Magyar Hírlap, 2001. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

2 MAGYAR HÍRLAP • 2001. május 2., szerda VILÁGHÍRADÓ Ősszel választanak a lengyelek (Reuters) Aleksander Kwas­niewski lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy szeptember 23-ára fogja kiírni az általános választásokat, amikor a válasz­tópolgárok a szejm és a szená­tus tagjaira szavaznak majd. A közvélemény-kutatások sze­rint a jelenlegi ellenzéki De­mokratikus Baloldali Szövetség 45 százalékra számíthatna, és így kiszoríthatná a hatalomból a Szolidaritás vezette jobboldali koalíciót. Újra nyugalom Manilában (Reuters) Gloria Arroyo Fülöp­­szigeteki elnök rendkívüli álla­potot hirdetett ki, és ellenzéki vezetőket vetetett őrizetbe, miután tízezrek próbálták meg­ostromolni az elnöki palotát, de éjszakára visszaállt a rend. Két rendőr és egy tüntető halt meg az összecsapásokban, amelyet főleg Joseph Estrada volt elnök hívei kezdeményeztek. Estrada jelenleg előzetes letartóztatás­ban van a fővárostól délre, ahonnan ki is adott egy közle­ményt nyugalomra intve híveit, de nem szólította fel őket a tün­tetések abbahagyására. Berlusconi ígéretei (MTI/Reuters) Silvio Berlus­coni volt olasz miniszterelnök (képünkön), aki a két hét múlva esedé­kes választá­sok esélyese a jobboldali koalí­ció élén, másfél millió új mun­kahelyet és 10 milliárd dollár értékű új beruházást ígért kam­pánybeszédében. A jobboldal a friss közvélemény-kutatások­ban kb. 4 százalékkal előzi meg a jelenleg kormányzó baloldali pártszövetséget, amelyet a vá­lasztásokon nem a miniszterel­nök, Giuliano Amato, hanem Francesco Rutelli volt római polgármester vezet. Baltasar Garzon madridi vizsgálóbíró közben azt kérte az olasz parla­menttől, hogy függessze fel Berlusconi mentelmi jogát, hogy ki lehessen vizsgálni spa­nyolországi cégén keresztül el­követett állítólagos adóügyi visszaéléseit. CO330) .b­o Tömegtüntetés Karachiban (Reuters) Hatalmas erőket vontak össze a tüntetők ellen Karachi pakisztáni város kö­rül, hogy megakadályozzák a betiltott demokráciapárti tün­tetést. Több száz aktivistát, közöttük vezető politikusokat letartóztattak. A kikötőváros lakossága ki nem hirdetett ki­járási tilalomként értékelte az intézkedéseket. A megmoz­dulást a 16 párt alkotta Szö­vetség a Demokrácia visszaál­lításáért mozgalom kezdemé­nyezte a katonai hatalom el­len. Folytatódó csecsen konfliktus (MTI) Csecsenföldön hétfőn összesen tizenkilenc támadás érte a szövetségi erőket, az ösz­­szetűzésekben egy katona meg­halt, nyolc megsebesült. Az orosz parancsnokság kedden adott ki összefoglaló jelentést, amelyből kiderül, hogy két jár­mű futott aknára, az utászok 27 robbanószerkezetet hatástala­nítottak, 18-at közülük Groznij­­ban. Zakan-jürtnél a rendőrök öt szakadár fegyverest öltek meg. Az orosz helikopterek megsemmisítettek egy bázist és egy híradóközpontot. CE Li- Magyar Hírlap KÖZÉLETI NAPILAP ^­­yatp^ Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« . OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, internet: www.observer.hu Főszerkesztő: Kocsi Ilona • Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán • Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szluka Márton • Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szerdahelyi Csaba (belpolitika), Szigeti Tamás (fotó), Újvári Miklós (külpolitika), Kriván Bence mb. (gazdaság) • Művészeti vezető: Lovasi Eszter • Kiadja: Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. • Telefon: 470-1100 • Vezérigazgató: Christoph Tonini • Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin • Terjesztési igazgató: Paulik Zsuzsa • Gyártási igazgató: Végh Petra • PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János • Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád • Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 • Kiadóhivatal: 1141 Budapest, Szugló u. 83—85.« Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu • Hirdetésfelvétel, telefon/fax: 470-1150- től 78-ig • Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 • Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 • Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. • Előfizetésben ter­jeszti a Magyar Posta Rt. • Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Rt. • Felelős vezető: Lendvai Lászlóné • HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 • A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! Elő­fizethető a Magyar Hírlap terjesztési osztályán, telefon: 460-2574, fax: 460-2501, e-mail: dioszegi@ringier.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest VIII., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivata­­g*«| • • lókban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, e-mail: batthyany@kultur­ press.hu ^ : UlIl^lCr LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI ______________Kiadónál történő előfizetés Postai Magánszemélyeknek Közületeknek előfizetés 1 hónap - - 1500 Ft negyedév 4000 Ft 4­500 Ft 4500 Ft félév 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft ; 1 év 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft KÜLFÖLD • • Összecsapássá fajuló politikai majálisok A globalizációellenes mozgal­mak új lökést adtak a hagyomá­nyosan baloldali május elsejei tö­megmegmozdulásoknak immár nem csak Berlinben, hanem Lon­donban is, ezenkívül Ázsiában és Ausztráliában is. MH-összefoglaló Bő évtizede Berlin egykori nyu­gati részének Kreuzberg nevű városrésze súlyos zavargások színhelye ezen a napon, ezért a rendőrség idén nem engedélyez­te itt a baloldali anarchista cso­portok megmozdulását. Ennek ellenére a már hajnalban elkez­dődött összecsapásokban több rendőr megsérült, tüntetők tu­catjait tartóztatták le, amikor a tömeg barikádot emelt, üvegek­kel és kövekkel dobálta meg a helyenként vízágyúkkal fellépő rohamrendőrséget. Érdekes mó­don a neonáciként elkönyvelt NPD párt felvonulását engedé­lyezték az egykori Kelet-Berlin egyik külvárosában, igaz, a párt betiltása iránt indított kormány- és parlamenti beadványokat ké­sőbb tárgyalja az alkotmánybí­róság. Londonban a rendőrség több mint hatezer tagja próbálta meg­fékezni a tüntető tömeget, akik a főváros szívében antikapitalista jelszavakat skandálva gyüle­keztek. A hatóságok előrebo­­csátották, hogy a zéró toleran­cia elvét fogják alkalmazni, te­hát hogy az anyagi károkozást is azonnal megtorolják. Okulva a tavalyi tapasztalatokból, védő­állványt vontak számos szobor, emlékmű köré; jó néhány üzleti vállalkozás úgy döntött, hogy zárva tart, sőt bedeszkázza por­táljait. Moszkvában a szakszerveze­tek május elsejei, kb. hatezer embert megmozgató felvonulá­sán részt vett Mihail Gorbacsov­­ volt szovjet elnök is. Gorbacsov , hangsúlyozva, hogy a Jurij Luzs­­­­kov moszkvai polgármester ve­­s­zette Haza mozgalommal na­sf­gyen is közeli célokat követnek.