Magyar Hírlap, 2001. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. május 2., szerda BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Az MSZP az áfamentes gyermekülésekért (MTI) Az MSZP kezdeménye­zi, hogy töröljék el a biztonsági gyermekülések 25 százalékos forgalmi adóját - közölte Újhe­lyi István, a párt országos elnök­ségének tagja. A politikus mindezt annak kapcsán mond­ta el, hogy kedden életbe lépett a KRESZ módosítása, amely­nek értelmében 2002. január el­sejétől a 12 évnél fiatalabb és a 150 centiméternél alacsonyabb gyermekek csak gyermekülés­ben utazhatnak az autók hátsó ülésein.­­ Az MSZP szerint sok családnak megoldhatatlan anyagi terhet jelent a biztonsági gyermekülés megvásárlása - mondta Újhelyi. A politikus szerint a magyar háztartások­ban az egy főre jutó nettó átlag­­kereset 35 ezer forint, amennyi átlagosan egy gyermekülés ára. Az MSZP országos elnökségé­nek tagja rámutatott: egy két­gyermekes család esetében 50- 100 ezer forintos kiadás már vállalhatatlan terhet jelent. Új­helyi István jelezte: pártja be­nyújtja az Országgyűléshez a szükséges javaslatokat. Mikola István a magas vérnyomásról (MTI) Magyarországon mint­egy másfél millió embert érint a magas vérnyomás. A baj meg­előzésének fontosságára hívták fel a figyelmet tegnap Budapes­ten a Városligetben a hipertó­nianapon. A helyszínen tartóz­kodó orvosok felhívták a figyel­met arra, hogy évente mintegy 70 ezer ember hal meg Magyar­­országon szív- és érrendszeri betegségek miatt, amelyek hát­terében leggyakrabban a magas vérnyomás áll. Mikola István egészségügyi miniszter a ren­dezvényen hangsúlyozta: a ma­gas vérnyomás kialakulását az egészséges életmóddal lehet megelőzni. Úgy vélte, hogy az ország gazdasági fellendülése, versenyképessége megvalósít­hatatlan egészséges emberek nélkül. Mikola István megje­gyezte: rokkantnyugdíjba me­nekülő emberekkel nem lehet Európába menni. Még nem ismert, hogy ki váltja Pokorni Zoltánt az oktatási tárca élén • Új elnököt választ a Fidesz a hétvégén Nem kétséges, hogy a hétvégén új elnöke lesz a Fidesznek. Mint isme­retes, Kövér László maga terjesztette elő azt a javaslatot, amely szerint megválna elnöki megbízatásától, s ha támogatnák, akkor mint alelnök irányítaná a párt választási kampányát. Várhegyi Attila, a kultuszminisz­térium politikai államtitkára, a Fidesz országos választmányának elnö­ke szerint két évre kerestek alkalmas vezetőt a párt élére. Szép Zsuzsa Nem népszerűségi alapon esett a választás Pokorni Zoltánra pártel­nökjelöltként - fogalmazott la­punknak nyilatkozva Várhegyi Attila, a Fidesz-MPP országos vá­lasztmányának elnöke. Mint mondta, vannak a Fideszben az oktatási miniszternél is közked­veltebb politikusok. Pokorni az oktatási tárcánál sok szervezettel tárgyalt, egyeztetett, ezért alkal­mas arra, hogy a polgárokkal is párbeszédet folytasson. A párt élére a megfelelő személyt két év­re keresték és választották ki. Várhegyi közölte: a Fidesz va­lamennyi országgyűlési képvise­lője kivétel nélkül újra indul a vá­lasztáson. A párt azonban csak akkor kezdi el kampányát, ha a köztársasági elnök kiírja a válasz­tásokat. Addig a Fidesz-politi­­kusok figyelmét a kormányzás köti le. A kongresszuson a személyi kérdéseken túl a legfontosabb na­pirendi pont a körülbelül hetven­­oldalas vitairat. A dokumentum részletezi, mi az, amit a párt elkép­zelt a kormányzásban, és mi az, amit még szeretne megvalósítani. Az utóbbihoz tartozik a családok támogatása, mert a fiatal demok­raták