Magyar Hírlap, 2002. szeptember (35. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-02 / 204. szám
4 Magyar Hírlap Újabb orosz helikoptert lőttek le Rakétával lelőttek egy Mi-24-es típusú orosz harci helikoptert szombaton Csecsenföldön, kétfőnyi személyzetének halálát okozva. Az egyik Mi-8-as teherszállítót kísérő Mi-24-es pilótája észrevette, hogy a másik eltűnt, ezért visszafordult, majd látta, hogy a gép lezuhant, de az általuk hívott mentők csak a gép elvesztését jelenthették. Csecsen lázadók augusztus 19-én lelőttek egy helikopter, 118 katona halálát okozva. Időközben a grúz állambiztonsági minisztérium közölte, hogy több tucat, külföldi terrorszervezetekkel kapcsolatban álló arab fegyveres tartózkodik az orosz-grúz határon, a Pankiszi-szorosban. Bizonyítékaik vannak, hogy az arab harcosok tevékenységét a szomszédos Csecsenföldről irányították - mondta a minisztérium szóvivője. Az arabokról csak annyit árult el, hogy az iszlám vallás vahabita irányzatához tartoznak. A héten a grúz rendőrség Moszkva nyomására akciót kezdett a Pankisziszorosban. (MTI) Szerveződés Haider pártbeli támogatására Miután Jörg Haider, a koalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke újfent az országos politikából való visszavonulással fenyegetőzött, aláírásgyűjtés kezdődött azért, hogy visszavegye a párt vezetését Susanne Riess-Passer pártelnök-alkancellártól. A hétvégén újra felhevült nyilatkozatháborút nyilvánvalóan az utód nyerte, az adóreform körül kitört vitában a választók inkább a kormány álláspontja mellé állnak, hogy azt halasszák el az árvíz miatt. Az FPÖ funkcionáriusai ezt látva a hétvégén azért kezdtek aláírásokat gyűjteni, hogy rendkívüli pártkongresszus helyezze vissza Haidert az elnöki székbe. (dpa) KÜLFÖLD Repedezik az EU diplomáciai egysége? Berlusconi külügyminiszteri hintamutatványa a nemzetközi bíróság ügyében Nincs teljes egyetértés az Európai Unióban az Irakkal kapcsolatos politikát tekintve: a miniszterek az ENSZ-ellenőrök beengedésének ENSZ által megfogalmazott követelését ismételték meg, de nem álltak ki sem a háború, sem a békés megoldás mellett. Ennél is komolyabb nézetkülönbség látszik kibontakozni a Nemzetközi Büntetőbíróság kérdésében. MH-összeállítás Az Európai Unió külügyminiszterei szerint az iraki rendszernek azonnal be kell engednie az ENSZ ellenőreit, hogy teljes biztonsággal meg lehessen állapítani, vannak-e tömegpusztító fegyverei, avagy sem. Ezt Per Stig Moeller dán külügyminiszter közölte még szombaton, a miniszterek helsingöri tanácsülésének végén, megerősítve, hogy a tizenötök teljes mértékben támogatják a világszervezetet az iraki válságban. Egyetlen miniszter sem követelte, hogy az EU valamiféle ultimátumot intézzen Bagdadhoz - tette hozzá Moeller, cáfolva a dán sajtó híreit. A tizenötök tartózkodtak a közös állásfoglalástól a Szaddám Huszein iraki elnök elleni esetleges katonai offenzívával kapcsolatban. - Senki sem indítványozott háborút, így nincs ok arra, hogy állást foglaljunk egy olyan háborúval kapcsolatban, amely csak feltevés - fejtegette Moeller. Jack Straw brit külügyminiszter az MTI tudósítása szerint megjegyezte, hogy a brit parlament kellő időben megvitatja az Irak elleni esetleges támadást, és ha éppen nem ülésezne, akkor össze fogják hívni ebből a célból. Helsingörben kiderült, hogy Olaszország és Nagy-Britannia hajlik különmegállapodás kötésére az Egyesült Államokkal, amelyben garantálják, hogy nem adják ki egymás állampolgárait a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A vitában a dán elnökség olyan kompromisszumot szeretett volna elérni, amely elébe megy az amerikai állampolgárok mentesítésére irányuló washingtoni követeléseknek, de nem csorbítja túlságosan az új ENSZ-bíróság jelentőségét. Mindamellett a dpa jelentése szerint Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök (és külügyminiszter) szombaton jelezte, hogy elvben kész kétoldalú megállapodást aláírni az USA-val a bíróság joghatóságáról. A Reuters idézte egy brit külügyminisztériumi tisztviselő helsingöri nyilatkozatát, mely szerint nem sérti a bíróság alapokmányát, hogy ha kötnek ilyen bilaterális egyezményt, ugyanakkor szívesen megvárják a közös EU- álláspontot, már amennyiben lesz ilyen, tette hozzá szkeptikusan. Szombatra nyilvánvalóvá vált, hogy Washington játszmát nyer, amennyiben a dán