Magyar Hírlap, 2001. október (34. évfolyam, 229-241. szám)

2001-10-01 / 229. szám

Fotó: Reuters - Hyungwon Kang A tálibok megbuktatása Washington célja Az afganisztáni exkirály alapozhatja meg a majdani kormányszövetséget Az Egyesült Államok nem hajlandó tárgyalni az Afganisztán nagy részét kormányzó tálibokkal Oszama bin Laden sorsáról, és olyan bizonyíté­kokat sem kíván átadni a tálibok­­nak, amelyek alátámasztják az Af­ganisztánban bujkáló szaúdi férfi terrorista cselekményekkel kapcso­latos bűnösségét - ismertette a Fe­hér Ház álláspontját vasárnap a CNN hírtelevízió. MH-összeállítás A Bush-kormányzat segítséget ajánl fel Afganisztánban a tálibok ellenzé­kének, de nem óhajtja megszabni, hogy ki kormányozza később az or­szágot - tartalmazza a Fehér Ház em­lékeztetője. A Fehér Ház azt is közöl­te, hogy soha nem hajlandó tárgyalni a tálibokkal, és nem is akarja velük is­mertetni az Oszama bin Ladenre vo­natkozó dokumentumokat. Andrew Card, a Fehér Ház kabi­netfőnöke kijelentette, hogy ameny­­nyiben a tálibok továbbra is támoga­tást nyújtanak a terroristáknak, ak­kor nem kellene hatalmon marad­niuk. Card szerint Washingtonnak nincs „kijelölt kedvence”. A Bush-kormányzat véleménye szerint a tálibok nem képviselik az af­gán népet, azokat soha nem válasz­tották meg, és ezért nem tekinthetők hivatalos afganisztáni képviselők­nek. Mi nem akarjuk megszabni, hogy ki kormányozza Afganisztánt, de azokat viszont segíteni akarjuk, akik békésen kívánják fejleszteni az országot - tartalmazza a fehér házi emlékeztető. A rövid távú amerikai célkitűzés a terrorizmus felszámolása, de ebből kiderül: az amerikai kormányzat mindenáron szeretné megbuktatni a tálibokat. Abdullah Abdullah, a tálibellenes erők „külügyminiszte­re” Tádzsikisztánban a két ország határán kijelentette, hogy napokon belül megindul az amerikai akció az afganisztáni tálibok ellen. Abdullah szerint az Egyesült Államoknak nem szabad beérni „félsikerrel” és telje­sen szét kell zúznia a tálib kormány­zatot. A „külügyminiszter” ez idő szerint nem tartja elfogadhatónak, hogy Mohamed Zahir Sah, az exki­rály bármilyen politikai szerepet tölt­sön be Afganisztánban. Abdullah Abdullah kijelentette, hogy vélemé­nye szerint a nemzetközi koalíció ha­marosan lecsap a tálibokra, „úgy ér­tem, hogy napokon belül” - mondta. A politikus tegnap találkozott az ENSZ különleges afganisztáni meg­bízottjával, Francesco Vendrell-lel, akinek elmondta, hogy a tálibellenes erők, az Északi Szövetség minden erejével együttműködik a jelenlegi kabul kormányzat megbuktatása ér­dekében. Abdullah Abdullah olyan információkkal rendelkezik, hogy Oszama bin Laden és a tálibok vezé­re, Omár mellá együtt rejtőzködik Dzsalalabádban, Kabultól keletre a pakisztáni határ közelében. Elemzők nem nagyon bíznak abban, hogy az ellenzéki erők - amelyet főleg tá­­dzsikok és üzbégek alkotnak - tartós politikai hatalmat építhetnének ki Afganisztánban. Washington is arra törekszik, hogy a meghatározó pastu népességet nyerje meg magának. Washingtonban New Yorkért és a békéért 2001. október 1., hétfő HARC A TERRORIZMUS ELLEN Magyar Hírlap 3 Ellenzéki képviselőkkel és amerikai delegációval találkozott az afgán exkirály­­ Erősödik a kabuli kormány ellenzéke Oszama bin Laden ejtette foglyul az amerikai és brit kommandósokat? Ellentétes információk láttak napvilágot arról, született-e megállapo­dás Mohammed Zahir Sah exkirállyal egy legfőbb tanács, illetve egy katonai tanács létrehozásáról. Omár moha szerint a volt uralkodónak egyáltalán nem jut szerep az ország sorsának formálásában. Minden érdekelt fél tagadta azt az értesülést, amely szerint amerikai komman­dósokat fogtak volna el Afganisztánban, az Al-Dzsazíra szerint azon­ban a hír igaz, és az al-Keida kezében