Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-14 / 189. szám

4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. augusztus 14., kedd BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Székely Zoltánt tanúként hallgatják meg (MTI) A Pest megyei Fő­ügyészség ma tanúként hallgat­ja meg a házi őrizetben lévő Székely Zoltánt, a szigetszent­­miklósi környezetszennyezési üggyel kapcsolatban, amelynek nyomozását a napokban szün­tette meg a rendőrség - közölte Futó Barnabás, a politikus ügy­védje hétfőn az MTI-vel. Ki­fejtette: a múlt héten nyúj­tottak be panaszt a Pest me­gyei Rendőr-főkapitányságnak a szigetszentmiklósi környezet­szennyezési üggyel kapcsolat­ban hozott, nyomozást meg­szüntető határozata ellen. Az ügyvéd megjegyezte: a feljelen­tést ismeretlen tettes ellen még januárban tette az előzetes le­tartóztatásban, majd házi őri­zetben lévő Székely Zoltán egykori kisgazda, jelenleg füg­getlen országgyűlési képviselő. Ennek nyomán a Pest megyei Főügyészség márciusban nyo­mozást rendelt el ismeretlen tettes ellen Futó Barnabás hozzátette: Székely Zoltán fel­jelentése szerint a szigetszent­miklósi csatornaberuházás so­rán körülbelül 5-6 ezer tonna feltört aszfalttörmeléket he­lyeztek el a szennyvíztisztító­ban. Az ügyvéd említést tett ar­ról is, hogy a nyomozás során vizsgálták a munkálatokat vég­ző Pest megyei Víz- és Csator­namű Kft.-t, vagyis Bálla Dá­niel cégét, Székely Zoltánt Bálla Dániel közreműködésé­vel érték tetten még tavaly ősszel egy nagyobb pénzösszeg átvételekor. Rogán elszólta magát (MH) Természetesen az ártat­lanság vélelméből indulok ki én is, múlt heti nyilatkozatom elszólás volt - mondta lapunk­nak Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezető-helyettese a múlt héten az Inforádiónak azt mondta: „...mindaddig, amíg esetleges ártatlansága be nem bizonyosodik, addig Szabadi Béla volt politikai államtitkár és volt kisgazda országgyűlési képviselő előzetes letartózta­tásban van.A MIÉP-ügyben a héten dönt az ügyészség (MH) A Központi Ügyészségi Nyomozó Hhivatal a hét végéig dönt arról, elrendeli vagy meg­­tagadja-e a nyomozást Bognár László, a MIÉP alelnökének a Fradi eladását követő kijelen­tései miatt. Az eljárást két ma­gánszemély és nyolc zsidó szer­vezet kezdeményezte közösség elleni izgatás, uszítás bűntette miatt. A nyomozó hivatal augusztus 2-án bizonyításki­egészítést rendelt el, a tájékoz­tatás szerint szeretné megis­merni a MIÉP-es képviselő sajtótájékoztatójáról készült hangfelvétel teljes és hiteles szövegét. A határidő 18-án jár le. Keller László feljelentése nyomán is intézkedés várható. A szocialista képviselő az M3- as autópálya építésével ösz­­szefüggő esetleges visszaélés miatt tett feljelentést - a Leg­főbb Ügyészség szintén a hét végére ígért ezzel kapcsolat­ban információt. Egy másik ügyben egyelőre azt vizsgálják: melyik ügyészi fórum járhat el a MiG-gépek felújításával ösz­­szefüggésben feltételezett kor­rupció miatt. Három százalék az MSZP előnye (MH) A pártot választó biztos szavazók körében továbbra is az MSZP vezet (43%) a Fidesz- MPP (40%) előtt. Az egy hónappal korábbihoz képest viszont a felnőtt lakosság köré­ben a fiatal demokratákra sza­vazók tábora egy, az MSZP-é két százalékkal csökkent. A Magyar Gallup Intézet interne­tes honlapján (www.gallup.hu) olvasható legújabb felmérés alapján ebben a mutatóban a Fideszre 25, a szocialistákra 24 százalék jut. Rendkívüli érdektelenség a T. Házban Folytatás az 1. oldalról Válaszában Fónagy János közle­kedési miniszter kijelentette: a kormány arra kapott felhatalma­zást, hogy elvégezze, amit az elő­ző kabinet nem tett meg. Bánk báni modellnek nevezte Pető Iván, amikor a „kormány egy nemesnek tetsző ügyre az adófizetők forintjaiból sok pénzt fordít, de a nyilvánosság elől el­rejtett