javaslat, amelyet többek között a svéd külügyminiszter is támogatásáról biztosított, elhal két fontos tagország különállása miatt. Az Amnesty International emberjogvédő szervezet máris „mélységes aggodalmát” fejezte ki Berlusconi dániai bejelentésével kapcsolatban. Csakhogy az olasz kormány feje szombaton már egészen más szellemben nyilatkozott, írta az MTI Rómából. Azt mondta: bár kormánya nem zárja ki az effajta megállapodás aláírását a tengerentúli hatalommal, egyelőre nem tesz semmilyen lépést ebbe az irányba, mielőtt nem egyeztetne európai partnereivel. A közös EU-álláspont megszületése leghamarabb a külügyminiszterek következő, szeptember 30-ára Brüsszelbe tervezett ülésén várható. Az európai árvizek után a külügyminiszterek megegyeztek egy katasztrófavédelmi alap létrehozásáról. Még az idén félmilliárd euró folyna be a katasztrófák esetén mozgósítható alapba. Az informális dániai EU-külügyminiszteri találkozó kevesebb eredményt hozott, mint várták Fotó: Reuters - Jens Noergaard Larsen HIRDETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. tájékoztatja a lakosságot, hogy a f % II. KERÜLETBEN 'ff!Pfg] \ , g % Á.»S LOMTALANÍTÁST VÉGEZ 2002. szeptember 7-11. között. A LOMTALANÍTÁS KÖRZETHATÁRAI 1. körzet: Szépvölgyi út - Csatárka út - Törökvész út - Fullánk utca - Tüske utca - Guyon köz - Házmán utca - Szilágyi Erzsébet fasor - Csalogány utca által határolt terület. A romok kikészítésének időpontja: szeptember 6. (péntek). 2. körzet: Szépvölgyi út - Csatárka út - Törökvész út - Fullánk utca - Tüske utca - Guyon köz - Házmán utca - Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út - Szépjuhászné út - Nagykovácsi út - Hűvösvölgyi út által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: szeptember 7. (szombat). 3. körzet: Hímes utca - Máriaremetei út - Hidegkúti út - Kővári út - Kőhegyi út vonalától északra eső terület. A lomok kikészítésének időpontja: szeptember 8. (vasárnap). 4. körzet: Hidegkúti út - Kővári út - Kőhegyi út - Máriaremetei út által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: szeptember 9. (hétfő). 5. körzet: Hímes utca - Máriaremetei út - Hűvösvölgyi út - Nagykovácsi út - Szépjuhászné út - városhatár által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: szeptember 10. (kedd). 2002. szeptember 2., hétfő Vízumkényszer helyett vagyonelkobzás Romániában máris bírálják a román és a francia belügyminiszter megállapodását, amelynek értelmében elkoboznák a Franciaországban bűncselekményeket elkövető román állampolgárok romániai javait. MH-Bukarest : Bodgán Tibor Ioan Rus román belügyminiszter védelmébe véve a megállapodást kifejtette: nincs benne semmi „új”, hasonló intézkedéseket Európában másutt is alkalmaznak. A megállapodás azokra vonatkozik, akik súlyos bűncselekményeket követnek el külföldön, mint az emberkereskedelem, a pénzmosás és a kábítószer-csempészet. Az ismert politikai elemző, Valerian Stan szerint viszont Bukarest kettős mércét alkalmaz a bűnözőkkel szemben, hiszen azok, akik Romániában lopnak, megússzák egy-két év börtönnel. Ráadásul az intézkedés elsősorban a roma etnikumot sújtja, arról nem is beszélve, hogy a kialakult helyzetért elsősorban a romakérdés kezelésére képtelen román állam a hibás, de felelősség terheli a „Le Pen demagógiáját” követő francia hatóságokat is. Nicolas Sarkozy francia tárcavezető elmondta: az év eleje óta Párizsban 580, feltehetően Romániából érkező bűnözőt fedeztek fel. Egyben megnyugtatta tárgyaló partnereit és a román közvéleményt afelől, hogy Franciaország nem tervezi a vízumkényszer visszaállítását a román állampolgárokkal szemben. A két fél között aláírt intézkedési terv az illegális bevándorlás, a szervezett bűnözés megfékezésére irányul, előírja a határellenőrzés megszigorítását, a román koldusok, bűnözők visszafogását. Sarkozy kifejtette: országa kész támogatni Romániát a határok védelmében, ezért francia rendőrségi szakértők érkeznek e célból Romániába. Döntésre készül a zöld sziget (3.) Nem kormány és ellenzék közötti vita A bukmékerek még nem kezdtek fogadást kötni a nizzai szerződésről szóló népszavazás eredményére, hiszen a parlament csak a héten kezdi meg vitáját a referendum időpontjáról. A legutóbbi nyár eleji felmérések szerint azonban az írek harmada támogatja, harmada ellenzi a nizzai szerződés ratifikálását, míg harmadik harmadának