vannak a katonák. MH-összeállítás Mohamed Zahir Sah afgán exkirály római otthonában talál­kozott vasárnap az afgán ellenzék küldöttsége amerikai kongresszusi képviselőkkel. A találkozón részt vett az Északi Szövetség több ka­tonai vezetője, így Ahmed Zia Ma­­szud, a két hete meggyilkolt paran­csok fivére, valamint más tartomá­nyok ellenzéki politikusai. Az amerikai küldöttséget Curt Wel­don republikánus képviselő vezet­te, tagja volt Dana Rohrabacher kaliforniai republikánus képviselő is, aki a megbeszélés után a CNN- nek kifejtette: „Megbeszélésün­kön a királlyal teljesen egyértel­művé vált, hogy hajlandó, kész és képes visszatérni Afganisztánba az átmeneti kormány fejeként, egyesítő faktorként egy olyan ka­binetben, amely mindenki előtt nyitva áll. Ezzel szemben egy ENSZ-megbízott, aki korábban találkozott Zahir Sahhal, azt állí­totta, hogy a királynak nem áll szándékában visszatérni a hata­lomba, de szívesen szerepet játsza­na a tálibok utáni átmeneti kor­mány létrehozásában. Ugyanezt állította egyébként maga az exki­rály is az amerikai Newsweek hír­magazinnak adott interjúban. Sze­retne hazatérni - mondta -, de kétségei vannak afelől, hogy vezet­ni tudná-e az Északi Szövetséget. A 86 éves volt uralkodó, akinek a hatalmát 1973-ban döntötték meg, s azóta Rómában él, kizárta annak lehetőségét, hogy kormányzati szerepet vállaljon a tálibok esetle­ges bukása utáni időszakban. Sze-189 halott Ül Pennsylvaniai repülőgéptragédia: 44 halott ül Őrizetbe vett gyanúsítottak száma (USA): 480 fő** * A New York-i rendőrség legfrissebb adatai ** Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának adatai MH-grafika Forrás: MTI rinte az Északi Szövetség sem len­ne elég erős kormányzáshoz, hi­szen az ország lakosságának 10 százalékát kitevő üzbégeket és tá­­dzsikokat tömöríti. A volt király szerint egy olyan koalíciót kellene létrehozni, amely széles bázissal rendelkezik, és tömöríti az összes szervezett pártot egy erős és odaadó mozgalom megteremtésé­hez. Ehhez az első lépés a hagyo­mányos afgán nemzetgyűlés, a Lo­ja Dzsirga (a törzsfők gyűlése) mielőbbi összehívása lenne. Az amerikai republikánus képviselő szavaival ellentétes az Északi Szövetség külügymi­niszterének véleménye is. Abdul­lah Abdullah az északkelet-afga­nisztáni Hvadzsa Bahuddinban tartott sajtókonferenciáján azt mondta, hogy nem sikerült meg­állapodni egy legfőbb tanács, il­letve egy katonai tanács létreho­zásáról, amelynek célja a tálib rendszer megdöntése lenne. Az Északi Szövetség egyes ve­zetői elképzelhetőnek tartják Za­hir Sah visszatérését, a nemzetkö­zi közösség által még mindig legi­tim afganisztáni hatalomnak te­kintett Rumahuddin Rabbani kormánya, illetve a tálibokat ve­zető Mohammad Omár mellá azonban kizárta, hogy az exkirály­­nak bármiféle szerepe lehetne az ország sorsának irányításában. „Csakis az afgánok dönthetnek sorsukról, és azok a külföldön élő személyek vagy csoportok, akik, illetve amelyek nincsenek tisztá­ban az ország valós helyzetével, vagy akiket kívülről ültetnek be a hatalomba, bukásra vannak ítél­ve” - hangsúlyozta az „iszlám kormány” szombaton kelt közle­ménye, amelyet az AFP idézett. Omár mollá ritka interjúinak egyikében, amelyet az Entekab konzervatív iráni lapnak adott, de megjelent az angol nyelvű Iran News-ban is, kifejtette: az exki­rály „túl öreg és gyenge... Külön­ben is, Afganisztánban nincsen hatalmi vákuum... A ránk erőlte­tett bábok nem maradnak fenn sokáig Afganisztánban, és az Is­ten kegyelméből a tálibok jövője mindenképpen fényes lesz”. Sza­vait a Reuters idézte. Omár mollá egyébként ismét tagadta, hogy Oszama bin Laden­­nek bármiféle köze lenne az Egyesült Államok ellen elköve­tett merényletekhez - éppen ezért nem is hiszi, hogy az amerikaiak