Magyar Hírlap, 2002. január (35. évfolyam, 1-15. szám)

2002-01-02 / 1. szám

2002. január 2., szerda KÜLFÖLD Újdelhi cáfolja a csapatösszevonások hírét Enyhülésre utalnak a jelek az indiai-pakisztáni konfliktusban­­ Az indiaiak a határvidékről, a pakisztániak Indiából menekülnek Pakisztáni katonai források szerint a szemben álló felek vezetőinek enyhülésre utaló gesztusai ellenére India továbbra is folytatja csapat­összevonásait a kasmíri tűzszüneti vonal mentén. Az indiai védelmi minisztérium cáfolta az értesülést. MH-összeállítás „Pakisztán úgy érzékeli, hogy In­dia folytatja csapatösszevonásait. Teljes készültségbe helyezték légi támaszpontjaikat, és informá­cióink vannak a haditengerészet mozgásáról is. Szándékaikat senki sem ismeri. Pakisztán továbbra is szoros figyelemmel kíséri az indiai katonai erők minden lépését, és továbbra is megtesz minden vé­delmi intézkedést, hogy semmi se érjen minket váratlanul” - közöl­te Rasid Kuresi vezérőrnagy, az iszlámábádi kormány szóvivője. Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló területének fővárosá­ban, Muzaffarábádban pakisztá­ni katonai források a Reutersnek kedd reggeli határvillongásokról, tűzpárbajról számoltak be. Egy névtelenségbe burkolózó katonai vezető szerint a kasmíri helyzet feszült és veszélyes, a legkisebb incidens is ellenőrizhetetlen hely­zetet teremthet. Az indiai védel­mi minisztérium kedden cáfolta a határ menti katonai erőösszpon­tosításról szóló iszlámábádi érte­süléseket, a minisztérium szóvi­vője szerint a mozgósítások töb­­bé-kevésbé befejeződtek, és azok is csupán óvatossági intézkedé­seknek tekinthetők. A feszültségek ellenére Újdel­hi és Iszlámábád 2002 első napján is folytatta immár tizenegyedik éve tartó újévi hagyományát: az országaik nukleáris létesítmé­nyeinek elhelyezkedését mutató térképek és információs iratok ki­cserélését. A két állam közötti megegyezés részeként az infor­mációcsere lehetővé teszi, hogy háborús veszély esetén a lövedé­kek elkerüljék a veszélyes hasa­dóanyagokkal működő üzeme­ket. Idén állítólag tíz indiai és hat pakisztáni létesítmény földrajzi fekvését hozták egymás tudomá­sára. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök újévi köszöntőjé­ben üdvözölte a pakisztáni hatósá­gok lépését, amelynek során mint­egy száz iszlám szélsőségest vettek őrizetbe, de figyelmeztette honfi­társait az esetleges újabb terroris­tatámadások lehetőségére. A kor­mányfő az éberség megőrzését hangsúlyozta, hiszen a terroriz­mus elleni harc szükségszerűen hosszú lesz. Aziz Ahmed Hán, a pakisztáni külügyminisztérium szó­vivője kedden bejelentette: kor­mányuk egy listát kapott Újdelhi­től, rajta húsz, terrorizmussal gya­núsított személy nevével, de csak akkor hajlandók őrizetbe venni őket, ha India bizonyítékokat mu­tat fel bűnösségüket illetően. Fotók: Reuters A határvidék napi összecsapásai miatt az ott élő indiaiak mentik családjukat és értékeiket, Indiából pedig tegnap szállt fel utoljára járat Pakisztánba, pakisztáni menekülőkkel a fedélzetén Omár mollát üldözik, Bin Laden eltűnt Omár molláról már sejtik, Osza­­ma bin Ladenről továbbra sem tudják az afganisztáni kormány­erők és az amerikaiak, hogy hol rejtőzködnek. Omár mollá val­lási vezető ellen már indult is egy elfogóakció, amit időközben le­állítottak. Elindult Afganisztán­ba a nemzetközi békeerő előőrse. MH-összeállítás Az afgán hatóságok tárgyaláso­kat kezdtek Mohamed Omár mallá környezetével a tálib vallá­si vezető sorsáról, és a tárgyalásos megegyezésnek esélyt adva, Dél- Afganisztánban néhány nappal elhalasztották a mallá elfogására indítandó katonai akciót - közöl­te egy afgán vezető. „Folytatódnak a tárgyalásaink Mohamed Omár málla körével, de a részletekről nem beszélhe­tek. Ulémák, törzsi vezetők és ér­telmiségiek dolgoznak az ügyön. Nyolcvan százalékig biztos va­gyok abban, hogy sikerrel járnak a tárgyalások, és a fenti kérdést is megoldjuk az egyezkedésekkel” - közölte Hadzsi Gulalai, a kan­­dahári kormányzó hírszerző szol­gálatának főnöke, aki szerint