Magyar Hírlap, 2001. október (34. évfolyam, 229-241. szám)
2001-10-01 / 229. szám
Fotó: Reuters - Hyungwon Kang A tálibok megbuktatása Washington célja Az afganisztáni exkirály alapozhatja meg a majdani kormányszövetséget Az Egyesült Államok nem hajlandó tárgyalni az Afganisztán nagy részét kormányzó tálibokkal Oszama bin Laden sorsáról, és olyan bizonyítékokat sem kíván átadni a táliboknak, amelyek alátámasztják az Afganisztánban bujkáló szaúdi férfi terrorista cselekményekkel kapcsolatos bűnösségét - ismertette a Fehér Ház álláspontját vasárnap a CNN hírtelevízió. MH-összeállítás A Bush-kormányzat segítséget ajánl fel Afganisztánban a tálibok ellenzékének, de nem óhajtja megszabni, hogy ki kormányozza később az országot - tartalmazza a Fehér Ház emlékeztetője. A Fehér Ház azt is közölte, hogy soha nem hajlandó tárgyalni a tálibokkal, és nem is akarja velük ismertetni az Oszama bin Ladenre vonatkozó dokumentumokat. Andrew Card, a Fehér Ház kabinetfőnöke kijelentette, hogy amenynyiben a tálibok továbbra is támogatást nyújtanak a terroristáknak, akkor nem kellene hatalmon maradniuk. Card szerint Washingtonnak nincs „kijelölt kedvence”. A Bush-kormányzat véleménye szerint a tálibok nem képviselik az afgán népet, azokat soha nem választották meg, és ezért nem tekinthetők hivatalos afganisztáni képviselőknek. Mi nem akarjuk megszabni, hogy ki kormányozza Afganisztánt, de azokat viszont segíteni akarjuk, akik békésen kívánják fejleszteni az országot - tartalmazza a fehér házi emlékeztető. A rövid távú amerikai célkitűzés a terrorizmus felszámolása, de ebből kiderül: az amerikai kormányzat mindenáron szeretné megbuktatni a tálibokat. Abdullah Abdullah, a tálibellenes erők „külügyminisztere” Tádzsikisztánban a két ország határán kijelentette, hogy napokon belül megindul az amerikai akció az afganisztáni tálibok ellen. Abdullah szerint az Egyesült Államoknak nem szabad beérni „félsikerrel” és teljesen szét kell zúznia a tálib kormányzatot. A „külügyminiszter” ez idő szerint nem tartja elfogadhatónak, hogy Mohamed Zahir Sah, az exkirály bármilyen politikai szerepet töltsön be Afganisztánban. Abdullah Abdullah kijelentette, hogy véleménye szerint a nemzetközi koalíció hamarosan lecsap a tálibokra, „úgy értem, hogy napokon belül” - mondta. A politikus tegnap találkozott az ENSZ különleges afganisztáni megbízottjával, Francesco Vendrell-lel, akinek elmondta, hogy a tálibellenes erők, az Északi Szövetség minden erejével együttműködik a jelenlegi kabul kormányzat megbuktatása érdekében. Abdullah Abdullah olyan információkkal rendelkezik, hogy Oszama bin Laden és a tálibok vezére, Omár mellá együtt rejtőzködik Dzsalalabádban, Kabultól keletre a pakisztáni határ közelében. Elemzők nem nagyon bíznak abban, hogy az ellenzéki erők - amelyet főleg tádzsikok és üzbégek alkotnak - tartós politikai hatalmat építhetnének ki Afganisztánban. Washington is arra törekszik, hogy a meghatározó pastu népességet nyerje meg magának. Washingtonban New Yorkért és a békéért 2001. október 1., hétfő HARC A TERRORIZMUS ELLEN Magyar Hírlap 3 Ellenzéki képviselőkkel és amerikai delegációval találkozott az afgán exkirály Erősödik a kabuli kormány ellenzéke Oszama bin Laden ejtette foglyul az amerikai és brit kommandósokat? Ellentétes információk láttak napvilágot arról, született-e megállapodás Mohammed Zahir Sah exkirállyal egy legfőbb tanács, illetve egy katonai tanács létrehozásáról. Omár moha szerint a volt uralkodónak egyáltalán nem jut szerep az ország sorsának formálásában. Minden érdekelt fél tagadta azt az értesülést, amely szerint amerikai kommandósokat fogtak volna el Afganisztánban, az Al-Dzsazíra szerint azonban a hír igaz, és az al-Keida