Magyar Hírlap, 2001. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

SPO­­T 2001. május 24., csütörtök • MAGYAR HÍRLAP 23 Olimpia Budapesten, avagy álmodni csak nagyot érdemes Orbán Viktor lausanne-i kijelentése, miszerint Budapest megpályázza a 2012-es olimpia rendezését, annak ellenére heves vitát váltott ki, hogy már hetekkel korábban hallani lehetett az elképzelésről. Megle­het a helyszín, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székháza és az, hogy a leköszönő NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch tudomására hozta a miniszterelnök a magyar szándékot, tudatosította igazán, hogy nem képzelgésről, egyszerű álmodozásról, hanem merész tervezgetésről van szó. Mindenesetre a terv - a szerkesztőségünkbe is érkező telefon­­hívások szerint - megosztotta a közvéleményt, bár abban szinte kivé­tel nélkül mindenki egyetért, hogy nagy kaland, csodálatos élmény és a gazdaságot hihetetlenül megpezsdítő vállalkozás lehetne az olimpia, amellett pedig nem kis bravúr New York vagy Fokváros elől megka­parintani a rendezés jogát. Kormánygarancia Orbán Viktor miniszterelnök szo­kásos szerda reggeli rádióinterjú­jában azt mondta, úgy érzi, itt az ideje megpróbálni olyan nagy ese­ményt Magyarországon megren­dezni, mint amilyen egy nyári olimpia. „Ennek óriási gazdasági, lelki és politikai előnyei is vannak a sporton túl. Ez egy hatalmas or­szág- és városfejlesztési lehető­ség” - tette hozzá. A kérdésre, hogy a hétfőn Juan Antonio Sa­maranch NOB-elnöknek adott szándéknyilatkozata egyúttal kormánygaranciát is jelent-e az esetleges rendezésre, Orbán Vik­tor így válaszolt: „így van. Ma­gyarország esetében lehetetlen volna olimpiát rendezni a kor­mány részvétele és garanciája nél­kül. Mi több, lehetetlen lenne olimpiát rendezni anélkül, hogy az önkormányzat és az üzleti világ mellett ne jelenne meg jelentős összeggel, programokkal, beruhá­zásokkal maga a kormányzat is.” A miniszterelnök elégedettsé­gét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere pozitívan reagált az ötletre. MTI Évente százmilliárdok kellenek Az olimpia rendezési jogát mindig az adott városnak kell kérvényez­nie, a kormánynak pedig garanciát­­ kell biztosítania hozzá - mondta lapunknak Demszky Gábor fő­polgármester. A kormányra első lépésben a megvalósíthatósági ta­nulmány elkészítése hárul. Ebben felmérnék, hogy miként lehet al­kalmassá tenni Budapestet a játé­kok megrendezésére. Demszky Gábor, a fővárosi közgyűlés által elfogadott fejlesztési tervre hivat­kozva 1500 milliárd forintra becsü­li az olimpia költségeit. A város ugyanis jelenlegi állapotában nem alkalmas a feladatra. Többek kö­zött új metróvonalakra és Duna­­hidakra van szükség. A megvaló­síthatósági tanulmánynak arra is ki kell térnie, hogy mi lesz az olimpia idejére épített csarnokokkal, ho­gyan hasznosíthatók azok a szállo­dák, amelyeket kizárólag a játé­kokra érkező vendégsereg miatt kell építeni. Demszky Gábor kö­zölte: nem zárkóznak el az ötlettől, részt vennének a megvalósítható­sági tanulmány elkészítésében is, ám az olimpiarendezéshez évente százmilliárdos nagyságrendű beru­házásokat kell megvalósítani Bu­dapesten. Ugyanakkor a főpolgár­mester reményét fejezte ki, hogy „a kormányfő megfontoltan nyi­latkozott” az ügyről. Demszky helyettese, Vajda Pál már kevésbé optimista. A város­­üzemeltetésért felelős főpol­gármester-helyettes „gigantomán álomnak” nevezte Orbán Viktor bejelentését. Vajda szerint