Magyar Hírlap, 2003. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-01 / 27. szám
2003. február 1., szombat A fegyverzetellenőrök főnökei feltételekkel utaznak Irakba - Bagdad komolyan veszi az amerikai elnök szavait Fontos egyeztetést tartott Bush és Blair Diplomáciai offenzívájának utolsó szakaszába kezdett George W. Bush amerikai elnök, aki tegnap Tony Blair brit kormányfővel találkozott Washingtonban. A megbeszélést mindenki jó előre „haditanácsnak” minősítette. Noha Bush nem tekinti feltételnek az újabb ENSZ BT-határozatot, Blair a világszervezet támogatásának lehetséges megnyeréséről beszélt. MH-összeállítás Bagdadban Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Irak komolyan veszi Bush fenyegetőzéseit, és készül a behatolók elleni csapásmérésre, mert nem tekintik Bush szavait puszta blöffnek. Elismerte, hogy Irak nem tud védekezni az amerikai bombák és rakéták ellen, de ha az amerikaiak behatolnak az országba, akkor Irak megnyerheti a háborút. A hivatalos Baath Párt lapja tegnap „szuperidiótának" nevezte Busht, aki esztelen terveket sző Irak ellen. A lap még azt is felvetette, hogy az amerikai kormányzat maga fog bizonyítékokat fabrikálni Irak ellen, hogy ürügyet találjon a háború megindítására.. Tony Blair brit miniszterelnök, miután a Fehér Hrázban tárgyalt az amerikai elnökkel, a várakozásnak megfelelően a második, immár büntető ENSZ-határozat meghozatalát szorgalmazta. Bush ezzel szemben újra azt hangoztatta, hogy heteken belül dönteni kell, mert Szaddám 12 éve vezeti orránál fogva a világot. Ezért az USA nem fogja megengedni, hogy tovább halogassák a végső döntést. Ennek megfelelően egy második BT-határozatot üdvözölnének, de az nem szükséges feltétel a leszerelés végrehajtásához. A brit kormányfő útközben találkozott José Maria Aznar spanyol kormányfővel, s bár egy második BT-határozat szükségességét hangsúlyozta, megjegyezte: az „ésszerűtlen” vétó a BT-ben nem lehet akadálya a cselekvésnek. Blair és Aznar elégedetten nyugtázta, hogy kettejük egységfrontja szilárd. Nagy-Britanniának rövidesen 30 ezer katonája lesz az öbölben, miközben a brit közvélemény túlnyomó része elutasítja a háborút, jelentette a BBC. Irak közben újabb látogatásra hívta meg az ENSZ fegyverzetellenőreinek két főnökét, Hans Blixet és Mohamed el-Baradeit. Bagdadban közölték, hogy az együttműködés javításáról tárgyalnának velük, mielőtt még az ENSZ Biztonsági Tanácsa február 14-én újabb közbenső ülésen mérlegelné az ellenőrök munkáját. El-Baradei azonban csak a lehető legmagasabb szinten hajlandó tárgyalni az iraki vezetéssel. Két hónapon belül valószínű Irak lerohanása, és legkésőbb június második felében a háborúnak vége is lesz. Húsz védelmi és közel-keleti szakértő véleményét kérdezte meg a Reuters: többségük szerint Washingtonnak jó esélye van arra, hogy a háborús döntést az ENSZ BT is jóváhagyja Párizs, Moszkva, Peking és Berlin fenntartásai ellenére. Az amerikai-brit légierő tegnap irányított lövedékekkel reagált arra, hogy az Irak északi része fölötti repülési tilalmi zónában megtámadták gépeiket. Valamennyi repülő épségben visszatért törökországi bázisaira. Bush egyértelművé tette következetes álláspontját Szaddám Huszein leszerelésére, de Blair inkább akarna ENSZ-határozatot Medgyessy Péter békítő-enyhítő módosítást kért a levélben Miközben három leendő NATO- tagállam, Szlovákia, Szlovénia és Lettország hivatalosan is csatlakozott a magyar miniszterelnök által is aláírt nyolcak leveléhez, az EU megsebzéséről, a nyolcak