kettős könyveléssel a fel­használt összeg nem jelentékte­len részét magáncélokra pumpál­ja át”. Pető rámutatott: minden nyugat-európai országban parla­menti ügy lenne abból, ha kide­rül, hogy a kormány bármely tag­jának közvetlen családtagja álla­mi vállalatok beszállítója. Reagálásában Bogár László miniszterelnöki hivatali államtit­kár úgy fogalmazott: a háborgó lelkiismeret dolgozik az ellenzék­ben, amikor olyan dolgokkal vá­dolják a kormányt, amely nekik négy évig napi rutinnak számí­tott. Száj­er József, a Fidesz frak­cióvezetője közölte: sajnálja, hogy az Országgyűlés ismét az MSZP választási hadjáratának ál­dozata lett. Torgyán József nevének ki­mondása nélkül az FKGP elnö­két bírálta Szentgyörgyvölgyi Pé­ter kisgazda-frakcióvezető. Szö­ges ellentétben vannak a szavak és a tettek, amikor a nagy világ­utazó, chilei cseresznyeexportőr azt skandáltatja, hogy bolsik ha­za, majd összeáll velük a szavaza­tok szintjén - jelentette ki Szent­györgyvölgyi, utalva arra, hogy Torgyán kötelezte a frakciót a parlamenti testületek létrehozá­sának támogatására. Rész-vizsgálóbizottságok fel­állítása mellett döntött az MSZP és az SZDSZ képviselőiből álló „részparlament” az Országgyűlés főlépcsőjén tartott tanácskozá­son. A két ellenzéki párt lét­rehozta azt a két munkacsopor­tot, amelyek a meg nem alakult vizsgálóbizottságok helyett mű­ködnek. A Szabadi-üggyel foglalkozó testület elnöke a szocialista Kel­ler László lett, tagokká pedig az MSZP-s Tóth Andrást és Vas­­tagh Pált, illetve az SZDSZ-es Kis Zoltánt és Eörsi Mátyást vá­lasztották. Az Orbán-bányákat vizsgáló csoport élére a szabad­­demokrata Bauer Tamás került, tagja pedig Világosi Gábor (SZDSZ), valamint Csiha Judit, Vancsik Zoltán és Veres János (MSZP) lett. A Fidesz viszont eseti bizott­ság felállítását kezdeményezi a gazdasági bizottság keretein be­lül a Dunaferr Rt.-ben történtek vizsgálatára. Szájer József kifejtet­te: a Dunaferr az előző kormány idején az MSZP és az SZDSZ, il­letve a pártokat övező gazdasági körök „pénznyerő automatája” volt, s ezt állította meg a mostani kabinet. A politikus szerint most emiatt, „kicsinyes bosszúból tá­mad az ellenzék” Orbán Viktorra és édesapjára. Rogán Antal frakcióvezető­helyettes beszámolt arról, hogy a Fideszhez eljuttatott dokumentu­mokból kiderül: a Dunaferr va­gyonkezelője, az Acél XXI Kft. 21 tulajdonosa 1996-ban 1 mil­liárd forintnyi sikerdíjat, 1996 és 2001 között pedig 1 milliárd 620 millió forintot vett fel bérjövede­lem címén. Hatan 100 millió fo­rint fölötti összegekhez jutottak, a többiek átlagosan 60-80 millió­hoz - mondta. Név szerint Hor­váth Istvánt, a Dunaferr korábbi vezetőjét említette, aki 148 millió forintot vett föl. A politikus tudomása szerint a szóban forgó 21 ember számtalan olyan társaságban is érdekelt volt, amely szorosan kötődött a Dunaferrhez, s ebből is jelentős jövedelmük származott. A Duna­ferr 1999-ben 14 olyan cégcso­portnak adott megbízásokat, ahol a 21 embernek érdekeltsége volt. A megbízások után a Duna­ferr összesen 764 millió forint osztalékot fizetett ki, miközben az államnak csak 48 millió forint osztalék jutott az „alacsony nye­reség” miatt - emlékeztetett Ro­gán. Utalt rá: a Dunaferr vezetői többször meg akarták akadályoz­ni, hogy ez a vagyonkezelői szer­ződés megszűnjön. A vagyonke­zelői szerződés létrejöttéről Ro­gán kifejtette: ez annyira fontos volt a Horn-kormánynak, hogy a Tocsik-botrány kirobbanása után is hivatalban tartotta az ÁPV Rt. vezetőségét, amely megkötötte a szerződést. Kivonulófélben a kormánypárti oldal. A Fidesz ellenakciót indított, eseti bizottság felállítását kezdeményezte Fotó: Habik Csaba Egy szigorúan nyilvános jelentés Egy Fideszhez eljuttatott iratról számolt be Rogán Antal, a párt frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján, s