Magyar Hírlap, 2001. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

Alig maradt idő az euró elfogadtatására Zűrös félév elé néz a soros belga elnökség Kül- és belpolitikailag is nehéz idő­szakban veszi át az Európai Unió soros elnökségét ma Belgium, amely az uniót az év első felében irányító svédekkel szemben in­kább az integráció mélyítése, mint a gyors bővítéssel járó szélesítés mellett elkötelezett. A macedón válság megoldása még messzinek tűnik, miközben az unió politiku­si elitje és polgárai között egyre mélyülni látszik a szakadék. Rockenbauer Nóra Az unió soros elnöki tisztét jú­liustól ellátó Belgium hat legfon­tosabb feladatainak egyikeként nevezte csak meg a tag­jelölt országokkal való tárgyalások folytatását. Belgium az európai közösség egyik alapító atyjaként mindig is az együttműködés elmélyí­tésének híve volt. Az unió fővárosának helyt adó kis ország a közpon­ti közösségi szervekben a hozzá hasonló kisebb államok érde­keinek védelmezősét látja, az egységes piacban pedig saját gaz­dasági lehetőségeinek megsok­szorozódását. A liberálisok ve­zette szocialistákból és zöldekből álló kormány éppen ezért külö­nös hangsúlyt kíván fektetni az európai szociális politika és nyug­díjrendszer reformjára, a mene­kült- és migrációs kérdésre, az adózásra és az euró bevezetésére. A menekült- és migrációs problé­mára a belgák szerint részben az új tagok felvétele is megoldást ad. A közös pénz megismertetésé­nek és megjelenésének előkészí­tése óriási kihívás a belgák számá­ra. 2002. január elsejétől ugyanis 12 európai országban váltja fel a nemzeti valutát az euró, és az em­bereknek mindössze két hónap­juk lesz arra, hogy összes pénzü­ket beváltsák az új valutára, és átállítsák életüket egy újfajta pénzügyi számításra. A legfrissebb közvéleményku­tatások szerint az uniós polgárok­nak egyelőre mindössze 61 százalé­ka tudja, hogy január elsejétől eltű­nik a márka, a frank, a drachma, stb. Óriási logisztikai feladat lesz a szükséges készpénz biztonságos eljuttatása a kereskedőkhöz és a bankautomatákba is. A belgák sze­retnék elérni, hogy a Y2K naphoz hasonlóan - mely a 2000-es év fordulóján a számítógéprendsze­rek összeomlásának rémképével fenyegetett minket - az E-Day, azaz az euró megjelenésének nap­ján várható káosz is elmaradjon. Annál is inkább, mivel ahogy Guy Verhofstadt kormányfő így fogalma­zott: „a közös valuta meg­jelenése alkalmas lehet arra, hogy Európa polgá­rai is jobban megértsék az integráció elmélyülésé­nek, a közös európai gon­dolat megvalósulásának előnyeit” mindennapi életükben. Belgium szerint a szorosabb együttműködés egyik formája le­hetne az európai adó bevezetése, melyről részletesen kívánnak tár­gyalni az év végi laekeni csúcstalál­kozón is. Az adózás európai szintű szabályozása azonban több tagálla­mot is rettegéssel tölt el. Az integ­ráció mélyítését szolgálhatják a belga miniszterelnök által felvázolt intézményi reformok is: az intéz­mények demokratikus legitimitá­sának növelése érdekében például az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztása, vagy az Európai Parlament hatáskörének növelése. Ezek és az európai jövő­kép széles körű társadalmi megvi­tatása a belga elnökség egyik leg­fontosabb célkitűzései. Verhof­stadt reméli, hogy az év végi euró­pai tanácsülésen messzebbre mu­tató döntéseket hozhatnak, mint az integráció időrendjének kijelölése. EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. július 2., hétfő • MAGYAR HÍRLAP • Mától dolgoznak az új ombudsmanok Kérdés, ki helyettesíti az adatvédelmi biztost?