Magyar Hírlap, 2001. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-02 / 77. szám
A PM módosítaná az inflációs prognózist Egy százalékkal magasabb fogyasztóiár-növekedés Módosuljon 6-7 százalékra 2001 végére a kormányzati inflációs előrejelzés - javasolja a Pénzügyminisztérium (PM). Varga Mihály pénzügyminiszter erről még a hétvégén nyilatkozott két napilapnak is. A tárca már a gazdasági kabinet következő ülésén javasolni fogja, hogy módosítsák a korábbi előrejelzést, amely éves átlagos szinten 5-7 százalékos inflációt jelzett 2001-re. Történt ez annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter nemrégiben még bízott az idénre várható fogyasztói árak módosításában. Varga Mihály az inflációs prognózis megváltoztatásának szükségességét azzal indokolta, hogy a keresetek „jóval az inflációt meghaladó emelkedése” révén nő a fogyasztói kereslet, s ez felfelé mozdította el a szolgáltatások és az élelmiszerek árait. Ugyanakkor néhány napja a jegybank elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter még nem látott okot az ez évre vonatkozó előrejelzés módosítására. A tárcavezető akkor úgy vélte, hogy az infláció megítélését illetően legalább az első negyedévet, illetve az első félévet meg kell várni. Ezzel szemben Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón már „éves szinten decemberre 6-7 százalékos inflációt” említett jegybanki várakozásként. A pénzügyminiszter azt nem közölte nyilatkozataiban, hogy a 2001-re vonatkozó éves átlagos inflációs szintre vonatkozó előrejelzés miként módosulna. Mindenesetre a fogyasztói árak átlagos éves emelkedése 2000-ben 9,8 százalék volt, az 1999-es 10 százalékot követően. (Az idén januárban 10,1, februárban 10,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban.) A fogyasztói árak tavaly decemberben 10,1 százalékkal haladták meg az 1999. decemberi szintet, míg 1999 decemberében - a 10 százalékos átlagos infláció mellett - az előző év utolsó hónapjához viszonyítva 11,2 százalékkal növekedtek az árak. A bejelentés egyben módosította a gazdaságkutató intézetek prognózisait is. A többség a legutóbbi közlések alapján 8-9 százalékra prognosztizálja az idei éves átlagos inflációt. A Reuters által megkérdezett elemzők legutóbb a 2001-re vonatkozó éves átlagos fogyasztóiár-indexet 8,25 és 9,5 százalék közé tették, az előrejelzések átlaga 9,04 százalék volt, ami egyben 0,35 százalékponttal magasabb, mint amekkorát egy hónappal korábban jeleztek. A decemberre vonatkozó, s egy évre visszatekintő előrejelzésük átlaga 7,67 százalék volt, 0,26 százalékponttal magasabb, mint amit korábban valószínűsítettek. MTI Több információt várnak a honvédelmi bizottság tagjai Földi csatározás az F-16-os és a Gripen között Az utolsó simításokat végzik a Honvédelmi Minisztériumban a vadászgépbeszerzéssel foglalkozó szakértői jelentésen. A honvédelmi bizottság tagjai pártállástól függően másként értékelik a helyzetet. Már elkészült a Honvédelmi Minisztériumban a vadászrepülők beszerzésével foglalkozó szakértői anyag, ám várhatóan a hét közepéig „finomítani” fogják egykét ponton - értesült lapunk. Bár az lenne a minimum, hogy a kormány tájékoztatja a honvédelmi bizottságot az F-16-osokkal és a Gripenekkel kapcsolatos fejleményekről, még a menetrendet sem tudjuk, csak azt ismerjük, hogy a készülő szakértői jelentés a nemzetbiztonsági kabinet elé kerül - nyilatkozta lapunknak Mécs Imre. A honvédelmi bizottság szabaddemokrata tagja úgy véli: a legalább nyolc-tíz évre, s így két kormányzati ciklusra is kiható döntés jelentősége hatpárti grémium összehívását is indokolttá tenné. Mécs szerint a Gripenek talán némi hátrányban vannak az F-16-osokhoz képest. Mátrai Márta, a bizottság fideszes alelnöke úgy tudja, hogy a Gripenekre vonatkozó ajánlattétel változatlanul nem teljes körű. A nemzetbiztonsági kabinet javaslattételre jogosult a vadászrepülővásárlást illetően, s majd a kormány-előterjesztést követően kerül a honvédelmi bizottság elé a kérdés, a végső döntés pedig a parlamenté. Semmivel nem vagyunk elkésve, mert a haditechnikai eszközök korszerűsítése a tízéves haderőreform-program második szakaszának teendői közé tartozik - jelentette ki Mátrai Márta. Juhász Ferenc elfogadhatatlannak tartja, hogy a nemzetbiztonsági kabinet, miután már több mint egy hónapja vizsgálja a külföldi ajánlatokat, bizonyos kérdésekben döntött is. A honvédelmi bizottság szocialista alelnöke úgy vélte: a kormány a vadászgépügyben is a maga feje után megy, és súlyos károkat