Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 91-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

2 Magyar Hírlap Akárki nyer, Magyarország már Holnaptól kampánycsend, vasárnap pedig 131 kerületben dől el a mandá­tum sorsa, s ezzel a 2002-es választás. Az elmúlt hónapokban sokat hallot­tunk ígéretekről: nem egy szakértő már nem is lát jelentős különbséget a két nagy párt gazdasági ajánlatai között. Lapunk most a Fidesz és az MSZP saját maga által is legfonto­sabbnak tartott kampányígéreteit veti össze. Megpróbáljuk kihüve­lyezni a különbségeket, és ahol le­het, kiszámolni: a szép tervek meny­nyibe is kerülnek majd­­ nekünk. SZÉCHENYI TERV ÉS/VAGY ÁTLÁTHATÓ ÁLLAMHÁZTARTÁS? A Fidesz-MDF elsősorban a Széchenyi terv folytatását ígéri az állampolgároknak. A reklámszakma és a gazda­ságkutatók képviselői is problematikusnak tartották a Széchenyi terv mintegy egymilliárd forintot felemésztő reklámkampányait. Szerintük téves képet közvetítettek a gazdaságról: a 300 milliárd forintos állami program­nak jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak a 15 ezer milliárdos hazai bruttó össztermékű (GDP) gazdaság­ban a reálisnál. Az is problematikus, hogy a neoliberá­lis gazdaságfilozófiát pártoló EU szigorú irányelveivel hogyan passzol majd össze a Fidesz által „magyar mo­dellnek” titulált filozófia. Az állam szerepét hangsúlyo­zó „gazdasági patriotizmus” elsősorban a hazai kis- és középvállalatok állami burokban történő megerősítése révén szeretné Magyarországot megszabadítani attól, hogy kiszolgáltatott legyen a külföldi tőkének. A sza­bad tőke- és munkaerő-áramlásra épített uniós közös piacon ezt nem néznék jó szemmel, hiszen amit nagytő­keként és pénztőkeként emlegetnek, annak jelentős ré­sze történetesen onnan származik. A szocialisták még az idén elfogadnák a következő kormányzati ciklus négyéves, hangsúlyozottan keret-, költségvetését, ezzel kitűzve: mekkora adókat szednek be és azokat mire fordítják. A részletes „valódi költség­­vetést” a parlament évente tárgyalná meg. Ám mindeze­ket megelőzi az idei büdzsé módosítása: kerüljön bár­mely párt kormányra, a 2002-es büdzsé átszabása elke­rülhetetlen. A 2002-es büdzsé ugyanis nem nyújt fedeze­tet az egészségügyi ellátások finanszírozására, nincs át­vezetve rajta a héten bejelentett nyugdíjemelés. A szo­cialisták szeretnék megteremteni az „üvegzsebű állam­­háztartást”, melynek célja, hogy a jelenleginél átlátha­tóbb legyen minden állami intézmény. Függetlenül a kö­vetkező kormány összetételétől, a gazdaságpolitika kö­zéppontjában Magyarország uniós csatlakozása, az inf­láció csökkentése, a gazdasági növekedés serkentése ke­rül. A leköszönő Orbán-kormány a következő választá­si ciklus végére 3 százalék alá szorítaná az évi pénzrom­lás ütemét, míg a szocialisták tartósan 5 százalék alatti inflációt ígérnek. Szerintük az ennél erőteljesebb an­­tiinfláció akár a növekedés rovására is mehet. A GDP- növekedésben is mindkét párt mert nagyot álmodni: fi­­deszes gazdaságpolitikusok újra 7 százalékos növeke­dést vizionáltak, míg Medgyessy miniszterelnök-jelölt a ciklus végére 6 százalékos gazdasági növekedést jósolt. Fotó: Szigetváry Zsolt­Fotó: Habik Csaba Orbán Viktor miniszterelnök és Medgyessy Péter kormányfőjelölt egyaránt vidékjárással toborozta a híveket, s próbálták megértetni ígéreteiket szerte az országban. A Fidesz frontembere többször váltott hangszínt kampányában, az MSZP jelöltje a falusi emberek támogatását igyekezett „lezsírozni” Agrárvoksok: a jövő­ felértékelődött A Fidesz-MPP A jövő elkezdődött című 48 fejezetből álló választási programjában két részt szentel a mezőgazdaságnak és vidékfejlesztésnek. A program jórészt azokról az intézkedésekről szól, ame­lyeket