továbbra is ezt tartják a leg­fontosabbnak. A dokumentum másik részé­ben taglalják Magyarország biz­tonságát Közép-Európában, illet­ve az országon belül közbiztonság javítását. A Fidesz politikusa sze­rint az elmúlt három esztendőben egyharmadával csökkent az ismert bűnesetek száma, ezt 650 ezerről 400 ezerre sikerült leszorítani. Harmadsorban a tanulás segíté­sét preferálja a párt a köz- és a fel­sőoktatásban egyaránt. Negyedik elemként a munka szerepel főkér­désként a vitadokumentumban. Várhegyi Attila úgy véli, folytatha­tó az a trend, amely szerint két és fél év alatt 200 ezer új munkahe­lyet sikerült teremteni az ország­ban. Várhegyi szerint ugyanis az emberek kezébe nem halat, ha­nem hálót akarnak adni. A kis- és középvállalkozások megerősítése is fő cél a Fidesz politikusa szerint. Az országban elég sok a kényszer­­vállalkozás, segítésükkel, mint pél­dául a járulékok csökkentésével, a Széchenyi tervvel és a közeljövő­ben várható további támogatások­kal megerősíthetik őket úgy, hogy az uniós csatlakozáskor eséllyel in­duljanak a piacon. Várhegyi hang­súlyozta: az is fontos, hogy a ma­gyar gazdaság ne csak a multina­cionális cégekre támaszkodjon. A politikus nem kevésbé jelen­tősnek tartotta a kongresszusi na­pirendi pontok közül a kormány­fő tájékoztatását, amely taglalja majd, mire vállalkoztak a kor­mányra kerüléskor, mi az, amit el­értek, és mi az, amit nem sikerült még teljesíteniük. A politikus sze­rint sok esetben az ellenzék nem támogatta a kormány törvényja­vaslatait, mint például a lelkiisme­reti és vallásszabadságról szóló törvénytervezetet vagy a média­­törvény módosítását, amely elen­gedhetetlen az EU-csatlako­záshoz, s amelyben nem a kurató­riumokra gondoltak, hanem a gyerekek elleni agresszióról szól­tak. Ezeket ismét megpróbálják keresztülvinni a törvényhozáson. A Fidesz-MPP májusi tisztújí­tó kongresszusán Pokorni Zoltán egyedüli jelöltként indul a pártel­nöki posztért, utódja az oktatási tárca élén viszont (hivatalosan) változatlanul nem ismert. A ko­rábbi feltételezésekkel szemben csupán az látszik biztosnak, hogy a miniszter váltására nem június­ban, hanem csak a nyár végén vagy szeptember elején kerül sor. Pokorni Zoltán Fotó: Habik Csaba Várhegyi Attila Fotó: Habik Csaba A kisgazdapárt visszaszerezheti támogatóit Boros: a Fidesznek szüksége lesz a Torgyán nélküli FKGP-re Boros Imre, Torgyán kegyvesztett tárca nélküli minisztere szerint a kisgazdák elnöke újra pozíciókat ígér hozzá hű embereinek.­ ­ Torgyán József szavakban ki­áll a koalíció mellett, valójában pe­dig igyekszik instabillá tenni a Fi­desszel kötött megállapodást - fo­galmazott Boros Imre tárca nélkü­li miniszter a ceglédi majálison. A kegyvesztett miniszter szerint a pártelnöktől egyre többen fordul­nak el, mások pedig elvtelenül, az ígért pozíció reményében tartanak ki mellette. Ie­tollet Horváth Béla, a reform polgári platform egyik ügyvivője szerint Torgyán ismét lebegteti a minisz­teri bársonyszékeket. Éppen azért feddte meg három miniszterét, hogy másokat magához édesges­sen azzal, hogy helyükre ülhetnek.