Magyar Hírlap, 2001. október (34. évfolyam, 242-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

8 Magyar Hírlap BUDAPEST 2001. október 17., szerda A pestlőrinci kofák még morgolódnak a csúszás miatt, az angyalföldi és újlipótvárosi kollégáik már rég beletörődtek a sorsukba Késéssel épülnek csak meg a vásárcsarnokok Két nagy piac is épül Budapesten, ám mindkét beruházás befejezése elhúzódik. Pestlőrincen úgy tervezik, az új standokon tartják meg az idei karácsonyi vásárt, Angyalföldön, a Lehel csarnokban már letettek erről. A lőrinci kofák morgolódnak, az angyalföldiek elfogadták a helyzetet. Biztosan nem lesz karácsonyi vásár az idén a Lehel csarnok­ban, mert késik a nagyszabású beruházás befejezése. Február 8-án lehet majd először vásárol­ni a beruházók szerint Európa egyik legnagyobb vásárcsarno­kában. Most még szinte „háborús” körülmények jellemzik a hely­színt. A falak jó része ugyan áll, de mindenütt csupasz beton, vasbeton, munkagépek, daruk. A pinceszint egyes részei vízben állnak, ám a beruházók tájékoz­tatása szerint csak köt a beton. A leendő üzletek már kivehetők az építkezés rendetlenségében, a kereskedők egy része át is vette a helyiségeket, s megkezdhetik a boltok belsejének kialakítását, mégsem lesz itt karácsonyi bevá­sárlás az idén. A Lehel Csarnok Beruházási Kft. igazgatója, Kurucz László tegnap arról számolt be, hogy a Lehel Piaci Kereskedők Érdek­­képviseleti Egyesületének (Lep­ke) és a Lehel Csarnok Egyesü­let vezetőivel arra a következte­tésre jutottak, hogy ha novem­ber 20-áig nem nyithatók meg az üzletek, akkor nem érdemes az új csarnokban nekimenni a kará­csonyi vásári szezonnak, az idén maradjanak csak a kereskedők az ideiglenes piacon. Kurucz László cáfolta azokat a híreket, melyek szerint túllép­ték volna a tervezett beruházási keretet. Az angyalföldi önkor­mányzat 4 milliárd 430 millió fo­rintot hagyott jóvá a beruházás­ra, amihez még hozzájön a ter­vezés és a közműfejlesztés. Ám az igazgató tájékoztatása szerint így is a teljes építkezés költségén felül további 600 millió forint áll rendelkezésre. A vásárcsarnok különbözik majd a plázáktól, a beruházó és az angyalföldi önkormányzat megőrizné a piac kiskereskedel­mi jellegét. A 430 üzletből 70 hús-, 120 pedig zöldségbolt lesz. Közvetlenül a metróaluljáróból lehet majd megközelíteni az ős­termelők árusítóhelyeit. A föld­szinten is élelmiszerárusok, a ga­lérián pedig egyéb profilú üzle­tek is találhatók majd. Az üzlet­­helyiségek 90 százalékát már ér­tékesítették. Az épület tetején kétszintes parkolót alakítanak ki. A beruházó naponta 40 ezer vásárlót vár a piacra. A beruházók és az önkor­mányzat azt ígéri, hogy olcsó lesz az új Lehel piac. Éppen ezért tartják alacsonyan a bérleti díja­kat: az élelmiszer-kereskedők a négyzetméterenkénti 250 ezer forintos bérleti jog megvásárlá­sán felül havonta 700-1200 fo­rintot fizetnek négyzetméteren­ként. A tervek szerint így 8-10 év alatt térül meg a beruházás. A Lehel csarnok terveit Rajk László építész, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő készítet­te. A beruházás teljes egészében önkormányzati finanszírozású és irányítású, az önkormányzat kü­lön céget alapított a feladatra. Szintén késik a pestlőrinci piac építése. Az eredeti tervek szerint már szeptember végén birtokba vehették volna üzlethe­lyiségeiket a kereskedők, ám a munkák jelenlegi állása szerint leghamarabb csak novemberben költözhetnek, mert elhúzódott az engedélyezési eljárás. Infor­mációink szerint a késlekedés miatt a kereskedők rendszere­sen kopogtatnak az önkormány­zat ajtaján, sürgetve a beruházás mihamarabbi befejezését. Az