Magyar Hírlap, 2002. január (35. évfolyam, 1-15. szám)

2002-01-12 / 10. szám

6 Magyar Hírlap A Nyilvánosság Klub a Magyar Rádióról (MH) A Nyilvánosság Klub fel­szólította a Magyar Rádió civil kurátorait, hogy akadályozzák meg a közszolgálati intézmény szakmai és gazdasági lezülleszté­­sét, és tájékoztassák a közvéle­ményt arról, hogy mit tesznek ezért. A szervezet ügyvivő testülete annak kapcsán adott ki nyilatkozatot, hogy megszüntet­ték a „Beszéljük meg!” című te­lefonos műsort, majd a szerkesz­tő-műsorvezető Bolgár György január 15-ei hatállyal távozik az intézményből. A Nyilvánosság Klub úgy látja, hogy Bolgár mű­sora nagyon fontos volt, hiszen abban előzetes kontroll nélkül mondhatták véleményüket az ál­lampolgárok az aktuális közéleti és politikai kérdésekről. Az or­szágos egyesület nyilatkozatában azt sem hallgatta el, hogy Bolgár György választott tisztségviselő­je a Nyilvánosság Klubnak. Hétfőtől emelt nyugdíjak (MH) A postások hétfőtől kézbesítik a nyugdíjasoknak já­randóságukat, amely januártól 9,7 százalékkal emelkedett. Egy­­egy nyugdíjas átlagosan 3780 fo­rinttal kap többet az előző havi­nál - közölte az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgató­ság. Ezzel párhuzamosan 650 ezer nyugdíjas bankszámlájára is átutalják az emelt járandóságot. Szigetszentmiklós: marad a szemét? (MTI) A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség április végéig eldönti, hogy mi legyen a sorsa a szigetszentmik­­lósi szennyvíztisztító telepen jog­ellenesen elhelyezett aszfalthul­ladéknak. Mint korábban kide­rült, a helyi önkormányzat mel­lett a Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Kft. is szerepet játszha­tott abban, hogy a veszélyes anyagok odakerültek. A felelő­söknek ezért egy külső céggel kell felméretniük, hogy marad­hat-e az aszfalt, vagy ha el kell vinni, azt hogyan tegyék. A kör­nyezetszennyezési ügyben egyébként a házi őrizetben lévő Székely Zoltán parlamenti kép­viselő feljelentése nyomán még mindig nyomoz a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Megújul a Farkasgyepűi T­üdőgyógyintézet (MTI) Az állami költségvetésből 614 millió forintos céltámogatást kapott a Farkasgyepűi Tüdő­gyógyintézet. Az összegből és a Veszprém megyei önkormányzat további 26 milliójából két 70 ágyas tüdőgyógyászati hotel, va­lamint egy 80 ágyas rehabilitá­ciós központ épül tüdő- és szív­betegeknek. Öt éve még úgy volt, hogy az intézményt meg­szüntetik, és azóta még a műsze­rek pótlására sem kapott pénzt a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet, amelyből távozott kilenc orvos is, ám a fejlesztés miatt abban reménykednek, hogy találnak új embereket helyükre. Bérlakások Csongrádon (MTI) Csongrád önkormányzata 80 millió forintot kapott a Szé­chenyi terv pályázatán nyolc bér­lakás építésére és egy használt la­kás vásárlására. A város ezt meg­toldja 14,5 millióval, és az összeg­ből négy azonos alapterületű ikerház épül, mindegyikben két­­két lakással. A tervek szerint a bérlők már az év második felé­ben beköltözhetnek a 60-70 négyzetméteres otthonokba. Nincs influenzajárvány (MH) Az Országos Epidemioló­giai Központban eddig megvizs­gált mintákban nem találtak infuenzavírust, vagyis Magyaror­szágon nincs járvány - közölte Melles Márta, a járványügyi in­tézmény főigazgatója. Elmondta, hogy