a kormány négy év alatt tett: megalkották - igazából módosították - a földtörvényt, létrehozták a nemzeti föld­alapot, s megkezdték a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek - szű­kített körének - felvásárlását. A Teret a családi gazdaságoknak című fejezetben olvashatunk arról, hogy a Fidesz-MPP 2002-2006 között 800 mil­liárd forintot juttat a mezőgazdaságba. Arról viszont nem szólnak, hogy ez a mos­tani támogatási szint feletti összegként ér­­tendő-e. H ha nem, akkor ez a támogatások reálértékének csökkentését jelenti. A Fidesz kizárólag a családi gazdasá­gokról szól, nem említi a több százezer ős­termelőt, szövetkezeteket, gazdasági tár­saságokat, egyéni vállalkozókat. Egy szót sem érdemel a várhatóan 2004-ben bekö­vetkező EU-csatlakozás és annak várható negatív és pozitív hatásai, illetve a felké­szítés tervei. Az MSZP egy egész könyvecskét szen­tel a Jólétet a vidéknek című agrárprog­ramjának. A szocialisták ígérik, hogy négy év alatt megnégyszereződnek a pa­raszti jövedelmek. Elsőként még 2002- ben 60-80 milliárd forint éven belüli hitelt érintő adóskonszolidációt terveznek, ezenfelül a kedvezőtlen régiók agrársze­replőinek hároméves program során min­den megtermelt egy forint nyereség mellé egy forint hitelt fizet ki az állam. Az MSZP piacszabályozásának lénye­ge az EU-módszer adaptálása, a jövedel­met is biztosító intervenciós árrendszer, állami intervenciós felvásárlás lenne. A kis- és­ közepes termelőknek, ha me­gyei, esetleg regionális értékesítő, be­szerző szervezeteket hoznak létre, az ál­lam 2-3 milliárd forinttal járulna hozzá. Emellett minden őstermelőre kiterjesz­­tenék a ma csak a családi gazdaságokra ér­vényes kedvezményes adózási rendet. A kistermelők nyugdíj- és tb-járulék-fize­­tési kötelezettségeit az állam átvállalná. Az összes mezőgazdaságban foglalkozta­tottnak - beleértve az önfoglalkoztatotta­kat is - az állam foglalkoztatási támogatást ad, ezzel csökkenti a tb-terheket. A földtörvényen változtatnának, de nem engednék a külföldiek földszerzését. Az állam a külföldi piacok visszaszerzésé­ben is aktívan részt akar venni. Az MSZP szerint újra kell gondolni az EU-val tavaly kötött földvásárlásra vonatkozó megálla­podást: a kormány 7 évre szerzett morató­riumot a földpiac megnyitására, ugyanak­kor az a külföldi, aki 3 évig itt él, vehet ma­ximum 300 hektár földet. NINCS TŐZSDECSODASZERE A PÁRTOKNAK A Fidesz más témákhoz hasonlóan az eddig bejárt út helyességét hangsúlyozza, itt is nagy szerepet szán a Széchenyi tervnek. Csábítanák a közepes és nagyobbacska - amúgy meg nem nevezett - cégeket a pár éve már szinte csak virtuális pesti parkett­re. A tőzsdei hányattatást amúgy a Fidesz leginkább a külső, objektív tényezőkben lát­ja, így az igazi megoldásnak is onnan kellene származnia. Ez pedig egy regionális, „vi­segrádi tőzsde” lenne. A fenti két konkrét „gyógymód” egy fillért sem követelne az ál­lamtól. Mindez alapvetően nincs másképp a szocialisták elképzeléseivel sem. Az egyetlen igazán konkrét összeg, a nyereségadó teljes eltörlésével köthető össze. Ez azonban az államnak még 100 millió forintos kiesést sem jelentene - tavaly ettől re­mélt a Fidesz-kormány többmilliárdos bevételt, de csalódott. Az MSZP szintén új cé­gekkel bővítené a börzét. Pénzügyminiszter-jelöltje elképzelhetőnek tartja, hogy a MÁV, az MVM, a Magyar Posta esetében egy kisebbségi részt tőzsdére vigyenek. A NAP TÉMÁJA: KAMPÁNYÍGÉRETEK E­gészséges ígéretek A Fidesz programja szerint a következő négy év­ben 607 milliárd forintot „áramoltatnak” az egészségügybe, forrását azonban a mai napig ho­mály fedi. Elsősorban bérfejlesztésre költenének, annyi kiderült, hogy 150 ezer forintos minimálbért kapnának az orvosok. Az önálló