­­ Torgyán Cegléden nemcsak a koalíciós szerződés megszegése miatt nyújt be ultimátumot a kor­mányfőnek, hanem szeretné visszahívni három miniszterét. Az az utolsó próbálkozása, hogy ma­radék híveinek posztokat ígér - hangsúlyozta Horváth Béla. Boros szerint nemsokára eldől, melyik oldal az erősebb. Ha a Tor­gyán nélkül a kisgazdák képesek visszaszerezni a választók támoga­tását, és a parlamenti küszöb fölé kerülnek, akkor a párt továbbra is partnere lesz a Fidesznek. A vá­lasztásokon a mai közvélemény­kutatások szerint sem a Fidesz, sem az MSZP nem győzhet nagy fölénnyel. Ezért Boros meggyőző­dése, hogy a fiatal demokratáknak szükségük lesz a Torgyán nélküli kisgazdapártra. SZZS Miniszterek a bizottságok előtt Öt minisztert hallgatnak meg az országgyűlési bizottságok. A hé­ten debütál Simon Miklós, aki Lá­nyi Zsoltot váltja a honvédelmi testület élén. Dávid Ibolya igazságügyi mi­niszter ma tartja meg szokásos éves beszámolóját az alkotmány­­ügyi bizottság előtt. Ugyanekkor Boros Imre tárca nélküli miniszter tájékoztatja a gazdasági testületet a PHARE-támogatások felhasz­nálásáról, s tárgyalnak az ezt vizs­gáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséről is. Később Varga Mi­hály pénzügyminiszter beszél a tárca tevékenységéről. Demeter Ervin tárca nélküli miniszter a polgári nemzetbizton­sági szolgálatok tavalyi munkájá­ról számol be a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén. Pokorni Zoltán oktatási minisz­ter holnap a humán infrastruktúra, elsősorban az oktatás kérdéseiről tájékoztatja a költségvetési bizott­ságot Sárospatakon. Ma tart beszámolót a honvédel­mi testületnek a Honvédelmi Mi­nisztérium közigazgatási államtit­kára. A grémiumot ekkor vezeti majd először Simon Miklós (FKGP), aki a függetlenné lett Lá­nyi Zsolt utódja. Az ifjúsági bizottság az aszódi javítóintézetben tart kihelyezett ülést, s a fiatalkori bűnözésről tájé­kozódik. A külügyi testület Székely László Duna-kormánybiztost hall­gatja meg a bős-nagymarosi víz­lépcsőre vonatkozó hágai döntés­sel kapcsolatos szlovák-magyar tárgyalások állásáról. A környezetvédelmi bizottság holnap tájékozódik a felső-tiszai árvíz utáni újjáépítés folyamatáról, a rehabilitáció alapelveiről. Meg­tárgyalják a Környezetgazdálko­dási Intézet tevékenységével kap­csolatos bizottsági kérdésekre adott válaszokat is. Az április 17-én tartott alakuló­ülés után csütörtökön megkezdi érdemi munkáját a házszabály va­­gyonnyilatkozati eljárással kap­csolatos rendelkezéseinek módo­sítását előkészítő bizottság. A tes­tületbe az ügyrendi, a mentelmi és az alkotmányügyi bizottság dele­gált tagokat. A vagyonvizsgáló bizottság péntekre hívta meg azokat a kép­viselőket, akik nem küldték el va­gyonnyilatkozataikat a testület­nek. A szocialista és szabadde­mokrata érintettek várhatóan nem jelennek meg a meghallgatá­son. NSZ Székely: közpénzen, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg Székely Zoltán, a vesztegetéssel gyanúsított volt kisgazda képviselő szerint a hatóságok kezében nincs bizonyíték ellene, így Balla Dániel sikertelen vesztegetési kísérletéről beszélhetünk csupán. A házi őri­zetben lévő képviselő szerint tör­vénysértő módon, titkos nyomozás folyt mentelmi joga felfüggesztése előtt. Az ügyet a Legfőbb Ügyész­ség vizsgálja a Fővárosi Ügyészsé­gi Nyomozó Hivatalban.­ ­ Négy hónap után megszüntették előzetes letartóztatását.