Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)

2001-12-01 / 280. szám

4 Magyar Hírlap Kirké-díj Orbánnak és Esterházynak (MH-Róma) Orbán Viktor és Esterházy Péter is Kirké-díjat kapott Olaszországban. A Premio Capo Circeo-díjat - amely a Róma és Nápoly között emelkedő Circeo-hegyről kapta nevét - évente osztja ki az Olasz­­német Baráti Társaság „azoknak az utazóknak, akik Kirke hívó szavára válaszolva az európai ha­gyományok útjára lépnek”. Németh Zsolt Kijevben (MTI) Megállapodás született ar­ról, hogy a státustörvény végre­hajtásával kapcsolatos technikai kérdésekkel albizottság foglalko­zik majd a magyar-ukrán kor­mányközi kisebbségi vegyes bi­zottság keretében - jelentette be Kijevben a külügyminisztérium államtitkára. Németh Zsolt megígérte, Budapest az EU- csatlakozásig nem vezet be ví­zumkényszert Ukrajnával szem­ben. December 17-én Beregszá­szon magyar konzulátus nyílik. Kormányátalakítás Szkopjéban (MTI) Új összetételű kormány lé­pett hivatalba tegnap Macedóniá­ban, miután a szociáldemokrata párt miniszterei sorra lemondtak Georgievszki miniszterelnök nemzetiségi politikája elleni tilta­kozásul. A külügyek új irányítója Slobodan Casule, a védelmi tárca élére a liberális Vlado Popovszki került, az új egészségügyi minisz­ter pedig Georgi Orovcsanec lett. Zinnit nem riasztja el az izraeli merénylet (Reuters) Közel-keleti béke­missziója kisiklatásának kísérle­tével vádolta meg Anthony Zinni amerikai megbízott a palesztin szélsőségeseket a csütörtöki me­rénylet után. De megfogadta: ezek a kísérletek nem fogják elérni céljukat. Tajvan ma választ (Reuters) Felélénkült a választási kampány tegnap Tajvanon­­ egy nappal a nagy jelentőségű parla­menti megmérettetés előtt. A vá­lasztás nagy vesztesei minden va­lószínűség szerint a nacionalisták lesznek: a Kuomintang, amely 55 éves egyeduralom után tavaly el­vesztette az elnöki posztot, most a várakozások szerint elveszíti a parlamenti többséget is - amit egyébként valószínűleg egyetlen másik tömörülés sem szerez meg. Fotó: Reuters­­ Simon Kwong KÜLFÖLD 2001. december 1., szombat „Magyarország kvázi már az EU tagja” Joschka Fischer kitart az egyéni elbírálás elve mellett Az Európai Unió bővítésekor az egyéni elbírálás elvének kell érvé­nyesülnie - ebben értett egyet tegnap Budapesten Martonyi Já­nos magyar és Joschka Fischer né­met külügyminiszter. Mindketten megerősítették, hogy a 2004-es európai parlamenti választásokon kívánatos az első új tagok részvé­tele. Fischer úgy fogalmazott: Ma­gyarország kvázi már az EU tagja. Újvári Miklós „Egy tagjelöltnek sem kell vára­koznia, ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy egy állam teljesítet­te a csatlakozás feltételeit, akkor aláírjuk a csatlakozási szerződést, ratifikáljuk, és a csatlakozás bekö­vetkezik” - Joschka Fischer né­met külügyminiszter így válaszolt tegnap Budapesten arra a kérdés­re, mit gondol arról az ötletről, hogy az EU egyszerre akár tíz új tagállamot is felvegyen. Fischer szerint semmi sem szól az ellen, hogy az első csatlakozók részt ve­gyenek a 2004-es európai parla­menti választásokon. A német külügyminiszter Martonyi János­sal találkozva azt is kijelentette, hogy az országjelentések vissza­igazolták ezt a „várakozási időho­rizontot”. Martonyi a találkozó után úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy a csatlakozási folyamatban az egyet­len rendező elv az egyéni elbírálás elve. A két külügyminiszter egyet­értett abban, hogy Magyarország gyakorlatilag már EU-tagként vi­selkedik. Martonyi kiemelte, hogy Magyarország az EU nyolcadik kereskedelmi partnere, Joschka Fischer pedig úgy fogalmazott: „Magyarország kvázi már az EU tagja.” Fontosnak mondták, hogy a tagjelöltek