot. Enélkül - a dokumentum szerint - augusztusra fizetésképtelen lesz az intézmény. Az üzleti terv szerint a tévé film- és hangtára a vagyonkezelőtől a kultusztárca által létrehozott Nemzeti Audiovizuális Archívumhoz kerülne. Lapunkat a minisztérium sajtóosztályán úgy tájékoztatták, hogy a kulturális tárca egyelőre nem egyeztetett az MTV archívumáról. A nemzeti audiovizuális archívum koncepciójának kidolgozása még nem fejeződött be. A médiatörvény szerint az MTV Rt. tartós gondozásba kapta az archívumot, az a jogszabály módosítása nélkül nem adható el - nyilatkozott lapunknak Ladvánszky György. Az Országos Rádió és Televízió Testület MSZP-s delegáltja ezért a médiahatóság ülésén meg akarja vitatni a filmtár értékesítését. - Reméljük, hogy a MTV Rt. archívumának esetleges eladásával nem fog csorbulni a Duna Tv törvény adta joga, hogy korlátozás nélkül hozzáférhet a filmtárhoz - közölte Meszleny László, a műholdas csatorna hírigazgatója, hozzátéve, hogy a Duna Tv filmtárának megvételére nem érkezett ajánlat. MH-álláspont a 7. oldalon Elnököt kaphat a rádió A Magyar Televízió mellett várhatóan új vezetője lesz a Magyar Rádiónak is. Az intézmény civil kurátorokkal kiegészített tulajdonosi testülete ma szavaz Marinovich Endre, Antall József volt kabinetfőnöke elnöki kinevezéséről. A kuratórium kormánypárti elnökségének jelöltje az előzetes hírek szerint élvezi a kurátorok többségének bizalmát, ám a szavazás előtt személyesen is meghallgatják még. A rádiónak augusztus óta nincs elnöke, mert a civilek nem szavazták meg Kondor Katalin kinevezését. Marinovich értesülésünk szerint alelnöknek szeretné megnyerni a jelenlegi ügyvezetőt, Szíjártó Istvánt, továbbá Juhász Juditot, aki tavaly őszi lemondásáig betöltötte ezt a posztot. HZ