Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-16 / 63. szám
4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. március 16., péntek BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Felmentették a kiképzőközpont parancsnokát (MH) Felmentették beosztásából a tapolcai kiképzőközpont parancsnokát, miután bebizonyosodott, hogy valóban feketemunkára vezényelt ki egy alárendelt parancsnok a központ területéről honvédeket - tudtuk meg Fodor Lajos vezérezredestől. A töltőállomás udvarában napokon át egy elsötétített ablakú furgonból rögzítették videóra az ott folyó illegális munkát, amivel kapcsolatban ugyancsak vizsgálat indult. Felnyitható a Petőfi család sírja (MTI) Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala hozzájárult a Petőfi család sírjának felnyitásához - közölte Grespik László, a hivatal vezetője. A főjegyző hatáskörének hiányosságára hivatkozva megtagadta a hozzájárulást, ezért ennek megadására a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jogosult. Bérkiegészítés a közoktatásban (MTI/MH) A közoktatásban a bérek 2005-2007-re érhetik el a nemzetgazdasági átlag 120 százalékát - közölte Pálinkás József politikai államtitkár abból az alkalomból, hogy a szakszervezetek képviselőivel aláírta a 2000. évi kereset-kiegészítésről szóló megállapodást. Az intézmények létszámarányosan 23869 forintot kapnak, amelyet differenciáltan osztanak szét. Az oktatási tárca lapunkhoz eljuttatott levelében leszögezi: nem felel meg a valóságnak, hogy a pedagógusok inkább tíz- mint húszezer forint bérkiegészítésre számíthatnak áprilisban. Közlik: a kiegészítés nettó összege személyenként változó, de a fejkvóta differenciálása nélkül is egyértelmű, hogy a nettó összeg lényegesen magasabb tízezer forintnál. Ehhez hozza példaként a KSH február 16-án közzétett adatait, amelyek szerint a közoktatásban foglalkoztatottak 2000. évi nettó keresete a bruttó bérek kétharmadát éri el. Polgárosodásról beszéltek az ünnepi szónokok Pokorni Zoltán: a XXI. század a remény százada Demszky Gábor: szabadon érvényesülhessenek politikai jogaink A 153 évvel ezelőtt Pesten kitört forradalom évfordulója alkalmából tartott csütörtöki ünnepi megemlékezések szónokai Magyarország jövőjével kapcsolatos optimizmusuknak adtak hangot, és összefogásra, a nemzet érdekében álló közös cselekvésre buzdítottak. A politikusok beszédeinek visszatérő eleme volt a szabadság és a jogállamiság eszméje és a polgárosodás. MH-összeállítás Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti ünnep alkalmából üdvözlettel fordult a Kárpát-medencei magyarokhoz és reményét fejezte ki, hogy rövidesen egy széles európai haza keretein belül egyesülnek az egymást elveszített nemzetrészek. Magyarország boldogulásának olyan esélye előtt áll, mint ezer éve talán még soha - jelentette ki Pokorni Zoltán a múzeumkerti központi állami ünnepségen. Az oktatási miniszter kifejtette: Magyarországon szabadságban lehet élni, eredményes küzdelmet folytathatunk, hogy egyre többünk számára teremtődjön meg a boldogulás, a jólét lehetősége. Azért is küzdünk, hogy közös szabadságunkat megvédje a rend. A mi századunk a remény százada - szögezte le Pokorni Zoltán. Az oktatási miniszter Széchenyi Istvánt idézte: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk. Nem testilelki és országbéli javaink dicsérete emelheti fel hazánkat, hanem hibáink nagylelkű elismerése és azoknak férfias orvoslása. Annyi jó s nemes van bennünk, hogy a jónak mértéke könnyen levonja annak súlyát, ami még hátravan”. A történelem itt él a mindennapjainkban. Az eszmék hitelét az emberek egymást erősítő személyes akarata, odaadása, tenni akarása, küzdelme teremti, és alapozza meg a reményt, hogy jobbra fordul a sorsunk - mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Változtatásra van szükség, mivel ma a politika sokak számára már nem a szabadság biztosításának eszköze, hanem csak a hatalom gyakorlásáé - jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester a Petőfi-szobornál a fővárosi önkormányzat ünnepségén. A főpolgármester, aki