Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)
2001-12-01 / 280. szám
4 Magyar Hírlap Kirké-díj Orbánnak és Esterházynak (MH-Róma) Orbán Viktor és Esterházy Péter is Kirké-díjat kapott Olaszországban. A Premio Capo Circeo-díjat - amely a Róma és Nápoly között emelkedő Circeo-hegyről kapta nevét - évente osztja ki az Olasznémet Baráti Társaság „azoknak az utazóknak, akik Kirke hívó szavára válaszolva az európai hagyományok útjára lépnek”. Németh Zsolt Kijevben (MTI) Megállapodás született arról, hogy a státustörvény végrehajtásával kapcsolatos technikai kérdésekkel albizottság foglalkozik majd a magyar-ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság keretében - jelentette be Kijevben a külügyminisztérium államtitkára. Németh Zsolt megígérte, Budapest az EU- csatlakozásig nem vezet be vízumkényszert Ukrajnával szemben. December 17-én Beregszászon magyar konzulátus nyílik. Kormányátalakítás Szkopjéban (MTI) Új összetételű kormány lépett hivatalba tegnap Macedóniában, miután a szociáldemokrata párt miniszterei sorra lemondtak Georgievszki miniszterelnök nemzetiségi politikája elleni tiltakozásul. A külügyek új irányítója Slobodan Casule, a védelmi tárca élére a liberális Vlado Popovszki került, az új egészségügyi miniszter pedig Georgi Orovcsanec lett. Zinnit nem riasztja el az izraeli merénylet (Reuters) Közel-keleti békemissziója kisiklatásának kísérletével vádolta meg Anthony Zinni amerikai megbízott a palesztin szélsőségeseket a csütörtöki merénylet után. De megfogadta: ezek a kísérletek nem fogják elérni céljukat. Tajvan ma választ (Reuters) Felélénkült a választási kampány tegnap Tajvanon egy nappal a nagy jelentőségű parlamenti megmérettetés előtt. A választás nagy vesztesei minden valószínűség szerint a nacionalisták lesznek: a Kuomintang, amely 55 éves egyeduralom után tavaly elvesztette az elnöki posztot, most a várakozások szerint elveszíti a parlamenti többséget is - amit egyébként valószínűleg egyetlen másik tömörülés sem szerez meg. Fotó: Reuters Simon Kwong KÜLFÖLD 2001. december 1., szombat „Magyarország kvázi már az EU tagja” Joschka Fischer kitart az egyéni elbírálás elve mellett Az Európai Unió bővítésekor az egyéni elbírálás elvének kell érvényesülnie - ebben értett egyet tegnap Budapesten Martonyi János magyar és Joschka Fischer német külügyminiszter. Mindketten megerősítették, hogy a 2004-es európai parlamenti választásokon kívánatos az első új tagok részvétele. Fischer úgy fogalmazott: Magyarország kvázi már az EU tagja. Újvári Miklós „Egy tagjelöltnek sem kell várakoznia, ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy egy állam teljesítette a csatlakozás feltételeit, akkor aláírjuk a csatlakozási szerződést, ratifikáljuk, és a csatlakozás bekövetkezik” - Joschka Fischer német külügyminiszter így válaszolt tegnap Budapesten arra a kérdésre, mit gondol arról az ötletről, hogy az EU egyszerre akár tíz új tagállamot is felvegyen. Fischer szerint semmi sem szól az ellen, hogy az első csatlakozók részt vegyenek a 2004-es európai parlamenti választásokon. A német külügyminiszter Martonyi Jánossal találkozva azt is kijelentette, hogy az országjelentések visszaigazolták ezt a „várakozási időhorizontot”. Martonyi a találkozó után úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy a csatlakozási folyamatban az egyetlen rendező elv az egyéni elbírálás elve. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy Magyarország gyakorlatilag már EU-tagként viselkedik. Martonyi kiemelte, hogy Magyarország az EU nyolcadik kereskedelmi partnere, Joschka Fischer pedig úgy fogalmazott: „Magyarország kvázi már az EU tagja.” Fontosnak mondták, hogy a tagjelöltek bekapcsolódjanak az EU reformjáról szóló vitába. A decemberi laekeni EU-csúcson döntenek egy úgynevezett konventről, amely a kibővített EU intézményeit hivatott felvázolni. Martonyi szerint Magyarország intenzíven bekapcsolódik majd a munkába, mert abban érdekelt, hogy az unió egységesebb, áttekinthetőbb és hatékonyabb legyen. Fischer a várható problémákra helyezte a hangsúlyt. Úgy fogalmazott: a mostani keretek között egy 25 tagú EU-csúcstalálkozóra inkább humoreszkre hasonlítana. Ráadásul 2006-ban új pénzügyi tervet kell elfogadni, amely a strukturális és kohéziós alapok újragondolásától a mezőgazdasági támogatások reformjáig számos problémát felvet majd. Fischer találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is, majd lapunk kérdésére megerősítette, hogy nagy valószínűséggel elképzelhető Magyarország belépése még a 2004-es EP-választások előtt. A „Big Bang”-ről elmondta, az nehezen értelmezhető, nem a felvett országok száma az érdekes, hanem hogy teljesítették-e a csatlakozás feltételeit. Az Orbán-Fischer-találkozóról lapunk kérdésére Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, szóba került a státustörvény kérdése is. Orbán Viktor ismertette azokat az elveket és érveket, amelyek a státustörvényt életre hívták, említette többek között, hogy az alkotmány kulturális egységként említi a magyarságot, és kötelezettségként írja elő a határon túli magyarság támogatását. Fischer megértéssel fogadta szavait - mondta az államtitkár. Nem merült fel, hogy a státustörvény bármilyen gondot okozna az európai uniós csatlakozási folyamatban. Fischer szerint semmi sem szól az ellen, hogy az új tagok részt vegyenek a 2004-es európai parlamenti választásokon Fotó: Dezső Tamás Szakadár csecsen vezetőt fogtak el az orosz csapatok Szorosabb gazdasági együttműködés a FÁK-ban? Az orosz elnök tegnap elfogadta Eduard Sevardnadze grúz államfő javaslatát, hogy a két ország közös bizottságot állítson fel a szerdára virradó éjjel történt állítólagos bombázás tisztázására. Vlagyimir Putyin, aki a nap folyamán külön is találkozott a Független Államok Közösségének csúcstalálkozójára Moszkvába érkezett Sevardnadzéval, úgy vélekedett, hogy a kaukázusi állam „egy részét megszállták a nemzetközi terroristák”. Tbiliszi szerint viszont két orosz helikopter grúz területeket támadott, feltételezhetően csecsen szakadár fegyveresekre csapást mérve. Putyin tegnap beszámolt arról, hogy a szövetségi erők tegnap Csecsenföldön elfogták Abu Szalahot, Hattab hadúr helyettesét. A FÁK-csúcson egyébként Putyin a Haza Szolgálatáért érdemérem első fokozatát adományozta Borisz Jelcinnek. Putyin a megbeszélésen úgy vélte, nyilatkozatok helyett a valódi együttműködést kell erősíteni a FÁK-on belül, elsősorban a gazdaság területén. Iszlám Karimov üzbég államfő nem zárta ki, hogy a FÁK-országok az orosz rubelt használhatnák közös fizetőeszközként. MTI LAPJÁRÁS Zsebből lefizetett tálibok Először adott interjút nyugati lapnak egy tálib bennfentes, akiről most a Washington Post megírja, hogy belügyminiszter-helyettes létére nemcsak az Északi Szövetség meggyilkolt vezérével, Maszuddal állt titkos kapcsolatban, hanem sejthetően az amerikai hírszerzéssel is, bár a CIA természetesen tagadja ezt. Mindenesetre Mohamed Khaksar alighanem emiatt él most, a tálib rezsim bukása után is háborítatlanul Kabulban. Ahol korábban éppen ő vezényelte a főváros biztonságáért s ezen belül a drákói vallási előírások gyakran brutális betartatásáért felelős erőket. A jeles átálló elárulta a Post tudósítójának Oszama bin Laden titkát: az al-Keida terrorszervezet vezetője szó szerint zsebből fizette (le) a tálib korifeusokat. Valahányszor