Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)

2002-04-02 / 76. szám

2 Magyar Hírlap 2002. április 2., kedd A NAP TÉMÁJA: ÁRVÍZ UTÁN A Vízügy szerint nem volna szabad építkezni a fővédvonalak között Gemenc megszenvedte az árvizet Az elmúlt évek legnagyobb dunai árhulláma elsősorban a fővédvonalakon belül épült nyaralókban és a gemenci vadállományban okozott súlyos károkat. Árvíz idején a vadpusztulás elkerülhetetlen, ám az ártéri építések megtiltásával a további veszteségek megelőzhetők volnának. A múlt héten levonult dunai árvíz összesített számlája még nem készült el: az biztos, hogy a víz­ügy védekezési költsége jócs­kán az ilyen célokra kialakított egymil­liárdos kereten belül maradt - tudtuk meg Boros Istvántól, a Kövim sajtófőnökétől. Nem költöttek sokat a védekezésben köz­reműködő tűzoltó, polgári védelmi egysé­gek sem - mondta lapunknak Dobson Ti­bor, az Országos Katasztrófavédelmi Fő­­igazgatóság szóvivője. Noha időben a ma­gaslati helyekre vitték az etetőket, s meg­próbálták elcsalogatni a veszélyes helyek­ről a vaddisznókat, őzeket, szarvasokat, komoly veszteséget szenvedett a gemenci vadállomány. A legnagyobb károkat azonban azok az üdülőtulajdonosok kényszerültek elkönyvelni, akik nem tud­ták időben kimenteni értékeiket nyara­lóikból. Többségük semmilyen kártérítés­re nem számíthat, hiszen ártéri építmé­nyekre a biztosítók a legritkább esetben hajlandók szerződést kötni. Üdülők az ártereken Az árhullám levonultával a Duna vissza­tért eredeti medrébe. A vízszint csökke­nésével még múlt pénteken megindulha­tott Budapesten az alsó rakpartokon a forgalom, így az ünnepek idején már hely­reállt a megszokott közlekedési rend a fő­városban. Csupán néhány pontonoknál fennakadt uszadék, a parti köveken fel­gyülemlett hordalék utal a fővárosban a múlt heti áradásra. Máshol is fokozatosan visszatér az élet a normális kerékvágásba. Az ártéri üdülőövezetekben már szárad­nak a napokon át vízben ázó házak. Ge­menc környékén megkezdték az elhullott állatok számba vételét, a víz hordta farön­kök összegyűjtését és a megrongált kis­vasút pályájának helyreállítását. A Duna gátjai a legutóbbi napokban mindenütt helytálltak: csak a töltéseken belüli területeket, ártéri építményeket, csónakházakat, horgásztanyákat, üdülő­ket, sportlétesítményeket öntött el a víz. Átmenetileg néhány vízparti vagy rakpar­ti út is pár napra víz alá került, kisebb-na­­gyobb fennakadásokat okozva ezzel a közlekedésben. A biztosítók óvatossága a magas koc­kázat miatt érthető. Megmagyarázhatat­lan viszont, hogy miért építkeznek sokan gátakkal nem védett víz járta területeken. Csak a budapesti Római-parton négy ház készül (köztük egy többemeletes, ráné­zésre is több száz milliót érő) jelenleg is olyan helyen, amelyet rendszeresen - át­lagosan négy-öt évenként - elönt a víz. Hasonló a helyzet máshol is: milliós érté­kek állnak védtelenül Győr térségében a Mosoni-Duna mentén, az esztergomi Prí­más-szigeten vagy Szentendrén a kaszinó környékén. Az elmúlt hét legfontosabb tapasztala­ta: nem szabad megengedni, hogy a Duna ár- és hullámterén lakóházak, üdülők épüljenek - mondta lapunknak Hajós Bé­la. Érthetetlen, hogy az építési hatóságok miért adnak ki engedélyt ilyen helyeken. „Régóta kérjük az önkormányzatokat, tiltsák meg a fővédvonalakon belül az építkezéseket, de hiába” - fogalmazott a vízügyi tárca helyettes államtitkára. Nem várható el, hogy közpénzekből