Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-13 / 61. szám

4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. március 13., kedd BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Megdolgoztatott bakák: nyomoznak az ügyben (MH) A honvédség belső vizs­gálata mellett nyomozást indí­tott a Győr-Sopron megyei Ka­tonai Ügyészség is azoknak a Tapolcai Kiképző Központban szolgáló sorkatonáknak az ügyében, akiket egy helyi bor­pincészetben dolgoztatott pa­rancsnokuk. Az ügyészség az elöljárói hatalommal való visszaélés gyanúját vizsgálja. A nyomozás befejezéséig la­­punk kérdésére csak az eljárás megindítását erősítették meg. A nyilvánosságra került esetben három, a kiképzésbe csak korlá­tozásokkal bevonható katona dolgozott február két utolsó napján a borászatban reggel nyolctól délig. A munkára a ka­tonák parancsnoka adott utasí­tást. A vezérkari főnök belső vizsgálatot rendelt el, ettől füg­getlenül a katonai bűncselek­mény gyanúját is vizsgálja az ügyészség. Erőt akar mutatni az MSZOSZ (MTI) Az MSZOSZ elnöke szerint minden eddiginél na­gyobb az érdeklődés Budapes­ten a szakszervezetek március 24-ére szervezett fővárosi de­monstrációja iránt, amelyre vi­dékről is nagy számban jelent­keztek már részt venni szándé­kozók. Sándor László hétfői szegedi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: minden okuk megvan azt feltételezni, hogy a munkavállalói csoport, kiegé­szülve a lakosság egy részével, olyan erőt fog felvonultatni, amely nyomatékot ad a de­monstráció céljának. Közös ünneplésre készül az MVSZ (MH) közös március 15-ei ün­neplésre hívja a magyar civil vi­lág egyesületeit az MVSZ - kö­zölte Patrubány Miklós, a vi­lágszövetség elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. Az MVSZ elnöke azt tartaná követendő példának, ha 15-én minden ma­gyar ember és minden magyar politikai tényező félretenné vélt vagy valós sérelmeit, és együtt ünnepelne. Ennek je­gyében felkérik az Országgyű­lésben képviselt és oda törek­vő magyar pártokat, hogy ün­nepeljenek együtt. Igazolványt kapnak a zámolyiak Lakatos Melinda zámolyi me­nedékkérő - aki néhány hétig édesanyja, Lakatos Piroska rábeszélésére gyermekeivel együtt Magyarországon tartóz­kodott - vasárnap visszaérke­zett Strasbourgba. Korábban már elmondta: ha magyaror­szági útja miatt a francia ható­ságok megtagadnák tőle a poli­tikai menedékjogot, fellebbez­ni fog a döntés ellen, illetve kérni fogja, hogy családegyesí­tés révén csatlakozhasson élet­társához, Góman Andráshoz, három gyermeke apjához. Krasznai József, a zámolyi romák szóvivője tegnap tele­fonon arról számolt be lapunk­nak, hogy Góman, aki három gyermekével együtt a múlt hé­ten politikai menedékjogot kapott, átvette a menekültek­nek járó arcképes személyazo­nosító igazolványát, és hama­rosan megkapja az útlevelét is az illetékes francia hatóságok­tól. A politikai menekültek a világ minden országába utaz­hatnak, kivéve azt az államot, ahol korábban üldöztetésben volt részük. Krasznai Andrásnak, a má­sik hivatalos menekültnek már munkája is van: egy ifjúsági szállodában fog dolgozni kise­gítőként. Hl Háttér a 8. oldalon A reformkisgazdák szerint a koalíció kerül veszélybe Vonza András kinevezésével Orbán elfogadta Torgyán jelöltjét Vonza András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisgazda-főállatorvost jelöli földművelésügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök. Csúcs László kizárt kisgazda-politikus szerint Torgyán jelöltjének el­fogadásával megpecsételődne az FKGP sorsa. A reformkisgazdák és a polgári platformosok közös ügyvivői testületet hoztak létre. Céljuk: Torgyán József leváltása és egy erős, demokratikus FKGP létrehozá­sa. Az FKGP-frakció több mint fele ellenzi Vonza kinevezését. -----------------------­------------­Nagy Szilvia, Vig György Vonza Andrást ma hallgatja meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, a területfejlesztést pedig szerdán. Ezután Orbán Viktor - még a törvényben meg­jelölt harminc napon belül - ja­vaslatot tesz Vonza András kine­vezésére