Magyar Hírlap, 2002. október (35. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
4 Magyar Hírlap Nagykövetváltás Moszkvában Négyéves megbízatásának leteltével tegnap elhagyta Moszkvát Keskeny Ernő, Magyarország moszkvai nagykövete. Utóda Kontra Ferenc, jelenlegi kijevi nagykövet lesz. Keskeny Ernő úgy értékeli az elmúlt négy esztendőt, hogy az döntő előrelépést hozott Magyarország euroatlanti integrációjában, de sajnálatos módon a magyar-orosz kétoldalú viszonyt egészen a közelmúltig a lehűlés jellemezte. A diplomata szerint ez döntően Magyarországtól független, nemzetközi események miatt következett be: ilyen volt a Moszkva által ellenzett NATO- bővítés első köre, majd a koszovói háború. Mihail Kaszjanov orosz kormányfő tavalyi budapesti útja gyaníthatóan a magyar MiG vadászgépek felújítása, a haditechnikai együttműködés körüli vita miatt hiúsult meg. A gazdasági kapcsolatokra az 1998-as orosz pénzügyi válság mért csapást: magyar cégek százmillió dolláros nagyságrendben veszítettek tőkét az orosz piacon. (MTI) Csehországi elnökjelöltek Mind Milos Zeman, mind Václav Klaus nyilvánosan megerősítette, hogy megpályázza a cseh államfői tisztséget a jelenlegi elnök, Václav Havel utódjául, akinek mandátuma 2003. február 2-án lejár. Maria Soucková, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) alelnöke hétfőn bejelentette: a belső népszavazáson Zeman mellett Otakar Motejl emberi jogi biztos és Jaroslav Bures volt igazságügy-miniszter pályázik az elnökjelöltségre. A szociáldemokrata vezetés előzetes döntése alapján a referendumra, amelyen a párton kívüliek is részt vehetnek, október 22. és 28. között kerülne sor. (MTI) Lemondott a svájci belügyminiszter Ruth Dreifuss svájci belügyminiszter tegnap benyújtotta lemondását azzal, hogy év végén távozik hivatalából, s megfigyelők szerint ez nagyobb kormányátalakítást vonhat maga után. Dreifuss eddig a tárcát 1973-ig 14 éven át irányító - és éppen hétfőn elhunyt - Hans-Peter Tschudin kívül az egyetlen szociáldemokrata belügyminiszter volt Svájcban, s távozása a konzervatív oldalt a tárca visszaszerzésére indíthatja. (MTI) Ingyen élelemre várva - Egy bolgár szakszervezeti központ épülete előtt, a nemzeti lobogó árnyékában várakoznak emberek arra, hogy ingyen élelmiszercsomagokat kapjanak. Ez is az egyik módja a tiltakozásnak, hiszen ma a szakszervezetek egész Bulgáriában tüntetést tartanak a kormány szociálpolitikája ellen. (Reuters) Újságírók véres éve - A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) Brüsszelben kiadott jelentése szerint idén már több mint 50 újságíró vesztette életét hivatása gyakorlása közben. Aidan White, az IFJ főtitkára „a sajtószabadság újabb rossz, vérfoltos évének” minősítette 2002-t. A világ legnagyobb újságírószakmai szövetsége már több - biztonságra felkészítő - tanfolyamot tartott a háborús övezetekben, de a főtitkár rámutatott, hogy a hatóságoknak és a sajtószervek tulajdonosainak is sokkal többet kellene tenniük munkatársaik élete és testi épsége védelmében. A jelentés hozzátette, hogy a kormányoknak idejük lenne tiszteletben tartaniuk a frontokról tudósító újságírók védelmére vonatkozó nemzetközi törvényeket. (MTI) Fotó: Reuters - Oleg Popov KÜLFÖLD 2002. október 1., kedd Szerbiában az alacsony részvétel miatt a választások kudarca sem kizárható a második fordulóban A nacionalistákra számít Vojislav Kostunica Második fordulóra is szükség lesz a szerbiai elnökválasztási vetélkedőben, amelyben Vojislav Kostunica és Miroljub Labus küzd meg egymással. A Milosevic-rezsimet megdöntő demokratikus tömb két szárnyának képviselője között nem egészen százezer voks a különbség. Meglepetésnek