felkereste a vezető köröket, zsebéből húzta elő a pénzkötegeket, s olykor ötven-, sőt százezer dollárt is szétosztogatott. Ezért aztán „azt csinált, amit akart, senkinek nem volt hatalma felette”. S bár a Post érthetően kritikusan kezeli e rezsimváltás utáni állításokat, azokat megerősítve látja az amerikai hírszerzés már ismert értesüléseivel: az nem derül ki a tudósításból, hogy netán egyazon lett volna ezek forrása. A szó szerint bőkezű Oszama például már a hatalom megszerzésében is hasonlóan segítette a tálibokat: ha szükség volt rá, félszáz kisteherautót adott nekik csapataik frontra szállításához. Hogyne, eleinte a közösen vallott radikális iszlám hit és a Nyugat-ellenesség hozta össze a külföldi terroristákat és a tálibokat, ám Khaksar szerint később bizony mind nagyobb szerepe lett a pénznek. Khaksar egyszer, 1996-ban találkozott Bin Ladennal, akivel elmondása szerint rögtön megutálták egymást, mivel állítólag azt közölte vele, hogy nincs rá szükség Afganisztánban. Ezután Oszama őt is szerette volna lekenyerezni, ám ez sem pénzzel, sem autók ajánlgatásával nem sikerült, legalábbis a történet eme változatában. S e belbiztonsági főnök most állítja: neki felettébb nem tetszett a Buddha-szobrok lerombolása. Ez különben hihetően hangzik, s nyilván nem az egyedüli ilyen vezető volt, mert az immár előkerült kabuli dokumentumok szerint valóban az al-Keida vette rá a tálibokat a nemzetközi felháborodást kiváltó tettre. A kitárulkozó extálb állítja, neki nem volt előzetes tudomása a szeptemberi akciókról, s fogalma sincs, hogy vajon Omár malla vagy más vezető tudhatott-e róla. Ám az iránt kétsége sem volt, hogy ki követte el a New York-i és washingtoni terrortámadásokat. Amint most elmesélte, másnap Omár kivételével összeült a tálib vezérkar, s amikor ő emlékeztette társait, hogy korábban figyelmeztette őket, ez a fickó (mármint Bin Laden) nagy bajt fog hozni Afganisztánra, akkor lehurrogták. Szerintük Oszama nem tehetett ilyet, de ha mégis, akkor jól tette... Avar János Zöld jelzés a bővítésnek Az Európai Unió lehető leggyorsabb kibővítését sürgették az Európai Zöldpártok Föderációjának vezetői a szervezet budapesti tanácsülésének pénteki megnyitóján. Az ülésen felszólalt a budapesti hivatalos látogatáson tartózkodó Joschka Fischer. MTI „Kötelező” választások Szlovákiában Szlovákiában ma tartják a megyei önkormányzati választásokat. Ezzel Pozsony eleget tesz az EU egyik elvárásának. Nagy nap a mai Szlovákia történelmében - hangoztatják a politikai pártok, de erről éppen a szlovákok nem akarnak tudomást venni. Az emberek kiábrándultak a nagypolitikából, nem hisznek benne, hogy sorsukat jobbra fordítja a mostani voksolás. Ráadásul az országos médiatanács döntése nyomán - nem engedélyezték a korteskedést a rádiókban és a televíziókban - a választópolgárok tanácstalanul is szemlélik az eseményeket. Amúgy minden körzetben közel ötven jelölt küzd majd meg egymással, így kis túlzással azt mondhatni, hogy Szlovákia egyes részein több lesz a jelölt, mint a szavazó. A szakértők ugyanis negyven százalék alatti részvételi aránnyal számolnak, és azt jósolják, hogy elsősorban a biztos táborral rendelkező pártok húzhatnak hasznot a jelenlegi helyzetből. Közéjük tartozik a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, vagy éppenséggel a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Utóbbi szavazói néhány hónapja ugyan még csalódottan vették tudomásul, hogy a kormány a kisebbségi közösség számára előnytelen közigazgatási felosztást támogatta - mint emlékezetes, az MKP csaknem ki is lépett emiatt a koalícióból -, most azonban a párt vezetősége bizakodik. A csekély érdeklődés ugyanis