Magyar Hírlap, 2003. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

2003. február 1., szombat A fegyverzetellenőrök főnökei feltételekkel utaznak Irakba - Bagdad komolyan veszi az amerikai elnök szavait Fontos egyeztetést tartott Bush és Blair Diplomáciai offenzívájának utol­só szakaszába kezdett George W. Bush amerikai elnök, aki tegnap Tony Blair brit kormányfővel találkozott Washingtonban. A megbeszélést mindenki jó elő­re „haditanácsnak” minősítette. Noha Bush nem tekinti feltétel­nek az újabb ENSZ BT-határo­­zatot, Blair a világszervezet tá­mogatásának lehetséges megnye­réséről beszélt. MH-összeállítás Bagdadban Tárik Aziz iraki mi­niszterelnök-helyettes kijelentet­te, hogy Irak komolyan veszi Bush fenyegetőzéseit, és készül a beha­tolók elleni csapásmérésre, mert nem tekintik Bush szavait puszta blöffnek. Elismerte, hogy Irak nem tud védekezni az amerikai bombák és rakéták ellen, de ha az amerikaiak behatolnak az ország­ba, akkor Irak megnyerheti a há­borút. A hivatalos Baath Párt lap­ja tegnap „szuperidiótának" ne­vezte Busht, aki esztelen terveket sző Irak ellen. A lap még azt is fel­vetette, hogy az amerikai kor­mányzat maga fog bizonyítékokat fabrikálni Irak ellen, hogy ürügyet találjon a háború megindítására.. Tony Blair brit miniszterelnök, miután a Fehér Hrázban tárgyalt az amerikai elnökkel, a várako­zásnak megfelelően a második, immár büntető ENSZ-határozat meghozatalát szorgalmazta. Bush ezzel szemben újra azt hangoztat­ta, hogy heteken belül dönteni kell, mert Szaddám 12 éve vezeti orránál fogva a világot. Ezért az USA nem fogja megengedni, hogy tovább halogassák a végső dön­tést. Ennek megfelelően egy má­sodik BT-határozatot üdvözölné­nek, de az nem szükséges feltétel a leszerelés végrehajtásához. A brit kormányfő útközben ta­lálkozott José Maria Aznar spa­nyol kormányfővel, s bár egy má­sodik BT-határozat szükségessé­gét hangsúlyozta, megjegyezte: az „ésszerűtlen” vétó a BT-ben nem lehet akadálya a cselekvésnek. Blair és Aznar elégedetten nyug­tázta, hogy kettejük egységfrontja szilárd. Nagy-Britanniának rövi­desen 30 ezer katonája lesz az öbölben, miközben a brit közvéle­mény túlnyomó része elutasítja a háborút, jelentette a BBC. Irak közben újabb látogatásra hívta meg az ENSZ fegyverzetel­lenőreinek két főnökét, Hans Blixet és Mohamed el-Baradeit. Bagdadban közölték, hogy az együttműködés javításáról tár­gyalnának velük, mielőtt még az ENSZ Biztonsági Tanácsa feb­ruár 14-én újabb közbenső ülésen mérlegelné az ellenőrök munká­ját. El-Baradei azonban csak a le­hető legmagasabb szinten hajlan­dó tárgyalni az iraki vezetéssel. Két hónapon belül valószínű Irak lerohanása, és legkésőbb jú­nius második felében a háború­nak vége is lesz. Húsz védelmi és közel-keleti szakértő véleményét kérdezte meg a Reuters: többsé­gük szerint Washingtonnak jó esélye van arra, hogy a háborús döntést az ENSZ BT is jóváhagy­ja Párizs, Moszkva, Peking és Berlin fenntartásai ellenére. Az amerikai-brit légierő teg­nap irányított lövedékekkel rea­gált arra, hogy az Irak északi része fölötti repülési tilalmi zónában megtámadták gépeiket. Vala­mennyi repülő épségben vissza­tért törökországi bázisaira. Bush egyértelművé tette következetes álláspontját Szaddám Hu­szein leszerelésére, de Blair inkább akarna ENSZ-határozatot Medgyessy Péter békítő-enyhítő módosítást kért a levélben Miközben három leendő NATO- tagállam, Szlovákia, Szlovénia és Lettország hivatalosan is csatla­kozott a magyar miniszterelnök által is aláírt nyolcak leveléhez, az EU megsebzéséről, a nyolcak bandájáról cikkezik az európai sajtó. A csütörtökön közölt nyílt levelet legtöbben a leendő közös európai külpolitika aláaknázásá­­nak tartják, holott az aláírók in­kább az atlanti egyensúlyt és az európai egységet óhajtották. MN­-összeállítás Medgyessy Péter azt szeretné, hogy az ENSZ Biztonsági Taná­csa újabb, második határozatot fogadjon el Irakról, amennyiben