Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-10 / 59. szám
4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. március 10., szombat BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Béremelés a közszférában (MTI) A közszférában az idén 13 százalékkal nőnek a keresetek, miután a kormány képviseletében Stumpf István kancellária-miniszter megállapodást írt alá a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) tegnap a Parlamentben. A miniszter elmondta: a kormány korábban garantálta, hogy a közszférában dolgozók bérét az inflációval, valamint a gazdaság növekedési ütemének felével növeli. Olajperek soron kívül (MH) Nem állt le az olajügyek tárgyalása a bíróságokon - jelentette ki tegnap Szegeden Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. Ezt bizonyítja, hogy az OIT a héten újabb 11 ügyben rendelt el soronkívüliséget. Solt közölte, hogy összesen 138 ügyben rendelték el a soronkívüliséget, amelynek csaknem 60 százalékában már elsőfokú ítélet is született. Fogyasztóvédők hete (MH) A fogyasztói ismeretek, jogok, lehetőségek átadása a célja annak a tegnaptól több mint egy héten át tartó rendezvénysorozatnak, melyet a hatósági és civil fogyasztóvédelmi szervezetek közösen rendeznek az ország számos városában. A fogyasztói jogok érvényesítésének segítésére a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megállapodást kötött a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletével. Készül a zsidókárpótlás új tervezete Az Igazságügyi Minisztériumban még nem tudják, mikorra készül el az új, a zsidó kárpótlást szabályozó törvénytervezet, csak az bizonyos, hogy kimunkálása folyamatban van. A korábbi, az emberi méltóságot sokak szerint sértő 30 ezer forintos kárpótlást előíró törvényt az Alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette. Az igazságügyi tárca jelenleg is dolgozik a holokauszt áldozatainak kárpótlásával kapcsolatos új törvénytervezeten - értesült a Magyar Hírlap a tárca sajtóosztályától. Az illetékesek még nem tudják, hogy az új törvénytervezet mikorra kerülhet a kormány asztalára. Az új javaslatra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság (AB) tavaly december 14-ei határozatában kimondta: alkotmányellenes a korábbi törvény és ezért megsemmisítette. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: érdeklődésükre a közelmúltban azt a tájékoztatást adta a tárca politikai államtitkára, hogy az új törvény előkészítése folyamatban van. Eddig azonban nem keresték meg a Mazsihiszt az ügyben - válaszolta lapunk kérdésére Zoltai. Emlékeztetőül: az AB az emberi méltóság sérelmének nevezte az 1999. évi költségvetési törvénynek azt a rendelkezését, amely személyenként 30 ezer forintot írt elő a holokauszt áldozatainak kárpótlására. A taláros testület ezért megsemmisítette a törvényt annak 1999. január 1-jei hatályba lépésétől kezdődően, így ugyanis senki sem veszíti el jogait a később megállapítandó összegre. A zsidószervezetek kissé megkésettnek tartották a döntést - mivel idős emberekről van szó. A kártalanításra igényt tartók közül korábban sokan nem vették át a megalázóan alacsony összeget. FK Torgyán József naponta támadja Boros Imrét Hétfőn nevezi meg Orbán Viktor az agrárminisztert - Dán János és Csatári József a legnagyobb esélyes Tegnap sem derült ki, hogy Orbán Viktor kit nevez meg agrárminiszternek. Reggel mindenesetre a kormányfő négyszemközt tárgyalt Torgyán Józseffel, a kisgazdapárt elnökével. A megbeszélés után csupán annyi derült ki, hogy a bejelentésre legalább hétfőig várni kell. Nagy Szilvia / Varga Gergely Orbán Viktortól folytatott megbeszélése után távozva Torgyán József újságíróknak elmondta: tájékoztatta a kormányfőt a megbízott földművelésügyi miniszter által módosított földalapú támogatásról szóló rendelettel kapcsolatos problémákról. A kisgazdapárt elnöke közölte: óriási felháborodás alakult ki a gazdatársadalomban országszerte, mert a családi gazdaságokat segítő juttatást „az utolsó pillanatban Boros miniszter úr ténykedésének idején egy melléklettel agyonvágták”, így most a családi gazdaságok nem juthatnak pénzhez. Torgyán József kijelentette: Orbán Viktort megdöbbentette a hír, és megvizsgálja a változtatást. A négyszemközti találkozón szóba került a Szabadi Béla volt politikai államtitkár ellen Boros Imre által tett feljelentés is. A pártelnök leszögezte: semmilyen nóvumot nem tartalmaznak a vizsgálódások, s „itt olyan jellegű magatartás, mint amire a szenzációra éhes sajtó gondol, nem merült fel”. A megbízott miniszter Torgyán József felelősségét is felvetette az ügyben. Ezzel kapcsolatban a pártelnök hangsúlyozta: „Orbán Viktor sokkal jobb jogász annál, semmint hogy ilyen dilettáns megjegyzésre reagálna”. A megbeszélésen nem esett szó Boros Imre visszahívásáról a PHARE-miniszteri posztról. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése szerint 1999-ben Szabadi Béla utazott a legdrágábban az állami vezetők közül. Boros Imre megbízott agrárminiszter a héten bejelentette: vizsgálatot rendelt el a földművelésügyi tárcánál Szabadi ellen, többek között azért, mivel „mint ahogy a Kehi-vizsgálat is megállapította, az állami vezetők közül a legköltségesebb, szakmailag is indokolatlan külföldi »luxusutazásokon« vett részt az állami költségvetés terhére, ezek egy részére szakmailag indokolatlanul magával vitte titkárságvezető nőjét is”. A Kehi jelentése alapján Szabadi útjainak átlagos költsége kiugróan magas, 1,3 millió forint volt. Ebben az összevetésben a második helyen álló Torgyán József neve mellett ennek az összegnek a fele, 661 ezer forint szerepel. Szabadi útjaira a Kehi külön kitér, megjegyezve, hogy kiadásainak kétharmadát hét repülőjegy (7,2 millió forint) tornázta fel. Az államtitkár egy kormányrendeletet megszegve a miniszternek járó első osztályon utazott minden alkalommal. Szabadi erről akkor annyit mondott, hogy nem volt tudomásuk a korlátozásról, ráadásul ki nem vett szabadságai miatt csak a repülőn tudott pihenni. Poloskák a minisztériumban? Egyes hírek szerint az agrártárcánál lehallgatókészülékeket helyeztek el. Erről kérdeztük Tamás Károly közigazgatási államtitkárt, aki közölte: többször is átvizsgáltatta megfelelő műszerekkel irodáját, de soha nem leltek „poloskákra”. Szerinte az agrártárca épületében nagy valószínűséggel nem folyt lehallgatás, s - a korábbi miniszteréhez és politikai államtitkár kollégájához fűződő kapcsolatára utalva - ironikusan hozzátette: „ha nálam nem találtak ilyen berendezéseket, akkor valószínűleg máshol sem volt”. OHGy Egy év múlva park a gödör helyén A kormány vállal garanciát a 2,5 milliárdos hitelre A kormány garanciát vállal arra a 2,5 milliárd forintos hitelre, amelyből az Erzsébet téren, a Nemzeti Színház alapjain kialakítandó kulturális központot építik. A beruházás befejezésének időpontja 2002. április 15. Az ingatlan tulajdonjogát a fővárosi önkormányzat és az állam tavaly áprilisban rendezte, ebben a szerződésben állapodtak meg a beruházás befejezésének végső időpontjában. A tavaly kiírt tervezői pályázat győztese, a Firka Építész stúdió elkészítette a park terveit, s ezek alapján az illetékes hatóság kiadta az építési engedélyt. A tervek szerint az ingatlan felszínén közpark lesz, alatta pedig kulturális létesítmények, étterem, konferenciaterem. A beruházó a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma többségi tulajdonában álló Budai Várgondnokság Kht., amely a tárca más beruházásaiban is részt vett. A minisztérium még ebben a hónapban pályázatot ír ki a kivitelező kiválasztására. A vállalkozóktól kétféle ajánlatot várnak. Az egyik megoldás szerint a vállalkozó finanszírozná a beruházást, a másik esetben pedig a kht. fizetne bankhitelből. Mindkét