Magyar Hírlap, 2001. október (34. évfolyam, 242-254. szám)

2001-10-16 / 242. szám

2 Magyar Hírlap Nagyobb a pánik, mint a veszély Vajon megkezdődött-e a biológiai és vegyi háború? S ha igen, hogyan lehet védekezni a támadások ellen? A lépfene-megbetegedések világszerte egyre nagyobb pánikot okoznak. Persze a legsúlyosabb a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az emberek nap mint nap reszketve bontják ki postájukat, és hisztérikusan felvásárolják a gázálarckészleteket. Hámos szakértői elemzés készült, amely cáfolja azt a tévhitet, miszerint bárki bármikor olcsón, kisüzemi módszerrel tömeges és eredményes terrortámadást hajthatna végre nagy városok, lakott területek ellen. A tömegpusztító csapásnak ugyanis három előfeltétele van: Az első: a hatóanyag megszerzése. A második: fegyverré való tömeges átalakítása és a harmadik a kiszórás. Ma már egyik sem egyszerű, noha nem lehetetlen. A New Scientist figyelmeztet rá, hogy meg lehet néhány embert ölni alkalmi terrortámadással, de alig van esélye, hogy nagyobb lakott településre alacsonyan szálló repülőgép vagy helikopter behatolhasson, és ott kiszórja teljes pestis-, himlő- vagy ebola-méreganyagát. Ráadásul a szakemberek szerint mind a folyékony, mind a por alakú mérgek illékonyak, és nagyobb részük el sem jut a talajig. A rémület fegyvere A biofegyver- és biovédelmi kutatók véleménye viszont nagyjából egységes abban, hogy kevés méreg is elegendő arra, hogy pánikot keltsen, és rettegésben tartsa a lakosságot. Éppen ezért folyamodnak a mérgezett levelekhez, mert igen korlátozott számú küldemény is pszichológiai fegyverként alkalmazható. Feltételezhető, hogy azért kaptak újságírók, szerkesztők, tévés személyiségek veszélyes küldeményeket, mert ezek az esetek nagy valószínűséggel nyilvánosságra kerülnek, nem eltitkolhatók, és a pánikkeltés a terroristák fő célja. Mi lesz holnap? A legaggasztóbb hírek megbízható orosz forrásból származnak. A puscsinói biológiai kutatóközpontban, ahol hosszabb idő óta folynak nyílt biovédelmi kutatások. Ivkov vezető kutató szerint tudomásuk van egykori szovjet bio- és vegyifegyver-fejlesztők úgynevezett haramiaállamokban végzett kísérleteiről, amelyek révén a biofegyverekhez használható baktériumok genetikai tulajdonságait megváltoztatják, és ezáltal azok ellenállókká válnak az antibiotikumokkal szemben. A kísérlet eredményei a puscsinóiak tudomása szerint szerencsére nem értek be annyira, hogy fegyverben is kipróbálják az új baktériumokat. Ivkov nem nyilatkozott arról, melyek azok az országok, ahol ezek az új kísérletek folynak. De más forrásból tudjuk, hogy Kazahsztánban és az Urálban mintegy húszezer szovjet biológus, vegyész és informatikus dolgozott titkos gyárakban. Ezeknek az embereknek nagy része azonban szétszóródott, főleg az arab országokban és a Távol-Keleten, lakhelyük ismeretlen. Az orosz szakemberek éppen ezért most az Izvesztyija szerint olyan eljárásokon dolgoznak, amelyekkel az antibiotikumoknak ellenálló mikrobákat is elpusztíthatnák. Kiképzést gázálarcra! Addig azonban az amerikaiak inkább a gázálarcokban bíznak - a New Scientist brit szakértője szerint teljesen indokolatlanul, merthogy éppen maga a gázálarc a legnagyobb kockázati tényező. A civil lakosság ugyanis technikailag felkészületlen, és az emberek nem tudják, hogyan kell kezelni a szűrőberendezést, emiatt megfulladhatnak, anélkül hogy mákszemnyi mérges gáz jutott volna a szervezetükbe. Éppen ezért alapos vegyvédelmi kiképzésben kellene részesíteni az Egyesült Államok és a veszélyeztetett szövetséges országok teljes lakosságát. A gázálarcok és vegyvédelmi ruhák is technikai fejlesztésre szorulnak: felhasználóbarát változatban kellene gyártani őket, mert tömeges gázveszély esetén tartósan, esetleg több órán át az arcon és a testen kell tartani a maszkot, esetleg a védőruházatot is, ami elviselhetetlen, különösen melegben. Már hatvan évvel ezelőtt folytak harci kísértetek a lépfene baktériumával Nagy- Britanniában - közölte egy skót napilap. A Glasgow Herald azt írja, hogy 1942-ben egy brit repülőgép - az akkori miniszterelnök, Winston Churchill utasítására - lépfenespórákat tartalmazó bombát dobott le a Skócia nyugati partjai előtt fekvő lakatlan kis szigetre, Grumnardra. A területre előzőleg kísérleti nyulakként egy birkanyájat telepítettek. A teszt sikeresnek bizonyult: a birkák elpusztultak, és rövidesen az egész szigetet vesztegzár alá helyezték, amit csak alig több mint tíz évvel ezelőtt oldottak fel, miután rengeteg pénzért fertőtlenítették Gruinardot. Az emberek azonban azóta sem merészkednek a szigetre, főleg azok után, hogy egy amerikai régész, Brian Moffat kijelentette: ásatásai közben még mindig talált lépfenespórákat Gruinardon. Oszama bin Laden-képeket ragasztottak fel a hétvégén a szegedi