Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 293-303. szám)
2001-12-17 / 293. szám
2 Magyar Hírlap 2001. december 17., hétfő A NAP TÉMÁJA- A GYEREKFILM Varázslóinas az álomiparban Harry Potter előbb könyv formájában, most filmként is megrengette a világot. A mozikban már az első héten behozta az árát, részben annak köszönhetően, hogy minden eddiginél lehengerlőbben beindult - már a bemutató előtt - a „merchandising”, a beetetés. A mozikból mára kivesztek a mesefilmek -komplex üzleti termék, amire jegyet váltunk. Ami lehet akár jó is. A filmtörténet első játékfilmjei gyerekfilmek voltak. George Méhes fiktív történetei az 1900-as években - az Utazás a Holdba, illetve az Utazás az ismeretlenbe - trükkökre épülő mesefilmek. Legalábbis abban az értelemben, ahogy a cirkuszban sincs külön gyerek-, illetve felnőttelőadás. A film hőskorában még minden néző „gyerek” volt. A Walt Disney stúdiókban három zseniális újítás született, mondja Báron György filmkritikus. Felismerve, hogy a gyerekek mennyire vonzódnak az állatokhoz, Disney valóságos főszereplőkké az „emberképű” állatfigurákat tette. Amúgy hollywoodiasan, őzikeszemekkel, hosszú pillákkal, édes-bús dalbetétekkel. A csetlő-botló kis állatfigurák százszor egyénibbek és érdekesebbek - akár a legnagyobb Disney-klasszikusnak számító Hófehérkében, akár az eredeti Disney-ötlet alapján készült 101 kiskutyában -, mint a meglehetősen sematikus emberi főhősök. A szellemesen megrajzolt jeleneteket azután Disney úgy snittelte föl, mintha játékfilmet készítene. Kameramozgást imitált - „ráközelített” a szereplőre - mindent meg tudott csinálni rajzban, amit a kamera. Az amerikai szerelmesfilmek kaptafájára készülő dramaturgiát részben egy az egyben átvette - a hős elnyeri a lány kezét, elbukik, aki ingadozik -, részben animációs nyelvre írta át: a szerelmes jelenetekben például rózsaszín szívecskék, csillagocskák röpködnek. A harmadik nagy ötlet az volt, hogy a mesés történetből egész estés filmet csinált. A szerelmesfilm mellett Walt Disney az amerikai burleszkhagyományt is rajzfilmesítette. Az üldözéses burleszk alaphelyzete a kicsi és a nagy, az erős és a gyenge vég nélküli küzdelme, amelyben a nagy folyton pórul jár Stan és Pan nyomdokain: Donald kacsa, Jerry és Mickey egér. A gyerekfilmek világára ma már fokozottan igaz, hogy az amerikai dömpinggel szemben minden más filmkultúra erőtlen. Gyerekfilmben ugyanis értelmetlen a művészfilm-közönségfilm megkülönböztetés - nincs „gyerek-művészfilm”. A nem amerikai film pedig gyakorlatilag esélytelen a „kommersz film”-kategóriában - legyen az mese vagy felnőtteknek szóló alkotás. A nézők leginkább - hosszas sulykolás után - a világsztárokért mennek moziba. Egy-egy amerikai film költségvetéséből 10-20 százalékot visznek el a sztárok, majdnem ugyanannyit a promóció. A magyar mesefilmek konjunktúrája az állami filmgyártás megszűnésével kezdett mélyrepülésbe, a folyamatot a közszolgálati televízió agóniája fejezte be. Szemadám György képzőművész - a Mozgókép Közalapítvány animációs filmes kuratóriumának elnöke - szerint a magyar mesefilm kiemelten hátrányos helyzetben van a világban eluralkodott szellemiség miatt. Hiába készülnek másfajta alkotások, nincs hol bemutatni. A mozikban a nagyfilm előtt már régóta nem játszanak „kísérőfilmet”. A televíziókban a túlmozgás, a lány gyerekfilmeket nyomják, újakra nincs megrendelés. Az animációs kuratórium évente körülbelül 60 millió forintból gazdálkodik. Abból legfeljebb elindítani lehet az alkotásokat, a rajzfilm ugyanis igen költséges műfaj. De nem csak pénzhiányról van szó. Hiába minden szemforgató értelmiségi jóindulat - mondja Szemadám György -, a világ sátáni fordulatot vett. Nincs szükség minőségi alkotásokra, a kultúrát el lehet temetni. Ez azért is sajnálatos, mert a magyar animációs film a 70-80-as években a világ élvonalában volt - igaz, nem elsősorban a mesefilmekkel. A világ öt legnagyobb rajzfilmműhelyei közt-Walt Disney, Hanna és Barbera, Szojuzmultfilm, és a japán Toei - tartották számon a Pannónia Filmstúdiót. Az első magyar Oscar-díjat is animációs film kapta 1981- ben, Rófusz Ferenc, A légy című rövidfilmjéért. Az első magyar színes mesefilm 1951-ben készült: Macskássy Gyula alkotása, A kiskakas gyémánt félkrajcárja. A hatvanas években induló hazai animációs újhullám és a virágzó gyerekfilmműhely nem egyenkosztot állított elő. A három legsikeresebb magyar animációs mesefilm mindmáig: a Vuk, a Macskafogó és Az erdő kapitánya. A Varga Stúdió és a Kecskeméti Stúdió ma is a világ élvonalába tartozik - csak már nem mesefilmkészítésben. Tímár Péternek tíz éve lapul a fiókjában egy kész mesefilm-forgatókönyv. Címe: A hűség, elkészítéséhez 500 millió forint kellene. Ha mesefilmről van szó, mondja, az ember nem alkudhat meg olcsó megoldásokkal. Olyan ez, mint a körhinta a Vidámparkban - a gyerek hatalmas várakozással közelíti meg. Nem szabad kopottas, fröccsöntött ócskaságra fölültetni. Az illúzió, a filmeffekt pedig drága mulatság. A gyerek hálás közönség. Az üldözéses jelenetek alatt hangosan szurkol, fölsikolt, ha jön a farkas. Úgy viselkedik, mint a primitív törzsek harcosai, amikor először láttak mozit: az üldözéses jelenetet látva előkapták az íjat és célba vették a filmvásznat. A gyerek számára a mozi maga az élő valóság. Üzleti szempontból is a legjobb néző: nem egyedül jár moziba. Egy jegy helyett tehát mindjárt kettőt-hármat is el lehet adni. Sőt, gondos piackutatások kimutatták: nem is a kicsi gyerek a legjobb célközönség, hanem a kamasz. Amerikában a 70-es években hanyatlásnak indult a mozi. Az „alvóvárosokba” kiköltözött polgárok a végsőkig ellenálltak a reklámok ostromának és rendre a videotékát választották a mozi helyett. Hollywood feltámadásához az a felismerés vezetett, hogy a serdülőn keresztül vezet az út a felnőttek pénztárcájához. A kamasz ugyanis nyughatatlan - bemegy a városba, és háromszor-négyszer is megnéz egy filmet. Neki csinálják a Gladiátor vagy a Titanic típusú mozit - illetve most, a Harry Pottert - vagyis: a „családi filmet”. Rajta keresztül lehet a család többi tagját is becsalogatni a moziba. A filmkészítők ráadásul pontosan tudják, hogy a televízión felnőtt generációkat untatja a hagyományos film lassú cselekményvezetése. Az új filmek tehát eltanulták a videoklipek vágástechnikáját - ettől borzongatóbb a fantasztikum és újra ellenállhatatlan a mozi. A film átvette a videoklip-készítés trükkjeit, és ismét feltámadt a mozi Az én mozim... Tímár Péter Gyerekkorom legnagyobb élménye Homoki Nagy István filmje volt: A cimborák. Csak állatok szerepeltek benne, méghozzá a természetes közegükben. Két kutya kalandjairól szólt a történet. Emlékszem, tömve volt az Uránia mozi. Gyerekfilmben az a jó, amelyben a szereplők egymást segítve, összefogva győzedelmeskednek. 1. A cimborák. 2. Keménykalap, krumpliorr. 3. E. T. 4. Pinocchio. 