Magyar Hírlap, 2002. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-02 / 179. szám
20 Magyar Hírlap // Űrkutatás-történeti pillanat - Megérteni a Naprendszer őstörténetét - A KFKI és a Műegyetem a programban - Tesztelték a szondát Közelről vizsgálja a Rosette a Wirtanen üstököst Sokféle próbán sikeresen túlesett a Rosette szonda, amelyben Magyarország űrtudománya is érdekelt. Szeptember elején szállítják át Francia-Guyanába, ahol már vár rá egy Ariane-5 óriásrakéta, hogy majd a magasba emelje, s randevúzzon a Wirtanen üstökössel. Jéki László 2003. január közepén indítják ötmilliárd kilométer hosszú útjára a Rosette szondát, hogy majd 2011- ben találkozzon a Wirtanen üstökössel. Megérkezése után két részre válik szét a szonda, az egyik 20 hónapig kering az üstökös körül, a másik egység pedig 2012 nyarán simán leereszkedik az üstökös felszínére. Ember alkotta eszköz üstököst még sohasem vizsgált ilyen közvetlen közelről. Az üstökösök változatlan formában hordozzák azt az ősanyagot, amelyből 4,5 milliárd éve a Naprendszer kialakult. Az üstökösről, az üstökös magjáról nyert sok-sok új információ alapján reméljük jobban megismerni és megérteni a Naprendszer őstörténetét. A szonda a Rosette nevet azért kapta, mert az Egyiptomban 1799-ben megtalált rosette-i kő többnyelvű szövegei alapján fejtette meg Champollion az egyiptomi hieroglif írást, s ezzel utat nyitott az ókori Egyiptom történetének feltárásához. Az Európai Űrügynökség Rosette programjában hét ország tucatnyinál is több kutatóintézete vett részt, köztük magyarok is. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet és a Műegyetem munkatársai jelentős szerepet vállaltak a szonda létrehozásában. A tervezők, fejlesztők, műszerépítők már befejezték munkájukat. A részegységek elkészültek, a legkisebb részletekig összehangolt tervek alapján készített műszereket, szerkezeti elemeket összeépítették. Ezekben a hetekben a teljes rendszer próbái zajlanak nálunk is. Ki kell próbálni, hogy az érzékeny műszerek bírják-e a rakétafellövés okozta terhelést, majd a Nap melegét és a világűr hidegét. Kipróbálják, hogy a felbocsátás idejére összecsomagolt űreszköz nyitja-e majd hatalmas napelemtábláit, ki tudja-e ereszteni a Földdel való kapcsolatot biztosító antennáit, s vajon a műszerek nem zavarják-e egymás működését. Feszített program szerint folynak a vizsgálatok, eddig minden ellenőrzés és próba sikerrel zárult. Először a hőmérsékleti ellenőrzést végezték el. A teljes szondát, fedélzetén a 20 tudományos műszerrel óriási konténerbe tették, majd kiszivattyúzták a levegőt. Kezdetben 150 Celsius-fokra hevítették az űrszonda külsejét, majd jött a másik véglet -180 fok dermesztő hidege. A szonda belsejében a hőmérséklet-változás határai jóval szűkebbek lehetnek csak, a +50 és -20 Celsius-fok közötti tartomány a kívánatos. A hőszigetelés kiállta a próbát, az érzékeny műszereket hőségtől és hidegtől egyaránt eredményesen óvta meg. Ezután következett a hangpróba, amikor a rakétaindítás óriási zaját utánozták. A legnagyobb hangerő jóval meghaladta a Concorde felszállásakor jelentkező szintet. Ha valaki a próbakamrában tartózkodott volna az űrszonda mellett, a hanghatás másodperceken belül megölte volna. A szonda túlélte. A következő megpróbáltatás a rázópadon várt rá. A rázópad függőleges, majd vízszintes irányban, többféle frekvenciával rázta meg egy-egy percre a hatalmas szerkezetet. A részegységekre gyakorolt hatást 200 kis gyorsulásmérő rögzítette, problémát nem tapasztaltak. A Rosette energiaellátását két, összesen 64 négyzetméter felületű napelemtábla biztosítja, a kinyitott táblák külső szélei közti távolság 32 méter. A fellövés idejére