Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)

2002-04-10 / 83. szám

12 Magyar Hírlap A magyar ipar Széchenyi­től a XX. századig (MTI) Új kiállítási tárgyakkal gazdagodva, felújítva várja a láto­gatókat A magyar ipar Széche­nyitől a XX. századig című állan­dó kiállítás április 15-étől Nagy­­cenken, az Országos Műszaki Múzeum Széchenyi István Em­lékmúzeumában. Látható többek között az 1861-ben konstruált Jedlik Ányos-féle ősdinamó, a Gubicz-féle vaseke modell 1885- ből, s a Mechwart hengerszék eredeti Ganz-gyári modellje 1896-ból. Herczeg Zsolté a Gábor Miklós-díj (MTI) Herczeg Zsolt színmű­vésznek ítélték az idén a Gábor Miklós-díj­at, az elismerést ma es­te a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában adják át. Herczeg Zsolt, a Szegedi Nemze­ti Színház örökös tagja Benjamin Britten Szentivánéji álom című operájának Puck szerepéért érde­melte ki az elismerést. A Britten­­operában Puck prózai szerep. A darabot Zsótér Sándor rendez­te. Az előadás az elmúlt évben szerepelt a Pécsi Országos Szín­házi Találkozó műsorán, ősszel pedig a színikritikusok a 2000-2001-es évad legjobb zenés előadásának minősítették a pro­dukciót. A díjat Gábor Miklós özvegye, Vass Éva színművész alapította. Az emlékplakettet - Vigh Tamás Kossuth-díjas szob­rászművész alkotását - minden évben Gábor Miklós, az örök magyar Hamlet születésének év­fordulója alkalmából adják át. Félhold és kereszt (MTI) A XVI-XVII. századi ma­gyarországi török hódoltság ko­rával foglalkozik a Félhold és ke­reszt című tanulmánykötet, amely a tavaly októberben, Bu­dapesten tartott azonos című konferencia anyagát adja közre. Dávid Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Török Filoló­giai Tanszékének vezetője szerint a hódoltság korát keresztmetszet­­szerűen bemutató történeti, nyel­vészeti, művészet-, nyelv-, iroda­lom- és zenetörténeti áttekinté­sek között a legtöbb újdonsággal talán Sudár Balázs értekezése szolgált, amely a XVI. századi ka­­tonaköltőkkel foglalkozik. Jeltolmácsolás a Katona József Színházban (MTI) Először tolmácsolnak si­keteknek a Katona József Szín­ház stúdiószínházában: a Portu­gál című darabot két jeltolmács „közvetíti” június 3-án a Kamrá­ban. A vegyes közönség előtt be­mutatandó előadáson egy erősí­tőként és zajszűrőként működő úgynevezett indukciós hurkot is működtetnek majd, amelynek se­gítségével a nagyothallók is él­vezhetik majd a darabot. A szö­vetség - amely 2001 februárjában a Vígszínházban szervezett elő­ször jeltolmácsolt előadást - azt szeretné elérni, hogy a színházak Magyarországon is nyitottak le­gyenek a sikerek előtt. Budapesten szerepel a kolozsvári színház (MTI) A Kolozsvári Állami Ma­gyar Színház három előadását mutatja be a Vendégségben Bu­dapesten­­ határon túli magyar színházi estek sorozatban, a tár­sulat elsőként A szabin nők el­rablása című darabot játssza csü­törtökön, a Thália Színházban. A Schöntal-Kellér-Szenes-Hor­­váth szerzőnégyes nevével fém­jelzett bohózatot Keresztes Atti­la rendezésében láthatja a kö­zönség. Az így van (ha így tet­szik) című előadás pénteken ke­rül színre - Luigi Pirandello drá­mája volt az utolsó magyar nyel­vű rendezése a tavaly nyáron el­hunyt világhírű színházművész­nek, Vlad Mugurnak. A vendég­játék záró napján szombaton - két előadáson - Brian Friel Translations (Fordítások) című darabjával lép fel a kolozsvári teátrum. Az előadást David Grant rendezte. A színmű az an­­gol-ír konfliktus ürügyén egye­temes problémákat feszeget, a nyelv, a kultúra beolvadásának veszélyeiről szól. KULTÚRA 2002. április 10., szerda A Benkó Dixieland Band felidézi a századforduló kultúráját­­ Negyvenkét muzsikus a színpadon Milyen volt a ragtime kora? A ragtime kora címmel különle­ges koncertre készül a Benkó Di­xieland