bandájáról cikkezik az európai sajtó. A csütörtökön közölt nyílt levelet legtöbben a leendő közös európai külpolitika aláaknázásának tartják, holott az aláírók inkább az atlanti egyensúlyt és az európai egységet óhajtották. MN-összeállítás Medgyessy Péter azt szeretné, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb, második határozatot fogadjon el Irakról, amennyiben bizonyítékok kerülnek elő arról, hogy rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel. A magyar miniszterelnök erről a Katimerini című liberális görög napilapnak adott interjúban beszélt. „Sokat gondolkodott”, mielőtt a levelet aláírta, és igyekezett ügyelni arra, hogy ne keltsenek olyan benyomást, mintha növekednének az Európai Unión belüli ellentétek. „Kértem néhány módosítást a levél szövegtervezetében, hogy arra helyezzük a hangsúlyt, hogy Európának egységesen kell megjelennie, és Irak ügyében nem szabad magára hagynia az Egyesült Államokat” - tette hozzá. Az EU soros görög elnöksége a tagjelöltekkel együtt tartandó külügyminiszteri csúcsot kíván összehívni azért, hogy közös álláspontra juthassanak Irak ügyében, közölték a Reutersszel görög diplomaták. A csúcsra, melyet február közepén tartanának, esetleg Irak szomszédait is meghívnák. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy nem segíti elő a kérdés közös európai kezelését a Timesban közölt levél. A szlovén, a lett és még a nyilatkozat napján - a szlovák kormány is hivatalosan támogatta az állásfoglalást. „A levél egyetlen aláírója, magamat is beleértve, sem törekszik háborúra Irakkal”fejtegette Leszek Miller lengyel miniszterelnök. A lengyel televíziónak nyilatkozva aláhúzta: az ENSZ-nek be kellene bizonyítania, hogy képes kikényszeríteni a Biztonsági Tanács Irakra vonatkozó határozatát. Miller nem lát egységbontást abban, hogy a levelet az európai vezetőknek csak egy része írta alá, hiszen az EU- nak nincs egységes külpolitikája. Millert bírálták mind a koalíció, mind az ellenzék soraiból az Egyesült Államoknak nyújtott „kritikátlan” támogatás miatt. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke prágai látogatása során egyértelműen elítélte, hogy a földrész államférfiai levelükkel nem konszenzust kerestek, hanem különutakra tértek. A felhívást rossz és veszélyes fejleménynek nevezte Göran Persson svéd miniszterelnök, aki telefonbeszélgetést folytatott Bush elnökkel, de erről részleteket nem közölt. Keserűség és megosztottság a kontinensen a levél nyomán Címoldalon ad hangot keserűségének a francia sajtó, mert Washington európai „vazallusai” a Párizs-Berlin páros elszigetelésének szándékával megbontották az Európai Unió összhangját. A Le Figaro és a Libération szerint a nyilatkozat hátba támadta az európai egység eszméjét és a francia-német együttműködést. A Libération Bush és nyolc zsoldosa címen harangozza be a témát. A France-Soir írja: Bushnak sikerült megbontani az uniós sorokat. A Le Parisien Európa szilánkokra tört címmel cikkezik. Párizs elvesztette a háború előtti csatát, de az uniós eszme került ki vesztesként - írta a Le Figaro. A felhívás „szánalmas fényt vet az EU közös külpolitikájára” - írta a Handelsblatt. A német sajtó kiemeli, hogy a kancellárt egyszerűen mellőzték. A Frankfurter Rundschau szerint a nyolcak nyilatkozata a szakadás nyilatkozata. A bonni General- Anzeiger véleménye: „A megosztási kísérlet rövidlátó. Lengyelország, Csehország és Magyarország számára az európai ing közelebb lesz, mint az amerikai hegemónia széles köpenye.” A lengyel