Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)
2001-12-08 / 286. szám
8 Magyar Hírlap Ünnepi rendezvények a Kossuth téren (MTI) Rendezvények sora várható a Parlament előtti Kossuth téren a hét végétől január második hetéig - tudta meg fővárosi képviselőktől pénteken az MTI. Tájékoztatásuk szerint egyidejűleg több, főként vallási és szociális jellegű rendezvény is zajlik majd a tér különböző pontjain. Vasárnaptól nyolc napon át a tér Honvéd utca felőli részén, a Mecon Simon Alapítvány szervezésében hanuka ünnepi rendezvény lesz. Ennek keretében a zsidóság ünnepére, a fényünnepre Európa legnagyobb, hatméteres gyertyatartóját állítják fel az 1956-os emlékmű szomszédságában. A Parlament főbejáratától balra, a tér füves részén december 12-én az aznapi országgyűlési vitanap témájával kapcsolatban óriásplakátot bont és sajtótájékoztatót tart az SZDSZ. December 13-ától január 8-áig a Parlament főbejárata előtti parkolóban felállított karácsonyfa melletti színpadon állami és betlehemes rendezvények lesznek. A Miniszterelnöki Hivatal szervezésében december 16-án a Parlament főbejárata előtt felállítandó három nagy sátorban adventi gyertyagyújtást tartanak. Az őrző-védő cégek új szabályozását sürgetik (MTI) A vagyonvédelmi cégek működésével összefüggő szabályozás kormányzati felülvizsgálatára, szigorítására van szükség - nyilatkozta Rostás Ákos, a fővárosi közgyűlés városrendészeti bizottságának alelnöke. Utalt arra, hogy az elmúlt napokban több olyan bűncselekmény is történt a fővárosban, amely felhívja a figyelmet a biztonsági szolgálatokkal kapcsolatos szabályozás anomáliáira. Az egyik ilyen, a közvéleményt is alaposan felkavaró eseményként említette az ellenzéki politikus azt az esetet, amikor a BKV metrójának biztonsági őrei ittasan randalírozva összevertek egy hajléktalant és bántalmazták az őt védő civil ruhás rendőrt. PROGRAMOK FELSŐOKTATÁSI NYÍLT NAP Gábor Dénes Főiskola (XI., Etele út 68.) A felsőoktatási intézmények nyílt napok sorozatában hétfőn, december 10-én 16 órakor a főiskola mutatkozik be az érdeklődőknek. Helyszín: Neumann Terem. Forrás-estek, Gödöllő Grassalkovich-kastély A Zeneakadémia és a Gödöllői Királyi Kastély rendezte Forrásestek koncertsorozat részeként szombaton Gödöllőn a Budapesti Vonósok közreműködésével Bach I., III. és V. Brandenburgi versenyét adják elő. BUDAPEST 2001. december 8., szombat Fényárba öltözött az Erzsébet híd és a Duna-part A Budapesti Elektromos Művek és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató fényruhába öltöztette Budapestet. Idén a Duna két partja és az Erzsébet híd kapott díszkivilágítást. A Duna-part Erzsébet híd és Lánchíd közötti szakaszának ünnepi kivilágítását közel kétszázezer apró izzóból állították össze. A hidat és a fákat díszítő fényfüzérek együttes hossza megközelíti a három kilométert, a kandelábereken pedig különleges, a fővárosban eddig még nem látott világító motívumok idézik az ünnep hangulatát. A karácsonyi díszkivilágításban 2002. január 6-áig gyönyörködhetnek a budapestiek és a fővárosba látogatók Fotó: Dezső Tamás Támogatás a nagybörzsönyi kisvasút korszerűsítésére A közlekedési tárca a tartalékkeretéből még az idén 15 millió forinttal járul hozzá a Szob-Nagybörzsöny közötti kisvasút újbóli beindításához - közölte Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter pénteken Vámosmikolán, az Ipoly menti kistérség polgármesterei által szervezett tanácskozáson. Elmondta: a jelenleg nem működő vasút fontos szerepet tölthet be a régió idegenforgalmának fellendítésében, ezért támogatja a minisztérium a kisvasút fejlesztését. Az összesen 22 kilométer hosszú, a múlt század elején épült, a hetvenes években leállított kisvasút újbóli beindítása 162 millió forintba kerül, 89 millió forint már összegyűlt, s most az érintett települések különböző pályázati forrásokból igyekeznek a hiányzó összeget előteremteni. A terv szerint elsőként a Nagybörzsöny-Márianosztra közötti 15 kilométeres szakaszon jövő év közepén megindulhat a forgalom. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a kistérség kilenc települése közötti, 35-40 kilométeres úthálózat mára korszerűtlenné vált, keskeny, kátyús és repedezett, ezért a polgármesterek a tárca támogatását kérték. MTI Fónagy János: 15 milliót ad a tárca Fotó: Habik Csaba Rendezvényekkel várják az áruházak a bronzvasárnapot Közelegnek a karácsonyi ünnepek, a hét végén már bronzvasárnap van. Vajon milyen karácsonyi akciókkal, különleges termékekkel, játékokkal, nyitva tartással készülnek a vásárlók rohamára a nagy üzletközpontok? Információéhségünk - részben - kielégítetlen maradt. A Mammut I. és II. üzletház gőzerővel készül az ünnepekre: idén a szokásosnál is díszesebbre dekorálták a két épületet. Meghosszabbított nyitva tartással várják a vásárlókat (9-22 óráig, vasárnap 20 óráig), a szórakoztatórész pedig éjjel-nappal üzemel - nyilatkozta lapunknak S. Nagy Sándor általános igazgató. Az ünnepekhez igazodva nyitották meg a Kaméleon mulatót, a pincében az Allar nosztalgiadiszkót és az Earls családi éttermet, ahol a különböző pizzák mellett amerikai és kanadai ételspecialitások is kaphatók. A Mammut II.-ben felépítettek egy mézeskalács házat is. A rohamra számítva két ideiglenes parkolót nyitottak a környéken. A felnőtteknek vásárlást ösztönző nyereményakciót indítottak december 7-e és 23-a között. Ennek fődíja egy házimoziberendezés. De minden héten lesznek rendezvényeik is: sorsolások, divatbemutatók. A Cora üzletközpont nem kívánt nyilatkozni terveiről, mivel a nyilatkozattételre kizárólagosan felhatalmazott személy, a vezérigazgató, jelenleg külföldön tartózkodik. KJ Közműdíjemelésekről döntenek A BKV jövő évi tarifái 6,5, a temetkezés közszolgáltatási díjai 6, a vízdíj 6,9, a csatornahasználati díj 6,74, a szippantott szennyvíz 9,9, valamint a főváros nevelési-oktatási intézményeinek étkezési térítési díjai 9,5 százalékkal emelkedhetnek, ha a fővárosi közgyűlés elfogadja a városvezetés javaslatait. A 6,5 százalékos BKV-tarifaemelés esetén a vonaljegy ára 100-ról 105 forintra, a dolgozói havi bérlet 3820-ról 4090 forintra, a tanuló- és nyugdíjas havi bérlet pedig 1240-ről 1330 forintra drágulna. A BKV részére a főváros már elfogadott jövő évi költségvetése 16,2 milliárd forintos támogatást tartalmaz. Azonban a javasolt tarifaemelés elfogadása esetén is az rt. üzleti előterve szerint jövőre 16,8 milliárd forintos hiánya lesz a cégnek. Tiba Zsolt főjegyző törvényességi észrevételében felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hatályos törvényi előírások szerint a BKV új tarifáiról csak a pénzügyminiszter egyetértése esetén dönthetnek. Az Atkári János és Vajda Pál főpolgármesterhelyettesek által jegyzett tarifaemelési javaslat rögzíti, hogy a PM állásfoglalását várhatóan csak a rendkívüli közgyűlésen tudják bemutatni a képviselőknek. Újólag a közgyűlés elé kerül a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. közszolgáltatási díjainak jövő évi 6 százalékos áremelési terve. E javaslat elfogadása a közgyűlés november végi ülésén egyetlen szavazat hiányában hiúsult meg. Az előterjesztés egyebek mellett tartalmazza azt is, hogy az rt. által alkalmazott sírhely-újraváltási díj, a sírhelymegváltási díjnak a 90 százaléka. A Fővárosi Vízművek Rt. hazai és külföldi tulajdonosai által javasolt 6,9 százalékos díjemelés elfogadásával az idei 105-ről jövőre 112,5 forintra nő egy köbméter ivóvíz ára. Ez esetben, átlagos fogyasztást feltételezve, az előterjesztők szerint az egy főre jutó havi többletkiadás 18 forint, az egy lakásra jutó havi többletkiadás pedig több mint 44 forint lenne. A vízművek javaslata egyébként nem tükrözi azt, amit a cég vezérigazgatója egy nemrég tartott sajtótájékoztatón bejelentett, miszerint a legalacsonyabb közműdíjemelést tervezik végrehajtani. Az ugyancsak külföldi és hazai közös tulajdonban lévő Fővárosi Csatornázási Művek Rt. által benyújtott 6,74 százalékos tarifaemelés elfogadása esetén az idei mintegy 107 forintos díj 114 forintra nőne köbméterenként. A cég számításai szerint a díjemelésük miatt az egy főre jutó havi többletkiadás meghaladja a 17 forintot, az egy lakásra jutó havi többletkiadás pedig közel 42 forinttal növekszik. A közműves csatornával nem rendelkező fővárosi területeken a folyékony hulladék és a szippantott szennyvíz elszállításának köbméterenkénti díját a főváros ezzel foglalkozó kft.