Band. Negyvenkét ze­nésszel a színpadon szeretnék felidézni a századfordulót és a XX. század első éveit egészen 1917-ig. Ekkor lépett be az Egye­sült Államok az első világháború­ba. A részletekről Benkó Sándor tájékoztatta lapunkat. Gréczy Zsolt Benkó Sándor szerint a ragtime kora különleges évtizedeket ölel fel. Az időszak, amelynek során a századforduló környékén kiala­kult a modern Amerika, szinte egyik pillanatról a másikra ért vé­get. 1917 októberét írták, akkor lépett be a háborúba az Egyesült Államok. Az egyszerinek és meg­­ismételhetetlennek szánt koncert, amely május 9-én lesz, szinte kro­nologikusan kíséri végig az évek történetét, de nemcsak Ameriká­ban, hanem Európában, sőt Ma­gyarországon is. Benkó példája szerint érdemes lesz elmuzsikálni, mit zenéltek New Orleansban, amikor Louis Armstrong tízéves volt, és nálunk éppen hidat avat­tak. Az akkori és egykorú esemé­nyeket Mácsai Pál narrátorként vezeti fel a különböző zeneszá­mok között. A vendégek között szerepel két világszerte ismert, a dzsessz műfajában most kiránduló muzsikus, Szabadi Vilmos és Jan­­dó Jenő, továbbá a Four Fathers énekegyüttes, a Benkó Dixieland Band állandó művésztársa és „fe­kete hangja”, Berki Tamás, Szaló­­ky Béla mint utcazenész, egy countrycsapat és a Határőrség Big Bandje. Kérdésünkre, hogy elférnek-e majd a színpadon, és hogyan fog­nak próbálni, Benkó azt felelte, utóbbi egyeztetések kérdése, az előbbire pedig nem lesz gond, mi­vel olykor egyszerre negyvenket­­ten muzsikálnak együtt. Egyéb­ként gondoltak a vizuális művé­szetek kedvelőire is. Benkó sze­rint ugyanis a zene és a festészet a kiválasztott korba számos párhu­zamosságot mutatott. Amikor a fényképezőgéppel sikerült élethű­séget előállítani, megjelent a szür­realizmus, majd a kubizmus, amely a több dimenziójú látásmó­dot kívánta szolgálni. A dzsessz­­ben is megjelent a téma, a témava­riáns, végül az improvizáció. Ben­kó Sándor elmélete szerint a mű­vészet ebben a korban még elő tudta állítani azt az élményt, hogy az ember értette, amit látott, és a zenében is követhető volt, hogy a muzsikus milyen motívumra keres variációkat. Hogy a történelmi hűség minél tökéletesebb legyen, Benkóék egy komplett, századfor­dulós New Orleans-i utcát beren­deznek. A különleges koncert sze­rencsére nem csak azok élménye marad, akik élőben megnézhetik. Készül ugyanis egy kétszer het­­venperces tévéműsor is, ahol az emlegetett képzőművészeti alko­tásokat be is mutatják. A koncer­ten ez nem lesz, mivel Benkó Sán­dor szerint ez már nagyon elvonná a figyelmet a zenéről. Egyébként pedig a műsor egy részét a tervek szerint lemezre is rögzítenék. En­nek időpontja és megjelenése azonban még nem tudható. Benkó Sándor és dixie csapata 1917-ig követi a zenei és egyéb kulturális eseményeket Fotó: MH-archív Cannes-ban David Lynch a zsűrielnök Woody Allen nyitja meg a filmfesztivált A május 15-étől 26-áig tartó 55. Cannes-i Filmfesztiválon „fősze­repet” kapnak az amerikai moz­góképipar különcei. A legrango­sabb európai mustra Woody Al­len köszöntő szavaival és új mozi­jának bemutatójával indul, míg a zsűrielnök tisztét David Lynch tölti be. A nyilvánosságtól elzárkózó Woody Allen az Oscar-gálán való fellépése után újabb közszereplést vállalt. A rendező május 15-én nyitja meg az 55. Cannes-i Film­­fesztivált. Allen először tiszteli meg jelenlétével a Cote d’Azur fő­városát, noha az elmúlt évtizedek­ben az összes jelentős moziját, köz­tük a Manhattant, a Kairó bíbor rózsáját és a Hannah és nővéreit is bemutatták. Ugyanitt tartják leg­újabb mozija, a Hollywood Ending című vígjáték európai premierjét, amelyet versenyen kívül vetíte­nek. A filmben a direktoron kívül Tea Leonit,Tiffani­ Amber Thiessent, George Hamiltont és a Hair egyik