­­ A fővárosi főügyész három nappal az után döntött így, hogy az iratokat kézhez kapta a nyomozó­­hivataltól. - Addig a nyomozóhivatal át­iratai alapján intézkedtek? - Igen. Számomra mára bizo­nyos: közpénzen, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, tör­vénytelen módon lehallgatták a telefonjaimat és hangfelvételt ké­szítettek rólam kiadatásom előtt, így huszonkét esetben sértették meg mentelmi jogomat. A Fővá­rosi Ügyészségi Nyomozóhivatal szerint mindezt az ORFK végezte el, azonban ők ezt nem erősítet­ték meg. -Ebben az ügyben tesz valami­lyen jogi lépést? - Még fontolgatjuk ügyvédem­mel. -Akárhogy is történt, a nyomo­zás lezárult, és a vádemelés követ­kezik. - Szerintem nem emelnek vá­dat. A legfőbb ügyész is rájött a tör­vénysértésekre, amit az bizonyít, hogy Polt Péter vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Ügyészségi Nyomo­zóhivatalban. Ennek kapcsán feb­ruár 28-án nyolc órán át hallgattak meg - a hivatali hatalommal vissza­élés volt a fő téma. Most pedig De­meter Ervin titokminiszter kérte a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg a velem szemben folyt nyomo­zati cselekmények törvényességét. - Volt egy kazetta, egy tetten érés 20 millió forint vesztegetési pénzzel - amit mára már csak egy­szerűen „dokumentumnak” hív a köznyelv.­­ Igen, volt egy sikertelen vesz­tegetési kísérlet az ügyet kirobban­tó Balla Dániel vállalkozó részéről. Az állítólagos hangfelvételt - amit a feljelentése szerint rendőrségi se­gítséggel készített - Bálla vitte be a nyomozóhivatalba. Készítőként máig senki sem jegyzi a felvétele­ket, amelyeket sosem hallottunk. Van egy kivonatos leirat, ami en­gem igazol, három mondat szerepel benne a dokumentumokról, és ez egyértelművé teszi azt, hogy Bállá valóban dokumentumokat hozott. - Bállá, az aktív vesztegető el­len most már nem indítanak bün­tetőeljárást? - Nem tudom. - A gyanúsítás szerint ön hiva­talos személyként kötelességsze­géssel járó vesztegetés bűncselek­ményét követte el. - Ebből egy szó nem igaz. A gyanú alapjául szolgáló tetten érést a tanúk - még a hatósági rendőri tanúk is - cáfolták, a beharango­zott videó- és hangfelvétel pedig nem létezik. Vagyis a bizonyíté­kokkal sem akkor, sem ma nem rendelkezett a hivatal. Fölvetődik tehát a szándékos megtévesztés gyanúja.­­ Eszerint a nyomozóhivatal megtévesztette volna a legfőbb ügyészt? - Úgy tűnik. A bizonyítékok ígéretében kérte ugyanis a legfőbb ügyész a mentelmi jogom felfüg­gesztését a parlamenttől. Aligha­nem szelektíven informálta őt a hi­vatal. Mára csak Bálla bejelentése maradt, amit éppen az általa felso­rakoztatott tanúk cáfoltak. - Ott van a másik, az emődi polgármester hasonló tartalmú bejelentése. - Ez koncepció volt, a Balla-ügy sikertelensége hozta elő az emődi ügyet. Itt sincsenek tanúk, se tárgyi bizonyítékok. - A harmadik, az államtitok­sértés gyanúja nem jutott nyomo­zásig - ekkor már a parlament nem adta ki az ön mentelmi jogát. - Fehér házi irodámban, ahol ezeket az iratokat találták, október óta nem jártam, a titkos iratokat pedig páncélszekrényben őrzöm odabent. Nem tudom, milyen ira­tokat foglaltak le a szobámban, és ki tette azokat oda. Érdekes, hogy februárban találták meg. - Miért lenne ön céltábla? - Én voltam a közbeszerzési bi­zottság elnöke. Mindenki azt hiszi, hogy a fél ország gazdasági ügyeit ismerem. Eddig hússzor fenyeget­tek meg ügyvédemen keresztül, hogy kinyírnak, ha beszélni merek. - És volna miről? - Ne kérdezzen ilyet. Ferenczi Krisztina Székely Zoltán Fotó: Szigeti Tamás Az ORTT szerint előítélet tapasztalható a közszolgálati műsorokban A diszkrimináció és az előítélet jelentős eleme a magyarországi közgon­dolkodásnak, noha az egyes kisebbségi csoportokkal kapcsolatosan en­nek mértéke és jellege igen eltérően mutatkozik meg az elektronikus saj­tóban - derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által készített, a kisebbségeket bemutató tévéműsorok elemzéséből. Locsmándi Andrea A médiahatóság műsorfigyelő és -elemző szolgálata