bekapcsolódjanak az EU reformjáról szóló vitába. A de­cemberi laekeni EU-csúcson dön­tenek egy úgynevezett konventről, amely a kibővített EU intézmé­nyeit hivatott felvázolni. Martonyi szerint Magyarország intenzíven bekapcsolódik majd a munkába, mert abban érdekelt, hogy az unió egységesebb, áttekinthetőbb és hatékonyabb legyen. Fischer a várható problémákra helyezte a hangsúlyt. Úgy fogalmazott: a mostani keretek között egy 25 ta­gú EU-csúcstalálkozóra inkább humoreszkre hasonlítana. Ráadá­sul 2006-ban új pénzügyi tervet kell elfogadni, amely a strukturális és kohéziós alapok újragondolásá­tól a mezőgazdasági támogatások reformjáig számos problémát fel­vet majd. Fischer találkozott Orbán Vik­tor miniszterelnökkel is, majd la­punk kérdésére megerősítette, hogy nagy valószínűséggel elkép­zelhető Magyarország belépése még a 2004-es EP-választások előtt. A „Big Bang”-ről elmondta, az nehezen értelmezhető, nem a felvett országok száma az érdekes, hanem hogy teljesítették-e a csat­lakozás feltételeit. Az Orbán-Fischer-találkozó­ról lapunk kérdésére Szemerké­­nyi Réka, a Miniszterelnöki Hiva­tal államtitkára elmondta, szóba került a státustörvény kérdése is. Orbán Viktor ismertette azokat az elveket és érveket, amelyek a státustörvényt életre hívták, emlí­tette többek között, hogy az alkot­mány kulturális egységként említi a magyarságot, és kötelezettség­ként írja elő a határon túli magyar­ság támogatását. Fischer megér­téssel fogadta szavait - mondta az államtitkár. Nem merült fel, hogy a státustörvény bármilyen gondot okozna az európai uniós csatlako­zási folyamatban. Fischer szerint semmi sem szól az ellen, hogy az új tagok részt vegyenek a 2004-es európai parlamenti választásokon Fotó: Dezső Tamás Szakadár csecsen vezetőt fogtak el az orosz csapatok Szorosabb gazdasági együttműködés a FÁK-ban? Az orosz elnök tegnap elfogadta Eduard Sevardnadze grúz államfő javaslatát, hogy a két ország közös bizottságot állítson fel a szerdára virradó éjjel történt állítólagos bombázás tisztázására. Vlagyimir Putyin, aki a nap folyamán külön is találkozott a Független Álla­mok Közösségének csúcstalál­kozójára Moszkvába érkezett Sevardnadzéval, úgy vélekedett, hogy a kaukázusi állam „egy ré­szét megszállták a nemzetközi ter­roristák”. Tbiliszi szerint viszont két orosz helikopter grúz területe­ket támadott, feltételezhetően csecsen szakadár fegyveresekre csapást mérve. Putyin tegnap be­számolt arról, hogy a szövetségi erők tegnap Csecsenföldön elfog­ták Abu Szalahot, Hattab hadúr helyettesét. A FÁK-csúcson egyébként Putyin a Haza Szolgálatáért ér­demérem első fokozatát adomá­nyozta Borisz Jelcinnek. Putyin a megbeszélésen úgy vélte, nyilatko­zatok helyett a valódi együttműkö­dést kell erősíteni a FÁK-on belül, elsősorban a gazdaság területén. Iszlám Karimov üzbég államfő nem zárta ki, hogy a FÁK-orszá­­gok az orosz rubelt használhatnák közös fizetőeszközként. MTI LAPJÁRÁS Zsebből lefizetett tálibok Először adott interjút nyugati lapnak egy tálib benn­fentes, akiről most a Washington Post megírja, hogy belügyminiszter-helyettes létére nemcsak az Északi Szövetség meggyilkolt vezérével, Maszuddal állt tit­kos kapcsolatban, hanem sejthetően az amerikai hír­szerzéssel is, bár a CIA természetesen tagadja ezt. Mindenesetre Mohamed Khaksar alighanem emiatt él most, a tálib rezsim bukása után is háborítatlanul Kabulban. Ahol korábban éppen ő vezényelte a főváros biztonságáért s ezen belül a drákói vallási előírások gyakran brutális betartatá­sáért felelős erőket. A jeles átálló elárulta a Post tudó­sítójának Oszama bin Laden titkát: az al-Keida terrorszervezet vezetője szó szerint zsebből fizette (le) a tálib korifeusokat. Vala­hányszor