megtámadnák Afganisztánt, hi­szen nincsen rá okuk. A móllá ta­gadta azt is, hogy a kiadatása miatt megosztottá vált volna a tá­lib mozgalom, és megismételte: amennyiben Afganisztánt táma­dás éri, akkor az amerikai csapá­sokat segítő országokat ellenség­ként fogják kezelni. A móllá egyébként nem tart amerikai tá­madástól, szerinte ugyanis „nincs okuk megtámadni minket”. Elemzők Omár mollá egyre gyakoribb megnyilatkozásaiból azt a véleményt szűrik le, hogy hatalma már nem olyan erős a tá­lib mozgalom fölött, mint volt - tette hozzá a brit hírügynökség, immár nem először. Omár mollá most ráadásul még a múltjáról is beszélt; elmesélte, hogy apja val­lástudós volt Kandahárban, és már kétévesen árvaságra jutott. Az összes érintett fél cáfolta a katari Al-Dzsazíra televízió hírét is, amely szerint szombaton az af­gán biztonsági erők elfogták vol­na az amerikai különleges erők öt tagját - három amerikait és két amerikai állampolgárságú afgánt. Az egyébként jól értesült műhol­das tévéadó a Reuters jelentése szerint Bin Laden al-Keida cso­portjától telefonon értesült a hír­ről. A jelentés szerint a csapatnál modern fegyverek és az al-Keida táborainak térképei voltak. A hírt azonban már szombaton cáfolta a Pentagon egy névtelenül nyilatkozó illetékese és maguk a tálibok is. Ennek ellenére az Al- Dzsazíra pesavari tudósítója ké­sőbb is megerősítette: a hír igaz, és az öt kommandós az al-Keida fogja. Oszama bin Ladennel kapcso­latos hír az is, hogy a tálibok teg­nap közölték: elrejtették a körö­zött szaúdi milliomost. - Oszama Afganisztánban, az ellenőrzésünk alatt van, de csak néhány biztonsá­gi ember tudhat a tartózkodási he­lyéről - mondta Abdul Szalam Zaif mellá, a tálibok iszlámábádi nagykövete néhány újságíró előtt.­ ­ Világkereskedelmi Központ, New York: 5641 eltűnt személy, 309 megtalált holttest * % Pentagon. Washington D. C.: Folytatódik a segélymunkások pere Háromhetes szünetet követően vasárnap folytatódott Afganisztánban a kereszténység terjesztésével vádolt nyugati humanitárius alkalmazottak pere. A tálib legfelsőbb bíróság kabuli épületében, zárt ajtók mögött zajló eljáráson a 8 segélymunkás közül csak 7 jelent meg, mert egyik nő társuk - az AFP szerint egy német, az AP szerint egy amerikai - egészségi állapo­ta miatt nem vehetett részt az eseményen. Egyelőre nem tudni, hogy a hiányzó aktivista milyen betegségben szenved. A tálibok mindenesetre tisztességes tárgyalást ígértek az augusztus elején őrizetbe vetteknek. A Sunday Express újságírónőjének ügyében egyelőre azt vizsgálják, kém-e Yvonne Ridley - jelentette az Afgán Iszlám Sajtóügynökségre (AIP) hivatkozva a Reuters. A tálibok ezért különleges vizsgálóbizottsá­got is kiküldtek Kabulból. Egy dzsalalabádi tálib illetékes azt is elmondta, hogy Ridley „jól van. Négyszer vagy ötször akar enni egy nap, cigarettát és tiszta ruhát is kér, és mi minden kérését teljesítjük. Nem egy szobában tart­juk fogva, hanem egy házban, amelynek az udvarán sétálhat is.” Kötelező a Biztonsági Tanács határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken késő este átfogó terrorizmusellenes hatá­rozatot fogadott el az Egyesült Államok kezdeményezése nyomán. A határozat fel­szólítja a világ államait, hogy zárolják a terroristagyanús személyek pénzügyi kész­leteit, illetve csapjanak le a terrorizmust támogató csoportokra, ne nyújtsanak sem­milyen értelemben menedéket se a terrorcselekmények elkövetőinek, se az elkö­vetők támogatóinak. A határozat az ENSZ mind a 189 tagállamára nézve haladék­talan érvénnyel és­­ nemzetközi jogi értelemben is - kötelező jelleggel lépett ér­vénybe. A határozat egyik gyengéje - mondják nemzetközi jogi szakértők -, hogy nem tartalmazza a „terrorista”, a „terrorizmus” megjelölés definícióját.

Next