Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-02 / 76. szám
2 Magyar Hírlap 2002. április 2., kedd A NAP TÉMÁJA: ÁRVÍZ UTÁN A Vízügy szerint nem volna szabad építkezni a fővédvonalak között Gemenc megszenvedte az árvizet Az elmúlt évek legnagyobb dunai árhulláma elsősorban a fővédvonalakon belül épült nyaralókban és a gemenci vadállományban okozott súlyos károkat. Árvíz idején a vadpusztulás elkerülhetetlen, ám az ártéri építések megtiltásával a további veszteségek megelőzhetők volnának. A múlt héten levonult dunai árvíz összesített számlája még nem készült el: az biztos, hogy a vízügy védekezési költsége jócskán az ilyen célokra kialakított egymilliárdos kereten belül maradt - tudtuk meg Boros Istvántól, a Kövim sajtófőnökétől. Nem költöttek sokat a védekezésben közreműködő tűzoltó, polgári védelmi egységek sem - mondta lapunknak Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Noha időben a magaslati helyekre vitték az etetőket, s megpróbálták elcsalogatni a veszélyes helyekről a vaddisznókat, őzeket, szarvasokat, komoly veszteséget szenvedett a gemenci vadállomány. A legnagyobb károkat azonban azok az üdülőtulajdonosok kényszerültek elkönyvelni, akik nem tudták időben kimenteni értékeiket nyaralóikból. Többségük semmilyen kártérítésre nem számíthat, hiszen ártéri építményekre a biztosítók a legritkább esetben hajlandók szerződést kötni. Üdülők az ártereken Az árhullám levonultával a Duna visszatért eredeti medrébe. A vízszint csökkenésével még múlt pénteken megindulhatott Budapesten az alsó rakpartokon a forgalom, így az ünnepek idején már helyreállt a megszokott közlekedési rend a fővárosban. Csupán néhány pontonoknál fennakadt uszadék, a parti köveken felgyülemlett hordalék utal a fővárosban a múlt heti áradásra. Máshol is fokozatosan visszatér az élet a normális kerékvágásba. Az ártéri üdülőövezetekben már száradnak a napokon át vízben ázó házak. Gemenc környékén megkezdték az elhullott állatok számba vételét, a víz hordta farönkök összegyűjtését és a megrongált kisvasút pályájának helyreállítását. A Duna gátjai a legutóbbi napokban mindenütt helytálltak: csak a töltéseken belüli területeket, ártéri építményeket, csónakházakat, horgásztanyákat, üdülőket, sportlétesítményeket öntött el a víz. Átmenetileg néhány vízparti vagy rakparti út is pár napra víz alá került, kisebb-nagyobb fennakadásokat okozva ezzel a közlekedésben. A biztosítók óvatossága a magas kockázat miatt érthető. Megmagyarázhatatlan viszont, hogy miért építkeznek sokan gátakkal nem védett víz járta területeken. Csak a budapesti Római-parton négy ház készül (köztük egy többemeletes, ránézésre is több száz milliót érő) jelenleg is olyan helyen, amelyet rendszeresen - átlagosan négy-öt évenként - elönt a víz. Hasonló a helyzet máshol is: milliós értékek állnak védtelenül Győr térségében a Mosoni-Duna mentén, az esztergomi Prímás-szigeten vagy Szentendrén a kaszinó környékén. Az elmúlt hét legfontosabb tapasztalata: nem szabad megengedni, hogy a Duna ár- és hullámterén lakóházak, üdülők épüljenek - mondta lapunknak Hajós Béla. Érthetetlen, hogy az építési hatóságok miért adnak ki engedélyt ilyen helyeken. „Régóta kérjük az önkormányzatokat, tiltsák meg a fővédvonalakon belül az építkezéseket, de hiába” - fogalmazott a vízügyi tárca helyettes államtitkára. Nem várható el, hogy közpénzekből milliárdokért néhány