a magyar szabadság legnagyobb napjának március 15- ét tekinti, úgy véli, hogy vannak magas pozícióban olyanok, akik sokallják a szabadságot - a sokszínűséget, a vallásszabadságot. Demszky Gábor kijelentette: eljött az ideje egy olyan Magyarország megteremtésének, ahol a szabadságnak azonos törvényei vonatkoznak a választóra és a megválasztottra, a kormány barátjára és kritikusára, az adófizetőre és az adószedőre. Ahogy annak is, hogy a szabadságszerető magyarok, konzervatívok, liberálisok, radikálisok és baloldaliak összefogjanak a szabadságért, úgy, ahogy azt tették 1848-ban, és 11 évvel ezelőtt - hangsúlyozta Demszky. Mit kívánna a magyar nemzet? Politikai jogaink szabadon és valóban érvényesülhessenek - foglalta össze 12 pontos mondandóját Demszky Gábor pártelnök az SZDSZ Merlin Színházban rendezett ünnepi szabad beszélgetésén. A Petőfi-szobornál ünnepelt a fővárosi önkormányzat Fotó: Szigeti Tamás A nemzetfelfogás feleljen meg 1848 szellemének Mindenkinek esélyt kell adni a felemelkedésre, a boldogulásra - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke a párt budai Várban tartott megemlékezésén. A márciusi ifjak nem a polgárokért, hanem a polgárosodásért ragadtak zászlót, tette hozzá. Nem lehet konzervatív törekvések számára a nemzet fogalmát kisajátítani, nem lehet a Szent Korona-tannal Kossuth és Petőfi örökségét hirdetni, hangsúlyozta a pártelnök. A Szabad Sajtó Alapítvány által odaítélt díjakat, immár hagyományosan, a Pilvax étteremben adták át. Díjat kaptak Uj Péter, Bolgár György újságírók, a Roma Sajtóközpont, valamint a Kárpáti Igaz Szó és a marosvásárhelyi Népújság szerkesztősége. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, a MDF elnöke Fonyódon kifejtette: azt kell megtanulnunk elődeinktől, hogy erkölcs, tisztesség nélkül hiteltelen az összefogásra való felhívás, enélkül nincs demokrácia és haladás. Szabó János honvédelmi miniszter, az FKGP politikusa Kálón kifejtette: másfél évszázaddal a forradalom és szabadságharc után a cél hasonló, a jól működő polgári társadalom kiépítése. Több tízezres tömeg előtt tartott nagygyűlést a Hősök terén a MIÉP. A nemzetiszínű és Árpád-sávos lobogók alatt felvonuló menet több alkalommal skandálta a „Vesszen Trianon” és az „Erdélyt vissza” jelszavakat. „Egyelőre kívül vagyunk a hatalmat birtoklók körén, de a MIÉP rendelkezik minden olyan intézménnyel, amely a választások után biztosítani tudja a magyarság érdekeinek képviseletét - jelentette ki Csurka István pártelnök. A helyi szervező kivizsgáltatná a debreceni rendőri fellépést Ma Békéscsabán demonstráció fogadja a kisgazdák vezérét A kisgazdapárt elnöke vidéki körútja során ma Békéscsabára látogat, ahol a debrecenihez hasonló csendes tüntetés fogadja - tudta meg lapunk. A debreceni rendőri fellépés miatt egyébként vizsgálatot sürgetnek a tüntetés szervezői. Megtudtuk azt is: sem most Békésben, sem a további látogatás színhelyein nem kértek Torgyán József számára különleges rendőri védelmet. Torgyán József március 15-ét Szabolcs-Szatmár Bereg megyében töltötte, ahol az árvíz sújtotta településeket kereste fel. Az ünnep utáni napokban Békés, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyei településeket látogat meg. A pártelnök nem kért különleges rendőri védelmet, a megyei rendőr-főkapitányságok nem is tudnak az elnöki vizitről - tudta meg lapunk az illetékes rendőri szervektől. Ma Békéscsabán tiltakozódemonstrációt szerveznek Torgyán József ellen. A megmozdulást többek között Karsai József battonyai gazdálkodó szervezi, aki lapunknak elmondta, hogy békés tüntetésre kerül sor. Karsai szerint tojásdobálás helyett tojásokat fognak osztogatni az érdeklődők között. A debreceni kisgazdatüntetés „rendőri túlkapás folytán történő megakadályozása” miatt tiltakozik a demonstráció főszervezője, s egyúttal vizsgálatot kezdeményez a rendőri eljárás miatt - ezt Közlök Béla, a FKGP székháza előtti reformkisgazda-demonstráció szervezője közölte MTI-vel. A rendőrség egy bejelentett kisgazda-demonstráció miatt vonult fel, s nem Torgyán József