Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)

2001-12-08 / 286. szám

8 Magyar Hírlap Ünnepi rendezvények a Kossuth téren (MTI) Rendezvények sora vár­ható a Parlament előtti Kossuth téren a hét végétől január máso­dik hetéig - tudta meg fővárosi képviselőktől pénteken az MTI. Tájékoztatásuk szerint egyidejű­leg több, főként vallási és szociá­lis jellegű rendezvény is zajlik majd a tér különböző pontjain. Vasárnaptól nyolc napon át a tér Honvéd utca felőli részén, a Mec­on Simon Alapítvány szer­vezésében hanuka ünnepi ren­dezvény lesz. Ennek keretében a zsidóság ünnepére, a fényünnep­re Európa legnagyobb, hatméte­res gyertyatartóját állítják fel az 1956-os emlékmű szomszédságá­ban. A Parlament főbejáratától balra, a tér füves részén decem­ber 12-én az aznapi országgyűlé­si vitanap témájával kapcsolat­ban óriásplakátot bont és sajtó­­tájékoztatót tart az SZDSZ. De­cember 13-ától január 8-áig a Parlament főbejárata előtti par­kolóban felállított karácsonyfa melletti színpadon állami és bet­­lehemes rendezvények lesznek. A Miniszterelnöki Hivatal szer­vezésében december 16-án a Parlament főbejárata előtt felál­lítandó három nagy sátorban ad­venti gyertyagyújtást tartanak. Az őrző-védő cégek új szabályozását sürgetik (MTI) A vagyonvédelmi cégek működésével összefüggő szabá­lyozás kormányzati felül­vizsgálatára, szigorítására van szükség - nyilatkozta Rostás Ákos, a fővárosi közgyűlés városrendészeti bizottságának alelnöke. Utalt arra, hogy az el­múlt napokban több olyan bűn­­cselekmény is történt a főváros­ban, amely felhívja a figyelmet a biztonsági szolgálatokkal kap­csolatos szabályozás anomáliái­ra. Az egyik ilyen, a közvé­leményt is alaposan felkavaró eseményként említette az ellen­zéki politikus azt az esetet, amikor a BKV metrójának biz­tonsági őrei ittasan randalírozva összevertek egy hajléktalant és bántalmazták az őt védő civil ru­hás rendőrt. PROGRAMOK FELSŐOKTATÁSI NYÍLT NAP Gábor Dénes Főiskola (XI., Etele út 68.) A felsőoktatási intézmények nyílt napok sorozatában hétfőn, december 10-én 16 órakor a főiskola mutatkozik be az érdeklődőknek. Helyszín: Neumann Terem. Forrás-estek, Gödöllő G­rassalkovich-kastély A Zeneakadémia és a Gödöllői Királyi Kastély rendezte Forrás­estek koncertsorozat részeként szombaton Gödöllőn a Budapesti Vonósok közreműködésével Bach I., III. és V. Brandenburgi versenyét adják elő. BUDAPEST 2001. december 8., szombat Fényárba öltözött az Erzsébet híd és a Duna-part A Budapesti Elektromos Művek és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató fényruhába öltöztette Budapestet. Idén a Duna két partja és az Erzsébet híd kapott díszkivilágítást. A Duna-part Erzsébet híd és Lánchíd közötti szakaszának ünnepi kivilágítását közel kétszázezer apró izzóból állították össze. A hidat és a fákat díszítő fényfüzérek együttes hossza megközelíti a három kilométert, a kandelábereken pedig különleges, a fővárosban eddig még nem látott világító motívumok idézik az ünnep hangulatát. A karácsonyi díszkivilágításban 2002. január 6-áig gyönyörködhetnek a budapestiek és a fővárosba látogatók Fotó: Dezső Tamás Támogatás a nagybörzsönyi kisvasút korszerűsítésére A közlekedési tárca a tartalékke­retéből még az idén 15 millió fo­rinttal járul hozzá a Szob-Nagy­­börzsöny közötti kisvasút újbóli beindításához - közölte