ember nyaralójának megóvására gátakat építsünk - tette hozzá Hajós Béla. A vízügyi kormányzat ezentúl is a fővédvonalak javítását, karbantartását tartja legfontosabb feladatának. Egyedül Budapesten várható változás: amennyiben a fővárosi önkormányzatnak sikerül megegyeznie a III. kerülettel és egyes helyi civil szervezetekkel, néhány éven belül elkészülhet a Római-partot megóvó új belső gátszakasz. Hasonló a helyzet az ország más vidékein is. Sokan a sorozatos ár- vagy belvízi elöntések ellenére ragaszkodnak a vízparti házakhoz. Elsőként tavaly, a beregi helyreállításról szóló kormányhatáraiban szabták meg: csak biztonságos helyen készülhetnek új házak. Fuldokló állatok Az árhullám talán Európa egyik legnagyobb, zömében erdővel borított árterén, Gemencen okozta a legnehezebben gyógyuló károkat. Lapunk munkatársai az elmúlt napokban motoros ladikkal járták be a páratlan természeti értékkel bíró Duna-szakaszt. Tapasztalataik szerint a napokig tartó áradásban igen sok állat fulladt a vízbe. Félő, hogy a tengernyi víz következményei a későbbiekben is jelentkeznek. Egyes helyeken az erdőt háromméteres víz borította. Az állatok nagyon kevés száraz helyet találtak maguknak, már az is szerencsésnek számított, amelyik meg tudott állni a maximum nyolcfokos vízben. A levegő éjszaka még ennél is hidegebb volt, így a több napig vízben lévő állatok lehűltek, legyengültek, kimerültek. Sokuk napokig nem tudott lefeküdni a nagy vízben, hogy aludjon. A kisebb vadak, mint a róka, a borz, a vadmacska szerencsés esetben a fákra húzódva kihúzta az ár levonulását, de a szarvasok, az őzek és a vaddisznók állománya alaposan megcsappant. Táplálékhoz szinte egyáltalán nem jutottak, legfeljebb a néhány szárazon maradt helyre az erdészek által kiszórt élelemmel csillapíthatták éhségüket. Szúnyoginvázió közeleg „A károkat igazán most még nem ismerjük, csak az ár levonulása után tudjuk meg, mennyi állat hullott el. Félő, hogy a következő napokban továbbiak pusztulnak el, összegezte a veszteségeket Gyöngyösi István, a közép-pörbölyi terület fővadásza. A vadföldek, faültetvények elöntése, a vadászatkiesés és sok egyéb dolog miatt komoly bevételelmaradás várható. „Sajnos a nemrég született malacok szinte mind elpusztultak az árban, így idén szinte nem lesz új szaporulat - mondta Gyöngyös István. A gímszarvas agancsok a stressz miatt várhatóan silányabb minőségűek lesznek az idén, így kevesebbet fognak érte fizetni a vadászok, ami újabb pénzkiesést jelent. A nőstények most vemhesek, a magzatoknak sem tesz jót a lehűlés, így valószínűleg a szarvasok szaporulata is csökken. Az árvizet túlélt példányokat később minden bizonnyal a szúnyogok is alaposan megkínozzák. Az idei erdészeti munkák is mind kárba vesztek. Jelentős területek esnek ki a művelésből, a gépek valószínűleg az ár levonulása után hetekkel kezdhetnek dolgozni a vizenyős területeken. A nemrég ültetett fákkal is hasonló a helyzet, ezek valószínűleg mind ki fognak rohadni a vízben. Az oldalt szerkesztette: Szilágyi A János Közreműködött: Éber Sándor e-mail: naptemaja@mhirlap.hu A dunai árhullám Európa egyik legnagyobb árterén, a gemenci erdőben okozta a legnehezebben helyrehozható károkat Egyes helyeken az erdőt háromméteres víz borította A nemrég született kis vaddisznók szinte mind elpusztultak az árban Az erdészeti munkák mind kárba vesztek Fotók: Sárközy György