Magyar Hírlap, 2002. május (35. évfolyam, 114-125. szám)

2002-05-28 / 122. szám

8 Magyar Hírlap Átadás-átvétel a külügyi tárcánál Hivatalosan megtörtént tegnap az átadás-átvétel a Külügyminiszté­riumban Martonyi János távozó és Kovács László új külügyminisz­ter között. Kovács elmondta, hogy kiegészítést kért a tárca sze­mélyzeti, illetve gazdasági helyze­téről, mert az átadott dokumen­tumok az április végi állapotokat tartalmazták. Ezek kiegészítésére - mint mondta - ígéretet kapott a minisztérium most távozó veze­tőitől. Kovács szerint a közigazga­tási államtitkári poszton Bába Iván helyett Hajdú András kine­vezésére tesz javaslatot a köztár­sasági elnöknek. A tárcavezető cserét kezdeményez három he­lyettes államtitkári poszton: Kö­rösi Csaba helyére Bródi Gábor, Lőrincz Csaba helyére Boros Je­nő, Zupkó Gábor helyére Gecse Attila kerül. Új helyettes államtit­kári tisztséget létesítenek az EU- val való politikai kapcsolatok, va­lamint a tagállamokkal folytatott kétoldalú kapcsolatok felügyele­tére. A posztot Udvardi Iván tölti majd be, aki 1998 előtt főosztály­­vezető volt a tárcánál. (MTI) Musarraf újból támogatást ígért Kasmírnak Egyetlen fegyveres sem lépte át a tűzszüneti vonalat Kasmír pakisz­táni ellenőrzés alatt lévő részéről az India felé - állította tegnapi te­levíziós beszédében Pervez Mu­sarraf. A pakisztáni elnök ugyanakkor ismét kifejtette: a kasmíriak függetlenségi harcot vívnak az „indiai zsarnokság és elnyomás” ellen, s ezt a harcot Iszlámábád mindig támogatni fogja - de azt nem engedi meg, hogy az ország területét bárki ter­rorizmusra használja. A két nuk­leáris nagyhatalom a háború szé­lére sodródott az elmúlt hóna­pokban. Újdelhi ugyanis a Pa­kisztánban működő kasmíri sze­­paratistákat vádolja egy sor fegy­veres támadás elkövetésével in­diai célpontok ellen. (Reuters) Keményvonalas kolumbiai elnök - Alvaro Uribe, a jobboldal je­löltje a szavazatok 53 százaléká­val már az első fordulóban meg­nyerte a vasárnap Kolumbiában tartott elnökválasztásokat. Az új - keményvonalasnak tekintett - államfő egyébként a védelmi kiadások jelentős bővítésével, a rendőrség és a hadsereg hivatá­sos katonái létszámának meg­duplázásával ígér határozottabb fellépést a gerillacsoportok, min­denekelőtt a baloldali FARC el­len. (Reuters) Jugoszláviai letartóztatás - Elfog­ta a szerbiai rendőrség a 17 hágai vádlott egyikét (boszniai szerb Ratko Cesicet), és hamarosan újabb letartóztatások várhatók - közölte a belügyminisztérium szóvivője. A szerb lapok úgy tud­ják, legfeljebb öt-hat körözött tartózkodhat Jugoszlávia terüle­tén, a többiek már átjutottak a határon, sőt egyikük Iránban húzta meg magát. (MH-Újvidék) HIRDETÉS KÜLFÖLD Bush: áldozatokra most is szükség lesz A nácizmus és a terrorizmus közötti párhuzamról beszélt Normandiában az amerikai elnök Normandiában, az Egyesült Államok emlékezése napján (Memorial Day) tisztelgett tegnap George W. Bush amerikai elnök a második vi­lágháborús partraszállás hőseinek emléke előtt. Az elsőként felszaba­dult városkában, Sainte-Mere l'Eglise-ben tartott megemlékezésen - amelyen felesége, Laura és Jacques Chirac francia elnök is részt vett - az amerikai elnök kijelentette: a mai nemzedék is kész meghozni a má­sodik világháborús hősök áldozatát a terrorizmus elleni harcában. MH-összeállítás Megfelelő alkalom ez, hogy emlé­kezzünk a hősökre, hiszen ma is olyan emberektől védelmezzük szabadságunkat, szabadságjogain­kat, akik ellenzik a szabadságot - mondta Bush a Sainte-Mere l’Ég­­lise-ben tartott megemlékezésen. Az emlékezés napja a XIX. szá­zad óta május 30., hivatalos ün­nep, amelyet az amerikaiak hábo­rús halottaiknak szentelnek. A szokások azonban úgy alakul­tak, hogy a