a kor­mánypárt ennek alapján eseti bizottság létrehozását kezdemé­nyezte Dunaferr-ügyben. A tájékoztatót Bogár László, az ÁPV Rt. felügyeletét is ellátó Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára állította össze. A MeH-ben készített összefoglaló a fe­dőlap szerint visszavonásig, de legkésőbb 2001. augusztus 13-ától számított harminc évig nem­ nyilvános. A tájékoztató szerzője a be­vezetőben leszögezte: „az 1994—98 között az MSZP-SZDSZ-kor­­mány időszakában elkövetett, a­ polgári kormány által feltárt sú­lyos visszaélés-sorozat megállítása érdekében mindenekelőtt a Dunaferr Rt. vezetőségét kellett megújítani.” Az összefoglaló sze­rint „a kormány hitelét aláásni igyekvő és személy szerint a minisz­terelnök családja ellen irányuló, a tényeket tudatosan meghamisí­tó rágalomhadjárat sérti a magyar gazdaság, a Dunaferrben dolgo­zó becsületes emberek és minden magyar család érdekeit.” VG Lányi Zsolt a vezérkari főnök lemondásáról beszélt Ki felelős a légtérvédelemért? A Honvédelmi Minisztérium szó­vivője nem kíván reagálni Lányi Zsoltnak, a Honvédelmi Bizott­ság elnökének tegnap reggel, a Napkelte című műsorban tett ki­jelentésére. Lányi szerint Fodor Lajos vezérkari főnöknek le kel­lene mondania tisztségéről, mivel Magyarországnak nincs légtérvé­delme, ami egyértelműen a vezér­kari főnök felelőssége. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője elmondta, hogy hazánk légtérvédelme nemzetkö­zi szinten is megfelelő, az ál­lományban lévő MiG-29-esek üzemideje csak 2002 júliusától jár le, és szakmai előkészületek foly­nak annak érdekében, hogy a gé­pek üzemidejét meghosszabbít­hassák. A szóvivő hozzátette, a NATO biztonságberuházási program keretében 2004-2005- ben 3 D radarok felállítását terve­zi, mely program már az előkészí­tés stádiumában van. A magyar légtér modernizá­ciójával kapcsolatban az utóbbi időben több, néha egymásnak el­lentmondó hír látott napvilágot. A nyugati vadászgépek bérlésére vonatkozóan, hol F-16-osok, hol Gripenek, hol francia vagy török cégek ajánlatai keringenek a le­vegőben. A repülőgép-beszerzési tendert beárnyékolja, hogy fel­röppent a hír, korrupció történt a MiG-29-es vadászgépek né­metországi felújítása kapcsán. Titkosszolgálati források eddig nem hoztak hivatalos és végleges állásfoglalást az ügyben. BH Demszky olimpiára készül Mihamarabb meg kell kezdeni a felkészülést az olimpiára, még azelőtt, hogy a Nemzetközi Olim­piai Bizottság (NOB) döntene a 2012-es játékok helyszínéről. Ezt javasolja Demszky Gábor a fővá­rosi közgyűlés augusztusi ülésén. A főpolgármester szerint ugyanis kisebb eséllyel pályázhat a rende­zés elnyerésére az az ország, ame­lyik még a pályázat beadása előtt nem indít be komoly, az olim­piához szükséges beruházásokat. Demszky olyan fejlesztéseket kezdene meg a NOB 2005-ben várható döntése előtt, amelyek­re amúgy is szüksége van Buda­pestnek, függetlenül attól, hogy lesz-e olimpia Magyarországon vagy sem. Ilyen elengedhetetlen beruhá­zások közé tartozik például az M0-s hiányzó szakasza és még két északi híd és két új metró. Demszky szerződéses garanciá­kat kér a parlamenttől arra, hogy az állam szerepet vállal felkészü­lés költségeiben. A főpolgármester az állampol­gárokra bízná annak eldöntését, hogy legyen-e olimpia 2012-ben Magyarországon. Ügydöntő, de legalábbis véleménynyilvánító népszavazást javasol a kormány­nak. Ezt többek között azért tart­ja szükségesnek, mert a játékok megrendezéséből a főváros és környéke húz hasznot, a vidéki adófizetők pedig csak a terheit vi­selnék az olimpiának. VZ Egyre-másra alakulnak a roma választási szövetségek Folytatás az 1. oldalról A Magyarországi Roma Parla­ment alelnöke, Oláh Tibor az MSZP roma tagozatának elnöke­ként gyűjt romaszavazatokat a párt számára. Ugyanakkor