egyes helyeken éppenséggel nekik kedvezhet. Ugyanakkor tény az is, hogy sikerüljenek bár rosszul a választások, Szlovákia már azzal is nyer, hogy az eseményre sor kerül. Ezért is módosították - minden áron - a közigazgatási törvényt. Az EU ugyanis közölte, ha a központi és a helyi hatalmak között nem lesz még egy választott vezetői testület, úgy számos támogatást megvon Szlovákiától. KSZ Román nemzeti ünnep baljós előjelekkel Bukarest nem enged a státustörvény ügyében MH-Bukarest / Bogdán Tibor A státustörvényt „semmilyen formában” nem fogják alkalmazni Románia területén, ameddig a két fél nem jut közös megállapodásra, és nem találja meg az elfogadható megfogalmazásokat - jelentette ki tegnap a román közigazgatási miniszter. Octav Cozmanca - jelezve, hogy Bukarest válaszol majd Orbán Viktor minapi levelére - úgy vélte, azok a javaslatok, amelyeket Adrian Nastase fogalmazott meg, a „megfelelő megoldások” kijelölését szorgalmazták. „Ha a magyar fél ezt a dokumentumot áttanulmányozta, és azt üzeni, hogy a státustörvényt nem kell módosítani, mivel az kerettörvény, akkor mi fenntartjuk a jogunkat ahhoz, hogy ne engedélyezzük alkalmazását Románia területén” - tette hozzá. Mindeközben Kolozsvár polgármestere betiltotta a státustörvény alkalmazását felügyelő testület működését a város területén. Gheorghe Funar ürügyként az állampolgárok jogegyenlőségének követelményét említette, majd közölte, rendeletének a rendőrségnek kell majd érvényt szereznie. A város magyar alpolgármestere, Boros János szerint a tiltást csak a helyi tanács mondhatja ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint komoly annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep, Erdély és Románia egyesítése alkalmából mára Csíkszeredában tervezett, katonai díszfelvonulással társuló nagyszabású rendezvényen. Szerinte ezzel, mint 1990-ben Marosvásárhelyen, ürügyet akarnak találni arra, hogy további karhatalmat telepítsenek a Székelyföldre, és megerősítsék itt a román titkosszolgálatokat. Román politikai körökben ugyanakkor felháborodást váltott ki Csíkszereda polgármestere, számos Hargita megyei tanácsos, egyházi képviselő felhívása, amelyben arra kérték a megye magyar lakosait: ne vegyenek részt a december 1-jei „harsány örömünnepen”. Az aláírók szerint a nemzetek történetében megesik, hogy „ami az egyiknek ünnep, a másiknak gyász”. Ion Iliescu államfő a felhívást kihívó, elfogadhatatlan szélsőséges nacionalizmusról tanúskodó akciónak, aláíróit „a kortárs élet, Románia törekvései szempontjából időszerűtlen szélsőségesség tévelygő agyú képviselőinek” nevezte, és üdvözölte azt, hogy az RMDSZ vezetősége elítélte az akciót. Bukaresti laptámadás a csángók ellen A román államhatalom elleni konkrét támadás példájaként hívta fel a román legfelsőbb ügyészség figyelmét a Curentul című román napilap arra, hogy hivatalos engedélyek nélkül magyar nyelvre tanítják a moldvai csángó gyermekeket. A lap szerint „gyanús szervezetek és személyek” illegális magyar iskolákat szerveztek Bákóban. Ennek igazolásaként tegnap részletesen ismertette a Bákó megyei tanfelügyelőség jelentését. Ebben megállapították, hogy a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret folyó nevéről elnevezett alapítvány „párhuzamos magyar nyelvű oktatási rendszert hozott létre” a településen. A jelentés szerint a megfelelő tanulmányi eredményt elérő gyerekeket kolozsvári, illetve magyarországi kirándulásokra viszik, s ezalatt „szabotálják az állami iskola tevékenységét”. A bákói illetékesek „úgy hallották”, hogy a gyimesfelsőloki magyar nyelvű iskolában „bestiálisan verik, rugdossák és pofozzák a gyermekeket, a lányokat pedig megerőszakolják”.