Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)
2001-12-08 / 286. szám
2001. december 8., szombat Székely Zoltán ellen vallott a koronatanú Noha kérte, nem helyezik szabadlábra a vesztegetéssel vádolt független képviselőt Az FKGP pártkasszájába és a Fradi támogatására kért pénzt a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán kisgazda-képviselő - állította a Fővárosi Bíróságon Balla György vállalkozó. Székely kérte a bíróságtól szabadlábra helyezését, ám az indítványt a bíróság elutasította. MH-összeállítás Székely Zoltán találta ki, hogy pénz helyett „dokumentációt” emlegessünk - mondta a Fővárosi Bíróságon tanúként meghallgatott Bálla György vállalkozó. A vesztegetési ügy koronatanújának állítása szerint a kisgazda-politikus a párt és az FTC támogatására akarta fordítani a vállalkozótól kapott pénzt. A kétrendbeli hivatali vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán ezzel szemben szerdán megkezdődött perén arról beszélt: egy környezetvédelmi csalássorozatról várt információkat Balla Györgytől, s amikor tavaly a Gellért Szálló előtti parkolóban tetten érték, ő volt a legjobban meglepve, hogy a táskában 20 millió forint volt. A vádirat szerint Székely az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Bálla Dánieltől, cserébe azt ígérte: nem támadja meg azt a szigethalmi közbeszerzési pályázatot, amelyen a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. (PMVCS) számára kedvező döntés született. Bálla Dániel, a PMVCS ügyvezetője Molnár László akkori kisgazda, jelenleg független képviselőn keresztül vette fel a kapcsolatot Székellyel. A vállalkozó tavaly augusztus 21-én személyesen is felkereste a Kútvölgyi kórházban fekvő Székely Zoltánt. Itt a tanú állítása szerint a politikus azt mondta: a „kedvezményezett vállalkozók klubjába” 30 millió forint árán kerülhet, s akkor elnyerheti a jelentősebb csatornaépítési munkálatokat. Székely állítólag azt is el szerette volna érni, hogy az általa pártolt Penta Kft.-t vonják be a csatornázási munkába. Erről augusztus 15-ei dátumozással született is egy megállapodás-tervezet a PMVCS-vel, ám mint Bálla fogalmazott: esze ágában sem volt pénzt adni vagy megfelezni a munkát, a 640 milliós csatornázáson ugyanis nem volt annyi haszon. Mivel Bálla tartott attól, hogy Székely akadályozni fogja a közbeszerzésen elnyert munkát, 2000 októberében ismét felkereste Székelyt. Előbb azonban az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságához fordult, így a Gellért téri találkozókra már bemikrofonozva ment el. Székely a bíróságon fenntartotta ezzel ellentétes vallomását, így a szembesítés eredménytelen volt. A bíróság meghallgatta Molnár Lászlót is, aki barátja, Székely állításait igazolva úgy nyilatkozott: Balla 2000 augusztusában csatornázási beruházásokkal kapcsolatos leleplező dokumentumokat szeretett volna eljuttatni Székelyhez. A tárgyaláson meghallgatták az ügy másodrendű vádlottját, Földvári Zsoltot, aki Székely szakértőjeként működött a Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (kac) ellenőrző albizottságában. A kétrendbeli befolyással való üzérkedéssel vádolt férfi nem ismerte el bűnösségét. Székely Zoltán - hivatkozva arra, hogy a legfontosabb tanúk meghallgatása után az összebeszélés veszélye már nem áll fenn - kérte szabadlábra helyezését, ám a bíróság elutasította az indítványt. A vádlott szembesítése Balla Dániellel eredménytelen volt Fotó: Dezső Tamás Nyolc év után kerülhet bíróság elé a politikus fia Nagy valószínűséggel csak jövő év második felében, vagyis több mint nyolc évvel a feltételezett bűncselekmény időpontja után állhat bíróság elé Csurka Endre, akit nagy értékű, üzletszerűen elkövetett csalással vádol az ügyészség. Bizonyossá vált, hogy több mint nyolc évvel a feltételezett bűncselekmény elkövetése után kerülhet a vádlottak padjára Csurka Endre, aki a vádhatóság szerint a Magyar Fórum Borház (MF) Rt. vezérigazgatójaként 131 rendbeli csalást követett el. Az rt. igazgatótanácsának tagja volt a vádlott édesapja, Csurka István MIÉP-es elnök is, ám az ő büntetőjogi felelőssége a nyomozás során nem merült fel. A vádirat szerint miután a cégbíróság a nyilvántartásba vételt 1994 decemberében jogerősen elutasította, az rt. nem volt jogosult részvénykibocsátásra. Ennek ellenére a Csurka Endre vezetése alatt álló rt. 1994 elején kárpótlásijegy-tulajdonosok részére 20 százalék osztalék és 10 százalék kamatjövedelmet biztosító részvények jegyzésére