Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)

2001-12-06 / 284. szám

6 Magyar Hírlap Népszavazás a szegedi kórházprivatizációról (MTI) A Szegedért Egyesület helyi népszavazást kezdeménye­zett a város tervezett egészség­­ügyi privatizációjával kapcsolat­ban - mondta Csapó Balázs, a civil szervezet elnöke. A cél, hogy az önkormányzat az egész­ségügyi dolgozók és szakmai ér­dekvédelmi szervezeteik bevo­násával határozza meg a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakításá­nak módját. Ha a kezdeménye­zés megfelel a formai és tartal­mi előírásoknak, csaknem 27 ezer hiteles aláírás kell a helyi népszavazás kiírásához. Infopark Debrecenben (MTI) Többfunkciós informati­kai szolgáltató-fejlesztő és erre épülő oktatási-kutatási cent­rum, úgynevezett Infopark kö­zös megvalósításáról írtak alá szándéknyilatkozatot Debre­cenben az egyetem, a városi és a Hajdú-Bihar megyei önkor­mányzat, valamint a térségi ke­reskedelmi és iparkamara veze­tői. A kamara elnöke szerint az informatikai kutatásokat dön­tően külső forrásokból, például a Széchenyi terv pályázataiból kívánják biztosítani. Toleranciadíj Kaltenbach Jenőnek (MTI) Kaltenbach Jenő, a ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosa kapta az idén első alkalommal kiosztott Fenyő Miksa Tolerancia Díj legmaga­sabb, ezüst fokozatát. A Nyugat című folyóirat alapítójáról elne­vezett díjat Fenyő Jean-Pierre Ady, Fenyő Miksa unokája alapította. Felvételi tájékoztató december közepén (MTI) A hónap közepétől vásá­rolhatják meg az érdeklődők a jövő évi hivatalos felsőoktatási felvételi tájékoztatót és egyéb kiegészítő kiadványokat. Máso­dik alkalommal jelenik meg a Mit kínál a magyar felsőoktatás című kötet, amely bemutatja a képzéseket. Székely valódi „dokumentumokat” remélt A képviselő szerint egy készülő leleplezése miatt vonták ki a forgalomból Nem pénzt, hanem politikusokra vonatkozó valódi terhelő doku­mentumokat reméltem Balla Dá­nieltől - állította a Fővárosi Bíró­ságon a vesztegetéssel vádolt Szé­kely Zoltán kisgazda-képviselő, akit tavaly 20 millió forint átvéte­lekor ért tetten az ügyészség. Az előzetes letartóztatásban lévő képviselő szerint a megvesztege­tési kísérlettel akarták kivonni a forgalomból, miután egy környe­zetvédelmi csalásról akart infor­mációkat szerezni. Joób Sándor A Balla Dániel által kezdeménye­zett találkozókon a vállalkozó két­féle értelemben használta a doku­mentum kifejezést - mondta a vesztegetéssel vádolt Székely Zol­tán a Fővárosi Bíróság előtt meg­kezdődött perében. A kisgazda­honatya állítása szerint ő egy környezetvédelmi csalássorozat­ról várt bizonyító erejű informá­ciókat, Balla azonban „százalékos dokumentumnak” nevezte azt a pénzbeli támogatást is, amelyet csatornázási beruházásából jutta­tott volna a pártnak. Emlékezetes, hogy a honatyát tavaly október 12-én a Gellért Szálló előtt tartóz­tatták le, amint autójában 20 mil­lió forintot vett át Balla Dánieltől. Az ügyészség szerint Székely Zoltán az Országgyűlés közbe­szerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként tavaly nyáron azt akar­ta elérni, hogy Szigethalom csator­názási munkálataiba a Csőszer Rt.-t, illetve a Penta Kft.-t vonják be, szemben a pályázaton nyertes Balla-céggel, a Pest Megyei Víz és Csatornaépítő Kft.