Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 91-100. szám)
2002-04-19 / 91. szám
2 Magyar Hírlap Akárki nyer, Magyarország már Holnaptól kampánycsend, vasárnap pedig 131 kerületben dől el a mandátum sorsa, s ezzel a 2002-es választás. Az elmúlt hónapokban sokat hallottunk ígéretekről: nem egy szakértő már nem is lát jelentős különbséget a két nagy párt gazdasági ajánlatai között. Lapunk most a Fidesz és az MSZP saját maga által is legfontosabbnak tartott kampányígéreteit veti össze. Megpróbáljuk kihüvelyezni a különbségeket, és ahol lehet, kiszámolni: a szép tervek menynyibe is kerülnek majd nekünk. SZÉCHENYI TERV ÉS/VAGY ÁTLÁTHATÓ ÁLLAMHÁZTARTÁS? A Fidesz-MDF elsősorban a Széchenyi terv folytatását ígéri az állampolgároknak. A reklámszakma és a gazdaságkutatók képviselői is problematikusnak tartották a Széchenyi terv mintegy egymilliárd forintot felemésztő reklámkampányait. Szerintük téves képet közvetítettek a gazdaságról: a 300 milliárd forintos állami programnak jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak a 15 ezer milliárdos hazai bruttó össztermékű (GDP) gazdaságban a reálisnál. Az is problematikus, hogy a neoliberális gazdaságfilozófiát pártoló EU szigorú irányelveivel hogyan passzol majd össze a Fidesz által „magyar modellnek” titulált filozófia. Az állam szerepét hangsúlyozó „gazdasági patriotizmus” elsősorban a hazai kis- és középvállalatok állami burokban történő megerősítése révén szeretné Magyarországot megszabadítani attól, hogy kiszolgáltatott legyen a külföldi tőkének. A szabad tőke- és munkaerő-áramlásra épített uniós közös piacon ezt nem néznék jó szemmel, hiszen amit nagytőkeként és pénztőkeként emlegetnek, annak jelentős része történetesen onnan származik. A szocialisták még az idén elfogadnák a következő kormányzati ciklus négyéves, hangsúlyozottan keret-, költségvetését, ezzel kitűzve: mekkora adókat szednek be és azokat mire fordítják. A részletes „valódi költségvetést” a parlament évente tárgyalná meg. Ám mindezeket megelőzi az idei büdzsé módosítása: kerüljön bármely párt kormányra, a 2002-es büdzsé átszabása elkerülhetetlen. A 2002-es büdzsé ugyanis nem nyújt fedezetet az egészségügyi ellátások finanszírozására, nincs átvezetve rajta a héten bejelentett nyugdíjemelés. A szocialisták szeretnék megteremteni az „üvegzsebű államháztartást”, melynek célja, hogy a jelenleginél átláthatóbb legyen minden állami intézmény. Függetlenül a következő kormány összetételétől, a gazdaságpolitika középpontjában Magyarország uniós csatlakozása, az infláció csökkentése, a gazdasági növekedés serkentése kerül. A leköszönő Orbán-kormány a következő választási ciklus végére 3 százalék alá szorítaná az évi pénzromlás ütemét, míg a szocialisták tartósan 5 százalék alatti inflációt ígérnek. Szerintük az ennél erőteljesebb antiinfláció akár a növekedés rovására is mehet. A GDP- növekedésben is mindkét párt mert nagyot álmodni: fideszes gazdaságpolitikusok újra 7 százalékos növekedést vizionáltak, míg Medgyessy miniszterelnök-jelölt a ciklus végére 6 százalékos gazdasági növekedést jósolt. Fotó: Szigetváry ZsoltFotó: Habik Csaba Orbán Viktor miniszterelnök és Medgyessy Péter kormányfőjelölt egyaránt vidékjárással toborozta a híveket, s próbálták megértetni ígéreteiket szerte az országban. A Fidesz frontembere többször váltott hangszínt kampányában, az MSZP jelöltje a falusi emberek támogatását igyekezett „lezsírozni” Agrárvoksok: a jövő felértékelődött A Fidesz-MPP A jövő elkezdődött című 48 fejezetből álló választási programjában két részt szentel a mezőgazdaságnak és vidékfejlesztésnek. A program jórészt azokról az intézkedésekről szól, amelyeket a kormány négy