Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-15 / 190. szám
Nemeskürty István tábornokká lépett elő Tábornoki kinevezéseket adott át kedden a Parlamentben Mádl Ferenc köztársasági elnök az ezeréves államiság és a millenniumi év alkalmából. Az államfő a pénzügyminiszter javaslatára Bencze József dandártábornokot és Kovácsics Iván dandártábornokot vezérőrnaggyá, a honvédelmi miniszter javaslatára Perenyei Tamás ezredest vezérőrnaggyá, Nemeskürty István nyugállományú ezredest, valamint Juhász István Ferenc, Kovács Gyula Zoltán, Tóth Rudolf és Varga János ezredeseket augusztus 20- ai hatállyal, Deák Imre nyugállományú ezredest pedig július 1-jei hatállyal dandártábornokká nevezte ki. A kinevezési okmányokat Mádl Ferenc a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át. A kinevezési ünnepségen jelen volt Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Arnold Mihály altábornagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka, Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, Kárász János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. MTI Mádl Ferenc köztársasági elnök a két napja még nyugalmazott ezredes Nemeskürty Istvánnal és feleségével Fotó: Habik Csaba Kórházi válságtervet kell életbe léptetni Betegellátás: amíg a készlet tart Folytatás az oldalról Júniusban ugyanis összességében mintegy 1,5 milliárd forinttal kaptak kevesebb pénzt a kórházak, mint egy hónappal korábban, és jóllehet júliusban bevételeik valamelyest ismét emelkedtek, sok intézményben ez azonos teljesítmény mellett sem éri el a korábbi összeget. A főpolgármester-helyettes konkrét példát is mondott a Margit kórházihoz hasonló megszorításokra. Mint Szolnoki Andreától megtudtuk: a Péterfy Sándor utcai kórház igazgatója szintén válságtervet dolgozott ki, egy fővárosi rendelet szerint ugyanis minden olyan intézményben kötelező ez, ahol a 30 napon túli adósság eléri az 50 millió forintot. Budapest főpolgármester-helyettese tehát ennek alapján nemcsak elfogadhatónak, de elvárhatónak is tartja az ilyen lépéseket, amelyek szerinte egyáltalán nem vezetnek a gyógyítás színvonalának csökkenéséhez. Az orvosok viszont ezt másképp látják. A Magyar Orvosi Kamara évek óta hangoztatja, hogy nem lehet megőrizni a gyógyítás színvonalát, ha folyamatosan gazdasági megszorítások között kell dolgozniuk. Erre azonban mindig az a válasz, hogy annyi pénzből kell kijönni, amennyi van - mondta az MH-nak a kamara elnöke. Kupcsulik Péter szerint az orvosok lehetetlen helyzetbe kerülnek, mert ha meg akarják tartani munkahelyüket, végre kell hajtaniuk a vezetői utasításokat, miközben az egyre szűkebbre szabott lehetőségek között is mindent meg kell tenniük a betegért. Bár volt már rá példa, hogy osztályvezetők ilyen esetekben inkább lemondtak tisztségükről, a kamara elnöke szerint igazi megoldást nem ez, hanem a GDP- ből az egészségügyre jutó összeg növekedése jelentené. Szolnoki Andrea JEGYZET Marhaság Ezzel a szóval jellemezte az egészségügyi miniszter egy tegnapi tvinterjúban azt a cikkünket, amelyben mindmáig tisztázatlan okok miatt meghiúsult luxusgépkocsi-vásárlási tervéről írtunk. Mikola István egyúttal meg is mondta, mit kell tennie a Magyar Hírlap szakújságírójának ahelyett, hogy ilyen fantazmagóriák papírra vetésére pazarolná az idejét, könyvtárba kéne járnia, és egy kicsit többet foglalkozni népegészségügyi kérdésekkel. Arról most nem érdemes hosszabban értekezni, hogy Mikola István az antibiotikumok áremelésére felszólító pénzügyminisztériumi levélhez hasonlóan - ismét nyilvánosan letagad egy tényt. Egy olyan, dokumentumokkal alátámasztható ügyletet, amit még a Miniszterelnöki Hivatal sem cáfolt. Hogy ezek után mennyire tartják majd őt szavahihetőnek, nyilván eldöntik a tv-nézők és az újságolvasók. Rájuk tartozik megítélni azt is, valóban marhaság-e, ha egy újságíró - szem előtt tartva a hitelességet és a pontosságot - nem hallgatja el a tudomására jutott információkat. Ha megírja, mire költi a közpénzeket egy miniszter. Az azonban már a „szakújságíró” dolga, hogy ne hagyja szó nélkül, ha egy miniszter akarja megszabni számára, miről írhat és miről nem. Természetes, hogy Mikola István sokkal szívesebben venné, ha a Magyar Hírlap hasábjain csupa pozitív, a tárca és az ő munkásságát, terveit méltató írás jelenne meg. Erre azonban egyrészt megvan már a megfelelő orgánum, másrészt az egészségügyi miniszter talán nem tudja, hogy az újságírás lényege nem a gondolkodás