okoz az államnak és adófizetőknek. LSA-SZC Gábos András / Tárki A legesélyesebb három középeurópai országban, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága eltérő, de továbbra is jelentős. A magyarok 81, a csehek és a lengyelek 65-65 százaléka híve országa uniós tagságának - derül ki a Tárki, a lengyel Cbos és a cseh Iwm közvélemény-kutató intézet közreműködésével létrehozott Közép-európai Közvélemény-kutató Társulás (CEORG) márciusi vizsgálatából. Az adatfelvételkor - többek között - azt kérdezték, hogyan voksolnának egy csatlakozásról szóló népszavazáson. Akárcsak korábban, a magyar lakosság döntő többsége idén márciusban is támogatja az ország európai uniós tagságát. A felnőtt lakosságon belül a határozott véleménnyel rendelkezők négyötöde (81 százalék) híve az ország csatlakozásának. A teljes felnőtt népességben a támogatóik aránya 65 százalék. A lakosság 20 százaléka bizonytalan, vagy nem venne részt egy esetleges szavazáson, és ez az arány nem különbözik az egy évvel korábbitól. A támogatás nem függ a válaszadók nemétől és életkorától, erős kapcsolatot mutat viszont az iskolai végzettséggel: a diplomások között a támogatók aránya eléri a határozott állásponttal rendelkezők 90 százalékát. A csatlakozás támogatói felülreprezentáltak a kormány és az ellenzék tevékenységével egyaránt elégedettek, valamint a kormány és az ellenzék tevékenységét megítélni nem tudók között. A csatlakozás támogatottsága a magyarországinál alacsonyabb Lengyelországban. A csehek meglepően bizonytalanok, és a tavalyi adatokhoz képest a határozottan válaszolni nem tudók aránya még növekedett is, elérve a két évvel korábbi szintet (1999: 30 százalék, 2000: 26 százalék, 2001: 31 százalék). A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon és Lengyelországban növekszik azok aránya, akik szerint a belépés az Európai Unióba csak a jelenlegi tagországok számára jár előnyökkel, a belépők számára már nem. Azonban míg a teljes magyar lakosságnak csak 23 százaléka vélekedik így, addig a lengyelek között többségben vannak az ezt az álláspontot képviselők. Közép-európai közvélemény-kutatás az EU-csatlakozásról A magyarok a legfőbb támogatók Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága három visegrádi országban EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. április 2., hétfő • MAGYAR HÍRLAP • Gazdasági visszaéléseket tárnának fel az új csoportok Vizsgálótestületeket alakít az SZDSZ Vizsgálótestületeket alakít az SZDSZ azoknak az ügyeknek az ellenőrzésére, amelyekben a kormánypárti többség elutasítása miatt nem hozhattak létre parlamenti vizsgálóbizottságokat. A feltáró munka akár büntetőfeljelentésekkel is végződhet - jelentette ki lapunknak a szabaddemokraták frakcióvezetője. Eldőlt, hogy kik vezetik azokat a vizsgálótestületeket, amelyeket az SZDSZ hoz létre. A szabaddemokraták szerint ez azért szükséges, mivel a parlament kormánypárti többsége eddig mindig elutasította a vizsgálóbizottságok felállítására tett javaslataikat. A testületek azokat az ügyeket dokumentálják és tárják fel, amelyekben nem alakulhattak meg a parlamenti bizottságok. Szent-Iványi István frakcióvezető lapunknak elmondta: Eörsi Mátyás vezeti majd az adóhivatal működését vizsgáló testületet, Bauer Tamás és Szalay Gábor viszi a Postabank 152 milliárd forintos, illetve a Magyar Fejlesztési Bank 40 milliárd forintos konszolidációjával kapcsolatos ügyeket, illetve Lotz Károlyhoz és Kovács Kálmánhoz tartozik az autópályaépítéssel összefüggő anomáliák feltárása. A frakcióvezető közölte: komoly szakértői háttér áll majd a képviselők rendelkezésére, ügyvédek és jogászok vizsgálják a dokumentumokat, szerződéseket és ajánlatokat. A testületeket vezető politikusok képviselői jogosítványaikkal élve fordulnak majd a különböző hatóságokhoz, hivatalokhoz és intézményekhez. Szent- Iványi azt sem tartja kizártnak, hogy további vizsgálócsoportokat hozzanak létre, illetve hogy az általuk vizsgált ügyek büntetőfeljelentésekkel záruljanak. VG Kanada visszaállítja a vízumkényszert? Az ORFK cáfolja, hogy drogvita állt volna a zámolyi emberölés hátterében A romák bevándorlásáról folytatott bizalmas tárgyalásokat Kanadában Pintér Sándor - értesült laptársunk. A belügyminiszter látogatásával a vízumkényszer várható visszaállításának elkerülésére is kísérletet tett - írja a Népszava. Garamvölgyi László cáfolta a Magyar Nemzet információját, amely szerint drogelszámolási vita állt volna a zámolyi emberölés hátterében. MH-összefoglaló