Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-14 / 189. szám
4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. augusztus 14., kedd BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Székely Zoltánt tanúként hallgatják meg (MTI) A Pest megyei Főügyészség ma tanúként hallgatja meg a házi őrizetben lévő Székely Zoltánt, a szigetszentmiklósi környezetszennyezési üggyel kapcsolatban, amelynek nyomozását a napokban szüntette meg a rendőrség - közölte Futó Barnabás, a politikus ügyvédje hétfőn az MTI-vel. Kifejtette: a múlt héten nyújtottak be panaszt a Pest megyei Rendőr-főkapitányságnak a szigetszentmiklósi környezetszennyezési üggyel kapcsolatban hozott, nyomozást megszüntető határozata ellen. Az ügyvéd megjegyezte: a feljelentést ismeretlen tettes ellen még januárban tette az előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben lévő Székely Zoltán egykori kisgazda, jelenleg független országgyűlési képviselő. Ennek nyomán a Pest megyei Főügyészség márciusban nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen Futó Barnabás hozzátette: Székely Zoltán feljelentése szerint a szigetszentmiklósi csatornaberuházás során körülbelül 5-6 ezer tonna feltört aszfalttörmeléket helyeztek el a szennyvíztisztítóban. Az ügyvéd említést tett arról is, hogy a nyomozás során vizsgálták a munkálatokat végző Pest megyei Víz- és Csatornamű Kft.-t, vagyis Bálla Dániel cégét, Székely Zoltánt Bálla Dániel közreműködésével érték tetten még tavaly ősszel egy nagyobb pénzösszeg átvételekor. Rogán elszólta magát (MH) Természetesen az ártatlanság vélelméből indulok ki én is, múlt heti nyilatkozatom elszólás volt - mondta lapunknak Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezető-helyettese a múlt héten az Inforádiónak azt mondta: „...mindaddig, amíg esetleges ártatlansága be nem bizonyosodik, addig Szabadi Béla volt politikai államtitkár és volt kisgazda országgyűlési képviselő előzetes letartóztatásban van.A MIÉP-ügyben a héten dönt az ügyészség (MH) A Központi Ügyészségi Nyomozó Hhivatal a hét végéig dönt arról, elrendeli vagy megtagadja-e a nyomozást Bognár László, a MIÉP alelnökének a Fradi eladását követő kijelentései miatt. Az eljárást két magánszemély és nyolc zsidó szervezet kezdeményezte közösség elleni izgatás, uszítás bűntette miatt. A nyomozó hivatal augusztus 2-án bizonyításkiegészítést rendelt el, a tájékoztatás szerint szeretné megismerni a MIÉP-es képviselő sajtótájékoztatójáról készült hangfelvétel teljes és hiteles szövegét. A határidő 18-án jár le. Keller László feljelentése nyomán is intézkedés várható. A szocialista képviselő az M3- as autópálya építésével öszszefüggő esetleges visszaélés miatt tett feljelentést - a Legfőbb Ügyészség szintén a hét végére ígért ezzel kapcsolatban információt. Egy másik ügyben egyelőre azt vizsgálják: melyik ügyészi fórum járhat el a MiG-gépek felújításával öszszefüggésben feltételezett korrupció miatt. Három százalék az MSZP előnye (MH) A pártot választó biztos szavazók körében továbbra is az MSZP vezet (43%) a Fidesz- MPP (40%) előtt. Az egy hónappal korábbihoz képest viszont a felnőtt lakosság körében a fiatal demokratákra szavazók tábora egy, az MSZP-é két százalékkal csökkent. A Magyar Gallup Intézet internetes honlapján (www.gallup.hu) olvasható legújabb felmérés alapján ebben a mutatóban a Fideszre 25, a szocialistákra 24 százalék jut. Rendkívüli érdektelenség a T. Házban Folytatás az 1. oldalról Válaszában Fónagy János közlekedési miniszter kijelentette: a kormány arra kapott felhatalmazást, hogy elvégezze, amit az előző kabinet nem tett meg. Bánk báni modellnek nevezte Pető Iván, amikor a „kormány egy nemesnek tetsző ügyre az adófizetők forintjaiból sok pénzt fordít, de a nyilvánosság elől elrejtett kettős könyveléssel a felhasznált összeg nem jelentéktelen részét magáncélokra pumpálja át”. Pető rámutatott: minden nyugat-európai országban parlamenti ügy lenne abból, ha kiderül, hogy a kormány bármely tagjának közvetlen családtagja állami vállalatok beszállítója. Reagálásában Bogár László miniszterelnöki hivatali államtitkár úgy fogalmazott: a háborgó lelkiismeret dolgozik az ellenzékben, amikor olyan dolgokkal vádolják a kormányt, amely nekik négy évig napi rutinnak számított. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője közölte: sajnálja, hogy az Országgyűlés ismét az MSZP választási hadjáratának áldozata lett. Torgyán József nevének kimondása nélkül az FKGP elnökét bírálta Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda-frakcióvezető. Szöges ellentétben vannak a szavak és a tettek, amikor a nagy világutazó, chilei cseresznyeexportőr azt skandáltatja, hogy bolsik haza, majd összeáll velük a szavazatok szintjén - jelentette ki Szentgyörgyvölgyi, utalva arra, hogy Torgyán kötelezte a frakciót a parlamenti testületek létrehozásának támogatására. Rész-vizsgálóbizottságok felállítása mellett döntött az MSZP és az SZDSZ képviselőiből álló „részparlament” az Országgyűlés főlépcsőjén tartott tanácskozáson. A két ellenzéki párt létrehozta azt a két munkacsoportot, amelyek a meg nem alakult vizsgálóbizottságok helyett működnek. A Szabadi-üggyel foglalkozó testület elnöke a szocialista Keller László lett, tagokká pedig az MSZP-s Tóth Andrást és Vastagh Pált, illetve az SZDSZ-es Kis Zoltánt és Eörsi Mátyást választották. Az Orbán-bányákat vizsgáló csoport élére a szabaddemokrata Bauer Tamás került, tagja pedig Világosi Gábor (SZDSZ), valamint Csiha Judit, Vancsik Zoltán és Veres János (MSZP) lett. A Fidesz viszont eseti bizottság felállítását kezdeményezi a gazdasági bizottság keretein belül a Dunaferr Rt.-ben történtek vizsgálatára. Szájer József kifejtette: a Dunaferr az előző kormány idején az MSZP és az SZDSZ, illetve a pártokat övező gazdasági körök „pénznyerő automatája” volt, s ezt állította meg a mostani kabinet. A politikus szerint most emiatt, „kicsinyes bosszúból támad az ellenzék” Orbán Viktorra és édesapjára. Rogán Antal frakcióvezetőhelyettes beszámolt arról, hogy a Fideszhez eljuttatott dokumentumokból kiderül: a Dunaferr vagyonkezelője, az Acél XXI Kft. 21 tulajdonosa 1996-ban 1 milliárd forintnyi sikerdíjat, 1996 és 2001 között pedig 1 milliárd 620 millió forintot vett fel bérjövedelem címén. Hatan 100 millió forint fölötti összegekhez jutottak, a többiek átlagosan 60-80 millióhoz - mondta. Név szerint Horváth Istvánt, a Dunaferr korábbi vezetőjét említette, aki 148 millió forintot vett föl. A politikus tudomása szerint a szóban forgó 21 ember számtalan olyan társaságban is érdekelt volt, amely szorosan kötődött a Dunaferrhez, s ebből is jelentős jövedelmük származott. A Dunaferr 1999-ben 14 olyan cégcsoportnak adott megbízásokat, ahol a 21 embernek érdekeltsége volt. A megbízások után a Dunaferr összesen 764 millió forint osztalékot fizetett ki, miközben az államnak csak 48 millió forint osztalék jutott az „alacsony nyereség” miatt - emlékeztetett Rogán. Utalt rá: a Dunaferr vezetői többször meg akarták akadályozni, hogy ez a vagyonkezelői szerződés megszűnjön. A vagyonkezelői szerződés létrejöttéről Rogán kifejtette: ez annyira fontos volt a Horn-kormánynak, hogy a Tocsik-botrány kirobbanása után is hivatalban tartotta az ÁPV Rt. vezetőségét, amely megkötötte a szerződést. Kivonulófélben a kormánypárti oldal. A Fidesz ellenakciót indított, eseti bizottság felállítását kezdeményezte Fotó: Habik Csaba Egy szigorúan nyilvános jelentés Egy Fideszhez eljuttatott iratról számolt be Rogán Antal, a párt frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján, s a kormánypárt ennek alapján eseti bizottság létrehozását kezdeményezte Dunaferr-ügyben. A tájékoztatót Bogár László, az ÁPV Rt. felügyeletét is ellátó Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára állította össze. A MeH-ben készített összefoglaló a fedőlap szerint visszavonásig, de legkésőbb 2001. augusztus 13-ától számított harminc évig nem nyilvános. A tájékoztató szerzője a bevezetőben leszögezte: „az 1994—98 között az MSZP-SZDSZ-kormány időszakában elkövetett, a polgári kormány által feltárt súlyos visszaélés-sorozat megállítása érdekében mindenekelőtt a Dunaferr Rt. vezetőségét kellett megújítani.” Az összefoglaló szerint „a kormány hitelét aláásni igyekvő és személy szerint a miniszterelnök családja ellen irányuló, a tényeket tudatosan meghamisító rágalomhadjárat sérti a magyar gazdaság, a Dunaferrben dolgozó becsületes emberek és minden magyar család érdekeit.” VG Lányi Zsolt a vezérkari főnök lemondásáról beszélt Ki felelős a légtérvédelemért? A Honvédelmi Minisztérium szóvivője nem kíván reagálni Lányi Zsoltnak, a Honvédelmi Bizottság elnökének tegnap reggel, a Napkelte című műsorban tett kijelentésére. Lányi szerint Fodor Lajos vezérkari főnöknek le kellene mondania tisztségéről, mivel Magyarországnak nincs légtérvédelme, ami egyértelműen a vezérkari főnök felelőssége. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta, hogy hazánk légtérvédelme nemzetközi szinten is megfelelő, az állományban lévő MiG-29-esek üzemideje csak 2002 júliusától jár le, és szakmai előkészületek folynak annak érdekében, hogy a gépek üzemidejét meghosszabbíthassák. A szóvivő hozzátette, a NATO biztonságberuházási program keretében 2004-2005- ben 3 D radarok felállítását tervezi, mely program már az előkészítés stádiumában van. A magyar légtér modernizációjával kapcsolatban az utóbbi időben több, néha egymásnak ellentmondó hír látott napvilágot. A nyugati vadászgépek bérlésére vonatkozóan, hol F-16-osok, hol Gripenek, hol francia vagy török cégek ajánlatai keringenek a levegőben. A repülőgép-beszerzési tendert beárnyékolja, hogy felröppent a hír, korrupció történt a MiG-29-es vadászgépek németországi felújítása kapcsán. Titkosszolgálati források eddig nem hoztak hivatalos és végleges állásfoglalást az ügyben. BH Demszky olimpiára készül Mihamarabb meg kell kezdeni a felkészülést az olimpiára, még azelőtt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntene a 2012-es játékok helyszínéről. Ezt javasolja Demszky Gábor a fővárosi közgyűlés augusztusi ülésén. A főpolgármester szerint ugyanis kisebb eséllyel pályázhat a rendezés elnyerésére az az ország, amelyik még a pályázat beadása előtt nem indít be komoly, az olimpiához szükséges beruházásokat. Demszky olyan fejlesztéseket kezdene meg a NOB 2005-ben várható döntése előtt, amelyekre amúgy is szüksége van Budapestnek, függetlenül attól, hogy lesz-e olimpia Magyarországon vagy sem. Ilyen elengedhetetlen beruházások közé tartozik például az M0-s hiányzó szakasza és még két északi híd és két új metró. Demszky szerződéses garanciákat kér a parlamenttől arra, hogy az állam szerepet vállal felkészülés költségeiben. A főpolgármester az állampolgárokra bízná annak eldöntését, hogy legyen-e olimpia 2012-ben Magyarországon. Ügydöntő, de legalábbis véleménynyilvánító népszavazást javasol a kormánynak. Ezt többek között azért tartja szükségesnek, mert a játékok megrendezéséből a főváros és környéke húz hasznot, a vidéki adófizetők pedig csak a terheit viselnék az olimpiának. VZ Egyre-másra alakulnak a roma választási szövetségek Folytatás az 1. oldalról A Magyarországi Roma Parlament alelnöke, Oláh Tibor az MSZP roma tagozatának elnökeként gyűjt romaszavazatokat a párt