év alatt tett: megalkották - igazából módosították - a földtörvényt, létrehozták a nemzeti földalapot, s megkezdték a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek - szűkített körének - felvásárlását. A Teret a családi gazdaságoknak című fejezetben olvashatunk arról, hogy a Fidesz-MPP 2002-2006 között 800 milliárd forintot juttat a mezőgazdaságba. Arról viszont nem szólnak, hogy ez a mostani támogatási szint feletti összegként értendő-e. H ha nem, akkor ez a támogatások reálértékének csökkentését jelenti. A Fidesz kizárólag a családi gazdaságokról szól, nem említi a több százezer őstermelőt, szövetkezeteket, gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat. Egy szót sem érdemel a várhatóan 2004-ben bekövetkező EU-csatlakozás és annak várható negatív és pozitív hatásai, illetve a felkészítés tervei. Az MSZP egy egész könyvecskét szentel a Jólétet a vidéknek című agrárprogramjának. A szocialisták ígérik, hogy négy év alatt megnégyszereződnek a paraszti jövedelmek. Elsőként még 2002- ben 60-80 milliárd forint éven belüli hitelt érintő adóskonszolidációt terveznek, ezenfelül a kedvezőtlen régiók agrárszereplőinek hároméves program során minden megtermelt egy forint nyereség mellé egy forint hitelt fizet ki az állam. Az MSZP piacszabályozásának lényege az EU-módszer adaptálása, a jövedelmet is biztosító intervenciós árrendszer, állami intervenciós felvásárlás lenne. A kis- és közepes termelőknek, ha megyei, esetleg regionális értékesítő, beszerző szervezeteket hoznak létre, az állam 2-3 milliárd forinttal járulna hozzá. Emellett minden őstermelőre kiterjesztenék a ma csak a családi gazdaságokra érvényes kedvezményes adózási rendet. A kistermelők nyugdíj- és tb-járulék-fizetési kötelezettségeit az állam átvállalná. Az összes mezőgazdaságban foglalkoztatottnak - beleértve az önfoglalkoztatottakat is - az állam foglalkoztatási támogatást ad, ezzel csökkenti a tb-terheket. A földtörvényen változtatnának, de nem engednék a külföldiek földszerzését. Az állam a külföldi piacok visszaszerzésében is aktívan részt akar venni. Az MSZP szerint újra kell gondolni az EU-val tavaly kötött földvásárlásra vonatkozó megállapodást: a kormány 7 évre szerzett moratóriumot a földpiac megnyitására, ugyanakkor az a külföldi, aki 3 évig itt él, vehet maximum 300 hektár földet. NINCS TŐZSDECSODASZERE A PÁRTOKNAK A Fidesz más témákhoz hasonlóan az eddig bejárt út helyességét hangsúlyozza, itt is nagy szerepet szán a Széchenyi tervnek. Csábítanák a közepes és nagyobbacska - amúgy meg nem nevezett - cégeket a pár éve már szinte csak virtuális pesti parkettre. A tőzsdei hányattatást amúgy a Fidesz leginkább a külső, objektív tényezőkben látja, így az igazi megoldásnak is onnan kellene származnia. Ez pedig egy regionális, „visegrádi tőzsde” lenne. A fenti két konkrét „gyógymód” egy fillért sem követelne az államtól. Mindez alapvetően nincs másképp a szocialisták elképzeléseivel sem. Az egyetlen igazán konkrét összeg, a nyereségadó teljes eltörlésével köthető össze. Ez azonban az államnak még 100 millió forintos kiesést sem jelentene - tavaly ettől remélt a Fidesz-kormány többmilliárdos bevételt, de csalódott. Az MSZP szintén új cégekkel bővítené a börzét. Pénzügyminiszter-jelöltje elképzelhetőnek tartja, hogy a MÁV, az MVM, a Magyar Posta esetében egy kisebbségi részt tőzsdére vigyenek. A NAP TÉMÁJA: KAMPÁNYÍGÉRETEK Egészséges ígéretek A Fidesz programja szerint a következő négy évben 607 milliárd forintot „áramoltatnak” az egészségügybe, forrását azonban a mai napig homály fedi. Elsősorban bérfejlesztésre költenének, annyi kiderült, hogy 150 ezer forintos minimálbért kapnának az orvosok. Az önálló