-je 9,9 százalékkal emeltetné meg. Ez esetben a közszolgáltatási díj köbméterenként 831-ről 913 forintra növekedne. Tiba Zsolt törvényességi észrevételében felhívta a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi felügyelőség véleményének ismerete nélkül nem lehet jogszerűen megemelni a szennyvízszippantás árát. Az élelmiszerárak várható, 9,5 százalékos emelkedésének megfelelő áremelést javasol a városvezetés jövőre az önkormányzat nevelési-oktatási intézményeinek étkeztetési díjainál. Eszerint például a teljes óvodai ellátásért 182, a teljes általános iskolai ellátásért napi 232 forintot kell majd fizetni. Az általános iskolákban az ebédtérítés 143, a középfokú tanintézetekben pedig 163 forint lesz. Ezeket az árakat mindenütt megemeli még az áfa összege. MTI/MH ______________________CIKKÜNK NYOMÁN _______________________ Budapest városfejlesztési koncepciójának margójára A véglegessé váló városfejlesztési koncepció tervezetének egyik legfőbb újdonsága az, hogy komplex jellegű, azaz minden, a főváros által kezelhető témakörre kitér, a megoldandó problémákra több nézőpont figyelembevételével tesz javaslatot - írja lapunkhoz eljuttatott levelében Schneller István, Budapest főépítésze. Hozzáteszi: így nem pusztán városépítészeti, közlekedési vagy éppen környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, hanem többek között a fővárosi gazdasággal, kultúrával, szociálpolitikával, rehabilitációval, vagy éppen a közterületek állapotának javításával. A koncepció a nagyon különböző területek legfontosabb városfejlesztési céljait hat stratégiai cél köré csoportosítja, melyek a következők: a fővárosi gazdaság hatékonyságának elősegítése, a közlekedési krízis oldása, az épített és természeti környezet minőségének javítása, a kultúra és a szabadidő eltöltése új formáinak segítése, a társadalmi fenntarthatóság biztosítása, a város és környéke térségi integrációjának fejlesztése. Ez utóbbi messzemenőkig többet foglal magába, mint az agglomeráció egyes települései fejlesztési politikájának kritikáját. A fővárosi önkormányzat együtt kíván működni a közlekedési krízis oldása területén, a logisztikai feladatok ellátásában, a különböző infrastruktúrafejlesztések terén a városrégió minden településével. Ugyanakkor a főváros a harmonikus térségfejlesztés alapkövének tekinti az összehangolt tervszerű területfejlesztést és az annak kereteit biztosító agglomerációs területrendezési terv megalkotását és jóváhagyását. Ezért sürgettem már évek óta személyesen, majd a közgyűlés a 2000-es év őszén az agglomeráció területrendezési tervének mihamarabbi jóváhagyását, illetve legalább a - káros és koordinálatlan - belterületbe vonás folyamatának felfüggesztését, azaz a moratóriumot. Sok agglomerációs település esetében már a moratórium javaslatának hírére is lázas tevékenység indult meg, hogy további szabad, illetve zöldterületek minősülhessenek beépülésre szánt területté. A jóváhagyott tervekben számos önkormányzat elsősorban saját rövid távú érdekeire van/volt figyelemmel, így túlzott mértékben vált beépítésre szánt területté a nagyvárost körülvevő, még megmaradt zöldgyűrű. Ebben a folyamatban csak egy - bár igen szembeszökő - példa Budaörs. A velem készült és megjelent interjúban vastag betűkkel kiemelt szöveg ebben a fentiekben felvázolt összefüggésből ragadja ki Budaörsöt, s ezzel az a látszat ébred, mintha ez lenne az egyetlen negatív példa. A térségi összefüggések kezelésének hiánya számos más településről is elmondható, amelyek közlekedési adottságaikat, a tehermentesítő útvonalak csomópontjainak közelségét kihasználva, közigazgatási területük nagy részét gyorsan belterületté nyilvánították. Ez a folyamat összességében jelent környezetkárosítást. A környezetkárosítás ugyanis nem pusztán a biológiailag aktív felületek elépítését jelenti, hanem a szétterülő városfejlődésből származó egyéb következményeket is. Növekednek az egyéni motorizált