Magyar Hírlap, 2002. december (35. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-02 / 280. szám
2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: MAGYAR HÍRLAP-DÍJ 2002. december 2., hétfő Finiséhez érkezett az év embere verseny, melyet a Magyar Hírlap immáron hatodszor hirdet meg. Az olvasók és szerkesztőségünk tagjainak szavazatai alapján az előzsűri rengeteg jelöltből végül nyolc nevet szavazott a döntőbe: Kertész Imre, Morvai Krisztina, Persányi Miklós, Kovács Katalin, Széles Gábor, Komár János, Kürti Sándor és Csókay András közül lesz valaki idén az év embere. De vajon ki? Mert érvek minden „döntős” kiemelkedő teljesítménye mellett szólnak. Az eredmény kiderül még karácsony előtt. Ki lesz idén az év embere? Lapunk hagyományos szavazásán a legtöbb olvasónk Kertész Imrét juttatta a döntőbe Olvasóink igen lelkesnek bizonyultak, a fővárosból, vidékről és külföldről egyaránt szavaztak, levélben, képeslapon, telefonon, faxon, e-mailben, de még az interneten keresztül is. Volt olyan olvasó, aki még Kertész Imre fényképét is felragasztotta a levelezőlapra. A legtöbb szavazatot a Nobel-díjas író kapta, volt olyan, aki bevallotta, korábban még sohasem voksolt, ellenben Kertész idei teljesítményét nem hagyhatja szó nélkül. Politikusok, sportolók, tudósok egyaránt kaptak szavazatot, volt aki saját édesapját jelölte Hídvégi Máté rákkutató biokémikus személyében, amiért feltalálta az Avemar rák elleni gyógyszert. A tudósok körében azonban nem ő volt az egyetlen, Szabó László gyógyszerész-kémikust a Flavina feltalálásáért, Gánti Tibor biológust chemotonelméletért jelölték. Érdekes, az idén színművészek vagy a művészet egyéb ágaiban alkotók nemigen kaptak jelölést. Politikusok és a médiában dolgozók viszont annál inkább: Medgyessy Péter és Orbán Viktor szinte holtversenyben áll a dobogón. Vitray Tamásra és Mester Ákosra is gondolt egy-egy olvasó. Voltak olyanok, akik Szabó Istvánra vagy Erős Jánosra voksoltak, ők azonban korábban már részesültek az elismerésben. Még az utolsó pillanatban is kaptunk szavazatokat, Csollány Szilveszter múlt hétvégi aranya őt is érdemessé tette az elismerésre. A finisbe került nyolc jelölt közül a neves szakemberekből álló zsűri választja ki a nyertest, Vizi E. Szilveszter elnökletével. A NOBEL-DÍJAS ÍRÓ Kertész Imre Megtörtént a régen várt áttörés: Kertész Imre magyar író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Nemzetközi elismerésével a Sorstalanságot mint a holokausztirodalom legnagyszerűbb regényét, a soha nem feledés gesztusát értékelték. Kertész 1929. november 9-én született Budapesten. Kamaszként, tizenöt évesen Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták. A haláltáborok poklát közvetlen közelről figyelte, itt szerzett élményeit sohasem tudta feledni, azok minden borzalmukkal életművébe épültek. A távolságtartás és a kimért, hideg leírás eszközeivel megszülető első regényébe, a Sorstalanságba is, melyet már felnőtt fejjel, középkorú férfiként írt. Az 1975-ben megjelent regényt kezdetben teljes csend fogadta. Kertész a táborokból 1945-ben szabadult. Ekkor a Világosság című lapnál dolgozott, de 1951-ben, amikor a lap párthű lett, felmondtak neki. Ezután két évig katona volt, s azóta független íróként és műfordítóként dolgozik. Fotó: Pélyi Nóra AZ ÁLLATBARÁT Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója A budapesti állatkert évek óta milliónál több látogatót fogad. Nemcsak a