Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-10 / 83. szám
12 Magyar Hírlap A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig (MTI) Új kiállítási tárgyakkal gazdagodva, felújítva várja a látogatókat A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig című állandó kiállítás április 15-étől Nagycenken, az Országos Műszaki Múzeum Széchenyi István Emlékmúzeumában. Látható többek között az 1861-ben konstruált Jedlik Ányos-féle ősdinamó, a Gubicz-féle vaseke modell 1885- ből, s a Mechwart hengerszék eredeti Ganz-gyári modellje 1896-ból. Herczeg Zsolté a Gábor Miklós-díj (MTI) Herczeg Zsolt színművésznek ítélték az idén a Gábor Miklós-díjat, az elismerést ma este a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában adják át. Herczeg Zsolt, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja Benjamin Britten Szentivánéji álom című operájának Puck szerepéért érdemelte ki az elismerést. A Brittenoperában Puck prózai szerep. A darabot Zsótér Sándor rendezte. Az előadás az elmúlt évben szerepelt a Pécsi Országos Színházi Találkozó műsorán, ősszel pedig a színikritikusok a 2000-2001-es évad legjobb zenés előadásának minősítették a produkciót. A díjat Gábor Miklós özvegye, Vass Éva színművész alapította. Az emlékplakettet - Vigh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotását - minden évben Gábor Miklós, az örök magyar Hamlet születésének évfordulója alkalmából adják át. Félhold és kereszt (MTI) A XVI-XVII. századi magyarországi török hódoltság korával foglalkozik a Félhold és kereszt című tanulmánykötet, amely a tavaly októberben, Budapesten tartott azonos című konferencia anyagát adja közre. Dávid Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Török Filológiai Tanszékének vezetője szerint a hódoltság korát keresztmetszetszerűen bemutató történeti, nyelvészeti, művészet-, nyelv-, irodalom- és zenetörténeti áttekintések között a legtöbb újdonsággal talán Sudár Balázs értekezése szolgált, amely a XVI. századi katonaköltőkkel foglalkozik. Jeltolmácsolás a Katona József Színházban (MTI) Először tolmácsolnak siketeknek a Katona József Színház stúdiószínházában: a Portugál című darabot két jeltolmács „közvetíti” június 3-án a Kamrában. A vegyes közönség előtt bemutatandó előadáson egy erősítőként és zajszűrőként működő úgynevezett indukciós hurkot is működtetnek majd, amelynek segítségével a nagyothallók is élvezhetik majd a darabot. A szövetség - amely 2001 februárjában a Vígszínházban szervezett először jeltolmácsolt előadást - azt szeretné elérni, hogy a színházak Magyarországon is nyitottak legyenek a sikerek előtt. Budapesten szerepel a kolozsvári színház (MTI) A Kolozsvári Állami Magyar Színház három előadását mutatja be a Vendégségben Budapesten határon túli magyar színházi estek sorozatban, a társulat elsőként A szabin nők elrablása című darabot játssza csütörtökön, a Thália Színházban. A Schöntal-Kellér-Szenes-Horváth szerzőnégyes nevével fémjelzett bohózatot Keresztes Attila rendezésében láthatja a közönség. Az így van (ha így tetszik) című előadás pénteken kerül színre - Luigi Pirandello drámája volt az utolsó magyar nyelvű rendezése a tavaly nyáron elhunyt világhírű színházművésznek, Vlad Mugurnak. A vendégjáték záró napján szombaton - két előadáson - Brian Friel Translations (Fordítások) című darabjával lép fel a kolozsvári teátrum. Az előadást David Grant rendezte. A színmű az angol-ír konfliktus ürügyén egyetemes problémákat feszeget, a nyelv, a kultúra beolvadásának veszélyeiről szól. KULTÚRA 2002. április 10., szerda A Benkó Dixieland Band felidézi a századforduló kultúráját Negyvenkét muzsikus a színpadon Milyen volt a ragtime kora? A ragtime kora címmel különleges koncertre készül a Benkó Dixieland Band. Negyvenkét zenésszel a színpadon szeretnék felidézni a századfordulót és a XX. század első éveit egészen 1917-ig. Ekkor lépett be az Egyesült Államok az első világháborúba. A részletekről Benkó Sándor tájékoztatta lapunkat. Gréczy Zsolt Benkó Sándor szerint a ragtime kora különleges évtizedeket ölel fel. Az időszak, amelynek során a századforduló környékén kialakult a modern Amerika, szinte egyik pillanatról a másikra ért véget. 