bizonyítékok kerülnek elő arról, hogy rendelkezik-e tömegpusztí­tó fegyverekkel. A magyar mi­niszterelnök erről a Katimerini című liberális görög napilapnak adott interjúban beszélt. „Sokat gondolkodott”, mielőtt a levelet aláírta, és igyekezett ügyelni arra, hogy ne keltsenek olyan benyo­mást, mintha növekednének az Európai Unión belüli ellentétek. „Kértem néhány módosítást a le­vél szövegtervezetében, hogy ar­ra helyezzük a hangsúlyt, hogy Európának egységesen kell meg­jelennie, és Irak ügyében nem szabad magára hagynia az Egye­sült Államokat” - tette hozzá. Az EU soros görög elnöksége a tagjelöltekkel együtt tartandó külügyminiszteri csúcsot kíván összehívni azért, hogy közös ál­láspontra juthassanak Irak ügyé­ben, közölték a Reutersszel gö­rög diplomaták. A csúcsra, me­lyet február közepén tartanának, esetleg Irak szomszédait is meg­hívnák. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy nem segíti elő a kérdés közös európai kezelését a Timesban közölt levél. A szlovén, a lett és­­ még a nyi­latkozat napján - a szlovák kor­mány is hivatalosan támogatta az állásfoglalást. „A levél egyetlen aláírója, magamat is beleértve, sem törekszik háborúra Irakkal”­­fejtegette Leszek Miller lengyel miniszterelnök. A lengyel televí­ziónak nyilatkozva aláhúzta: az ENSZ-nek be kellene bizonyíta­nia, hogy képes kikényszeríteni a Biztonsági Tanács Irakra vonat­kozó határozatát. Miller nem lát egységbontást abban, hogy a le­velet az európai vezetőknek csak egy része írta alá, hiszen az EU- nak nincs egységes külpolitikája. Millert bírálták mind a koalíció, mind az ellenzék soraiból az Egyesült Államoknak nyújtott „kritikátlan” támogatás miatt. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke prágai látogatása során egyértelműen elítélte, hogy a föld­rész államférfiai levelükkel nem konszenzust kerestek, hanem kü­­lönutakra tértek. A felhívást rossz és veszélyes fejleménynek nevezte Göran Persson svéd miniszterelnök, aki telefonbeszélgetést folytatott Bush elnökkel, de erről részlete­ket nem közölt. Keserűség és megosztottság a kontinensen a levél nyomán Címoldalon ad hangot keserűségé­nek a francia sajtó, mert Washington európai „vazallusai” a Párizs-Berlin páros elszigetelésének szándékával megbontották az Európai Unió össz­hangját. A Le Figaro és a Libération szerint a nyilatkozat hátba támadta az európai egység eszméjét és a fran­cia-német együttműködést. A Libé­ration Bush és nyolc zsoldosa címen harangozza be a témát. A France-So­­ir írja: Bushnak sikerült megbontani az uniós sorokat. A Le Parisien Európa szilánkokra tört címmel cik­kezik. Párizs elvesztette a háború előtti csatát, de az uniós eszme került ki vesztesként - írta a Le Figaro. A felhívás „szánalmas fényt vet az EU közös külpolitikájára” - írta a Handelsblatt. A német sajtó kiemeli, hogy a kancellárt egyszerűen mellőz­ték. A Frankfurter Rundschau sze­rint a nyolcak nyilatkozata a szaka­dás nyilatkozata. A bonni General- Anzeiger véleménye: „A megosztási kísérlet rövidlátó. Lengyelország, Csehország és Magyarország szá­mára az európai ing közelebb lesz, mint az amerikai hegemónia széles köpenye.” A lengyel Rzeczpospolita úgy vé­li, hogy a levélíró államférfiaknak először saját népüket kellene meg­győzniük az intervenció szükségessé­géről. A csehek, a magyarok és a len­gyelek térfelet választottak, és a „nyolcak bandájába” akarnak tartoz­ni - írta a La Repubblica. A Corriere della Sera szerint a felhívás megse­bezte az EU-t. A L’Unitá megjegyzi: a levél övön aluli ütés volt... Oroszor­szágban is elmúltak azok az idők, amikor bármilyen megosztottság a nyugati táborban csendes örömöt váltott ki - írták a moszkvai lapok. Mentik a fűtőelemeket a koreaiak Jongbj­onból Mohamed el-Baradei szeretné, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) az ENSZ BT elé terjesztené az észak-koreai atom­program ügyét. A kémműholdak jelentései egyébként igen erős