Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 64-75. szám)

2002-03-18 / 64. szám

2 Magyar Hírlap 2002. március 18., hétfő A NAP TÉMÁJA - OLIMPIA BUDAPESTEN? Olimpia tíz év múlva Budapesten: az álmok és a kormányzati tervek a választási kampány­ban is erről az üzenetről szólnak. A rendezést a legnagyobb ellenzéki párt is támogatná, ám a népszerű ötletet nem árt elsősorban gazdaságilag elemezni. A kétségek ugyanis elsősorban az ország teherbíró képessége miatt fogalmazódhat­nak meg. Ma két olda­lon vesszük górcső alá az érveket pro és kont­ra, és holnap is új szem­pontokkal folytatjuk a magyar olimpia esélyeinek latolgatását. Az olimpia gyakorlatilag az 1984-es Los Angeles-i játékokkal vált a szórakozta­tóipar egyik legnagyobb és legdrágább műsorává: akkor már 2,5 milliárdan kö­vették televíziójuk képernyőjén a fordu­lókat. Szakértők szerint 2012 és 2016 tá­jékán már a milliárdos közvetítési licen­­ceken és a 600-1000 millió dolláros szponzori bevételeken túl valamennyi látogató fejenként körülbelül 5000-6000 dollárt hagy majd a nyári olimpia rende­zési jogát elnyerő város éttermeinek, ho­teljeinek, boltjainak kasszáiban (az ese­ményekre váltott átlagosan és összesen 2000 dollárnyi jegyet is beszámítva). Azaz: ahova az olimpiai fáklyát viszik, oda vándorol körülbelül ezermilliárd fo­rintnyi pénz. Három Széchenyi terv összege jönne be az országba Ez a jelenlegi magyar központi költség­­vetés negyede, más szóval: három Szé­chenyi terv. A kérdés csak az, hogy mennyibe kerül odavonzani ezt a tőkét. Az olimpiák bevételei folyamatosan nö­vekednek, de viszonylag állandóak ah­hoz képest, amennyire eltérnek egyes vá­rosok az olimpiához kapcsolódó kiadá­sai. Los Angeles óta valamennyi nyári olimpia nyereséges volt, de az elmúlt idő­szakban téli olimpiákat rendező kisebb városok közül több is jelentős veszteség­gel búcsúzott a bajnokoktól. A Nemzet­közi Olimpiai Bizottság inkább a na­gyobb országoknak ad rendezési jogot, csak Athén képviseli a kisebb területű országokat. A magyar olimpia egyes források sze­rint 300, mások szerint 3000 milliárd fo­rintba kerülne. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy látja: „a 3000 milliárd nem több egy blöffnél, bár az olimpia kétségkívül sokba ke­rülne”. Szerinte nem érdemes az autópálya-é­pítést, a távközlési beruházásokat és a többi modernizációs fejlesztést az „olim­pia nyakába varrni”. Nem mindegy, hogy a már kiépített szegedi kajak-kenu pá­lyát korszerűsítik, vagy a Budapest- Szentendrei Duna-part-szakaszon alakí­tanak ki egy újat, vagy hogy melyik he­gyet teszik a vadvízi evezésre alkalmassá - tette hozzá. Tardos János, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke, aki a VOSZ-t képviseli az Olimpiai Pályázat-előkészí­tő Bizottságban, a sporteseményekre épített csarnokok, létesítmények, lakó­házak, hotelszobák utólagos hasznosítá­sát, bérbe- vagy eladhatóságát ítéli vízvá­lasztó tényezőnek. Honnan lesz a pénz? Évi 300 milliárdot, Magyarország éves gazdaságfejlesztési büdzséjét kellene költeni az előkészületekre. Deutsch Tamás ifjúsági és sportmi­niszter szerint­ nem kell választani az olimpia és a Széchenyi terv között, a fej­lesztések mindig sokirányúak. „Az olim­pia semmiképpen sem venné el semmi­lyen más fejlesztés lehetőségét, mint ahogyan semmilyen más fejlesztés sem venné el az olimpiától a lehetőséget” - mondta. A központi költségvetés olimpiához kapcsolódó beruházásainak akár kéthar­madát is fedezni lehet az európai uniós strukturális támogatási alapok igénybe­vételével. A miniszter elmondta azt is: az elmúlt 3-4 olimpia esetében az állam az összes költségek 60-65 százalékát, a pia­ci befektetők 30-35 százalékát, az olim­piát rendező város költségvetése pedig 5-10 százalékát állta. Hozzátette: „addig nem érdemes a költségekről beszélni, amíg el nem ké­szül a minden