fogalma sincs, hogyan döntsön. Bár a népszavazásra legkorábban október 18-án kerül sor, a kampány már megkezdődött. Az ellenzők augusztusban előálltak újabb érveikkel, és intenzívebb a jelenlétük is a médiában. A múlt héten végre a kormány is nekilendült. Bertie Ahern kormányfő naponta két beszédben a szerződés támogatására buzdít, mert „az ír nép történelmi keresztúton áll”. Reméli, hogy az ország megtartja az őt méltán megillető helyét Európa szívében. Ahern arra is felhívja a figyelmet, hogy a népszavazás ma már arról szól, hogy az írek kitartanak-e Európa mellett, amely a globalizáció új modelljét kínálja: a szabadkereskedelem promóciója során visszatartja magát attól, hogy visszaéljen gazdasági és diplomáciai erejével. A kormány a héten minden választópolgárnak postázza saját magyarázó szövegét is a szerződésről hat-nyolc oldalon. Ráadásul egy tavalyi törvénymódosítással elérte, hogy a népszavazási bizottságnak ezentúl ne kelljen mesterségesen szembeállítani pró és kontra érveket saját anyagaiban, hanem elég legyen elmagyaráznia a szerződés következményeit. Az ellentáborból éri is ezért elég bírálat, ugyanis egy legfelsőbb bírósági döntés értelmében közpénzek csak egyenlő arányban költhetők a két oldal álláspontjának ismertetésére. A politika szokatlan módon nem a kormány-ellenzék vonal mentén oszlik meg ebben a kérdésben. A legnagyobb ellenzéki párt, a tavasszal 40 képviselőjét elveszítő Fine Gail, egyöntetűen támogatja a ratifikációt, még a tavaszi választásokra az előző népszavazást jól felhasználó és így pozícióit javítani képes Zöldek párt továbbra is ellenzi azt. Paul Gogarty, a Zöldek kampányát irányító országgyűlési képviselő kérdésemre leszögezte: pártja az EU-tagság és a bővítés lelkes híve. Elutasítják a szintén a Nizza ellen fellépő Nemzeti Platform gyűlöletkeltésre alkalmas, tömeges migrációval rémisztgető módszereit. A Zöldek szívesen látják munkavállalóinkat is, sőt a többi tagállamot is arra buzdítják: nyissák meg munkaerőpiacukat előttünk a csatlakozás napjától. „Ha Nizzát a bővítés elengedhetetlen feltételének tartanánk, akkor lehet, hogy másként gondolkodnánk róla” - tette hozzá, bizonyítandó a jelöltek iránti jóindulatát. A Zöldek fő ellenérve továbbra is az ír semlegesség veszélybe kerülése, annak ellenére, hogy Sevillában az Európai Tanács külön nyilatkozatban biztosította a szigetlakókat: semlegességüket tiszteletben tartják, és minden esetben maguk dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni egy-egy akcióban. Ráadásul a kormány a népszavazáson az alkotmány részévé kívánja tenni a semlegességet. Gogarty azt szorgalmazza, hogy az unióban világosan válasszák szét az európai, illetve a nemzeti szintre tartozó ügyeket. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mely ügyeket nem lett volna szabad Nizzában kivonni a vétó hatásköre alól, azonban nem igazán tud példát mondani. Többórás beszélgetésünk végén az európai biztosok jelölését nevezte meg, mert az egy ír biztos hiánya is „vákuumot keltene”. A Fine Gail szerint azonban - a szerződés egyes megkérdőjelezhető elemei ellenére is - támogatni kell a ratifikációt. Ahogy Bernard Durkan képviselő fogalmazott, „még ha nem is értek teljesen egyet a kijelölt megállókkal, még mindig jobb a vonaton robogni a célállomás felé, tanácsokkal ellátva a mozdonyvezetőt, mint az állomáson ülve várni egy talán jobb járatra”. Durkan érvelésében Nizza az integráció és a partnerség visszafogott előbbreviteléről szól. Durkan szerint egyébként nem indokolható az Európai Bizottság méretének korlátozása és ily módon a rotációs részvétel bevezetése: az USA szenátusa is jól működik ötven taggal és egyes multinacionális cégek igazgatótanácsában is több mint huszonheten ülnek - magyarázta. De 2010-ig, amikorra várhatóan Románia és Bulgária is taggá válnak, még lehet a jelenlegi döntésen változtatni. Durkan látja a megerősített együttműködés veszélyeit is, azt, hogy a több különböző országokat magukban foglaló csoportok gyengíthetik az EU kohézióját. De elutasítja azt, hogy első- és másodrendű tagállamok kialakulásához vezethetne mindez. „Mindenki részt vehet akármelyik együttműködésben, ez csak rajta múlik. Írországnak pedig mindig ott a helye az asztalnál, hogy befolyásolhassa az eseményeket” - mondta. Rockenbauer Nóra - Dublin (folytatjuk) * + + ÍRORSZÁGI EU-NÉPSZAVAZÁS