sétálóutca egyik üzletének kirakatüvegére. Az alkalmazottak értesítették a rendőrséget, és mivel féltek attól, hogy további meglepetések várják a helyiségben őket, egy ideig ki sem nyitottak. Mindez néhány méterre történt attól a helytől, ahol valaki múlt csütörtökön arab és angol feliratú gyógyszereket helyezett el kör alakban. Abban az ügyben a rendőrség rendzavarás miatt eljárást indított ismeretlen tettes ellen. A gyógyszerekről azóta kiderült, hogy lejárt szavatosságú kedélyjavító pirulák. A tisztiorvosi szolgálat bakteriológiai vizsgálatának eredménye a jövő hét elejére készül el. Az oldalt írta: Dreissiger Ágnes, Kunstár Csaba, N. Sándor László, Szalay Rita és Sztankóczy András A lépfene tünetei síív amerikai kutató olyan különleges halait tamilm.ir.o/, anwh kép«:*» hatástalanítani a mérgező xt-gvidereket és a gyilkos kórokozókat egyaránt. \ s/cr! olyan területek fertőtlenítésére használhatnák, amelyeket vegyilagi biológiai támadás ért A Bacillus Anthraxis a környezetbe kerülve belégzés útján terjed, a tüdőt és a bélrendszert fertőzi, kiütéses változata a bőrön át hatol a szervezetbe, és ott végez pusztítást. Oltással megelőzhető. Az inhalációs anthrax mélyen a tüdőbe kerül, és fulladást okoz. Rendkívül ritka, és antibiotikum alkalmazása nélkül vagy kései diagnózis esetén a beteg nagy valószínűséggel meghal. 1. Hét és fél nappal a fertőzés után jelentkeznek az első mérgezési tünetek: megfázás különösen magas lázzal, ami egyszerű influenzának is vélhető. ................................. .............................................................—— 2. Az anthraxspórák csírázni kezdenek, a tüdőben exotoxint termelnek, ami szétroncsolja a tüdő szöveteit és a véredényeket, majd bekerülnek a bélrendszerbe, ahol krónikus emésztési problémát okoznak. — 3. A tüdővizenyő következtében az oxigén- ellátás leáll. Beáll a sokk és a halálos kóma. | A NAP TÉMÁJA 2001. október 16., kedd Tehetetlenek a postavállalatok a lépfene-baktérium ellen A cégek hiába erősítették meg a nemzetközi küldemények biztonsági előírásait, mert állításaik szerint ez nem elég arra, hogy lecsapjanak az „utazó” baktériumra. A TNT expressz-szállítóvállalat magyarországi cégénél a vezérigazgató a biztonsági intézkedésekről lapunknak elmondta, hogy nem zárhatják le a küldeményüket azok, akik először adnak fel levelet vagy csomagot a cégnél. Ifj. Járosi Márton azt is közölte, hogy a dolgozóknak rendszeresen tartanak képzést a gyanús küldemények felismeréséről. Ugyanakkor olyan berendezése nincs a cégnek, amellyel ki lehetne mutatni a baktériumokat. A DHL gyorsposta-szolgáltatónál az ügyfélkapcsolati igazgató, Kincses Anita kijelentette: az egészségügyi hatóságoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy nem lehet kiszűrni a postai küldeményekben feladott baktériumot. A Magyar Posta belső védelmi osztályának vezetője, Keszthelyi Vilmos lapunknak nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen új intézkedéseket terveznek, csupán azt jelezte, hogy ezekben mind az ÁNTSZ-nak, mind pedig a hatóságoknak jut majd szerep. Majd a posta nem sokkal később kiadott egy közleményt, hogy egyáltalán nem terveznek különleges intézkedéseket. Hétköznapi kockázatok Valószínűleg a lépfene-megbetegedések miatt terjedő pánik is alátámasztja Teller Ede aforizmáját, amely szerint „az emberek attól félnek, amit nem ismernek”. A kockázatok mérésére különféle tudományos elméletek léteznek. Az egyik az életkor-megrövidítő hatás, amely napokban fejezhető ki. Férfinak születni például az átlaghoz képest mínusz háromezer napot jelent, agglegényként élni további háromezerrel kevesebbet. Az iskolából való kimaradás nyolcszáz nappal rövidíti meg életünket, míg nagy autó helyett kicsit vezetni ötven nappal. A másik mérőszám a mikrorizikóban kifejezhető érték. Ez azt jelzi: ha egymillió embert kiteszünk egy adott kockázatnak, akkor hány eset lesz halálos kimenetelű. Kaliforniai jogászok 1987-es megállapodása nyomán tíz mikrorizikó a figyelmeztetés nélkül okozható maximális kockázat mértéke. Ezért kell minden doboz cigarettára rányomtatni a figyelmeztetést, írja Marx György akadémikus az Atommag közelben című könyvében. Nemzetközi statisztikák szerint egy mikrorizikó kockázattal jár hatvanöt kilométert autón megtenni (ugyanez repülőút esetén kétezer kilométer!), egy órán át Budapest belvárosában lélegezni, két hónapot élni egy dohányossal, vagy egy szál cigarettát elszívni. Az adatokból kitűnik, hogy a közvélemény egy mikrorizikót teljesen elfogadhatónak ítél meg. Kockázatos szakmák szép számmal akadnak. Míg egy gyári munkás kockázata száz alatt marad, addig a mélytengeri halászoknál ez az érték az ezernyolcszázat is eléri. A legveszélyesebb hivatások közé tartozik az amerikai elnöké: ez háromezer mikrorizikót jelent évenként!