Magyar Hírlap, 2002. január (35. évfolyam, 16-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám
2 Magyar Hírlap A KÜLFÖLDIEK BEJÖVETELE: vészhelyzetben a hazai feketemunkások A külföldiek (köztük a jelenlegi helyzetben a román állampolgárok) magyarországi munkavállalási esélyeiről csak abban az esetben alkothatunk valós képet, ha a hazai munkaerőpiac sajátosságait figyelembe vesszük. Munkaügyi szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a hivatalos tájékoztatások szinte kizárólag a regisztrált munkanélküliek, illetve a KSH-felmérésekben magukat munkanélkülieknek vallókat említik a legális kereseti lehetőségek nélküli tömeg felmérésekor. Sajnálatosan alacsony magyar gazdasági aktivitás A dolgozók és a dolgozni kívánók (azaz a gazdaságilag aktívak) a hazai 15-64 évesek alig több mint 60 százalékát teszik ki hazánkban. Az MTA Közgazdaság-kutató Központjának a nyomdából most kikerült kiadványa (a Munkaerőpaci tükör 2001) megállapítása szerint ez az adat önmagában is jelzi, hogy Magyarországon sajnálatosan alacsony a felnőtt lakosság gazdasági aktivitása, s az utóbbi néhány év javulása ellenére sem sikerült a foglalkoztatást érdemlegesen növelni. A hazai munkavállalási korúakból (az aktuális nyugdíjkorhatárt figyelembe véve) 2 millió 200 ezer maradt távol a munkaerőpiacról. Közülük 1,7 millió hiányzása „igazolt”: ők tanulnak, gyermeket gondoznak, vagy betegség, rokkantság és korai nyugdíjazás miatt nem folytatnak aktív és törvényes pénzkereső tevékenységet. Az MTA kiadványa szerint a regisztrált munkanélküliség mértékénél jóval aggasztóbb, hogy félmillió munkavállalási korú nő és férfi indokolatlanul hiányzik a munkaerőpiacról. Az eltartottak kategóriája a fejlett piacgazdaságokban is megjelenik, Magyarországon azonban - különösen néhány korcsoportban - túlságosan magas az ismert ok nélkül távol maradók aránya. MUNKAERŐT KÖZVETÍT A ROMÁN ÁLLAM A román kormány bejelentette: Külföldi Munkára Román Munkaerőt Toborzó és Közvetítő Országos Hivatalt hoz létre. A húszfős személyzetet foglalkoztató intézmény március 1-jétől kezdi meg munkáját. Bukarest hivatalos indoklása szerint beindítását részben az tette szükségessé, hogy az izraeli kormány kiutasítja a vendégmunkásokat, így a román munkavállalókat is. Másfelől a magánközvetítő irodák - amelyekből 117 szerepel a munkaügyi tárca nyilvántartásában - túlságosan is magas árakat kérnek szolgáltatásaikért, és nem mindig megbízhatók. A munkaügyi minisztérium eddig is közvetített külföldi munkát. Az újonnan létesítendő hivatal feladata az lesz, hogy kitöltse a román kormány által megkötött munkavállalási egyezmények által teremtett keretet. Bár a román munkaügyi illetékesek nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a hivatal nem kívánja ellenőrzése alá vonni a magáncégeket, sőt konkurálni fog azokkal, Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, a munkaügyek szakértője lapunknak elmondta, a kabinet ilyen irányú döntése nem vág teljesen egybe a piacgazdasági követelményekkel, inkább az újraközpontosítás szándékát jelzi. Megkérdőjelezhető az a hivatalos bukaresti állítás is, amely szerint a hivatalt az izraeli kormánydöntés kivédésére hozzák létre. Az erről szóló kormányhatározat ugyanis december végén született meg, négy nappal az izraeli lépés előtt. Gyanúsan közel esik viszont a román állampolgárok szabad munkavállalását biztosító román-magyar egyetértési nyilatkozat aláírásának dátumához. Ennek ellenére romániai magyar politikai körökben nem látnak összefüggést a kettő között. Friss információk szerint a magánközvetítő irodák eddig ritkábban kínáltak magyarországi álláslehetőségeket, a román-magyar egyetértési nyilatkozat létrejötte után azonban figyelmük egyre nagyobb mértékben összpontosul Románia nyugati szomszédja felé. Borókai Gábor kormányszóvivő megnyugtatta a lakosságot, hogy nem kell sok százmillió indiai vagy kínai munkavállalótól tartanunk. Nem a fővárosi építkezésen alkalmilag