­­ A majális incidensek nélkül ért­­ véget, akárcsak a kommunisták 1­15 ezer fős felvonulása a Kreml mellett lévő Zsukov szoborhoz. Gennagyij Zjuganov kommunis­ta vezető hívei a Kaszjanov-kor­­mány lemondását és a nagytőke befolyásának visszaszorítását kö­vetelték. Mintegy ezer észak- és dél-ko­reai munkás az észak-koreai Gyémánt-hegységben először köszöntötte közösen a munka ünnepét. Egy észak-koreai szó­nok arra buzdította az ünneplő­ket, hogy támogassák a két állam vezetőjének tavalyi megállapo­dását, amelynek egyik célja az országegyesítés. Szöulban eköz­ben néhány ezer ember a kor­mány gazdasági reformja ellen tüntetett, amely szerintük ko­moly létszámleépítéssel jár majd. Ausztráliában néhány ezer, globalizációt ellenző tüntető ösz­­szecsapott a rendőrséggel. Bris­bane városában többen megse­besültek, 35 tüntetőt letartóz­tattak. Sydneyben több száz tün­tető próbálta megakadályozni az ausztráliai értéktőzsde épületébe való bejutást, de jelentések sze­rint a tőzsdei kereskedésben nem volt fennakadás. Sydneyben is voltak sérültek a rendőrök és a tüntetők összetűzésekor. Május elseje Ausztráliában: tüntetők próbálják blokkolni a sydneyi tőzsde működését ENSZ-tiltakozás az albán merénylet miatt Az ENSZ Biztonsági Tanácsa éle­sen elítélte azoknak az albán szél­sőségeseknek a támadását, akik a hét végén nyolc macedón katonát, illetve rendőrt öltek meg és hatot megsebesítettek. MH-összeállító­ ■ A Biztonsági Tanács soros elnöke, a brit Jeremy Greenstock olyan gyáva és embertelen akciónak ne­vezte az albánok tettét, amely Ma­cedóniát és az egész térséget egyaránt fenyegeti. A testület minden hasonló erőszakos cselek­mény azonnali leállítását követel­te, de a macedónoktól is visszafo­gottságot várt el. A nemzetközi közösség általá­ban támogatja Macedóniát a ter­rorizmussal szemben, mutatott rá a Reuters hírügynökség, de en­nek fejében további kedvezmé­nyeket vár el a lakosság mintegy egyharmadát kitevő albán ki­sebbség érdekében. A magukat Nemzeti Felsza­­badítási Hadsereg tagjainak valló albánok arra hivatkoztak, hogy önvédelemből cselekedtek. Múlt héten kiadott közleményükben az albán gerillák több nemzeti­ségi jogot követeltek, de nem vi­tatták, hogy Macedónia egysé­ges, önálló maradhasson. A ma­cedón belügyminisztérium visz­­szautasította a gerillák magya­rázatát, mondván, egy olyan sza­botázsakcióról van szó, amelyért a Shar hegységnél Koszovóból beszivárgott terroristák a fele­lősek. Hétfőn nemzeti gyásznapot tar­tottak Macedóniában, a szomba­ton bekövetkezett merénylet nyolc áldozatának emlékére, aki­ket Bitolában és a szomszéd falu­ban délután temettek el. A gyász­­szertartás után éjszaka több száz ember rátámadt néhány boltra, amelyekről úgy tudták, hogy albá­nok a tulajdonosaik. A zavargások során egy étteremből lövéseket adtak le az üzlet előtt fenyegetően gyülekező csoportra, s egy helyi la­kos súlyos haslövést kapott. A macedón belügyminisz­térium felszólította az ország pol­gárait, hogy tartózkodjanak a hasonló cselekményektől, ne te­remtsenek az ország biztonsága szempontjából még nehezebb helyzetet. Bush szerint új védelmi egyensúlyra van szükség Az Egyesült Államok védelmet épít ki egy esetleges ballisztikus rakétatámadás ellen - közölte kedden George Bush amerikai elnök, jelezve, hogy ebben a hi­degháború idejéből származó fegyverzetkorlátozási megállapo­dások sem akadályozhatják meg. Új szabályozásra van szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy a mo­dern világ fenyegetéseivel szem­ben rakétavédelmet építsünk ki - jelentette ki az elnök. Washington a jelek szerint rá akarja venni az országos rakétavé­delmi rendszert ellenző európai és ázsiai szövetségeseit, Oroszorszá­got, Kínát és más államokat véle­ményük megváltoztatására, a vé­delmi egyetemen mondott beszé­de előtt telefonon beszélt a szövet­ségesek vezetőivel és Putyin orosz elnökkel. Az elnök nem mondta ki nyíl­tan, hogy az Egyesült Államok fel­mondja a Szovjetunióval 1972-ben