közlekedési és szállítási távolságok és idő, infrastruktúrával nehezen vagy gazdaságtalanul ellátható terjengős beépítések jönnek létre, s ezzel párhuzamosan kialakul egy „kényszermobilitás” és a vele járó -összességében hatalmas - levegőszennyezés. A rövid távú haszonra való elszigetelt törekvések a jövő feléléséhez vezetnek. Ezért a magam részéről nagyon is egyetértek a jövő nemzedék ombudsmanjának kinevezésére irányuló törekvésekkel. A rendezett területfejlődésre, az említett agglomerációs terv jóváhagyására egyébként azért is szükség van, mert a spontán fejlődés még a legsürgetőbb infrastruktúralétesítmények megvalósítását is megnehezíti. Példa erre az M0-s autópálya keleti nyomvonalának kijelölési problémája. A városfejlesztési koncepciót rövidesen széles körben, újbóli - most már hivatalos - egyeztetésre küldjük ki, s mindezek mellett olyan mértékadó társadalmi csoportokkal szeretnénk megvitatni (pl. kamarák, társadalmi és szakmai szervezetek, környezetvédők stb.), amelyekkel aktív párbeszédre számítunk. Ebben a folyamatban remélhetőleg a közvélemény legszélesebb rétegeinek lesz módja megismerni a fentiekben összefoglalóan jelzett célokat. Schneller István, Budapest főépítésze Bizonytalan hetvenegy zuglói köztisztviselő állása Vita folyik 71 zuglói köztisztviselő állásáról. A fideszes frakcióvezető szerint ha igaz, amit a testület MSZP-SZDSZ többsége állít, vagyis nem tették le az esküt, akkor nem tekinthetők már köztisztviselőnek. Az SZDSZ-es frakcióvezető azonban úgy véli, hiba csúszhatott a vizsgálóbiztosi jelentésbe, mindenkinek megvan az esküje, és ezzel az állása is. Veszélybe kerülhet 71 zuglói köztisztviselő állása, mert a képviselő-testület MSZP-SZDSZ többsége szerint nem tették le a kötelező esküt - mondta lapunknak Rozgonyi Zoltán, a XIV. kerületi Fidesz frakcióvezetője. A kerület jegyzője ellen októberben indított fegyelmi eljárás egyik vádpontja a kötelezettségmulasztás volt, vagyis e szerint Szikora Zsolt nem szervezte meg 71 köztisztviselő eskütételét. A jegyzőt a keddi ülésen hivatalvesztéssel sújtották három vádpont alapján, ami ellen Szikora munkaügyi bírósághoz fordul. Szikora lapunknak nyilatkozva elmondta, nem érti az egész esküügyet. A köztisztviselői törvény, mely július 1-jén lépett hatályba, feladatokat ró a munkáltatóra, többek között azt, hogy szervezze meg az eskütételt. Az eskütétel egyébként vita tárgyát képezi jogászkörökben, mert az előző köztisztviselői törvényben is szerepel az eskü szövege, tehát a jelenlegi köztisztviselők már mind letették azt - közölte Szikora Zsolt. Igaz, a mostani szöveg eltér az előzőtől - jegyezte meg, hozzátéve, a kerületben az újbóli eskü mellett döntöttek. A törvény kimondja, valamenynyi köztisztviselőnek esküt kell tenni szóban, s ezt meg kell erősíteni írásban. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba, erre bárki hivatkozhat. A jegyző július 20-ára szervezte meg az esküt, erre azonban a nyári szabadságolások miatt nem tudott mindenki eljönni - nyilatkozta Szikora. Ezek után a jegyző szabadságra ment, előtte azonban figyelmeztette az osztályvezetőket, hogy mindenki tegye le a kötelező esküt. Szabadságáról visszatérve az asztalán találta a köztisztviselők által aláírt esküket, amit ellenjegyzett - hangsúlyozta Szikora. A Fidesz-frakció hiába kérte a keddi fegyelmi ülésen, hogy hallgassák meg a 71 köztisztviselőt tanúként, ezt leszavazta a testület MSZP-SZDSZ-es többsége - mondta lapunknak Rozgonyi Zoltán frakcióvezető. Csak a vizsgálóbiztos és az aljegyző állítására alapozva döntöttek a kérdésről. A testület ezzel veszélybe sodorta az embereket, hiszen a jogszabály szerint fel kell mondani nekik, amely a működésképtelenség határára sodorná az önkormányzatot - állítja Rozgonyi. Killik Jenő (SZDSZ) frakcióvezető szerint minden rendben van az eskütételekkel kapcsolatban, senkinek nem forog veszélyben az állása. Valószínűleg adminisztrációs hiba csúszhatott a vizsgálóbiztos jelentésébe - véli a politikus, hozzátéve, nem ez volt a jegyző ellen indított eljárásban a lényeg, sokkal fontosabb kérdésekben marasztalták el Szikorát. DrM