kegyeleti napot min­den május utolsó hétfőjén tartják. A vörös tetős templomot dugig megtöltötte a meghívott 350 ven­dég és a városka lakossága. Az el­nök láthatta az a templomtornyot, amelyen 58 évvel ezelőtt fenn­akadt az ejtőernyős John Steel, és tehetetlenül nézte végig, amint a lesben várakozó nácik halomra öl­ték bajtársait. Azóta is egy bábu lóg emlékeztetőül a templom tor­nyán az összegabalyodott ejtőer­nyő zsinórjain. A partraszállás napján, 1994. június 6-án kezdő­dött meg a náci haderő teljes visszaszorítása és felgöngyölítése. Azon a napon több mint tízezer szövetséges katona vesztette éle­tét Normandia partjain. Bush azt hangsúlyozta, hogy „a terrorizmus elleni új háborúban apáink áldozatkészségére lesz szükség”. Megígérte, hogy ezt az áldozatot az Egyesült Államok meg is hozza Amerikáért, Fran­ciaországért és az egész világ sza­badságáért. Bush és kísérete ezután az „Omaha Beachre” tekin­tő temetőbe látogatott (a partra­­szállók minden ostromlott partsza­kasznak külön nevet adtak), és egyebek között megállt Teddy Roosevelt egykori amerikai elnök fiának, ifjabb Teddy Roosevelt­­nek a sírjánál; ő is a partraszállók között volt. A második világháború óta ha­gyomány, hogy az amerikai elnö­kök ellátogatnak Normadiába: Ronald Reagan 1984-ben, a 40. évfordulón, Bill Clinton 1994-ban, az 50. évfordulóján járt itt. Ifjabb Bush számára a második világhá­borús emlékek felidézése azért is fontos, mert apja, az idősebb Bush elnök a második világháború ide­jén a csendes-óceáni hadszíntéren pilótaként harcolt egy torpedóve­tő repülőgépen. George W. Bush még tegnap este Rómába utazott, hogy ma részt vegyen a NATO rendkívüli csúcsértekezletén. E találkozó leg­fontosabb célja, hogy új és aktív keretet teremtsen Oroszország és az észak-atlanti szervezet együtt­működése számára. Az olaszor­szági tanácskozáson részt vesz Medgyessy Péter magyar minisz­terelnök és Kovács László külügy­miniszter is. Ma írják alá a Rómához közeli Prati­­ca di Mare támaszponton a NATO­­Orosz Tanács új statútumát. Az ok­mány abban különbözik az 1997-ben létrehozott NATO-orosz állandó ta­nácsétól, hogy ennek értelmében Moszkva először vehet részt az észak­atlanti szervezet döntéshozatalában. Oroszország nem lesz tagja a NA­­TO-nak, Moszkva semmlyen NA­­TO-döntést nem vétózhat meg - ahogy a NATO sem vétózhat meg semmilyen orosz döntést - foglalta össze az új együttműködés lényegét Colin Powell amerikai külügyminisz­ter. Moszkva nemcsak a NATO tes­tületi döntéseit nem vétózhatja meg, de az egyes NATO-tagállamok dön­téseit sem. George Robertson NA­­TO-főtitkár hangsúlyozta: Az Orosz­országgal alkotott „húszak” egyen­rangúsága a „közös fenyegetettség” eseteire érvényes - illetve az ezekkel szembeni közös akciókra. Ez az együttműködés nem a vétóról, ha­nem a konszenzusról, bizalomról szól - mondta Robertson. A NATO külügyminiszterei má­jus 14-én hagyták jóvá azt a szöveget, amelyet ma a csúcstalálkozón Orosz­ország és a 19 tagállam vezetői szen­tesítenek. Az újfajta együttműködés alapját az „új fenyegetés” képezi: ta­valy szeptember 11-e után Washing­ton vezetésével nemzetközi koalíció alakult a terrorizmus elleni globális háborúra. Oroszország ugyan egyenrangú félként huszadikként ülhet a NATO tárgyalóasztalához - de csak az „új és globális fenyegetés” szigorúan meg­határozott témaköreiben vehet részt a döntéshozatalban. A NATO mintegy másfél tucat témakörben sorolta fel az efféle együttműködés lehetséges terü­leteit. Idetartozik egyebek között a regionális válságkezelés, a békefenn­tartás, a fegyverzet-ellenőrzés, a tö­megpusztító fegyverek elterjedésé­nek megakadályozása, a rakétavéde­lem és a terrorizmus elleni harc. Az új NATO-Orosz Tanács havonta