Bizalmas megbeszélést folytatott Pintér Sándor belügyminiszter Ottawában a kanadai állampolgári és bevándorlási miniszterrel, Elinor Caplannal - értesült a Népszava. A lap szerint bizonyos, hogy a fő téma a hazánkból Kanadába irányuló roma menekülthullám és a beutazási feltételek szigorítása volt. Pintér Sándor március 28-a óta hivatalos látogatáson Kanadában tartózkodik. Laptársunk úgy tudja, hogy a látogatás oka a Magyarországról Kanadába irányuló nagyarányú roma bevándorlás. Nevük elhallgatását kérő diplomáciai források szerint a belügyi tárca vezetője látogatásával a vízumkényszer viszszaállításának elkerülésére tesz kísérletet. Információink szerint 1997 óta 5303 magyar állampolgár kért menedékjogot a kanadai hatóságoktól, közülük közel kétezren tavaly. A legtöbb kérelmet 1998- ban bírálták el kedvezően. Míg akkor a kérelmek 39 százalékát találták megalapozottnak, 1999- re ez 8 százalékra csökkent. A legfrissebb adatok szerint az idei év első két hónapjában már meghaladta a félezret a benyújtott kérelmek száma, s a lezárt 275 beadvány 17 százalékát elfogadták. A nyomozáskor droggal kapcsolatos adat nem vetődött fel az 1999 augusztusában Zámolyon történt gyilkosság ügyében - közölte Garamvögyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. A Magyar Nemzet szombaton azt írta: kábítószer-elszámolási vita vezetett 1999 augusztusában Zámolyon egy csákvári fiatalember meggyilkolásához. A napilap szerint tudósítójuk olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek azt támasztják alá, hogy a Strasbourgban tartózkodó romák között van olyan személy is, aki mind ez ideig nem szerepel vádlottként az emberölés miatt folyó büntetőeljárásban, jóllehet egy különlegesen védett „titkos tanú” vallomása alapján várható, hogy vizsgálni fogják szerepét a gyilkosságban. A lap úgy tudja, Krasznai Krisztián elsőrendű vádlott tartozott a később gyilkosság áldozatává vált Cs. Ferencnek a tőle kapott „anyaggal”, illetve annak ellenértékével. Mint ismert, az ügy egyik vádlottja előzetes letartóztatásban van, a másik azóta meghalt. Az emberöléshez kapcsolódóan csoportos garázdaság miatt is folyik eljárás, amelynek gyanúsítottjai közül ketten Strasbourgban tartózkodnak. Az Izraelben élő Katz Katalin az RTL Klub Akták című tegnap esti műsorában elmondta, hogy a cigányholokauszt kutatójaként még a hetvenes években ismerkedett meg a Krasznai családdal, s ez a kapcsolat indította arra, hogy saját pénzéből támogassa a zámolyi romákat. Annak pedig még a feltételezését is felháborítónak tartotta, hogy személye bármilyen formában is kötődött volna az orosz titkosszolgálatokhoz. A zámolyi Kolompár Elemér szótárt tanulmányoz egy strasbourgi menekültszálláson Még áprilisban döntenek a külső üzletrészekről A bírák várhatóan nem adnak helyt a kritikáknak Noha az Alkotmánybíróság ma folytatja a szövetkezeti külső üzletrészekről szóló törvény vizsgálatát, információnk szerint a héten még nem várható döntés az ügyben. A szövetkezetek tagjai és az úgynevezett külső üzletrész-tulajdonosok egyaránt tulajdonjoguk elvonását sérelmezték az Alkotmánybíróságon. Az üzletrészek kifizetését elrendelő új keletű törvényt a gazdaságok és a nekik hitelező bankok konkrétan azért támadták, mert szerintük a kifizetéssel megrendülne a szövetkezetek helyzete, megszűnne létalapjuk. Úgy vélik: nem lehet csődbe sodorni azokat, akik a számos gonddal küszködő vidékeken megtermelik a jövedelem döntő hányadát. A külső üzletrészek tulajdonosai ugyanakkor arra hívták fel a bírák figyelmét, hogy a szövetkezetek felélik a külső tulajdonosok vagyonát is, emellett a fizetési kötelezettségről mind a tagok, mind pedig a pénzintézetek évek óta tudnak, hiszen a vagyonnevesítést elrendelő korábbi törvény is szólt róla. A csődöt szerintük különféle üzleti megállapodásokkal el lehet hárítani. A bírói testület elnöke soron kívüli eljárást rendelt el. Úgy tudjuk, a megoldás elvi alapja már körvonalazódott, néhány egyeztetés hiányzik még. Az ügy jelenlegi állása szerint elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a kifogásolt törvény lényegi rendelkezéseit, s a külső tulajdonosokat ki kell fizetniük a szövetkezeteknek. A határozat aláírásának időpontja még nem ismert, mivel számos ügyben előfordult már, hogy az utolsó pillanatban is felvetődtek újabb fontos szempontok, s további vizsgálatra volt szükség. Mindemellett bizonyosan tartható lesz az a határidő, melyet Németh János elnök közölt: a döntést legkésőbb április végéig kihirdetik. JKA