Magyar Hírlap, 2002. február (35. évfolyam, 39-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám

„A hír szent, a vélemény szabad Közéleti napilap Országos kiadás 2002. február 15., péntek 35. évfolyam, 39. számMagyar Hírlap www.magyarhirlap.hu Rádió a MIÉP hullámhosszán TUDOMÁNY 24. oldal Bohr titokban maradt levele Heisenberghez 28 oldal, 99 forint A BUX-index változása a héten | 8100| Újra 8000 felett A cégek jó eredményeit látva szárnyalt a tőzsde 23. oldal Időnként már a tulajdonos is sértőnek érzi a hangnemet A nap témája, 2. oldal A kormány népszerű asszonya A kabinetet értékelő sorozatunkban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter 14-15. oldal Péntekenként Teleszuper a Magyar Hírlapban: 32 oldalon 21 tévécsatorna programja, sztorik, sztárparádé, keresztrejtvény GAZDASÁG Tartós forinterősödéssel számolnak A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi rendezvényén kijelentette: évi 3-5 százalékos forinterősödésre lehet számíta­ni az elkövetkező 4-5 évben. Arról is szólt, hogy 2003-ban és 2004-ben drasztikus adókulcs- és járulékcsökkentést tervez a kabinet, az egészség­­ügyi hozzájáruláshoz viszont jó ideig még nem lehet hozzányúlni. 17. oldal KÜLFÖLD Bush telefonon gratulált Orbánnak Jeszenszky Géza lapunknak elismerte, hogy az amerikai-magyar viszonyt a vadászrepülőgép­beszerzés és a szeptember 11-e utáni érzékeny idő­szakban tett néhány MIÉP-nyilatkozat megter­helte, de a nagykövet szerint ez már a múlté. Ezt bizonyítja Bush elnök tegnapi telefonhívása is, amelynek során nagyra értékelte a terrorizmus ellen tett magyar erőfeszítéseket, s gratulált Or­bán Viktornak díszdoktorrá avatásához. 4. oldal SPORT Meghalt Hidegkúti Nándor Nem sokkal a nyolc­vanadik születésnap­ja előtt meghalt Hi­degkúti Nándor, az ötvenes évek labda­rúgó aranycsapatá­nak legendás közép­csatára. Tagja volt az olimpiai bajnok és a vb-ezüstérmes válogatottnak, az MTK-val háromszor nyert bajnokságot, edzőként bajnoki címek és KEK-győzelem fű­ződik a nevéhez. 27. oldal BELFÖLD Vagyonnyilatkozatok II-től Rá-ig Ebben a parlamenti ciklusban utoljára nyújtották be az 1998 májusában megválasztott képviselők vagyonnyilatkozatukat. Lapunk ábécérendben, kivonatosan közli a honatyák bevallását. 9. oldal Sokan küzdenek szexuális bajokkal Egy múlt hónapban végzett kutatás szerint a ma­gyar férfiak 47, a nők 52 százaléka küzd valami­lyen szexuális problémával. A férfiak legáltaláno­sabb panasza a merevedési zavar, a nők jelentős része pedig kielégítetlen marad. A szexuálpszi­­chológus szerint ezek vitathatatlanul összefügge­nek a felgyorsult élettempóval, de sok mindenen változtathatna a kifinomult, nem pusztán a közö­sülésen alapuló szexualitás. 7. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Budapest D-Magyaro. Ny-Magyaro. K-Magyaro. napos kissé felhős kissé felhős napos 8° 7° 8° 6° 9 770237 380053" 02039 Százharminc épületet azonnal be kellene zárni, és újakat építeni helyettük Lerobbant falusi iskolák Mintegy 130, főként kistelepülésen működő iskolát azonnal be kellene zárni, miután az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy már felújítani sem ér­demes azokat - derül ki az oktatási tárca felméréséből. Becslések szerint új is­kolák építésére a jövőben 50-60 milliárd forintot szükséges fordítani, miközben 