összehajtogatott táblákat különleges műanyag kábelkötegek rögzítik. Ha a szonda parancsot kap a napelemek kinyitására, akkor „hőkésekkel” vágják el a rögzítőköteleket, a több száz fokra felhevített kábelek elengedik terhüket. A teszt során a táblák szépen lassan úgy nyíltak szét, akár egy széthúzott harmonika redői, a szakemberek meg is tapsolták a sikeres manővert. A következő vizsgálatsorozat a korábbiaknál szelídebb volt, de nem kevésbé fontos. A szondát különleges falú konténerben elektromosan és mágnesesen elszigetelték minden külső hatástól, majd valamennyi fedélzeti rendszert, műszert bekapcsolták és működtették. Örömmel állapították meg, hogy a műszerek egyáltalán nem zavarják egymást, még az igazán érzékeny mérések is elvégezhetők a többi eszköz kikapcsolása nélkül. Magyar mérnökök tervezték, építették a leszállóegység pályáját irányító számítógépet, melyet munka közben látunk TUDOMÁNY Bizonyítottunk, s most nyerünk az integráción Siegler András helyettes államtitkár az EU tudományos-műszaki keretprogramjáról, a magyar esélyről Magyarország oktatási minisztere - kilenc más EU-tagjelölt országgal együtt - egyetértési nyilatkozatot ír alá ősszel, ami a 6. kutatási-fejlesztési keretprogramhoz való teljes értékű csatlakozást hozza tető alá. Az EU parlamentje már elfogadta a program 17,5 milliárdos költségvetését. Magyarország már az 5. programban is részt vett, s tudósaink, mérnökeink eredményeikkel öregbítették jó hírnevünket. Siegler Andrást, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkárát kérdeztük a magyar esélyekről. N. Sándor László Egy ország „sikerességét” nemzetközi tudományos-technológiai pályázat esetén - gazdasági szempontból - azon próbálják lemérni, hogy vajon „visszapályázzák-e” a zsűrik átfogó versenyértékelése alapján azt az összeget, amit részvételi díjként az ország befizetett az Európai Unió (EU) közös K+F (kutatás és fejlesztés) kasszájába. Az idézőjelbe tett kifejezés azonban nem csupán azért hibás fogalmi meghatározás, mert rossz hangzású és magyartalan, hanem amiatt is, mert Magyarország folyamatosan tanulja a versenyt és együttműködést, s a tanulással csak nyerni lehet - mondta korábban Siegler András (még az azóta megszűnt Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyetteseként). Öt év múltán a mondottakat kiegészíti a következőkkel: Magyarország - ha úgy tetszik - elnyerte euróértékben azt a tandíjat, amit befizetett. Ez persze a magyar tudományos kutatásnak és műszaki fejlesztésnek óriási sikere lenne önmagában is. De a versenyig ben lemaradó pályázó zatok is győztesek, mert sok kutatókollektíva és vállalkozás, amely ugyan nem kapott EU- megbízást, győztes nemzetközi K+F konzorciumokhoz kapcsolódva mégiscsak megrendelésekhez, részmunkákhoz juthatott, és óriási tapasztalatot szerzett a további sikeres uniós pályázáshoz is, s bekerült az EU-vérkeringésbe. A 6. keretprogramról a helyettes államtitkár elmondta: annak költségvetése mintegy 2,5 milliárd euróval múlja felül a korábbi ráfordítást, s ez önmagában is jelzi az európai tudásipar jelentőségének növekedését. A leglényegesebb cél maga az integráció, a kreatív elmék és a felhalmozott kutatási kapacitás közös felhasználása, nehogy lemaradjon kontinensünk a nemzetközi tudományos-technológiai versenyben - szögezi le Siegler András. Magyarország sajátos kutatási-fejlesztési részvételi lehetőségeit ecsetelve a helyettes államtitkár elmondta: mód nyílik arra, hogy magyar kutatók is részt vegyenek nemzetközi kutatási hálózatok projektjeiben, tehát rangos tudományos és mérnöki kollektívák tagjai lesznek Európában, miközben nem szakadnak el anyaintézeteiktől, hazájuktól. A közép-európai térség