ülése­zik. A NATO függetlensége, döntési szabadsága érintetlen marad: az észak-atlanti szervezet „belügyeibe” Moszkva nem szólhat bele. Amint a NATO olyan ügyeket kíván megvitat­ni (bővítés, biztonsági ügyek, szigo­rúan katonai kérdések), amelyben Moszkva „nem illetékes”, ezek a kér­dések automatikusan lekerülnek a NATO-Orosz Tanács napirendjéről, illetve soha nem is kerülnek oda. Az újfajta NATO-orosz együttműködés az egyik jele annak, hogy az észak-at­lanti szervezet katonai tömörülésből mindinkább nemzetközi biztonsági szervezetté alakulhat. Moszkva és a NATO - kint is, bent is Ismét pokolgép robbant Izraelben MH-összeállítás Pokolgép robbant tegnap késő délután a Tel-Avivhoz közel fek­vő Petah-Tikva városának Em Hamosavot bevásárlóközpontjá­nál - jelentette a Reuters. A me­rénylő egy kávézó teraszán hozta működésbe a gyilkos szerkezetet. Lapzártánkig két halálos áldozat­ról számoltak be, illetve mintegy 37 sebesültről. A sérültek között gyerekek és csecsemők is voltak, közülük legalább egyet súlyos ál­lapotban szállítottak kórházba. Az egyik áldozat szintén egy két éves kislány, a másik pedig egy fia­tal nő. A merényletért al-Aksza Már­tírjainak Brigádjai palesztin fegy­veres szervezet vállalta a felelős­séget. A támadás válasz lehetett arra, hogy tegnap hajnalban az iz­raeli hadsereg egységei Betlehem­ben őrizetbe vették a terror­szervezet helyi vezetőjét, Ahmed Mugrabit. A palesztin férfit a múlt heti, Rison Lecion-i merénylet ki­­tervelőjének tartják. (Az izraeli hadsereg tegnap hajnalban vonult be ismét Betlehembe, majd mi­után biztosították, hogy senki se menekülhessen a Születés temp­lomába, úgynevezett célszemé­lyek felkutatásába kezdett.) A petah-tikvai merényletet elí­télte Jasszer Arafat is, miközben munkatársai közül egyesek ép­penséggel Saron izraeli kormány­főt okolták a támadásért, szerin­tük az izraeli hadsereg ciszjordá­­niai akciói újabb erőszakot szül­nek. Ugyancsak tegnap a rend­őrök merényletet hiúsítottak meg Jeruzsálemben. Petah-Tikvában szülők, kisgyerekek és csecsemők is voltak a merénylők kiszemelt célpontjai között J'Cedves tépi taxitbégánk­, ^Tisztelt régi !^Diákunk! Szeretettel meghívunk 2002. május 31-én 17 órakor kezdődő­ ALAPÍTVÁNYI MAJÁLISUNKRA a DIANA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUMBA (1125 Budapest, Diana u. 35-37.). Program:­­*■ élőzene 18 órától gyermek táncbemutató enni-innivaló k, iskolai póló vásár ka tombola k* meglepetés Belépődíj: május 28-ig elővételben 200 Ft, a helyszínen 300 Ft Szervező: Iskola 2001 Alapítvány ­ Átfogó megoldást keresnek a státustörvényre Még ebben a félévben megtarthatják a V4-csúcsot Magyarországon A nemzet határokon átnyúló új­raegyesítését csak az európai ke­retek között lehet megvalósítani, ezért az új kormány sürgősen igyekszik orvosolni azokat a káro­kat, amelyeket az előző vezetés a szomszédságpolitikában okozott - jelentette ki Kovács László teg­nap Budapesten az MTI-nek. A külügyminiszter a beszélgetés­ben többek között jelezte: most sürgetően fontossá vált a visegrá­di együttműködés felújítása. Mint fogalmazott, a leköszönt minisz­terelnök egy korábbi, szerencsét­len nyilatkozatával éppen akkor futtatta zátonyra az együttműkö­dést, amikor a csoportban Ma­gyarország tölti be a soros elnöki tisztet, és amikor az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon nagyon nagy szükség lenne a vi­segrádi négyek közös fellépésére. Ezért - tette hozzá - megtesznek mindent azért, hogy még ebben az időszakban, azaz június 30-áig megtartsák a V4 csúcsértekezletét Magyarországon, és ezzel pótol­ják azt a találkozót, „amelynek el­maradásáért egyértelműen Orbán Viktort terheli a felelősség”. A magyar-román egyetértési