részletre kiterjedő megva­lósíthatósági tanulmány”. Egy olimpiai ötlet előtt elkezdett beruházás: épül az új Budapest Sportcsarnok. Még sok ilyenre lenne szükség, ha játékokat rendeznénk A kétkedők szerint a magyar gazdaság túl kicsi egy óriási világjáték R­eális-e a magyar olimpiai álom? Fotó: Dezső Tamás Egy budapesti olimpia megrendezésének költségei (milliárd forint) Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének számításai Az olimpia nélkül is megvalósuló beruházások: közlekedési (az autópályák kiépítése határtól határig, a budapesti körgyűrű befejezése stb) 1968 munka- és lakóépületek 60 sportberuházások 445 Az olimpia miatt indított beruházások: turisztikai infrastruktúra 323 turisztikai vonzerő növelése 220 Összesen: 3000 Schmitt Pál MOB-elnök számításai Az olimpia miatt indított beruházások ? Olimpiai falu ? Az olimpiai események megrendezésének költségei ? Sajtóközpont, stb. ? Összesen:__________________________________________ 300 Eddig fejenként 800 forintba került az olimpia Az olimpiához vagy annak előkészítéséhez kapcsolódó eddigi költségvetési költések (millió forint): Megvalósítási tanulmány (ennek elkészítését a PriceWaterhouseCoopers végzi) Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottság egyéb költségei 400 220 Sportoló-utánpótlás nevelés 1100 Többlettámogatás sportszövetségeknek és a MOB-nak 1000 Doppinglabor felállítása 800 Sportcsarnok a tervezettnél nagyobbra építése (a teljes újraépítés 35 milliárd forintba kerül) 4000-5000 Összesen: 7520 Forrás: saját számítások Tíz érv a rendezés mellett és ellene Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke 1. Gazdagodik a magyar történelem 2. Hozzájárulás az ország jó híréhez 3. Dinamikusan fejlődik a magyar olimpiai és sportmozgalom 4. Lehetőség arra, hogy a magyar kultúrát bemutassuk az egész világ előtt 5. Óriási fejlődésnek indul Budapest és vonzáskörzete (közlekedés, szállodai kapacitás, biztonság, telekommunikáció stb.) 6. Fejlődik a sportinfrastruktúra 7. Előtérbe kerül a környezet védelme 8. Lesz egy olyan nagyszabású terv, amely mögé felsorakozik az egész ország 9. Divat lesz önkéntes társadalmi munkát vállalni 10. Rendkívül nagy beruházást kap a Magyar Televízió Csillag István, a Pénzügykutató Rt. ügyvezető igazgatója 1. Hihetetlenül drága. Dél-Korea 1988-ban 20 milliárd dollárt ruházott be, ez nálunk 5 ezer milliárd forint lenne. 2. Tíz éven keresztül az éves ötszázalékos gazdasági növekedés egészét csak olimpiára kellene fordítani. 3. Az elkészült létesítmények 70 százalékát egyszer lehet használni. 4. A többi üzembentartási költsége is óriási. 5. Naponta 2-2,5 millió embert kell „mozgatni” az országban: ezt az infrastruktúra nem bírja el 6.1,2 millió szállodai férőhelyet kell építeni. Ezek jó része később hasznosíthatatlan lesz. 7. A teljes magyar infrastruktúra felújítására szükség lesz (ami képtelen árú), miközben tovább súlyosbodik a Budapest-vidék ellentét. 8. A presztízsberuházások kiélezik hazánk és a szomszéd kisállamok ellentéteit. Soviniszta fejlesztések soviniszta érzeteket keltenek. 9. Még inkább kettészakad a magyar gazdaság: kis- és középvállalatok helyett óriás trösztök uralhatják csak a terepet. 10. Nem lehet a közvéleménnyel elfogadtatni olyan ügyet, amellyel már Rá­kosi Mátyás is előállt 1954-es bukása előtt: olimpia Budapesten 1960-ban. Néhány olimpiai kiadás • 300 millió dollárt költöttek 2000-ben a sydneyi sajtó- és televíziós központ felszerelésére • 658 millió dollárból fejleszti Athén és környékének közlekedési, illetve sport infrastruktúráját a görög kor­mány (a 2004-es olimpiára szánt 8,3 milliárd dolláros kereten belül) • 300 millió dollár volt Salt Lake City 2002 biztonságtechnikai kerete • 3500 millió dollárt fizetett az NBC tévécsatorna a NOB-nak a 2000 és 2008 közötti olimpiák amerikai közvetítési jogáért

Next