2003-ig az összes iskolát a XXI. századi szintre kellene hozniuk az önkormány­zatoknak, amelyeknek néha a fenntartás is gondot okoz. Joób Sándor A Magyarországon működő 13 868 oktatási célú építmény - óvoda, álta­lános iskola, szakiskola, gimnázium, kollégium - közül 848 felújításra szo­rul, mintegy 130 pedig olyan rossz ál­lapotban van, hogy már renoválni sem érdemes - derül ki az Oktatási Minisztérium (OM) által készített fel­mérésből. A 130 „reménytelen eset­tel” kapcsolatban Környei László, a közoktatásért felelős helyettes ál­lamtitkár nemrégiben egy minőség­biztosítási konferencián úgy fogalma­zott, ezeket „azonnal ki kellene von­ni a működésből”. A legnagyobb részt kistelepülése­ken lévő iskolák ugyanakkor még használhatók, sőt oktatnak is azokban, de már nem felelnek meg az Oktatási Minisztérium által kiadott épületszab­ványoknak. Helyettük mindenképpen új épületeket kell emelni, amihez becslések szerint 50-60 milliárd forint­ra lesz szükség. Folytatás a 6. oldalon Merész álmok, rideg valóság az egészségügyben A tavalyinál 20 milliárddal kisebb az ágazat idei büdzséje MH-információ Az egészségügy konszolidációs prog­ramjával a kormány megmutatta, ho­gyan kell nagyot álmodni: 2003-tól 607 milliárd forint többletforrást ígért az egészségügynek. Ha a szándék megva­lósulna, az az egészségügyi kiadások reálértéke és az ágazat GDP-részese­­dése szempontjából is nagy előrelépést jelentene. Különösen az idei, igencsak sötétnek ígérkező esztendőhöz képest, merthogy a távlati tervek készítése mellett a jelenlegi kormány” elfelej­tett” gondoskodni az egészségügy ez évi működési feltételeiről. Lapunk szá­mításai szerint az idei költségvetésben 20 milliárd forinttal kevesebb pénz van, mint amit tavaly gyógyításra költöttek, és ha ezt az összeget nem emelik, nem nőhetnek, hanem 3,3 százalékkal még csökkennek is az egészségügy kiadásai. Részletek a 6. oldalon Az államháztartás (költségvetés és társadalombiztosítás) egészségügyi kiadásai Kényszerhelyzetet teremtett évadtervével a Nemzeti Színház MH-információ A Nemzeti Színház tavaszra meghir­detett műsorterve kényszerhelyzetbe hozott több budapesti teátrumot. Problémát jelent ugyanis, hogy né­hány, a Nemzeti Színházban játszó mű­vész esetében szinte lehetetlen egyez­tetni Az ember tragédiájában és A vi­harban vállalt szereplésüket a saját színházaikban esedékes fellépéseikkel. Konkrét ütközés mutatkozik a Nemze­ti áprilisra tervezett, valamint az Új Színház, a Vígszínház, a Katona József Színház, illetve a Budapesti Kamara­­színház ugyanerre a hónapra tervezett programja között. Ezért elképzelhető, esetleg a Nemzeti is kénytelen lesz mó­dosítani a műsortervét, annak ellenére, hogy a meghirdetett előadásokra már a jegyek jelentős részét eladta. Részletek a 13. oldalon Az EU vészesen szűkre szabja az agrárkvótákat A Brüsszeltől kapott agrártámogatási ajánlatból eddig a közvetlen támoga­tási szint 25 százalékos mértékét ele­mezték és támadták szakértők. A la­punk birtokába jutott táblázatból vi­szont az tűnik ki: akár egyes agrárága­zatok sorsa is bizonytalanná válhat, ha a brüsszeli ajánlat valóra válik. Ugyanakkor sokszor túlzók a magyar támogatási igények. O. Horváth György A támogatások összmennyisége ön­magában még nem ad eligazítást arról, hogy az unió előirányzott támogatásai milyen