Magyar Hírlap, 2001. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-02 / 152. szám
Alig maradt idő az euró elfogadtatására Zűrös félév elé néz a soros belga elnökség Kül- és belpolitikailag is nehéz időszakban veszi át az Európai Unió soros elnökségét ma Belgium, amely az uniót az év első felében irányító svédekkel szemben inkább az integráció mélyítése, mint a gyors bővítéssel járó szélesítés mellett elkötelezett. A macedón válság megoldása még messzinek tűnik, miközben az unió politikusi elitje és polgárai között egyre mélyülni látszik a szakadék. Rockenbauer Nóra Az unió soros elnöki tisztét júliustól ellátó Belgium hat legfontosabb feladatainak egyikeként nevezte csak meg a tagjelölt országokkal való tárgyalások folytatását. Belgium az európai közösség egyik alapító atyjaként mindig is az együttműködés elmélyítésének híve volt. Az unió fővárosának helyt adó kis ország a központi közösségi szervekben a hozzá hasonló kisebb államok érdekeinek védelmezősét látja, az egységes piacban pedig saját gazdasági lehetőségeinek megsokszorozódását. A liberálisok vezette szocialistákból és zöldekből álló kormány éppen ezért különös hangsúlyt kíván fektetni az európai szociális politika és nyugdíjrendszer reformjára, a menekült- és migrációs kérdésre, az adózásra és az euró bevezetésére. A menekült- és migrációs problémára a belgák szerint részben az új tagok felvétele is megoldást ad. A közös pénz megismertetésének és megjelenésének előkészítése óriási kihívás a belgák számára. 2002. január elsejétől ugyanis 12 európai országban váltja fel a nemzeti valutát az euró, és az embereknek mindössze két hónapjuk lesz arra, hogy összes pénzüket beváltsák az új valutára, és átállítsák életüket egy újfajta pénzügyi számításra. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint az uniós polgároknak egyelőre mindössze 61 százaléka tudja, hogy január elsejétől eltűnik a márka, a frank, a drachma, stb. Óriási logisztikai feladat lesz a szükséges készpénz biztonságos eljuttatása a kereskedőkhöz és a bankautomatákba is. A belgák szeretnék elérni, hogy a Y2K naphoz hasonlóan - mely a 2000-es év fordulóján a számítógéprendszerek összeomlásának rémképével fenyegetett minket - az E-Day, azaz az euró megjelenésének napján várható káosz is elmaradjon. Annál is inkább, mivel ahogy Guy Verhofstadt kormányfő így fogalmazott: „a közös valuta megjelenése alkalmas lehet arra, hogy Európa polgárai is jobban megértsék az integráció elmélyülésének, a közös európai gondolat megvalósulásának előnyeit” mindennapi életükben. Belgium szerint a szorosabb együttműködés egyik formája lehetne az európai adó bevezetése, melyről részletesen kívánnak tárgyalni az év végi laekeni csúcstalálkozón is. Az adózás európai szintű szabályozása azonban több tagállamot is rettegéssel tölt el. Az integráció mélyítését szolgálhatják a belga miniszterelnök által felvázolt intézményi reformok is: az intézmények demokratikus legitimitásának növelése érdekében például az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztása, vagy az Európai Parlament hatáskörének növelése. Ezek és az európai jövőkép széles körű társadalmi megvitatása a belga elnökség egyik legfontosabb célkitűzései. Verhofstadt reméli, hogy az év végi európai tanácsülésen messzebbre mutató döntéseket hozhatnak, mint az integráció időrendjének kijelölése. EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. július 2., hétfő • MAGYAR HÍRLAP • Mától dolgoznak az új ombudsmanok Kérdés, ki helyettesíti az adatvédelmi biztost? Takács: a háromfejű sárkány csak ugyanazt a lángot fújhatja Megállapodásra kívánnak jutni az ombudsmanok. Az adatvédelmi biztos posztja ugyanis nem maradhat ellátatlanul. A hivatal első emberének és helyettesének álláspontja eltér. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy véli, ő maga helyettesítheti a nem létező biztost. Takács Albert általános helyettes szerint ehhez hiányoznak a speciális hatósági jogosítványok. Ferenczi Krisztina Az állampolgári jogok ma hivatalba lépő országgyűlési biztosa és helyettese álláspontja eltér abban, hogy helyettesíthető-e az adatvédelmi biztos, akinek széke Majtényi László mandátumának lejártával mától üres. Lenkovics Barnabás álláspontja szerint az adatvédelmi biztos feladatait magához vonhatja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Takács Albert viszont úgy véli: a helyettesítés intézménye valamely biztos akadályoztatásakor léphet életbe, ám a betöltetlen poszt esetében erről nem lehet szó. (MH, 2001.06.28). Takács Albert lapunknak tegnap azzal indokolta álláspontját, hogy az adatvédelmi törvényben megfogalmazott hatósági jogokat csak az adatvédelmi biztos gyakorolhatja - ezekre nem vonatkozik a helyettesítés. Ilyenek például a titokminősítéssel kapcsolatos jogosítványok, amelyek nem vonhatóak el az információs szabadság speciális ombudsmanjától, az adatvédelmi biztostól. A helyettes elmondta: amennyiben ilyen ügyből közigazgatási per támadna, furcsa lenne, ha a bíróság éppen a törvényesség őre, a hivatal jogsértését mondhatná ki. Takács bízik a megegyezésben, amelynek megítélése szerint muszáj létrejönnie, mert mint mondotta „a háromfejű sárkány csak ugyanazt a lángot fújhatja”. Mint ismeretes, Kaltenbach Jenőt, a nemzeti, etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosát újraválasztotta a parlament. Lenkovics Barnabást tegnap nem értük el telefonon. Majtényi széke azért maradt üres, mert a köztársasági elnök által jelölt Maczonkai Mihály nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Mádl Ferenc köztársasági elnök nem tudja, miért szavazták le jelöltjét, aki - egy nyilatkozata szerint „komoly személyisége a magyar jogtudománynak, nemzetközi elismertségnek örvend, és vitathatatlan a társadalmi problémák iránti érzékenysége”. „Nem tudok semmit Maczonkairól, pedig 1976 óta mozgok a jogtudomány területén. Eddig nem találkoztam publikációjával - mondta az állam- és jogtudomány doktora, Halmai Gábor a Magyar Hírlapnak. Az adatvédelem terén vagy elméleti vagy gyakorlati jártassággal kell rendelkeznie a jelöltnek a törvény szerint. Mivel ez hiányzott, ezért következett be a politikai és szakmai, vagyis a kettős kudarc”- tette hozzá. Mádl Ferenc a választás után úgy nyilatkozott: harminc napon belül kell új személyre javaslatot tennie (ez július 19-én jár le - a szerk.). A törvény azonban arról nem rendelkezik, hogy szavazni mikor kell a jelöltről. Megítélése szerint erre az őszi parlamenti ülésszakon, szeptemberben kerülhet sor. Budapest időpontra vár Folytatás az 1. oldalról Magyar diplomáciai források szerint most Románián a sor, hogy időpontot és helyszínt javasoljon az államtitkári szinten vezetett vegyes bizottság összehívására. Romániában pozitívan reagáltak a levélre, amelyet a román külügyminiszternek még a törvény elfogadása előtt Budapestre küldött üzenetére adott válaszként értelmeznek. Mircea Geoana román külügyminiszter leszögezte: azt szerették volna, ha Martonyi levelét még a státustörvény elfogadása előtt kézhez kapják, „de jó, hogy most is megkaptuk”. Pozitív elemként értékelte azt, hogy a következő időszakban összehívják a román-magyar kormányközi vegyes bizottságot. A státustörvényről szólt Ion Iliescu elnök is a Crans Montana-i gazdasági fórumon tartott sajtóértekezletén. Szerinte az EU státustörvény iránti toleráns magatartására az lehetne a magyarázat, hogy a nemzetközi közvéleményben eltorzult kép alakult ki Erdélyről. „Az a felfogás