életpályamodell részletei azonban éppúgy ismeretlenek, mint hogy milyen jövedelemre számíthatnának például a nővérek a jövőben. Az intézmények átszervezésére, épület- és eszközkorszerűsítésre is áldoznának, de ezért kemény áldozatokat kellene vállalniuk a kórházaknak. Az MSZP által ígért, négy év alatt összesen 1500 milliárd forintos pluszpénz forrása sem ismert. A szocialista miniszterjelölt szerint a gazdaságban megvan erre a fedezet, és Csehák Judit biztosítottnak is látja ennek felhasználását, ha az MSZP győzelme esetén a leendő kormányfő, ahogy a kampányban ígérte, személyes garanciát vállal az ágazat helyzetének javításáért. Csakhogy az MSZP az utóbbi hetekben szembesült például azzal, hogy az egészségbiztosító hiánya jóval meghaladja a tervezett mértéket, és emiatt az egészségügyi intézmények konszolidációjára és modernizációjára szánt többlet egy részéből a költségvetési lyukakat kell betömködni. A szocialisták beharangozták, hogy kormányváltás esetén 50 százalékkal emelik a nővérek bérét. Emellett minden negyedik esztendőben egyévi bérrel megegyező hűségjutalmat adnának, és kiemelten támogatnák az életmentő és az idősek számára nélkülözhetetlen gyógyszereket, ám ezek forrásai sem ismertek. ÉLETSZÍNVONAL, CSALÁD A Fidesznél 2006 a bűvös szám, ekkorra ígérik az átlagos kereset megkétszereződését. Állítják, hogy az adómentes jövedelem az 1 gyermekes családoknál 1 millió, a 2 gyermekeseknél 2 millió, a 3 gyermekeseknél 3 millió forint lesz, a kiegészítő családi pótlék összegét pedig megkétszerezik. Szintén 2006-ra ígérik, hogy a szociálpolitikai kedvezmény összege 1 gyermek után 1 millió, 2 gyermek után 2 millió, 3 gyermek után 3 millió forint lenne. Terveik szerint évente átlagosan 7500 szociális bérlakás épülne. Az MSZP egyelőre tartózkodik az összegszerű, dátumhoz kötött ígéretektől. Munkaviszony jellegű tevékenységnek ismernék el a gyermeknevelést, a betegek és idősek gondozását-ellátását. Felemelnék és értékén tartanák a családi pótlékot, az anyasági és gondozási segélyt. A nyugdíjminimum helyett bevezetnék a szociális minimumot, és kifizetnék az elmaradt nyugdíjemelést. Ígérik, hogy összehangolják a munkanélküli-ellátásokat és a segélyeket a kiegészítő családi pótlékkal, beiskolázási támogatással, plusz egyhavi családi pótlékkal, iskolai felzárkóztató programokkal, a tankönyv ingyenességével pedig mérsékelnék a gyermekek otthoni hátrányait. 2002. április 19., péntek HARC A NYUGDÍJASSOKÉRT Az MSZP kormányra kerülése esetén még az idén az első lépésként 52 milliárd forintot fordítana a nyugdíj-kompenzációra. A következő évekre a 13. havi nyugdíj bevezetését ígérték, ami mai árakon évente plusz 125 milliárd forint kiadás. A nyugdíjkassza kímélése miatt a 13. havi nyugdíj bevezetését nem egyszeri lépésként, hanem fokozatosan tervezik a szocialisták: jövőre plusz egyheti, 2004-ben kétheti pluszellátást fizetnének ki, így kerekedne ki a ciklus végére a 13. havi kifizetés, így évente 65 milliárd forintba kerülne ez az intézkedés. Az MSZP és a Fidesz is az özvegyi ellátások 50 százalékos emelését ígéri: lapunk számítása szerint ezen intézkedés évi 76 milliárd forintot igényelne, aminek nincs meg a fedezete a tb-kasszákban. A Fidesz ígéretet tesz arra, hogy a jövőben a nagyszülők is igénybe vehetik a gyest, így a szülőknek nem kell otthon maradniuk ahhoz, hogy gyermekgondozási segélyt igényeljenek. Az intézkedés jelentősebb pluszkiadást nem követel. A nyugdíjemelésről a Fidesz-program annyit ígér, hogy a jövőben is folytatódik a nyugdíjak vásárlóértékének emelése, a szocialisták ennél általánosabban fogalmaznak: a nyugdíjemelés mikéntjéről a nyugdíjasszervezetekkel kívánnak egyeztetni.