Magyar Hírlap, 2002. január (35. évfolyam, 1-15. szám)
2002-01-02 / 1. szám
2002. január 2., szerda KÜLFÖLD Újdelhi cáfolja a csapatösszevonások hírét Enyhülésre utalnak a jelek az indiai-pakisztáni konfliktusban Az indiaiak a határvidékről, a pakisztániak Indiából menekülnek Pakisztáni katonai források szerint a szemben álló felek vezetőinek enyhülésre utaló gesztusai ellenére India továbbra is folytatja csapatösszevonásait a kasmíri tűzszüneti vonal mentén. Az indiai védelmi minisztérium cáfolta az értesülést. MH-összeállítás „Pakisztán úgy érzékeli, hogy India folytatja csapatösszevonásait. Teljes készültségbe helyezték légi támaszpontjaikat, és információink vannak a haditengerészet mozgásáról is. Szándékaikat senki sem ismeri. Pakisztán továbbra is szoros figyelemmel kíséri az indiai katonai erők minden lépését, és továbbra is megtesz minden védelmi intézkedést, hogy semmi se érjen minket váratlanul” - közölte Rasid Kuresi vezérőrnagy, az iszlámábádi kormány szóvivője. Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló területének fővárosában, Muzaffarábádban pakisztáni katonai források a Reutersnek kedd reggeli határvillongásokról, tűzpárbajról számoltak be. Egy névtelenségbe burkolózó katonai vezető szerint a kasmíri helyzet feszült és veszélyes, a legkisebb incidens is ellenőrizhetetlen helyzetet teremthet. Az indiai védelmi minisztérium kedden cáfolta a határ menti katonai erőösszpontosításról szóló iszlámábádi értesüléseket, a minisztérium szóvivője szerint a mozgósítások többé-kevésbé befejeződtek, és azok is csupán óvatossági intézkedéseknek tekinthetők. A feszültségek ellenére Újdelhi és Iszlámábád 2002 első napján is folytatta immár tizenegyedik éve tartó újévi hagyományát: az országaik nukleáris létesítményeinek elhelyezkedését mutató térképek és információs iratok kicserélését. A két állam közötti megegyezés részeként az információcsere lehetővé teszi, hogy háborús veszély esetén a lövedékek elkerüljék a veszélyes hasadóanyagokkal működő üzemeket. Idén állítólag tíz indiai és hat pakisztáni létesítmény földrajzi fekvését hozták egymás tudomására. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök újévi köszöntőjében üdvözölte a pakisztáni hatóságok lépését, amelynek során mintegy száz iszlám szélsőségest vettek őrizetbe, de figyelmeztette honfitársait az esetleges újabb terroristatámadások lehetőségére. A kormányfő az éberség megőrzését hangsúlyozta, hiszen a terrorizmus elleni harc szükségszerűen hosszú lesz. Aziz Ahmed Hán, a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője kedden bejelentette: kormányuk egy listát kapott Újdelhitől, rajta húsz, terrorizmussal gyanúsított személy nevével, de csak akkor hajlandók őrizetbe venni őket, ha India bizonyítékokat mutat fel bűnösségüket illetően. Fotók: Reuters A határvidék napi összecsapásai miatt az ott élő indiaiak mentik családjukat és értékeiket, Indiából pedig tegnap szállt fel utoljára járat Pakisztánba, pakisztáni menekülőkkel a fedélzetén Omár mollát üldözik, Bin Laden eltűnt Omár molláról már sejtik, Oszama bin Ladenről továbbra sem tudják az afganisztáni kormányerők és az amerikaiak, hogy hol rejtőzködnek. Omár mollá vallási vezető ellen már indult is egy elfogóakció, amit időközben leállítottak. Elindult Afganisztánba a nemzetközi békeerő előőrse. MH-összeállítás Az afgán hatóságok tárgyalásokat kezdtek Mohamed Omár mallá környezetével a tálib vallási vezető sorsáról, és a tárgyalásos megegyezésnek esélyt adva, Dél- Afganisztánban néhány nappal elhalasztották a mallá elfogására indítandó katonai akciót - közölte egy afgán vezető. „Folytatódnak a tárgyalásaink Mohamed Omár málla körével, de a részletekről nem beszélhetek. Ulémák, törzsi vezetők és értelmiségiek dolgoznak az ügyön. Nyolcvan százalékig biztos vagyok abban, hogy sikerrel járnak a tárgyalások, és a fenti kérdést is megoldjuk az egyezkedésekkel” - közölte Hadzsi Gulalai, a kandahári kormányzó hírszerző szolgálatának főnöke, aki szerint