Magyar Hírlap, 2002. december (35. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: MAGYAR HÍRLAP-DÍJ 2002. december 2., hétfő Finiséhez érkezett az év embere verseny, melyet a Magyar Hírlap immáron hatodszor hirdet meg. Az olvasók és szerkesztőségünk tagjainak szavazatai alapján az előzsűri rengeteg jelöltből végül nyolc nevet szavazott a döntőbe: Kertész Imre, Morvai Krisztina, Persányi Miklós, Kovács Katalin, Széles Gábor, Komár János, Kürti Sándor és Csókay András közül lesz valaki idén az év embere. De vajon ki? Mert érvek minden „döntős” kiemelkedő teljesítménye mellett szólnak. Az eredmény kiderül még karácsony előtt. Ki lesz idén az év embere? Lapunk hagyományos szavazásán a legtöbb olvasónk Kertész Imrét juttatta a döntőbe Olvasóink igen lelkesnek bizonyultak, a fővárosból, vidékről és külföldről egyaránt szavaztak, levélben, képeslapon, tele­fonon, faxon, e-mailben, de még az interneten keresztül is. Volt olyan olvasó, aki még Kertész Imre fényképét is felra­gasztotta a levelezőlapra. A legtöbb szavazatot a Nobel-díjas író kapta, volt olyan, aki bevallotta, korábban még sohasem voksolt, ellenben Kertész idei teljesítményét nem hagyhatja szó nélkül. Poli­tikusok, sportolók, tudósok egyaránt kaptak szavazatot, volt aki saját édesapját jelölte Hídvégi Máté rákkutató bio­kémikus személyében, amiért feltalálta az Avemar rák elle­ni gyógyszert. A tudósok körében azonban nem ő volt az egyetlen, Szabó László gyógyszerész-kémikust a Flavin­a feltalálásáért, Gánti Tibor biológust chemotonelméletért jelölték. Érdekes, az idén színművészek vagy a művészet egyéb ágaiban alkotók nemigen kaptak jelölést. Politikusok és a mé­diában dolgozók viszont annál inkább: Medgyessy Péter és Orbán Viktor szinte holtversenyben áll a dobogón. Vitray Ta­másra és Mester Ákosra is gondolt egy-egy olvasó. Voltak olyanok, akik Szabó Istvánra vagy Erős Jánosra voksoltak, ők azonban korábban már részesültek az elismerésben. Még az utolsó pillanatban is kaptunk szavazatokat, Csollány Szilvesz­ter múlt hétvégi aranya őt is érdemessé tette az elismerésre. A finisbe került nyolc jelölt közül a neves szakemberekből ál­ló zsűri választja ki a nyertest, Vizi E. Szilveszter elnökletével. A NOBEL-DÍJAS ÍRÓ Kertész Imre Megtörtént a régen várt áttörés: Kertész Imre magyar író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Nemzetközi elismerésével a Sorstalanságot mint a holokausztiroda­­lom legnagyszerűbb regényét, a soha nem feledés gesztusát értékelték. Kertész 1929. november 9-én született Budapesten. Kamaszként, tizenöt évesen Auschwitzba, majd Buchenwaldba depor­tálták. A haláltáborok poklát közvetlen közelről figyelte, itt szerzett élményeit so­hasem tudta feledni, azok minden borzal­mukkal életművébe épültek. A távolság­­tartás és a kimért, hideg leírás eszközeivel megszülető első regényébe, a Sorstalan­­ságba is, melyet már felnőtt fejjel, közép­korú férfiként írt. Az 1975-ben megjelent regényt kezdetben teljes csend fogadta. Kertész a táborokból 1945-ben szaba­dult. Ekkor a Világosság című lapnál dol­gozott, de 1951-ben, amikor a lap párthű lett, felmondtak neki. Ezután két évig ka­tona volt, s azóta független íróként és mű­fordítóként dolgozik. Fotó: Pélyi Nóra AZ ÁLLATBARÁT Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója A budapesti állatkert évek óta milliónál több látogatót fogad. Nemcsak a hoz­záértők állítják, hogy amióta Persányi Miklós a főigazgató, sok minden