a jelentőrendszer az egész országban működik. Példaként említette, hogy Budapesten az elmúlt héten mindössze 1400 fel­ső légúti megbetegedést jelentet­tek a háziorvosok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. BELFÖLD 2002. január 12., szombat Néhány raklap érkezett - A gazdagok csemegéje - Nyugaton is kapható, ott is drága Egy szem chilei cseresznye száz forintért Chiléből és Dél-Afrikából szár­mazik. A magyar zöldség- és gyü­mölcsárak egyébként alig marad­nak el a német nagyvárosokban tapasztaltaktól. A Magyar Mezőgazdaság című hetilap legfrissebb számában meg­írta, hogy például Hamburgban egy kiló olasz paradicsomért 630-820 forintnak megfelelő euróért lehet hozzájutni, míg itt­hon 150-350 forint között mozog az ár. Az olasz szőlőt München­ben kilónként 377-140 forintnak megfelelő áron kínálják, míg itt­hon akad zöldséges, ahol 700-1200 forint az ár. A berlini piacon egy kiló káposzta 47-69 fo­rint közötti értéken talál vevőre, míg itthon 23-30 forintot kérnek érte. Az alma kilója Berlinben 214-240, itthon 60-200 forintba kerül. Beteljesült, amiről egy éve Tor­­gyán József még agrárminiszter­ként álmodott: Magyarországon megjelent a chilei cseresznye. Igaz, nem az exminiszter által fel­vázolt program indult el, csupán néhány raklapnyi, külkereskedel­mi cégek által importált dél-ame­rikai gyümölcsszállítmány került a piacokra. D. Horváth György A választék bővítésére érkezett az országba a téli hónapokban ná­lunk még szokatlan gyümölcs, amely drágasága miatt kizárólag a vagyonos fogyasztóknak okozhat kulináris élvezetet - mondta Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Szövetség és Terméktanács titkára. A chilei cseresznyét Deb­recenben például kilónként 5500 forintért kínálják. Azért ilyen drága, mert a kereskedőnek meg kell fizetnie nemcsak az import árut, hanem a 36 százalékos vá­mot és az áfát is. A mostani cse­­resznyeszállítmány ugyanazt a célt szolgálja, mint a papaja, a mangó, a gránátalma, vagy éppen a görög- és a sárgadinnye a téli zöldségpiacokon. Akik hajlandóak ennyi pénzt áldozni, vegyék. A piacokat járva ugyanis kiderül: egy papájáért 300-600 forintot, mangóért 250-300, a dinnye kilójáért 1500-2000 forintot kérnek a ke­reskedők. Martonffy Bélát, a ter­méktanács ügyvezető igazgatóját éppen Berlinben sikerült elér­nünk. A szakember arról számolt be, hogy a német városban szintén árusítanak cseresznyét, amely Szemre szép, sok az érdeklődő, kevés a vásárló Fotó: mti­­ Oláh Tibor Nem a volt agrárminiszter cseresznyéje érkezett Fotó: czagány Balázs Torgyán cseresznyéje, a jó üzlet és a rossz kampányfogás „Valamelyik pártközpontból szólhattak a sajtónak, hogy fog­lalkozzon a chilei cseresznyével, de ez rossz kampányfogás” - nyilatkozta lapunknak Béres Béla, az FKGP alelnöke. Emlékezetes, hogy éppen egy éve tért haza dél-amerikai kör­útjáról Torgyán József, akkor még mint a földművelésügyi tár­ca vezetője. Miközben a pártel­nök a magyar mezőgazdaság ér­dekeiről tárgyalt a távoli orszá­gokban, itthon párttársai ellene fordultak. A repülőtér VIP-vá­­rójában kérdőre vonták a mi­nisztert, hogy miért kíván drága chilei cseresznyét behozni ha­zánkba, hiszen aligha lesz keres­let a több ezer forintos gyü­mölcsre. Akkor Torgyán József megmagyarázta: ez jó üzlet, nyá­ron mi szállítunk, télen