számít a harmadik helyezett, Vojislav Seselj jó eredménye. MH-Újvidék / 1. Garai Béla Nagyjából bejött a közvéleménykutatók prognózisa a vasárnapi erőpróbán: senki sem szerezte meg az abszolút többséget, a két főesélyes újabb fordulóban méri össze erejét október 13-án. Nem végleges adatok szerint Kostunica a szavazatok 31 százalékát mondhatja magáénak, Labus pedig 27,5 százalékot kapott. Az államelnök Nisben és Közép-Szerbiában aratott győzelmet, a szövetségi kormányfőhelyettes a Vajdaságban volt a legjobb, Vojislav Seselj pedig (aki 23 százalékot szerzett) Dél-Szerbia és Koszovó szerb választói körében tarolt. A részvétel meglehetősen szerény, mindössze 56 százalékos volt, ami mindenképpen rossz jel a második forduló előtt, amikor rendszerint 10-15 százalékkal kevesebben szoktak kimenni. Belgrádi elemzők szerint nagy a valószínűsége a kudarcnak, ez pedig az egész választás megismétlését, a politikai válság elhúzódását jelentené. Kostunica reggel igen magabiztosan nyilatkozott, s azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a második fordulóban az általa képviselt politika és program fog diadalmaskodni. Megelégedettségét fejezte ki, hogy „mindkét szélsőség” vereséget szenvedett, Seseljé mellett Labusé is, aki „extrém módon akarja Szerbiára erőltetni a Nemzetközi Valutaalap követeléseit”. Mint mondta, a választások kudarca az ellentábornak felelne meg. Miroljub Labus nagy sikerként értékelte eredményét, lévén, hogy nulláról indult, és csaknem egymillió szavazatot kapott, és tíz vetélytárssal kellett megküzdenie, hiszen valamennyien a reform kezdeti nehézségeit lovagolták meg kampányukban. Labus arra szólította fel a polgárokat, hogy két hét múlva minél többen menjenek ki szavazni és bizonyítsák be, hogy Szerbia a reformok útját választotta. A szövetségi miniszterelnökhelyettes fölényesen nyert a Vajdaságban, ahol 37 százalékot szerzett. A Szerbiai Demokrata Párt szóvivője tegnap meg is jegyezte, hogy Labus a vajdasági magyaroknak és a szandzsáki bosnyákoknak köszönheti jó helyezését. Meglepetésnek számít, hogy Seselj (25) a második helyen végzett a tartományban, megelőzve Kostunicát (21). Labus győzött Újvidéken, Szabadkán (ahol csaknem 60 százalékot kapott), Zentán, Becsén, Nagybecskereken, Kikindán, Versecen és Pancsován, a radikális vezér pedig Palánkon, Verbászon (mindkét városban sok a betelepült montenegrói és a menekült), valamint a Szerémségben. Seselj fölényesen győzött Dél- Szerbia mindhárom körzetében (igaz, igen gyér, mindössze 21 százalékos részvétel mellett, és az albán szavazók távolmaradása révén), továbbá mind a 25 koszovói körzetben. A radikális politikus tegnapi sajtóértekezletén a választások megsemmisítését követelte a választói névjegyzékben talált hibák miatt. Kostunica elégedett, mert szerinte a „szélsőségek” szenvedtek vereséget Fotó: MTI/AP - Srdjan llic Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes értékelte a választás első fordulója után kialakult helyzetet „Vojislav Seselj megnyilvánulásai fasiszta jellegűek” A magyarok csak olyan politikust tudnak elképzelni államfőnek, aki európai gondolkodású és az európai csatlakozást tűzte zászlajára - nyilatkozott Kasza József miniszterelnök-helyettes az MH-nak a vasárnapi szerbiai elnökválasztások és Miroljub Labus elnökjelölt kimagasló észak-bácskai eredményeiről. - A választások tulajdonképpen reális képet festettek a szerbiai állapotokról, bizonyítván, hogy még nagyon sok a tennivaló - hangoztatta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetője. - Vojislav Seselj előretöréséből is látszik ez, attól függetlenül, hogy eredményét (az első körben megszerzett harmadik helyet, azaz