Rzeczpospolita úgy véli, hogy a levélíró államférfiaknak először saját népüket kellene meggyőzniük az intervenció szükségességéről. A csehek, a magyarok és a lengyelek térfelet választottak, és a „nyolcak bandájába” akarnak tartozni - írta a La Repubblica. A Corriere della Sera szerint a felhívás megsebezte az EU-t. A L’Unitá megjegyzi: a levél övön aluli ütés volt... Oroszországban is elmúltak azok az idők, amikor bármilyen megosztottság a nyugati táborban csendes örömöt váltott ki - írták a moszkvai lapok. Mentik a fűtőelemeket a koreaiak Jongbjonból Mohamed el-Baradei szeretné, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az ENSZ BT elé terjesztené az észak-koreai atomprogram ügyét. A kémműholdak jelentései egyébként igen erős aktivitást mutatnak a jongbjoni reaktor környékén. MH-összeállítás Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója tegnap bejelentette: javasolni fogja a szervezet igazgatótanácsának, hogy tárja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé az észak-koreai atomprogram felújításának az ügyét. „Már átnyújtottam a testületnek a jelentésemet, amelyben megírtam, hogy Észak-Korea nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit” - mondta újságíróknak a bécsi repülőtéren, miután visszaérkezett New Yorkból. A NAÜ tisztségviselőinek magyarázata szerint az a kifejezés, hogy „nem tartja tiszteletben”, automatikusan maga után vonja, hogy a jelentést a BT elé tárják. Az igazgatótanács rendkívüli ülésének egyébként még nincs időpontja, emlékeztetett a Reuters, de el- Baradei azt szeretné, ha a testületet február 12-ére hívnák össze. Az idő azért sürget, mert amerikai kémműholdak egész januárban fokozott aktivitást jeleztek a jongbjoni atomreaktor körül, amelyet Phenjan a válság kirobbanása után indított újra. A The New York Times internetes kiadása szerint teherautók jelentek meg a nyolcezer fűtőelemet tartalmazó létesítménynél. A műholdak ugyan nem „látják” pontosan, miket pakolnak a járművekre, de elemzők úgy vélik, hogy valószínűleg a fűtőelemeket szállítják át más helyre, vagy azért, hogy elrejtsék, vagy azért, hogy a dúsítókban katonai célokra alkalmas plutóniummá dolgozzák fel azokat. Az amerikai kormányzat nem nyilatkozik a felvételekről, tette hozzá a lap, de hírszerzési elemzők úgy vélik, hogy Phenjan március végére megkezdheti a bombagyártásra alkalmas plutónium előállítását. El-Baradei ugyan nem olvasta a cikket, de újságírók kérdésére megerősítette, hogy az észak-koreai dúsítókban hat hónap alatt jelentős mennyiségű plutóniumot tudnak előállítani, egy bombához pedig kilenc kiló kell belőle. Észak-Korea egyébként változatlanul elutasít minden, az atomprogram körüli válság nemzetközivé tételére irányuló erőfeszítést. Csoe Dzsin Szu, az ország pekingi nagykövete pénteki sajtóértekezletén azt nevezte az egyetlen megoldásnak, hogy az Egyesült Államok kössön hazájával megnemtámadási szerződést, amely az amerikai törvényhozás megerősítése után lépne hatályba. Phenjan ezzel elvetette azt az amerikai javaslatot, hogy „5+5” formában - az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja, valamint a két Korea, Japán, Ausztrália és az Európai Unió részvételével - többoldalú tárgyalásokon rendezzék a válságot. KÜLFÖLD Magyar Hírlap . Berlusconi kész lenne lemondani Silvio Berlusconit ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 1994-ben: a milánói ügyészek bíróság elé szólíthatják. Berlusconi bejelentette, ha ez megismétlődik, kész az előrehozott választásokra. Az olasz