Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-13 / 61. szám
4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. március 13., kedd BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Megdolgoztatott bakák: nyomoznak az ügyben (MH) A honvédség belső vizsgálata mellett nyomozást indított a Győr-Sopron megyei Katonai Ügyészség is azoknak a Tapolcai Kiképző Központban szolgáló sorkatonáknak az ügyében, akiket egy helyi borpincészetben dolgoztatott parancsnokuk. Az ügyészség az elöljárói hatalommal való visszaélés gyanúját vizsgálja. A nyomozás befejezéséig lapunk kérdésére csak az eljárás megindítását erősítették meg. A nyilvánosságra került esetben három, a kiképzésbe csak korlátozásokkal bevonható katona dolgozott február két utolsó napján a borászatban reggel nyolctól délig. A munkára a katonák parancsnoka adott utasítást. A vezérkari főnök belső vizsgálatot rendelt el, ettől függetlenül a katonai bűncselekmény gyanúját is vizsgálja az ügyészség. Erőt akar mutatni az MSZOSZ (MTI) Az MSZOSZ elnöke szerint minden eddiginél nagyobb az érdeklődés Budapesten a szakszervezetek március 24-ére szervezett fővárosi demonstrációja iránt, amelyre vidékről is nagy számban jelentkeztek már részt venni szándékozók. Sándor László hétfői szegedi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: minden okuk megvan azt feltételezni, hogy a munkavállalói csoport, kiegészülve a lakosság egy részével, olyan erőt fog felvonultatni, amely nyomatékot ad a demonstráció céljának. Közös ünneplésre készül az MVSZ (MH) közös március 15-ei ünneplésre hívja a magyar civil világ egyesületeit az MVSZ - közölte Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. Az MVSZ elnöke azt tartaná követendő példának, ha 15-én minden magyar ember és minden magyar politikai tényező félretenné vélt vagy valós sérelmeit, és együtt ünnepelne. Ennek jegyében felkérik az Országgyűlésben képviselt és oda törekvő magyar pártokat, hogy ünnepeljenek együtt. Igazolványt kapnak a zámolyiak Lakatos Melinda zámolyi menedékkérő - aki néhány hétig édesanyja, Lakatos Piroska rábeszélésére gyermekeivel együtt Magyarországon tartózkodott - vasárnap visszaérkezett Strasbourgba. Korábban már elmondta: ha magyarországi útja miatt a francia hatóságok megtagadnák tőle a politikai menedékjogot, fellebbezni fog a döntés ellen, illetve kérni fogja, hogy családegyesítés révén csatlakozhasson élettársához, Góman Andráshoz, három gyermeke apjához. Krasznai József, a zámolyi romák szóvivője tegnap telefonon arról számolt be lapunknak, hogy Góman, aki három gyermekével együtt a múlt héten politikai menedékjogot kapott, átvette a menekülteknek járó arcképes személyazonosító igazolványát, és hamarosan megkapja az útlevelét is az illetékes francia hatóságoktól. A politikai menekültek a világ minden országába utazhatnak, kivéve azt az államot, ahol korábban üldöztetésben volt részük. Krasznai Andrásnak, a másik hivatalos menekültnek már munkája is van: egy ifjúsági szállodában fog dolgozni kisegítőként. Hl Háttér a 8. oldalon A reformkisgazdák szerint a koalíció kerül veszélybe Vonza András kinevezésével Orbán elfogadta Torgyán jelöltjét Vonza András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisgazda-főállatorvost jelöli földművelésügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök. Csúcs László kizárt kisgazda-politikus szerint Torgyán jelöltjének elfogadásával megpecsételődne az FKGP sorsa. A reformkisgazdák és a polgári platformosok közös ügyvivői testületet hoztak létre. Céljuk: Torgyán József leváltása és egy erős, demokratikus FKGP létrehozása. Az FKGP-frakció több mint fele ellenzi Vonza kinevezését. -----------------------------------Nagy Szilvia, Vig György Vonza Andrást ma hallgatja meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, a területfejlesztést pedig szerdán. Ezután Orbán Viktor - még a törvényben megjelölt harminc napon belül - javaslatot tesz Vonza András kinevezésére a köztársasági