kötött, új rakétavédelmi rendszer kiépítését tiltó ABM-szerződést, csupán kifejtette, miben látja an­nak hiányosságait. Nemcsak a hi­degháborún kell túllépni - érvelt Bush -, hanem azon is, hogy az utóbbi évtizedekben kifejlesztett technikák is bekerülhessenek az új védelmi rendszerekbe. Az elnök késznek mutatkozott rá, hogy egy­oldalú lépéseket tegyen a nukleáris fegyverzetek csökkentésében, hogy az erőegyensúly a lehető legalacso­nyabb szinten álljon. MTI Orvlövészakciók Izraelben Simon Peresz izraeli külügymi­niszter hétfőn az Egyesült Álla­mokba utazott, hogy az amerikai elnökkel és az ENSZ-főtitkárral tárgyaljon a fegyverszünet lehe­tőségéről, miközben az erőszak­­hullám nem csillapodott tegnap sem, újabb áldozatokat követelve mind az izraeli, mind a palesztin oldalon. MH-Tel-Aviv Einat-Schöner Zsuzsa Tegnap hajnalban újabb orvlö­­vésztámadás volt a palesztin auto­nóm területeken: egy 31 éves iz­raeli polgár életét vesztette, ami­kor autójával Ofra zsidó telepü­lésről a szomszédos Bet Elbe uta­zott munkahelyére. Gyilkosai több tucat golyót lőttek autójára. A család külön tragédiája, hogy a tegnap meggyilkolt fiatalember édesapja három hónapja ugyan­csak orvlövész áldozata lett. A fiút tegnap délután temették el édesapja mellé. A Hamasz terror­szervezet Az-a Din El Kasszám fegyveres csoportja vállalta magá­ra a felelősséget. Ugyancsak tegnap reggel egy másik orvlövéses támadásban megsebesült egy izraeli telepes Itamar település közelében. Tá­madóját sikerült letartóztatni, míg a gyilkos terrorcselekmény elkövetői elmenekültek az auto­nóm területére. Egy lakóház robbant fel hétfőn este Rámalláhban, négyen meg­haltak, öten megsebesültek. A ha­lottak között van két testvér is, egy 8 éves kisfiú és egy 6 éves kis­lány is. A lakóházban tartózko­dott az internet egyik társalgóján keresztül néhány hónapja kisze­melt és ennek nyomán meggyil­kolt izraeli diák, Ofir Rabum gyil­kosa is. A palesztinok Izraelt vá­dolják a robbantással, míg Izrael egyértelműen tagadja, hogy köze lenne a történtekhez, és hivatalos források egyértelműen rámutat­tak, hogy „munkabalesetről” van szó, vagyis terroristák pokolgépet állítottak elő, amely felrobbant a kezükben. Arról is jelentés érke­zett, hogy a robbanás idején Jasszer Arafat, a Palesztin Auto­nóm Hatóság elnöke a szemközti épületben tartózkodott. Hétfőn este Jeruzsálemben egy izraeli arab polgár bukkant rá egy táskában elrejtett bombára az óváros fala közelében egy autóbusz-megállóban. Tömegek eshettek volna áldozatul, ha meg­találójának ébersége ezt nem akadályozza meg. Biztonsági for­rások szerint a terroristák nem a lelőhelyen akarták beindítani a pokolgépet, hanem Jeruzsálem belvárosában. Hétfőn és kedden is több mozsárágyú-lövedéket lőttek palesztinok zsidó telepü­lésekre a területeken, de sérülés nem történt. Egy magas rangú európai, ma­gát megnevezni nem kívánó poli­tikus úgy nyilatkozott, hogy Basar Asszad szír elnök elutasított egy izraeli javaslatot titkos tárgyalá­sok megtartására a Golán-fennsík jövőjéről. Saron szóvivője cáfolta a hírt. Tárgyalásokat kezdett vi­szont Simon Peresz külügymi­niszter az Egyesült Államokban, melynek során Bush elnökkel és Kofi Annan ENSZ főtitkárral is találkozik többek között azért, hogy az egyiptomi és jordániai békejavaslatokról tárgyaljon. Pe­resz elindulása előtt optimistán nyilatkozott a palesztin-izraeli fegyverszünet lehetőségéről. Simon Peresz külügyminiszter kikérte a nagy tekintélyű Henry Kissinger, volt amerikai külügyminisz­ter tanácsát is, nem sokkal az Egyesült Államokba érkezése után Fotó: mti/ap - David Karp

Next