Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 64-75. szám)

2002-03-20 / 66. szám

2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: BÍRÓSÁGON A POLITIKA 2002. március 20., szerda Politikai ügyek és perek: ki érti már? Nemegyszer fordult elő az utóbbi időben, hogy a bíróság úgymond „tanácsokat” adott az ügyészségnek a vád esetleges mó­dosítására. Ezt mostantól az Alkotmánybíróság eltörölte, így érdemes felidéznünk nagy port felkavaró ügyeket, amelyek közös tulajdonsága: a bennük főszerepet játszók politikusok. Az eljárások, perek többsége lezáratlan: gyakran értetlenül áll a közvélemény a kiszámíthatatlan fordulatok előtt. 1. Tocsik Márta sikerdíja Az elítélt vádlottak büntetésének súlyos­bítását, a felmentetteknek pedig az elma­rasztalását kéri a Legfelsőbb Bíróságtól a Fővárosi Főügyészség. Mint Borbély Zoltán szóvivő elmond­ta: a vádhatóság elfogadhatatlannak tart­ja a zsarolással vádolt Boldvai László és Budai György felmentését s azt, hogy Vi­tos Zoltánt bűnsegédként elkövetett zsa­rolás helyett csak okirat-hamisításért ítél­te el a Fővárosi Bíróság 300 ezer forintra. A szóvivő szerint nem helytálló a hét­főn hozott elsőfokú ítéletnek az a megál­lapítása, hogy a két felmentett vádlott nem fenyegette meg Tocsik Mártát. Több bizonyíték is van arra, hogy fenyegetéssel vették rá a jogásznőt: 804 milliós sikerdí­jából 340 milliót utaljon át két cég, az Arány Rt. és az Utilitas Rt. számlájára. Borbély Zoltán emlékeztetett rá: ami­kor a Legfelsőbb Bíróság 2000 áprilisában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíró­ság 1999. februári ítéletét, jelezte az ügyészség számára, hogy Boldvai, Budai és Vitos ellen nem befolyással való üzér­kedés a helyes vád, hanem esetleg a zsa­rolás. A főügyészség a szükséges elemzés után az új eljárásban már zsarolással vá­dolta meg az érintetteket. A szóvivő sze­rint amennyiben a Fővárosi Bíróság most úgy ítélte meg, hogy Boldvai és Budai - Vitos közreműködésével - nem fenyeget­te meg Tocsik Mártát, a bíróságnak ki kel­lett volna mondania a tettesek bűnösségét orgazdaság bűntettében. Fellebbezésé­ben a főügyészség azt kéri, a Legfelsőbb Bíróság ítélje el Boldvai Lászlót, Budai Györgyöt és Vitos Zoltánt zsarolásért. A további hat vádlottal szemben sú­lyosbítást kérnek: keveslik Tocsik Márta 4 évi, Liszkai Péter 3 és fél évi, Szokai Im­re 4 és fél évi szabadságvesztését. 2. A Tasnádi-per Újabb támadást intézett a magyar igaz­ságszolgáltatás ellen Tasnádi Péter, az el­ső hazai maffiaper fővádlottja. Tegnap három hónapos szünet után folytatódott a különleges rendőri biztosítást mozgósító per a Pest Megyei Bíróságon, ahol a 31 hónapja előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi Péter rögtönzött „védőbeszédé­ben” Körösi Imre volt MDF-es képviselő „így ítélkeztek ti” című könyvéből olva­sott fel részleteket. Tasnádi ismét azt állította: egyértel­műen koncepciós per zajlik ellene. Nem látja annak az elvnek az érvényesülését, hogy az előzetes letartóztatásban lévők ügyét gyorsabb ütemben tárgyalnák a bí­róságok. A rendőrség 1999. szeptember 6- án vette őrizetbe Tasnádit, s három nap­pal később rendelték el előzetes letartóz­tatását. Pere tavaly áprilisban kezdődött. A Körösi-könyvből Tasnádi által citált bekezdések szerint a büntetőeljárások so­rán gyakran a rendőr is érzi, nem kellően megalapozott a gyanúsítás, de a döntést inkább az ügyészségre bízza. Az ügyész ezért eleve gyenge lábakon álló vádiratot tár a bíró elé, s a bizonytalan bíró a má­sodfoktól reméli a végső szó kimondását. A bűnszervezet létrehozásával és irá­nyításával, valamint önbíráskodással, sikkasztással, zsarolással, lőfegyverrel, lőszerrel való visszaéléssel, adócsalással és devizabűntettel vádolt vállalkozó fel­tette a kérdést: ha szavahihetetlenek azok a tanúk, akik egymástól függetlenül vallottak arról, hogy Pintér Sándor meg akarta őt öletni, akkor a hatóságok miért titkosították vallomásaikat húsz évre, és miért nem indítottak ellenük hamis vád miatt eljárást. 