Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)

2001-12-08 / 286. szám

2001. december 8., szombat Székely Zoltán ellen vallott a koronatanú Noha kérte, nem helyezik szabadlábra a vesztegetéssel vádolt független képviselőt Az FKGP pártkasszájába és a Fradi támogatására kért pénzt a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán kisgazda-képviselő - állí­totta a Fővárosi Bíróságon Balla György vállalkozó. Székely kérte a bíróságtól szabadlábra helyezé­sét, ám az indítványt a bíróság elutasította. MH-összeállítás Székely Zoltán találta ki, hogy pénz helyett „dokumentációt” emlegessünk - mondta a Főváro­si Bíróságon tanúként meghallga­tott Bálla György vállalkozó. A vesztegetési ügy koronatanújá­nak állítása szerint a kisgazda-po­litikus a párt és az FTC támogatá­sára akarta fordítani a vállalkozó­tól kapott pénzt. A kétrendbeli hivatali veszte­getéssel vádolt Székely Zoltán ezzel szemben szerdán megkez­dődött perén arról beszélt: egy környezetvédelmi csalássorozat­ról várt információkat Balla Györgytől, s amikor tavaly a Gel­­lért Szálló előtti parkolóban tet­ten érték, ő volt a legjobban meg­lepve, hogy a táskában 20 millió forint volt. A vádirat szerint Szé­kely az Országgyűlés közbeszer­zéseket vizsgáló bizottságának el­nökeként előbb 30, majd 20 mil­lió forintot kért Bálla Dánieltől, cserébe azt ígérte: nem támadja meg azt a szigethalmi közbeszer­zési pályázatot, amelyen a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. (PMVCS) számára kedvező döntés született. Bálla Dániel, a PMVCS ügy­vezetője Molnár László akkori kisgazda, jelenleg független kép­viselőn keresztül vette fel a kap­csolatot Székellyel. A vállalkozó tavaly augusztus 21-én személye­sen is felkereste a Kútvölgyi kór­házban fekvő Székely Zoltánt. Itt a tanú állítása szerint a politikus azt mondta: a „kedvezményezett vállalkozók klubjába” 30 millió forint árán kerülhet, s akkor el­nyerheti a jelentősebb csatorna­építési munkálatokat. Székely ál­lítólag azt is el szerette volna érni, hogy az általa pártolt Penta Kft.-t vonják be a csatornázási munká­ba. Erről augusztus 15-ei dátumo­zással született is egy megállapo­dás-tervezet a PMVCS-vel, ám mint Bálla fogalmazott: esze ágá­ban sem volt pénzt adni vagy meg­felezni a munkát, a 640 milliós csatornázáson ugyanis nem volt annyi haszon. Mivel Bálla tartott attól, hogy Székely akadályozni fogja a köz­­beszerzésen elnyert munkát, 2000 októberében ismét felkeres­te Székelyt. Előbb azonban az ORFK Szervezett Bűnözés Elle­ni Igazgatóságához fordult, így a Gellért téri találkozókra már be­­mikrofonozva ment el. Székely a bíróságon fenntartotta ezzel el­lentétes vallomását, így a szem­besítés eredménytelen volt. A bíróság meghallgatta Mol­nár Lászlót is, aki barátja, Szé­kely állításait igazolva úgy nyi­latkozott: Balla 2000 augusztusá­ban csatornázási beruházásokkal kapcsolatos leleplező dokumen­tumokat szeretett volna eljuttatni Székelyhez. A tárgyaláson meghallgatták az ügy másodrendű vádlottját, Földvári Zsoltot, aki Székely szakértőjeként működött a Kör­nyezetvédelmi Alap Céltámoga­tás (kac) ellenőrző albizottságá­ban. A kétrendbeli befolyással való üzérkedéssel vádolt férfi nem ismerte el bűnösségét. Székely Zoltán - hivatkozva arra, hogy a legfontosabb tanúk meghallgatása után az összebe­szélés veszélye már nem áll fenn - kérte szabadlábra helyezését, ám a bíróság elutasította az in­dítványt. A