Semmítőszék úgy határozott, hogy a milánói bíróságon folyamatban lévő tárgyalások lezárását semmi sem akadályozza. Tavaszra ítélet születhet abban a perben, amelynek fő vádlottja Cesare Previti, a Forza Italia szenátora, aki a Berlusconi-birodalomhoz tartozó Fininvest pénzével bírókat vesztegetett volna meg. Az előrehozott választásokra elsőként a balközép ellenzék mondott határozott nemet, és óvatosan nyilatkoztak a kormánytöbbség kisebb pártjai is. (MH-Róma) Tömeges letartóztatás Olaszországban Az olasz rendőrség tegnapi közlése szerint 28 pakisztáni származású férfit tartóztattak le szerdán Nápolyban, mert a gyanú szerint terrorakciók elkövetésére készültek. A jórészt illegálisan az országban tartózkodó gyanúsítottak lakásán egy razzia során térképeket, arab nyelvű dokumentumokat és egy kilogramm mennyiségű robbanóanyagot találtak. Az akciót eredetileg kábítószerek felkutatására indította a rendőrség. (Reuters) Terrorriadó Berlinben Több amerikai diplomáciai hivatalt bezártak, az izraeli nagykövetség épületének őrzését pedig megerősítették Berlinben terrorfenyegetések miatt. Az amerikai nagykövetségen nem szüneteltetik az ügyfélfogadást. A Berliner Morgenpost napilap azt közölte, hogy egy arab terrorcsoport amerikai és izraeli célpontok ellen készül támadásra Németországban. (dpa) Menekülnek Elefántcsontpartról Franciaország tegnap felszólította Elefántcsontparton tartózkodó állampolgárait, hogy saját biztonságuk érdekében hagyják el az országot. Az országban tartózkodó francia csapatok egy osztaga a megtámadottak segítségére sietett, és az összecsapásokban egy katona megsebesült. (BBC) Pokolgépes merénylet ölt meg tizennyolc afgánt Az al-Keida és a tálibok még mindig harcolnak - Ismétlődő összecsapások az amerikaiakkal Egy amerikai helikopter balesete és egy pokolgépes merénylet irányította rá ismét a figyelmet Afganisztánra, ahol továbbra is tevékeny az al-Keida, s immár negyvenhét amerikai katona esett áldozatul. Afganisztán déli nagyvárosában, Kandahárban tegnap tizennyolcan meghaltak, amikor egy busz aknára futott. Az aknát valaki ráadásul összekötözte egy aknavető-lövedékkel. A rendőrség az első nyilatkozatokban az al- Keida terrorhálózatot gyanúsította meg, más források szerint azonban nem kizárt, hogy a merénylet mögött inkább a tálibok maradék csoportjai állnak. Közülük többen most Gulbuddin Hekmatjarhoz hűek. E hét elején nyolcvan fegyverese az elmúlt tíz hónap leghevesebb csatáját vívta az amerikaiakkal, akik helikopterekkel szétbombázták barlangjaikat a Spin Boldak nevű városnál, és tizennyolc fegyverest megöltek. Az amerikaiaknak abban az ütközetben nem volt halottjuk. Négy amerikai katona azonban életét vesztette a bagrami légibázis közelében, amikor Black Hawk típusú helikopterük lezuhant. Az eset még csütörtökön történt, de csak tegnap hozták nyilvánosságra, hogy rutingyakorlatra indult a gép, amikor ismeretlen okból lezuhant. Nincs arra utaló jel, hogy a helikoptert lelőtték volna. A mintegy nyolcezer amerikai katona Afganisztánban a tálibok és az al-Keida gócait igyekeznek felszámolni. Harcokban eddig huszonketten, más okból huszonöten haltak meg közülük. Reuters Amerikai katona szereli egy harci helikopter kormányrotorját az afganisztáni Bagram légitámaszponton. A bázison állomásozó repülőgépeket és helikoptereket tüzetes vizsgálatnak vetik alá, miután egy Black Hawk típusú légi jármű a támaszponttól nem messze lezuhant. A háttérben egy bevetésről visszatérő vadászgép Fotó: Reuters - Erik de Castro