Fónagy János közleke­dési és vízügyi miniszter pénteken Vámosmiko­­lán, az Ipoly menti kis­térség polgármesterei ál­tal szervezett tanácsko­záson. Elmondta: a je­lenleg nem működő vas­út fontos szerepet tölt­het be a régió idegenfor­galmának fellendítésé­ben, ezért támogatja a minisztérium a kisvasút fejleszté­sét. Az összesen 22 kilométer hosszú, a múlt század elején épült, a hetvenes években leállított kis­vasút újbóli beindítása 162 millió forintba kerül, 89 millió forint már összegyűlt, s most az érintett tele­pülések különböző pályázati for­rásokból igyekeznek a hiányzó összeget előte­remteni. A terv szerint első­ként a Nagybör­­zsöny-Márianosztra kö­zötti 15 kilométeres sza­kaszon jövő év közepén megindulhat a forgalom. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a kistérség kilenc települé­se közötti, 35-40 kilomé­teres úthálózat mára korszerűt­lenné vált, keskeny, kátyús és re­pedezett, ezért a polgármesterek a tárca támogatását kérték. MTI Fónagy János: 15 milliót ad a tárca Fotó: Habik Csaba Rendezvényekkel várják az áruházak a bronzvasárnapot Közelegnek a karácsonyi ünne­pek, a hét végén már bronzvasár­nap van. Vajon milyen karácso­nyi akciókkal, különleges termé­kekkel, játékokkal, nyitva tar­tással készülnek a vásárlók roha­mára a nagy üzletközpontok? In­formációéhségünk - részben - ki­elégítetlen maradt. A Mammut I. és II. üzletház gőzerővel készül az ünnepekre: idén a szokásosnál is díszesebbre dekorálták a két épületet. Meg­hosszabbított nyitva tartással vár­ják a vásárlókat (9-22 óráig, va­sárnap 20 óráig), a szórakoztató­rész pedig éjjel-nappal üzemel - nyilatkozta lapunknak S. Nagy Sándor általános igazgató. Az ün­nepekhez igazodva nyitották meg a Kaméleon mulatót, a pincében az Allar nosztalgiadiszkót és az Earls családi éttermet, ahol a kü­lönböző pizzák mellett amerikai és kanadai ételspecialitások is kaphatók. A Mammut II.-ben fel­építettek egy mézeskalács házat is. A rohamra számítva két ideig­lenes parkolót nyitottak a kör­nyéken. A felnőtteknek vásárlást ösztönző nyereményakciót indí­tottak december 7-e és 23-a kö­zött. Ennek fődíja egy házimozi­­berendezés. De minden héten lesznek rendezvényeik is: sorso­lások, divatbemutatók. A Cora üzletközpont nem kí­vánt nyilatkozni terveiről, mivel a nyilatkozattételre kizárólagosan felhatalmazott személy, a vezér­­igazgató, jelenleg külföldön tar­tózkodik. KJ Közműdíjemelésekről döntenek A BKV jövő évi tarifái 6,5, a temetkezés közszolgáltatási díjai 6, a víz­díj 6,9, a csatornahasználati díj 6,74, a szippantott szennyvíz 9,9, vala­mint a főváros nevelési-oktatási intézményeinek étkezési térítési díjai 9,5 százalékkal emelkedhetnek, ha a fővárosi közgyűlés elfogadja a vá­rosvezetés javaslatait. A 6,5 százalékos BKV-tarifaeme­­lés esetén a vonaljegy ára 100-ról 105 forintra, a dolgozói havi bér­let 3820-ról 4090 forintra, a tanu­ló- és nyugdíjas havi bérlet pedig 1240-ről 1330 forintra drágulna. A BKV részére a főváros már el­fogadott jövő évi költségvetése 16,2 milliárd forintos támogatást tartalmaz. Azonban a javasolt ta­rifaemelés elfogadása esetén is az rt. üzleti előterve szerint jövőre 16,8 milliárd forintos hiánya lesz a cégnek. Tiba Zsolt főjegyző törvé­nyességi észrevételében felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hatályos törvényi előírások sze­rint