Magyar Hírlap, 2002. január (35. évfolyam, 1-15. szám)
2002-01-12 / 10. szám
6 Magyar Hírlap A Nyilvánosság Klub a Magyar Rádióról (MH) A Nyilvánosság Klub felszólította a Magyar Rádió civil kurátorait, hogy akadályozzák meg a közszolgálati intézmény szakmai és gazdasági lezüllesztését, és tájékoztassák a közvéleményt arról, hogy mit tesznek ezért. A szervezet ügyvivő testülete annak kapcsán adott ki nyilatkozatot, hogy megszüntették a „Beszéljük meg!” című telefonos műsort, majd a szerkesztő-műsorvezető Bolgár György január 15-ei hatállyal távozik az intézményből. A Nyilvánosság Klub úgy látja, hogy Bolgár műsora nagyon fontos volt, hiszen abban előzetes kontroll nélkül mondhatták véleményüket az állampolgárok az aktuális közéleti és politikai kérdésekről. Az országos egyesület nyilatkozatában azt sem hallgatta el, hogy Bolgár György választott tisztségviselője a Nyilvánosság Klubnak. Hétfőtől emelt nyugdíjak (MH) A postások hétfőtől kézbesítik a nyugdíjasoknak járandóságukat, amely januártól 9,7 százalékkal emelkedett. Egyegy nyugdíjas átlagosan 3780 forinttal kap többet az előző havinál - közölte az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság. Ezzel párhuzamosan 650 ezer nyugdíjas bankszámlájára is átutalják az emelt járandóságot. Szigetszentmiklós: marad a szemét? (MTI) A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség április végéig eldönti, hogy mi legyen a sorsa a szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telepen jogellenesen elhelyezett aszfalthulladéknak. Mint korábban kiderült, a helyi önkormányzat mellett a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft. is szerepet játszhatott abban, hogy a veszélyes anyagok odakerültek. A felelősöknek ezért egy külső céggel kell felméretniük, hogy maradhat-e az aszfalt, vagy ha el kell vinni, azt hogyan tegyék. A környezetszennyezési ügyben egyébként a házi őrizetben lévő Székely Zoltán parlamenti képviselő feljelentése nyomán még mindig nyomoz a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Megújul a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet (MTI) Az állami költségvetésből 614 millió forintos céltámogatást kapott a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet. Az összegből és a Veszprém megyei önkormányzat további 26 milliójából két 70 ágyas tüdőgyógyászati hotel, valamint egy 80 ágyas rehabilitációs központ épül tüdő- és szívbetegeknek. Öt éve még úgy volt, hogy az intézményt megszüntetik, és azóta még a műszerek pótlására sem kapott pénzt a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet, amelyből távozott kilenc orvos is, ám a fejlesztés miatt abban reménykednek, hogy találnak új embereket helyükre. Bérlakások Csongrádon (MTI) Csongrád önkormányzata 80 millió forintot kapott a Széchenyi terv pályázatán nyolc bérlakás építésére és egy használt lakás vásárlására. A város ezt megtoldja 14,5 millióval, és az összegből négy azonos alapterületű ikerház épül, mindegyikben kétkét lakással. A tervek szerint a bérlők már az év második felében beköltözhetnek a 60-70 négyzetméteres otthonokba. Nincs influenzajárvány (MH) Az Országos Epidemiológiai Központban eddig megvizsgált mintákban nem találtak infuenzavírust, vagyis Magyarországon nincs járvány - közölte Melles Márta, a járványügyi intézmény főigazgatója. Elmondta, hogy a jelentőrendszer az egész országban működik. Példaként említette, hogy Budapesten az elmúlt héten mindössze 1400 felső légúti megbetegedést jelentettek a háziorvosok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. BELFÖLD 2002. január 12., szombat Néhány raklap érkezett - A gazdagok csemegéje - Nyugaton is kapható, ott is drága Egy szem chilei cseresznye száz forintért Chiléből és Dél-Afrikából származik. A magyar zöldség- és gyümölcsárak egyébként alig maradnak el a német nagyvárosokban tapasztaltaktól. A Magyar Mezőgazdaság című hetilap legfrissebb számában megírta, hogy például Hamburgban egy kiló olasz paradicsomért 630-820 forintnak megfelelő euróért lehet hozzájutni, míg itthon 150-350 forint között mozog az ár. Az olasz szőlőt Münchenben kilónként 377-140 forintnak megfelelő áron kínálják, míg itthon akad zöldséges, ahol 700-1200 forint az ár. A berlini piacon egy kiló káposzta 47-69 forint közötti értéken talál vevőre, míg itthon 23-30 forintot kérnek érte. Az alma kilója Berlinben 214-240, itthon 60-200 forintba