számára. Ugyanakkor a pártok összeállított vagy készülőben lévő választási programjai jórészt a már bevált sablonok mentén érintik a cigányságot. A Fidesz, csakúgy, mint a másik két kormánypárt (az MDF és az FKGP) a jelenlegi kormányzati romaprogramok kiszélesítését és folytatását látja a legfontosabb teendőnek, kiemelten kezelve az oktatást, a foglalkoztatást és a diszkrimináció elleni hatékony fellépést. Az SZDSZ az évek óta viták kereszttüzében álló antidiszkriminációs törvényt szeretné keresztülvinni a következő ciklusban. A MIÉP elégedett az Orbánkormány romapolitikájával, és szintén az oktatást tekinti a legfontosabb feladatnak. A pártok többsége roma képviselőjelöltek indításával is próbálkozik majd 2002-ben. - Az MSZP- nek eltökélt szándéka, hogy befutó helyen indítson kisebbségi csoporthoz tartozó aspiránsokat 2002-ben -jelentette ki Kovács László, a szocialisták elnöke, hozzátéve: a roma jelölteknek ugyanolyan feltételeknek kell megfelelniük, mint az MSZP többi indulójának. - A Fidesz nem az a párt, ahol valaki pusztán származása alapján képviselőjelölt lehet - tudtuk meg a párt kisebbségpolitikusától, Hargitai Jánostól. Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő úgy látja, komoly esély van arra, hogy roma képviselőjük legyen a következő ciklusban. Bár információnkat az ügyvivő nem erősítette meg, a ’98-ban pár szavazattal lemaradt Daróczi Ágnes várhatóan ismét szerepel majd a párt listáján, és tárgyalások folynak az V. kerületi cigány önkormányzat elnökével, Kozma Blankával, valamint a kisebbségi hivatal exelnökével, Orsós Évával is. Az MDF alelnöke, Hende Csaba egyelőre nem tudott beszámolni a lehetséges roma jelöltek személyéről, mivel pártja együttműködési tárgyalásai a Fidesszel még nem zárultak le. Bár Dávid Ibolya pártelnök korábban több fórumon is hangsúlyozta, Farkas Flóriánnak a parlamentben a helye, úgy tűnik, az MDF és az Országos Cigány Önkormányzat elnöke nem számol egymással. Nevekkel Béres Béla, az FKGP alelnöke sem akart szolgálni, annyit azonban elmondott: a kisgazdákat eddig három roma párt is megkereste, és mindenképpen szeretnének roma jelöltet indítani a választásokon. A MIÉP elnökségi tagja, Erkel Imre tájékoztatása szerint egyelőre nem tudni, indítanak-e roma képviselőjelöltet. Mindeközben egyre-másra alakulnak a roma pártok és választási szövetségek, melyek vezetői azt remélik, hogy a roma szavazók megnyerése utat nyithat számukra a parlament felé. Néhány napja a Magyarországi Roma Összefogás Párt megalakulására több ezer roma volt kíváncsi. A párt elnöke, Szajkó Béla tájékoztatása szerint mind a 176 körzetben jelöltet kívánnak indítani, és egyelőre nem keresik a nagy pártok bizalmát. „Ezeknek a pártoknak semmi esélyük sincs” - értékelte az ilyen formációk lehetőségeit Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, aki nem tartja szerencsésnek az etnikai alapon szerveződő pártok indulását. Hasonló véleményen van a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke is. Horváth Aladár szerint a romáknak tudatosan kell szavazniuk, ezért szeptembertől kampányt szerveznek, melyben arra hívják fel a cigányság figyelmét: szavazatuk döntő lehet a választásokon, így képesek lehetnek közvetlenül befolyásolni saját életüket. Nem etnikai pártot alapítottak Három párt (Magyarországi Roma Párt, Demokratikus Roma Párt, Roma Egység Párt) egyesüléséből jött nemrég létre a Cigány-Magyar Küldöttek Pártja. A vidéki székhelyű, ám országos párt elnöke, Kertész Lóránt a Magyar Hírlapnak elmondta: ha nem lépnek, akkor a cigányoknak soha nem lesz jó sora Magyarországon. Mint mondotta: nem etnikai pártot alapítottak, ugyanis mindazokat, akik egyetértenek a romák fölemelkedését megcélzó programokkal, szívesen látják köreikben. KCS