életpályamodell részletei azonban éppúgy ismeretlenek, mint hogy milyen jövedelemre számíthatnának például a nővérek a jövőben. Az intézmények átszervezé­sére, épület- és eszközkorszerűsítésre is áldozná­nak, de ezért kemény áldozatokat kellene vállal­niuk a kórházaknak. Az MSZP által ígért, négy év alatt összesen 1500 milliárd forintos pluszpénz forrása sem is­mert. A szocialista miniszterjelölt szerint a gazda­ságban megvan erre a fedezet, és Csehák Judit biztosítottnak is látja ennek felhasználását, ha az MSZP győzelme esetén a leendő kormányfő, ahogy a kampányban ígérte, személyes garanciát vállal az ágazat helyzetének javításáért. Csak­hogy az MSZP az utóbbi hetekben szembesült például azzal, hogy az egészségbiztosító hiánya jóval meghaladja a tervezett mértéket, és emiatt az egészségügyi intézmények konszolidációjára és modernizációjára szánt többlet egy részéből a költségvetési lyukakat kell betömködni. A szo­cialisták beharangozták, hogy kormányváltás esetén 50 százalékkal emelik a nővérek bérét. Emellett minden negyedik esztendőben egyévi bérrel megegyező hűségjutalmat adnának, és kiemelten támogatnák az életmentő és az idősek számára nélkülözhetetlen gyógyszereket, ám ezek forrásai sem ismertek. ÉLETSZÍNVONAL, CSALÁD A Fidesznél 2006 a bűvös szám, ekkor­ra ígérik az átlagos kereset megkétsze­reződését. Állítják, hogy az adómentes jövedelem az 1 gyermekes családoknál 1 millió, a 2 gyermekeseknél 2 millió, a 3 gyermekeseknél 3 millió forint lesz, a kiegészítő családi pótlék összegét pe­dig megkétszerezik. Szintén 2006-ra ígérik, hogy a szociálpolitikai kedvez­mény összege 1 gyermek után 1 millió, 2 gyermek után 2 millió, 3 gyermek után 3 millió forint lenne. Terveik sze­rint évente átlagosan 7500 szociális bérlakás épülne. Az MSZP egyelőre tartózkodik az összegszerű, dátumhoz kötött ígéretek­től. Munkaviszony jellegű tevékenység­nek ismernék el a gyermeknevelést, a betegek és idősek gondozását-ellátá­­sát. Felemelnék és értékén tartanák a családi pótlékot, az anyasági és gondo­zási segélyt. A nyugdíjminimum helyett bevezet­nék a szociális minimumot, és kifizet­nék az elmaradt nyugdíjemelést. Ígérik, hogy összehangolják a munkanélküli-el­látásokat és a segélyeket a kiegészítő családi pótlékkal, beiskolázási támoga­tással, plusz egyhavi családi pótlékkal, iskolai felzárkóztató programokkal, a tankönyv ingyenességével pedig mérsé­kelnék a gyermekek otthoni hátrányait. 2002. április 19., péntek HARC A NYUGDÍJASSO­KÉRT Az MSZP kormányra kerülése esetén még az idén az első lépésként 52 milliárd forintot fordítana a nyugdíj-kompenzá­cióra. A következő évekre a 13. havi nyugdíj bevezetését ígérték, ami mai árakon évente plusz 125 milliárd forint kiadás. A nyugdíjkassza kímélése miatt a 13. havi nyugdíj bevezetését nem egy­szeri lépésként, hanem fokozatosan ter­vezik a szocialisták: jövőre plusz egyhe­ti, 2004-ben kétheti pluszellátást fizetné­nek ki, így kerekedne ki a ciklus végére a 13. havi kifizetés, így évente 65 milliárd forintba kerülne ez az intézkedés. Az MSZP és a Fidesz is az özvegyi el­látások 50 százalékos emelését ígéri: la­punk számítása szerint ezen intézkedés évi 76 milliárd forintot igényelne, ami­nek nincs meg a fedezete a tb-kasszák­­ban. A Fidesz ígéretet tesz arra, hogy a jövőben a nagyszülők is igénybe vehetik a gyest, így a szülőknek nem kell otthon maradniuk ahhoz, hogy gyermekgondo­zási segélyt igényeljenek. Az intézkedés jelentősebb pluszkiadást nem követel. A nyugdíjemelésről a Fidesz-prog­­ram annyit ígér, hogy a jövőben is folyta­tódik a nyugdíjak vásárlóértékének emelése, a szocialisták ennél általáno­sabban fogalmaznak: a nyugdíjemelés mikéntjéről a nyugdíjasszervezetekkel kívánnak egyeztetni.

Next