Magyar Hírlap, 2001. október (34. évfolyam, 242-254. szám)
2001-10-17 / 243. szám
2001. október 17., szerda Az Országgyűlés 168 igen, 13 nem és 7 érvénytelen szavazat mellett határozatképtelenség miatt immáron második nekifutásra sem választotta meg a kisgazdafrakció jelöltjét, Bánk Attilát parlamenti alelnöknek. Emellett a nap slágertémája a Rigler-ügy, s Mikola István egészségügyi miniszter parlamenti interpellációs ostroma volt. (Lásd külön összeállításunkat a 2. oldalon!) A MIÉP-frakción kívül valamennyi képviselőcsoport vezérszónoka egyetértett az Országgyűlésben a villamos energiáról szóló törvényjavaslat alapvető céljaival, a piac liberalizálásával. Matolcsy György gazdasági miniszter expozéjában kiemelte: a törvényjavaslat fő célja a verseny erősítése a magyar gazdaságban. Szintén fontosnak nevezte az átlátható piaci működést és szabályozást, a környezetvédelem erősítését, az energiatakarékosságot és a fogyasztók védelmét. MH-összeállítás Érvénytelen volt Bánk Attila alelnökké választása, mert mindössze 188 szavazólap került az urnába, s ez hattal kevesebb a parlament határozatképességénél. A névjegyzékből kiderült: az FKGP frakciójából 9 politikus át sem vette a szavazócédulát, közülük hat képviselő pedig előre jelezte betegség miatti távollétét. De akadtak olyan képviselők is, akik vállalták és nemmel szavaztak Bánkra. Valószínűsíthető, hogy a Fidesz és az MDF honatyái közül is néhányan inkább zsebükbe dugták a szavazócédulát. Szentgyörgyvölgyi Péter szerint három hét múlva ismét Bánk Attilát jelölik az Országgyűlés alelnöki posztjára, miután ismeretei szerint az MSZP-nek, illetve az SZDSZ- nek nem a személye ellen van kifogása. A frakcióvezető elítélte a szocialista és a szabaddemokrata képviselőket, amiért viselkedésükkel a demokráciát és a parlament működését veszélyeztették. Vélekedése szerint így a parlament alelnökeire aránytalanul sok munka hárul. Ezt megerősítette a visszahívott Gyimóthy Géza is, aki lapunknak elmondta, ezzel a szavazással győzött a parlamenti demokrácia és az igazság. Szentgyörgyvölgyi viszont megállapította: ezek után nyilvánvaló, hogy az MSZP és Torgyán József „összepaktált" a következő választásokra. Mint mondta, hiába ajánlott föl az ellenzéknek bizottsági alelnöki helyeket, a patkó túloldalán akkor se szavazták volna meg a kisgazda alelnökjelöltet. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után úgy vélekedett, az ellenzék felrúgta azt a hatpárti megállapodást, amely egyébként a parlamenti kisebbség érdekét szolgálta, s elosztotta a bizottsági helyeket, illetve kialakította azt a szokásjogot, hogy elfogadják egymás jelöltjeit. Ezzel a helyzettel a Fidesz-frakció nem kíván visszaélni - mondta -, de kijelentette, az SZDSZ-nek, miután még kisebb párt, mint a kisgazdák frakciója, nem járna alelnöki poszt. Az Országgyűlés alelnöki választása arra is rámutatott: a parlament többször határozatképtelen, s erre hétfőn háromszor, kedden pedig kétszer volt példa. Bánk Attila értékelése szerint az, hogy ismét érvénytelen volt a parlamenti alelnökké választásáról tartott szavazás, nem az ő személyének szól, hanem az adott politikai helyzetet jellemzi. Átlátható piaci működés és szabályozás, a környezetvédelem erősítése - ezen belül a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése -, energiatakarékosság és a fogyasztók védelme - sorolta expozéjában Matolcsy György. A gazdasági miniszter emlékeztetett: az Országgyűlés 1993-ban fogadta el az energiapolitikai alapelveket, amelyek ma is érvényesek. A legfontosabb alapelv - az energiaellátás biztonságának megőrzése - ma is változatlan. A verseny fokozatosan, tíz év alatt teljesedne ki a villamosenergia-szektorban. A javaslat teljes mértékben megfelel a magyar gazdaság érdekének, egyúttal összhangban van az európai uniós szabályozással. A törvény nyomán 2003-tól először a piac csaknem egyharmadát jelentő nagyfogyasztók esetében nyílna meg a verseny, a lakosság továbbra is közüzemi ellátásban részesülne, s hatóságilag állapítják meg az