1917 októberét írták, akkor lépett be a háborúba az Egyesült Államok. Az egyszerinek és megismételhetetlennek szánt koncert, amely május 9-én lesz, szinte kronologikusan kíséri végig az évek történetét, de nemcsak Amerikában, hanem Európában, sőt Magyarországon is. Benkó példája szerint érdemes lesz elmuzsikálni, mit zenéltek New Orleansban, amikor Louis Armstrong tízéves volt, és nálunk éppen hidat avattak. Az akkori és egykorú eseményeket Mácsai Pál narrátorként vezeti fel a különböző zeneszámok között. A vendégek között szerepel két világszerte ismert, a dzsessz műfajában most kiránduló muzsikus, Szabadi Vilmos és Jandó Jenő, továbbá a Four Fathers énekegyüttes, a Benkó Dixieland Band állandó művésztársa és „fekete hangja”, Berki Tamás, Szalóky Béla mint utcazenész, egy countrycsapat és a Határőrség Big Bandje. Kérdésünkre, hogy elférnek-e majd a színpadon, és hogyan fognak próbálni, Benkó azt felelte, utóbbi egyeztetések kérdése, az előbbire pedig nem lesz gond, mivel olykor egyszerre negyvenketten muzsikálnak együtt. Egyébként gondoltak a vizuális művészetek kedvelőire is. Benkó szerint ugyanis a zene és a festészet a kiválasztott korba számos párhuzamosságot mutatott. Amikor a fényképezőgéppel sikerült élethűséget előállítani, megjelent a szürrealizmus, majd a kubizmus, amely a több dimenziójú látásmódot kívánta szolgálni. A dzsesszben is megjelent a téma, a témavariáns, végül az improvizáció. Benkó Sándor elmélete szerint a művészet ebben a korban még elő tudta állítani azt az élményt, hogy az ember értette, amit látott, és a zenében is követhető volt, hogy a muzsikus milyen motívumra keres variációkat. Hogy a történelmi hűség minél tökéletesebb legyen, Benkóék egy komplett, századfordulós New Orleans-i utcát berendeznek. A különleges koncert szerencsére nem csak azok élménye marad, akik élőben megnézhetik. Készül ugyanis egy kétszer hetvenperces tévéműsor is, ahol az emlegetett képzőművészeti alkotásokat be is mutatják. A koncerten ez nem lesz, mivel Benkó Sándor szerint ez már nagyon elvonná a figyelmet a zenéről. Egyébként pedig a műsor egy részét a tervek szerint lemezre is rögzítenék. Ennek időpontja és megjelenése azonban még nem tudható. Benkó Sándor és dixie csapata 1917-ig követi a zenei és egyéb kulturális eseményeket Fotó: MH-archív Cannes-ban David Lynch a zsűrielnök Woody Allen nyitja meg a filmfesztivált A május 15-étől 26-áig tartó 55. Cannes-i Filmfesztiválon „főszerepet” kapnak az amerikai mozgóképipar különcei. A legrangosabb európai mustra Woody Allen köszöntő szavaival és új mozijának bemutatójával indul, míg a zsűrielnök tisztét David Lynch tölti be. A nyilvánosságtól elzárkózó Woody Allen az Oscar-gálán való fellépése után újabb közszereplést vállalt. A rendező május 15-én nyitja meg az 55. Cannes-i Filmfesztivált. Allen először tiszteli meg jelenlétével a Cote d’Azur fővárosát, noha az elmúlt évtizedekben az összes jelentős moziját, köztük a Manhattant, a Kairó bíbor rózsáját és a Hannah és nővéreit is bemutatták. Ugyanitt tartják legújabb mozija, a Hollywood Ending című vígjáték európai premierjét, amelyet versenyen kívül vetítenek. A filmben a direktoron kívül Tea Leonit,Tiffani Amber Thiessent, George Hamiltont