a BKV új tarifáiról csak a pénzügyminiszter egyetértése esetén dönthetnek. Az Atkári Já­nos és Vajda Pál főpolgármester­helyettesek által jegyzett tarifa­emelési javaslat rögzíti, hogy a PM állásfoglalását várhatóan csak a rendkívüli közgyűlésen tudják bemutatni a képviselőknek. Újó­lag a közgyűlés elé kerül a Buda­pesti Temetkezési Intézet Rt. köz­szolgáltatási díjainak jövő évi 6 százalékos áremelési terve. E ja­vaslat elfogadása a közgyűlés no­vember végi ülésén egyetlen sza­vazat hiányában hiúsult meg. Az előterjesztés egyebek mellett tar­talmazza azt is, hogy az rt. által al­kalmazott sírhely-újraváltási díj, a sírhelymegváltási díjnak a 90 szá­zaléka. A Fővárosi Vízművek Rt. hazai és külföldi tulajdonosai által javasolt 6,9 százalékos díjemelés elfogadásával az idei 105-ről jövő­re 112,5 forintra nő egy köbméter ivóvíz ára. Ez esetben, átlagos fo­gyasztást feltételezve, az előter­jesztők szerint az egy főre jutó ha­vi többletkiadás 18 forint, az egy lakásra jutó havi többletkiadás pedig több mint 44 forint lenne. A vízművek javaslata egyébként nem tükrözi azt, amit a cég vezér­­igazgatója egy nemrég tartott saj­tótájékoztatón bejelentett, misze­rint a legalacsonyabb közműdíj­emelést tervezik végrehajtani. Az ugyancsak külföldi és hazai közös tulajdonban lévő Fővárosi Csa­tornázási Művek Rt. által benyúj­tott 6,74 százalékos tarifaemelés elfogadása esetén az idei mintegy 107 forintos díj 114 forintra nőne köbméterenként. A cég számítá­sai szerint a díjemelésük miatt az egy főre jutó havi többletkiadás meghaladja a 17 forintot, az egy lakásra jutó havi többletkiadás pedig közel 42 forinttal növekszik. A közműves csatornával nem ren­delkező fővárosi területeken a fo­lyékony hulladék és a szippantott szennyvíz elszállításának köbmé­terenkénti díját a főváros ezzel foglalkozó kft.-je 9,9 százalékkal emeltetné meg. Ez esetben a köz­szolgáltatási díj köbméterenként 831-ről 913 forintra növekedne. Tiba Zsolt törvényességi észrevé­telében felhívta a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi felügye­lőség véleményének ismerete nél­kül nem lehet jogszerűen meg­emelni a szennyvízszippantás árát. Az élelmiszerárak várható, 9,5 százalékos emelkedésének megfelelő áremelést javasol a vá­rosvezetés jövőre az önkormány­zat nevelési-oktatási intézményei­nek étkeztetési díjainál. Eszerint például a teljes óvodai ellátásért 182, a teljes általános iskolai el­látásért napi 232 forintot kell majd fizetni. Az általános isko­lákban az ebédtérítés 143, a kö­zépfokú tanintézetekben pedig 163 forint lesz. Ezeket az árakat mindenütt megemeli még az áfa összege. MTI/MH ______________________CIKKÜNK NYOMÁN _______________________ Budapest városfejlesztési koncepciójának margójára A véglegessé váló városfejlesztési koncep­ció tervezetének egyik legfőbb újdonsága az, hogy komplex jellegű, azaz minden, a fő­város által kezelhető témakörre kitér, a megoldandó problémákra több nézőpont figyelembevételével tesz javaslatot - írja la­punkhoz eljuttatott levelében Schneller Ist­ván, Budapest főépítésze. Hozzáteszi: így nem pusztán városépítészeti, közlekedési vagy éppen környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, hanem többek között a főváro­si gazdasággal, kultúrával, szociálpolitiká­val, rehabilitációval, vagy éppen a közterü­letek állapotának