a fundamentalista főpap a Hilmend tartomány északi részén húzódó Bagram-hegységben húzta meg magát. Szavai szerint Afganisztán déli részén a törzsi vezetők kérésére három-négy nappal elhalasztották a mella elfogására és a fegyverek begyűjtésére indítandó amerikai-afgán közös akciót, hogy esélyt adjanak a tárgyalásos megegyezésre. Az akcióval kapcsolatban már korábban is ellentmondásos hírek láttak napvilágot: amerikai részről hétfőn cáfolták az illetékesek, Hamid Karzai afgán miniszterelnök azonban kedden azt mondta, hogy Kandahárból még virradat előtt több amerikai helikopter indult bevetésre északkelet felé, s egy B-52-es amerikai bombázó is ugyanabba az irányba repült. A hadműveletben való részvételre mintegy 4-5 ezer afgán katona áll készen, akik Kandahár környékén katonai támaszpontokon várakoznak. A másik keresett terroristavezér, Oszama bin Laden hollétét illetően továbbra sem tud semmi bizonyosat a közvélemény. Bob Graham demokrata szenátor, a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságának a vezetője vasárnap egy tévéinterjúban azt mondta, hogy a legfrissebb amerikai hírszerzési értesülések alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a szaúdi származású, Afganisztánban rejtőzködő férfi jelenleg is életben van. Senki sem tudja, hogy jelenleg pontosan hol tartózkodik, ottmaradt-e Tora Bora barlangjainak valamelyikében, vagy átcsúszott az ostromgyűrűn, és átjutott Pakisztánba. Pakisztánban tegnap tudatták a tálib mozgalom egy sor volt vezetőjével, hogy nem kapnak politikai menedékjogot, és a legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az országot. A Frontier Post című pakisztáni lap keddi közlése szerint az iszlámábádi kormány hétfőn hivatalosan értesített erről több magas rangú tálib tisztségviselőt, köztük a tálib rendszer eddigi iszlámábádi nagykövetét, Abdul Szalam Zaifot. A pakisztáni lap szerint a kormány amerikai nyomásra hozta meg döntését. Újév napján elindult Afganisztánba az ottani nemzetközi békeerő (ISAF) előőrse. A német légierőhöz tartozó szállítógép fedélzetén 149 személy indult Londonból Kabul felé - közölte a német védelmi minisztérium szóvivője az AFP jelentése szerint. Az első egységgel tizennyolc ország katonái keltek útra, köztük németek és britek. Ez utóbbiak ahhoz a háromszáz brithez csatlakoznak, akik már hetek óta Afganisztánban állomásoznak, s akik a londoni döntés értelmében szintén bekapcsolódnak majd a békeerők munkájába. A haderő telepítésénél az áttörést az hozta meg, hogy Kabulban hétfőn parafálták az afganisztáni nemzetközi békefenntartó erők felállításáról szóló megállapodást. A megállapodást Junisz Kanuni, az afgán ideiglenes kormány belügyminisztere és John McColl tábornok, a nemzetközi békeerő (ISAF) brit főparancsnoka látta el kézjegyével. A parafáit megállapodásról egyelőre nem közöltek részleteket, mindazonáltal a korábbi értesülések szerint a nemzetközi békefenntartó erő mintegy háromezer főből áll majd, annak tagjai biztonsági, továbbá ellátási és humanitárius feladatokat fognak teljesíteni. Bush újabb Afganisztán-megbízottja George Bush amerikai elnök hétfőn Zalmay Khalilzad személyében különleges megbízottat nevezett ki a háború utáni afganisztáni újjáépítés összehangolásának feladatára. Khalilzad jelenleg a fehér házi nemzetbiztonsági tanács szakértőjeként tevékenykedik. Bush a nap folyamán újságírók előtt méltatta Pervez Musarraf pakisztáni elnököt az iszlám szélsőségesekkel szembeni kemény fellépéséért. Az Egyesült Államok nem csupán az Afganisztánból Pakisztánba menekülni próbáló terroristák miatt tartja fontosnak a pakisztáni vezetés magatartását ebben a tekintetben, hanem azért is, hogy elejét lehessen venni a két dél-ázsiai atomhatalom - India és Pakisztán - közötti viszony további elmérgesedésének. Magyar Hírlap . Káosz uralta az argentin szilvesztert Buenos Airesben hétfőn - nem egészen két hét leforgása alatt - a harmadik politikus tette le az elnöki esküt: ezúttal Eduardo Camano, a