szerepe és jelentősége növekszik a kutatásifejlesztési integrációban (is), a négy visegrádi ország és Szlovénia igen jelentős szellemi tőkével rendelkezik. Siegler András a 6. keretprogramról elmondta, számunkra az EU kutatási integrációjából adódó legfőbb haszon, hogy olyan kutatási berendezésekhez, műszerállományhoz, információs bázishoz, s talán legfőképpen vállalati tőkéhez férünk hozzá, amiben eddig közvetetten és megkötésekkel, nem pedig egyenlő versenytársként részesülhettünk. Az új helyzet értékét pedig igen nehéz hosszú távra felbecsülni. Végül arra a kérdésünkre, hogy ez az EU-tanulás nem ró-e nagy anyagi terhet Magyarországra, Siegler András a következőt mondta: - Korábban is nyilvánvaló volt, nincs más választás, hiszen az uniós tagokra számos teher hárul, ami végül mégis csak többszörösen megtérül. Most az elkövetkező két keretprogramévben élvezni fogjuk az idén 30, jövőre 20 százalékos pályázati részvételidíj-kedvezményt, ami mind a tíz EU- tagjelöltnek kijár, de az 5. keretprogram utolsó évében már elolvadt. A kedvezményt két évre tehát mégis sikerült kilobbizni. Amint viszont hazánk teljes jogú EU-tag lesz 2004 januárjától, mentesülünk a pályázati részvételi díjtól, mert az EU-tagsági díj magában foglalja a kutatási pályázás összegét. Ettől kezdve tehát nem kérdés, mibe kerül, hanem csak az a kérdés, tudunk-e élni az uniós lehetőséggel. Siegler András: nagy kérdés, tudunk-e élni az unió adta lehetőségekkel A népegészségügy témájának prioritása van Az Európai Parlament meglepően sok ponton adott nyomatékot az EU költségvetésében néhány témának. Az EU-integrációra 13,345 milliárd eurót szavaztak meg, még 60 millióval toldva meg az Európa Bizottság és tanács által javasolt összeget. Ezen belül preferenciája van a súlyos népbetegségek elleni küzdelemnek (105 millió eurós növekedés). Információs technológiák fejlesztésére 25,5 milliárddal növelték meg a több mint 3 és fél milliárdos kiemelkedő előirányzatot. Az élettudományok 2,255 milliárdos előirányzata szintén kiemelkedő prioritás, hát még ha hozzátesszük, hogy a géntechnológiák és egészségügyi alkalmazásaik című téma több mint 1,1 milliárdos támogatást kap. (Forrás: dr. Mezei István brüsszeli tudomány- és technológiapolitikai attasé jelentése.) Így olvasott és gyűjtött könyveket a költő Zrínyi Miklós Két évtizedes munkával sikerült rekonstruálni Zrínyi Miklós könyvtárszobáját, amely Zágrábban tekinthető meg. A közepén olvasóállványt látunk, amelyre a súlyos könyveket helyezték. A barokk tudományos és szépirodalmi könyvgyűjteményt abban az elrendezésben tárolják, ahogy A török áfium ellen való orvosság és a Szigeti veszedelem írója tartotta könyveit. Monok István és Kokas Károly vezetése alatt budapesti és szegedi könyvtárosok hatalmas művelődéstörténeti programon dolgoznak, amelynek célja, hogy virtuálisan hozzáférjenek egyetemi hallgatók, iskolák, pedagógusok ahhoz az anyaghoz, amelynek alapján a késő középkori Kárpát-medencei olvasói és művelődési szokásokat meg lehet ismerni. A képen látható zrínyi könyvtár ennek a munkának a reperezentatív példadarabja. NSL A Zrínyi-könyvtár honlapja a XVII-XVII. századi olvasáskultúrát bemutató programban készült 2002. augusztus 2., péntek Nem is volt valószínűsége a Föld és az NT7 találkozásának Hírlapi kacsának bizonyult a szenzációs értesülés Földünk és a 2002 NT7-es jellel ellátott kisbolygó 2019. február 1-jére prognosztizált várható ütközéséről. A Linear nevű új-mexikói obszervatórium szenzációsnak látszó híre alaposan felbolygatta a világsajtót, s számos újság bedőlt e fantasztikus hírnek, és elegáns módon tálalta. Tette ezt annak ellenére, hogy az eddig nem különösebben jegyzett