a 21 százalékot - a szerk.) saját választói bázisának vagy annak köszönheti, hogy Slobodan Milosevic az ő támogatására szólította fel híveit. Tudjuk, hogy Seseljt Milosevic „találta ki”, és most is igyekezett hóna alá nyúlni, csöppet sem zavartatva magát attól, hogy kedvencének megnyilvánulásai már nem is nacionalista, hanem fasiszta jellegűek. Hogyan értékeli Vojislav Kostunica eredményét? Kostunicát én tulajdonképpen vesztesnek tekintem, annak ellenére, hogy megszerezte az első helyet. Eredményéből kiderül, hogy nem legyőzhetetlen. Bizony nagyon is oszladozóban van az a fene nagy nimbusz, ami a két évvel ezelőtti hatalomváltáskor, október 5-én kialakult körülötte. Akkor 80 százalékos támogatottságot élvezett, most ez 30-ra zuhant vissza. Kostunica és Seselj főleg Szerbia déli részén hódít, ahol még elképesztő méretű az elmaradottság, nagyon sűrű a homály. Ezzel szemben a Vajdaságban Miroljub Labus ért el kiemelkedő eredményt. Sajnos, Belgrád sem hozta azt, amit elvárnánk egy olyan fővárostól, amely az európai csatlakozást akarja megcélozni. Még erősek a nacionalista kötődések. Mivel magyarázza, hogy a vajdasági Szerémségben Vojislav Seselj aratta a legtöbb babért? Erre a nagyszámú Drinán túli szerb menekült jelenléte adhat magyarázatot. Az ő szavazataik túlnyomórészt Seseljnél csapódtak le. Milosevic felszólítása nyomán azonban a szocialista szavazatok is közrejátszottak. Ami engem bátorít, az az, hogy az észak-bácskai községekben jó eredmények születtek. Jómagam is mindig azt hangoztattam, hogy a magyarok nagyon jól tudják, merre van Európa, és hogy valójában a társadalmi átalakulás motorját képezik Szerbiában. Mi most is bizonyítottunk, ezt a szabadkai eredmények is tükrözik. Itt bizony Seselj és Kostunica nemigen tudott labdába rúgni. A választási kampányban a VMSZ Labus támogatására szólított fel, így lesz ez a második fordulóban is? Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy mi csak olyan politikust tudunk elképzelni államfőnek, aki európai gondolkodású, aki az Európai Unióhoz való csatlakozást tűzi zászlajára. Csak ilyen vezetőt tudunk támogatni, és ez Labus úrra sokkal jobban jellemző, mint Kostunicára. Mennyire megalapozott Vojislav Kostunicának az a fenyegetése, hogy győzelme esetén leváltja a Djindjic-kormányt, és megfékezi a „túl gyors reformokat”? Csak annyit mondanék, hogy azért mi is ott leszünk! A fenyegetőzés sohasem jó szövetséges a politikában, egy államférfinak sokkal megfontoltabban illene nyilatkoznia. Vajon elegendő garancia a kormány számára a DOS-pártok 153-ra zsugorodott parlamenti többsége? Meg vagyok győződve róla, hogy igen. A kormány folytatja reformpolitikáját, hiszen az elmúlt két év eredményei bizonyítják ennek helyességét. Nem a Kostunica nevével fémjelzett szövetségi vezetés érte el az eredményeket, hanem a Djindjic-kormány. .. Garai Béla Kasza József Kostunicát vesztesnek tekinti Göran Persson kormányalakítási gondjai Megnehezítik a svéd zöldek Göran Persson kormányalakítását, miután nem alkudtak meg a korábbi szövetségessel, sőt, holnap vagy holnapután akár az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt is támogathatják. Két hete a szociáldemokrata-balpárti koalíció egy hellyel maradt le a többségről a választásokon. MH-összeállítás Miután eddigi szövetségesei nélküle nem rendelkeznek parlamenti többséggel, tovább fokozta a nyomást tegnap a svéd Zöld párt. Egy héttel a választások után már meg is alakult a 349 fős parlament, de a választások nagy vesztese, a 82 helyéből 27-et elvesztő Mérsékelt párt az ellenzék nevében azonnal beterjesztett egy bizalmatlansági indítványt. A jobboldal a választásokon egyértelműen