Magyar Hírlap, 2002. január (35. évfolyam, 16-26. szám)

2002-01-19 / 16. szám

2 Magyar Hírlap A KÜLFÖLDIEK BEJÖVETELE: vészhelyzetben a hazai feketemunkások A külföldiek (köztük a jelenlegi helyzet­ben a román állampolgárok) magyaror­szági munkavállalási esélyeiről csak ab­ban az esetben alkothatunk valós képet, ha a hazai munkaerőpiac sajátosságait fi­gyelembe vesszük. Munkaügyi szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a hivatalos tájékoztatások szinte kizárólag a regisztrált munkanélküliek, illetve a KSH-felmérésekben magukat munka­­nélkülieknek vallókat említik a legális kereseti lehetőségek nélküli tömeg fel­mérésekor. Sajnálatosan alacsony magyar gazdasági aktivitás A dolgozók és a dolgozni kívánók (azaz a gazdaságilag aktívak) a hazai 15-64 évesek alig több mint 60 százalékát te­szik ki hazánkban. Az MTA Közgazda­ság-kutató Központjának a nyomdából most kikerült kiadványa (a Munkaerő­paci tükör 2001) megállapítása szerint ez az adat önmagában is jelzi, hogy Ma­gyarországon sajnálatosan alacsony a felnőtt lakosság gazdasági aktivitása, s az utóbbi néhány év javulása ellenére sem sikerült a foglalkoztatást érdemlegesen növelni. A hazai munkavállalási korúak­ból (az aktuális nyugdíjkorhatárt figye­lembe véve) 2 millió 200 ezer maradt tá­vol a munkaerőpiacról. Közülük 1,7 mil­lió hiányzása „igazolt”: ők tanulnak, gyermeket gondoznak, vagy betegség, rokkantság és korai nyugdíjazás miatt nem folytatnak aktív és törvényes pénz­kereső tevékenységet. Az MTA kiadványa szerint a regiszt­rált munkanélküliség mértékénél jóval aggasztóbb, hogy félmillió munkaválla­lási korú nő és férfi indokolatlanul hiány­zik a munkaerőpiacról. Az eltartottak kategóriája a fejlett piacgazdaságokban is megjelenik, Magyarországon azonban - különösen néhány korcsoportban - túl­ságosan magas az ismert ok nélkül távol maradók aránya. MUNKAERŐT KÖZVETÍT A ROMÁN ÁLLAM A román kormány bejelentette: Külföldi Munkára Román Munkaerőt Tobor­­zó és Közvetítő Országos Hivatalt hoz létre. A húszfős személyzetet foglal­koztató intézmény március 1-jétől kezdi meg munkáját. Bukarest hivatalos indoklása szerint beindítását részben az tette szükségessé, hogy az izrae­li kormány kiutasítja a vendégmunkásokat, így a román munkavállalókat is. Másfelől a magánközvetítő irodák - amelyekből 117 szerepel a munkaügyi tárca nyilvántartásában - túlságosan is magas árakat kérnek szolgáltatá­saikért, és nem mindig megbízhatók. A munkaügyi minisztérium eddig is közvetített külföldi munkát. Az újonnan létesítendő hivatal feladata az lesz, hogy kitöltse a román kormány által megkötött munkavállalási egyezmé­nyek által teremtett keretet. Bár a román munkaügyi illetékesek nyomaté­kosan hangsúlyozzák, hogy a hivatal nem kívánja ellenőrzése alá vonni a magáncégeket, sőt konkurálni fog azokkal, Kerekes Károly, az RMDSZ Ma­ros megyei parlamenti képviselője, a munkaügyek szakértője lapunknak el­mondta, a kabinet ilyen irányú döntése nem vág teljesen egybe a piacgaz­dasági követelményekkel, inkább az újraközpontosítás szándékát jelzi. Megkérdőjelezhető az a hivatalos bukaresti állítás is, amely szerint a hiva­talt az izraeli kormánydöntés kivédésére hozzák létre. Az erről szóló kormány­határozat ugyanis december végén született meg, négy nappal az izraeli lé­pés előtt. Gyanúsan közel esik viszont a román állampolgárok szabad mun­kavállalását biztosító román-magyar egyetértési nyilatkozat aláírásának dá­tumához. Ennek ellenére romániai magyar politikai körökben nem látnak összefüggést a kettő között. Friss információk szerint a magánközvetítő iro­dák eddig ritkábban kínáltak magyarországi álláslehetőségeket, a román-ma­gyar egyetértési nyilatkozat létrejötte után azonban figyelmük egyre nagyobb mértékben összpontosul Románia nyugati szomszédja felé. Borókai Gábor kormányszóvivő megnyugtatta a lakosságot, hogy nem kell sok százmillió indiai vagy kínai munkavállalótól tartanunk. Nem a fővárosi építkezésen alkalmilag dolgozó, színes