nélküli jegyzetelés, hanem a valóság, a tények minél teljesebb megismerése és megismertetése. Mikola István ezt a törekvést azonban úgy fogja fel, mint - ahogyan a riportban fogalmazott - fordulatos és fondorlatos törekvést arra, hogy „fogást” találjunk rajta. És ez - jelezte - nem fog sikerülni. Marhaság. Haiman Éva BELFÖLD Továbbították Keller László feljelentését Bizonyításkiegészítést rendelt el a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya az M3-as autópálya építésével kapcsolatban feltételezett visszaélés ügyében. A feljelentést Keller László szocialista képviselő tette, mert szerinte nem megfelelő az út minősége, és el nem végzett munkáért is fizettek ki pénzt. Mint a sajtóosztályon megtudtuk, a Legfőbb Ügyészség a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészséget jelölte ki a hiányzó bizonyítékok beszerzésére. Ezután döntik el, elrendelik-e a nyomozást az ügyben. Az épülő M3-as autópálya minősége megfelel a legszigorúbb kritériumoknak is, az útpálya minden leterített rétegét külön-külön is napi rendszerességgel ellenőrzik - hangoztatta Farkas László kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. A Vegyépszer vezérigazgató-helyettese, aki egyben a Magyar Autópálya-építő Konzorcium projektigazgatója, elmondta: az M3-as kivitelezésével megbízott két társaság, a Vegyépszer és a Betonút Rt. egyaránt rendelkezik ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel. MH/MTI 2001. augusztus 15., szerda • MAGYAR HÍRLAP • Kormány közeli jelentkezőktől tart Baráth Etele Késnek a területfejlesztési pályázatok kiírásával Súlyos késésben van a kormány az idei, többmilliárdos területfejlesztési pályázatok kiírásával, ez pedig a hozzá közel állókat juttathatja tisztességtelen előnyhöz - jelentette ki a Baráth Etele, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. A Miniszterelnöki Hivatalban közölték, hogy a hónap végéig elhárul minden akadály a pályáztatás elől. Még 1999-ben döntötte el a kormány, hogy a hét magyarországi régió közül azt a négyet is támogatni fogja, amelyeknek nem jutott pénz az Európai Unió PHARE-alapjából. Méghozzá az uniós támogatásokkal egyenlő mértékben: régiónként 1-2 milliárd forint jut fejlesztésekre. A 2001-es költségvetésben el is különítették az ehhez szükséges forrásokat, ám Baráth Etele MSZP- frakcióvezető-helyettes szerint a pénz elosztásának elveiről szóló előterjesztését késedelmesen nyújtották be a parlamentnek. Ám még nagyobb a késés a pályázatok kiírása körül. Szeptember 30-án már a pályázatoknak is be kellene érkezniük, ám a feltételeket nem ismeri senki. Baráth szerint a késlekedés egyik oka, hogy néhány minisztériumban - gazdasági, oktatási - hiányoznak a szükséges források. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára szerint nem pénzhiányról van szó, egyszerűen meg kellett egyezniük a részletekről a pályázatokat kiíró, regionális tanácsoknak és a minisztériumoknak. A hónap végéig mindenképpen kiírják a pályázatokat. Baráth Etele attól tart, hogy ha augusztus végén írják ki a pályázatokat, csupán 30 nap áll rendelkezésre a megíráshoz. Könnyen lehet, ezt a feladatot csak azok a kormány közeli pályázatírók képesek megoldani, akik előre ismerik a feltételeket. Virág Rudolf, a Miniszterelnöki Hivatal területpolitikai államtitkárságának vezetője cáfolta, hogy emiatt nem kapnák meg a támogatásokat. Szerinte 2006-ig olyan szabályozás van érvényben, ami szerint a jelenlegi területi beosztás mellett is valamennyi régiónak jár támogatás. Azt pedig, hogy milyen lesz az uniós szabályozás 2006 után, senki nem tudja még - szögezte le. LLJ MAGYAR HÍRADÓ Rákszűrés és fájdalomcsillapítás (MTI) Fontos lépés történt a tumoros betegek fájdalomcsillapításában: térítésmentesen juthatnak a fájdalmukat hatékonyan enyhítő tapaszhoz július 1-je óta - hangzott el a Magyar Rákellenes Liga keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Vasváry Artúrné, a liga főtitkára elmondta: szervezetük eddig átvállalta a - társadalombiztosítás által 90 százalékos támogatásban részesített - fájdalomtapasz árából a betegekre háruló 10 százalék finanszírozását. A készítmény térítésmentessé válása nyomán felszabaduló anyagi forrásokat ezután a népegészségügyi program keretében induló szervezett szűrés segítésére szeretnék fordítani - jelezte. Emlékeztetett arra: azon országokban, ahol komolyan veszik a szűrést, és ezen az érintett korosztály tagjainak 70 százaléka megjelenik, a rákos