javításával. A koncepció a nagyon különböző terüle­tek legfontosabb városfejlesztési céljait hat stratégiai cél köré csoportosítja, melyek a következők: a fővárosi gazdaság hatékony­ságának elősegítése, a közlekedési krízis ol­dása, az épített és természeti környezet mi­nőségének javítása, a kultúra és a szabadidő eltöltése új formáinak segítése, a társadalmi fenntarthatóság biztosítása, a város és kör­nyéke térségi integrációjának fejlesztése. Ez utóbbi messzemenőkig többet foglal magába, mint az agglomeráció egyes tele­pülései fejlesztési politikájának kritikáját. A fővárosi önkormányzat együtt kíván mű­ködni a közlekedési krízis oldása területén, a logisztikai feladatok ellátásában, a külön­böző infrastruktúrafejlesztések terén a vá­rosrégió minden településével. Ugyanakkor a főváros a harmonikus tér­ségfejlesztés alapkövének tekinti az össze­hangolt tervszerű területfejlesztést és az an­nak kereteit biztosító agglomerációs terü­letrendezési terv megalkotását és jóváha­gyását. Ezért sürgettem már évek óta sze­mélyesen, majd a közgyűlés a 2000-es év őszén az agglomeráció területrendezési ter­vének mihamarabbi jóváhagyását, illetve legalább a - káros és koordinálatlan - bel­területbe vonás folyamatának felfüggeszté­sét, azaz a moratóriumot. Sok agglomerációs település esetében már a moratórium javaslatának hírére is lá­zas tevékenység indult meg, hogy további szabad, illetve zöldterületek minősülhesse­nek beépülésre szánt területté. A jóváha­gyott tervekben számos önkormányzat el­sősorban saját rövid távú érdekeire van/volt figyelemmel, így túlzott mértékben vált be­építésre szánt területté a nagyvárost körül­vevő, még megmaradt zöldgyűrű. Ebben a folyamatban csak egy - bár igen szembeszö­kő - példa Budaörs. A velem készült és megjelent interjúban vastag betűkkel kiemelt szöveg ebben a fen­tiekben felvázolt összefüggésből ragadja ki Budaörsöt, s ezzel az a látszat ébred, mintha ez lenne az egyetlen negatív példa. A térsé­gi összefüggések kezelésének hiánya számos más településről is elmondható, amelyek közlekedési adottságaikat, a tehermentesítő útvonalak csomópontjainak közelségét ki­használva, közigazgatási területük nagy ré­szét gyorsan belterületté nyilvánították. Ez a folyamat összességében jelent kör­nyezetkárosítást. A környezetkárosítás ugyanis nem pusztán a biológiailag aktív fe­lületek elépítését jelenti, hanem a szétterü­lő városfejlődésből származó egyéb követ­kezményeket is. Növekednek az egyéni mo­torizált közlekedési és szállítási távolságok és idő, infrastruktúrával nehezen vagy gaz­daságtalanul ellátható terjengős beépítések jönnek létre, s ezzel párhuzamosan kialakul egy „kényszermobilitás” és a vele járó -összességében hatalmas - levegőszennye­zés. A rövid távú haszonra való elszigetelt törekvések a jövő feléléséhez vezetnek. Ezért a magam részéről nagyon is egyetér­tek a jövő nemzedék ombudsmanjának ki­nevezésére irányuló törekvésekkel. A rendezett területfejlődésre, az említett agglomerációs terv jóváhagyására egyéb­ként azért is szükség van, mert a spontán fejlődés még a legsürgetőbb infrastruktúra­­létesítmények megvalósítását is megnehezí­ti. Példa erre az M0-s autópálya keleti nyomvonalának kijelölési problémája. A városfejlesztési koncepciót rövidesen széles körben, újbóli - most már hivatalos - egyeztetésre küldjük ki, s