nyilatkozat sorsáról szólva Kovács elmondta, a kérdés jóval bonyo­lultabb annál, hogy egyszerűen igennel vagy nemmel lehessen vá­laszolni arra, szükséges-e ennek felülvizsgálata, felmondása, vagy hozzá sem kell nyúlni. Hozzátette: ugyanígy nem lehet egyszerűen válaszolni arra, hogy mi lesz a ked­vezménytörvény sorsa. Mint fo­galmazott, átfogó megoldást kell találni, amely a törvény eredeti céljait szolgálja. A megoldás ma­gában foglalhatja a törvény módo­sításának és a szomszédokkal kö­tött kétoldalú megállapodások­nak a kombinációját. Az első feladat azonban az - fűzte hozzá -, hogy a helyzet alapos felmérése után beható véleménycserét kell folytatni a határon túli magyarok szervezeteivel és a szomszédos or­szágok kormányaival. MTI 2002. május 28., kedd Zárul az EU ablaka - kongatta meg a vészharangot Verheugen Az EU bővítési biztosa, Günter Verheugen először mondta ki, amit a kelet-közép-európai köz­­vélekedés már többször félve fel­vetett, hogy ugyanis a nyugati szélsőjobboldal és populizmus megerősödése fenyegetheti az unió bővítését. MH-összeállítás „Világos veszély, hogy a bővítés ablaka már csukódik befelé”­­ Günter Verheugen ezzel a ha­sonlattal érzékeltette tegnap Dá­niában, mit jelenthet az unión be­lüli szélsőjobboldali pártok meg­erősödése. Verheugen a dán mi­niszterelnökkel tárgyalt. Dánia július elsején veszi át az EU soros elnöki tisztét, azzal a feladattal, hogy lehetőleg még az idén lezár­ják a csatlakozási tárgyalásokat tíz tagjelölt országgal, közöttük Magyarországgal. Ez lehetővé tenné, hogy a bővítés 2004-ben megtörténjen. „Egész Európában fennáll a veszély, hogy a populis­ta mozgalmak szétrobbantják a bővítést. Ők az új tagok felvételét a választásokon az európai integ­ráció elleni támadás egyik vonzó célpontjának tekintik” - fogal­mazta meg aggályait (a német szociáldemokrarata) Verheugen. A bővítési biztos­­ kissé a német kampánynak is beszélve - a hol­land és francia választások mellett a német szabaddemokratákat is példaként említette. Az FDP-t ugyanis a legutóbbi napokban többen burkolt antiszemitizmus­sal vádolták, így tett Gerhard Schröder kancellár és Joschka Fi­scher külügyminiszter is, akik sze­rint az FDP meglovagolja a popu­lista hullámot, hogy szavazatokat szerezzen. Verheugen arra szólította fel az EU 15 kormányát, hogy még in­tenzívebben beszéljenek a válasz­tóknak a bővítésről. „Ha elhalaszt­juk a bővítést - mondta -, nem tu­dom garantálni, hogy valaha is be fogjuk fejezni a a tárgyalásokat.” Ősszel Írországban ismét nép­szavazást tartanak a bővítést lehe­tővé tevő nizzai szerződésről. Teg­nap Verheugen szóvivőjén ke­resztül kénytelen volt elismerni, hogy nincs „B terv” arra a jogi esetre, ha az írek ismét nemet mondanak. Eddig három ország, Írország mellett Belgium és Gö­rögország, nem ratifikálta a szer­ződést. Utóbbi kettőben csak par­lamenti döntés kell hozzá. Írországban a tavaly júniusban tartott első referendum elutasító eredménnyel végződött, és a dub­lini kormány az ősszel - október­ben vagy novemberben - újabb népszavazást akar kiírni. A kilátá­sok pedig nem jók: ír megfigyelők közelmúltbeli tapasztalataik alap­ján arról számolnak be, hogy az országban a hangulat egyértel­műen szerződésellenes. Adrian Nastase felülvizsgálatot sürget Adrian Nastase román kormány­fő tegnap Bécsben a kedvezmény­törvény felülvizsgálatára szólítot­ta fel Magyarországot. „Az újon­nan választott parlament számára most megfelelő az időpont a tör­vény felülvizsgálatára” - mondta. Szerinte a jogszabály diszkrimina­tív elemeket tartalmaz, és Euró­pában egyedülálló. Egyben meg­jegyezte, az Orbán Viktorral alá­írt egyetértési nyilatkozatot csakis közbülső megoldásnak tudja te­kinteni. MTI

Next