és a Hair egyik főszereplőjeként világhírűvé vált, majd az élvonalból eltűnt Treat Williamst láthatja a közönség. Allen azért visszautasította a vetítéseken való részvételt. Látogatását azzal indokolta, hogy a franciák a legelső támogatói közé tartoztak, és mindig nagyvonalúságot tanúsítottak iránta. Gilles Jacob fesztiváligazgató elmondta: az amerikai rendezőt hús-vér valóságában látni „majdnem elképzelhetetlen, szinte természetfölötti látványosság lesz”. Cannes egy másik tengerentúli különc filmkészítőt is vendégül lát. A Kék bársonyt és a Twin Peakset jegyző David Lynch - akit utolsó alkotásáért, a Mulholland Drive-ért Oscar-díjra jelöltek - tölti be a játékfilmes zsűri elnökének tisztét. A rendező érdemeinek elismerése mellett a rosszhiszeműbb kritikusok úgy vélik, a rendező nem a legalkalmasabb jelölt, hiszen köztudott, tartózkodik kollégái műveinek határozott minősítésétől. Gilles Jacob viszont megvédte Lynchet, annak eleganciájával és látásmódja pontosságával indokolva a választást. Maga a direktor azt nyilatkozta, kissé ideges a megbízatás miatt. „Izgulok, és tisztában vagyok vele, mekkora felelősséget ruház rám, hogy a világ legnagyobb filmfesztiválján leszek zsűrielnök” - közölte Lynch. Cannes eddig szerencsét hozott neki: a Nicholas Cage és Laura Dern főszereplésével készült Veszett a világ című mozija 1990-ben elnyerte az Aranypálmát, a Mulholland Drive pedig tavaly a legjobb forgatókönyv díján osztozott egy másik produkcióval. Az 55 éves Lynch elmondta, hogy a barátságos versenyszellem hagyományának megőrzésére törekszik, amit elődei, Liv Ullmann, David Cronenberg, Luc Besson, Isabelle Adjani és Martin Scorsese is tiszteletben tartottak. Az utóbbit idén a rövidfilmes zsűri elnökének kérték fel, míg tavaly ugyanitt mutatták be az olaszD s mozi nagyjaira emlé£ kező dokumentumig filmjét, az Itáliai uta° zásom című alkotást. A legrangosabb európai mozgóképes mustrán Alain Resnais életműve áll majd a középpontban. A francia rendező 1959-ben alaposan felkavarta a cannes-i kedélyeket a Szerelmem, Hirosima című filmjével, amely bevonult a mozitörténetbe. Levetítik a Szeretlek, szeretlek (Je t’aime, je t’aime) című alkotásának új kópiáját. A művet benevezték az 1968-as fesztiválra, de a forrongások miatt betiltották, így 34 év után először láthatja a közönség a Cote d’Azur fővárosában. A tavalyi Aranypálma-díjas Nanni Moretti is meghívást kapott, hogy Theo Angelopoulos és Youssef Chanine után beszéljen munkásságáról és a mozihoz fűződő viszonyáról. A szervezők saját filmiparuk támogatásáról sem feledkeztek meg. Fiatal francia rendezőket invitáltak Cannes-ba, hogy egy héten át ingyen élvezzék a fesztivál vendégszeretetét. A projekt a tervek szerint jövőre nemzetközivé válik, s számos európai ország kezdő filmeseire kiterjed majd. RJ Allen zsűrizik, de filmje vetítésére nem megy el A magát ötezer évesnek valló Pinuccio Sciola szobrai Szentendrén Aki kiszabadította a kő hangját A szardíniai Pinuccio Sciola zenélő bazaltszobrai képzett muzsikusokat is megihlettek, sziklaxilofonjain, megkövesedett hárfáin és bazalthúrjain már nemegyszer adtak koncertet. A szobrász, akinek kiállítása április 28-áig látható a szentendrei Művészet Malomban, azt vallja, hogy művészetével nem új utat nyitott, csak megtalálta egy némának tűnő anyag hangját, a kő saját hangját. Biczó Henriett „Szobraimmal megcáfolom, hogy a kő az idő hallgatag eleme. Nem csinálok mást, mint behatolok a természetes anyagba, s kihúzom belőle a zenét” - mondja a 60 éves szardíniai szobrász, Pinuccio Sciola, akinek gigantikus és kisebb méretű alkotásait Magyarországon is kiállították, Zenélő kövek címmel. Szülőföldjének, Szardíniának természet adta