Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 64-75. szám)
2002-03-18 / 64. szám
2 Magyar Hírlap 2002. március 18., hétfő A NAP TÉMÁJA - OLIMPIA BUDAPESTEN? Olimpia tíz év múlva Budapesten: az álmok és a kormányzati tervek a választási kampányban is erről az üzenetről szólnak. A rendezést a legnagyobb ellenzéki párt is támogatná, ám a népszerű ötletet nem árt elsősorban gazdaságilag elemezni. A kétségek ugyanis elsősorban az ország teherbíró képessége miatt fogalmazódhatnak meg. Ma két oldalon vesszük górcső alá az érveket pro és kontra, és holnap is új szempontokkal folytatjuk a magyar olimpia esélyeinek latolgatását. Az olimpia gyakorlatilag az 1984-es Los Angeles-i játékokkal vált a szórakoztatóipar egyik legnagyobb és legdrágább műsorává: akkor már 2,5 milliárdan követték televíziójuk képernyőjén a fordulókat. Szakértők szerint 2012 és 2016 tájékán már a milliárdos közvetítési licenceken és a 600-1000 millió dolláros szponzori bevételeken túl valamennyi látogató fejenként körülbelül 5000-6000 dollárt hagy majd a nyári olimpia rendezési jogát elnyerő város éttermeinek, hoteljeinek, boltjainak kasszáiban (az eseményekre váltott átlagosan és összesen 2000 dollárnyi jegyet is beszámítva). Azaz: ahova az olimpiai fáklyát viszik, oda vándorol körülbelül ezermilliárd forintnyi pénz. Három Széchenyi terv összege jönne be az országba Ez a jelenlegi magyar központi költségvetés negyede, más szóval: három Széchenyi terv. A kérdés csak az, hogy mennyibe kerül odavonzani ezt a tőkét. Az olimpiák bevételei folyamatosan növekednek, de viszonylag állandóak ahhoz képest, amennyire eltérnek egyes városok az olimpiához kapcsolódó kiadásai. Los Angeles óta valamennyi nyári olimpia nyereséges volt, de az elmúlt időszakban téli olimpiákat rendező kisebb városok közül több is jelentős veszteséggel búcsúzott a bajnokoktól. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság inkább a nagyobb országoknak ad rendezési jogot, csak Athén képviseli a kisebb területű országokat. A magyar olimpia egyes források szerint 300, mások szerint 3000 milliárd forintba kerülne. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy látja: „a 3000 milliárd nem több egy blöffnél, bár az olimpia kétségkívül sokba kerülne”. Szerinte nem érdemes az autópálya-építést, a távközlési beruházásokat és a többi modernizációs fejlesztést az „olimpia nyakába varrni”. Nem mindegy, hogy a már kiépített szegedi kajak-kenu pályát korszerűsítik, vagy a Budapest- Szentendrei Duna-part-szakaszon alakítanak ki egy újat, vagy hogy melyik hegyet teszik a vadvízi evezésre alkalmassá - tette hozzá. Tardos János, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke, aki a VOSZ-t képviseli az Olimpiai Pályázat-előkészítő Bizottságban, a sporteseményekre épített csarnokok, létesítmények, lakóházak, hotelszobák utólagos hasznosítását, bérbe- vagy eladhatóságát ítéli vízválasztó tényezőnek. Honnan lesz a pénz? Évi 300 milliárdot, Magyarország éves gazdaságfejlesztési büdzséjét kellene költeni az előkészületekre. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter szerint nem kell választani az olimpia és a Széchenyi terv között, a fejlesztések mindig sokirányúak. „Az olimpia semmiképpen sem venné el semmilyen más fejlesztés lehetőségét, mint ahogyan semmilyen más fejlesztés sem venné el az olimpiától a lehetőséget” - mondta. A központi költségvetés olimpiához kapcsolódó beruházásainak akár kétharmadát is fedezni lehet az európai uniós strukturális támogatási alapok igénybevételével. A miniszter elmondta azt is: az elmúlt 3-4 olimpia esetében az állam az összes költségek 60-65 százalékát, a piaci befektetők 30-35 százalékát, az olimpiát rendező város költségvetése pedig 5-10 százalékát állta. Hozzátette: „addig nem érdemes a költségekről beszélni, amíg el nem készül a minden