vádlott szembesítése Balla Dániellel eredménytelen volt Fotó: Dezső Tamás Nyolc év után kerülhet bíróság elé a politikus fia Nagy valószínűséggel csak jövő év második felében, vagyis több mint nyolc évvel a feltételezett bűncse­lekmény időpontja után állhat bí­róság elé Csurka Endre, akit nagy értékű, üzletszerűen elkövetett csalással vádol az ügyészség. Bizonyossá vált, hogy több mint nyolc évvel a feltételezett bűncse­lekmény elkövetése után kerülhet a vádlottak padjára Csurka Endre, aki a vádhatóság szerint a Magyar Fórum Borház (MF) Rt. vezérigaz­gatójaként 131 rendbeli csalást kö­vetett el. Az rt. igazgatótanácsának tagja volt a vádlott édesapja, Csur­ka István MIÉP-es elnök is, ám az ő büntetőjogi felelőssége a nyomo­zás során nem merült fel. A vádirat szerint miután a cég­bíróság a nyilvántartásba vételt 1994 decemberében jogerősen el­utasította, az rt. nem volt jogosult részvénykibocsátásra. Ennek ellenére a Csurka Endre vezetése alatt álló rt. 1994 elején kárpótlásijegy-tulajdonosok részé­re 20 százalék osztalék és 10 száza­lék kamatjövedelmet biztosító részvények jegyzésére vonatkozó felhívást tett közzé. Ennek ered­ményeképpen 1994. február 28-áig 131 kisbefektető, összesen több mint 14 millió forint értékű kárpót­lási jegyét adta át az rt. munkatár­sainak, amelyekért a jogszabályel­lenesen kibocsátott, értéktelen részvényeket kapták. A vádlott a jegyeket a cég különböző cégekkel szemben fennálló adósságának törlesztésére fordította. A Fővárosi Bíróságtól kapott információink szerint a vádiratot csaknem másfél éve benyújtotta az illetékes ügyészség, ám a tárgyalás kezdetének időpontjáról várha­tóan hónapok múlva határoz a rendkívül leterhelt bírói tanács. A büntetőper ily módon legkoráb­ban a jövő év második felében kez­dődhet el. Miután a Btk. a csalás minősített esetét maximum 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rende­li büntetni, elviekben nyolc év után, 2002 februárjában elévül a vádlott terhére rótt cselekmény. A bíróság illetékese emlékeztetett arra, hogy a vádirat elkészültének 2000. júliusi dátumától számolan­dó újra az elévülési idő. ZI A szakértők kétlik, hogy ér-e 470 amerikai dollárt a levél Kossuth Lajos-relikvia a világhálóról Eredeti Kossuth-levélen akart túladni egy amerikai gyűjtő: 470 dolláros kikiáltási áron kínálta az e-bay internetes aukciós ház hon­lapján a kétoldalas, angol nyelvű irományt. Kossuth Lajos hosszú száműzetése alatt levelek ezreit küldte szét a világba, így a közel ötszáz dolláros ár igencsak borsos­nak mondható. Kordos Szabolcs Unaloműző internetes barangolá­sa közben az e-bay aukciós ház ol­dalára tévedt egy magyar úr. A „Hungarian” szó bepötyögése után rengeteg licitálási lehetőség jelent meg a képernyőn: porcelá­nok, kulacsok és eredeti Kossuth­­levél közül válogathatott. Az ille­tő úr - kérte, hogy nevét ne tüntes­sük fel - e-mailt küldött a magyar múzeumoknak és a gyűjtőnek is, hogy a történelmi emlék méltó helyre, lehetőleg egy hazai köz­­gyűjteménybe kerüljön. Joggal feltételezhető, hogy a Kossuth-relikvia valódi, hiszen a világszerte ismert e-bay nagyon vigyáz a jó hírére, a gyűjtőt pedig jelentős társaságok tagjaként rangsorolta. A levél angol nyel­ven íródott, Kossuth Lajos a dá­tum szerint 1858. november 19-én Londonban vetette papírra a so­rokat Matthew Graynek címezte a küldeményt. Kossuth Lajos a le­vélben megköszöni azt a száz