Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 64-75. szám)
2002-03-20 / 66. szám
2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: BÍRÓSÁGON A POLITIKA 2002. március 20., szerda Politikai ügyek és perek: ki érti már? Nemegyszer fordult elő az utóbbi időben, hogy a bíróság úgymond „tanácsokat” adott az ügyészségnek a vád esetleges módosítására. Ezt mostantól az Alkotmánybíróság eltörölte, így érdemes felidéznünk nagy port felkavaró ügyeket, amelyek közös tulajdonsága: a bennük főszerepet játszók politikusok. Az eljárások, perek többsége lezáratlan: gyakran értetlenül áll a közvélemény a kiszámíthatatlan fordulatok előtt. 1. Tocsik Márta sikerdíja Az elítélt vádlottak büntetésének súlyosbítását, a felmentetteknek pedig az elmarasztalását kéri a Legfelsőbb Bíróságtól a Fővárosi Főügyészség. Mint Borbély Zoltán szóvivő elmondta: a vádhatóság elfogadhatatlannak tartja a zsarolással vádolt Boldvai László és Budai György felmentését s azt, hogy Vitos Zoltánt bűnsegédként elkövetett zsarolás helyett csak okirat-hamisításért ítélte el a Fővárosi Bíróság 300 ezer forintra. A szóvivő szerint nem helytálló a hétfőn hozott elsőfokú ítéletnek az a megállapítása, hogy a két felmentett vádlott nem fenyegette meg Tocsik Mártát. Több bizonyíték is van arra, hogy fenyegetéssel vették rá a jogásznőt: 804 milliós sikerdíjából 340 milliót utaljon át két cég, az Arány Rt. és az Utilitas Rt. számlájára. Borbély Zoltán emlékeztetett rá: amikor a Legfelsőbb Bíróság 2000 áprilisában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság 1999. februári ítéletét, jelezte az ügyészség számára, hogy Boldvai, Budai és Vitos ellen nem befolyással való üzérkedés a helyes vád, hanem esetleg a zsarolás. A főügyészség a szükséges elemzés után az új eljárásban már zsarolással vádolta meg az érintetteket. A szóvivő szerint amennyiben a Fővárosi Bíróság most úgy ítélte meg, hogy Boldvai és Budai - Vitos közreműködésével - nem fenyegette meg Tocsik Mártát, a bíróságnak ki kellett volna mondania a tettesek bűnösségét orgazdaság bűntettében. Fellebbezésében a főügyészség azt kéri, a Legfelsőbb Bíróság ítélje el Boldvai Lászlót, Budai Györgyöt és Vitos Zoltánt zsarolásért. A további hat vádlottal szemben súlyosbítást kérnek: keveslik Tocsik Márta 4 évi, Liszkai Péter 3 és fél évi, Szokai Imre 4 és fél évi szabadságvesztését. 2. A Tasnádi-per Újabb támadást intézett a magyar igazságszolgáltatás ellen Tasnádi Péter, az első hazai maffiaper fővádlottja. Tegnap három hónapos szünet után folytatódott a különleges rendőri biztosítást mozgósító per a Pest Megyei Bíróságon, ahol a 31 hónapja előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi Péter rögtönzött „védőbeszédében” Körösi Imre volt MDF-es képviselő „így ítélkeztek ti” című könyvéből olvasott fel részleteket. Tasnádi ismét azt állította: egyértelműen koncepciós per zajlik ellene. Nem látja annak az elvnek az érvényesülését, hogy az előzetes letartóztatásban lévők ügyét gyorsabb ütemben tárgyalnák a bíróságok. A rendőrség 1999. szeptember 6- án vette őrizetbe Tasnádit, s három nappal később rendelték el előzetes letartóztatását. Pere tavaly áprilisban kezdődött. A Körösi-könyvből Tasnádi által citált bekezdések szerint a büntetőeljárások során gyakran a rendőr is érzi, nem kellően megalapozott a gyanúsítás, de a döntést inkább az ügyészségre bízza. Az ügyész ezért eleve gyenge lábakon álló vádiratot tár a bíró elé, s a bizonytalan bíró a másodfoktól reméli a végső szó kimondását. A bűnszervezet létrehozásával és irányításával, valamint önbíráskodással, sikkasztással, zsarolással, lőfegyverrel, lőszerrel való visszaéléssel, adócsalással és devizabűntettel vádolt vállalkozó feltette a kérdést: ha szavahihetetlenek azok a tanúk, akik egymástól függetlenül vallottak arról, hogy Pintér Sándor meg akarta őt öletni, akkor a hatóságok miért titkosították vallomásaikat húsz évre, és miért nem indítottak ellenük hamis vád miatt eljárást. 