obszervatórium igen óvatosan fogalmazott az előzetes mérések hitelességéről. A hét elején azonban a NASA kaliforniai Pasadenában lévő Jet Propulsion Laboratóriuma (JPL) figyelmeztetett weblapján kizártnak tekinthető az új-mexikói megfigyelőállomástól származó információ realitása. A prognosztizált napon a találkozás nem jön létre. Magyar fizikusok álláspontja szerint tipikus áltudományos hír volt a szenzációs ütközés „előrejelzése”. A hírbe hozott kisbolygó, az NT7 24 óra alatt 2,2-szer kerüli meg ugyanis a Napot, s ekkora keringés alapján komoly csillagász nem készít pályabecslést. Nincs ugyanis olyan nagy teljesítményű számítógép, amely a mostanában nagy számban felfedezett kicsiny exobolygók pályáját akár tizennyolc-húsz évre képes lenne előre bemérni. Szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy kétséggel fogadják a nagy számban megismert kisbolygók gombamód szaporodó megfigyelési adataiból levont következtetéseket. Noha e kisbolygók iránt óriási az érdeklődés (lapunk is gyakran ad hírt róluk), de az információ nem mindig alaposan kontrollált. Igaz, a NASA megfigyelőállomása egyelőre nem cáfolta kategorikusan, hogy 2060. február 1-jén találkozna a kisbolygó és a Föld, de szavahihető kutatók ennek valószínűségét szintén minimálisnak tartják. NSL Vigasztalás reumásoknak, ízületbetegeknek Csontot forrasztanak az orvosok üveggömbökkel Az ízületi gyulladással küszködök hamarosan fellélegezhetnek, ugyanis fájdalmaikat egy igen közönséges anyag, az üveg fogja enyhíteni a Science híre szerint. Németh Magdolna A Missouri Egyetem kutatói kifejlesztettek egy speciális üveget, mellyel a beteg csontok összefoltozhatók: az ízületekbe fecskendezhető mikroszkopikus üveggömb valóságos csodát tesz. Az eljárás olyasmi, mint amikor egy tömítőpisztollyal eltüntetjük a fürdőszoba repedéseit. Ugyanezzel a módszerrel ártalmatlan, de az eredeti ízülethez igen hasonló mesterséges anyagot fecskendeznek az emberi testbe a törések során kialakult rések tömítésére. A kutatócsoport összetört üvegrészecskéket polimerrel kevert el, és ez lenne az az anyag, mely nagyon jól alkalmazható a törött vagy sérült csontok összeforrasztására. A keverék akár a törött gerinc körüli területre is befecskendezhető. A bejuttatott keverék aztán kitölti a sérülés következtében kialakult repedéseket, és újra összeragasztja a törött részeket. Amint megszilárdul, csontszerű anyaggá alakul, hozzákötve magát az eredeti csonthoz. Azok, akik reumás gyulladásokkal küszködnek, reménykedhetnek, hogy ez a fajta „üvegkezelés” az ő esetükben tartós enyhülést eredményez. A kutatócsoport ezenkívül biológiailag módosított üveggömbökkel is kísérletezik, melyeket felhasználhatnak a gyulladt ízület besugárzására. Az apró radioaktív üveggömbök - az emberi hajszál átmérőjének egytizede - a befecskendezés után hasonulnak a beteg ízülethez. Amint pedig a sugárzást kiengedték magukból, a gömbök fokozatosan, a testnedvekre reagálva felszívódnak, így igen biztonságos módot nyújtanak arra, hogy a betegek káros mellékhatások nélkül kaphassák meg a szükséges kezelést. A kutatók szerint a biológiailag módosított üveggömbök orvosi felhasználása igen gyorsan fejlődik. A kísérletezőcsoport a tömör üveggömbök helyett gyógyszerrel megtöltött üreges gömböt vagy kagylót is használ, melyet nem csupán befecskendezéssel juttatnak a testbe, hanem szét is kenik a bőrön, mint a krémet. Ez a kezelés kifejezetten a gyulladt területet célozza meg. Kidolgoztak még egy speciális radioaktív üveg mikrogömböt is, az úgynevezett TheraSphere-t, mely már az Egyesült Államok hét államában használatban van májrák kezelésére. A Tudomány rovat szerkesztője: N. Sándor László