megvál­tozott, sok minden megszépült - azaz „A Persányi” valamit mindig kitalál. Persányi Miklós 1950-ben született, biológiatanárként kezdett dolgozni, első munkahelye Óbudán az Árpád Gimná­zium volt. A környezetvédelem mindig szívügye volt, tudását részben külföl­dön gyarapította, például Londonban az ill, noha sokszor mosto­ha anyagi körülmények között dolgoznak. Azt mondják Persányiról, hogy Magyarországon még soha senki nem adott örökbe annyi ki­csit (és nagyot), mint ő. Igaz, nem gyerekekről van szó, hanem az állat­kert lakóiról - a jelké­pes örökbefogadók adománya is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a növénykert megszé­püljön. Persányi elismert szakember, 2000 óta az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének elnöke. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank­nál környezetvédelmi főszakértőként. A budapesti zoo európai, sőt világhí­ AZ „ARANYOS KATICA” Kovács Katalin A győzelmek mindenért kárpótolnak - állítja Kovács Katalin, s bizonyára igaza van. És azt is rögtön hozzáteszi, hogy a napi három kimerítő edzést, a hónapokig tartó edzőtáborozásokat sem érzi az „életről” való lemondásnak. Persze sajá­tos életforma az élsportolóé. „Nagyon szeretem ezt az életet, kitűnő társaim vannak, és miénk a világ legjobb edzője, Fábiánné Rozsnyói Katalin - meséli. - Bár az évek során előfordult néhányszor, hogy azt mondtam, na, köszönöm szé­pen, nekem ebből elegem van, ám más­nap kettőzött erővel hajtottam az edzé­sen. Azt hiszem, elsősorban ez az elköte­lezettség hozta meg számomra a sikert.” Kovács Katalin éremgyűj­teményében a legelőkelőbb helyet a nyolc világ- és hét Eu­­rópa-bajnoki aranyérem fog­lalja el. Ha lehet közülük vá­lasztani, akkor az idén egyes­ben szerzett két-két EB és vb­­elsőségét értékeli a legtöbbre. Mivel az idei két világverse­nyen nem talált legyőzőre egyesben, érthetően kajakki­rálynőnek nevezték el. „Utá­lom, ha így neveznek, sokkal jobban szeretem, ha aranyos Katicának hívnak” - mondja. AZ ELMÉLETI KÖZGAZDÁSZ Komár János Egykori kollégánkat (1947-55 között a Szabad Nép gazdasági szerkesztője) nemrégiben a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnökévé választották. A szer­vezet élén Kornai János a közgazdászok gondolkodásában a különböző szakmák (szociológia, politológia, pszichológia, történettudomány) közötti szemléletet kívánja előmozdítani. Az 1928-ban született Komár akadé­mikus a szocialista gazdasági rendszer törvényszerűségeinek kutatásával tett szert világhírre. Az 1980-ban megjelent A hiány című könyve talán a szocialista gazdaságról legtöbbet idézett mű a vilá­gon, hasonlóan a Nobel-díjas Samuelson háromkötetes közgazdaságtanához, ami ugyanez a piacgazdaság műfajában. Kornai professzor már a hetvenes években bekerült a világ közgazdász vér­keringésébe: 1978-ban a Nemzetközi Ökonometriai Társaság elnöke lett, 1987-ben az Európai Közgazdasági Tár­ Az oldalt szerkesztette: Szombathy tár­saság választotta elnökéül. Számtalan közreműködött: Haiman Éva egyetemen tanított, 1986-tól a Harvard Egyetem professzora. Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: MTI­­ Kovács Tamás e-mail: naptemaja@mhirlap.hu AZ ADATMENTŐ Kürti Sándor, a Kürt Computer Rt. vezérigazgatója Túlzás nélkül állítható, hogy ő a szakma filozófusa, aki az informatikában zajló fo­lyamatokat igen eredeti koncepciókba foglalva magyarázza. A Kürt Computer Kft.