3. Csurka perei Feltehetően már előre köszön a Pesti Központi Kerületi Bíróság portása Csurka Istvánnak, a MIÉP elnökének, mivel a politikus ellen számtalan polgári peres eljárás folyt vagy folyik a testület előtt. Első fokon már lezárultak a Demszky Gábor, Erdélyi László, Torgyán József, Szenes Andrea és a CIB Bank által indított perek, míg a Népszabadság, Bolgár György és Kárpáti István által kezdeményezett eljárásokat a közeljövőben tűzi napirendre a bíróság. Az ügyek többsége személyiségi jogi vagy kártérítési eljárás, ezekben nem Csurka az egyedüli alperes, az esetek többségében a pártelnökkel együtt vádolják a Magyar Út Köröket, illetve Csurka párttársait. 4. A Szabadi-ügy Még mindig házi őrizetben van Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) volt politikai államtitkára, aki ellen vádat emelt csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás jogcímén a Fővárosi Főügyészség február 1-jén. Torgyán József kedvenc munkatársát pórázon vezették a tévékamerák előtt, amit többször, még Orbán Viktornak írt levélben is nehezményezett. Szabadi a vádak szerint az FVM 18 vállalatától reklámköltség címén sokkal több pénzt utalt át a Fradi számlájára, mint amennyi a reklámfelületeken elfért volna. Csalásnak minősítették, hogy az elmaradt Életmódnapra 40 millió forintot fizettek ki. Sikkasztással azért vádolják, mert az agrárcégek pénzeiből 200 millió forintot az FVM letéti számlájára utalt át. 5. Székely története A „húsz dokumentumról” elhíresült volt kisgazda Székely Zoltán országgyűlési képviselő már megjárta a tököli rabkórházat is. A honatyát vesztegetéssel vádolják, miután a Gellért téren tetten érték, amint aktatáskában 20 millió forintot vett át. A „dokumentumokat” Balla Dániel vállalkozó tette a volt kisgazda kocsijába. Székely cáfolja, hogy bármiféle korrupcióba keveredett volna. A honatya februárban feljelentést tett a nyomozók ellen, akik szerinte huszonkétszer megsértették mentelmi jogát. A raboskodó politikus szerint törvénysértő nyomozás folyt ellene mentelmi jogának felfüggesztése előtt. A jelenleg is fogva tartott képviselő szerint nincs bizonyíték ellene, esete sikertelen vesztegetési kísérlet volt csupán. Székely bírósági tárgyalása múlt év decemberében kezdődött, s a rövid ideig házi őrizetben tartott politikust ismét letartóztatták, s a legutóbbi tárgyaláson védője azt kérte, a bíróság idézze meg tanúnak a legfőbb ügyészt. 6. A Medgyessy-affér Sem Medgyessy Péter, sem ügyvédje, Bánáti János nem kapott értesítést eddig a szocialista miniszterelnök-jelölt elleni eljárás alakulásáról, egyiküket sem kereste az ügyben az ügyészség - nyilatkozta lapunknak Gál J. Zoltán, a politikus kabinetfőnök-helyettese. Emlékeztetőül: a Magyar Demokratában tavaly novemberben megjelent, hogy 1998 őszén az V. kerületi szocialista frakció tagjainak befolyásolásáért cserébe százezer dollárt ajánlott fel Medgyessy családi vállalkozásának a Gresham-palotát luxusszállodává alakító Gresco Rt. A hetilap szerint a díjazás egy részét Medgyessy szétosztotta a helyi képviselők között a szavazás után, karácsonyi ajándékként. A szocialista politikus ügyvédje polgári peres eljárást indított a Demokrata és a Magyar Nemzet ellen ügyfele jó hírneve megsértése miatt. Januárban a bíróságon Medgyessy pert nyert a két lap ellen. Ezt megelőzően egy magánszemély beadványt juttatott el az üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészséghez, befolyással való üzérkedés miatt. 7. A bombagyáros Dietmar Clodo a kilencvenes évek eleje óta él Magyarországon, ahol szinte a kezdetektől fogva figyelték, attól tartva, hogy fegyverekkel, robbanóanyagokkal kereskedik. A férfit 1998. júniusában fogták el. 2000-ben jogerősen három év szabadságvesztésre ítélték pénzhamisításért, 2001. végén első fokon tíz évet kapott bombagyártásért. 