variációnál a létesítmény értékesítéséből származó bevételek fedeznék az építés költségeit. Hat pénzintézet tett hitelajánlatot a minisztérium felkérésére, és a tárgyalások alapján a Magyar Külkereskedelmi Bankkal kötnek szerződést várhatóan a jövő héten - mondta Baán László, a minisztérium közigazgatási államtitkára. Az önkormányzatnak a parkot a megépítése utáni kilencven napon belül eladásra kell meghirdetni nyílt, limit nélküli nemzetközi eljárás keretében. Az ebből származó bevétel az állam és az önkormányzat között oszlik meg egyenlő mértékben, az építés költségeinek levonása után. Az Erzsébet téren lévő buszpályaudvar jelenlegi forgalmi rendjét áprilistól módosítják, a buszok indítása, érkeztetése a pályaudvar előtti útszakaszon megszűnik. Az új pályaudvar építése a Népligetben lesz, az Üllői úton, ennek építése már megkezdődött. A beruházást az ÁPV Rt. végzi. A pályaudvart október 15-éig helyezik át. Az Erzsébet téren lévő épülettel, amely műemlék, s így tilos lebontani, az ÁPV Rt. rendelkezik. DrM Az Erzsébet téri építkezéssel 2002. április közepén akarnak végezni Fotó: Isza Ferenc Az állami kártalanítás helyett százak inkább a pert választják Sok fertőzött több pénzt kér Több száz, gyógykezelése során hepatitis C vírussal fertőzött ember fordult december óta a Pénzügyminisztériumhoz kártérítésért. Az állam azonban csak a vérzékenyeknek fizet, akik közül még így is többen inkább bírósághoz fordulnak. Haiman Éva Mintegy félszáz, gyógykezelése során hepatitis C-vel fertőződött beteg kártalanításáról született megállapodás december óta a Pénzügyminisztériumban. Osváth Piroska, a tárca főosztályvezető-helyettese az MH-nak elmondta: a betegek döntő hányadánál már májkárosodás alakult ki a fertőzés nyomán, ezért ők egy összegben 2 millió forintos kártérítést kapnak. Jóval kevesebbeknek ítélték meg a havi 8 ezer forintos támogatással járó 500 ezer forintos egyszeri kártalanítást, ők azok, akiknél a fertőzés még nem károsította a májat. A kártérítésről szóló kormányhatározat kihirdetése óta folyamatosan érdeklődnek a hepatitis C fertőzöttek a Pénzügyminisztériumban. A tárca főosztályvezető-helyettesének tájékoztatása szerint legfeljebb kétszázan számíthatnak kárpótlásra. A kormány döntése szerint ugyanis ebben csak a vérzékeny betegek részesülhetnek, mert az állam csupán a gyógyszernek minősülő vérkészítményekkel történt fertőzés esetén ismeri el vétkességét. De a hemofíliások közül sem elégszik meg mindenki az állami kártérítéssel. Ez ugyanis jóval alacsonyabb összegű annál, mint amit a precedensértékűnek számító perben a bíróság négy ilyen betegnek megítélt. A bíróság döntése szerint nekik egyenként csaknem négymillió forintot és havi 14 ezer forint életjáradékot kell fizetnie az államnak. Ezért a kormány ajánlatával szemben többen inkább a pert választják - tudtuk meg a Hemofília Alapítvány elnökétől. Csuja László elmondta: február közepén levelet írtak Mikola István egészségügyi miniszternek, aki még mint az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója támogatásáról biztosította a hemofíliásokat. - Mikola Istvánnal éppen aznap találkoztunk, amikor bejelentették miniszteri jelölését, és ő azt ígérte, kezdeményezni fogja a kormányhatározat módosítását, hogy a máj károsodott fertőzöttek is kapjanak életjáradékot. A miniszter másképp emlékszik. Sajtóirodája útján közölte: csak arra tett javaslatot, hogy a hemofíliások hozzanak létre alapítványt, amiből fedezhetik a vérzékeny fertőzöttek életjáradékát. Csuja szerint ezt Mikola István egy évvel korábban vetette fel. Parlamenti vita a szabadság napjáról A Magyar Szabadság Napjáról szóló törvényjavaslatról vitázott tegnap a parlament. A Fidesz, a kisgazdapárt és az MDF indítványa szerint június 19-ét nemzeti emléknappá kell nyilvánítani. Ezen a napon vonult ki ugyanis Magyarországról 