­­ Takács: a háromfejű sárkány csak ugyanazt a lángot fújhatja Megállapodásra kívánnak jutni az ombudsmanok. Az adatvédelmi biztos posztja ugyanis nem maradhat ellátatlanul. A hivatal első em­berének és helyettesének álláspontja eltér. Lenkovics Barnabás, az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy véli, ő maga helyettesíthe­ti a nem létező biztost. Takács Albert általános helyettes szerint ehhez hiányoznak a speciális hatósági jogosítványok. Ferenczi Krisztina Az állampolgári jogok ma hiva­talba lépő országgyűlési biztosa és helyettese álláspontja eltér ab­ban, hogy helyettesíthető-e az adatvédelmi biztos, akinek széke Majtényi László mandátumának lejártával mától üres. Lenkovics Barnabás álláspontja szerint az adatvédelmi biztos feladatait ma­gához vonhatja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Ta­kács Albert viszont úgy véli: a he­lyettesítés intézménye valamely biztos akadályoztatásakor léphet életbe, ám a betöltetlen poszt esetében erről nem lehet szó. (MH, 2001.06.28). Takács Albert lapunknak teg­nap azzal indokolta álláspontját, hogy az adatvédelmi törvényben megfogalmazott hatósági jogokat csak az adatvédelmi biztos gyako­rolhatja - ezekre nem vonatkozik a helyettesítés. Ilyenek például a titokminősítéssel kapcsolatos jo­gosítványok, amelyek nem von­hatóak el az információs szabad­ság speciális ombudsmanjától, az adatvédelmi biztostól. A helyettes elmondta: amennyiben ilyen ügy­ből közigazgatási per támadna, furcsa lenne, ha a bíróság éppen a törvényesség őre, a hivatal jogsér­tését mondhatná ki. Takács bízik a megegyezésben, amelynek megítélése szerint mu­száj létrejönnie, mert mint mon­dotta „a háromfejű sárkány csak ugyanazt a lángot fújhatja”. Mint ismeretes, Kaltenbach Jenőt, a nemzeti, etnikai és kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosát újravá­lasztotta a parlament. Lenkovics Barnabást tegnap nem értük el telefonon. Majtényi széke azért maradt üres, mert a köztársasági elnök ál­tal jelölt Maczonkai Mihály nem kapta meg a szükséges számú sza­vazatot. Mádl Ferenc köztársasági elnök nem tudja, miért szavazták le jelöltjét, aki - egy nyilatkozata szerint­­ „komoly személyisége a magyar jogtudománynak, nem­zetközi elismertségnek örvend, és vitathatatlan a társadalmi problé­mák iránti érzékenysége”. „Nem tudok semmit Maczonkairól, pe­dig 1976 óta mozgok a jogtudo­mány területén. Eddig nem talál­koztam publikációjával - mondta az állam- és jogtudomány dokto­ra, Halmai Gábor a Magyar Hír­lapnak. Az adatvédelem terén vagy elméleti vagy gyakorlati jár­tassággal kell rendelkeznie a je­löltnek a törvény szerint. Mivel ez hiányzott, ezért következett be a politikai és szakmai, vagyis a ket­tős kudarc”- tette hozzá. Mádl Ferenc a választás után úgy nyilatkozott: harminc napon belül kell új személyre javaslatot tennie (ez július 19-én jár le - a szerk.). A törvény azonban arról nem rendelkezik, hogy szavazni mikor kell a jelöltről. Megítélése szerint erre az őszi parlamenti ülésszakon, szeptemberben kerül­het sor. Budapest időpontra vár Folytatás az 1. oldalról Magyar diplomáciai források sze­rint most Románián a sor, hogy időpontot és helyszínt javasoljon az államtitkári szinten vezetett ve­gyes bizottság összehívására. Ro­mániában pozitívan reagáltak a le­vélre, amelyet a román külügymi­niszternek még a törvény elfoga­dása előtt Budapestre küldött üze­netére adott válaszként értelmez­nek. Mircea Geoana román kül­ügyminiszter leszögezte: azt sze­rették volna, ha Martonyi levelét még a státustörvény elfogadása előtt kézhez kapják, „de jó, hogy most is megkaptuk”. Pozitív elem­ként értékelte azt, hogy a követke­ző időszakban összehívják a ro­mán-magyar kormányközi vegyes bizottságot. A státustörvényről szólt Ion Iliescu elnök is a Crans Montana-i gazdasági fórumon tartott sajtóér­tekezletén. Szerinte az EU státus­törvény iránti toleráns magatartá­sára az lehetne a magyarázat, hogy a nemzetközi közvéleményben el­torzult kép alakult ki Erdélyről. „Az a felfogás él, hogy Erdély többségi magyar