kerül. Beteljesült, amiről egy éve Torgyán József még agrárminiszterként álmodott: Magyarországon megjelent a chilei cseresznye. Igaz, nem az exminiszter által felvázolt program indult el, csupán néhány raklapnyi, külkereskedelmi cégek által importált dél-amerikai gyümölcsszállítmány került a piacokra. D. Horváth György A választék bővítésére érkezett az országba a téli hónapokban nálunk még szokatlan gyümölcs, amely drágasága miatt kizárólag a vagyonos fogyasztóknak okozhat kulináris élvezetet - mondta Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szövetség és Terméktanács titkára. A chilei cseresznyét Debrecenben például kilónként 5500 forintért kínálják. Azért ilyen drága, mert a kereskedőnek meg kell fizetnie nemcsak az import árut, hanem a 36 százalékos vámot és az áfát is. A mostani cseresznyeszállítmány ugyanazt a célt szolgálja, mint a papaja, a mangó, a gránátalma, vagy éppen a görög- és a sárgadinnye a téli zöldségpiacokon. Akik hajlandóak ennyi pénzt áldozni, vegyék. A piacokat járva ugyanis kiderül: egy papájáért 300-600 forintot, mangóért 250-300, a dinnye kilójáért 1500-2000 forintot kérnek a kereskedők. Martonffy Bélát, a terméktanács ügyvezető igazgatóját éppen Berlinben sikerült elérnünk. A szakember arról számolt be, hogy a német városban szintén árusítanak cseresznyét, amely Szemre szép, sok az érdeklődő, kevés a vásárló Fotó: mti Oláh Tibor Nem a volt agrárminiszter cseresznyéje érkezett Fotó: czagány Balázs Torgyán cseresznyéje, a jó üzlet és a rossz kampányfogás „Valamelyik pártközpontból szólhattak a sajtónak, hogy foglalkozzon a chilei cseresznyével, de ez rossz kampányfogás” - nyilatkozta lapunknak Béres Béla, az FKGP alelnöke. Emlékezetes, hogy éppen egy éve tért haza dél-amerikai körútjáról Torgyán József, akkor még mint a földművelésügyi tárca vezetője. Miközben a pártelnök a magyar mezőgazdaság érdekeiről tárgyalt a távoli országokban, itthon párttársai ellene fordultak. A repülőtér VIP-várójában kérdőre vonták a minisztert, hogy miért kíván drága chilei cseresznyét behozni hazánkba, hiszen aligha lesz kereslet a több ezer forintos gyümölcsre. Akkor Torgyán József megmagyarázta: ez jó üzlet, nyáron mi szállítunk, télen pedig mi kapunk a zamatos gyümölcsből. Béres Béla állítja, hogy annak idején a magyar sajtó félretájékoztatta a közvéleményt. Torgyán nem importálni akart cseresznyét, hanem magyar csemetefákat szakemberekkel, tudósokkal és oltási technológiával együtt exportálni Chilébe. Az így termesztett gyümölcs a londoni tőzsdén keresztül olcsóbban kerülhetne akár a magyar piacokra. Egyébként a magyar cseresznyetechnológia bevált azon a területen - jegyezte meg az FKGP alelnöke, aki szerint ez a téma csak lejárató célzattal került napirendre. Mint fogalmazott: Torgyánnak eltűnt a kabátja, ezért kabátlopási ügybe keverik. Egyébként a Debrecenben árult cseresznyét valaki poénból hozhatta be, nem véletlenül a cívis városba - fűzte hozzá az alelnök. SZZS Magyar Irodalmi Díj: odaítélve, megsértve, visszautasítva Más célra ajánlják fel a Szilágyi Istvánnak járó összeget A Magyarország Európában Alapítvány más célra ajánlja fel Szilágyi István honoráriumát, miután az erdélyi író nem veszi át a regényének - egy másikkal együtt - megosztva odaítélt Magyar Irodalmi Díjat és a vele járó pénzt. Tavaly, amikor az alapítvány először adta át az ötmillió forintos díjat, a hattagú zsűri, vagyis Angyalosi Gergely, Ilia Mihály, Kántor Lajos, Bojtár Endre, Poszler György és Réz Pál egységes álláspontot képviselt. Akkor Esterházy Péter monumentális műve, a Harmonia Caelestis lett az egyértelmű győztes. Idén azonban megosztott volt a Magyar Irodalmi Díjat odaítélő testület. Voltak, akik Szilágyi művére, a Hollóidőre voksoltak, mások pedig Bodor Ádám alkotását tartották a díjra érdemesnek. Ez A börtön szaga - Válaszok Balla Zsófia kérdéseire címmel jelent meg. A testület négyfős kuratóriumának, azaz Göncz Árpád elnöknek, továbbá Kosáry Domokosnak, Pomogáts Bélának és az anyagi támogatók nevében Fazakas Szabolcsnak nincs beleszólási joga az ítéletbe, így arra sem lehetett hatásuk, hogy a döntés egyetlen műre szóljon. Pomogáts Béla lapunknak elmondta, nem örül a helyzetnek, és nem is érti Szilágyi sértettségét, miszerint megosztott díjat nem hajlandó átvenni. Az érintett erdélyi író, Szilágyi István a Népszabadságnak tegnap úgy nyilatkozott, hogy