milliárdo­­kért néhány ember nyaralójának megóvá­sára gátakat építsünk - tette hozzá Hajós Béla. A vízügyi kormányzat ezentúl is a fővédvonalak javítását, karbantartását tartja legfontosabb feladatának. Egyedül Budapesten várható változás: amennyi­ben a fővárosi önkormányzatnak sikerül megegyeznie a III. kerülettel és egyes he­lyi civil szervezetekkel, néhány éven belül elkészülhet a Római-partot megóvó új belső gátszakasz. Hasonló a helyzet az ország más vidé­kein is. Sokan a sorozatos ár- vagy belvízi elöntések ellenére ragaszkodnak a vízpar­ti házakhoz. Elsőként tavaly, a beregi helyreállításról szóló kormányhatáraiban szabták meg: csak biztonságos helyen ké­szülhetnek új házak. Fuldokló állatok Az árhullám talán Európa egyik legna­gyobb, zömében erdővel borított árterén, Gemencen okozta a legnehezebben gyó­gyuló károkat. Lapunk munkatársai az elmúlt napok­ban motoros ladikkal járták be a páratlan természeti értékkel bíró Duna-szakaszt. Tapasztalataik szerint a napokig tartó áradásban igen sok állat fulladt a vízbe. Félő, hogy a tengernyi víz következmé­nyei a későbbiekben is jelentkeznek.­­ Egyes helyeken az erdőt háromméteres víz borította. Az állatok nagyon kevés száraz helyet találtak maguknak, már az is szerencsésnek számított, amelyik meg tu­dott állni a maximum nyolcfokos vízben. A levegő éjszaka még ennél is hidegebb volt, így a több napig vízben lévő állatok lehűltek, legyengültek, kimerültek. So­kuk napokig nem tudott lefeküdni a nagy vízben, hogy aludjon. A kisebb vadak, mint a róka, a borz, a vadmacska szeren­csés esetben a fákra húzódva kihúzta az ár levonulását, de a szarvasok, az őzek és a vaddisznók állománya alaposan megcsap­pant. Táplálékhoz szinte egyáltalán nem jutottak, legfeljebb a néhány szárazon maradt helyre az erdészek által kiszórt élelemmel csillapíthatták éhségüket. Szúnyoginvázió közeleg „A károkat igazán most még nem ismer­jük, csak az ár levonulása után tudjuk meg, mennyi állat hullott el. Félő, hogy a következő napokban továbbiak pusztul­nak el, összegezte a veszteségeket Gyön­gyösi István, a közép-pörbölyi terület fővadásza. A vadföldek, faültetvények elöntése, a vadászatkiesés és sok egyéb dolog miatt komoly bevételelmaradás várható. „Sajnos a nemrég született mala­cok szinte mind elpusztultak az árban, így idén szinte nem lesz új szaporulat - mond­ta Gyöngyös István. A gímszarvas agancsok a stressz miatt várhatóan silányabb minőségűek lesznek az idén, így kevesebbet fognak érte fizet­ni a vadászok, ami újabb pénzkiesést je­lent. A nőstények most vemhesek, a mag­zatoknak sem tesz jót a lehűlés, így való­színűleg a szarvasok szaporulata is csökken. Az árvizet túlélt példányokat később minden bizonnyal a szúnyogok is alaposan megkínozzák. Az idei erdészeti munkák is mind kár­ba vesztek. Jelentős területek esnek ki a művelésből, a gépek valószínűleg az ár le­vonulása után hetekkel kezdhetnek dolgozni a vizenyős területeken. A nem­rég ültetett fákkal is hasonló a helyzet, ezek valószínűleg mind ki fognak rohadni a vízben. Az oldalt szerkesztette: Szilágyi A János Közreműködött: Éber Sándor e-mail: naptemaja@mhirlap.hu A dunai árhullám Európa egyik legnagyobb árterén, a gemenci erdőben okozta a legnehezebben helyrehozható károkat Egyes helyeken az erdőt háromméteres víz borította A nemrég született kis vaddisznók szinte mind elpusztultak az árban Az erdészeti munkák mind kárba vesztek Fotók: Sárközy György

Next