a pártok összeállí­tott vagy készülőben lévő válasz­tási programjai jórészt a már be­vált sablonok mentén érintik a ci­gányságot. A Fidesz, csakúgy, mint a má­sik két kormánypárt (az MDF és az FKGP) a jelenlegi kormányza­ti romaprogramok kiszélesítését és folytatását látja a legfontosabb teendőnek, kiemelten kezelve az oktatást, a foglalkoztatást és a diszkrimináció elleni hatékony fellépést. Az SZDSZ az évek óta viták kereszttüzében álló anti­­diszkriminációs törvényt szeret­né keresztülvinni a következő ciklusban. A MIÉP elégedett az Orbán­­kormány romapolitikájával, és szintén az oktatást tekinti a leg­fontosabb feladatnak. A pártok többsége roma képvi­selőjelöltek indításával is próbál­kozik majd 2002-ben. - Az MSZP- nek eltökélt szándéka, hogy befutó helyen indítson kisebbségi csoport­hoz tartozó aspiránsokat 2002-ben -jelentette ki Kovács László, a szo­cialisták elnöke, hozzátéve: a roma jelölteknek ugyanolyan feltételek­nek kell megfelelniük, mint az MSZP többi indulójának. - A Fidesz nem az a párt, ahol valaki pusztán származása alapján képviselőjelölt lehet - tudtuk meg a párt kisebbségpolitikusától, Hargitai Jánostól. Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő úgy látja, komoly esély van arra, hogy roma képviselőjük legyen a követ­kező ciklusban. Bár információn­kat az ügyvivő nem erősítette meg, a ’98-ban pár szavazattal le­maradt Daróczi Ágnes várhatóan ismét szerepel majd a párt listáján, és tárgyalások folynak az V. kerü­leti cigány önkormányzat elnöké­vel, Kozma Blankával, valamint a kisebbségi hivatal exelnökével, Orsós Évával is. Az MDF alelnöke, Hende Csaba egyelőre nem tudott be­számolni a lehetséges roma jelöl­tek személyéről, mivel pártja együttműködési tárgyalásai a Fi­desszel még nem zárultak le. Bár Dávid Ibolya pártelnök koráb­ban több fórumon is hangsúlyoz­ta, Farkas Flóriánnak a parla­mentben a helye, úgy tűnik, az MDF és az Országos Cigány Ön­­kormányzat elnöke nem számol egymással. Nevekkel Béres Béla, az FKGP alelnöke sem akart szolgálni, annyit azonban elmondott: a kis­gazdákat eddig három roma párt is megkereste, és mindenképpen szeretnének roma jelöltet indítani a választásokon. A MIÉP elnök­ségi tagja, Erkel Imre tájékoztatá­sa szerint egyelőre nem tudni, in­dítanak-e roma képviselőjelöltet. Mindeközben egyre-másra alakulnak a roma pártok és vá­lasztási szövetségek, melyek ve­zetői azt remélik, hogy a roma szavazók megnyerése utat nyit­hat számukra a parlament felé. Néhány napja a Magyarországi Roma Összefogás Párt megala­kulására több ezer roma volt kí­váncsi. A párt elnöke, Szajkó Bé­la tájékoztatása szerint mind a 176 körzetben jelöltet kívánnak indítani, és egyelőre nem keresik a nagy pártok bizalmát. „Ezeknek a pártoknak semmi esélyük sincs” - értékelte az ilyen formációk lehetőségeit Osztoj­­kán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, aki nem tartja szerencsésnek az etnikai alapon szerveződő pártok indulá­sát. Hasonló véleményen van a Roma Polgárjogi Alapítvány el­nöke is. Horváth Aladár szerint a romáknak tudatosan kell szavaz­niuk, ezért szeptembertől kam­pányt szerveznek, melyben arra hívják fel a cigányság figyelmét: szavazatuk döntő lehet a válasz­tásokon, így képesek lehetnek közvetlenül befolyásolni saját életüket. Nem etnikai pártot alapítottak Három párt (Magyarországi Roma Párt, Demokratikus Roma Párt, Roma Egység Párt) egyesüléséből jött nem­rég létre a Cigány-Magyar Küldöttek Pártja. A vidéki székhelyű, ám országos párt elnöke, Kertész Lóránt a Ma­gyar Hírlapnak elmondta: ha nem lépnek, akkor a cigá­nyoknak soha nem lesz jó so­ra Magyarországon. Mint mondotta: nem etnikai pártot alapítottak, ugyanis mindazo­kat, akik egyetértenek a ro­mák fölemelkedését megcél­zó programokkal, szívesen látják köreikben. KCS

Next