védelmében - tájékoztatták az MH-t a rendőrségen. A békés rendezvények, felvonulások biztosításáról szóló törvénynek megfelelően jártak el a rendőrök a napokban Debrecenben, a Független Kisgazdapárt székháza előtt. A rendőrség sajtóközleménye szerint a kapitányság a biztosításban részt vevő rendőrök létszámát úgy tervezte meg, hogy alkalmas legyen az előzetes bejelentés szerint százfős reformerdemonstrációnak a biztosítására. A közleményben úgy fogalmaznak, hogy mivel a demonstrációban részt vevők száma a bejelentettnél kevesebb volt, ezért a biztosításba bevont rendőri erő túlzottnak tűnhetett. Vezendi Jánosné főhadnagy, a megyei rendőrség sajtóreferense lapunknak elmondta: a rendőrök egyetlen demonstráló táskájába sem néztek bele, abban nem kutattak, a tüntetés résztvevői az előzetes felszólításnak tettek eleget, amikor a tojásokat a pártelnök megérkezése előtt az utcai szemetesekbe dobták. Lapunk munkatársa azonban a helyszínen azt látta, hogy a rendőrök több demonstráló táskáját is ellenőrizték. A sajtóközlemény értelmében a rendezvény biztosítását törvény rendeli el, ezért az azzal kapcsolatban felmerült költségeket is az állam finanszírozza. Lapunk úgy értesült, hogy a Torgyán Józsefet szállító gépkocsit a város határától tíz kilométerre már várta az a rendőrségi jármű, amely a későbbiekben a párt székházáig felvezette az elnök gépkocsiját. DzMKT A pártelnök nem védett személy Torgyán József nem minősül védett személynek, így rendőri védelmet csak külön kérelem esetén biztosítanak neki, megfelelő indoklás esetén. A rendőri jelenlét attól is függ, hogy milyen helyre szervezik a gyűléseket, s azokon hányan vesznek részt. Ismeretes, hogy amíg Torgyán földművelésügyi miniszterként dolgozott, egy kormányrendelet alapján állandó védelemben részesült. A rendelet szerint ilyen védelem a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert illeti meg. Ezt 1998-ban egészítették ki a földművelésügyi miniszternek nyújtandó védelemmel, azt követően, hogy a kisgazdapárt székházánál bombát találtak. Megemlékezések külföldön Erdélyben minden magyarlakta területen megemlékeztek március 15-éről, koszorúkat helyeztek el, a megmaradásra, a szülőföldhöz való ragaszkodásra biztató beszédek hangzottak el. Az ünneplő magyar kisebbséghez üzenetet intézett Adrian Nastase kormányfő, aki hangsúlyozta, a magyar forradalmárok által vallott értékeket és eszméket a románok is osztották, jóllehet azokat olykor egyikük is, másikuk is eltérő módon értelmezte. Markó Béla két beszédet is mondott. Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is kiemelte:„lassan-lassan a magyar nyelvnek visszaadjuk a maga törvényes méltóságát, sok helyen Erdélyben is. De vissza kell még adnunk az erdőt és a földet azoknak, akiké volt”. Kifejtette: „ismét otthonunkká kell tennünk az otthonunkat. Ismét tulajdonunkká kell tennünk a tulajdonunkat. A pozsonyi magyarok százai most is Petőfi Sándor számtalanszor megcsonkított ligetfalui szobrának torzójánál gyűltek össze, újra abban a reményben, hogy előbb vagy utóbb közadakozásból sikerül összegyűjteni a szobor felújításához szükséges pénzt, és a város magisztrátusát is sikerül meggyőzni arról, hogy Petőfi szobrának - mely egykor a pozsonyi sétatér legszebb helyén, a színházzal szemben állt - ma is a városban, védett környezetben lenne a helye, ott, ahol a vandál indulatoktól is talán jobban megkímélnék. A koszorúzás után a pozsonyi Casinóban rendeztek emlékestet. A szabadságharc utolsó bástyájaként helytálló Révkomáromban a város szülöttje, Jókai Mór szobránál kezdődött az emlékünnepség, ahol Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövet idézte fel a történelmi március napjait. A Vajdaságban is számos ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg az 1848-as szabadságharc és forradalom évfordulójáról. A tartomány területén található két Kossuth-szobornál, a bánáti Magyarittabén és a bácskai Omoravicén a magyar szervezetek és intézmények, a belgrádi magyar nagykövetség és az öt vajdasági magyar párt képviselői koszorúztak. Kijevben a