él, hogy Erdély többségi magyar lakosságú terület, Romániának 22,5 millió lakosa van, amiből 1,6-1,7 millió a magyar. Ez a legnagyobb nemzeti kisebbség, de nem több” - fejtette ki. Erdély népességét, történelmi területeivel, a Bánsággal együtt 9 millióra becsülte, hozzátéve, ebből mindössze egymillió 200 ezer a magyar, „hiszen csupán Bukarestben mintegy 300 ezer magyar él. Budapest után Bukarest a világ második legnagyobb magyar városa” - jelentette ki. Az 1990 utáni választások eredményei szerint azonban a román fővárosban legfeljebb 20- 30 ezer magyar ajkú él. ÚM-BT Ötezer állig felfegyverzett rohamrendőr vigyáz a rendre Salzburgban a Világgazdasági Fórumom Korrupciómentes jelölteket szeretne az EU Rendkívüli biztonsági intézkedések, de csak egy néhány száz fős csoport kődobálása közepette kezdődött meg vasárnap a Világgazdasági Fórum háromnapos tanácskozása Salzburgban. Az első napon az Európai Unió bővítése és az unión kívüli országokkal való kapcsolat volt a téma. A „schengeni” határ játékszabályainak felfüggesztése már pénteken megbénította az osztrák határátkelőhelyek forgalmát. A rendkívül szigorú ellenőrzésekkel a határőrség a Világgazdasági Fórum elleni tüntetésre rombolási szándékkal érkezőket kívánta kiszűrni. Vasárnapig mintegy 50 személyt fordítottak vissza a határokon, és Salzburgban 5000 rendőr várta az elkordonozott belváros felé tartó tüntetőket, ahol 44 országból 660 politikust és üzletembert várnak a tanácskozásra, melynek témái között szerepelnek az EU bővítése, a verseny szabályozása, a migráció, a szociális szerződések, az európai versenyképesség, a munkaerőpiac, a nyugdíjreform, a szellemi tulajdon, az európai szilíciumvölgy realitása és a biotechnológia kérdései. Vasárnap elsőként a bővítés és a kelet-európai országok kapcsolatairól tárgyaltak a régió több állam- és kormányfőjének, illetve minisztereinek részvételével. Magyarországot az MTI szerint Demszky Gábor főpolgármester és Cséfalvay Zoltán helyettes államtitkár képviselte. (Érdekesség: jelen van Zoran Djindjic, Szerbia kormányfője, de Vojislav Kostunica elnök szombaton lemondta ausztriai útját.) Az unió bővítési biztosa, Günter Verheugen arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogállamiság és a korrupció elleni harc terén a jelölteknek még súlyos problémái vannak. Eközben néhány száz feketébe öltözött és maszkot viselő tüntető köveket dobálva megpróbálta egy helyen áttörni a kordont és bejutni a városba, de a rendőrök gumibotokkal visszaverték őket. Szombaton egyébként rendbontás nélkül lezajlott a civil szervezetek által a Másik globalizáció címmel megtartott ellenkonferencia, ahol a résztvevők támogatásukról biztosították az unió bővítését, de a folyamat demokratizációját követelték a „bürokratikus őrület, a tengernyi szabályozás” helyett. Ma a fórum vezetői is leülnek vitatkozni a civil szervezetek vezetőivel. • RN Összeütköztek a globalizációt ellenző tüntetők a rendőrökkel Salzburgban, de a kordonon nem jutottak át. Öt rendőr megsebesült, egyikük súlyosan. Számos tüntetőt letartóztattak Fotó: Reuters Michael Leckel Tizenhatezer ember kerül ki a köztisztviselők közül Magasabb jövedelem, kötelező vagyonnyilatkozat Sem jobban, sem rosszabbul nem jár az a közel tizenhatezer hivatali ügykezelő és technikai alkalmazott, akik július elsejével kikerültek a köztisztviselői törvény hatálya alól. Bár az ügykezelők gyakran azonos munkát végeznek a köztisztviselőkkel, a közigazgatási reform áldásaiból nem részesülhetnek: fizetésük és ruhapénzük nem emelkedik, nem kapnak rekreációs szabadságot és 35 éves jubileumi jutalmat sem. Joób Sándor Jelentős különbségek állnak elő az állami hivatalokban dolgozó, gyakran közel azonos munkát végző alkalmazottak