Magyar Hírlap, 2001. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-24 / 120. szám
Az amerikai Variety méltató kritikát jelentetett meg Incze Ágnes filmjéről. Az I love Budapest hetek óta sikerrel fut a magyar mozikban. Tölgyesi Gábor A legtutibb barátnő tanácsára Anikó a fővárosba utazik szerencsét próbálni. Budapest felett az ég azonban nem felhőtlen. A korábban számos dokumentumfilmet forgató Incze Ágnes első játékfilmjében gondtalan aranyifjak és keményen dolgozó munkáslányok világa találkozik, amelyben mindennek a szenvedély a mozgatórugója. Az I love Budapest az idei szemle elsőfilmes-díjas alkotása, fotografálója. Pohárnok Gergely pedig a legjobb operatőr díját kapta. A főbb szerepekben Hámori Gabi, Kovács Martina, Csányi Sándor és Lengyel Tamás látható, a film zenéjét Yonderboi szerezte. A Variety méltató kritikát jelentetett meg az I love Budapestről. A neves amerikai filmszaklap ajánlására Incze Ágnes alkotása a Karlovy Vary-i fesztiválra kapott meghívást, s egyedüli magyar mozgóképként szerepel a Variety Critics Choice szekcióban. Az I love Budapest részt vesz az amerikai Main város mustráján is. „A film története egyszerű - mondta el Incze Ágnes -, ám ez korántsem véletlen. Az apró momentumokat ugyanis fontosabbnak tartom a bonyolult meseszövésnél. Amikor a hősnő lába a legcsábosabb pillanatban kalimpál, vagy mikor lakkozott körmén megcsillan a kolbászzsír, éppúgy fontos, mint a küzdelem, hogy a remélt boldogságot látványos külsőségek között megtalálja. Mindezek megkapó pillanatok, semmiképp sem volt célom, hogy gizdaként mutassam be a főhőst, inkább a nézők együttérzését akartam felkelteni. Valahol mindnyájan ugyanolyan esendők vagyunk, talán ugyanígy kapaszkodunk az életbe, keressük a szeretetet. Vágyakozunk, láttatjuk magunkat, holott azt se tudjuk, milyen anyagból gyúrtak bennünket. Törekszünk, ám valahol mindig elcsúszhatnak a dolgok.” Anikó alakját egy közértes lányról mintázta Incze Ágnes. A főhősnő természetesen álmodozóbb és törékenyebb a valóságos személynél. „Az eredeti Anikó nem volt ilyen érzékeny, s azóta már elnyelte a drogvilág - fűzi hozzá Incze Ágnes. - S bár sokat merítettem a valóságból, mind a négy főszereplő leginkább belőlem táplálkozik.” A főhős botladozik, ám a filmben könynyebben lelhet kiútra, mint a valóságban. Anikó „Boeingot előzve” repül a fellegekbe. A nézők azóta is többféleképp értelmezik a film befejezését, s vannak, akik a boldog vég iróniáját sejtik az utolsó képkockákból. „Az első pillantásra egyértelmű dolgokat szeretem meglepő módon kicsavarni - mondja a rendezőnő. - Annak idején a Petőfi-szobornál szervezett diáktüntetésnél sem a forradalmiságot láttam meg a résztvevőkben. A látszat, vagy az emlékek ellenére a rendszerváltás előtt a fiatalokat szerintem semmiféle forradalmiság nem hatotta át, semmivel sem voltak különbek az ezredforduló fiataljainál. Az I love Budapest szereplőinek sem az a legfőbb bajuk, hogy különösebb eszmék nélkül élnek. Ma legfeljebb csak a nyomulás erősebb, a felszín harsányabb, rikítóbbak a színek. S ha jobban megpiszkáljuk a felszínt, tulajdonképpen mindehhez ideológiát is találunk, amelyet reklámok és plakátok hirdetnek, s amelynek mindnyájan bedőlünk. A normális emberre is olykor óhatatlanul rátör a kényszer, hogy valakinek láttassa magát, milyen procedúrák alá vesse magát a tökéletes boldogság érdekében.” Incze Ágnes újabb filmterve akár ellenpontja is lehetne az I love Budapestnek. Anikó a korszerű világ vergődő alakja, Incze következő hősnője azonban már nem lesz divatos. A rendezőnő ugyanis most arra kíváncsi, hogy valaki ebben a világban idejétmúlt külsővel, időszerűtlen tulajdonságokkal - hogyan válthatja valóra álmait s érheti el céljait. Akár egy középkori lovag - vagy lovagnő. Az amerikai Variety méltatta az első filmes Incze Ágnes munkáját Egyszerű pesti mese fontos pillanatokkal Egyed Attila és Lengyel Tamás az I love Budapestben Fischer: a zenei életben