elnöknél. Az új földművelésügyi miniszter az Országgyűlés legközelebbi ülésén, március 26-án teheti le esküjét. Addig még Boros Imre irányítja a tárcát megbízott miniszterként. Az FKGP megszűnik mint koalíciós tényező, ha néhány héten belül nem ér véget a kisgazdapártban kialakult válság - jelentette ki Csúcs László. A frakcióból kizárt politikus szerint ez kizárólag Torgyán József eltávolításával együtt lehetséges. A politikus minderről a polgári platform és az úgynevezett reformkisgazdák által létrehozott ügyvivői testület megalakulását bejelentő sajtótájékoztatón beszélt. Ezen Bánk Attila, Lányi Zsolt mellett részt vett Kiszely Katalin az FKGP-frakcióhoz tartozó Horváth Béla, Várhelyi András és Pápai András is. Boros Imre PHARE- és megbízott agrárminiszter, Zakó László és Hanó Miklós képviselők szintén csatlakoztak a szövetséghez. A testület országos kisgazdanagygyűlés összehívását, új pártalkotmányt és Torgyán József leváltását szorgalmazza. Bánk Attila leváltott frakcióvezető hangsúlyozta: a kisgazdaképviselők többsége Boros Imrét tartja alkalmas agrárminiszternek, a frakció többi tagjának véleménye pedig megoszlik a Torgyán József által javasolt hat jelölt között. Bánk Attila hangsúlyozta: az úgynevezett ügyvivői testület mögött álló kisgazdák a kormányprogram mögött állnak, de nem támogatnak más agrárminiszter-jelöltet. Csúcs László kijelentette: az új miniszternek egy időben kell felszámolnia a torgyáni örökséget az uniós csatlakozásra készülő agrárágazat tizenegy éves lemaradásával. Vonza Andrással ismét egy Torgyán József által támogatott ember kerülhet a kormányba, amely „orkánszerű lökést ad” a pártelnöknek az FKGP-n belüli hatalmának megerősítésére. Ennek csak akkor lenne értelme, ha a koalícióban végképp eldöntötték volna, hogy meg akarnak szabadulni az FKGP-től - véli Csúcs. Ismerve a „fideszes fideszes” politikát, még nem dőlt el a játszma - fogalmazott a politikus. Torgyán jelöltjének kinevezése ugyanis nemcsak az FKGP-t tenné tönkre, de a Fidesz választási esélyeit is jelentősen csökkentené - közölte Csúcs László. A politikus úgy véli, hogy a koalícióban jelenleg az MDF kezeli kellő távolságtartással és méltósággal az FKGP körüli történéseket. Vonza András Szabolcs megyei főállatorvos miniszteri kinevezését Balogh Gyula, az FKGP erős emberének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke kiváló megoldásnak tartja. „A szabolcsi kisgazdaszervezet egyöntetűen támogatja az FKGP-n belül alapító tagnak számító szakember kinevezését - jelentette ki. Horváth Béla közölte lapunkkal: az új agrárminiszter-jelölt megnevezése óta a kisgazda-képviselők tömegesen jelzik, hogy csatlakoznak a polgári platformhoz. Hétfő délutánra a frakció több mint ötven százaléka jelentette ki, hogy nem ért egyet Vonza András jelölésével. Horváth Béla szerint a március 19-ei frakcióülésen az eddigiekhez képest gyökeres fordulat várható. Bírálnak az MSZP-platformok Folytatás az 1. oldalról A két platform vezetője 11 pontos javaslatot tett „a különböző célok, magatartásformák, politikai törekvések kommunikálására, folyamatos képviseletére”. Ezek között szerepel a szociális fordulat, az állásfoglalás a földkérdésben, a köztársasági eszme és a demokrácia iránti elkötelezettség, a társadalmat megosztó politikai hidegháború lezárása, kormányra kerülés esetén a „reváns” elkerülése, a közügyek nyilvánossága melletti kötelezettségvállalás, az állami intézmények hitbizománnyá tételének megszüntetése, a közéleti tisztaság és feddhetetlenség iránti elkötelezettség, a hatalom birtokosainak következmények nélküli bírálatának lehetősége, illetve a társadalmi szolidaritás. A dokumentum leszögezi: elfogadhatatlan a nagykoalíció lehetőségének bármilyen nyílt vagy rejtett lebegtetése. A szerzők a választási siker feltételeként hangsúlyozzák, hogy a párt elnöke és elnöksége az eddigieknél lényegesen határozottabban vezesse az MSZP-t. „Minden gyengíti a pártot, ami olyan benyomást