Himnusz és a Nemzeti dal elhangzása után Pocsai Vince beregszászi református lelkész szentbeszédében Isten választott népének babiloni fogságból meneküléséhez hasonlította a 153 éve történteket. Torgyán Attila kihallgatását az utolsó fázisra időzítették A rendőrség már befejezné a kazettaügyet Torgyán Attila gyanúsított kihallgatásával a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) elviekben befejezettnek tekinti az úgynevezett kazettaügyben indított nyomozást. Lapunk úgy tudja, az iratokat megküldték a nyomozás felügyeletét ellátó főügyészségnek, amely vélhetően rövidesen dönt, hogy szükségét látja-e további nyomozati lépéseknek, vagy befejezhetik az eljárást. Nem lesz több gyanúsítottja a befolyással való üzérkedés alapos gyanúja miatt indított rendőrségi eljárásnak, s egyelőre további szakértők bevonását, illetve kihallgatásokat sem tervez Torgyán Attila kazettaügyében a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága. Ilyenformán elviekben készek vádjavaslattal átadni az iratokat a nyomozati felügyeletet ellátó Fővárosi Főügyészségnek - értesült lapunk megbízható forrásokból. Korábban szóba került, esetleg azokat a személyeket is felelősségre vonják, akik tudtak a gyanú szerinti vesztegetés előkészületeiről. Torgyán Attilát szerdára idézték az SZBEI Aradi utcai épületébe. A fiatal ügyvéddel közölték: befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják. Pontosabban azzal, hogy átvett hárommillió forintot Benczéné Tóth Judittól, hogy miniszter édesapjánál járjon közben egy üzlet érdekében. A hárommillió forint a tanúvallomások szerint költségvetési keretből származik. A pénzt az agrártárca (FVM) tulajdonában álló Agrárinnovációs Kht. utalta át tanulmányírás címén az Agropark Kht. magáncégnek. Mint lapunk elsőként megírta, az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának kisgazdapárti tagja, a gyanúsítottként kihallgatott Benczéné elismerte, hogy a pénzt megbízóitól átvette, ám az összeget állítása szerint nem adta át Torgyánnak, hanem más célra fordította. Torgyán Attila gyanúsítotti kihallgatását a nyomozás végére időzítették. Szerdán a két nyomozó előtt nem nyilatkozott a kérdésben, ügyvédje tanácsára megtagadta a vallomást. Védője megítélése szerint semmi nem bizonyítja Torgyán Attila bűnösségét, ezért a gyanúsítás ellen panaszt nyújtottak be az ügyészséghez. Ennek elbírálása a jövő hétre várható. A nyomozás vezetői úgy ítélik meg, az eddig begyűjtött bizonyítékok alapján igazolni tudják a két gyanúsított bűnösségét. Az ügyészséggel konzultálva úgy vélik, a két érintett tagadása ellenére a felsorakoztatott bizonyítékok elegendőek a vádemeléshez. Lapunk úgy tudja, az ügy iratait tanulmányozás céljából már megküldték a Fővárosi Főügyészségre. Itt döntenek arról, hogy szükség van-e további nyomozati lépésekre, vagy befejezhetik az eljárást. Az ügy kényes volta miatt szakemberek nem tartják kizártnak, hogy utasítják a rendőrséget még néhány részlet tisztázására. GZ Július 15-éig Székely Zoltán előzetesben marad Négy hónapra hosszabbította meg Székely Zoltán, volt kisgazda-képviselő előzetes letartóztatását a Fővárosi Bíróság - értesült a Magyar Hírlap. Az indoklás kitér a cselekmény súlyosságára, és arra, hogy fennáll a szökés, illetőleg az elrejtőzés veszélye - tudtuk meg Székely védőjétől. Futó Barnabás értetlenségének adott hangot, amiért a határozat szó nélkül hagyta azt az indítványát, hogy tekintettel védence szívbetegségére, házi őrizetben folytathassa az előzetes letartóztatást, noha a Belügyminisztérium szerint a házi őrizet technikai feltételei megvannak. Székely Zoltánt vesztegetéssel gyanúsítják, miután a rendőrség szerint tetten érték, amint Balla Dániel vállalkozótól 20 millió forintot vett át. E hét elején Polt Péter legfőbb ügyész többrendbeli, gondatlan államtitoksértés vétsége gyanúja miatt kérte Székely mentelmi jogának immáron harmadszori felfüggesztését az Országgyűlés elnökétől. Az előzetes fogva tartás meghosszabbítása azonban nincsen összefüggésben ezzel a döntéssel - szögezte le lapunknak a védő. FK