fon­tot, amit a dublini úr adott köl­csön neki, és azt ígéri, hogy a le­hető leghamarabb visszaadja a pénzt. A Nemzeti Múzeumban la­punk érdeklődésére elmondták, hogy még nem hallottak a Kos­­suth-irományról. Straub Éva, az Országos Levéltár főosztályveze­tője arról tájékoztatta szerkesztő­ségünket, hogy a 470 dollár „erős” árnak számít, Magyarországon ekkora összegért aligha talál vevő­re. Kossuth a külföldön töltött évei alatt hihetetlen mennyiségű levelet írt, az Országos Levéltár­ban nyolc-kilencezer ilyen doku­mentumot őriznek, és még a Szé­chényi könyvtárban is jelentős mennyiségű fogalmazványt tarta­nak számon.­­ A 80-as évek végén az Orszá­gos Levéltár pár százezer forintért tizennégy darab levelet vásárolt. Kevesebb mint egymillió forintért pedig középkori iratokat is lehet kapni. Két árverésen sem talált vi­szont gazdára Kossuth Lajos leve­le Makk Ferenchez, annak ellené­re, hogy kétszázezer forintért kí­nálták az eredeti dokumentumot. Akadnak azért kirívó esetek is: a közelmúltban egy gyűjtő ötmil­lió forintot fizetett egy Ady-kéz­­iratért - mondta a főosztályveze­tő. A Kossuth-levél értéke is a tar­talomtól függ: ha kortörténeti for­rásértékkel bír, akkor a 470 dollár sem tűnik túlságosan soknak, azonban az egyszerű magánlevél nem ér ennyit.­­ A kölcsönkért száz font tör­ténetét ismerjük. Kossuth előadás­­körúton vett részt Nagy-Britanniá­­ban, akkor kérte Gray segítségét. Növeli a levél értékét, hogy a hoz­zá tartozó boríték is a gyűjtő tulaj­donában van. Ennek ellenére az ár túlzottnak tűnik a számomra, 80-90 ezer forintot tartanék reális­nak - nyilatkozott Straub Éva. Hagyományőrző mézesnapok Budán Tegnap megkezdő­dött a háromnapos 5. budavári mézesnapok és a 8. budavári mosolynapok rendezvény­­sorozat a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Fotó: Pélyi Nóra BELFÖLD Befejezte éhségsztrájkját a szigetvári képviselő A városi ÁNTSZ visszavonta határozatát . Befejezte tíz napon át tartó éhség­­sztrájkját Pöttendi János, Sziget­vár munkáspárti képviselője. A meglehetősen leromlott álla­potba került cukorbeteg, nyugdí­jas férfi továbbra is úgy véli: az el­lene irányult összehangolt hatósá­gi zaklatások hátterében politikai „boszorkányüldözés” állt. Miután a szigetvári ÁNTSZ visszavonta azon határozatát, amely a képviselő tulajdonában lévő vendéglő konyhájának bezá­rására vonatkozott, a munkáspár­ti politikus befejezte az elmúlt hét szerdája óta folytatott éhség­­sztrájkját. Lapunk kérdésére Pöt­tendi János elmondta: augusztus óta folyamatos zaklatások érték, mi több, összehangolt bűnüldözé­si ellenőrzések folytak vendéglő­jében. A rendőrségen és az ÁNTSZ-en kívül járt nála az APEH, sőt még a Munkavédelmi Felügyelet embere is. Az utóbbi három ellenőrzés egyébként ak­kor történt, amikor ő az önkor­mányzat bizottsági ülésén vett részt. A képviselő szerint - miután a testületi munkája során folya­matosan bírálta a kormányok te­vékenységét, így az Orbán-kabi­­net szociális és egészségügyi poli­tikáját - egyáltalán nem zárható ki, hogy a fent említett akciókat az illetékes szervek figyelmeztetés­nek szánták. Pöttendi azonban ki­hangsúlyozta: őt semmilyen esz­közzel nem lehet igazától eltánto­rítani. „Amíg ennyi szerencsétlen sorsú család él a szegénységi kü­szöb alatt, a képviselőknek beszél­niük kell” - állítja a képviselő. A szigetvári ÁNTSZ illetékese szerint a konyha bezárását csakis higiéniai okok indokolták, azon­ban az előírásoknak mára eleget tett a tulajdonos. EÉ Magyar Hírlap . Megkezdődött a Homoki kontra TV2-per (MTI) A MiG-ügy kapcsán 20 millió forintos nem vagyoni kár­térítést követel Homoki János kisgazda országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára a TV2 kereskedelmi televíziótól, abban a személyiségi jogi per­ben, amely pénteken kezdődött el a Fővárosi Bíróságon (FB). A TV2 a stop!