dolgozó, színes bőrű férfi jelent nagy veszélyt a magyar munkásokra Fotó: Hegedűs Márta • A 30-34 év közötti inaktívak 39,2 százaléka, • a 35-39 év közöttieknek az 50 százaléka, • a 40-44 év közötti inaktívak 47 százaléka hiányzik indokolatlanul a munkaerőpiacról. Fel lehetne, hozni esetleg, hogy többnyire jól kereső férfiak házastársai duzzasztják ezt az arányt. Egy riasztó adatsor azonban cáfolja ezt a feltételezést: • A 25-29 éves férfiak közül az inaktívak 63 százaléka, • a 30-34 éves férfiak közül az inaktívak 66,8 százaléka, • a 35-39 éves férfiak közül az inaktívak 57,6 százaléka „igazolatlanul" marad távol a munkaerőpiactól. A 343 ezer nyilvántartott munkanélküliekkel együtt tehát több mint 800 ezer ember nem tudja munkával megkeresni a kenyerét, holott kora és (ismert) egészségi állapota ezt lehetővé tenné számára. Esélyegyenlőtlenség Az akadémiai kiadvány szerint az ország elmaradottabb régióiban élő munkanélküliek elhelyezkedési esélye óriási mértékben romlott az utóbbi években. Összességében egy-egy iskolai fokozaton belül az új állásba kerülés 2001-ben erősebben függött a munkaerő-piaci helyzettől 2001-ben, mint 1994-ben. A legnagyobb és a legkisebb munkanélküliségű régiók között nyolc éve kétszeres esélykülönbségre utaltak az adatok, tavaly több mint négyszeresre. Különösen figyelemre méltó az érettségizettek és a diplomások helyzetében bekövetkezett változás: elhelyezkedési esélyüket 1994-ben még alig érintette a helyi munkanélküliség, 2001-ben viszont a legjobb térségekben négy és félszer nagyobb eséllyel találtak munkára, mint a legrosszabbakban. A témakör kutatói lapunk kérdésére rámutattak: az inaktív tömeg (továbbá a járadék nélkül maradt vagy minimális juttatásokból élők csoportja) nem hal éhen, és ezt - az esetek döntő többségében - az illegális munkavállalásnak köszönheti. Az egyik szakértő kifejtette, hogy a kisvállalkozások legtöbbje - a súlyos adóterhek miatt - a feketefoglalkoztatáshoz folyamodik. Meglátása szerint sok munkaadónak elemi érdeke, hogy a teljes munkaidő helyett napi háromnégy órára, esetleg heti két-három napra vegyen fel dolgozót. Ha valamennyi befizetési kötelezettségüket teljesítenék, vállalkozásuk beleroppanna. A legális munkavállalási lehetőségekkel nem rendelkezők kénytelenek elfogadni ezt a megoldást, megfosztva magukat a társadalombiztosítási háttértől. Megkérdezett szakértőnk szerint az állam akkor tudná „kifehéríteni” ezt a szektort, ha a „hátrányos helyzetű” kisvállalkozásoknál egyszerűen eltörölnék a munkavállalással kapcsolatos befizetéseket - a rendkívül magas tb-terheket a Munkaerő-piaci Alap állhatná hiszen a terület szabályozatlansága miatt az államkasszába amúgy is rendkívül kevés pénz folyik be innen. Bejelentetlen állások Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára nemrég közölte: decemberben munkáltatók bejelentése alapján 67 ezer betöltetlen álláshely volt. Ebből visszavonással, betöltéssel a hónap során 30 ezernél több álláshely szűnt meg, így az elmúlt év végén még fennmaradó álláshelyek száma meghaladta 37 ezret. Glattfelder Béla elmondta, hogy a munkáltatók - bár a foglalkoztatási törvény ezt előírja - nem jelentik be valamennyi szabad álláshelyüket. A lapunk által megkérdezett szakértő elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a munkáltatók többsége csak a nagyon rosszul fizetett üres álláshelyeket jelenti be. A külföldi munkavállalók száma a gazdasági miniszter rendelete szerint 2002-ben nem haladhatja meg az évi 81 ezret. A megkérdezett szakértők szerint az esetleg beáramló idegen állampolgárságú dolgozók nem veszélyeztetik a legális magyar munkaerőpiacot. Annál kevésbé kell számolni ezzel a veszéllyel, mert a törvényes munkavállalás megszerzésének feltételei rendkívül nehezeknek tűnnek: aránylag kevesen járják meg a munkaügyi központ engedélyétől a külképviseleten „kapható” vízumig vezető hosszú utat. Ez sajnos a magyarigazolványok tulajdonosaira éppúgy