3. Csurka perei Feltehetően már előre köszön a Pesti Központi Kerületi Bíróság portása Csur­ka Istvánnak, a MIÉP elnökének, mivel a politikus ellen számtalan polgári peres el­járás folyt vagy folyik a testület előtt. El­ső fokon már lezárultak a Demszky Gá­bor, Erdélyi László, Torgyán József, Sze­nes Andrea és a CIB Bank által indított perek, míg a Népszabadság, Bolgár György és Kárpáti István által kezdemé­nyezett eljárásokat a közeljövőben tűzi napirendre a bíróság. Az ügyek többsége személyiségi jogi vagy kártérítési eljárás, ezekben nem Csurka az egyedüli alperes, az esetek többségében a pártelnökkel együtt vádolják a Magyar Út Köröket, illetve Csurka párttársait. 4. A Szabadi-ügy Még mindig házi őrizetben van Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium (FVM) volt politikai ál­lamtitkára, aki ellen vádat emelt csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és okirat-hami­sítás jogcímén a Fővárosi Főügyészség február 1-jén. Torgyán József kedvenc munkatársát pórázon vezették a tévéka­merák előtt, amit többször, még Orbán Viktornak írt levélben is nehezményezett. Szabadi a vádak szerint az FVM 18 vál­lalatától reklámköltség címén sokkal több pénzt utalt át a Fradi számlájára, mint amennyi a reklámfelületeken elfért volna. Csalásnak minősítették, hogy az elmaradt Életmódnapra 40 millió forintot fizettek ki. Sikkasztással azért vádolják, mert az agrárcégek pénzeiből 200 millió forintot az FVM letéti számlájára utalt át. 5. Székely története A „húsz dokumentumról” elhíresült volt kisgazda Székely Zoltán országgyűlési képviselő már megjárta a tököli rabkór­házat is. A honatyát vesztegetéssel vádol­ják, miután a Gellért téren tetten érték, amint aktatáskában 20 millió forintot vett át. A „dokumentumokat” Balla Dániel vállalkozó tette a volt kisgazda kocsijába. Székely cáfolja, hogy bármiféle korrup­cióba keveredett volna. A honatya feb­ruárban feljelentést tett a nyomozók el­len, akik szerinte huszonkétszer megsér­tették mentelmi jogát. A raboskodó poli­tikus szerint törvénysértő nyomozás folyt ellene mentelmi jogának felfüggesztése előtt. A jelenleg is fogva tartott képviselő szerint nincs bizonyíték ellene, esete si­kertelen vesztegetési kísérlet volt csupán. Székely bírósági tárgyalása múlt év de­cemberében kezdődött, s a rövid ideig há­zi őrizetben tartott politikust ismét letar­tóztatták, s a legutóbbi tárgyaláson védő­je azt kérte, a bíróság idézze meg tanúnak a legfőbb ügyészt. 6. A Medgyessy-affér Sem Medgyessy Péter, sem ügyvédje, Bá­náti János nem kapott értesítést eddig a szocialista miniszterelnök-jelölt elleni el­járás alakulásáról, egyiküket sem kereste az ügyben az ügyészség - nyilatkozta la­punknak Gál J. Zoltán, a politikus kabi­netfőnök-helyettese. Emlékeztetőül: a Magyar Demokratá­ban tavaly novemberben megjelent, hogy 1998 őszén az V. kerületi szocialista frak­ció tagjainak befolyásolásáért cserébe százezer dollárt ajánlott fel Medgyessy családi vállalkozásának a Gresham-palo­tát luxusszállodává alakító Gresco Rt. A hetilap szerint a díjazás egy részét Med­gyessy szétosztotta a helyi képviselők kö­zött a szavazás után, karácsonyi ajándék­ként. A szocialista politikus ügyvédje pol­gári peres eljárást indított a Demokrata és a Magyar Nemzet ellen ügyfele jó hírneve megsértése miatt. Januárban a bíróságon Medgyessy pert nyert a két lap ellen. Ezt megelőzően egy magánszemély bead­ványt juttatott el az üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészséghez, befolyással va­ló üzérkedés miatt. 7. A bombagyáros Dietmar Clodo a kilencvenes évek eleje óta él Magyarországon, ahol szinte a kez­detektől fogva figyelték, attól tartva, hogy fegyverekkel, robbanóanyagokkal keres­kedik. A férfit 1998. júniusában fogták el. 2000-ben jogerősen három év szabadság­­vesztésre ítélték pénzhamisításért, 2001. végén első fokon tíz évet kapott bomba­gyártásért. 