ugyanis a fővárosban jelenleg olyan álla­potok uralkodnak, akkora az inf­rastrukturális elmaradottság, hogy Budapest nem hogy olimpia ren­dezésére, de lassan arra sem al­kalmas, hogy „ki lehessen lépni az utcára”. VZ Pénzzel mindent el lehet érni „Hivatalos megkeresést eddig még nem kaptunk az ügyben - mondta érdeklődésünkre Szabó István, a budapesti főpolgármeste­ri hivatal sport ügyosztályának ve­zetője. - De nagy öröm hallani, hogy a MOB és a kormány ilyen terveket sző, hiszen mindig jó, ha van olyan szándék, amely bármi­lyen világverseny megrendezését tűzi ki célul. Ám van az emberben némi aggály, hogy meglesz-e mindennek az anyagi fedezete. Azt mindenesetre tapasztalatból tudom, hogy mind a magyar sport­szakma, mind Budapest rendelke­zik megfelelő számú, hozzáértő szakemberrel ahhoz, hogy az olim­pia előkészítésére majdan biztosí­tandó forrásokat hatékonyan használják fel.” Demszky Gábor főpolgármes­ter keddi közleményébeln a becslé­sekre hivatkozott, amelyek szerint egy budapesti olimpia megrende­zéséhez mintegy 1500 milliárd fo­rint szükséges. Szabó István el­mondta, ha azt vesszük alapul, hogy Párizs - a hírek szerint - 22 milliárd frankos (880 milliárd fo­rintos) költségvetéssel rendezné meg a 2008-as játékokat, akkor a budapesti 2012-es költségvetést 1500 milliárdra lehet becsülni. Mi­vel Párizsnak már van rendkívül modern stadionja, több megfelelő sportcsarnoka, a város közlekedé­se, úthálózata, repülőterei képe­sek hatalmas tömegeket fogadni, vagyis gyakorlatilag szinte megvan mindene, ami nálunk hiányzik, és óriási beruházásokat igényel. Kérdés, hogy 2012-ig át lehet-e egyáltalán alakítani a fővárost ah­hoz, hogy egy olimpia házigazdája lehessen. „A pénz nagy úr, igazán nagy összegű beruházásokkal min­dent meg lehet csinálni tizenegy év alatt” - mondta erre az ügyosztály­­vezető. Kérdés az is, hogy szüksége lenne-e Budapestnek az olimpia után a sok új létesítményre. „Ez már a 2004-es labdarúgó EB-re benyújtott pályázat elkészítése közben is felmerült - magyarázta Szabó István. - Valószínűleg csak olyan létesítményeket szabad építeni, amelyek sport-, kulturá­lis és közösségi központként tud­nak tovább működni, tehát új szerepet tudnának vállalni az olimpia után is.” KT Nem a sportlétesítmények a legfontosabbak Olyan a városnak egy olimpia, mint egy lottóötös - mondja Mol­nár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bi­zottság igazgatója. Hangsúlyozza, hogy egy ilyen eseményt nem sza­bad a sportra leszűkíteni, mert a vi­lág legjelentősebb gazdasági és kulturális rendezvénye, nem vélet­len, hogy 1984 óta mindig városok sora harcol a lebonyolítás jogáért. Az előkészületek munkahelyeket teremtenek, az olimpiai pályázat beadásával beruházások kezdőd­nek, és jól jár az ország, a város, nyugodtak lehetnek a befektetők, mert biztos a megtérülés. Ily mó­don az olimpiák - tette hozzá - egy emberöltőre meghatározzák egy­­egy város arculatát, infrastruktúrá­ját, életét. Emlékeztetett arra, hogy a ma­gyar rendezés gondolata már 1992- ben felvetődött, akkor Horváth Balázs, a sportot felügyelő minisz­ter azt mondta, Budapestet úgy kell fejleszteni, hogy alkalmas le­gyen egy olimpia megrendezésére. Ebben a programban nem a sta­dionok a legfontosabbak, bár két­ségtelen, hogy azok is nélkülözhe­tetlenek. A MOB-igazgató nem érti az olimpiával kapcsolatos szkepticizmust. Mi az, amit nem vagyunk képesek megcsinálni? - kérdez vissza. Egy sor beruházásra