helyzetében, miután tegnap hatályba lépett a módosított köztisztviselői törvény. Bár a jogszabály július 1-jétől magasabb fizetést és jelentős kedvezményeket garantál a köztisztviselőknek, a törvény közel 16 ezer ügykezelőt és technikai alkalmazottat „kiemel” a törvény hatálya alól. Ez a kör sem jobban, sem rosszabbul nem jár, korábbi kedvezményeit megtarthatja, ám fizetése - legalábbis ebben az évben - nem emelkedik. Ezek az emberek a köztisztviselőkkel ellentétben nem számíthatnak a harmincöt szolgálatban töltött év után járó jubileumi jutalomra, nem kapnak rekreációs szabadságot, és 2002. január elsejétől a ruhapénzüket sem emelik. Megváltozik az ügykezelők és technikai alkalmazottak jogi helyzete is, hiszen a jövőben a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják őket. Számukra egyedül az hozhat kedvezőbb feltételeket, ha kollektív szerződést kötnek a munkaadójukkal. Még érdekesebb azonban, hogyha valakit július elseje után vesznek fel egy minisztériumhoz vagy önkormányzathoz iktatónak, informatikusnak, sofőrnek, karbantartónak, az a már korábban ott dolgozó kisegítő személyzet kedvezményeire sem jogosult automatikusan, legfeljebb megszerezheti ezeket a jogokat. Sem szakmai, sem költségvetési indokai nincsenek a „kiszervezésnek” - jelentette ki lapunk kérdésére Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. A változtatás egyik legfőbb érve a közigazgatás takarékosabb működése volt, félő azonban - jegyezte meg Fehér József, hogy az új feltételek mellett csak magas piaci fizetéssel lehet például informatikusokat a köz szolgálatába csábítani. A Belügyminisztériumnál közel 550 embert érint a „kiszervezés” - közölte Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének vezetője.Mostantól előfordulhat, hogy ugyanabban az irodában négy különböző jogviszony szerint foglalkoztatott ember ül egymás mellett, és végez közel azonos munkát. Új törvény július elsejétől Tegnap lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása, amely 2003-ig két lépcsőben, összesen 65-67 százalékkal növeli a hivatalokban dolgozók reálkeresetét, az emelés közel kétharmadát még ebben az évben kifizetik. Nő a ruhapénz és az idegen nyelvtudásért járó pótlék összege, támogatják a szakmai továbbképzést, munkaszünetet rendelnek el a köztisztviselők napján, és a jegyzőknek kiemelt státust biztosítanak. A jogszabály kiemelt illetményt határoz meg a háromszáz fős főtisztviselői karnak. A korrupció kiküszöbölésére minden köztisztviselőnek és családtagjának vagyonnyilatkozatot kell tennie. Váratlanul menesztették a Malév vezérigazgatóját Folytatás az 1. oldalról A tulajdonost képviselő ÁPV Rt. éppen az elmúlt héten fogadta el a Malév tőkehelyzetének rendezésére kidolgozott előterjesztést - ez kerül a közeljövőben a kormányülés elé. Antal Erzsébet az elmúlt hónapokban személyesen is komoly erőfeszítéseket tett a cég stabilizálására. A kormány által jóváhagyott terv elsődleges célja a bevételek növelése és a költségek csökkentése volt. A légi irányítók sztrájkját követően a munkavállalókkal megállapodtak a leépítések menetében és elérték, hogy a malévesek elfogadják a kétéves bérbefagyasztást. Megszüntették a veszteséges - pekingi és bangkoki - járatokat, és új európai járatok indítását ígérték. (A manchesteri járat éppen tegnap indult el.) Végső stádiumába értek azok a korábban félbehagyott partnerkereső tárgyalások, amelyek célja a nagy légitársaságok alkotta szövetségi rendszerhez való csatlakozás. A most távozásra kényszerített vezérigazgató az idézett interjúban a géppark további korszerűsítését és gépvásárlást helyezett kilátásba, és a szolgáltatások fejlesztése mellett állt ki. Utódjáról várhatóan a Malév mai igazgatósági ülésén döntenek.