kelt, hogy a vezetésben bizonytalanság van, az elnökségen kívülről jövő impulzusok a meghatározók. Ez óhatatlanul a lezárt személyi kérdések újra felnyitásához vezetne, ami viszont a választási vereséget készítené elő” - fogalmaz Vitányi és Kiss. Vitányi Iván lapunknak leszögezte: a levelet a platform nevében az elnökségnek írta, ezért nem kíván arról semmit mondani. Kiss Pétert és Kovács László pártelnököt is szerettük volna megszólaltatni, őket azonban lapzártáig nem sikerült utolérnünk. Kiss Péter Fotó: Szigeti Tamás Kovács László Fotó: Habik Csaba Vitányi Iván Fotó: Szigeti Tamás Bővült a fehér könyv Másfélszeresére nőtt a kisebbségi panaszosok száma Közel ötven százalékkal emelkedett a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához (Neki) tavaly érkezett panaszok száma, s hasonlóan növekedett az általuk megállapított diszkriminatív eseteké is. A megalapozott ügyek harmada kártérítési eljárás, amelyet többnyire jogtalanul fogva tartottak ügyében indított a Neki. A szaporodó cigányellenes támadások ellenére - szeméremből vagy alkalmatlanságból - a rendőrség továbbra is csak elvétve nyomoz etnikai csoport ellen elkövetett erőszak gyanúja miatt - nyilatkozott lapunk kérdésére Furmann Imre, a Neki vezetője, a 2000. évi fehér könyv bemutatóján. A jogvédő irodához is több ilyen ügy futott be: egy Pest megyei településen például haláleset is történt, holott a feszült helyzetre a Neki munkatársai korábban több ízben felhívták a rendőrség figyelmét. A Nekit tavaly a korábbi évek átlag 100-120 panaszosánál jóval többen, összesen 169-en keresték meg különböző sérelem miatt. Az esetek közül 39-ben találták úgy a jogászok, hogy megállapítható a diszkrimináció. A jogvédő iroda ügyeinek jelentős részét a rendőrségek, ügyészségek, bíróságok felületes, adott esetben szándékolatlan, de időnként szándékos diszkriminációt eredményező munkája adja -jelentette ki Furmann. Tizenhárom esetben indított az iroda kártérítési eljárást ilyen okok miatt. Furmann leszögezte: ma Magyarországon hónapokig előzetes letartóztatásba lehet helyezni embereket, akikről később maga a rendőrség is megállapítja, hogy semmi közük nem volt a rájuk rótt bűncselekményekhez. Előfordult, hogy az előzetes letartóztatás ideje hosszabbnak bizonyult, mint a végül megállapított szabadságvesztés. A jogvédő szerint megérne egy átfogó vizsgálatot, hogy miért végzi az igazságszolgáltatás gyakorta felületesen a munkáját - fogalmazott. Oktatási ügyeikből ugyanakkor az is kiderül, a gyerekeket időnként szakmai lelkiismeret teljes hiányát mutató tanárok tanítják. Erre példa annak a roma kislánynak az esete, aki - csoporttársaival egyetemben - szakértői vizsgálat nélkül, gyakorlatilag a szülők megzsarolása mellett került speciális, enyhe fokban fogyatékosok számára fenntartott osztályba. Évekkel később, amikor az esetre fény derült, a gyerek már annyira le volt maradva a tananyagban, hogy visszahelyezése súlyos lelki traumákat okozott. A Neki hétéves működése alatt mintegy kétszáz esetben indított bírósági eljárást, három ügyük a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van. Nógrád megyében, majd további öt helyen terveznek irodát nyitni a már meglévő négy vidéki kirendeltség mellé. NE Államtitoksértéssel is vádolják Székely Zoltánt Nem talált gazdasági bűncselekményre utaló adatokat Emőd, Szigethalom és Szigetszentmiklós közműberuházására vonatkozóan, így Székely Zoltán volt kisgazda-képviselő feljelentésével kapcsolatban megtagadta a nyomozást a Pest Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A legfőbb ügyész Székely Zoltán mentelmi jogának immáron harmadszori felfüggesztését kéri. Polt Péter legfőbb ügyész államtitoksértés vétségének gyanúja miatt tegnap átküldte Áder János házelnöknek Székely Zoltánnal kapcsolatos legújabb mentelmi jog felfüggesztési indítványát - értesült lapunk az ügyészség szóvivőjétől, Horányi Miklóstól. Az ügy érdekessége, hogy a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő vállalkozó esetleges szabadlábra helyezéséről egyébként március 15-éig dönt a bíróság. E napon szűnik meg ugyanis az előzetes fogva tartás eddigi meghosszabbításának határideje, így előállhat az a helyzet, hogy Székely szabadlábon védekezik az újabb ügyben. Hasonló súlyú bűncselekményért Székely egyik szakértője már szabadlábra került a közelmúltban. Futó Barnabás, Székely ügyvédje a Magyar Hírlapnak elmondta: furcsállja, hogy az egy hónapja elé került ügyben éppen most, az előzetes fogva tartás hosszabbításának eldöntése idején hozta meg a döntést a legfőbb ügyész. Az ügyvéd reményét fejezte ki, hogy az újabb eset nem befolyásolja a bíróságot döntése meghozatalában. Nem bizonyult megalapozottnak az előzetes letartóztatásban lévő Székely Zoltán feljelentése, amelyet három község, Emőd, Szigethalom és Szigetszentmiklós csatornaépítésével - sokak szerint az őt rács mögé juttató Balla Dániel cégeivel kapcsolatban tett az ügyészségen. A feljelentő szerint az említett közműberuházások során a cégek a közbeszerzési eljárásokat megsértve végezték el a munkát. Csecserits István, a Pest Megyei Főügyészség helyettes vezetője lapunknak elmondta: a feljelentés készhezvételét követően meghallgatták a feljelentőt és más személyeket, továbbá iratokat kértek be az érintett önkormányzatoktól, az Állami Számvevőszéktől és az illetékes minisztériumtól. Mindezek áttanulmányozása után a nyomozóhivatal vezetői nem látták igazoltnak gazdasági bűncselekmény gyanúját, és megtagadták a nyomozást. GZFK Az ifjúságkutatók képet kaptak a legfontosabb problémákról Félnek a munkanélküliségtől a fiatalok A munkanélküliséget, a pénztelenséget és a lakáshelyzet megoldatlanságát tartják a fiatalok legégetőbb problémájuknak - derül ki a tegnap bemutatott ifjúságkutatás eredményeiből. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által összeállított Ifjúság 2000 elnevezésű felmérés során nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt kérdeztek meg. Varga Dóra A rendszerváltás óta jelentősen megváltozott a fiatal nemzedék kultúrája, a mostani kutatás azonban végre véget vethet a sötétben tapogatózásnak - vélekedett Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol ismertették a nemrégiben elkészült Ifjúság 2000 elnevezésű felmérés eredményeit. Laki László, a kutatás vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok 47 százaléka tartja legégetőbb problémájának a munkanélküliséget. A munkaerőpiacra „kilépett” fiatalok egyharmada már szembesült is élete során ezzel a problémával. A vidéki falvakban a kérdés még erőteljesebben jelentkezik, a falusi fiatalok 60 százaléka tartja legsúlyosabb gondjának a munkanélküliséget. A jelenleg dolgozó fiatalok kéttizede egyszer, egyötöde kétszer, közel egytizede pedig háromszor vagy annál többször vált munkanélkülivé. Mindezek ismeretében nem meglepő tehát, hogy egyhatoduk tart állása elvesztésétől. A még iskolába járó diákok egyharmada pedig attól fél, hogy tanulmányai befejeztével nem talál munkát. A fiatalok 34 százaléka tart az alacsony keresettől. A kutatás során megkérdezett dolgozó fiatalok fele 20-40 ezer forint közötti nettó bért visz haza havonta, további egyharmaduk pedig 41-60 ezret. Az ennél jobban keresők aránya mindössze nyolc százalék. A bérek tekintetében jelentős regionális különbségek mutathatók ki, míg a fővárosban a fiatalok egyharmada keres havonta 40 ezer forint alatt, addig ez az arány kétharmadnyi az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élők körében. A lakáshelyzet megoldatlansága a harmadik helyen szerepel, a fiatalok 32 százaléka tartja ezt súlyos problémának. A fővárosban ennél többen, a megkérdezettek közel negyven százaléka látja kilátástalannak a helyzetet. A vizsgált korosztály döntő többsége szüleivel él együtt, önálló lakással csak egyötödük rendelkezik. Az önálló keresettel bírók körében sem jobbak az önállósodás lehetőségei, köztük is csak egynegyednek van saját lakása.