1998 augusztusában készült az az interjú, amelyben Clodo felesége egyebek mellett arról is beszélt, hogy Pintér Sándor az országos főkapitányi posztról való leváltása után, 1997-ben többször is meglátogatta otthonában férjét. Pintér Sándor eleinte mindent tagadott, később azonban egyetlen találkozót ismert el azzal, hogy cége, a Preventív Security Rt. biztonsági üveget kívánt vásárolni az általa nem ismert, magát Edwards izraeli őrnagyként bemutató férfi vállalkozásától. A nemzetbiztonsági bizottság elfogadta Györgyi Kálmán akkori legfőbb ügyész álláspontját, amely szerint nincsen szükség ügyészi vizsgálatra az ügyben. 8. A Várhegyi-ítélet Még nem lehet pontosan tudni, mikor tűzi ki Várhegyi Attila, a vesztegetéssel és hanyag kezeléssel vádolt volt szolnoki fideszes polgármester tárgyalását a másodfokon eljáró Pest Megyei Bíróság. Mi nem tehetünk semmit, amíg az ügyészség át nem küldi hozzánk a szükséges iratokat, amire eddig nem került sor - tájékoztatta lapunkat a fellebbviteli testület illetékese. Át kell tanulmányoznunk a papírokat, és csak utána továbbítjuk őket a megyei bíróságnak - válaszolta a Magyar Hírlapnak a Pest Megyei Főügyészség munkatársa, miközben a hatóság csaknem 5 éve foglalkozik az üggyel. Várhegyit szolnoki polgármesterként elkövetett hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel vádolták, felmerült, hogy 1,3 millió forint kampánytámogatást fogadott el szolnoki cégektől, amiért cserébe a Mahir Szolnok Kft. fiktív számlákat állított ki. Várhegyi a bíróság előtt elmondta: ő abban a hitben élt, hogy kampányát a Mahir nyereségéből fedezik. Az ügyészség hűtlen kezelésről hanyag kezelésre módosította a vádat a bíró javaslata alapján, majd 2001. november 10-én bűnösnek találta Várhegyit. A 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt politikus azon nyomban lemondott államtitkári posztjáról. Mind a védelem, mind a vád fellebbezett az ítélet ellen. 9. Grespik leváltása Pénteken lesz Grespik László, a budapesti közigazgatási hivatal leváltott vezetőjének munkaügyi pere. A Pintér Sándor belügyminiszter vezette fegyelmi tanács szerint Grespik vétkesen megszegte közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét, amikor köztisztviselőként pártpolitikai nyilatkozatot tett. Grespik munkaügyi pert indított, mert jogszerűtlennek találta az eljárást. Jogszabályra hivatkozva állítja, hogy őt csak a miniszterelnök mentheti fel. Grespik felmentését azután kezdeményezte a belügyminiszter, hogy egy tévéműsorban a hivatalvezető nyíltan agitált a MIÉP mellett. A miniszterelnök tudomásul vette a Belügyminisztérium fegyelmi tanácsának döntését. Orbán Viktor úgy döntött, megvárja a munkaügyi bíróság döntését. 10. Kicsit más: az ápolónő esete Hivatalvesztéssel büntette meg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Pest megyei intézetének fegyelmi tanácsa Kárpáti Zsuzsanna megyei vezető ápolónőt, az MSZP országgyűlési képviselőjét. A politikus ellen azért indítottak eljárást, mert amikor ápolónőket hívott meg a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter és egészségügyi miniszterjelöltje, Csehák Judit budapesti fórumára, ahol az ápolónő fel is szólalt, akkor a vád szerint „vétkesen megszegte a köztisztviselői törvényt”. A törvény szerint köztisztviselő mindaddig nem is vállalhat politikai közszereplést, amíg hivatalosan képviselőjelölt nem lesz. Kárpáti Zsuzsanna az eljárást jogszerűtlennek tartja, ezért munkaügyi bírósághoz fordul. Az oldalt szerkesztette: Szombathy Pál Közreműködött: Dreissiger Ágnes, J. Kulcsár Anna, Joób Sándor, Erdélyi Péter, Varga Gergely, Szép Zsuzsa, Vajta Zoltán e-mail: naptemaja@mhirlap.hu A bilincs többségben, a mosoly kisebbségben van a képeken. Bal oldalt fent Szabadi Bélát viszik kihallgatásra, mellette egykori kisgazda frakciótársa, Székely Zoltán várja a kérdéseket. Alul Tasnádi Péter vívja egyre hosszabb harcát a bírósággal, jobbra lent viszont ismét egy volt államtitkár, ám Várhegyi Attilának enyhülést hozott az eddigi tárgyalótermi klíma Fotók: Hegedűs Márta, Pélyi Nóra, Sárközy György