pedig mi kapunk a zamatos gyümölcsből. Béres Béla állítja, hogy an­nak idején a magyar sajtó félre­tájékoztatta a közvéleményt. Torgyán nem importálni akart cseresznyét, hanem magyar cse­metefákat szakemberekkel, tu­dósokkal és oltási technológiá­val együtt exportálni Chilébe. Az így termesztett gyümölcs a londoni tőzsdén keresztül ol­csóbban kerülhetne akár a ma­gyar piacokra. Egyébként a ma­gyar cseresznyetechnológia be­vált azon a területen - jegyezte meg az FKGP alelnöke, aki sze­rint ez a téma csak lejárató cél­zattal került napirendre. Mint fogalmazott: Torgyánnak eltűnt a kabátja, ezért kabátlopási ügy­be keverik. Egyébként a Debre­cenben árult cseresznyét valaki poénból hozhatta be, nem vélet­lenül a cívis városba - fűzte hoz­zá az alelnök. SZZS Magyar Irodalmi Díj: odaítélve, megsértve, visszautasítva Más célra ajánlják fel a Szilágyi Istvánnak járó összeget A Magyarország Európában Alapítvány más célra ajánlja fel Szilágyi István honoráriumát, miután az erdélyi író nem veszi át a regényének - egy másikkal együtt - megosztva odaítélt Ma­gyar Irodalmi Díjat és a vele já­ró pénzt. Tavaly, amikor az alapítvány először adta át az ötmillió forin­tos díjat, a hattagú zsűri, vagyis Angyalosi Gergely, Ilia Mihály, Kántor Lajos, Bojtár Endre, Poszler György és Réz Pál egysé­ges álláspontot képviselt. Akkor Esterházy Péter monumentális műve, a Harmonia Caelestis lett az egyértelmű győztes. Idén azonban megosztott volt a Magyar Irodalmi Díjat odaítélő testület. Voltak, akik Szilágyi művére, a Hollóidőre voksoltak, mások pedig Bodor Ádám alko­tását tartották a díjra érdemes­nek. Ez A börtön szaga - Vála­szok Balla Zsófia kérdéseire cím­mel jelent meg. A testület négyfős kurató­riumának, azaz Göncz Árpád el­nöknek, továbbá Kosáry Domo­kosnak, Pomogáts Bélának és az anyagi támogatók nevében Faza­­kas Szabolcsnak nincs beleszólá­si joga az ítéletbe, így arra sem le­hetett hatásuk, hogy a döntés egyetlen műre szóljon. Pomogáts Béla lapunknak elmondta, nem örül a helyzetnek, és nem is érti Szilágyi sértettségét, miszerint megosztott díjat nem hajlandó átvenni. Az érintett erdélyi író, Szilágyi István a Népszabadságnak teg­nap úgy nyilatkozott, hogy azért nem fogadja el a megosztott díjat, mert „kiröhögnék regényhősei”. Hozzátette: eddigi elismerései után komikusan hatna, ha egy ilyen elismerést elfogadna. Ettől függetlenül nincs akadálya an­nak, hogy maga a regény díjazott maradjon, hiszen az elismerést nem a szerző, hanem az irodalmi mű kapja. A díj másik kitüntetettje, az in­terjúkötet szerzője, Bodor Ádám ellenben elfogadja az elismerést. Sőt büszke is rá. Úgy tudjuk, hétfőn, még a díj átadása előtt, bejelentik, mire fordítja az alapítvány azt az összeget, amelyet Szilágyi vehe­tett volna át. GZS Romániai romák érkeztek Kalocsára A kalocsai ideiglenes befogadóállomásra került az a húsz romániai roma, köztük öt gyermek, akik októ­ber óta élnek nálunk. Menekültútlevelet akartak, hogy azzal, immár vízum nélkül, Spanyolországba me­hessenek. Közben azonban kiderült, hogy nem politikai okokból, hanem a szegénység elől jöttek el, így nem ismerték el őket menekültként. Kalocsán már 220 menekült él Fotó: mű­­­­újvári Sándor Cigikommandó - tisztiorvosokból Lecsapnak a tiltott helyen dohányzókra Akciócsoportokat állít fel a nem­dohányzók