mindenképpen szüksége van a városnak, kellenek utak, hidak, szállodák, nagyobb repülőtér, az pedig egyenesen elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy az elmúlt években egyetlen sportléte­sítmény sem épült a fővárosban, az európai rangsor végén állunk, és az egész országban nincs olyan futballstadion, amelyben BEK- döntőt lehetne rendezni. Nem kell attól félni, hogy a sportcsarnokok, stadionok kihasz­nálatlanul állnak majd a játékok után - mondja a korábbi olimpiá­kon szerzett tapasztalatai alapján Molnár Zoltán -, hiszen a külön­böző sportágak versenyeit meg le­het rendezni kiállítási csarnokok­ban, kulturális és kongresszusi központokban, és ezek az épüle­tek a játékok után egytől egyig hasznosíthatók eredeti céljuknak megfelelően. Azt pedig nyilván a fővárosi lakosok is szeretnék, ha percek alatt eljuthatnának Pestről Budára, vagy normális tempóban végighajthatnának a Thököly úton. Nem szabad kishitűnek lenni - mondja Molnár Zoltán hiszen a 2004-es házigazda, Athén sem volt jobb helyzetben, mint Budapest, amikor jelentkezett az olimpia megrendezésére. Szerinte a város­nak és a sportnak is jókor jött a kormány szándéka. Molnár Zol­tán biztos abban, hogy a rendezési akarat nem függ a napi politikai érdekektől, mert az olimpia nem osztja meg a közvéleményt, in­kább konszenzust teremt. Hogy mibe kerülne a rendezés, arról a MOB-nak nincsenek ada­tai. Az igazgató arra figyelmeztet, hogy még az utólagos elszámoláso­kat is fenntartással kell kezelni, mert kérdés, hogy az olimpiai költ­ségek közé sorolják-e például a reptér bővítését vagy az utak asz­faltozását. Molnár is a 2016-os rendezésre lát reményt, de azért próbálkozni kell, úgy pedig nem szabad beadni egy 2012-es pályázatot, hogy csak a négy évvel későbbi olimpiát akarjuk megkapni. Emlékeztetett arra, hogy a jogot első jelentkezés­re nem szokta odaítélni a NOB. Sőt még a nemzetközi szövetségek sem a sokkal kisebb sportrendez­vényeket, az atlétikai Európa-baj­­nokságot is csak második próbál­kozásra kapta meg Budapest. Molnár Zoltán még a Népsta­dion főigazgatója volt, amikor így kommentálta a pályázat ötletét: ál­modni csak nagyot érdemes. És ki ne szeretné azt álmodni - kérdezi -, hogy a következő egy-két évti­zedben Budapest igazi világváros­sá váljon? 1.­ Lobbizás Schmitt mellett? A bejelentés hallatán lelkesedett, ugyanakkor kételyeinek is hangot adott tegnap Bakonyi Tibor szo­cialista képviselő, a parlament sportbizottságának tagja. „Ha nem lennék sportőrült, akinek ez lenne az első olimpiája, akkor is örülnöm kellene egy ilyen hír hallatán - mondta lapunknak hiszen szinte fel sem lehet sorolni, mi mindent jelentene az országnak egy olimpia. Már egy futball Euró­­pa-bajnokság is meglódítaná a gaz­daságot, munkahelyeket teremte­ne, milliárdokat hozna az idegen­­forgalom, ráadásul az infrastruktu­rális beruházások itt maradnának nekünk. Csakhogy egy olimpia manapság gigantikus vállalkozás, s azt is kell nézni, mi van utána. Később mit kezdenénk például a megépített három BS-méretű csarnokkal, a rengeteg szállodával, hiszen úgy vélem, már az is szép lenne, ha lakásnak el tudnánk ad­ni az olimpiai falu és a médiafalu létesítményeit. Arról nem is be­szélve, fogalmam nincs, honnan teremtene elő az ország egy-, eset­leg másfél billió forintot. Nem sze­retnék demagóg lenni, de annak a pénznek ezer helye lenne, és nem csak az egészségügyben, oktatás meg még sokfelé, a sportban is. Éppen