részletre kiterjedő megvalósíthatósági tanulmány”. Egy olimpiai ötlet előtt elkezdett beruházás: épül az új Budapest Sportcsarnok. Még sok ilyenre lenne szükség, ha játékokat rendeznénk A kétkedők szerint a magyar gazdaság túl kicsi egy óriási világjáték Reális-e a magyar olimpiai álom? Fotó: Dezső Tamás Egy budapesti olimpia megrendezésének költségei (milliárd forint) Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének számításai Az olimpia nélkül is megvalósuló beruházások: közlekedési (az autópályák kiépítése határtól határig, a budapesti körgyűrű befejezése stb) 1968 munka- és lakóépületek 60 sportberuházások 445 Az olimpia miatt indított beruházások: turisztikai infrastruktúra 323 turisztikai vonzerő növelése 220 Összesen: 3000 Schmitt Pál MOB-elnök számításai Az olimpia miatt indított beruházások ? Olimpiai falu ? Az olimpiai események megrendezésének költségei ? Sajtóközpont, stb. ? Összesen:__________________________________________ 300 Eddig fejenként 800 forintba került az olimpia Az olimpiához vagy annak előkészítéséhez kapcsolódó eddigi költségvetési költések (millió forint): Megvalósítási tanulmány (ennek elkészítését a PriceWaterhouseCoopers végzi) Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottság egyéb költségei 400 220 Sportoló-utánpótlás nevelés 1100 Többlettámogatás sportszövetségeknek és a MOB-nak 1000 Doppinglabor felállítása 800 Sportcsarnok a tervezettnél nagyobbra építése (a teljes újraépítés 35 milliárd forintba kerül) 4000-5000 Összesen: 7520 Forrás: saját számítások Tíz érv a rendezés mellett és ellene Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke 1. Gazdagodik a magyar történelem 2. Hozzájárulás az ország jó híréhez 3. Dinamikusan fejlődik a magyar olimpiai és sportmozgalom 4. Lehetőség arra, hogy a magyar kultúrát bemutassuk az egész világ előtt 5. Óriási fejlődésnek indul Budapest és vonzáskörzete (közlekedés, szállodai kapacitás, biztonság, telekommunikáció stb.) 6. Fejlődik a sportinfrastruktúra 7. Előtérbe kerül a környezet védelme 8. Lesz egy olyan nagyszabású terv, amely mögé felsorakozik az egész ország 9. Divat lesz önkéntes társadalmi munkát vállalni 10. Rendkívül nagy beruházást kap a Magyar Televízió Csillag István, a Pénzügykutató Rt. ügyvezető igazgatója 1. Hihetetlenül drága. Dél-Korea 1988-ban 20 milliárd dollárt ruházott be, ez nálunk 5 ezer milliárd forint lenne. 2. Tíz éven keresztül az éves ötszázalékos gazdasági növekedés egészét csak olimpiára kellene fordítani. 3. Az elkészült létesítmények 70 százalékát egyszer lehet használni. 4. A többi üzembentartási költsége is óriási. 5. Naponta 2-2,5 millió embert kell „mozgatni” az országban: ezt az infrastruktúra nem bírja el 6.1,2 millió szállodai férőhelyet kell építeni. Ezek jó része később hasznosíthatatlan lesz. 7. A teljes magyar infrastruktúra felújítására szükség lesz (ami képtelen árú), miközben tovább súlyosbodik a Budapest-vidék ellentét. 8. A presztízsberuházások kiélezik hazánk és a szomszéd kisállamok ellentéteit. Soviniszta fejlesztések soviniszta érzeteket keltenek. 9. Még inkább kettészakad a magyar gazdaság: kis- és középvállalatok helyett óriás trösztök uralhatják csak a terepet. 10. Nem lehet a közvéleménnyel elfogadtatni olyan ügyet, amellyel már Rákosi Mátyás is előállt 1954-es bukása előtt: olimpia Budapesten 1960-ban. Néhány olimpiai kiadás • 300 millió dollárt költöttek 2000-ben a sydneyi sajtó- és televíziós központ felszerelésére • 658 millió dollárból fejleszti Athén és környékének közlekedési, illetve sport infrastruktúráját a görög kormány (a 2004-es olimpiára szánt 8,3 milliárd dolláros kereten belül) • 300 millió dollár volt Salt Lake City 2002 biztonságtechnikai kerete • 3500 millió dollárt fizetett az NBC tévécsatorna a NOB-nak a 2000 és 2008 közötti olimpiák amerikai közvetítési jogáért