lakosságú terület, Romániának 22,5 millió lakosa van, amiből 1,6-1,­7 millió a magyar. Ez a legnagyobb nemzeti kisebb­ség, de nem több” - fejtette ki. Er­dély népességét, történelmi terüle­teivel, a Bánsággal együtt 9 mil­lióra becsülte, hozzátéve, ebből mindössze egymillió 200 ezer a ma­gyar, „hiszen csupán Bukarestben mintegy 300 ezer magyar él. Buda­pest után Bukarest a világ második legnagyobb magyar városa” - je­lentette ki. Az 1990 utáni válasz­tások eredményei szerint azonban a román fővárosban legfeljebb 20- 30 ezer magyar ajkú él. ÚM-BT Ötezer állig felfegyverzett rohamrendőr vigyáz a rendre Salzburgban a Világgazdasági Fórumom Korrupciómentes jelölteket szeretne az EU Rendkívüli biztonsági intézkedések, de csak egy néhány száz fős csoport kődobálása közepette kezdődött meg vasárnap a Világgazdasági Fórum háromnapos tanácskozása Salzburgban. Az első napon az Európai Unió bővítése és az unión kívüli országokkal való kapcsolat volt a téma. A „schengeni” határ játékszabá­lyainak felfüggesztése már pénte­ken megbénította az osztrák határ­­átkelőhelyek forgalmát. A rendkí­vül szigorú ellenőrzésekkel a ha­tárőrség a Világgazdasági Fórum elleni tüntetésre rombolási szán­dékkal érkezőket kívánta kiszűrni. Vasárnapig mintegy 50 személyt fordítottak vissza a határokon, és Salzburgban 5000 rendőr várta az elkordonozott belváros felé tartó tüntetőket, ahol 44 országból 660 politikust és üzletembert várnak a tanácskozásra, melynek témái kö­zött szerepelnek az EU bővítése, a verseny szabályozása, a migráció, a szociális szerződések, az európai versenyképesség, a munkaerőpiac, a nyugdíjreform, a szellemi tulaj­don, az európai szilíciumvölgy reali­tása és a biotechnológia kérdései. Vasárnap elsőként a bővítés és a kelet-európai országok kapcso­latairól tárgyaltak a régió több állam- és kormányfőjének, illet­ve minisztereinek részvételével. Magyarországot az MTI szerint Demszky Gábor főpolgármester és Cséfalvay Zoltán helyettes államtitkár képviselte. (Érdekes­ség: jelen van Zoran Djindjic, Szerbia kormányfője, de Vojislav Kostunica elnök szombaton le­mondta ausztriai útját.) Az unió bővítési biztosa, Günter Verheugen arra hívta fel a figyel­met, hogy a jogállamiság és a kor­rupció elleni harc terén a jelöltek­nek még súlyos problémái vannak. Eközben néhány száz feketébe öltözött és maszkot viselő tüntető köveket dobálva megpróbálta egy helyen áttörni a kordont és bejut­ni a városba, de a rendőrök gumi­botokkal visszaverték őket. Szombaton egyébként rend­bontás nélkül lezajlott a civil szer­vezetek által a Másik globalizáció címmel megtartott ellenkonferen­cia, ahol a résztvevők támogatá­sukról biztosították az unió bőví­tését, de a folyamat demokratizá­­cióját követelték a „bürokratikus őrület, a tengernyi szabályozás” helyett. Ma a fórum vezetői is leül­nek vitatkozni a civil szervezetek vezetőivel. • RN Összeütköztek a globalizációt ellenző­ tüntetők a rendőrökkel Salzburgban, de a kordonon nem jutottak át. Öt rendőr megsebesült, egyikük súlyosan. Számos tüntetőt letartóztattak Fotó: Reuters­­ Michael Leckel Tizenhatezer ember kerül ki a köztisztviselők közül Magasabb jövedelem, kötelező vagyonnyilatkozat Sem jobban, sem rosszabbul nem jár az a közel tizenhatezer hivata­li ügykezelő és technikai alkalma­zott, akik július elsejével kikerül­tek a köztisztviselői törvény hatá­lya alól. Bár az ügykezelők gyak­ran azonos munkát végeznek a köztisztviselőkkel, a közigazgatá­si reform áldásaiból nem része­sülhetnek: fizetésük és ruhapén­zük nem emelkedik, nem kapnak rekreációs szabadságot és 35 éves jubileumi jutalmat sem. Joób Sándor Jelentős különbségek állnak elő az állami hivatalokban dolgozó, gyakran közel azonos munkát végző alkalmazottak helyzetében, miután tegnap hatályba lépett a módosított köztisztviselői