-vel. A vádirat szerint a politikus előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dá­nieltől, cserébe azt ígérte: nem tá­madja meg azt a közbeszerzési pá­lyázatot, amelyen a PMVCS szá­mára kedvező döntés született. Balla azért keresett meg tavaly nyáron a Kútvölgyi kórházban, mert a pártot akarta támogatni, és csatlakozni akart a kisgazda vál­lalkozói tagozathoz - állította Szé­kely a bíróság előtt. A kisgazda­honatya elmondása szerint a szi­gethalmi beruházás azért szúrt szemet neki, mert a közbeszerzési pályázatban szinte teljesíthetetlen feltételeket állítottak egy ameri­kai bankgarancia bevezetésével, s a győztes PMVCS csatornázási ajánlata 126 millió forinttal maga­sabb volt a többinél. A vádlottak padján ülő képvi­selő többször utalt arra, hogy Bal­la Dániel összesen háromszor hív­ta fel telefonon, s szerinte mindvé­gig érezhető volt az illegálisan rög­zített felvételeken az irányítottság és a provokáció. A Gellért téri tet­tenéréssel kapcsolatban úgy nyi­latkozott: Balla az autóban széles, messziről is jól látható mozdulat­tal nyitotta fel a 20 millió forintot tartalmazó táskát - hogy azt messzebbről le lehessen filmezni - majd a hátsó ülésre helyezte. Szé­kely azonban hangsúlyozta: a tás­kát nem fogta meg, azon az ujjle­nyomatait nem is találták meg. A másik vádpont lényege, hogy az ügyészség szerint Székely Zol­tán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámo­gatás (KAC) Ellenőrző Albizott­ságának­­ elnökeként találkozott Em­őd polgármesterével, és meg­próbálta egy 464 millió forintos csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát megszerezni, illetve elérni, hogy az általa megjelölt cé­get vonják be az építésbe. Székely hazugságnak nevezte az emődi polgármester állítását, mint mondta, ezt pénzügyileg lehetet­len lett volna kivitelezni. A vádlott szólt arról, hogy a vélelmezett emődi szabálytalanságok miatt bejelentést tett Pepó Pál akkori környezetvédelmi és Pintér Sán­dor belügyminiszternél: vizsgál­tassák felül a KAC-ot, mivel az önkormányzat 470 millió forintos jogosulatlan előnyhöz jutott. Székely Zoltán mindkét vádat tagadja. Jobbra Futó Barnabás ügyvéd búcsúzik védencétől Fotó: Pélyi Nóra A Nyilvánosság Klub a huncut közvélemény-kutatásokról A Tárki politikai vitában nem vesz részt A Tárki két egymás után és elté­rő eredményt publikáló közvéle­ménykutatása szakmai berkek­ben továbbra is téma. A Nyilvá­nosság Klub(NYK) számos kér­dést fogalmaz meg tegnapi közle­ményében. A Tárki vezérigazga­tója közli: politikai vitákban, me­lyet a szervezet kezdeményez, nem kíván részt venni. Az elmúlt hetekben - immár nem először - éles vitát váltott ki, hogy a különböző közvélemény­kutatással foglalkozó intézmé­nyeknek a politikai pártok támo­gatottságát jelző eredményei kö­zött jelentős különbség mutatko­zott - írja a NYK állásfoglalásá­ban. A helyzetet tovább bonyolí­totta, hogy a Századvég-Tárki egy héttel az első, november 17-én nyilvánosságra hozott mérési eredményei után, november 24-én egy újabb, a korábban publikálttól lényegesen különböző eredményt jelentetett meg az RTL Klubban és a MH-ban. Az első mérés a két nagy párt azonos arányú támoga­tottságát jelezte, az egy héttel ké­sőbb publikált adatok viszont a Fi­desz 5 százalékos előnyét jelezték a teljes népesség, és 9 százalékos előnyét a biztos szavazó, pártot választók körében. A Tárki veze­tője a nyilvánosság különböző fó­rumain megpróbált magyarázatot adni, válaszai azonban számos kérdőjelet hagytak maguk után. Nyitva maradt például az a kér­dés, hogy vajon milyen szempon­tok alapján választották ki azt az egy felmérést, amelynek eredmé­nyeit már egy héttel korábban közzé tették, és hogy miért nem je­lezték már akkor, hogy a követke­ző héten újabb kutatási