a köztársasági elnöknél. Az új földművelésügyi miniszter az Országgyűlés legközelebbi ülésén, március 26-án teheti le esküjét. Addig még Boros Imre irányítja a tárcát megbízott mi­niszterként. Az FKGP megszű­nik mint koalíciós tényező, ha néhány héten belül nem ér véget a kisgazdapártban kialakult vál­ság - jelentette ki Csúcs László. A frakcióból kizárt politikus sze­rint ez kizárólag Torgyán József eltávolításával együtt lehetséges. A politikus minderről a polgári platform és az úgynevezett re­formkisgazdák által létrehozott ügyvivői testület megalakulását bejelentő sajtótájékoztatón be­szélt. Ezen Bánk Attila, Lányi Zsolt mellett részt vett Kiszely Katalin az FKGP-frakcióhoz tar­tozó Horváth Béla, Várhelyi András és Pápai András is. Bo­ros Imre PHARE- és megbízott agrárminiszter, Zakó László és Hanó Miklós képviselők szintén csatlakoztak a szövetséghez. A testület országos kisgazda­­nagygyűlés összehívását, új párt­alkotmányt és Torgyán József le­váltását szorgalmazza. Bánk Attila leváltott frakció­­vezető hangsúlyozta: a kisgazda­képviselők többsége Boros Imrét tartja alkalmas agrárminiszter­nek, a frakció többi tagjának vé­leménye pedig megoszlik a Tor­gyán József által javasolt hat je­lölt között. Bánk Attila hangsú­lyozta: az úgynevezett ügyvivői testület mögött álló kisgazdák a kormányprogram mögött állnak, de nem támogatnak más agrár­­miniszter-jelöltet. Csúcs László kijelentette: az új miniszternek egy időben kell felszámolnia a torgyáni öröksé­get az uniós csatlakozásra készü­lő agrárágazat tizenegy éves le­maradásával. Vonza Andrással ismét egy Torgyán József által tá­mogatott ember kerülhet a kor­mányba, amely „orkánszerű lö­kést ad” a pártelnöknek az FKGP-n belüli hatalmának meg­erősítésére. Ennek csak akkor lenne értelme, ha a koalícióban végképp eldöntötték volna, hogy meg akarnak szabadulni az FKGP-től - véli Csúcs. Ismerve a „fideszes fideszes” politikát, még nem dőlt el a játszma - fogalma­zott a politikus. Torgyán jelöltjé­nek kinevezése ugyanis nemcsak az FKGP-t tenné tönkre, de a Fi­desz választási esélyeit is jelentő­sen csökkentené - közölte Csúcs László. A politikus úgy véli, hogy a koalícióban jelenleg az MDF kezeli kellő távolságtartással és méltósággal az FKGP körüli tör­ténéseket. Vonza András Szabolcs me­gyei főállatorvos miniszteri kine­vezését Balogh Gyula, az FKGP erős emberének számító Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyei elnö­ke kiváló megoldásnak tartja. „A szabolcsi kisgazdaszervezet egy­öntetűen támogatja az FKGP-n belül alapító tagnak számító szak­ember kinevezését - jelentette ki. Horváth Béla közölte lapunk­kal: az új agrárminiszter-jelölt megnevezése óta a kisgazda-kép­viselők tömegesen jelzik, hogy csatlakoznak a polgári platform­hoz. Hétfő délutánra a frakció több mint ötven százaléka jelen­tette ki, hogy nem ért egyet Von­za András jelölésével. Horváth Béla szerint a március 19-ei frak­cióülésen az eddigiekhez képest gyökeres fordulat várható. Bírálnak az MSZP-platformok Folytatás az 1. oldalról A két platform vezetője 11 pon­tos javaslatot tett „a különböző célok, magatartásformák, politi­kai törekvések kommunikálásá­ra, folyamatos képviseletére”. Ezek között szerepel a szociális fordulat, az állásfoglalás a föld­kérdésben, a köztársasági eszme és a demokrácia iránti elkötele­zettség, a társadalmat megosztó politikai hidegháború lezárása, kormányra kerülés esetén a „re­­váns” elkerülése, a közügyek nyilvánossága melletti kötele­zettségvállalás, az állami intéz­mények hitbizománnyá tételének megszüntetése, a közéleti tiszta­ság és feddhetetlenség iránti el­kötelezettség, a hatalom birtoko­sainak következmények nélküli bírálatának lehetősége, illetve a társadalmi szolidaritás. A dokumentum leszögezi: el­fogadhatatlan a nagykoalíció le­hetőségének bármilyen nyílt vagy rejtett lebegtetése. A szer­zők a választási siker feltétele­ként hangsúlyozzák, hogy a párt elnöke és elnöksége az eddigiek­nél lényegesen határozottabban vezesse az MSZP-t. „Minden gyengíti a pártot, ami