képviselőház vezetője vette át az államfői teendőket, igaz, csak egy napra. Camano elnöki mandátuma azért tiszavirág-életű, hiszen tegnap lapzártánk utánra tervezték az argentin törvényhozás összehívását, és új, ideiglenes államfő megválasztását. A tisztségre a legnagyobb esélye a peronista Eduardo Duhalde szenátornak volt, aki megválasztása esetén a tervek szerint március elejéig látná el átmenetileg az államfői teendőket. Camano most gyakorlatilag egy napra azért lehet a dél-amerikai ország vezetője, mert szombaton a parlament által megválasztott Adolfo Rodriguez Saá ideiglenes elnök egyhetes államfősködés után lemondott. Saá a lemondását bejelentő televíziós beszédében utalt arra: az ország tartományi kormányzóinak a többsége megvonta tőle a támogatást azzal, hogy nem jelent meg azon a tanácskozáson, amelyet Mar del Platába hívott össze. Ezen azt vitatta volna meg velük, hogy elfogadja-e kormányának egy nappal korábban benyújtott lemondási szándékát. Emellett gazdasági reformtervei megvalósításához nem kapott segítséget a Peronista Párttól sem - mutatott rá. Péntek este Buenos Airesben és több más városban is több ezren kezdtek heves tüntetésbe Saá ellen egyebek között azzal vádolva az ideiglenes államfőt, hogy korruptpolitikusokat vett be a kabinetjébe. Az argentin helyzetet, a túlnyomó többségükben korrupt politikusokkal szembeni csalódottságot jól tükrözi, hogy több Buenos Aires-i étterem bejelentette: tiltakozásul egyetlen politikust sem hajlandó kiszolgálni. „Politikusok és kormánytisztviselők előtt zárva” - mostantól legalábbis ez a felirat olvasható néhány neves argentin étterem bejáratánál. MTI Két hét alatt - lapzártáig - négy elnök Fernando De la Rúa a másfél évvel ezelőtti választásokon került be a Casa Rosadába, az elnöki palotába. December 20-án este lemondott. Mivel Carlos „Chacho” Alvarez már hónapokkal ezelőtt leköszönt az alelnöki posztról, a hatalom Ramón Puerta szenátusi elnök ölébe hullott, aki 48 órán keresztül töltötte be a posztot. December 22-én este a kongresszusi szavazás szerint Adolfo Rodriguez Saá lett Argentína ideiglenes elnöke. December 30-a estéjén Saá lemondott, és mivel Ramón Puerta is bejelentette távozását, ezért sem alelnök, sem szenátusi elnök nem állt rendelkezésre. A hatalom így az alsóház elnökére, Eduardo Camanóra szállt. A kongresszus tegnapra tervezte ülését, amelyen új elnököt kívánt választani. KSZ „Senki sem gyilkolhat Isten nevében” II. János Pál újévi beszédében a megbocsátás fontosságát hangsúlyozta Az emberek lelkiismeretének világméretű mozgósítását tartotta szükségesnek II. János Pál, aki tegnap, a béke világnapja alkalmából tartott szentmisén állást foglalt a globalizálódó világ igazságtalanságai és a háborúk ellen. A pápa a római Szent Péter téren tartott misén megismételte a béke világnapja kapcsán az emberiséghez intézett - néhány héttel ezelőtt már nyilvánosságra hozott - üzenetét. A terrorizmussal kapcsolatban felhívta a figyelmet: „Nincs béke igazságszolgáltatás nélkül, nincs igazságszolgáltatás megbocsátás nélkül.” A szentatya elmagyarázta, hogy az igazságszolgáltatás és a megbocsátás nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő fogalmak, mivel mindkettő a béke megteremtését segíti elő. A megbocsátás ugyanis azt szolgálja, hogy az ellenségeskedések beszüntetése után behegedjenek a lelki sebek. Csak a megbocsátás képes kioltani a bosszúvágyat, csak az képes megnyitni a szíveket a népek közötti hiteles és tartós megbékélés előtt - mondta II. János Pál. Egyben leszögezte: senki és semmilyen indokkal nem gyilkolhat Isten nevében. Az idei első Úrangyala imádságában a pápa hangsúlyozta: a világ áhítozik a békére. Az utóbbi idők eseményei azonban akadályozni látszanak ezt a célt, de nem szabad feladni a reményt. A katolikus egyházfő szerint az igazságosság és a szeretet logikáját kell szembehelyezni a „negatív erőkkel”, amelyeket torz érdekek vezérelnek, s arra törekszenek, hogy hadszíntérré változtassák a világot. MTI