eredmé­nyeket publikálnak. Nem tartják megalapozottnak azt az érvelést sem, mely szerint a közvélemény-kutatásoknak „nincs politikát alakító jelentősége”. Szükséges, hogy a Tárki veze­tői adjanak választ az itt felvetett kérdésekre. A közvélemény-kuta­tó cégek, a közönség tájékoztatá­sa és szakmai hitelük megőrzése érdekében sürgősen rögzítsék azokat, a publikálására vonatkozó normákat, amelyek garanciát je­lenthetnek, hogy a kutatások nem a politikai manipuláció, hanem a közönség hiteles tájékoztatásának célját szolgálják - zárul a NYK ál­lásfoglalásában. A Tárki a saját és a szakma standardjai szerint dolgozik - nyi­latkozta lapunknak Tóth István György vezérigazgató. Mint mon­dotta: egy kiszámítható publiká­ciós rendjük van, és mikor arról volt szó, hogy eltérnek bizonyos intézmények adatai, akkor a Tár­ki kezdeményezett egy szakmai együttműködést. Tóth István György továbbra is fontosnak tartja ezt az együttműködést, de mint elmondta: politikai vitákba, melyet a Nyilvánosság Klub kez­deményez, nem kívánnak részt venni. MH/OS A hatóságok folyamatosnak vélt „vegzálása” miatt immáron hetedik napja éhségsztrájkol egy városi képviselő Szigetváron. A civil életben vállalkozóként tevékenykedő politikus állítja: végső elkeseredésében nyúlt a tiltakozás ezen eszközéhez, mert úgy látja, hogy augusztus óta összehangolt támadás folyik ellene. Erdei Éva Egy hete már csak folyadékot vesz magához Pöttendi János, Sziget­vár munkáspárti képviselője. A rendőrként 1993-ban nyugállo­mányba vonult politikus hat éve üzemelteti vendéglőjét a város fő­utcáján. Ez idáig nem is volt sem­mi problémája sem neki, sem a ha­tóságoknak, ám augusztus óta va­lami ok miatt fordult a kocka: az elmúlt négy hónap alatt ugyanis csak az ÁNTSZ négy esetben ke­reste meg, de többször megfordult nála az APEH, a Pénzügyőrség és az Országos Munkavédelmi Felügyelet is. A képviselőnél - ál­lítása szerint - akkor „szakadt el a cérna”, amikor a legutolsó el­lenőrzési akciót a rendőrség koor­dinálta, és úgy viselkedtek vele akár egy bűnözővel. „Nem értem a sűrű ellenőrzé­sek indokát, de nem tartom kizárt­nak, hogy a támadás politikai ho­vatartozásomnak szól - állította Pöttendi. Kritizáló véleményemet ugyanis soha nem rejtettem véka alá. Városunkat és annak térségét elképesztő szegénység sújtja, kór­házunk - amely főként megyei feladatokat lát el - hatalmas adós­ságával magára maradt. Úgy vé­lem, ha mondjuk az országimázs építésére, illetve a reklámokra fordított számolatlan milliárdok egy része vidékre is eljuthatna, ak­kor nem éheznének az emberek. Éhségsztrájkomban egyébként a családom mellettem áll, sőt a lá­nyom is elkezdte velem együtt a tiltakozást. A végletekig ki fogok tartani, még akkor is, ha ez az éle­tembe kerül” - közölte minden in­dulattól mentesen véleményét Pöttendi János. A hatóságok határozottan cá­folják a képviselő vádjait, a sziget­vári ÁNTSZ főorvosnője pedig visszautasítja fellépésük feltétele­zett politikai indíttatását. Sűrű in­tézkedéseiket a szóban forgó ven­déglő nem megfelelő higiénés ál­lapotával indokolta. A megyei rendőrség szóvivője szerint a kép­viselő által kifogásolt akciók meg­különböztetés nélkül érintik a me­gye valamennyi városát. Pöttendi Jánost tisztességes embernek ismerik képviselőtár­sai, aki az igazáért mindig haj­landó kiállni, ezért a politikust ért inzultusoktól a testület elhatáro­lódik. Az elmúlt három év alatt hatá­rozott visszaesés olvasható ki a megyei gazdaság KSH-adataiból. A legfrissebb mutatók szerint az