fő­szereplőjeként vi­lághírűvé vált, majd az élvonalból eltűnt Treat Williamst lát­hatja a közönség. Allen azért vissza­utasította a vetíté­seken való részvé­telt. Látogatását az­zal indokolta, hogy a franciák a legelső támogatói közé tar­toztak, és mindig nagyvonalúságot tanúsítottak iránta. Gilles Jacob fesz­tiváligazgató el­mondta: az ameri­kai rendezőt hús-vér valóságában látni „majdnem elképzelhetetlen, szinte természetfölötti látványos­ság lesz”. Cannes egy másik tengerentúli különc filmkészítőt is vendégül lát. A Kék bársonyt és a Twin Pe­akset jegyző David Lynch - akit utolsó alkotásáért, a Mulholland Drive-ért Oscar-díjra jelöltek - tölti be a játékfilmes zsűri elnöké­nek tisztét. A rendező érdemei­nek elismerése mellett a rosszhi­­szeműbb kritikusok úgy vélik, a rendező nem a legalkalmasabb je­lölt, hiszen köztudott, tartózkodik kollégái műveinek határozott mi­nősítésétől. Gilles Jacob viszont megvédte Lynchet, annak elegan­ciájával és látásmódja pontosságá­val indokolva a választást. Maga a direktor azt nyilatkozta, kissé ide­ges a megbízatás miatt. „Izgulok, és tisztában vagyok vele, mekkora felelősséget ruház rám, hogy a vi­lág legnagyobb filmfesztiválján le­szek zsűrielnök” - közölte Lynch. Cannes eddig szerencsét hozott neki: a Nicholas Cage és Laura Dern főszereplésével készült Ve­szett a világ című mozija 1990-ben elnyerte az Aranypálmát, a Mul­holland Drive pedig tavaly a leg­jobb forgatókönyv díján osztozott egy másik produkcióval. Az 55 éves Lynch elmondta, hogy a ba­rátságos versenyszellem hagyo­mányának megőrzésére törekszik, amit elődei, Liv Ullmann, David Cronenberg, Luc Besson, Isabelle Adjani és Martin Scorsese is tisz­teletben tartottak. Az utóbbit idén a rövidfilmes zsűri elnökének kérték fel, míg tavaly ugyanitt mu­tatták be az olasz­­D s mozi nagyjaira emlé­­£ kező dokumentum­ig filmjét, az Itáliai uta­­° zásom című alkotást. A legrangosabb európai mozgóképes mustrán Alain Res­nais életműve áll majd a középpont­ban. A francia rende­ző 1959-ben alapo­san felkavarta a can­nes-i kedélyeket a Szerelmem, Hirosi­ma című filmjével, amely bevonult a mozitörténetbe. Le­vetítik a Szeretlek, szeretlek (Je t’aime, je t’aime) című alko­tásának új kópiáját. A művet benevezték az 1968-as fesztiválra, de a forrongások miatt betiltották, így 34 év után először láthatja a közönség a Cote d’Azur fővárosában. A tavalyi Aranypál­­ma-díjas Nanni Moretti is meghí­vást kapott, hogy Theo Angelo­­poulos és Youssef Chanine után beszéljen munkásságáról és a mo­zihoz fűződő viszonyáról. A szer­vezők saját filmiparuk támoga­tásáról sem feledkeztek meg. Fia­tal francia rendezőket invitáltak Cannes-ba, hogy egy héten át in­gyen élvezzék a fesztivál vendég­szeretetét. A projekt a tervek sze­rint jövőre nemzetközivé válik, s számos európai ország kezdő fil­meseire kiterjed majd. RJ Allen zsűrizik, de filmje vetítésére nem megy el A magát ötezer évesnek valló Pinuccio Sciola szobrai Szentendrén Aki kiszabadította a kő hangját A szardíniai Pinuccio Sciola zené­lő bazaltszobrai képzett muzsiku­sokat is megihlettek, sziklaxilo­­fonjain, megkövesedett hárfáin és bazalthúrjain már nemegyszer ad­tak koncertet. A szobrász, akinek kiállítása április 28-áig látható a szentendrei Művészet Malomban, azt vallja, hogy művészetével nem új utat nyitott, csak megtalálta egy némának tűnő anyag hangját, a kő saját hangját. Biczó Henriett „Szobraimmal megcáfolom, hogy a kő az idő hallgatag eleme. Nem csinálok mást, mint behatolok a természetes anyagba, s kihúzom belőle a zenét” - mondja a 60 éves szardíniai szobrász, Pinuccio Scio­la, akinek gigantikus és kisebb méretű alkotásait Magyarorszá­gon is kiállították, Zenélő kövek címmel. Szülőföldjének, Szardí­niának természet adta szikláit és