5. A dzsungel könyve. Csala Károly filmkritikus: 1. Hófehérke és a hét törpe 2. Marty Poppins 3. Bocsáss meg, Madárijesztő! (szovjet) 4. Kutyasors (svéd) 5. Macskafogó (magyar) Báron György filmkritikus: Az első néhány helyen áll Chaplin bármelyik filmje. Azután Jacques Tátitól a Nagybácsim, ami legalább annyira szól gyerekeknek, mint amennyire felnőtteknek. Réz András filmkritikus: Itt most legalább ötven filmet kellene felsorolnom. Ha csak öt filmet mutathatnék meg a gyerekemnek, akkor inkább nem mutatnék egyet sem. Én is Harry Potter szeretnék lenni... A tizenkét éves Dávid szerint Harry Potter „egyszerűen zseniális”. Leginkább a hangeffektek tetszettek, az ijesztő részek nagyon „profin voltak megcsinálva”. „Az ember, ahogy nézte a filmet, azt kívánta, bárcsak ő volna a főszereplő, mert szerintem mindenki ilyen barátokra vágyik, és azt szeretné, ha maga is ilyen híres volna. Egészében véve, olyan szeretnék lenni, mint ő.” Dávid szerint nem voltak rossz jelenetek, mert mindegyikben volt valami rejtély. „Amikor az anyukámmal olvastam a könyvet, pont úgy képzeltem el a szereplőket, ahogyan azt a filmben láttam” - mondja a tízéves Dóra. „A moziban sokszor éreztem meghatottságot, feszültséget. Olyankor be kellett csuknom a szememet. Azok a gyerekfilmek, amiket az utóbbi időben láttam, sokkal közönségesebbek voltak. A Harry Potter egyszerűen varázslatos. Biztos, hogy még legalább kétszer megnézem.” Andris 13 éves. Jobban tetszett a könyv, mondja, mert a filmből sok mindent kihagytak, amit ő fontosnak gondolt. „A gyerekszínészeket nagyjából jól találták el, de volt egy-két szereplő, akit másmilyennek képzeltem." A regényt többször is olvasta, a filmet is megnézi talán még egyszer, hátha olyan dolgokat talál majd, amiket elsőre nem vett észre. Popcorn, kóla, Potter - mi kell még a boldogsághoz? Mitől drága a rajzfilm? Egy perc animáció előállítása - a szinopszistól a rajzokon és a kifestésen át az operatőri munkáig - magyarországi viszonyok között 1,5-4 millió forint. Ezen egy - átlagosan három rajzolóból álló - stáb körülbelül egy hónapot dolgozik, mintegy 700-1200 rajzot készítve. A rajzfigurák lényét, karakterét, arckifejezését a mozdulattervező alkotja meg. Ő az animáció „színésze”. A kulcsrajzoló adja meg a mozdulatok jellegzetes pozícióit. Ő ügyel arra, hogy a figura karaktere a különböző helyzetekben mindig azonos legyen. A fázisrajzoló végzi a „finomhangolást”: beilleszt még rajzokat, hogy a felvételkor a mozdulatok ne legyenek szögletesek. A számítógépes animációval a rajzolók munkáját nem lehet maradéktalanul kiváltani, legfeljebb a fázisrajzolóét. A karaktereket mindig kézzel rajzolják, de a kifestés, színezés már lehet gépi munka, miként számítógép helyettesíti az operatőrt, a vágót és a labort is. Az animációs film lassan készül. Ezért is nehéz szponzort találni, hiszen a legtöbben gyorsan szeretnek a pénzükhöz jutni. A jó mesefilm egyébként eladható a világban, ha van, aki törődjön a sorsával. „A kockás fülű nyúl’’-sorozatot például 132 országban bemutatták. Vágy a csodára Kende B. Hanna gyermekpszichológus könyvet írt Harry Potter titka - A gyermek csodavilága címmel. A gyerekek azért falják a Harry Potter-könyveket, mondja, mert olyan világba jutnak el a segítségével, mely kielégíti csoda és varázslat iránti természetes gyermeki vágyaikat. A feszültség ébren tartásának, felcsigázásának módszerei leginkább a detektívregény fogásaihoz hasonlítanak. Rowling is elrejt néhány „csavart” a történetben. Akire valamiért gyanakodni lehet, arról a legtöbb esetben kiderül: a jó oldalon áll, és valaki egészen más a „tettes”. A cselekmény gyors és színes. Minden pillanatban történik valami szokatlan, ami folyamatosan ébren tartja az olvasók érdeklődését. A főhős viszont nagyon is valóságos. A valóság és a varázslat tehát egymást kiegyenlítve van jelen a könyvben. A varázslatos világot szörnyek és fantázialények népesítik be Rowling történetében megfordítva: a boszorkányok jók, a tündérek inkább negatív szereplők. Az oldalt szerkesztette: Mihalicz Csilla Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Dudás Éva