érvényes, mint a romániai román nemzetiségű vendégmunkásokra. A csábító fekete Az illegális foglalkoztatás áttekinthetetlen szektorába viszont elképzelhetőnek tartja a kutató az idegen állampolgárságú (és odahaza alacsony bérekhez „szoktatott”) emberek beáramlását. Itt a munkaadót nem köti a hivatalos minimálbér megadásának a kötelezettsége, tehát a kevéssel is megelégedő román vendégmunkás előnyt szerezhet nála a hazaival szemben. Azok a pénzszerzési lehetőségek kerülhetnek tehát veszélybe, amelyek mostanáig a legális munkaerőpiacról „indok nélkül” kiszorultak megélhetését úgy-ahogy biztosították. A Gazdasági Minisztérium adatai e szempontból sokatmondók. Mint mellékelt táblázatunkból kiderül, a külföldiek legális foglalkoztatásában a mezőgazdaság kevesebb mint két és fél ezer emberrel messze elmarad az építőipar, a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem és a vendéglátás mögött, még a sport, kultúra és egyéb szolgáltatások is jóval több idegen állampolgárságúnak adtak munkát tavaly. Azonban tudvalevő: a külföldiek nagy része a mezőgazdasági tevékenységekre „utazik”. A többi lehetőséget is csak meg kell találni: ebben lehetnek segítségükre azok a „színlelt szakosodású” vállalkozások, amelyek közül már néhányat tetten értek az ellenőrök. Ezek a „cégek” valódi nyereségüket abból szerzik, hogy a határon túlról érkezőt elszállítják oda, ahol nyomorúságos munkalehetőséget ajánlanak számára, a közvetítő pedig elviszi a saját részesedését az üzletből. A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek ellenőrzései csak a kis hányadát tudják felfedni a külföldiek feketén történő foglalkoztatásának. A román útlevél az Orbán-Nastase-megállapodás nyomán akár azt is jelentheti, hogy tulajdonosa legális munkalehetőség után kutat Magyarországon. Az érintettséget a feketemunkában a hatóságok csak feltételezhetik, de tenni ellene nem tudnak. (Megjegyzés: Magyarországon jelenleg nem működik független, adminisztratív kötöttségektől mentes munkaügyi kutatóintézet. A nyilatkozó szakértők nevét ezért nem közölhettük.) Az oldalt írta: Neumann Ottó Közreműködött: Bogdán Tibor A külföldi munkavállalók száma néhány gazdasági ágban Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, Bányászat Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, Szállítás, Sport, kulturális megnevezése erdőgazdaság, vendéglátás posta, és egyéb halászat távközlés szolgáltatás Román 2148 490 4388 5939 3736 118 1841 Lengyel...................... 6............................6...................126.......................58........................82.........................3.......................37........ Kínai 0 0 14 0 1173 3 343 Volt jugoszláv........................................55..........................2.....................257.....................141............ 306.......... Volt szovjet 79 88 969 3159 776 63 ' 437'^ Cseh.........................................................0.........................6.......................24...........................3.......................23...................527'" Szlovák..................................................11 0 ' ' ' 2125 ' ^ 1 681 ' 112 16 127 Vietnami 10 3 1 602 6 30 Egyéb 32 9 1489 148 1035 72 1346 Összesen (főj "..... 2362.......................589.................9395..................9517...................7845.....................395..................4446.... Forrás: Gazdasági Minisztérium 2001. első félév 2002. január 19., szombat A NAP TÉMÁJA A gazdasági miniszter nem enged 81 ezernél több idegen állampolgárságú munkavállalót Magyarországra idén. A szakértők szerint a magyar dolgozók közül főként azok kerülhetnek veszélybe, akik nem is jelennek meg a legális munkaerőpiacon. A hivatalos statisztikákból gyakorta „kifelejtett” félmilliónyi aktív korú, de törvényes pénzszerző tevékenységgel nem rendelkező magyar állampolgár az illegális foglalkoztatás homályában elveszítheti a túléléshez szükséges munkaalkalmakat.