köveit, a bazaltot használja alap­anyagként. Ötezer évesnek vallja magát, mert szerinte aki egyszer megérinti a követ, annak nincs többé kora. „A szobrászok több­sége ma már nem tiszteli az anya­got, másodlagos eszközzé vált szá­mukra. Én meghajolok a kő előtt, amely önmagában is tökéletes al­kotás. Az inkák úgy tartották, a kő a Föld gerince, ezért is munkálom csak egyik oldalukat, hogy anya­gukban és formájukban megőriz­zék az archaikus világot. Mivel kö­vek között nőttem fel, már gye­rekkoromtól érdekelt annak belső szerkezete. Kíváncsi voltam, ha le­fejtem a héját, mit rejt a belseje. Eleinte csak geometrikus bevágá­sokkal és írásjelekkel bontottam meg a kő felületét, de amikor éreztem milyen csábítóan nyílik meg, csiszolókorongot vettem a kezembe. Sűrű, párhuzamos be­vágásokkal szabdaltam a kő felszí­nét, a különböző mélységű és szé­lességű bevágások hirtelen akusz­tikus vibrációt hallattak, és én megéreztem a kő hangját. Eufóri­kus volt megélni, hogy ez a némá­nak hitt anyag ezer nyelven képes megszólalni” - mondja a mester. Hat éve képzett zenészek ren­deztek koncertet Sciola sziklaxilo­fonjain, megkövesedett hárfáin és bazalthúrjain játszva. A sokgyer­mekes, földműves családból szár­mazó szobrász a véletlennek kö­szönhette, hogy mára világhírű művésszé lett. Tizenhét éves korá­ban iskolástársai titokban küldték el szobrait egy kiállításra. A zsűri tagjai alig hitték, hogy nem érett művész alkotásairól van szó, ezért személyesen utaztak a pici szardí­niai faluba, hogy találkozzanak az ifjú alkotóval. Ezek után Sciola számára nyitva állt az út Firenze és Salzburg művészeti akadémiáira, majd Mexikó és a Húsvét-szigetek köveinek felfedezése felé. „Budapestet mindig a zene vá­rosának tartottam, nagyon szere­tem Kodály és Bartók zenéjét. Eb­ben az országban tapasztaltam először, hogy röpke idő alatt is le­het barátságokat kötni - meséli a szobrász, akinek már több” ze­nélő köve” is eladásra került a szentendrei kiállításon. - Renge­teget utaztam, de mindig vissza­tértem a szardíniai San Sperátóba, ahol 35 évvel ezelőtt fehérre má­zoltuk a házfalakat, s a helyiekkel karöltve képeket festettünk azok­ra. Azóta kulturális központtá vált a falu, amolyan művészteleppé. Nem igazán ismerem a magyar művészeket, de úgy érzem, mint­ha akkor éreznék magukat érté­kesnek, ha a Nyugat diktálta mű­vészeti irányzatokat és tendenciá­kat követik. Pedig minden művész legfőbb „alkotóeleme” saját kul­túrája legyen. Ha a kőre gondolok, Szardínia jut eszembe. Amit itt nem talál az ember, az Isten zsebében maradt, amikor megteremtette a világot. Ha kővel dolgozom, úgy érzem, si­koltoznak fájdalmukban, amit év­ezredek alatt az emberiség tett a Földdel. Szobraim most a szabad­téri műhelyemben vannak és szer­te a világban, de remélem, hogy egyszer visszatérnek majd a koz­moszba, ahol megfogantak” - vallja Sciola. Fotó: MH-archív A szardíniai mester alkotásait először diáktársai küldték kiállításra Költészet napja a Tabánban A MASZK, a Merlin Színház és a Parnasszus Kiadó negyedszer ren­dezi meg a Tabánban a Költészet Napi Versfesztivált, amolyan szép­­irodalmi pikniket. A szervezők szerint ez jó alkalom összejönni a kollégákkal, egy nagylelkű támo­gató jóvoltából ebéddel és kávéval is vendégül láthatjuk a fellépést honorárium nélkül vállaló művé­szeket. Április 14-én rendezik a vers ünnepét. A 11 órától este 7-ig tartó rendezvényen megjelenik 150 színész és zenész. Ott lesz töb­bek között Béres Ilona, Mácsai Pál, Molnár Piroska, Haumann Péter, Pogány Judit, Jordán Ta­más, Fehér Anna, Vallai Péter, Fo­dor Tamás, a Kaláka, Sebő Ferenc, Székhelyi József, Kézdy György, Kaszás Attila, Papp János, Kovács István, Papp Zoltán. A fesztivált a Merlin Kommandó egyórás kon­certje zárja. KA

Next