által készített vizsgálat a 2000. április 1. és június 30. közötti időszakban céljául tűz­te ki, hogy a közszolgálati műso­rokban megkeresse a diszkrimina­tív elemeket. Az elemzés négy mű­sorfolyamra: az m 1 csatorna 112 cí­mű bűnügyi magazinjára, a Tv2 Forró Nyomon névre hallgató ok­nyomozó, az RTL Klub Fókusz és Akták, valamint a Kossuth adón jelentkező Vasárnapi Újság és a 16 Óra című rádió- és tévéműsorokra terjedt ki. A testület megállapítot­ta, hogy a kisebbségekkel szembe­ni nyílt előítélet vagy sugalmazás nem esetleges és elszigetelt jelen­ség, hanem időnként határozott stratégia vagy csak a műsorszer­kesztés felületességének eredmé­nye. Az elemzés szerint az m1-en jelentkező 112 című bűnügyi mű­sort a közéleti magazin jelleg és a rendőrségi tájékoztató, szolgáltató funkció nehézkes egyeztetési kí­sérlete jellemzi. A kisebbségekkel szemben nyíltan diszkriminatív ri­portot, beszámolót nem találtak, noha egyes megjegyzések rejtettek előítéletes beállítást. Nagyobb gondot jelent, hogy szerkesztéskor a kisebbségekkel összefüggő, szé­lesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó problémákat egyol­dalúan mutatják be. A Forró Nyomon stábja a ripor­tok többségében a hangulat alakí­tásának számtalan eszközét igen professzionálisan használja. Kifo­gásolható viszont, hogy a zenei alá­festések (például egy gettósodó városrész nyomorának bemutatá­sa idején cigány etnozene szólt, mi­közben a riport nem a romagettók­ról számolt be), a vágóképek, a pontosan elhelyezett narrációk a riportok többségében az értelme­zés érzelmi oldalát hangsúlyozzák. Illusztris eset, amikor a gyerekeit és feleségét meggyilkoló, a börtön­ből éppen csak kiszabadult férfi bí­rósági tárgyalásának képei alatt a narrátor a következőket mondta az életfogytig tartó börtönre ítélt férfiról: „Az esetleg még így is elő­fordulhat, hogy egy esetleges am­nesztia vagy közkegyelem követ­keztében a családirtó férfi megint Bírság két adónak Az RTL-t ötmillió, a Tv2-t nyolcmillió forintra bírságolta meg az ORTT. A médiahatóság indoklása szerint a közszolgála­ti műsorok tartalma nem felelt meg a követelményeknek, kiszabadul.” Ám ez a vélemény nemcsak téves, de a közkegyelem intézményének beállításával kap­csolatban is erősen sugalmazó. A riportok szerkesztését tekintve a legnagyobb problémát az érzelmi ráhatás manipulatív lehetősége és alaposságot nélkülöző használata jelenti. Nyílt diszkrimináció jelent meg viszont a Fókusz azon adásában, amelyben a riport egy olyan asszony kálváriáját mesélte el, aki­nek volt férje jordániai állampol­gár, és közös gyereküket a tavaszi szünetben, amikor a kislány nála volt hosszabb láthatáson, Jordá­niába vitte. A riport egyébként a Fókusz oknyomozásainak tipikus darabja, távolságtartásra szólít fel a nem magyar állampolgárokkal kötendő házasságokat illetően. A Vasárnapi Újság eltér az előző mű­soroktól, ennek oka, hogy sem el­fogulatlanságra, sem többoldalú­ságra nem törekszik, ám minden dologra egy irányba mutató vá­laszt nyújt, az „egyetlen igazságot” képviselve. A vizsgált 95 műsor­elemből előítéletes vagy sugalma­zó megjegyzés 14 esetben szere­pelt, ebből kettő a cigánysággal, egy Jehova tanúival, egy a betele­pülő idegenekkel, egy a nők szere­pével, míg kilenc a zsidósággal volt kapcsolatos. A 16 Órában, a rádió magazin­­műsorában nemcsak egy világné­zet közvetítésével lehet találkozni, hanem a politikai és társadalmi jel­legű kérdések vizsgálata esetében is több oldal véleménye hallható.

Next