1991-ben az utolsó idegen megszálló katona, Hende Csaba, az igazságügyi tárca államtitkára a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot. Katona Béla (MSZP) közölte: nem ért egyet azzal, hogy önálló képviselői indítvány nyomán örökítsenek meg történelmi eseményeket. Bauer Tamás (SZDSZ) kijelentette: nem helyes az Országgyűlésnek történelmi értékeléseket törvényekbe iktatni. Salamon László (Fidesz) viszont leszögezte: az előző ciklusban, Nagy Imre emlékének törvényi megörökítése esetében sem jelentek meg előterjesztőként az akkori ellenzéki pártok a törvényjavaslat bizonyos vitatott megfogalmazásai miatt. Tegnap a T. Házban folytatódott a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló 1999-es jelentés általános vitája is. Több kormánypárti képviselő is kitért arra, hogy az előző kormányzat idején „kétes körülmények között” értékesítettek több, gyermeküdültetést szolgáló ingatlant. Béki Gabriella (SZDSZ) kijelentette: a dokumentum megfogalmazói a mennyiségre és nem a minőségre törekedtek, szerinte a jelentés csak PR-blöff. A családok támogatásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában az MSZP és az SZDSZ szónokai saját módosító javaslataik mellett érvelve annak a szabálynak a megváltoztatását szorgalmazták, amely szerint a gyermekek a nagyszülőkhöz csak napközbeni gondozásra kerülhetnek. A Fidesz és az MDF képviselői viszont azt nem támogatták, hogy a gyermekek kikerüljenek a szülői körből. A koalíciós pártok javaslata értelmében a nagyszülők is igénybe vehetnék a gyest. NSzVG Szabadlábra helyezték a szakértőket Székely Zoltánt kilencven napig még őrizetben tartanák A Fővárosi Főügyészség tegnap indítványozta, hogy a Fővárosi Bíróság 90 nappal hosszabbítsa meg Székely Zoltán, az előzetes letartóztatásban lévő volt kisgazda parlamenti képviselő fogva tartását - értesült a Magyar Hírlap Futó Barnabástól, Székely ügyvédjétől. A védő szerint hasonló súlyú gyanúsítással szabadlábra került a héten Székely egyik szakértője. Ferenczi Krisztina Székely Zoltán független parlamenti képviselő ellen jelenleg két büntetőeljárás van folyamatban hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal az összegyűjtött nyomozati adatok alapján egy hónappal ezelőtt úgy látta, hogy újabb gyanú is fölmerülhet Székely ellen, amelyben azonban a legfőbb ügyész máig nem hozott döntést - közölte lapunk kérdésére Futó Barnabás, Székely védője. Polt Péter legfőbb ügyész tegnap reggel a közszolgálati televízióban utalt arra, hogy a közeli napokban elbírálja az ügyet. Amennyiben a legfőbb vádhatóság megalapozottnak tartja az újabb gyanúsítást, a törvény értelmében ismételten ki kell kérni Székely - két esethez korábban már kétszer kiadott - mentelmi jogát. Ennek az ügynek a kimenetele azonban nem befolyásolja a bíróságot a napokon belül meghozandó döntésében: szabadlábra helyezi-e a politikust. Székely szakértőit a napokban szabadlábra helyezték. Futó Barnabás lapunknak megjegyezte: egyikük gyanúsítása ugyanolyan súlyú bűncselekményre vonatkozik, mint védencéé, vagyis Székely is szabadlábra kerül március 15-én. Székely Zoltánt október 12-én Budapesten, a Gellért téren tetten érték, amint 20 millió forintot vett át Balla Dániel vállalkozótól. Utóbb az derült ki, hogy az erről készült hangfelvétel rossz minőségű, így Székely szerint nem lesz elegendő az ügy bizonyítására.. Az ügyészség szerint Székely az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként vette át a pénzt a csatornaépítéssel foglalkozó Ballától, hogy nem támadja meg a közbeszerzési pályázat kedvező döntését. A másik eljárásban azzal gyanúsítják Székelyt, hogy az Országgyűlés környezetvédelmi alap céltámogatást ellenőrző albizottságának elnökeként Emőd község polgármesterétől próbálta megszerezni egy 450 millió forintos céltámogatás 30 százalékát. Székely Zoltán Fotó: Szigeti Tamás