bőrű férfi jelent nagy veszélyt a magyar munkásokra Fotó: Hegedűs Márta • A 30-34 év közötti inaktívak 39,2 szá­zaléka, • a 35-39 év közöttieknek az 50 százaléka, • a 40-44 év közötti inaktívak 47 százalé­ka hiányzik indokolatlanul a munka­erőpiacról. Fel lehetne, hozni esetleg, hogy többnyi­re jól kereső férfiak házastársai duzzaszt­­ják ezt az arányt. Egy riasztó adatsor azonban cáfolja ezt a feltételezést: • A 25-29 éves férfiak közül az inaktívak 63 százaléka, • a 30-34 éves férfiak közül az inaktívak 66,8 százaléka, • a 35-39 éves férfiak közül az inaktívak 57,6 százaléka „igazolatlanul" marad távol a munkaerőpiactól. A 343 ezer nyilvántartott munkanélkü­liekkel együtt tehát több mint 800 ezer ember nem tudja munkával megkeresni a kenyerét, holott kora és (ismert) egész­ségi állapota ezt lehetővé tenné számára. Esélyegyenlőtlenség Az akadémiai kiadvány szerint az ország elmaradottabb régióiban élő munkanél­küliek elhelyezkedési esélye óriási mér­tékben romlott az utóbbi években. Összességében egy-egy iskolai fokozaton belül az új állásba kerülés 2001-ben erő­sebben függött a munkaerő-piaci helyzet­től 2001-ben, mint 1994-ben. A legna­gyobb és a legkisebb munkanélküliségű régiók között nyolc éve kétszeres esély­­különbségre utaltak az adatok, tavaly több mint négyszeresre. Különösen figyelemre méltó az érett­ségizettek és a diplomások helyzetében bekövetkezett változás: elhelyezkedési esélyüket 1994-ben még alig érintette a helyi munkanélküliség, 2001-ben viszont a legjobb térségekben négy és félszer na­gyobb eséllyel találtak munkára, mint a legrosszabbakban. A témakör kutatói lapunk kérdésére rámutattak: az inaktív tömeg (továbbá a járadék nélkül maradt vagy minimális juttatásokból élők csoportja) nem hal éhen, és ezt - az esetek döntő többségé­ben - az illegális munkavállalásnak kö­szönheti. Az egyik szakértő kifejtette, hogy a kisvállalkozások legtöbbje - a sú­lyos adóterhek miatt - a feketefoglalkoz­tatáshoz folyamodik. Meglátása szerint sok munkaadónak elemi érdeke, hogy a teljes munkaidő helyett napi három­négy órára, esetleg heti két-három napra vegyen fel dolgozót. Ha valamennyi be­fizetési kötelezettségüket teljesítenék, vállalkozásuk beleroppanna. A legális munkavállalási lehetőségekkel nem ren­delkezők kénytelenek elfogadni ezt a megoldást, megfosztva magukat a társa­dalombiztosítási háttértől. Megkérdezett szakértőnk szerint az állam akkor tudná „kifehéríteni” ezt a szektort, ha a „hátrányos helyzetű” kis­vállalkozásoknál egyszerűen eltörölnék a munkavállalással kapcsolatos befizeté­seket - a rendkívül magas tb-terheket a Munkaerő-piaci Alap állhatná hiszen a terület szabályozatlansága miatt az ál­lamkasszába amúgy is rendkívül kevés pénz folyik be innen. Bejelentetlen állások Glattfelder Béla, a Gazdasági Miniszté­rium államtitkára nemrég közölte: de­cemberben munkáltatók bejelentése alapján 67 ezer betöltetlen álláshely volt. Ebből visszavonással, betöltéssel a hó­nap során 30 ezernél több álláshely szűnt meg, így az elmúlt év végén még fenn­maradó álláshelyek száma meghalad­ta 37 ezret. Glattfelder Béla elmondta, hogy a munkáltatók - bár a foglalkozta­tási törvény ezt előírja - nem jelentik be valamennyi szabad álláshelyüket. A lapunk által megkérdezett szakértő elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a munkáltatók többsége csak a nagyon rosszul fizetett üres álláshelyeket jelenti be. A külföldi munkavállalók száma a gazdasági miniszter rendelete szerint 2002-ben nem haladhatja meg az évi 81 ezret. A megkérdezett szakértők szerint az esetleg beáramló idegen állampolgár­ságú dolgozók nem veszélyeztetik a legá­lis magyar munkaerőpiacot. Annál ke­vésbé kell számolni ezzel a veszéllyel, mert a törvényes munkavállalás meg­szerzésének feltételei rendkívül nehe­zeknek tűnnek: aránylag kevesen járják meg a munkaügyi központ engedélyétől a külképviseleten „kapható” vízumig ve­zető hosszú utat. Ez sajnos a magyariga­zolványok tulajdonosaira éppúgy