vonatkozó felhívást tett közzé. Ennek eredményeképpen 1994. február 28-áig 131 kisbefektető, összesen több mint 14 millió forint értékű kárpótlási jegyét adta át az rt. munkatársainak, amelyekért a jogszabályellenesen kibocsátott, értéktelen részvényeket kapták. A vádlott a jegyeket a cég különböző cégekkel szemben fennálló adósságának törlesztésére fordította. A Fővárosi Bíróságtól kapott információink szerint a vádiratot csaknem másfél éve benyújtotta az illetékes ügyészség, ám a tárgyalás kezdetének időpontjáról várhatóan hónapok múlva határoz a rendkívül leterhelt bírói tanács. A büntetőper ily módon legkorábban a jövő év második felében kezdődhet el. Miután a Btk. a csalás minősített esetét maximum 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, elviekben nyolc év után, 2002 februárjában elévül a vádlott terhére rótt cselekmény. A bíróság illetékese emlékeztetett arra, hogy a vádirat elkészültének 2000. júliusi dátumától számolandó újra az elévülési idő. ZI A szakértők kétlik, hogy ér-e 470 amerikai dollárt a levél Kossuth Lajos-relikvia a világhálóról Eredeti Kossuth-levélen akart túladni egy amerikai gyűjtő: 470 dolláros kikiáltási áron kínálta az e-bay internetes aukciós ház honlapján a kétoldalas, angol nyelvű irományt. Kossuth Lajos hosszú száműzetése alatt levelek ezreit küldte szét a világba, így a közel ötszáz dolláros ár igencsak borsosnak mondható. Kordos Szabolcs Unaloműző internetes barangolása közben az e-bay aukciós ház oldalára tévedt egy magyar úr. A „Hungarian” szó bepötyögése után rengeteg licitálási lehetőség jelent meg a képernyőn: porcelánok, kulacsok és eredeti Kossuthlevél közül válogathatott. Az illető úr - kérte, hogy nevét ne tüntessük fel - e-mailt küldött a magyar múzeumoknak és a gyűjtőnek is, hogy a történelmi emlék méltó helyre, lehetőleg egy hazai közgyűjteménybe kerüljön. Joggal feltételezhető, hogy a Kossuth-relikvia valódi, hiszen a világszerte ismert e-bay nagyon vigyáz a jó hírére, a gyűjtőt pedig jelentős társaságok tagjaként rangsorolta. A levél angol nyelven íródott, Kossuth Lajos a dátum szerint 1858. november 19-én Londonban vetette papírra a sorokat Matthew Graynek címezte a küldeményt. Kossuth Lajos a levélben megköszöni azt a száz fontot, amit a dublini úr adott kölcsön neki, és azt ígéri, hogy a lehető leghamarabb visszaadja a pénzt. A Nemzeti Múzeumban lapunk érdeklődésére elmondták, hogy még nem hallottak a Kossuth-irományról. Straub Éva, az Országos Levéltár főosztályvezetője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a 470 dollár „erős” árnak számít, Magyarországon ekkora összegért aligha talál vevőre. Kossuth a külföldön töltött évei alatt hihetetlen mennyiségű levelet írt, az Országos Levéltárban nyolc-kilencezer ilyen dokumentumot őriznek, és még a Széchényi könyvtárban is jelentős mennyiségű fogalmazványt tartanak számon. A 80-as évek végén az Országos Levéltár pár százezer forintért tizennégy darab levelet vásárolt. Kevesebb mint egymillió forintért pedig középkori iratokat is lehet kapni. Két árverésen sem talált viszont gazdára Kossuth Lajos levele Makk Ferenchez, annak ellenére, hogy kétszázezer forintért kínálták az eredeti dokumentumot. Akadnak azért kirívó esetek is: a közelmúltban egy gyűjtő ötmillió forintot fizetett egy Ady-kéziratért - mondta a főosztályvezető. A Kossuth-levél értéke is a tartalomtól függ: ha kortörténeti forrásértékkel bír, akkor a 470 dollár sem tűnik túlságosan soknak, azonban az egyszerű magánlevél nem ér ennyit. A kölcsönkért száz font történetét ismerjük. Kossuth előadáskörúton vett részt Nagy-Britanniában, akkor kérte Gray segítségét. Növeli a levél értékét, hogy a hozzá tartozó boríték is a gyűjtő tulajdonában van. Ennek ellenére az ár túlzottnak tűnik a számomra, 80-90 ezer forintot tartanék reálisnak - nyilatkozott Straub Éva. Hagyományőrző mézesnapok Budán Tegnap megkezdődött a háromnapos 5. budavári mézesnapok és a 8. budavári mosolynapok rendezvénysorozat a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Fotó: Pélyi Nóra BELFÖLD Befejezte éhségsztrájkját a szigetvári képviselő A városi ÁNTSZ visszavonta határozatát . Befejezte tíz napon át tartó éhségsztrájkját Pöttendi János, Szigetvár munkáspárti képviselője. A meglehetősen leromlott állapotba került cukorbeteg, nyugdíjas férfi továbbra is úgy véli: az ellene irányult összehangolt hatósági zaklatások hátterében politikai „boszorkányüldözés” állt. Miután a szigetvári ÁNTSZ visszavonta