-t 1989-ben ala­pította testvérével, Jánossal. A cég azóta a világ egyik vezető adatmentő vállalko­zása. Ma már minden országból érkeznek hozzájuk azok a tönkrement tárolóegysé­gek, amelyek­ről a Kürt saját technológiáját felhasználva ki­nyeri az örökre elveszettnek hitt adatokat. Kürti Sándor úgy véli, hogy si­keres a magyar társadalmi hát­tér nélkül nem jöhettek volna létre, így „tar­tozása van”. Szemléletét leg­inkább a tehetséges gyerekek képzését célul tűző budapesti Kürt Alapítványi Gimnázium, valamint a hátrányos helyze­tű, elsősorban roma gyerekek oktatását segítő alapítvány fejezi ki. Munkásságáért 1995-ben Kalmár- 1998-ban, Gábor Dénes-díjat kapott. A GYENGÉK VÉDELMEZŐJE Morvai Krisztina büntetőjogász Morvai Krisztinánál betelt a pohár. Az ut­cára ment. Önkéntes segítőkkel több tíz­ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy ráve­gyék a hatalmat: az eddigieknél hatéko­nyabban lépjen fel a családon belüli erő­szak ellen. Morvai Krisztina büntetőjogász, a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Köz­pont vezetőjeként évek óta harcol a csalá­don belüli erőszak megfékezéséért. Mor­vai szívós munkával, az országban eddig egyedülálló kampánysorozatba kezdett az idén azért, hogy a bántalmazás még időben megelőzhető és szankcionálható legyen. Az államigazgatásban dolgozók elis­merik: a civil szféra, pontosabban Morvai Krisztina kampánya nélkül még hosszú évekig nem történt volna érdemi változás. Fotó: Czagány Balázs A „MÉLYÉPÍTŐ” SEBÉSZ Dr. Csókay András Csókay András eredetileg mélyépítőmér­nök volt. Felnőtt fejjel mégis úgy döntött: orvos lesz. Idegsebész, így amikor azon gondolkozott, hogyan lehetne megmente­ni az agyduzzadásos koponyasérülteket, korábbi szakmája is segített a megoldás­ban. A doktor 1998-ban kifejlesztett eljá­rásával szivacsszerű, szövetbarát anyag­ból pilléreket építenek a koponyacsont és az agy közé, így az erek egy alagútban ha­ladhatnak, s biztosított az agy vérellátása. Az Országos Sürgősségi és Baleseti In­tézet munkatársa által kifejlesztett eljá­rást a világon több helyen is átvették. Csókay idén augusztusban díjat is kapott az Idegsebészeti Világszövetség kongresszusán. A módszert itt­hon sokáig nem ismerte el a szakma, idén novemberben azonban a Sem­melweis Egye­tem doktori ta­nácsától meg­kapta a tudomá­nyos fokozatot. Az orvoskamara a közelmúltban etikai bizottságának tagjává választotta a túlsá­gosan szókimondó magatartásáért ko­rábban figyelmeztetésben is részesített doktort. A HAZAI NAGYIPAROS Széles Gábor Magyarország talán legismertebb „iparo­sa” az 57 éves Széles Gábor. A tulajdoná­ban lévő cégeknél: Videoton Rt., Ikarus Rt., Műszertechnika Rt. több mint húsz­ezren dolgoznak. Minden reménye meg­van arra, hogy 2003-ban még előrébb rukkoljon, hiszen ajánlatot tett az Ikarus­­bust tulajdonló Iveco-Renault párosnak, amellyel visszavásárolná az Ikarus buszo­kat gyártó székesfehérvári céget. Széles „első gyermeke” a számítás­­technikával foglalkozó Műszertechnika volt. A céget társaival 1981-ben alapítot­ta, és 1985-ben már a legnagyobb magán­cégként tartották nyilván. A Videoton 1991-ben, az Ikarus 1996-ban került ér­dekeltségébe. Noha Szélest éri bírálat akár az autóbuszgyártás eladása, akár az MDF­ tanácsadói szerepe miatt, azt senki sem vitatja, hogy a Munkaadók és Gyár­­­­iparosok Országos Szövetségének elnö­­­­ke (1990 óta) elévülhetetlen érdemeket­­ szerzett két olyan magyar márkanév­­ megmaradásában és továbbélésében,­­ mint az Ikarus és a Videoton.

Next