szikláit és köveit, a bazaltot használja alapanyagként. Ötezer évesnek vallja magát, mert szerinte aki egyszer megérinti a követ, annak nincs többé kora. „A szobrászok többsége ma már nem tiszteli az anyagot, másodlagos eszközzé vált számukra. Én meghajolok a kő előtt, amely önmagában is tökéletes alkotás. Az inkák úgy tartották, a kő a Föld gerince, ezért is munkálom csak egyik oldalukat, hogy anyagukban és formájukban megőrizzék az archaikus világot. Mivel kövek között nőttem fel, már gyerekkoromtól érdekelt annak belső szerkezete. Kíváncsi voltam, ha lefejtem a héját, mit rejt a belseje. Eleinte csak geometrikus bevágásokkal és írásjelekkel bontottam meg a kő felületét, de amikor éreztem milyen csábítóan nyílik meg, csiszolókorongot vettem a kezembe. Sűrű, párhuzamos bevágásokkal szabdaltam a kő felszínét, a különböző mélységű és szélességű bevágások hirtelen akusztikus vibrációt hallattak, és én megéreztem a kő hangját. Eufórikus volt megélni, hogy ez a némának hitt anyag ezer nyelven képes megszólalni” - mondja a mester. Hat éve képzett zenészek rendeztek koncertet Sciola sziklaxilofonjain, megkövesedett hárfáin és bazalthúrjain játszva. A sokgyermekes, földműves családból származó szobrász a véletlennek köszönhette, hogy mára világhírű művésszé lett. Tizenhét éves korában iskolástársai titokban küldték el szobrait egy kiállításra. A zsűri tagjai alig hitték, hogy nem érett művész alkotásairól van szó, ezért személyesen utaztak a pici szardíniai faluba, hogy találkozzanak az ifjú alkotóval. Ezek után Sciola számára nyitva állt az út Firenze és Salzburg művészeti akadémiáira, majd Mexikó és a Húsvét-szigetek köveinek felfedezése felé. „Budapestet mindig a zene városának tartottam, nagyon szeretem Kodály és Bartók zenéjét. Ebben az országban tapasztaltam először, hogy röpke idő alatt is lehet barátságokat kötni - meséli a szobrász, akinek már több” zenélő köve” is eladásra került a szentendrei kiállításon. - Rengeteget utaztam, de mindig visszatértem a szardíniai San Sperátóba, ahol 35 évvel ezelőtt fehérre mázoltuk a házfalakat, s a helyiekkel karöltve képeket festettünk azokra. Azóta kulturális központtá vált a falu, amolyan művészteleppé. Nem igazán ismerem a magyar művészeket, de úgy érzem, mintha akkor éreznék magukat értékesnek, ha a Nyugat diktálta művészeti irányzatokat és tendenciákat követik. Pedig minden művész legfőbb „alkotóeleme” saját kultúrája legyen. Ha a kőre gondolok, Szardínia jut eszembe. Amit itt nem talál az ember, az Isten zsebében maradt, amikor megteremtette a világot. Ha kővel dolgozom, úgy érzem, sikoltoznak fájdalmukban, amit évezredek alatt az emberiség tett a Földdel. Szobraim most a szabadtéri műhelyemben vannak és szerte a világban, de remélem, hogy egyszer visszatérnek majd a kozmoszba, ahol megfogantak” - vallja Sciola. Fotó: MH-archív A szardíniai mester alkotásait először diáktársai küldték kiállításra Költészet napja a Tabánban A MASZK, a Merlin Színház és a Parnasszus Kiadó negyedszer rendezi meg a Tabánban a Költészet Napi Versfesztivált, amolyan szépirodalmi pikniket. A szervezők szerint ez jó alkalom összejönni a kollégákkal, egy nagylelkű támogató jóvoltából ebéddel és kávéval is vendégül láthatjuk a fellépést honorárium nélkül vállaló művészeket. Április 14-én rendezik a vers ünnepét. A 11 órától este 7-ig tartó rendezvényen megjelenik 150 színész és zenész. Ott lesz többek között Béres Ilona, Mácsai Pál, Molnár Piroska, Haumann Péter, Pogány Judit, Jordán Tamás, Fehér Anna, Vallai Péter, Fodor Tamás, a Kaláka, Sebő Ferenc, Székhelyi József, Kézdy György, Kaszás Attila, Papp János, Kovács István, Papp Zoltán. A fesztivált a Merlin Kommandó egyórás koncertje zárja. KA