azon határozatát, amely a képviselő tulajdonában lévő vendéglő konyhájának bezárására vonatkozott, a munkáspárti politikus befejezte az elmúlt hét szerdája óta folytatott éhségsztrájkját. Lapunk kérdésére Pöttendi János elmondta: augusztus óta folyamatos zaklatások érték, mi több, összehangolt bűnüldözési ellenőrzések folytak vendéglőjében. A rendőrségen és az ÁNTSZ-en kívül járt nála az APEH, sőt még a Munkavédelmi Felügyelet embere is. Az utóbbi három ellenőrzés egyébként akkor történt, amikor ő az önkormányzat bizottsági ülésén vett részt. A képviselő szerint - miután a testületi munkája során folyamatosan bírálta a kormányok tevékenységét, így az Orbán-kabinet szociális és egészségügyi politikáját - egyáltalán nem zárható ki, hogy a fent említett akciókat az illetékes szervek figyelmeztetésnek szánták. Pöttendi azonban kihangsúlyozta: őt semmilyen eszközzel nem lehet igazától eltántorítani. „Amíg ennyi szerencsétlen sorsú család él a szegénységi küszöb alatt, a képviselőknek beszélniük kell” - állítja a képviselő. A szigetvári ÁNTSZ illetékese szerint a konyha bezárását csakis higiéniai okok indokolták, azonban az előírásoknak mára eleget tett a tulajdonos. EÉ Magyar Hírlap . Megkezdődött a Homoki kontra TV2-per (MTI) A MiG-ügy kapcsán 20 millió forintos nem vagyoni kártérítést követel Homoki János kisgazda országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára a TV2 kereskedelmi televíziótól, abban a személyiségi jogi perben, amely pénteken kezdődött el a Fővárosi Bíróságon (FB). A TV2 a stop!interneten augusztus 8-án nyilvánosságra hozott információját hat alkalommal tette közzé, és kommentálta hírműsoraiban, továbbá bemutatta Homoki János vagyonnyilatkozatát is. A pénteki tárgyaláson a politikus ügyvédje kérte Homoki személyes meghallgatását, a hírműsorok videofelvételről történő megtekintését és az ügy kapcsán az NBH megkeresését. A Fővárosi Bíróság márciusban folytatja a személyiségi jogi per tárgyalását. Lebukott egy APEH-revizor Szegeden (MH) A rendőrség információi szerint összesen 200 ezer forintot kért a vizsgált vállalkozótól, hogy az adóellenőrzés ne tárjon fel hiányosságokat. A pénzt nem kellett egy összegben odaadni, a revizor „részletfizetési kedvezményt” adott, így az első 50 ezer forintot a vizsgálat lezárásáról szóló jegyzőkönyv átadásakor, a többit pedig karácsonyig kérte. A vállalkozó azonban értesítette a rendőrséget, így amikor az első „részletet” adta át az ellenőrnek, a nyomozók tetten érték a revizort és az előre feljegyzett sorszámú bankjegyeket megtalálták nála. Alapos a gyanú, hogy az adóellenőr más vállalkozóktól is kért és kapott pénzt. Egységes minőség a biztonsági cégeknél (MH) Új elnököt választott a Magyar Biztonsági Nagyvállalkozások Szövetsége Lasz György ismert biztonsági szakember, az In-kal Security elnökének személyében. A szövetség 1995-ben alakult, a társult hét cég lefedi a pénzkísérői, személy- és objektumvédelmi szolgáltatás piacának csaknem 70 százalékát. Lasz György lapunknak elmondta: az erőforrások jobb kihasználása érdekében terveik között szerepel a közös oktatás és képzés, valamint a minőségbiztosítási rendszer egységes elvének kidolgozása. A magyar szövetséget egyébként ez év májusában vették fel a tucatnyi tagországot tömörítő Európai Biztonsági Szervezetek Szövetségébe. Őrizetben egy brutális nevelőapa (MTI) Élettársa hétéves kislányával huzamos idő óta brutálisan bánt, a gyermeket fajtalankodásra is késztette az a férfi, akit pénteken vettek őrizetbe a rendőrök Kunszentmiklóson - közölte a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Hortobágyi István őrnagy közölte: az ügyre a kunszentmiklósi gyermekjóléti alapítvány feljelentése nyomán derült fény. Vámorgazda aranyárus egy budapesti kórházban (MTI) Csempészet és vámorgazdaság bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága egy asszony ellen, akit akkor füleltek le, amikor külföldi fémjellel ellátott, aranynak látszó ékszereket árusított egy budapesti kórházban - tudatta Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. Tájékoztatása szerint a vámosok már korábbról ismerték a nőt, mivel a rendőrség Teve utcai székházában is értékesített korábban feltehetően arany ékszereket. KÖZLEMÉNY Gyűlöletbeszéd Magyarországon, avagy hova visz ez a vonat? címmel tart estet a Budai Liberális Klub (II., Margit krt. 48.) december 10-én, hétfőn 19 órakor. Vendégek: Kornis Mihály író és Horányi Özséb, a Pax Romana vezetője.