most jöttem ki a költségve­tési bizottság üléséről, ahol próbál­tuk megszavaztatni, hogy a sta­dionfejlesztési program terhére százötvenmillió forintot csoporto­sítsanak át a szövetségek működé­sére, hogy legalább az olimpia évé­nek költségvetésével gazdálkod­hassanak, nem sikerült, egy szava­­­­zattal elbukott az indítványunk. Pedig haldokolnak a szövetségek, így,aztán azt érzem, hogy a minisz­terelnök lausanne-i bejelentése in­kább lobbizás volt a magyar jelölt, Schmitt Pál mellett a közelgő NOB-elnökválasztás előtt.” KL Lebonthatják a sydneyi stadiont Március 15-én tudta meg a világ, hogy elképzelhető a százmilliók ál­tal csodált sydneyi Olimpiai sta­dion lebontása. A létesítmény a ta­valyi nyári játékok nyitó- és záró­­ünnepségének, s az atlétikai verse­nyeknek adott otthont, s az üze­meltető cég szóvivője úgy nyilat­kozott, a 110 ezer férőhelyes aré­nában nagyon kevés eseményt rendeznek. „Sajnos, a stadion csak veszteséget termel - mondta ak­kor. - Ahhoz, hogy ne legyen ráfi­zetéses a fenntartása, évente legalább 40 programra lenne szük­ség, átlagosan 40 ezer néző előtt. Idén azonban egyelőre csak öt rög­bimérkőzés szerepel a műsorban. Ha nem javul a helyzet, akkor nem marad más lehetőségünk, mint a létesítmény lebontása.” Az üze­meltetők hosszabb távú együttmű­ködésről tárgyalnak a Swans ausztrálfutball-csapattal, s ha si­kerül megegyezni, van remény a stadion megmentésére. MTI Fotó: MTI-archív - Illyés Tibor A nyitó-, a záróünnepség és az atlétika nagy sikert aratott a sydneyi olimpiai stadionban. Azóta viszont kong az ürességtől, csak emészti a pénzt A költségekről később lesz szó A Pénzügyminisztériumban még nem készültek számítások egy esetleges magyarországi olimpia rendezésének költségeiről - nyi­latkozta lapunknak Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátet­te, javaslat még kiforratlan, amint körvonalazódnak a kormány­zati elképzelések, akkor a gazdasági és az ifjúsági tárca képvise­lőivel összeülnek, hogy áttekintsék egy ilyen hatalmas rendezvény költségeit. PZS A kínaiak kiszámolták „A bevétel 1,625 milliárd dollár lesz, a kiadások becsült költsége pedig 1,606 milliárd dollár, tehát a nyereségünk összesen 19 millió dollár” - jelentette ki magabiztosan Csiang Hszia-jü, a 2008-as já­tékok kijelölt elnökhelyettese Pekingben. Kínának szemernyi két­sége sincs afelől, hogy hét év múlva az olimpia házigazdája lesz. Csiang szerint Pekingnek a következő időszakban legalább húsz hatalmas sportlétesítményt kell építenie ahhoz, hogy a 2008-as já­tékok sikeresek legyenek. „Nem nagy dolog” - mondta Csiang, aki szerint az építés pénzügyi fedezete már meg is van. Peking számá­ra az ország vezetése korábban azt is előírta, hogy évente legalább 30 millió négyzetmétert kell beépítenie. A NOB a kínai fővárost, valamint Párizst és Torontót egyenran­gú esélyesként tartja számon a 2008-as lehetséges házigazdák kö­zött. A testület július 13-án szavaz arról, hogy ki lesz a győztes. Kína minden követ megmozgat. A „három tenor” - Luciano Pa­varotti, Placido Domingo és José Carreras - június 23-án tart kon­certet Pekingben, a Tiltott Városban. Kína arra számít, hogy az eseményt szerte a világon kétmilliárd ember nézheti meg „élő­ben”. A tenorok mellesleg csak „műsorszámok” lesznek abban a nagyszabású nemzetközi rendezvénysorozatban, amelyet Peking azért szervez, hogy maga mellé állítsa a világ közvéleményét az Olimpiát Kínában! jelszó jegyében. Reuters

Next