még nem történt meg a rendszerváltás A Fesztiválzenekar költségvetése alig egyharmada a Nemzeti Filharmonikusok büdzséjének A változatlanul fennálló anyagi nehézségek ellenére a 2001-2002- es évadban is gazdag programot kínál közönségének a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ). Marséba Miklós, az együttest működtető alapítvány kuratóriumi elnöke szerint „Fischer Iván zenekara ma is Magyarország első számú kulturális nagykövete a világban”. Retkes Attila „A Fesztiválzenekarnál most rend és nyugalom uralkodik, konok, szisztematikus munka folyik, amelynek eredményeképpen a zenekar jobb, mint valaha” - mondta az új hangversenyévad terveit ismertető tájékoztatón Marschall Miklós, a BFZ Alapítvány kuratóriumi elnöke. Marschall úgy véli, a Fesztiválzenekar háromszor újította meg a magyar zenei életet: először 1982-ben, amikor Fischer Iván és Kocsis Zoltán - jórészt tehetséges fiatalokból - életre hívta az együttest; másodszor 1992-ben, amikor a fővárosi önkormányzattal kötött együttműködésnek köszönhetően állandó zenekarrá vált; harmadszor pedig tavaly, amikor alapítványi fenntartásba került. „Nemzetközi szinten is ritkaság, hogy egy zenekart - mely ráadásul a világ legjobbjai közé tartozik - egy »civil« testület, egy nem muzsikusokból álló, a zenekarért szabadidejében, lelkesedésből dolgozó kuratórium irányít” - nyilatkozott Marschall Miklós. Az elnök szerint bebizonyosodott, hogy az alapítványi forma működőképes, de az együttes hosszú távú, biztonságos működését csak a kormányzat, a főváros és a magánszféra összefogása biztosíthatja. Körner Tamás ügyvezető igazgatótól megtudtuk: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától az együttes 2001-ben összesen 70 millió forint támogatást kap - ebből 40 millió a központi költségvetést, 30 millió a miniszteri keretet terheli -, a fővárosi önkormányzat pedig idén az infláció mértékével növelte saját támogatását, amely így jelenleg 220 millió forint. A, íulkat saját bevételeit - turnék, lemezfelvételek, jegyeladás, magánszponzorok - mintegy 140-150 millióra tervezik, s így áll össze a 430-440 milliós büdzsé, amely alig egyharmada a Nemzeti Filharmonikusok idei költségvetési támogatásának. „Hatékony gazdálkodásunk miatt nekünk nem is lenne szükségünk ennyi pénzre, de a nyugodt, teljes értékű munkához 350-400 millió forint hiányzik” - mondta Körner Tamás. A Lyonban tartózkodó Fischer Iván zeneigazgató videóüzenetben, illetve telefonon üdvözölte a tájékoztató résztvevőit. Fischer szerint „a magyar zenei életben még mindig nem történt meg a rendszerváltás, a különböző hatóságok továbbra is ragaszkodnak az ötvenes években kialakult intézményrendszer fenntartásához.” A zeneigazgató úgy véli, a Fesztiválzenekar méltatlanul alacsony költségvetési támogatása nem politikai okokkal magyarázható, hanem azzal, hogy itthon a mindenkori kultuszminisztérium az úgynevezett nemzeti kulturális alapintézmények fenntartására koncentrál, pedig ilyen intézmények - mint a nyugati példák bizonyítják - egy modern társadalomban már régóta nem működnek. „Tűzön-vízen át küzdök a Fesztiválzenekarért, és csodálatos az a hűség, szeretet, ami a zenészekből és a közönségből árad” - fejezte be nyilatkozatát Fischer Iván. A Budapesti Fesztiválzenekar az új évadra négyféle bérletet kínál, amelyek közül újdonság a családoknak, gyerekeknek és nyugdíjasoknak szóló vasárnap délutáni koncertsorozat. Az együttes meghívására Budapestre érkezik többek között Cheryl Studer amerikai szoprán, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij orosz karmester, a dirigensek doyenje, a kilencvenéves Kurt Sanderling, valamint Thomas Zehetmair osztrák hegedűművész, Jin Belohlavek cseh karmester, Philippe Entremont és Jean-Yves Thibaudet francia zongoraművész. Fischer Iván a tavalyinál lényegesen több, összesen tíz alkalommal vezényli Budapesten az együttest. Folytatódnak a kakaókoncertek, a zenei ismeretterjesztő jellegű egyforintos koncertek