tör­vény. Bár a jogszabály július 1-jé­­től magasabb fizetést és jelentős kedvezményeket garantál a köz­­tisztviselőknek, a törvény közel 16 ezer ügykezelőt és technikai alkal­mazottat „kiemel” a törvény hatá­lya alól. Ez a kör sem jobban, sem rosszabbul nem jár, korábbi ked­vezményeit megtarthatja, ám fize­tése - legalábbis ebben az évben - nem emelkedik. Ezek az embe­rek a köztisztviselőkkel ellentét­ben nem számíthatnak a harminc­öt szolgálatban töltött év után járó jubileumi jutalomra, nem kapnak rekreációs szabadságot, és 2002. január elsejétől a ruhapénzüket sem emelik. Megváltozik az ügykezelők és technikai alkalmazottak jogi hely­zete is, hiszen a jövőben a munka törvénykönyve szerint foglalkoz­tatják őket. Számukra egyedül az hozhat kedvezőbb feltételeket, ha kollektív szerződést kötnek a munkaadójukkal. Még érdekesebb azonban, hogyha valakit július elseje után vesznek fel egy minisztériumhoz vagy önkormányzathoz iktató­nak, informatikusnak, sofőrnek, karbantartónak, az a már koráb­ban ott dolgozó kisegítő személy­zet kedvezményeire sem jogosult automatikusan, legfeljebb meg­szerezheti ezeket a jogokat. Sem szakmai, sem költségve­tési indokai nincsenek a „ki­szervezésnek” - jelentette ki la­punk kérdésére Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közal­kalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. A változta­tás egyik legfőbb érve a közigaz­gatás takarékosabb működése volt, félő azonban - jegyezte meg Fehér József, hogy az új feltételek mellett csak magas piaci fizetéssel lehet például informatikusokat a köz szolgálatába csábítani. A Belügyminisztériumnál kö­zel 550 embert érint a „kiszerve­zés” - közölte Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dol­gozók Szakszervezetének vezető­je.­­Mostantól előfordulhat, hogy ugyanabban az irodában négy különböző jogviszony szerint fog­lalkoztatott ember ül egymás mellett, és végez közel azonos munkát. Új törvény július elsejétől Tegnap lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítá­sa, amely 2003-ig két lépcsőben, összesen 65-67 százalékkal növeli a hivata­lokban dolgozók reálkeresetét, az emelés közel kétharmadát még ebben az évben kifizetik. Nő a ruhapénz és az idegen nyelvtudásért járó pótlék össze­ge, támogatják a szakmai továbbképzést, munkaszünetet rendelnek el a köz­­tisztviselők napján, és a jegyzőknek kiemelt státust biztosítanak. A jogsza­bály kiemelt illetményt határoz meg a háromszáz fős főtisztviselői karnak. A korrupció kiküszöbölésére minden köztisztviselőnek és családtagjának vagyonnyilatkozatot kell tennie. Váratlanul menesztették a Malév vezérigazgatóját Folytatás az 1. oldalról A tulajdonost képviselő ÁPV Rt. éppen az elmúlt héten fogadta el a Malév tőkehelyzetének rende­zésére kidolgozott előterjesztést - ez kerül a közeljövőben a kor­mányülés elé. Antal Erzsébet az elmúlt hó­napokban személyesen is ko­moly erőfeszítéseket tett a cég stabilizálására. A kormány által jóváhagyott terv elsődleges célja a bevételek növelése és a költ­ségek csökkentése volt. A légi irányítók sztrájkját követően a munkavállalókkal megállapod­tak a leépítések menetében és elérték, hogy a malévesek elfo­gadják a kétéves bérbefagyasz­­tást. Megszüntették a vesztesé­ges - pekingi és bangkoki - jára­tokat, és új európai járatok indí­tását ígérték. (A manchesteri já­rat éppen tegnap indult el.) Végső stádiumába értek azok a korábban félbehagyott partnerke­reső tárgyalások, amelyek célja a nagy légitársaságok alkotta szö­vetségi rendszerhez való csatlako­zás. A most távozásra kényszerí­­tett vezérigazgató az idézett inter­júban a géppark további korszerű­sítését és gépvásárlást helyezett kilátásba, és a szolgáltatások fej­lesztése mellett állt ki. Utódjáról várhatóan a Malév mai igazgató­­sági ülésén döntenek.

Next