halálozások száma 30-40 százalékkal csökkent. Rámutatott: Magyarországon tavaly mindössze 806 ezren vettek részt onkológiai szűrésen. Problémaként említette Vasváry Artúrné azt, hogy a rák gyógyíthatatlan betegségként él a köztudatban, holott a kis elváltozásokat a kezdeti stádiumban - amely azonban tünetmentessége miatt csak a szűrővizsgálatokkal mutatható ki - meg lehet gyógyítani. Fiatalok a fenntartható fejlődésért (MTI) A Rally of Youth 2001 program keretében mintegy 20 egyetemista fiatal érkezett kerékpárral Francia-, illetve Németországból kedden Budapestre, hogy a múlt évben Hannoverben megrendezett európai ifjúsági kongresszuson a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében hozott határozatot átadják az ország vezetésének. A kerékpárút végcélja Bukarest, ahol a fiatalok ugyancsak átadják majd a dokumentumot a román állami vezetésnek. A Rally of Youth küldöttségét kedden Demszky Gábor főpolgármester is fogadta hivatalában. A városvezető Budapest jövőjéről, városfejlesztési stratégiájáról és ennek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos összeegyeztethetőségéről beszélt a fiataloknak. Az eszmecserén kiderült: a program létrehozását az indokolta, hogy mind ez idáig még egyetlen ország vezetése sem valósította meg a fenntartható fejlődés érdekében saját maga által vállalt célokat. A kábítószerfüggők kétharmada fiatal Politikusok vitatkoznak a megelőzésről és a gyógyításról A középiskolások körében jelentősen megnőtt a drogfogyasztás az elmúlt években, s a kábítószerfüggők több mint kétharmada 15-24 éves - áll az Ifjúsági és Sportminisztériumnak az ENSZ számára készített jelentésében. A tárca szerint iskolai megelőző programokkal, a kezelések javításával, társadalmi segítő közösségekkel és nemzetközi együttműködéssel enyhíthető a probléma. Az Országgyűlés drogalbizottságának szocialista alelnöke szerint azonban sem a megelőzés, sem a gyógyítás nem működik kellőképpen. Joób Sándor A kábítószer-probléma minden, Nyugat-Európában is létező jelensége megtalálható ma Magyarországon, de egyelőre attól mind nagyságrendileg, mind pedig elterjedtség tekintetében elmarad - derül ki abból a dokumentumból, amelyet az Ifjúsági és Sportminisztérium állított össze az ENSZ gyermekekkel foglalkozó, szeptember 19-21. közötti New York-i tanácskozására. A jelentés szerint az évtized első felében jellemző stagnálás után jelentősen megnőtt a középiskolások körében a vizsgált kábítószerek fogyasztása. A dokumentum 1992-1998 közötti, illetve részben 1999-es adatok alapján megállapítja, hogy a hazai drogfogyasztást a cannabisszármazékok, az amfetamin, az Extasy uralja, de jelentősen terjed a szerek intravénás használata is. Évről évre nő az egészségügyi intézményekben kezelt drogproblémások száma. Az Országos Alkohológiai Intézet adatai szerint tavaly már csaknem 13 ezer kábítószerest kezeltek az egészségügyi intézményekben. Aggasztó, hogy az összes drogfogyasztó között 1995-ben 7,1 százalék, 1998-ban pedig már 17,3 százalék volt gyermek- és fiatalkorú. A drogbetegség miatt kezeltek több mint kétharmadát fiatalok alkotják: 67 százalékuk 15 évnél idősebb, de 24 évesnél fiatalabb. A felmérések szerint a fiúk és lányok leggyakrabban tizenöt éves korukban próbálják ki a kábítószereket. Főként marihuána kerül a kezükbe, de növekszik a többi anyag használata is. Az ISM ugyanakkor megállapítja, hogy a kormány átfogó stratégiát dolgozott ki a „kábítószerfogyasztás növekedésének fenyegetésével szemben”, így az iskolákban bővítik a drogmegelőző programokat, s célul tűzték ki a kezelésbe kerülők, illetve az onnan gyógyultan távozók számának növelését, a különféle társadalmi segítő közösségek bevonását és a nemzetközi együttműködés kiszélesítését is. Magyarországon a drogmegelőzés és a gyógyítás sem működik maradéktalanul - vélekedett Juhász Gábor, az Országgyűlés drogalbizottságának szocialista alelnöke. A képviselő szerint a középiskolák számára meghirdetett prevenciós programok csak a diákok felét érik el, s a drogambulanciákon a férőhelyeket az elmúlt két évben 150-ről mindössze 220-ra sikerült növelni. Miután a törvények a fogyasztót is büntetik, az ambulanciákon tavaly 17 százalékkal kevesebben jelentkeztek, így az egész jelenség látens része növekedett. A képviselő szerint ugyanakkor egyre inkább tapasztalható a fiatalok drogfogyasztását nézve, hogy a vidék felzárkózik a fővároshoz. JÓS A büntetőeljárás helyett kezelést választó személyek száma