és az együttes óbudai próbatermében megrendezésre kerülő kamarazenei hangversenyek. A 2001-2002-es évadban a Fesztiválzenekar többek között a Fla,mand fesztiválon, a luzerni fesztiválon, Tokióban és más japán nagyvárosokban, az amszterdami Concertlgebouw-ban, Madridban, Bécsben, Kölnben, Bonnban és Athénban lép színpadra. Tavaszi zsongás a magyar árverési piacon A magyar könyvárverési piac egyik jelentős szereplője, a Múzeum Antikvárium az idén tavasszal is rendez aukciót. Az idei mindenképpen jelentős, mivel az aXio Internetes Aukciósház segítségével az interneten is lehet majd licitálni a tételekre. A legértékesebb és legexkluzívabb leütésre kerülő tárgy a Hazai vadászatok és sport Magyarországon, amely 1857-ben Pesten jelent meg. Gróf Andrássy Manó díszműve nem „csupán” vadászkönyvnek készült, hanem egyúttal az ő és baráti köre büszke hitvallása a hazaszeretetről, demonstrációjuk a külvilág felé a honi viszonyokról, körülvezetve az olvasót hazánk legszebb tájain, a romantikus Alföldtől a vadregényes Kárpátokig. Az árverés május 24-én a CET- ben 16.30-kor kezdődik. Május 26- án ugyanott 16 órakor kerül megrendezésre az Antik Emma és Antik Bazár szervezésében egy kiállítással egybekötött textilárverés. Mindkét aukció nyomon követésére és licitálásra is lehetőség nyílik az interneten az aXio Internetes Aukciósház közreműködésével. VBK Könyv Vaskos Naplóján kívül a mögöttünk maradt bő évtizedben nem jelent meg könyv az 1992- ben meghalt Karinthy Ferenctől. Pedig ő aztán igazán azok közé tartozik, akik élmény- és valószerűen, könnyedén, áttetszően, emberközelien, többnyire humorosan, szórakoztatóan írtak. Egyszóval hiteles követője és képviselője volt a harmincas évektől kibontakozó, mondjuk Kosztolányi és Márai Sándor nevével fémjelezhető magyar realista prózának. Külön ajándék az intimitásokra vágyó olvasóknak, hogy igen gyakran emlékezett meg nevezetes családjáról. Nemcsak az átfogó filozófiai rendszer megvalósításáról álmodó s közben kicsinyes anyagi gondokkal küszködő zseniális apáról szóló történetei feledhetetlenek. Ugyanolyan otthonosak és jellemzőek Gábor testvéréről, a hasadt lelkű költőről vagy a (napjainkban küzdelmes színházvezető) Márton fiáról írott, rejtett érzelmi húrokat pengető, finoman poentírozott novellái is. Nem véletlen hát, hogy a kiadó értékteremtő Unikum sorozatába mindenekelőtt ezekből a karakteresen kellemes elbeszélésekből válogatott be néhány csúcsdarabot a Baracklekvár... című kötetet gondozó (s hozzá empatikus utószót készítő) Fráter Zoltán. A címadó históriában az irodalmi bohéméletet élő baráti kör egyetlen éjszaka fölfalja a jövőre gondoló, takarékos házinéni frissen főzött lekvárkészletét. A titkár, aki majdnem Karinthyék háza tája Karinthy Ferenc: Baracklekvár és más történetek K. u. K. Kiadó, 282 oldal rendbe hozza a család adósságoktól roskadozó pénzügyi mérlegét, aztán mégse szintén a már-már klasszikus karinthyádák sorát gyarapítja. Mindkét írás egyszersmind méltó a kortársak hasonló témájú, sajátos teljesítményeihez, legendáihoz. (Kosztolányi Dezsőre, Füst Milánra tessék gondolni.) Korábbi járatlanságunkhoz képest gazdaságilag kikupálódottabban, 2001 -ben olvasva új fénytörést kapnak egy szélhámoskodó anyai nagybácsi kistőkés-manipulációi. A remek fordulatok élvezetének minőségét megsokszorozza a mai keletű ráismerés öröme. Ami az író saját élettörténetének prózamozaikjait illeti, szerencsés kézzel emelte be a válogató a kötetbe a Ferencvárosi szívet. Ez a talán legmegfelelőbb magyar sportnovella olyan fantasztikus figurákat vonultat föl, mint a (féllábú) Halasy Olivér és Németh Jamesz, az elhivatottság tudatában és mámorában sistergő bajnokok mintaképei. Kevesebb emelkedettségre, nyugtalanabb „nosztalgiára” adnak okot azok az életképek, melyek a Rákosi- vagy a Kádár-kor prominens személyiségeit járják körül. A nagypolitikában öntörvényűen lébecoló Major Tamás minőségigénnyel párosuló furcsa gonoszságát