a fundamentalista főpap a Hil­­mend tartomány északi részén húzódó Bagram-hegységben húz­ta meg magát. Szavai szerint Afganisztán dé­li részén a törzsi vezetők kérésé­re három-négy nappal elhalasz­tották a mella elfogására és a fegyverek begyűjtésére indítandó amerikai-afgán közös akciót, hogy esélyt adjanak a tárgyalásos megegyezésre. Az akcióval kapcsolatban már korábban is ellentmondásos hí­rek láttak napvilágot: amerikai részről hétfőn cáfolták az illeté­kesek, Hamid Karzai afgán mi­niszterelnök azonban kedden azt mondta, hogy Kandahárból még virradat előtt több amerikai heli­kopter indult bevetésre északke­let felé, s egy B-52-es amerikai bombázó is ugyanabba az irányba repült. A hadműveletben való részvételre mintegy 4-5 ezer af­gán katona áll készen, akik Kan­­dahár környékén katonai támasz­pontokon várakoznak. A másik keresett terroristave­zér, Oszama bin Laden hollétét illetően továbbra sem tud semmi bizonyosat a közvélemény. Bob Graham demokrata szenátor, a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságának a vezetője vasár­nap egy tévéinterjúban azt mond­ta, hogy a legfrissebb amerikai hírszerzési értesülések alapján nagy valószínűséggel feltételez­hető, hogy a szaúdi származású, Afganisztánban rejtőzködő férfi jelenleg is életben van. Senki sem tudja, hogy jelenleg pontosan hol tartózkodik, ottmaradt-e Tora Bora barlangjainak valamelyiké­ben, vagy átcsúszott az ostrom­gyűrűn, és átjutott Pakisztánba. Pakisztánban tegnap tudatták a tálib mozgalom egy sor volt ve­zetőjével, hogy nem kapnak poli­tikai menedékjogot, és a legrövi­debb időn belül el kell hagyniuk az országot. A Frontier Post című pakisztáni lap keddi közlése sze­rint az iszlámábádi kormány hét­főn hivatalosan értesített erről több magas rangú tálib tisztségvi­selőt, köztük a tálib rendszer ed­digi iszlámábádi nagykövetét, Abdul Szalam Zaifot. A pakisztá­ni lap szerint a kormány amerikai nyomásra hozta meg döntését. Újév napján elindult Afganisz­tánba az ottani nemzetközi béke­erő (ISAF) előőrse. A német lé­gierőhöz tartozó szállítógép fe­délzetén 149 személy indult Lon­donból Kabul felé - közölte a né­met védelmi minisztérium szóvi­vője az AFP jelentése szerint. Az első egységgel tizennyolc ország katonái keltek útra, köztük né­metek és britek. Ez utóbbiak ah­hoz a háromszáz brithez csatla­koznak, akik már hetek óta Afga­nisztánban állomásoznak, s akik a londoni döntés értelmében szintén bekapcsolódnak majd a békeerők munkájába. A haderő telepítésénél az áttö­rést az hozta meg, hogy Kabulban hétfőn parafálták az afganisztáni nemzetközi békefenntartó erők felállításáról szóló megállapo­dást. A megállapodást Junisz Ka­­nuni, az afgán ideiglenes kor­mány belügyminisztere és John McColl tábornok, a nemzetközi békeerő (ISAF) brit főparancs­noka látta el kézjegyével. A parafáit megállapodásról egyelőre nem közöltek részlete­ket, mindazonáltal a korábbi ér­tesülések szerint a nemzetközi békefenntartó erő mintegy há­romezer főből áll majd, annak tagjai biztonsági, továbbá ellátási és humanitárius feladatokat fog­nak teljesíteni. Bush újabb Afganisztán-megbízottja George Bush amerikai elnök hétfőn Zalmay Khalilzad személyében külön­leges megbízottat nevezett ki a háború utáni afganisztáni újjáépítés össze­hangolásának feladatára. Khalilzad jelenleg a fehér házi nemzetbiztonsági tanács szakértőjeként tevékenykedik. Bush a nap folyamán újságírók előtt méltatta Pervez Musarraf pakisztáni elnököt az iszlám szélsőségesekkel szembeni kemény fellépéséért. Az Egyesült Államok nem csupán az Afga­nisztánból Pakisztánba menekülni próbáló terroristák miatt tartja fontos­nak a pakisztáni vezetés magatartását ebben a tekintetben, hanem azért is, hogy elejét lehessen venni a két dél-ázsiai atomhatalom - India és Pakisz­tán - közötti viszony további elmérgesedésének. Magyar Hírlap . Káosz uralta az argentin szilvesztert Buenos Airesben hétfőn - nem egészen két hét leforgása alatt - a harmadik politikus tette le az elnöki esküt: ezúttal Eduardo Camano, a képviselőház