energia árát. A nagyfogyasztók viszont szabadon választhatnának ellátót, ami a miniszter szerint fokozatosan a költségek csökkenését eredményezné. A határozathozatalokra térve a T. Ház több jogharmonizációt célzó döntést hozott. Módosította a parlament az egészségügyet, a gyógyszerellátást, valamint a tb-járulékfizetést érintő törvényi szabályozást, egyebek közt ingyenessé válnak november 1-jétől a fogmegtartó kezelések. Mintegy nyolc hónapos „kihordási” idő után megszületett a februárban beterjesztett vízgazdálkodási törvény is. Szavaztak a képviselők a szociális igazgatásról szóló törvényhez benyújtott módosításokról. Harrach Péter szociális miniszter elmondta: az ellátórendszer korszerűsödik, biztosítják az egyénre szabott differenciált gondozást, az ellátásban részesülők hatékonyabb, sokoldalúbb védelmét. Az Országgyűlés sürgős tárgyalásba vette a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról szóló törvényjavaslatot, de nem támogatta, hogy az előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalják. MAI NAPIREND Az Országgyűlés kilenc törvényjavaslat általános vitáját folytatja le mai, szerdai ülésén. A T. Ház megtárgyalja az szja 1 százalékának felhasználásáról, a felsőoktatásról, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról és a büntető eljárásról, a szerzői jogról szóló törvények, illetve a Btk. módosítását, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről, a felnőttképzésről, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényjavaslatot. BELFÖLD Ismét kisgazdapárti alelnök nélkül maradt a T. Ház Második nekifutásra sem választották meg Bánk Attilát (középen), az FKGP jelöltjét a Ház alelnökének: 168-an voksoltak igennel, 13-an nemmel, 7 érvénytelen szavazatot találtak, 110 képviselő visszaadta a szavazólapot Interpellációk: prolongálva a „Mi folyik itt?” A napirend előtti felszólalását folytatva Világosi Gábor (SZDSZ) interpellációjában kifejtette: Rigler Zoltán vagyonnyilatkozatából az Alba Regia Rt. feltételezett vételárának töredéke sem mutatható ki. „A képviselő banki hitelt emlegető magyarázata sem elfogadható, mivel piaci tapasztalatok azt mutatják, Rigler úr jövedelmével és anyagi helyzetével rendelkező állampolgárok, cégek ma nem juthatnak a piacon akkora összeghez, amely az említett cég többségi tulajdonának megvásárlásához szükséges” - vélekedett. Hende Csaba az emlegetett „Legyen Ön is milliárdos” játékra egy másik tévévetélkedő címével válaszolt: „A fele sem igaz”. Az IM államtitkára szerint Rigler már tételesen cáfolta a vádakat a sajtóban. A képviselő nem, de az Országgyűlés elfogadta a választ. A parlament elfogadta Szabó János honvédelmi miniszter Font Sándor interpellációjára adott, korábban elutasított válaszát. Az MDF-es képviselő szeptember 4- én azt firtatta, mikor kapják meg elmaradt munkabérüket az 1951 és ’56 között katonai behívóval kényszermunkát végzett tartalékosok és sorkatonák. Miután az Országgyűlés leszavazta a miniszteri választ, a honvédelmi bizottság tárgyalta az interpellációt. Szabó megerősítette: nem lehet elmaradt munkabért vagy kártérítést fizetni, de a kárpótlás érdekében támogatják a vonatkozó törvény módosítását. Lányi Zsolt független képviselő éles kirohanást intézett Szabó János ellen, mondván, már minisztersége első hetében meg kellett volna tennie a szükséges lépéseket. Mikrofonja levétele közben Lányi trágár szavakat mondott, de később úgy nyilatkozott: beleakadt a zsinórba és ezért káromkodott, szavait nem Szabónak szánta. Csőd közeli helyzetben van a BM Központi Kórháza, az intézményben vezetési okok miatt kaotikus állapotok uralkodnak - fejtette ki interpellációjában Kóródi Mária (SZDSZ). Kontrát Károly államtitkár ezzel szemben közölte: a kórházban nincs működési zavar vagy csőd közeli helyzet, s a szakmai színvonal is javult az elmúlt időszakban. Kóródi nem fogadta el a választ. Azonnali kérdések órája: folytatódó adócsökkentés? Az azonnali kérdések és válaszok órájában Bauer Tamás azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért nem partner a kormány a szabaddemokraták javaslatainak megvalósításában. Az SZDSZ-es képviselő az adócsökkentést, a kisvállalkozók adókedvezményét, a sorkatonai szolgálat eltörlését és a magánnyugdíj-pénztárak ügyét említette. Ha ismét ellenzékben lesznek és a majdani kormány végrehajtja a reformokat, akkor is nemet mondanak majd? - kérdezte. A képviselő azt is tudni akarta, eljön-e a részvizsgáló bizottságok üléseire Orbán Viktor, ha az FVM és a bányaügyben vizsgálják felelősségét. A kormányfő közölte: a vádaskodásokkal nem foglalkozik, de partner az adócsökkentés folytatásában. Ebben a ciklusban adó- és járulékcsökkentéssel 3 ezer milliárd forint maradt a gazdaságban - mondta Orbán. Milyen eszközökkel tudja felvenni a küzdelmet az esetleges lépfene fertőzéssel szemben a magyar egészségügy? - tette fel a kérdést Orosházi György (FKGP). Nincs ok a pánikra, de nem árt, ha több információval rendelkeznek erről a betegségről a szakemberek - válaszolta Mikola István. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, a tárca intézkedett arról, nézzék át az egészségügyi intézmények katasztrófavédelmi terveit. Mikola szükségesnek tartja, hogy felelevenítsék ismereteiket a lépfenéről az orvosok. Hangsúlyozta: Magyarországon már régóta nem történt haláleset lépfenefertőzés következtében, s bár nincs ellene védőoltás, a betegség antibiotikumokkal könnyen gyógyítható. Egyes Fidesz-családtagokhoz közeli gazdálkodók óriási agrártámogatást kapnak - jelentette ki Németh Imre. A szocialista képviselő közölte, a szőlőértékesítési problémák megoldására elkülönített összeg döntő hányadát kitevő 2,5 milliárdot a Tokaj Kereskedő Ház Rt. kapja, az elmúlt évi 1,5 milliárdos megsegítés után. Az ország más tájain terem a szőlő 95 százaléka, de ezek a gazdák vagy az ő felvásárlóik semmiféle segítséghez sem jutnak - mondta. Leszögezte: véget kell vetni az urambátyám világnak és az arcátlan pénzosztogatásnak. Válaszában Kékkői Zoltán hangsúlyozta: a tokaji bor hungarikum, amelyet kiemelten kell kezelni. Az FVM politikai államtitkára szerint nincs megkülönböztetés a támogatások odaítélésében. NSZ A fókuszban Kisbandi Mi folyik itt? - kérdezte interpellációjában Katona Béla és Tóth Károly (MSZP) a legfőbb ügyésztől. A képviselők több példát említettek, amelyek szerintük a differenciált bűnüldözést igazolják, köztük Lakatos András (alias Kisbandi) esetét. Polt Péter arról tájékoztatta a plénumot: Lakatos András szabadlábra helyezése ügyében nemrégiben vizsgálatot indított, s egy szakmai kollégium megállapította, törvényes, de szakmailag téves volt az erre vonatkozó ügyészi indítvány. A képviselők nem fogadták el a legfőbb ügyész válaszát, mert „a választóvonal a kormányhoz, a miniszterelnökhöz és a Fideszhez való viszony, amely szerint, aki hűséges, annak eltussolják az ügyeit, aki nem, az előzetes letartóztatásba, házi őrizetbe kerül”. A T. Ház azonban elfogadta Polt Péter válaszát. Magyar Hírlap . Öt napig dönthet Rigler Rigler Zoltán (Fidesz) képviselőnek öt napon belül kell nyilatkoznia: elismeri-e összeférhetetlenségét az ellene kezdeményezett úl eljárásban - nyilatkozta lapunknak Isépy Tamás (Fidesz), a parlament mentelmi bizottságának elnöke. Ha Rigler vitatja az összeférhetetlenséget, akkor a következő ülésen vizsgálóbizottságot állítanak fel Világosi Gábor (SZDSZ) kezdeményezésére. Az ellenzéki politikus szerint Rigler az ÁRÉV Rt. többségi tulajdonát a képviselői megbízásával összefüggésben tudomására jutott bizalmas információk segítségével szerezhette meg. Rigler sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: nem gyűjtött be titkos céginformációkat az Alba Regia Rt.-ről, amelynek jelenlegi többségi tulajdonosa középiskolai évfolyamtársa volt, később pedig üzleti kapcsolatban álltak. Rigler, akit 1998-as képviselővé választása megítélése szerint némiképp visszavetett gazdasági tevékenységében, feleségével tavaly alapított cége, a BRS 2000 Kft. veszi meg Brettschneider Tibortól, az AREV jelenlegi vezérigazgatójától az építőipari cég 62 százalékát. Rigler felszámolás alatt álló cége, a Riegler Építőipari és Szolgáltató Kft. 268 milliós köztartozását nem ismeri el. Az APEH szóvivője nem kívánt nyilatkozni arról, hogyan szerezhetett be olyan papírt Rigler, miszerint a felszámolás kezdő időpontjáig cégének 0 forint adótartozása volt. Rigler a Mélyépítő Budapest Kft.