mások későbbi könyveinél érvényesebben ábrázolja Karinthy, de Rákosi Mátyás és három írószövetségi funkcionárius beszélgetésének leírásából is csak úgy süt a fenyegetésekkel és hízelgésekkel aláfestett ideológiai parancsolgatás túlnyomásosan veszedelmes keszonatmoszférája... Ha rám bízták volna a válogatást, az író Italia mia és Staféta című köteteiből biztosan ide csatolom azt a pompázatos levélváltását Örkény Istvánnal, amely arról tanúskodik, hogy a politikai fenyegetettség ellen az önirónia és a szellemesség (meg a bármire elszánt derűs készenlét) a leghatásosabb prevenció. Miután az elmúlt évtizedekben jó néhány kritikát tettem közzé (kötetben is) a még élő Karinthy Ferencről, eléggé egyben látom életművét. A jelen gyűjteményt letéve azon gondolkodtam: vajon nem hiányzik-e belőle egy-két drámaibb színezetű, humorban kevésbé pácolt munkája (például a kétségtelenül jópofa „kétpercesei” rovására). Az 1976- ban keletkezett, kádervilág-leleplező Házszentelő (amiből filmet forgattak) valószínűleg terjedelmi okokból maradt ki az árnyékos korszak valóságának időszerű bírálatától sem visszariadó, rokonszenvesen elfogulatlan szerző érdemi bemutatásából. Iszlai Zoltán KULTÚRA 2001. május 24., csütörtök • MAGYAR HÍRLAP 11 VILLANÓFÉNYBEN Kényszerű szabadulás (MH) A Jelenkor Könyvkiadó gondozásában jelent meg Márton László Kényszerű szabadulás című regénye, melyet ma délután öt órakor mutatnak be a Libri könyvpalotában (Budapest, Rákóczi út 12.). A Kartigámról, a török fogolykisasszonyról szóló kézirat Buda visszafoglalásakor került elő egyetlen pillanatra. A regény egyik központi témája: ha a történet elveszett, akkor hol van? És hogyan alakul hősnőjének sorsa, aki a lapok közül - saját élettörténetéből - bukkan elő? Valahol a XVII. században a másik szálon báró Károlyi Sándor Szatmár és Bécs között járja tragikomikus kálváriáját: a nagy kérdés, hogy a török fogságból szabadult rab azonos-e rég elveszett testvérbátyjával? A kötetet Csordás Gábor kiadóvezető mutatja be. Szabadtéri színházi programajánló (MTI) Szegeden július 5-én Webber Evita című rockoperájával kezdődik az évad. José Cura argentin tenor énekét július 22-én élvezheti a publikum. Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára, valamint A fából faragott királyfi című balettje július 27- én, illetve 28-án szerepel műsoron. Az operában Polgár László és Komlósi Ildikó lép színpadra. A magyar millennium jegyében kerül színre a Szörényi Levente zenéjére épülő rockopera-trilógia, kétkét előadáson. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad operaajánlatai között. Weber A bűvös vadász című operája s Erkel Ferenc István című operája szerepel. Fókusz könyvlista TOP IQ________ Magyar szerzőktől Gróf Edelshelm Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 2. Európa Kiadó Gróf Edelshelm Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. Európa Kiadó Pedagógiai lexikon I—II—III. Keraban Kiadó A világ helyzete 2001 Föld Napja Alapítvány Klósz Gy.-Lugosi Lugos: Budapest 1900-2000 Vince Kiadó Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza 1912-1956.1. kötet Szabad Tér - Kossuth Kiadó Fejtő Ferec: Magyarság, zsidóság, história MTA Tört.-tud. Intézet Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon Osiris Kiadó Kopátsy Sándor: Kádár és kora C. E. T. Belvárosi Kiadó Friderikusz Sándor: Az én mozim Park Kiadó Külföldi szerzőktől Jean Sasson: A fátyol mögött Gabo Kiadó Jean Sasson: Királyi sivatag Gabo Kiadó Frank McCourt: De Magvető Kiadó Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései Európa Kiadó Jean Sasson: A hercegnő lányai Gabo Kiadó Helen Fielding: Bridget Jones naplója Európa Kiadó Marquis de Sade: Szodoma százhúsz napja Athenaeum Kiadó 2000 Rich Cohen: Kemény zsidók Ulpius-ház Kiadó Louis Sachar: Bradley, az osztály réme Animus Kiadó J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve ...........................................Animus Kiadó Huszár Tibor