felkereste a vezető köröket, zsebéből húzta elő a pénzkötegeket, s olykor ötven-, sőt százezer dol­lárt is szétosztogatott. Ezért aztán „azt csinált, amit akart, senkinek nem volt hatalma felette”. S bár a Post érthetően kritikusan kezeli e rezsimváltás utáni állítá­sokat, azokat megerősítve látja az amerikai hírszerzés már ismert értesüléseivel: az nem derül ki a tudósítás­ból, hogy netán egyazon lett volna ezek forrása. A szó szerint bőkezű Oszama például már a hata­lom megszerzésében is hasonlóan segítette a tálibokat: ha szükség volt rá, félszáz kisteherautót adott nekik csapataik frontra szállításához. Hogyne, eleinte a közösen vallott radikális iszlám hit és a Nyugat-ellenesség hozta össze a külföldi terroristá­kat és a tálibokat, ám Khaksar szerint később bizony mind nagyobb szerepe lett a pénznek. Khaksar egyszer, 1996-ban találkozott Bin Ladennal, akivel elmondása szerint rögtön megutál­ták egymást, mivel állítólag azt közölte vele, hogy nincs rá szükség Afganisztánban. Ezután Oszama őt is szerette volna lekenyerezni, ám ez sem pénzzel, sem autók ajánlgatásával nem sikerült, legalábbis a történet eme változatában. S e belbiztonsági főnök most állítja: neki felettébb nem tet­szett a Buddha-szobrok lerombolása. Ez különben hihetően hangzik, s nyil­ván nem az egyedüli ilyen vezető volt, mert az immár előkerült kabuli doku­mentumok szerint valóban az al-Keida vette rá a tálibokat a nemzetközi felháborodást kiváltó tettre. A kitárulkozó extál­b állítja, neki nem volt előze­tes tudomása a szeptemberi akciókról, s fogalma sincs, hogy vajon Omár malla vagy más vezető tud­hatott-e róla. Ám az iránt kétsége sem volt, hogy ki követte el a New York-i és washingtoni terrortáma­dásokat. Amint most elmesélte, másnap Omár kivé­telével összeült a tálib vezérkar, s amikor ő emlékez­tette társait, hogy korábban figyelmeztette őket, ez a fickó (mármint Bin Laden) nagy bajt fog hozni Afga­nisztánra, akkor lehurrogták. Szerintük Oszama nem tehetett ilyet, de ha mégis, akkor jól tette... Avar János Zöld jelzés a bővítésnek Az Európai Unió lehető leggyorsabb kibővítését sürgették az Euró­pai Zöldpártok Föderációjának vezetői a szervezet budapesti ta­nácsülésének pénteki megnyitóján. Az ülésen felszólalt a budapes­ti hivatalos látogatáson tartózkodó Joschka Fischer. MTI „Kötelező” választások Szlovákiában Szlovákiában ma tartják a megyei önkormányzati választásokat. Ez­zel Pozsony eleget tesz az EU egyik elvárásának. Nagy nap a mai Szlovákia törté­nelmében - hangoztatják a poli­tikai pártok, de erről éppen a szlo­vákok nem akarnak tudomást ven­ni. Az emberek kiábrándultak a nagypolitikából, nem hisznek ben­ne, hogy sorsukat jobbra fordítja a mostani voksolás. Ráadásul az országos médiatanács döntése nyomán - nem engedélyezték a korteskedést a rádiókban és a tele­víziókban - a választópolgárok ta­nácstalanul is szemlélik az esemé­nyeket. Amúgy minden körzetben kö­zel ötven jelölt küzd majd meg egymással, így kis túlzással azt mondhatni, hogy Szlovákia egyes részein több lesz a jelölt, mint a szavazó. A szakértők ugyanis negyven százalék alatti részvételi aránnyal számolnak, és azt jósol­ják, hogy elsősorban a biztos tá­borral rendelkező pártok húzhat­nak hasznot a jelenlegi helyzetből. Közéjük tartozik a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom, vagy éppenséggel a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Utóbbi szavazói néhány hónapja ugyan még csalódottan vették tudomá­sul, hogy a kormány a kisebbségi közösség számára előnytelen köz­­igazgatási felosztást támogatta - mint emlékezetes, az MKP csak­nem ki is lépett emiatt a koalíció­ból -, most azonban a párt veze­tősége bizakodik. A csekély ér­deklődés ugyanis