1998 augusztusában készült az az interjú, amelyben Clodo felesége egye­bek mellett arról is beszélt, hogy Pintér Sándor az országos főkapitányi posztról való leváltása után, 1997-ben többször is meglátogatta otthonában férjét. Pintér Sándor eleinte mindent tagadott, később azonban egyetlen találkozót ismert el az­zal, hogy cége, a Preventív­ Security Rt. biztonsági üveget kívánt vásárolni az álta­la nem ismert, magát Edwards izraeli őr­nagyként bemutató férfi vállalkozásától. A nemzetbiztonsági bizottság elfogadta Györgyi Kálmán akkori legfőbb ügyész álláspontját, amely szerint nincsen szük­ség ügyészi vizsgálatra az ügyben. 8. A Várhegyi-ítélet Még nem lehet pontosan tudni, mikor tű­zi ki Várhegyi Attila, a vesztegetéssel és hanyag kezeléssel vádolt volt szolnoki fi­­deszes polgármester tárgyalását a másod­fokon eljáró Pest Megyei Bíróság. Mi nem tehetünk semmit, amíg az ügyészség át nem küldi hozzánk a szükséges iratokat, amire eddig nem került sor - tájékoztatta lapunkat a fellebbviteli testület illetékese. Át kell tanulmányoznunk a papírokat, és csak utána továbbítjuk őket a megyei bí­róságnak - válaszolta a Magyar Hírlap­nak a Pest Megyei Főügyészség munka­társa, miközben a hatóság csaknem 5 éve foglalkozik az üggyel. Várhegyit szolnoki polgármesterként elkövetett hűtlen kezeléssel és vesztege­téssel vádolták, felmerült, hogy 1,3 millió forint kampánytámogatást fogadott el szolnoki cégektől, amiért cserébe a Mahir Szolnok Kft. fiktív számlákat állított ki. Várhegyi a bíróság előtt elmondta: ő ab­ban a hitben élt, hogy kampányát a Mahir nyereségéből fedezik. Az ügyészség hűt­len kezelésről hanyag kezelésre módosí­totta a vádat a bíró javaslata alapján, majd 2001. november 10-én bűnösnek találta Várhegyit. A 300 ezer forint pénzbünte­tésre ítélt politikus azon nyomban lemon­dott államtitkári posztjáról. Mind a véde­lem, mind a vád fellebbezett az ítélet ellen. 9. Grespik leváltása Pénteken lesz Grespik László, a budapes­ti közigazgatási hivatal leváltott vezetőjé­nek munkaügyi pere. A Pintér Sándor belügyminiszter vezette fegyelmi tanács szerint Grespik vétkesen megszegte köz­­szolgálati jogviszonyából eredő kötele­zettségét, amikor köztisztviselőként párt­­politikai nyilatkozatot tett. Grespik mun­kaügyi pert indított, mert jogszerűtlennek találta az eljárást. Jogszabályra hivatkoz­va állítja, hogy őt csak a miniszterelnök mentheti fel. Grespik felmentését azután kezdeményezte a belügyminiszter, hogy egy tévéműsorban a hivatalvezető nyíltan agitált a MIÉP mellett. A miniszterelnök tudomásul vette a Belügyminisztérium fegyelmi tanácsának döntését. Orbán Viktor úgy döntött, meg­várja a munkaügyi bíróság döntését. 10. Kicsit más: az ápolónő esete Hivatalvesztéssel büntette meg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Pest megyei intézetének fegyel­mi tanácsa Kárpáti Zsuzsanna megyei ve­zető ápolónőt, az MSZP országgyűlési képviselőjét. A politikus ellen azért indí­tottak eljárást, mert amikor ápolónőket hívott meg a szocialista párt miniszterel­nök-jelöltje, Medgyessy Péter és egészség­­ügyi miniszterjelöltje, Csehák Judit buda­pesti fórumára, ahol az ápolónő fel is szó­lalt, akkor a vád szerint „vétkesen meg­szegte a köztisztviselői törvényt”. A tör­vény szerint köztisztviselő mindaddig nem is vállalhat politikai közszereplést, amíg hivatalosan képviselőjelölt nem lesz. Kárpáti Zsuzsanna az eljárást jogsze­rűtlennek tartja, ezért munkaügyi bíró­sághoz fordul. Az oldalt szerkesztette: Szombathy Pál Közreműködött: Dreissiger Ágnes, J. Kulcsár Anna, Joób Sándor, Erdélyi Péter, Varga Gergely, Szép Zsuzsa, Vajta Zoltán e-mail: naptemaja@mhirlap.hu A bilincs többség­ben, a mosoly kisebbségben van a képeken. Bal oldalt fent Szabadi Bélát viszik kihallgatásra, mellette egykori kis­gazda frakciótársa, Székely Zoltán várja a kérdéseket. Alul Tasnádi Péter vívja egyre hosszabb harcát a bírósággal, jobbra lent viszont ismét egy volt állam­titkár, ám Várhegyi Attilának enyhülést hozott az eddigi tárgyalótermi klíma Fotók: Hegedűs Márta, Pélyi Nóra, Sárközy György

Next