ipari termelés tekintetében a legutolsó, azaz a 19. helyre süllyedt vissza a rendszerváltozás­kor még a harmadik helyen álló régió. A munkanélküliség szem­pontjából éppen Szigetvár és Sellye környéke a kritikus. Romlik az éhségsztrájkoló önkormányzati képviselő állapota A politikus az öngyilkosságtól sem riad vissza BELFÖLD 2001. december 6., csütörtök A médiahatóság „testre szabott” tenderre készül? Új pályázat a Kossuth URH-ra Jogértelmezési és gyakorlati problé­mák miatt az Országos Rádió és Te­levízió Testületet (ORTT) appará­tusa újrakezdi a Kossuth rádió nyu­gati URH-frekvenciájára kiírandó pályázat előkészítését. A médiatör­vény több „aknát” is rejt, amelyet még hatástalanítani akarnak. Bak Mihály A vártnál komplikáltabbnak bizo­nyul a Magyar Rádió (MR) Kos­suth adójának korszerű nyugati (CCIR) normájú frekvenciával el­látására kiírandó pályázat. Pedig az (ORTT) szorítja az idő: novem­ber 22-ei határozatában előírta felhívástervezet elkészítését hat­van munkanapon belül, a frekven­ciatervet december 27-e és január 14-e közötti időben közszemlére tétette, és január 28-ára írta ki a közmeghallgatást. Ezen az érdek­lődők a pályázattervezet ismere­tében tehetik meg észrevételeiket, amelyeket aztán a végleges kiírás­ban figyelembe vesznek. E menetrend alapján jövő nyár előtt sem lenne használható nyu­gati normájú URH-hálózata - ráadásul ez is az országnak csak körülbelül felét lesz képes lefedni -, az időközben felvetődött kérdé­sek miatt azonban kérdéses a pá­lyázat kiírása a tervezett időben. Az ORTT Irodája informá­ciónk szerint visszakapta a terve­zetet azzal, hogy mindenekelőtt válaszoljon arra a kérdésre: ho­gyan oldható meg, hogy a kiírás nyertese a közszolgálati rádió le­gyen, de egyetlen érdeklődő se in­díthasson pert „testre szabott” pá­lyázat miatt. Az apparátusnak arra is választ kell adnia, kell-e módosítania a médiatörvényt, „felülről” korlá­­tos-e a jelenleg használt frekven­ciák száma, vagy a meglévőkön túl - ha találnak hálózatot - kaphat újakat a MR. (Esetleg értelmezés­re szorul a törvény azon passzusa is, amely pályázást tesz lehetővé új műsorszórási lehetőségre, ha a közszolgálati feladatok teljesítése ezt szükségessé teszi. A Kossuth ma a rossz minőségű középhullá­mon, és a mind kevesebb készülé­ken fogható keleti, OIRT URH-n hallható. Utóbbi törvényi licence 2006-ban le is jár.) Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy a médiatörvényben kö­rülírt közszolgálati jogosultság a MR esetében 2003-ban lejár (a Magyar Televízióban három évvel később), igaz, ezt többször, változatlan feltételekkel meg­hosszabbíthatja az ORTT. A tes­tületben lapunknak elmondták: ezzel együtt sem zárható ki, hogy lenne kívülről jelentkező közszol­gálati rádiós műsorszolgáltatásra, akár jobb feltételeket kínálva. Egyeztetett az ORTT és a Sláger Rádió Megkezdődött az egyeztetés a Sláger Rádió és az ORTT között a kereskedelmi csatorna 1,3 mil­liárd forint koncessziósdíj-részle­­tének be nem fizetésével kialakult helyzet megoldására. A Sláger az 1997-ben kötött műsorszolgál­tatási szerződés módosítását, az összeg enyhítését szeretné elérni a jelentősen megváltozott piaci körülményekre hivatkozva. Az ORTT viszont a múlt héten nyolc napot adott a fizetésre. Tegnap a rádió amerikai tulajdonosai rövid határidőre ígértek választ. Egy ORTT-tag szerint elképzelhető: ha a Sláger a pénz nagyobbik ré­szét lerója, szóba kerülhet részlet­­fizetés és a három év múlva lejáró koncesszió újabb öt évvel való meghosszabbítása.

Next