-vel kapcsolatban azt mondta: 1998-as parlamentbe kerüléséig volt a cég magasépítési igazgatója. Ennek ellentmond az a Kisalföldnek adott nyilatkozata, miszerint ez év januárjában vált meg a cégtől, amely a fideszes vezetésű Győr megyei önkormányzat pályázatán a kórház és a művelődési központ felújítását is elnyerte. FK Keleti György feljelentést tesz A Tv2 Napló című műsorában vasárnap bemutatott dokumentumok sorait az információs hivatal főigazgatójának hozzájárulásával tárták a nyilvánosság elé. A főigazgató 2001. október 10-én saját hatáskörében megszüntette a bemutatott írások titkosítását, s ahhoz is hozzájárult, hogy képek jelenhessenek meg a hivatalról a kereskedelmi csatorna műsorában - tájékoztatta lapunkat Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter titkársága, a lapunkban tegnap megjelenteket pontosítva. A Tv2-ben sugárzott riport vagy államtitkot sértett, vagy manipulációs célokat szolgált - jelentette ki lapunknak Keleti György. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke hangsúlyozta: amennyiben az államtitkot valóban a hivatal főigazgatója oldotta föl, az az ő felelőssége, nyilván vannak jogosítványai, de meg kell tudni az indokokat is. Az nem elegendő, hogy „ezzel lehet népszerűsíteni a szolgálatokat” - fogalmazott. Hozzátette: ha a nemzetbiztonsági bizottság nem tűzi napirendre az ügyet, feljelentést tesz államtitoksértés miatt. Alkotmánymódosítást szorgalmaz a Fidesz Nem a hetenkénti ülésezésen, hanem a jó szándékon múlik, hogy a terrorizmus elleni törvénycsomagot kivételes és sürgős eljárásban tárgyalja a T. Ház - tájékoztatta a sajtót Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. A pénzmosással kapcsolatos szabályok szigorítására mindenképpen szükség van a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelemben - hangsúlyozta. Ezért ezt a Fidesz maximálisan támogatja. Ezt elvárják az ellenzéktől annál is inkább, hiszen éppen az MSZP levelei mutattak rá arra, nemzeti összefogásra és pártok közötti egyetértésre van szükség ahhoz, hogy eredményesek legyünk a terrorizmus elleni küzdelemben. Szájer hangsúlyozta: alkotmánymódosítást szeretnének annak érdekében, hogy cselekvőképes maradhasson a kormány, s hasonló esetekben, mint legutóbb a légteres repülőterek átengedésekor, ne kelljen minden alkalommal hatpárti konzultációt és parlamenti szavazást tartani. Csütörtökön a kormány hároméves tevékenységéről tartanak vitanapot a parlamentben, amelyről Szájer elmondta: az általa ismert közvélemény-kutatások szerint erre az emberek kíváncsiak. A vitanap megtartásával a Fidesz frakciója is egyetért, támogatásukat aláírással csak azért nem jelezték, mert az SZDSZ-es politikusok ezzel nem keresték meg őket. Ellenzéki vélemények szerint a kormány beszámolója teljesen összecseng a Fidesz legutóbbi kongresszusán elfogadott, A jövő elkezdődött című dokumentummal. Fideszes politikusok ezt egyáltalán nem furcsállják, hiszen a vitairat első része a Fidesz választási programja alapján a kormány eddig elvégzett munkáját taglalja. Ha a kormány engedne a kalocsai polgárok kérésének, akkor kiengednék a szellemet a palackból - fogalmazott Kósa Lajos debreceni polgármester. Arra szólította fel az SZDSZ-t, egyeztessen Kalocsa szabaddemokrata polgármesterével a menekülttábor ügyében. Szerinte politikai erők „heccelték fel” a kalocsaiakat, hogy tiltakozzanak a menekülttábor létesítése ellen. A tiltakozás árt az ország nemzetközi megítélésének. Szájer kijelentette: a hétfő esti frakcióülésen valóban tárgyaltak a kalocsai menekülttábor ügyéről, de döntés nem született. Hozzáfűzte, a BM nem követett el hibát, mert nincs előírva, hogy egyeztessen az önkormányzatokkal. SZZS