kezében vannak a katonák. MH-összeállítás Mohamed Zahir Sah afgán exkirály római otthonában találkozott vasárnap az afgán ellenzék küldöttsége amerikai kongresszusi képviselőkkel. A találkozón részt vett az Északi Szövetség több katonai vezetője, így Ahmed Zia Maszud, a két hete meggyilkolt parancsok fivére, valamint más tartományok ellenzéki politikusai. Az amerikai küldöttséget Curt Weldon republikánus képviselő vezette, tagja volt Dana Rohrabacher kaliforniai republikánus képviselő is, aki a megbeszélés után a CNN- nek kifejtette: „Megbeszélésünkön a királlyal teljesen egyértelművé vált, hogy hajlandó, kész és képes visszatérni Afganisztánba az átmeneti kormány fejeként, egyesítő faktorként egy olyan kabinetben, amely mindenki előtt nyitva áll. Ezzel szemben egy ENSZ-megbízott, aki korábban találkozott Zahir Sahhal, azt állította, hogy a királynak nem áll szándékában visszatérni a hatalomba, de szívesen szerepet játszana a tálibok utáni átmeneti kormány létrehozásában. Ugyanezt állította egyébként maga az exkirály is az amerikai Newsweek hírmagazinnak adott interjúban. Szeretne hazatérni - mondta -, de kétségei vannak afelől, hogy vezetni tudná-e az Északi Szövetséget. A 86 éves volt uralkodó, akinek a hatalmát 1973-ban döntötték meg, s azóta Rómában él, kizárta annak lehetőségét, hogy kormányzati szerepet vállaljon a tálibok esetleges bukása utáni időszakban. Sze-189 halott Ül Pennsylvaniai repülőgéptragédia: 44 halott ül Őrizetbe vett gyanúsítottak száma (USA): 480 fő** * A New York-i rendőrség legfrissebb adatai ** Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának adatai MH-grafika Forrás: MTI rinte az Északi Szövetség sem lenne elég erős kormányzáshoz, hiszen az ország lakosságának 10 százalékát kitevő üzbégeket és tádzsikokat tömöríti. A volt király szerint egy olyan koalíciót kellene létrehozni, amely széles bázissal rendelkezik, és tömöríti az összes szervezett pártot egy erős és odaadó mozgalom megteremtéséhez. Ehhez az első lépés a hagyományos afgán nemzetgyűlés, a Loja Dzsirga (a törzsfők gyűlése) mielőbbi összehívása lenne. Az amerikai republikánus képviselő szavaival ellentétes az Északi Szövetség külügyminiszterének véleménye is. Abdullah Abdullah az északkelet-afganisztáni Hvadzsa Bahuddinban tartott sajtókonferenciáján azt mondta, hogy nem sikerült megállapodni egy legfőbb tanács, illetve egy katonai tanács létrehozásáról, amelynek célja a tálib rendszer megdöntése lenne. Az Északi Szövetség egyes vezetői elképzelhetőnek tartják Zahir Sah visszatérését, a nemzetközi közösség által még mindig legitim afganisztáni hatalomnak tekintett Rumahuddin Rabbani kormánya, illetve a tálibokat vezető Mohammad Omár mellá azonban kizárta, hogy az exkirálynak bármiféle szerepe lehetne az ország sorsának irányításában. „Csakis az afgánok dönthetnek sorsukról, és azok a külföldön élő személyek vagy csoportok, akik, illetve amelyek nincsenek tisztában az ország valós helyzetével, vagy akiket kívülről ültetnek be a hatalomba, bukásra vannak ítélve” - hangsúlyozta az „iszlám kormány” szombaton kelt közleménye, amelyet az AFP idézett. Omár mollá ritka interjúinak egyikében, amelyet az Entekab konzervatív iráni lapnak adott, de megjelent az angol nyelvű Iran News-ban is, kifejtette: az exkirály „túl öreg és gyenge... Különben is, Afganisztánban nincsen hatalmi vákuum... A ránk erőltetett bábok nem maradnak fenn sokáig Afganisztánban, és az Isten kegyelméből a tálibok jövője mindenképpen fényes lesz”. Szavait a Reuters idézte. Omár mollá egyébként ismét tagadta, hogy Oszama bin Ladennek bármiféle köze lenne az Egyesült Államok ellen elkövetett merényletekhez - éppen ezért nem is hiszi, hogy az amerikaiak megtámadnák