hozzáértők állítják, hogy amióta Persányi Miklós a főigazgató, sok minden megváltozott, sok minden megszépült - azaz „A Persányi” valamit mindig kitalál. Persányi Miklós 1950-ben született, biológiatanárként kezdett dolgozni, első munkahelye Óbudán az Árpád Gimnázium volt. A környezetvédelem mindig szívügye volt, tudását részben külföldön gyarapította, például Londonban az ill, noha sokszor mostoha anyagi körülmények között dolgoznak. Azt mondják Persányiról, hogy Magyarországon még soha senki nem adott örökbe annyi kicsit (és nagyot), mint ő. Igaz, nem gyerekekről van szó, hanem az állatkert lakóiról - a jelképes örökbefogadók adománya is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a növénykert megszépüljön. Persányi elismert szakember, 2000 óta az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének elnöke. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál környezetvédelmi főszakértőként. A budapesti zoo európai, sőt világhí AZ „ARANYOS KATICA” Kovács Katalin A győzelmek mindenért kárpótolnak - állítja Kovács Katalin, s bizonyára igaza van. És azt is rögtön hozzáteszi, hogy a napi három kimerítő edzést, a hónapokig tartó edzőtáborozásokat sem érzi az „életről” való lemondásnak. Persze sajátos életforma az élsportolóé. „Nagyon szeretem ezt az életet, kitűnő társaim vannak, és miénk a világ legjobb edzője, Fábiánné Rozsnyói Katalin - meséli. - Bár az évek során előfordult néhányszor, hogy azt mondtam, na, köszönöm szépen, nekem ebből elegem van, ám másnap kettőzött erővel hajtottam az edzésen. Azt hiszem, elsősorban ez az elkötelezettség hozta meg számomra a sikert.” Kovács Katalin éremgyűjteményében a legelőkelőbb helyet a nyolc világ- és hét Európa-bajnoki aranyérem foglalja el. Ha lehet közülük választani, akkor az idén egyesben szerzett két-két EB és vbelsőségét értékeli a legtöbbre. Mivel az idei két világversenyen nem talált legyőzőre egyesben, érthetően kajakkirálynőnek nevezték el. „Utálom, ha így neveznek, sokkal jobban szeretem, ha aranyos Katicának hívnak” - mondja. AZ ELMÉLETI KÖZGAZDÁSZ Komár János Egykori kollégánkat (1947-55 között a Szabad Nép gazdasági szerkesztője) nemrégiben a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnökévé választották. A szervezet élén Kornai János a közgazdászok gondolkodásában a különböző szakmák (szociológia, politológia, pszichológia, történettudomány) közötti szemléletet kívánja előmozdítani. Az 1928-ban született Komár akadémikus a szocialista gazdasági rendszer törvényszerűségeinek kutatásával tett szert világhírre. Az 1980-ban megjelent A hiány című könyve talán a szocialista gazdaságról legtöbbet idézett mű a világon, hasonlóan a Nobel-díjas Samuelson háromkötetes közgazdaságtanához, ami ugyanez a piacgazdaság műfajában. Kornai professzor már a hetvenes években bekerült a világ közgazdász vérkeringésébe: 1978-ban a Nemzetközi Ökonometriai Társaság elnöke lett, 1987-ben az Európai Közgazdasági Tár Az oldalt szerkesztette: Szombathy társaság választotta elnökéül. Számtalan közreműködött: Haiman Éva egyetemen tanított, 1986-tól a Harvard Egyetem professzora. Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: MTI Kovács Tamás e-mail: naptemaja@mhirlap.hu AZ ADATMENTŐ Kürti Sándor, a Kürt Computer Rt. vezérigazgatója Túlzás nélkül állítható, hogy ő a szakma filozófusa, aki az informatikában zajló folyamatokat igen eredeti koncepciókba foglalva magyarázza. A Kürt Computer Kft.