új pestlőrinci vásárcsar­nok építését az önkormányzat megbízásából saját társasága, a Dél-pesti Regionális és Fejlesz­tési Rt. irányítja. A csarnok alapterülete 3 ezer 350 négyzet­­méter, 130 standot és 280 árusí­tóasztalt alakítanak ki, mellette pedig 500 férőhelyes parkoló épül. Szabó Gyula, a részvény­­társaság ügyvezetője elmondta: a csarnok standjainak már há­romnegyedét eladták vagy lekö­tötték, a piaci termelői asztalok teljesen, a vegyesiparcikk-bazá­­rok is jórészt elkeltek. SZS-VZ A Rajk László által tervezett Lehel csarnok - a XIII. kerületiek nem itt fogják elintézni a karácsonyi bevásárlásaikat Fotó: sárközy György Digitális város, intelligens kerület, online közigazgatás Valósággá válhat az elektronikus ügyintézés A fővárosi önkormányzatnál mil­liárdos, a kerületekben több tíz­milliós programok indultak el, amelyek a helyi elektronikus ön­­kormányzás megvalósítását tűzték ki célul. Az ígéretek szerint hama­rosan valósággá válik az internetes ügyintézés, az elektronikus szava­zás és közvélemény-kutatás, vala­mint a papírmentes hivatal. L. László János Négy budai kerület - az I., II., XI. és XII. - még idén nyáron határoz­ta el, hogy közösen kísérletezi ki az elektronikus önkormányzás modelljét. Bencze B. György pol­gármester vezetésével a II. kerü­letben már komoly előkészülete­ket tettek. November végére megújítják a kerület honlapját, amely az eddigieknél jobban segí­ti az ügyintézést. Letölthetők lesz­nek az oldalról különböző űrla­pok, naprakész tájékoztatással szolgálnak a hivatali ügymenetről, véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítanak egy internetes fórum segítségével a kerületben élőknek, és arra is lesz lehetőség, hogy onli­ne kapcsolatba lépjenek a felhasz­nálók a tisztviselőkkel, valamint az önkormányzat vezetőivel. Ez a rendszer akár szavazások, kisebb közvélemény-kutatások lebonyo­lítására is alkalmas. Ezzel párhu­zamosan egységesítik a belső elektronikus ügykezelést, fokoza­tosan a minimálisra csökkentve a papírforgalmat. Ígéretük szerint ahogy a gyakorlatban is létező és alkalmazható technológia lesz a digitális aláírás, megteremtik a tel­jes körű elektronikus ügyintézés feltételeit. Ez a rendszer a nap 24 órájában tenné lehetővé, hogy személyes megjelenés nélkül bár­honnan kapcsolatot teremtsünk az önkormányzattal, és problé­máink végére járjunk. A program költségeit 40-50 millióra becsüli a polgármester. Ugyanennyit költenek infor­matikai fejlesztésre Csepelen, ahol a kerület internetes megjele­nése szeptember 20-án újult meg. Itt a hangsúlyt a térinformatikára helyezik, vagyis elektronikus úton tárolják és teszik elérhetővé a gyorsabb ügyintézés érdekében a városrész hagyományos és köz­műhálózati térképeit. Nagy tervekkel készülődik Er­zsébetváros is. Mint Szabó Zoltán polgármestertől megtudtuk, az idén ősszel induló program első eredményei már jövő év elején érezhetőek lesznek. Az e-kerület nevet viselő akcióterv egy olyan közháló létrehozását tűzi ki célul, amely elsősorban a lakosságnak és a vállalkozásoknak, másodsorban a kerületbe látogatóknak, turis­táknak nyújt ügyintézési és infor­mációs szolgáltatásokat otthoni, munkahelyi interneten és nyilvá­nos terminálokon keresztül. Ilye­nek például: az elektronikus ön­­kormányzati ügyfélszolgálat, véle­ménykérés, szavazás, közüzemi számlák befizetése, piaci informá­ciók, áru- és szolgáltatás-közvetí­tés helyi vállalkozások számára, bejelentkezés orvoshoz, ügyvéd­hez, fodrászhoz, mozihelyfoglalás, belépőrendelés. A fővárosi önkormányzat 1,2 milliárd forintot különített el informatikai fejlesztésre, amit még ebben a ciklusban fel is hasz­nálnak. A munka a fővárosi adat­vagyon felmérésével kezdődik, meg kell ugyanis értetnünk a hiva­talnokokkal, hogy az információ ugyanolyan értékesíthető, pénzzé tehető vagyonelem, mint bármi más - magyarázza Varga Z. Kris­tóf, a nemrégiben kinevezett in­formatikai tanácsnok. A program során a jelenleginél nyitottabbá, kommunikatívabbá szeretnék tenni a www.budapest.