Afganisztánt, hiszen nincsen rá okuk. A móllá tagadta azt is, hogy a kiadatása miatt megosztottá vált volna a tálib mozgalom, és megismételte: amennyiben Afganisztánt támadás éri, akkor az amerikai csapásokat segítő országokat ellenségként fogják kezelni. A móllá egyébként nem tart amerikai támadástól, szerinte ugyanis „nincs okuk megtámadni minket”. Elemzők Omár mollá egyre gyakoribb megnyilatkozásaiból azt a véleményt szűrik le, hogy hatalma már nem olyan erős a tálib mozgalom fölött, mint volt - tette hozzá a brit hírügynökség, immár nem először. Omár mollá most ráadásul még a múltjáról is beszélt; elmesélte, hogy apja vallástudós volt Kandahárban, és már kétévesen árvaságra jutott. Az összes érintett fél cáfolta a katari Al-Dzsazíra televízió hírét is, amely szerint szombaton az afgán biztonsági erők elfogták volna az amerikai különleges erők öt tagját - három amerikait és két amerikai állampolgárságú afgánt. Az egyébként jól értesült műholdas tévéadó a Reuters jelentése szerint Bin Laden al-Keida csoportjától telefonon értesült a hírről. A jelentés szerint a csapatnál modern fegyverek és az al-Keida táborainak térképei voltak. A hírt azonban már szombaton cáfolta a Pentagon egy névtelenül nyilatkozó illetékese és maguk a tálibok is. Ennek ellenére az Al- Dzsazíra pesavari tudósítója később is megerősítette: a hír igaz, és az öt kommandós az al-Keida fogja. Oszama bin Ladennel kapcsolatos hír az is, hogy a tálibok tegnap közölték: elrejtették a körözött szaúdi milliomost. - Oszama Afganisztánban, az ellenőrzésünk alatt van, de csak néhány biztonsági ember tudhat a tartózkodási helyéről - mondta Abdul Szalam Zaif mellá, a tálibok iszlámábádi nagykövete néhány újságíró előtt. Világkereskedelmi Központ, New York: 5641 eltűnt személy, 309 megtalált holttest * % Pentagon. Washington D. C.: Folytatódik a segélymunkások pere Háromhetes szünetet követően vasárnap folytatódott Afganisztánban a kereszténység terjesztésével vádolt nyugati humanitárius alkalmazottak pere. A tálib legfelsőbb bíróság kabuli épületében, zárt ajtók mögött zajló eljáráson a 8 segélymunkás közül csak 7 jelent meg, mert egyik nő társuk - az AFP szerint egy német, az AP szerint egy amerikai - egészségi állapota miatt nem vehetett részt az eseményen. Egyelőre nem tudni, hogy a hiányzó aktivista milyen betegségben szenved. A tálibok mindenesetre tisztességes tárgyalást ígértek az augusztus elején őrizetbe vetteknek. A Sunday Express újságírónőjének ügyében egyelőre azt vizsgálják, kém-e Yvonne Ridley - jelentette az Afgán Iszlám Sajtóügynökségre (AIP) hivatkozva a Reuters. A tálibok ezért különleges vizsgálóbizottságot is kiküldtek Kabulból. Egy dzsalalabádi tálib illetékes azt is elmondta, hogy Ridley „jól van. Négyszer vagy ötször akar enni egy nap, cigarettát és tiszta ruhát is kér, és mi minden kérését teljesítjük. Nem egy szobában tartjuk fogva, hanem egy házban, amelynek az udvarán sétálhat is.” Kötelező a Biztonsági Tanács határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken késő este átfogó terrorizmusellenes határozatot fogadott el az Egyesült Államok kezdeményezése nyomán. A határozat felszólítja a világ államait, hogy zárolják a terroristagyanús személyek pénzügyi készleteit, illetve csapjanak le a terrorizmust támogató csoportokra, ne nyújtsanak semmilyen értelemben menedéket se a terrorcselekmények elkövetőinek, se az elkövetők támogatóinak. A határozat az ENSZ mind a 189 tagállamára nézve haladéktalan érvénnyel és nemzetközi jogi értelemben is - kötelező jelleggel lépett érvénybe. A határozat egyik gyengéje - mondják nemzetközi jogi szakértők -, hogy nem tartalmazza a „terrorista”, a „terrorizmus” megjelölés definícióját.