-t 1989-ben alapította testvérével, Jánossal. A cég azóta a világ egyik vezető adatmentő vállalkozása. Ma már minden országból érkeznek hozzájuk azok a tönkrement tárolóegységek, amelyekről a Kürt saját technológiáját felhasználva kinyeri az örökre elveszettnek hitt adatokat. Kürti Sándor úgy véli, hogy sikeres a magyar társadalmi háttér nélkül nem jöhettek volna létre, így „tartozása van”. Szemléletét leginkább a tehetséges gyerekek képzését célul tűző budapesti Kürt Alapítványi Gimnázium, valamint a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek oktatását segítő alapítvány fejezi ki. Munkásságáért 1995-ben Kalmár- 1998-ban, Gábor Dénes-díjat kapott. A GYENGÉK VÉDELMEZŐJE Morvai Krisztina büntetőjogász Morvai Krisztinánál betelt a pohár. Az utcára ment. Önkéntes segítőkkel több tízezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy rávegyék a hatalmat: az eddigieknél hatékonyabban lépjen fel a családon belüli erőszak ellen. Morvai Krisztina büntetőjogász, a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetőjeként évek óta harcol a családon belüli erőszak megfékezéséért. Morvai szívós munkával, az országban eddig egyedülálló kampánysorozatba kezdett az idén azért, hogy a bántalmazás még időben megelőzhető és szankcionálható legyen. Az államigazgatásban dolgozók elismerik: a civil szféra, pontosabban Morvai Krisztina kampánya nélkül még hosszú évekig nem történt volna érdemi változás. Fotó: Czagány Balázs A „MÉLYÉPÍTŐ” SEBÉSZ Dr. Csókay András Csókay András eredetileg mélyépítőmérnök volt. Felnőtt fejjel mégis úgy döntött: orvos lesz. Idegsebész, így amikor azon gondolkozott, hogyan lehetne megmenteni az agyduzzadásos koponyasérülteket, korábbi szakmája is segített a megoldásban. A doktor 1998-ban kifejlesztett eljárásával szivacsszerű, szövetbarát anyagból pilléreket építenek a koponyacsont és az agy közé, így az erek egy alagútban haladhatnak, s biztosított az agy vérellátása. Az Országos Sürgősségi és Baleseti Intézet munkatársa által kifejlesztett eljárást a világon több helyen is átvették. Csókay idén augusztusban díjat is kapott az Idegsebészeti Világszövetség kongresszusán. A módszert itthon sokáig nem ismerte el a szakma, idén novemberben azonban a Semmelweis Egyetem doktori tanácsától megkapta a tudományos fokozatot. Az orvoskamara a közelmúltban etikai bizottságának tagjává választotta a túlságosan szókimondó magatartásáért korábban figyelmeztetésben is részesített doktort. A HAZAI NAGYIPAROS Széles Gábor Magyarország talán legismertebb „iparosa” az 57 éves Széles Gábor. A tulajdonában lévő cégeknél: Videoton Rt., Ikarus Rt., Műszertechnika Rt. több mint húszezren dolgoznak. Minden reménye megvan arra, hogy 2003-ban még előrébb rukkoljon, hiszen ajánlatot tett az Ikarusbust tulajdonló Iveco-Renault párosnak, amellyel visszavásárolná az Ikarus buszokat gyártó székesfehérvári céget. Széles „első gyermeke” a számítástechnikával foglalkozó Műszertechnika volt. A céget társaival 1981-ben alapította, és 1985-ben már a legnagyobb magáncégként tartották nyilván. A Videoton 1991-ben, az Ikarus 1996-ban került érdekeltségébe. Noha Szélest éri bírálat akár az autóbuszgyártás eladása, akár az MDF tanácsadói szerepe miatt, azt senki sem vitatja, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke (1990 óta) elévülhetetlen érdemeket szerzett két olyan magyar márkanév megmaradásában és továbbélésében, mint az Ikarus és a Videoton.