védelméről szóló tör­vény betartatására az ÁNTSZ. A tiltott helyen dohányzók mun­kaadói százezres bírságra számít­hatnak. Haiman Éva Az eddiginél jóval szigorúbban ellenőrzi a munkahelyeken a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Lun Katalin országos tiszti főorvos elmondta: az ÁNTSZ Fővárosi Intézeténél már létrejött a külön erre a célra alakult akciócsoport, és hamaro­san a megyei intézeteknél is összeállítják a kijelölt dohányzó­­helyek meglétét ellenőrző kom­mandókat. Ahol a tisztiorvosi hi­vatal munkatársai tiltott helyen füstölőkre bukkannak, a munka­adót akár százezer forintra is bír­ságolhatják. Az akciócsoportok ráadásul időről időre visszajár­nak majd a renitens munkahe­lyekre, és ha megismétlődni lát­ják a törvénytelenséget, ismét ki­szabják a bírságot. Az országos tiszti főorvos el­mondta: tavaly több ezer ellenőr­zést végeztek, és mintegy ötmillió forintnyi bírságot szabtak ki. En­nek ellenére tapasztalataik sze­rint a törvényt mégsem tartják be mindenhol maradéktalanul. A nemdohányzók védelméről szóló törvény kijelölt dohányzó­­helyekre vonatkozó passzusa még 2000-ben hatályba lépett. Az, hogy az ÁNTSZ most kezd az eddiginél szigorúbb ellenőrzésbe, az év végén indult népegészség­ügyi programnak köszönhető. Ennek egyik, az egészségügyi mi­niszter által kiemelten kezelt ele­me ugyanis a dohányzás vissza­szorítása. Különösen az egészség­­ügyi és oktatási intézményekben, amelyek most az elsők között szá­míthatnak ellenőrzésekre. Felmérés a szegediek közérzetéről A többség korrupciót gyanít A szegediek többsége úgy látja, városa fejlődött az elmúlt évek­ben, de rossz a szociális ellátás és kevés a munkahely - derül ki ab­ból a közvélemény-kutatásból, amelyet a magyar Gallup Intézet végzett a helyi önkormányzat megbízásából. Csata Gabriella A szegediek egynegyede véli úgy, jól mennek a dolgok a városban. A Gallup Intézet októberben ké­szített és mostanára véglegesített felméréséből kiderül: a többiek véleménye ennél árnyaltabb. Igaz, az elégedettek aránya még így is meghaladja az országos át­lagot. A szegediek 73 százaléka szerint fejlődött a város az elmúlt években, s még ennél is többen gondolják, hogy ezután is folyta­tódik a tendencia. A polgármesteri hivatal mun­kájának vizsgálata során kide­rült: az emberek többsége udva­riasnak, segítőkésznek találja az ügyintézést. De csak 14 százalé­kuk gondolja, hogy soha nem fordulhat elő visszaélés a hiva­talban. Az emberek 63 százaléka viszont feltételezi, korrupció vagy részrehajlás kísérheti ese­tenként az ügyintézést. Az elmúlt másfél évben egyébként egy esetben indult büntetőeljárás a szegedi polgár­­mesteri hivatal dolgozója ellen, aki a vád szerint egy lakásügy gyorsítását ígérte némi készpénz fejében. Az ügyben még nincs jogerős ítélet. A városlakók rendkívül jónak minősítették a vásárlási lehető­ségeket Szegeden. Igaz, az is ki­derült, hiába van hol, ha nincs mit elkölteni, hiszen a többség szerint rossz a szociális ellátás és kevés az állás. Érdekessége a felmérésnek, hogy míg a közéleti szereplők ál­talában a város fejlődését gátló tényezőként értékelik az autó­pálya hiányát, a megkérdezettek ezt csak a tizedik problémaként említik. Sokkal súlyosabb gond­nak tekintik azonban a munka­helyek számának csökkenését és az egészségügy helyzetét.

Next