azért nem fogadja el a megosztott díjat, mert „kiröhögnék regényhősei”. Hozzátette: eddigi elismerései után komikusan hatna, ha egy ilyen elismerést elfogadna. Ettől függetlenül nincs akadálya annak, hogy maga a regény díjazott maradjon, hiszen az elismerést nem a szerző, hanem az irodalmi mű kapja. A díj másik kitüntetettje, az interjúkötet szerzője, Bodor Ádám ellenben elfogadja az elismerést. Sőt büszke is rá. Úgy tudjuk, hétfőn, még a díj átadása előtt, bejelentik, mire fordítja az alapítvány azt az összeget, amelyet Szilágyi vehetett volna át. GZS Romániai romák érkeztek Kalocsára A kalocsai ideiglenes befogadóállomásra került az a húsz romániai roma, köztük öt gyermek, akik október óta élnek nálunk. Menekültútlevelet akartak, hogy azzal, immár vízum nélkül, Spanyolországba mehessenek. Közben azonban kiderült, hogy nem politikai okokból, hanem a szegénység elől jöttek el, így nem ismerték el őket menekültként. Kalocsán már 220 menekült él Fotó: műújvári Sándor Cigikommandó - tisztiorvosokból Lecsapnak a tiltott helyen dohányzókra Akciócsoportokat állít fel a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartatására az ÁNTSZ. A tiltott helyen dohányzók munkaadói százezres bírságra számíthatnak. Haiman Éva Az eddiginél jóval szigorúbban ellenőrzi a munkahelyeken a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Lun Katalin országos tiszti főorvos elmondta: az ÁNTSZ Fővárosi Intézeténél már létrejött a külön erre a célra alakult akciócsoport, és hamarosan a megyei intézeteknél is összeállítják a kijelölt dohányzóhelyek meglétét ellenőrző kommandókat. Ahol a tisztiorvosi hivatal munkatársai tiltott helyen füstölőkre bukkannak, a munkaadót akár százezer forintra is bírságolhatják. Az akciócsoportok ráadásul időről időre visszajárnak majd a renitens munkahelyekre, és ha megismétlődni látják a törvénytelenséget, ismét kiszabják a bírságot. Az országos tiszti főorvos elmondta: tavaly több ezer ellenőrzést végeztek, és mintegy ötmillió forintnyi bírságot szabtak ki. Ennek ellenére tapasztalataik szerint a törvényt mégsem tartják be mindenhol maradéktalanul. A nemdohányzók védelméről szóló törvény kijelölt dohányzóhelyekre vonatkozó passzusa még 2000-ben hatályba lépett. Az, hogy az ÁNTSZ most kezd az eddiginél szigorúbb ellenőrzésbe, az év végén indult népegészségügyi programnak köszönhető. Ennek egyik, az egészségügyi miniszter által kiemelten kezelt eleme ugyanis a dohányzás visszaszorítása. Különösen az egészségügyi és oktatási intézményekben, amelyek most az elsők között számíthatnak ellenőrzésekre. Felmérés a szegediek közérzetéről A többség korrupciót gyanít A szegediek többsége úgy látja, városa fejlődött az elmúlt években, de rossz a szociális ellátás és kevés a munkahely - derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a magyar Gallup Intézet végzett a helyi önkormányzat megbízásából. Csata Gabriella A szegediek egynegyede véli úgy, jól mennek a dolgok a városban. A Gallup Intézet októberben készített és mostanára véglegesített felméréséből kiderül: a többiek véleménye ennél árnyaltabb. Igaz, az elégedettek aránya még így is meghaladja az országos átlagot. A szegediek 73 százaléka szerint fejlődött a város az elmúlt években, s még ennél is többen gondolják, hogy ezután is folytatódik a tendencia. A polgármesteri hivatal munkájának vizsgálata során kiderült: az emberek többsége udvariasnak, segítőkésznek találja az ügyintézést. De csak 14 százalékuk gondolja, hogy soha nem fordulhat elő visszaélés a hivatalban. Az emberek 63 százaléka viszont feltételezi, korrupció vagy részrehajlás kísérheti esetenként az ügyintézést. Az elmúlt másfél évben egyébként egy esetben indult büntetőeljárás a szegedi polgármesteri hivatal dolgozója ellen, aki a vád szerint egy lakásügy gyorsítását ígérte némi készpénz fejében. Az ügyben még nincs jogerős ítélet. A városlakók rendkívül jónak minősítették a vásárlási lehetőségeket Szegeden. Igaz, az is kiderült, hiába van hol, ha nincs mit elkölteni, hiszen a többség szerint rossz a szociális ellátás és kevés az állás. Érdekessége a felmérésnek, hogy míg a közéleti szereplők általában a város fejlődését gátló tényezőként értékelik az autópálya hiányát, a megkérdezettek ezt csak a tizedik problémaként említik. Sokkal súlyosabb gondnak tekintik azonban a munkahelyek számának csökkenését és az egészségügy helyzetét.