vezető­je vette át az államfői teendőket, igaz, csak egy napra. Camano el­nöki mandátuma azért tiszavi­rág-életű, hiszen tegnap lap­zártánk utánra tervezték az ar­gentin törvényhozás összehívá­sát, és új, ideiglenes államfő meg­választását. A tisztségre a legnagyobb esé­lye a peronista Eduardo Duhalde szenátornak volt, aki megválasz­tása esetén a tervek szerint már­cius elejéig látná el átmenetileg az államfői teendőket. Camano most gyakorlatilag egy napra azért lehet a dél-ameri­kai ország vezetője, mert szom­baton a parlament által megvá­lasztott Adolfo Rodriguez Saá ideiglenes elnök egyhetes állam­­fősködés után lemondott. Saá a lemondását bejelentő te­levíziós beszédében utalt arra: az ország tartományi kormányzói­nak a többsége megvonta tőle a támogatást azzal, hogy nem je­lent meg azon a tanácskozáson, amelyet Mar del Platába hívott össze. Ezen azt vitatta volna meg velük, hogy elfogadja-e kormá­nyának egy nappal korábban be­nyújtott lemondási szándékát. Emellett gazdasági reformtervei megvalósításához nem kapott se­gítséget a Peronista Párttól sem - mutatott rá. Péntek este Buenos Airesben és több más városban is több ez­ren kezdtek heves tüntetésbe Saá ellen egyebek között azzal vádol­va az ideiglenes államfőt, hogy korrupt­­politikusokat vett be a kabinetjébe. Az argentin helyze­tet, a túlnyomó többségükben korrupt politikusokkal szembeni csalódottságot jól tükrözi, hogy több Buenos Aires-i étterem be­jelentette: tiltakozásul egyetlen politikust sem hajlandó kiszolgál­ni. „Politikusok és kormánytiszt­viselők előtt zárva” - mostantól legalábbis ez a felirat olvasható néhány neves argentin étterem bejáratánál. MTI Két hét alatt - lapzártáig - négy elnök Fernando De la Rúa a másfél évvel ezelőtti választásokon került be a Ca­sa Rosadába, az elnöki palotába. December 20-án este lemondott. Mivel Carlos „Chacho” Alvarez már hónapokkal ezelőtt leköszönt az alelnöki posztról, a hatalom Ramón Puerta szenátusi elnök ölébe hullott, aki 48 órán keresztül töltötte be a posztot. December 22-én este a kongresszusi szavazás szerint Adolfo Rodriguez Saá lett Argentína ideiglenes elnöke. December 30-a estéjén Saá lemondott, és mivel Ramón Puerta is beje­lentette távozását, ezért sem alelnök, sem szenátusi elnök nem állt rendel­kezésre. A hatalom így az alsóház elnökére, Eduardo Camanóra szállt. A kongresszus tegnapra tervezte ülését, amelyen új elnököt kívánt vá­lasztani. KSZ „Senki sem gyilkolhat Isten nevében” II. János Pál újévi beszédében a megbocsátás fontosságát hangsúlyozta Az emberek lelkiismeretének vi­lágméretű mozgósítását tartotta szükségesnek II. János Pál, aki teg­nap, a béke világnapja alkalmából tartott szentmisén állást foglalt a globalizálódó világ igazságtalansá­gai és a háborúk ellen. A pápa a ró­mai Szent Péter téren tartott misén megismételte a béke világnapja kapcsán az emberiséghez intézett - néhány héttel ezelőtt már nyilvá­nosságra hozott - üzenetét. A ter­rorizmussal kapcsolatban felhívta a figyelmet: „Nincs béke igazság­szolgáltatás nélkül, nincs igazság­szolgáltatás megbocsátás nélkül.” A szentatya elmagyarázta, hogy az igazságszolgáltatás és a megbo­csátás nem egymást kizáró, ha­nem egymást kiegészítő fogalmak, mivel mindkettő a béke meg­teremtését segíti elő. A megbocsá­tás ugyanis azt szolgálja, hogy az ellenségeskedések beszüntetése után behegedjenek a lelki sebek. Csak a megbocsátás képes kioltani a bosszúvágyat, csak az képes megnyitni a szíveket a népek kö­zötti hiteles és tartós megbékélés előtt - mondta II. János Pál. Egy­ben leszögezte: senki és semmi­lyen indokkal nem gyilkolhat Isten nevében. Az idei első Úrangyala imádsá­gában a pápa hangsúlyozta: a világ áhítozik a békére. Az utóbbi idők eseményei azonban akadályozni látszanak ezt a célt, de nem szabad feladni a reményt. A katolikus egyházfő szerint az igazságosság és a szeretet logikáját kell szembe­helyezni a „negatív erőkkel”, ame­lyeket torz érdekek vezérelnek, s arra törekszenek, hogy hadszíntér­ré változtassák a világot. MTI

Next