kikapott, a négypárti ellenzéki blokk csak 158 helyet szerzett. A 175 fős többségről egy hellyel azonban Göran Persson is lemaradt, mert a szocdemek és a külső támogató baloldal pártja csak 174-gyel rendelkezik. A patthelyzetben egyre magasabbra emeli a tétet a baloldalhoz húzó, de miniszteri tárcákra áhítozó Zöld Párt, amelyik 17 mandátumával akár meg is buktathatja az elméletileg újraválasztott kormányfőt. Perssonnak az alkotmány értelmében nem kell megnyernie a bizalmatlansági szavazást, emlékeztetett a Reuters, elég, ha nem bukja el. Tehát a zöldek nélkül a jobboldal nem képes Persson kormányalakítását megakadályozni. A szociáldemokrata politikus, aki ’96 óta áll a kormány élén, komolynak mondta az aktuális helyzetet. Ha Persson nem folytathatja, akkor a parlament elnöke újra konzultál a pártok vezetőivel, de ha három kísérletre sem sikerül senkinek többségi kormányt vagy kisebbségi kormányt külső támogatással alakítania, akkor előrehozott választásokat kell tartani. Ez persze még elkerülhető lehet, Persson ugyanis azért nem hajlandó miniszteri széket adni a zöldeknek, mert ellenzik az ország csatlakozását az euróövezethez, sőt, még akár az egész EU-hoz is. A Baloldal Pártjával együtt sokallják a semleges Svéd Királyság védelmi költségvetését is. Miközben Perssonnal biztosan nő majd az igenlő döntés esélye az euró-népszavazáson, és ez jót tett a választások után a pénzpiacokon, a politikai csetepaté hatására a korona árfolyama enyhén megingott. Svédországban szeptember 1-én választották meg a riksdag, a parlament képviselőit. A pártok neve után a rájuk leadott szavazatok százalékban. Mp 4.6% M 15.1% SD 39.9% Baloldal Jobbközép SD Szociáldemokraták M Mérsékeltek V Baloldal Pártja Fp Liberálisok Mp Zöldek ' C Centristák Kd Kereszténydemokraták _____________________REUTERS Nyitva maradt az agrártámogatások ügye Az unió az elvekben egyetért, a számolás módjában nem Az EU-tagországok külügyminiszterei sem az újonnan csatlakozó országoknak nyújtandó költségvetési visszatérítések, sem Kalinyingrád ügyében nem tudtak egyetértésre jutni a tegnap Brüsszelben kezdődött tanácskozásukon. A tizenötök a kompenzációk elvében egyetértenek ugyan, a kiszámításuk módja körüli nézeteltéréseket azonban egyelőre nem sikerült áthidalni. Az Európai Bizottság nemrég felmérte, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer alkalmazásának milyen hatása lenne az újonnan csatlakozó országok nettó költségvetési egyenlegére. Számításai szerint visszatérítések nélkül négy új tagország - Ciprus, Csehország, Málta és Szlovénia - is nettó befizetővé válna, de az egyenleget tekintve Magyarország is rosszabbul járna a tagság első évében, mint a közvetlenül azt megelőzőben. Bizottsági illetékesek ugyanakkor ismételten hangoztatták, Brüsszel mindenképpen gondoskodni kíván arról, hogy az új tagországok egyike se kerüljön a csatlakozás előttinél kedvezőtlenebb nettó költségvetési pozícióba. Per Stig Moeller dán külügyminiszter, a tanács soros elnöke jelezte, hogy országa - és a jelek szerint a tagállamok többsége is - támogatná azt az elképzelést, amely szerint a kompenzációkat részben a kohéziós alapból fedeznék. A tizenötök a külügyminiszteri tanács következő, október 21-én esedékes ülésén ismét napirendre tűzik a visszatérítések ügyét, s ha akkor sem sikerül megállapodásra jutniuk, a döntés a néhány nappal ezután esedékes brüsszeli EU- csúcsra marad. Nyitva maradt a kalinyingrádi enklávé ügye. A tizenötöknek azokról a javaslatokról kellett volna dönteniük, amelyeket a hónap közepén a bizottság terjesztett elő a körzet és Oroszország többi része közötti közlekedés megkönnyítésével kapcsolatban. MTI