­­hu oldalt. Szeretnének létrehozni egy nyilvános internetes megacentru­mot is, ahol százas nagyságrend­ben lesznek internetes munkaállo­mások. Emellett köztereken, köz­­intézményekben, forgalmas he­lyeken 25 ingyenes és szabadon hozzáférhető terminált helyeznek majd el. Kerületek honlap­ és e-mail címei IX.­­ Kér, a honlap címe__________________e-mail cím___________________________ I. www.budavar.hu admin@budavar.hu II. www.masodikkerulet.hu 02kerpolhiv@mail.datanet.hu Ili. www.obuda.hu istvant@obuda.hu (polgármester) IV. www.ujpest.hu ujpestph@mail.matav.hu " v......................................:........................................ VI. www.terezvaros.hu (fejlesztés alatt) farkas.gyorgy@terezvaros.hu (polgármester) VII. www.erzsebetvaros.hu info@ erzsebetvaros.hu Vili. www.jozsefvaros.hu bp08pmh@mail.datanet.hu polg09pm@efender.hu X. www.kobanya.hu (fejlesztés alatt) kobph@kobanya.hu XI. www.bp­xi.hu csernusl@bpxi.hu (sajtófőnök) XII.­­ kiso@xiiker.hu (polgármester titkárnője) XIII. www.xii­­ker-angyalfold.hu onkorml3@xiiiph.tvnet.hu XIV. www.zuglo.hu hivatal@zuglo.hu XV. www.bpxv.hu XVI. - ^ _ xvikerl@ibm.net XVII. www.pohil7.hu (fejlesztés alatt) info@pohil7.hu XVIII. www.bpl8.hu polgtit@bpl8.hu XIX. www.kispest.hu kispest@kispest.hu XX. www.pesterzsebet.hu xxonkorm@mail.datanet.hu XXI. www.csepel.hu tot_m@elender.hu XXII. - bfoktet@mail.matav.hu XXIli! -.......... '' ........................................ -........................................................................... Népszavazási vita Solymáron Népszavazás kiírásáról döntött egy ipari területté minősítendő ti­zenhatezer négyzetméteres földin­gatlan ügyében a solymári képvi­selő-testület, ám a határozat tartal­mát a helyi környezetvédők kifo­gásolják, s maguk is népszavazás kiírását kezdeményezik. Enczmann László polgármester elmondta, hogy a település határá­ban fekvő területet ipari övezetté kívánják átminősíteni. E lépést azonban a környékbeli lakosok nehezményezik, ezért - a vitákat elkerülendő - a képviselő-testület szeptember 20-án úgy döntött, népszavazást ír ki a kérdésről. A döntés másnapján a Környezet­­védők Egyesülete is bejelentette: kezdeményezi a népszavazás ki­írását a kérdésben, némi módosí­tással. Ezért a polgármester most bírósághoz fordult a vita jogi ren­dezéséért. Béda Ferenc, a Környezetvé­dők Egyesületének elnökségi tag­ja viszont arról beszélt, hogy ere­detileg szervezetük kezdeményez­te a népszavazást. Az egyesület azt az egész községet érintő kérdést tenné fel, hogy lakóépülettől 200 négyzetméteres körzetben épül­­jön-e új létesítmény vagy sem. Ez azért fontos - hangsúlyozta -, mert Solymár már ma is túlzsúfolt, nagy a zaj, fogy a zöldterület. MTI Ötvenéves az ORFI Ingyenes csontsűrűségmérést tartanak mától Idén ünnepli fél évszázados fenn­állását az Országos Reumatoló­giai és Fizioterápiás Intézet, is­mertebb nevén az ORFI. Az év­forduló alkalmából az épület felújítására is sor kerül, október 17-e és 19-e között pedig ingyenes csontsűrűségmérést tartanak. Kozár Alexandra Az ORFI-hoz hasonló munkát, már a múlt század elején is, az Or­szágos Reuma- és Fürdőkutató Intézet végzett, a betegeket pedig az Állami Reumakórházban (ide tartozott a Lukács és Császár fürdő