érvé­nyes, mint a romániai román nemzetisé­gű vendégmunkásokra. A csábító fekete Az illegális foglalkoztatás áttekinthetet­len szektorába viszont elképzelhetőnek tartja a kutató az idegen állampolgársá­gú (és odahaza alacsony bérekhez „szok­tatott”) emberek beáramlását. Itt a mun­kaadót nem köti a hivatalos minimálbér megadásának a kötelezettsége, tehát a kevéssel is megelégedő román vendég­­munkás előnyt szerezhet nála a hazaival szemben. Azok a pénzszerzési lehetősé­gek kerülhetnek tehát veszélybe, ame­lyek mostanáig a legális munkaerőpiac­ról „indok nélkül” kiszorultak megélhe­tését úgy-ahogy biztosították. A Gazdasági Minisztérium adatai e szempontból sokatmondók. Mint mellé­kelt táblázatunkból kiderül, a külföldiek legális foglalkoztatásában a mezőgazda­ság kevesebb mint két és fél ezer ember­rel messze elmarad az építőipar, a feldol­gozóipar, valamint a kereskedelem és a vendéglátás mögött, még a sport, kultúra és egyéb szolgáltatások is jóval több ide­gen állampolgárságúnak adtak munkát tavaly. Azonban tudvalevő: a külföldiek nagy része a mezőgazdasági tevékenysé­gekre „utazik”. A többi lehetőséget is csak meg kell találni: ebben lehetnek se­gítségükre azok a „színlelt szakosodású” vállalkozások, amelyek közül már néhá­nyat tetten értek az ellenőrök. Ezek a „cé­gek” valódi nyereségüket abból szerzik, hogy a határon túlról érkezőt elszállítják oda, ahol nyomorúságos munkalehetősé­get ajánlanak számára, a közvetítő pedig elviszi a saját részesedését az üzletből. A munkabiztonsági és munkaügyi fel­ügyelőségek ellenőrzései csak a kis há­nyadát tudják felfedni a külföldiek feke­tén történő foglalkoztatásának. A román útlevél az Orbán-Nastase-megállapodás nyomán akár azt is jelentheti, hogy tulaj­donosa legális munkalehetőség után ku­tat Magyarországon. Az érintettséget a feketemunkában a hatóságok csak felté­telezhetik, de tenni ellene nem tudnak. (Megjegyzés: Magyarországon jelen­leg nem működik független, adminisztra­tív kötöttségektől mentes munkaügyi ku­tatóintézet. A nyilatkozó szakértők nevét ezért nem közölhettük.) Az oldalt írta: Neumann Ottó Közreműködött: Bogdán Tibor A külföldi munkavállalók száma néhány gazdasági ágban Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, Bányászat Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, Szállítás, Sport, kulturális megnevezése erdőgazdaság, vendéglátás posta, és egyéb halászat távközlés szolgáltatás Román 2148 490 4388 5939 3736 118 1841 Lengyel...................... 6............................6...................126.......................58........................82.........................3.......................37........ Kínai 0 0 14 0 1173 3 343 Volt jugoszláv........................................55..........................2.....................257.....................141............ 306.......... Volt szovjet 79 88 969 3159 776 63 ' 437'^ Cseh.........................................................0.........................6.......................24...........................3.......................23...................527'" Szlovák..................................................11 0 ' ' ' 2125 ' ^ 1­­ 681 ' 112 16 127 Vietnami 10 3 1 602 6 30 Egyéb 32 9 1489 148 1035 72 1346 Összesen (főj­­ "..... 2362.......................589.................9395..................9517...................7845.....................395..................4446.... Forrás: Gazdasági Minisztérium 2001. első félév 2002. január 19., szombat A NAP TÉMÁJA A gazdasági miniszter nem enged 81 ezernél több idegen állampolgárságú munkavállalót Magyarországra idén. A szakértők szerint a magyar dolgozók közül főként azok kerülhetnek veszélybe, akik nem is jelennek meg a legális munkaerőpiacon. A hivatalos statisztikákból gyakorta „kifelejtett” félmilliónyi aktív korú, de törvényes pénzszerző tevékenységgel nem ren­delkező magyar állampolgár az illegális foglalkoztatás homályában elveszítheti a túléléshez szükséges munkaalkalmakat.

Next