olyan be­nyomást kelt, hogy a vezetésben bizonytalanság van, az elnöksé­gen kívülről jövő impulzusok a meghatározók. Ez óhatatlanul a lezárt személyi kérdések újra fel­nyitásához vezetne, ami viszont a választási vereséget készítené elő” - fogalmaz Vitányi és Kiss. Vitányi Iván lapunknak leszö­gezte: a levelet a platform nevé­ben az elnökségnek írta, ezért nem kíván arról semmit monda­ni. Kiss Pétert és Kovács László pártelnököt is szerettük volna megszólaltatni, őket azonban lapzártáig nem sikerült utolér­nünk. Kiss Péter Fotó: Szigeti Tamás Kovács László Fotó: Habik Csaba Vitányi Iván Fotó: Szigeti Tamás Bővült a fehér könyv Másfélszeresére nőtt a kisebbségi panaszosok száma Közel ötven százalékkal emelke­dett a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Jogvédő Irodához (Neki) ta­valy érkezett panaszok száma, s hasonlóan növekedett az általuk megállapított diszkriminatív ese­teké is. A megalapozott ügyek harmada kártérítési eljárás, ame­lyet többnyire jogtalanul fogva tartottak ügyében indított a Neki. A szaporodó cigányellenes tá­madások ellenére - szeméremből vagy alkalmatlanságból - a rend­őrség továbbra is csak elvétve nyomoz etnikai csoport ellen el­követett erőszak gyanúja miatt - nyilatkozott lapunk kérdésére Furmann Imre, a Neki vezetője, a 2000. évi fehér könyv bemutató­ján. A jogvédő irodához is több ilyen ügy futott be: egy Pest me­gyei településen például halál­eset is történt, holott a feszült helyzetre a Neki munkatársai ko­rábban több ízben felhívták a rendőrség figyelmét. A Nekit tavaly a korábbi évek átlag 100-120 panaszosánál jóval többen, összesen 169-en keresték meg különböző sérelem miatt. Az esetek közül 39-ben találták úgy a jogászok, hogy megállapít­ható a diszkrimináció. A jogvédő iroda ügyeinek je­lentős részét a rendőrségek, ügyészségek, bíróságok felületes, adott esetben szándékolatlan, de időnként szándékos diszkriminá­ciót eredményező munkája adja -jelentette ki Furmann. Tizenhá­rom esetben indított az iroda kár­térítési eljárást ilyen okok miatt. Furmann leszögezte: ma Ma­gyarországon hónapokig előze­tes letartóztatásba lehet helyezni embereket, akikről később maga a rendőrség is megállapítja, hogy semmi közük nem volt a rájuk rótt bűncselekményekhez. Elő­fordult, hogy az előzetes letartóz­tatás ideje hosszabbnak bizo­nyult, mint a végül megállapított szabadságvesztés. A jogvédő sze­rint megérne egy átfogó vizsgála­tot, hogy miért végzi az igazság­szolgáltatás gyakorta felületesen a munkáját - fogalmazott. Oktatási ügyeikből ugyanak­kor az is kiderül, a gyerekeket időnként szakmai lelkiismeret teljes hiányát mutató tanárok ta­nítják. Erre példa annak a roma kislánynak az esete, aki - csoport­társaival egyetemben - szakértői vizsgálat nélkül, gyakorlatilag a szülők megzsarolása mellett ke­rült speciális, enyhe fokban fo­gyatékosok számára fenntartott osztályba. Évekkel később, ami­kor az esetre fény derült, a gyerek már annyira le volt maradva a tananyagban, hogy visszahelyezé­se súlyos lelki traumákat okozott. A Neki hétéves működése alatt mintegy kétszáz esetben in­dított bírósági eljárást, három ügyük a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van. Nógrád megyé­ben, majd további öt helyen ter­veznek irodát nyitni a már meg­lévő négy vidéki kirendeltség mellé. N­E Államtitoksértéssel is vádolják Székely Zoltánt Nem talált gazdasági bűncselek­ményre utaló adatokat Em­őd, Szigethalom és Szigetszentmiklós közműberuházására vonatko­zóan, így Székely Zoltán volt kis­gazda-képviselő feljelentésével kapcsolatban megtagadta a nyo­mozást a Pest Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A legfőbb ügyész Székely Zoltán mentelmi jogának immáron harmadszori felfüggesztését kéri. Polt Péter legfőbb ügyész ál­lamtitoksértés vétségének gyanú­ja miatt tegnap átküldte Áder Já­nos házelnöknek Székely Zoltán­nal kapcsolatos legújabb mentel­mi jog felfüggesztési indítványát - értesült lapunk az ügyészség szóvivőjétől, Horányi Miklóstól. Az ügy érdekessége, hogy a jelen­leg előzetes