sorsot szabnak egy-egy magyar mezőgazdasági, élelmiszer-ipari al­­ágazatnak. A táblázatból viszont kide­rül, hogy például a tejtermelést igen­csak kordában tartaná a közösség. Magyarország 2,6 milliárd literes évenkénti termelési kvótát igényelt, az EU csak 1,6 milliárdot adna. Ennek el­fogadása viszont azt jelentené, hogy az ország a tejfogyasztás növekedése miatt néhány éven belül nettó tejim­portőrré válna. (Ezt a problémát a gö­rögök és olaszok napjainkban is nehe­zen élik meg.) Vagyis hiába tudna az ország önellátó, sőt exportőr lenni tej­ből, az EU-val kötendő csatlakozási dokumentum ezt nem tenné lehetővé. Az unió viszonylag elfogadható mértékben limitálná ugyanakkor a szántóföldi bázisterületet. Az is igaz viszont, hogy az EU az utóbbi gyenge évek átlagtermését vette alapul a tá­mogatás kiszámításához szükséges ho­zamoknál, míg Magyarország ennél 25 százalékkal nagyobbat igényelt. Ami természetes, mivel ezt az átlagtermést, teljesítményt egyszer már elérte a ma­gyar mezőgazdaság. Folytatás a 17. oldalon Külföldi szálon folytatják a Seuso-nyomozást A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgató­ság rövidesen hivatalosan is kezdemé­nyezi: tanúként hallgathassák ki azo­kat a külföldi műkereskedőket, akik két évtizeddel ezelőtt az elsők között kapcsolódtak be a felbecsülhetetlen értékű Seuso-kincsek legális értékesí­tésébe. Rajtuk keresztül remélnek el­jutni azokhoz a magyarországi szemé­lyekhez, akik közreműködtek a Bala­ton közelében véletlenül megtalált ró­mai-kori ezüstedények kicsempészés­ben, s tudhatnak a páratlan lelet megtalálója, Sümegh József meggyil­kolásáról. MH-információ / Gaál Zoltán Még legalább egy évig tartó nyomozást tart szükségesnek a rendőrség Szerve­zett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Ba­laton környékén több mint húsz évvel ezelőtt talált és ismeretlen körülmé­nyek között külföldre került, felbecsül­hetetlen értékű Seuso-kincsek ügyé­ben. A nyomozók úgy vélik, a páratlan leletegyüttes csaknem két tucat darab­ját a mai napig hazai gyűjtők rejtegetik. Folytatás a 7. oldalon Az ingatlanszakmát kiemelten ellenőrzi az idén az APEH Az ingatlanberuházókat - forgalma­zókat és hasznosítókat ellenőrzi ki­emelten az idén az APEH - értesült a Magyar Hírlap. Fókuszba kerülnek a tőkejövedelmek, valamint a kis- és kö­zépvállalkozóknak juttatott beruházá­si adókedvezmények. MH-információ­k Nagy Ildikó A külön adózó jövedelmek (amelyek nagy része valójában tőkejövedelem) vizsgálata kerül fókuszba - tájékoztat­ta a Magyar Hírlapot Ferenczy Judit, az adóhivatal főosztályvezetője. Min­den évben kiválasztanak egy azonos tevékenységi körbe tartozó vállalko­zói csoportot. Míg tavaly a malomipar és az utazásszervezők kerültek előtér­be, addig idén az ingatlanberuházók - forgalmazók és hasznosítók. A társasági adó utóellenőrzésénél ebben az évben kiemelt, ugyanakkor nem könnyű feladat lesz a kis- és kö­zépvállalkozók által igénybe vett be­ruházási adókedvezmények vizsgá­lata. A törvény értelmezése során ugyanis számtalan szubjektív elem ér­vényesülhet. Nehéz döntés előtt áll a revizor, amikor meg kell majd hatá­roznia, mi számít a tevékenységgel szorosan összefüggő beruházásnak. Mint Ferenczy Judit elmondta, az adó­zók érdeklődő kérdéseinek zöme is ezt firtatja. Folytatás a 18. oldalon

Next