is) és az irgalmas rendi kór­házakban gyógyították. Nem volt tehát még egy kézben a betegellá­tás, a kutatás és az oktatás. Ezt a szerepet vállalta föl az ORFI elődje, mely 1948-ban jött létre Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet néven. Ennek folytatása az 1951-ben létesült jelenlegi in­tézmény, mely a 3 funkciót immár 50 éve egyesíti. Az ORFI-nak jelenleg öt reu­matológiai és két mozgásszervi­rehabilitációs osztálya van. Az in­tézmény az ország minden részé­ből fogadja a mozgásszervi és reu­matológia betegségben szenvedő­ket. Az elmúlt 50 évben egymillió fekvő- és 5 millió ambuláns bete­get látott el. Dr. Poór Gyula fő­igazgató tájékoztatása szerint ha­zánkban két és fél millióan szen­vednek mozgásszervi megbetege­désekben. Első helyen a derék- és hátfá­jásban szenvedő betegek állnak. Hazánkban ezekből van a leg­több. Utánuk következnek az ízületi porckopásban szenvedők, harmadik helyen pedig a csontrit­kulásos betegek állnak. Ez utóbbi sajnos leginkább a hölgyeket érin­ti, de általában is elmondható, hogy a kórház összes betegének kétharmada nő. A sokízületi gyul­ladásban elsősorban nők szenved­nek, viszont a köszvény inkább férfibetegség. A mozgásszervi betegségek okai csak részben függnek tőlünk, ezek ugyanis genetikai eredetűek is. A szociális szempontok ke­vésbé kerülnek előtérbe, mégis el­mondhatjuk, hogy a szerényebb körülmények közt, napfénytől el­­zártan élők, a szociális otthonok lakói, illetve az időskori D-vita­­min-hiányban szenvedők a leg­gyakoribb betegek. Az intézmény fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából szeptember 29-én mozgásszervi nyílt napot rendeztek, október 17. és 19. között ingyenes csontsűrű­ségmérést tartanak. Kutyaharapás következmények nélkül Minimum két hónapig nem dol­gozhat az a fiatal nő, akit nemrég fényes nappal a belvárosban meg­támadott egy pitbull-terrier keve­rék. Mint ilyenkor mindig, rendőr­ségi eljárás indult az ügyben, de az áldozat nem sok jót remél a va­lószínűleg többéves procedúrától. Békésen sétálgatott a minap a VII. kerületi Wesselényi úton Sza­­molcsik Katalin, amikor minden előzmény nélkül hátulról rátá­madt egy pitbull-terrier keverék kutya. Először óriási ütést, majd erős fájdalmat érzett a lábában. A véreb beleharapott a lovagló­­csizmájába, pillanatok alatt két hatalmas seb tátongott a combján. Egy utcai szemtanú elájult a látot­taktól. A fiatal nőt mentők szállí­tották a baleseti sebészetre, ahol sérülését ellátták, de három nap múlva seblázat kapott. Nyolc na­pon keresztül kanülön át tisztul­tak a hét centiméter mély sebek. Minimum két hónapig nem dol­gozhat a 28 éves könyvelőnő, ne­hezen jár, alig bír ülni, és a tisztál­kodás sem megy egykönnyen. - Hiába tennék feljelentést, úgysem történik semmi. Többéves proce­dúra lenne, mire ítéletet hozna a bíróság - mondja a fiatal nő. - A kutya gazdája, egy negyven körüli asszony, mindössze annyit mon­dott a vérebnek, hogy már megint rosszat csináltál. Mire jutnék egy ilyen emberrel? A tárgyalásokra sem jönne el, ráadásul pénzt sem várhatnék tőle. A szomszédok mondták, annyija sincs a család­nak, hogy a villanyszámlát fizes­sék, az áramot is kikapcsolták a la­kásban. Nem tudom, miből futja egy ekkora állat tartására. A kutyát azonnal elszállították, és 14 napos megfigyelés alatt tart­ják, hogy kiderüljön, veszett-e vagy sem. Hazánkban az utóbbi évek­ben törvényi szabályozással pró­báltak gátat szabni az elszaporodó kutyaharapásoknak, nem sok si­kerrel. Az egyik legkedveltebb kis­kaput az szolgáltatja az ilyen ügyekben, hogy keverék kutyákra nem vonatkozik a tartási engedély beszerzése. BH

Next