­interneten augusztus 8-án nyilvánosságra hozott információját hat alka­lommal tette közzé, és kommen­tálta hírműsoraiban, továbbá be­mutatta Homoki János vagyon­nyilatkozatát is. A pénteki tár­gyaláson a politikus ügyvédje kérte Homoki személyes meg­hallgatását, a hírműsorok video­felvételről történő megtekintését és az ügy kapcsán az NBH meg­keresését. A Fővárosi Bíróság márciusban folytatja a személyi­ségi jogi per tárgyalását. Lebukott egy APEH-revizor Szegeden (MH) A rendőrség információi szerint összesen 200 ezer forintot kért a vizsgált vállalkozótól, hogy az adóellenőrzés ne tárjon fel hiányosságokat. A pénzt nem kellett egy összegben odaadni, a revizor „részletfizetési kedvez­ményt” adott, így az első 50 ezer forintot a vizsgálat lezárásáról szóló jegyzőkönyv átadásakor, a többit pedig karácsonyig kérte. A vállalkozó azonban értesítette a rendőrséget, így amikor az első „részletet” adta át az ellenőrnek, a nyomozók tetten érték a revi­zort és az előre feljegyzett sor­számú bankjegyeket megtalálták nála. Alapos a gyanú, hogy az adóellenőr más vállalkozóktól is kért és kapott pénzt. Egységes minőség a biztonsági cégeknél (MH) Új elnököt választott a Magyar Biztonsági Nagyvállalko­zások Szövetsége Lasz György ismert biztonsági szakember, az In-kal Security elnökének sze­mélyében. A szövetség 1995-ben alakult, a társult hét cég lefedi a pénzkísérői, személy- és objek­tumvédelmi szolgáltatás piacá­nak csaknem 70 százalékát. Lasz György lapunknak elmondta: az erőforrások jobb kihasználása érdekében terveik között szere­pel a közös oktatás és képzés, va­lamint a minőségbiztosítási rend­szer egységes elvének kidolgozá­sa. A magyar szövetséget egyéb­ként ez év májusában vették fel a tucatnyi tagországot tömörítő Európai Biztonsági Szervezetek Szövetségébe. Őrizetben egy brutális nevelőapa (MTI) Élettársa hétéves kislá­nyával huzamos idő óta brutáli­san bánt, a gyermeket fajtalan­kodásra is késztette az a férfi, akit pénteken vettek őrizetbe a rendőrök Kunszentmiklóson - közölte a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Hortobágyi István őrnagy közöl­te: az ügyre a kunszentmiklósi gyermekjóléti alapítvány felje­lentése nyomán derült fény. Vámorgazda aranyárus egy budapesti kórházban (MTI) Csempészet és vámorgaz­daság bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Vám- és Pénzügyőr­ség Központi Bűnüldözési Pa­rancsnoksága egy asszony ellen, akit akkor füleltek le, amikor külföldi fémjellel ellátott, arany­nak látszó ékszereket árusított egy budapesti kórházban - tu­datta Sipos Jenő, a VPOP szóvi­vője. Tájékoztatása szerint a vá­mosok már korábbról ismerték a nőt, mivel a rendőrség Teve ut­cai székházában is értékesített korábban feltehetően arany ék­szereket. KÖZLEMÉNY Gyűlöletbeszéd Magyarországon, avagy hova visz ez a vonat? címmel tart estet a Budai Liberális Klub (II., Margit krt. 48.) december 10-én, hétfőn 19 órakor. Vendégek: Kornis Mihály író és Horányi Özséb, a Pax Romana vezetője.

Next