egyes helyeken éppenséggel nekik kedvezhet. Ugyanakkor tény az is, hogy si­kerüljenek bár rosszul a választá­sok, Szlovákia már azzal is nyer, hogy az eseményre sor kerül. Ezért is módosították - minden áron - a közigazgatási törvényt. Az EU ugyanis közölte, ha a köz­ponti és a helyi hatalmak között nem lesz még egy választott veze­tői testület, úgy számos támogatást megvon Szlovákiától. KSZ Román nemzeti ünnep baljós előjelekkel Bukarest nem enged a státustörvény ügyében MH-Bukarest / Bogdán Tibor A státustörvényt „semmilyen for­mában” nem fogják alkalmazni Románia területén, ameddig a két fél nem jut közös megállapodásra, és nem találja meg az elfogadható megfogalmazásokat - jelentette ki tegnap a román közigazgatási mi­niszter. Octav Cozmanca - jelez­ve, hogy Bukarest válaszol majd Orbán Viktor minapi levelére - úgy vélte, azok a javaslatok, ame­lyeket Adrian Nastase fogalma­zott meg, a „megfelelő megoldá­sok” kijelölését szorgalmazták. „Ha a magyar fél ezt a dokumen­tumot áttanulmányozta, és azt üzeni, hogy a státustörvényt nem kell módosítani, mivel az kerettör­vény, akkor mi fenntartjuk a jo­gunkat ahhoz, hogy ne engedé­lyezzük alkalmazását Románia területén” - tette hozzá. Mindeközben Kolozsvár pol­gármestere betiltotta a státustör­vény alkalmazását felügyelő testü­let működését a város területén. Gheorghe Funar ürügyként az ál­lampolgárok jogegyenlőségének követelményét említette, majd közölte, rendeletének a rendőr­ségnek kell majd érvényt szerez­nie. A város magyar alpolgármes­tere, Boros János szerint a tiltást csak a helyi tanács mondhatja ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sze­rint komoly annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep, Erdély és Románia egyesítése alkalmából mára Csíkszeredában tervezett, katonai díszfelvonulással társuló nagyszabású rendezvényen. Sze­rinte ezzel, mint 1990-ben Maros­­vásárhelyen, ürügyet akarnak ta­lálni arra, hogy további karhatal­mat telepítsenek a Székelyföldre, és megerősítsék itt a román titkos­­szolgálatokat. Román politikai körökben ugyanakkor felháborodást váltott ki Csíkszereda polgármestere, számos Hargita megyei tanácsos, egyházi képviselő felhívása, amelyben arra kérték a megye magyar lakosait: ne vegyenek részt a december 1-jei „harsány örömünnepen”. Az aláírók szerint a nemzetek történetében megesik, hogy „ami az egyiknek ünnep, a másiknak gyász”. Ion Iliescu államfő a felhívást kihívó, elfogadhatatlan szélsőséges nacio­nalizmusról tanúskodó akciónak, aláíróit „a kortárs élet, Románia törekvései szempontjából idősze­rűtlen szélsőségesség tévelygő agyú képviselőinek” nevezte, és üdvözölte azt, hogy az RMDSZ vezetősége elítélte az akciót. Bukaresti laptámadás a csángók ellen A román államhatalom elleni konkrét támadás példájaként hívta fel a román legfelsőbb ügyészség figyelmét a Curentul című román napilap arra, hogy hivatalos engedélyek nélkül magyar nyelvre tanítják a mold­vai csángó gyermekeket. A lap szerint „gyanús szervezetek és szemé­lyek” illegális magyar iskolákat szerveztek Bákóban. Ennek igazolása­ként tegnap részletesen ismertette a Bákó megyei tanfelügyelőség jelen­tését. Ebben megállapították, hogy a Moldovai Csángómagyarok Szö­vetsége és a Szeret folyó nevéről elnevezett alapítvány „párhuzamos magyar nyelvű oktatási rendszert hozott létre” a településen. A jelentés szerint a megfelelő tanulmányi eredményt elérő gyerekeket kolozsvári, illetve magyarországi kirándulásokra viszik, s ezalatt „szabotálják az ál­lami iskola tevékenységét”. A bákói illetékesek „úgy hallották”, hogy a gyimesfelsőloki magyar nyelvű iskolában „bestiálisan verik, rugdossák és pofozzák a gyermekeket, a lányokat pedig megerőszakolják”.

Next