mindezek mellett olyan mértékadó társadalmi csoportokkal szeretnénk megvitatni (pl. kamarák, társa­dalmi és szakmai szervezetek, környezetvé­dők stb.), amelyekkel aktív párbeszédre számítunk. Ebben a folyamatban remélhe­tőleg a közvélemény legszélesebb rétegei­nek lesz módja megismerni a fentiekben összefoglalóan jelzett célokat. Schneller István, Budapest főépítésze Bizonytalan hetvenegy zuglói köztisztviselő állása Vita folyik 71 zuglói köztisztviselő állásáról. A fideszes frakcióvezető szerint ha igaz, amit a testület MSZP-SZDSZ többsége állít, vagyis nem tették le az esküt, ak­kor nem tekinthetők már köztiszt­viselőnek. Az SZDSZ-es frakció­­vezető azonban úgy véli, hiba csúszhatott a vizsgálóbiztosi jelen­tésbe, mindenkinek megvan az es­küje, és ezzel az állása is. Veszélybe kerülhet 71 zuglói köztisztviselő állása, mert a képviselő-testület MSZP-SZDSZ többsége szerint nem tették le a kö­telező esküt - mondta lapunknak Rozgonyi Zoltán, a XIV. kerületi Fidesz frakcióvezetője. A kerület jegyzője ellen októberben indított fegyelmi eljárás egyik vádpontja a kötelezettségmulasztás volt, vagyis e szerint Szikora Zsolt nem szer­vezte meg 71 köztisztviselő esküté­telét. A jegyzőt a keddi ülésen hi­vatalvesztéssel sújtották három vádpont alapján, ami ellen Szikora munkaügyi bírósághoz fordul. Szikora lapunknak nyilatkozva elmondta, nem érti az egész eskü­ügyet. A köztisztviselői törvény, mely július 1-jén lépett hatályba, feladatokat ró a munkáltatóra, töb­bek között azt, hogy szervezze meg az eskütételt. Az eskütétel egyéb­ként vita tárgyát képezi jogászkö­rökben, mert az előző köztisztvise­lői törvényben is szerepel az eskü szövege, tehát a jelenlegi köztiszt­viselők már mind letették azt - kö­zölte Szikora Zsolt. Igaz, a mostani szöveg eltér az előzőtől - jegyezte meg, hozzátéve, a kerületben az új­bóli eskü mellett döntöttek. A tör­vény kimondja, valamenynyi köz­­tisztviselőnek esküt kell tenni szó­ban, s ezt meg kell erősíteni írás­ban. Eskütétel hiányában a köz­­tisztviselő nem állítható hivatalba, erre bárki hivatkozhat. A jegyző július 20-ára szervezte meg az esküt, erre azonban a nyá­ri szabadságolások miatt nem tu­dott mindenki eljönni - nyilatkoz­ta Szikora. Ezek után a jegyző sza­badságra ment, előtte azonban fi­gyelmeztette az osztályvezetőket, hogy mindenki tegye le a kötelező esküt. Szabadságáról visszatérve az asztalán találta a köztisztvise­lők által aláírt esküket, amit ellen­­jegyzett - hangsúlyozta Szikora. A Fidesz-frakció hiába kérte a keddi fegyelmi ülésen, hogy hall­gassák meg a 71 köztisztviselőt ta­núként, ezt leszavazta a testület MSZP-SZDSZ-es többsége - mondta lapunknak Rozgonyi Zol­tán frakcióvezető. Csak a vizsgáló­­biztos és az aljegyző állítására ala­pozva döntöttek a kérdésről. A testület ezzel veszélybe sodorta az embereket, hiszen a jogszabály szerint fel kell mondani nekik, amely a működésképtelenség ha­tárára sodorná az önkormányza­tot - állítja Rozgonyi. Killik Jenő (SZDSZ) frakcióve­zető szerint minden rendben van az eskütételekkel kapcsolatban, senkinek nem forog veszélyben az állása. Valószínűleg adminisztrá­ciós hiba csúszhatott a vizsgálóbiz­tos jelentésébe - véli a politikus, hozzátéve, nem ez volt a jegyző el­len indított eljárásban a lényeg, sokkal fontosabb kérdésekben marasztalták el Szikorát. DrM

Next