letartóztatásban lévő vállalkozó esetleges szabadlábra helyezéséről egyébként március 15-éig dönt a bíróság. E napon szűnik meg ugyanis az előzetes fogva tartás eddigi meghosszab­bításának határideje, így előáll­hat az a helyzet, hogy Székely szabadlábon védekezik az újabb ügyben. Hasonló súlyú bűncse­lekményért Székely egyik szakér­tője már szabadlábra került a kö­zelmúltban. Futó Barnabás, Székely ügy­védje a Magyar Hírlapnak el­mondta: furcsállja, hogy az egy hónapja elé került ügyben éppen most, az előzetes fogva tartás hosszabbításának eldöntése ide­jén hozta meg a döntést a legfőbb ügyész. Az ügyvéd reményét fe­jezte ki, hogy az újabb eset nem befolyásolja a bíróságot döntése meghozatalában. Nem bizonyult megalapozott­nak az előzetes letartóztatásban lévő Székely Zoltán feljelentése, amelyet három község, Em­őd, Szigethalom és Szigetszentmiklós csatornaépítésével - sokak sze­rint az őt rács mögé juttató Balla Dániel cégeivel­­ kapcsolatban tett az ügyészségen. A feljelentő szerint az említett közműberuházások során a cé­gek a közbeszerzési eljárásokat megsértve végezték el a munkát. Csecserits István, a Pest Megyei Főügyészség helyettes vezetője la­punknak elmondta: a feljelentés készhezvételét követően meghall­gatták a feljelentőt és más szemé­lyeket, továbbá iratokat kértek be az érintett önkormányzatoktól, az Állami Számvevőszéktől és az illetékes minisztériumtól. Mind­ezek áttanulmányozása után a nyomozóhivatal vezetői nem lát­ták igazoltnak gazdasági bűncse­lekmény gyanúját, és megtagad­ták a nyomozást. GZ­FK Az ifjúságkutatók képet kaptak a legfontosabb problémákról Félnek a munkanélküliségtől a fiatalok A munkanélküliséget, a pénzte­lenséget és a lakáshelyzet megol­datlanságát tartják a fiatalok legégetőbb problémájuknak - derül ki a tegnap bemutatott if­júságkutatás eredményeiből. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet ál­tal összeállított Ifjúság 2000 elne­vezésű felmérés során nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt kérdez­tek meg. Varga Dóra A rendszerváltás óta jelentősen megváltozott a fiatal nemzedék kultúrája, a mostani kutatás azonban végre véget vethet a sö­tétben tapogatózásnak - véleke­dett Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter tegnapi sajtótájé­koztatóján, ahol ismertették a nemrégiben elkészült Ifjúság 2000 elnevezésű felmérés eredmé­nyeit. Laki László, a kutatás vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok 47 százaléka tartja legége­tőbb problémájának a munkanél­küliséget. A munkaerőpiacra „ki­lépett” fiatalok egyharmada már szembesült is élete során ezzel a problémával. A vidéki falvakban a kérdés még erőteljesebben je­lentkezik, a falusi fiatalok 60 szá­zaléka tartja legsúlyosabb gondjá­nak a munkanélküliséget. A jelenleg dolgozó fiatalok két­tizede egyszer, egyötöde kétszer, közel egytizede pedig háromszor vagy annál többször vált munka­nélkülivé. Mindezek ismeretében nem meglepő tehát, hogy egyha­­toduk tart állása elvesztésétől. A még iskolába járó diákok egy­harmada pedig attól fél, hogy ta­nulmányai befejeztével nem talál munkát. A fiatalok 34 százaléka tart az alacsony keresettől. A kutatás so­rán megkérdezett dolgozó fiatalok fele 20-40 ezer forint közötti nettó bért visz haza havonta, további egyharmaduk pedig 41-60 ezret. Az ennél jobban keresők aránya mindössze nyolc százalék. A bérek tekintetében jelentős regionális különbségek mutathatók ki, míg a fővárosban a fiatalok egyharmada keres havonta 40 ezer forint alatt, addig ez az arány kétharmadnyi az Észak-Alföldön és a Dél-Dunán­­túlon élők körében. A lakáshelyzet megoldatlansá­ga a harmadik helyen szerepel, a fiatalok 32 százaléka tartja ezt sú­lyos problémának. A fővárosban ennél többen, a megkérdezettek közel negyven százaléka látja ki­látástalannak a helyzetet. A vizsgált korosztály döntő többsége szüleivel él együtt, önál­ló lakással csak egyötödük rendel­kezik. Az önálló keresettel bírók körében sem jobbak az önállóso­dás lehetőségei, köztük is csak egynegyednek van saját lakása.

Next