ak­tivitást mutatnak a jongbjoni reaktor környékén. MH-összeállítás Mohamed el-Baradei, a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség fő­igazgatója tegnap bejelentette: javasolni fogja a szervezet igaz­gatótanácsának, hogy tárja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé az észak-koreai atomprogram fel­újításának az ügyét. „Már átnyúj­tottam a testületnek a jelentése­met, amelyben megírtam, hogy Észak-Korea nem tartja tisztelet­ben nemzetközi kötelezettsé­geit” - mondta újságíróknak a bécsi repülőtéren, miután vissza­érkezett New Yorkból. A NAÜ tisztségviselőinek magyarázata szerint az a kifejezés, hogy „nem tartja tiszteletben”, automatiku­san maga után vonja, hogy a je­lentést a BT elé tárják. Az igaz­gatótanács rendkívüli ülésének egyébként még nincs időpontja, emlékeztetett a Reuters, de el- Baradei azt szeretné, ha a tes­tületet február 12-ére hívnák össze. Az idő azért sürget, mert ame­rikai kémműholdak egész január­ban fokozott aktivitást jeleztek a jongbjoni atomreaktor körül, amelyet Phenjan a válság kirob­banása után indított újra. A The New York Times internetes ki­adása szerint teherautók jelentek meg a nyolcezer fűtőelemet tar­talmazó létesítménynél. A mű­holdak ugyan nem „látják” pon­tosan, miket pakolnak a jármű­vekre, de elemzők úgy vélik, hogy valószínűleg a fűtőelemeket szál­lítják át más helyre, vagy azért, hogy elrejtsék, vagy azért, hogy a dúsítókban katonai célokra alkal­mas plutóniummá dolgozzák fel azokat. Az amerikai kormányzat nem nyilatkozik a felvételekről, tette hozzá a lap, de hírszerzési elem­zők úgy vélik, hogy Phenjan már­cius végére megkezdheti a bom­bagyártásra alkalmas plutónium előállítását. El-Baradei ugyan nem olvasta a cikket, de újságírók kérdésére megerősítette, hogy az észak-ko­reai dúsítókban hat hónap alatt jelentős mennyiségű plutóniumot tudnak előállítani, egy bombához pedig kilenc kiló kell belőle. Észak-Korea egyébként válto­zatlanul elutasít minden, az atomprogram körüli válság nem­zetközivé tételére irányuló erőfe­szítést. Csoe Dzsin Szu, az ország pekingi nagykövete pénteki saj­tóértekezletén azt nevezte az egyetlen megoldásnak, hogy az Egyesült Államok kössön hazájá­val megnemtámadási szerződést, amely az amerikai törvényhozás megerősítése után lépne hatály­ba. Phenjan ezzel elvetette azt az amerikai javaslatot, hogy „5+5” formában - az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja, vala­mint a két Korea, Japán, Ausztrá­lia és az Európai Unió részvételé­vel - többoldalú tárgyalásokon rendezzék a válságot. KÜLFÖLD Magyar Hírlap . Berlusconi kész lenne lemondani Silvio Berlusconit ugyanaz a ve­szély fenyegeti, mint 1994-ben: a milánói ügyészek bíróság elé szólíthatják. Berlusconi bejelen­tette, ha ez megismétlődik, kész az előrehozott választásokra. Az olasz Semmítőszék úgy határo­zott, hogy a milánói bíróságon folyamatban lévő tárgyalások lezárását semmi sem akadályoz­za. Tavaszra ítélet születhet ab­ban a perben, amelynek fő vád­lottja Cesare Previti, a Forza Italia szenátora, aki a Berlusco­­ni-birodalomhoz tartozó Finin­­vest pénzével bírókat vesztege­tett volna meg. Az előrehozott választásokra elsőként a balkö­zép ellenzék mondott határozott nemet, és óvatosan nyilatkoztak a kormánytöbbség kisebb párt­jai is. (MH-Róma) Tömeges letartóztatás Olaszországban Az olasz rendőrség tegnapi köz­lése szerint 28 pakisztáni szárma­zású férfit tartóztattak le szerdán Nápolyban, mert a gyanú szerint terrorakciók elkövetésére készül­tek. A jórészt illegálisan az or­szágban tartózkodó gyanúsítot­tak lakásán egy razzia során tér­képeket, arab nyelvű doku­mentumokat és egy kilogramm mennyiségű robbanóanyagot ta­láltak. Az akciót eredetileg kábí­tószerek felkutatására indította a rendőrség. (Reuters) Terrorriadó Berlinben­­ Több amerikai diplomáciai hivatalt be­zártak, az izraeli nagykövetség épületének őrzését pedig megerő­sítették Berlinben terrorfenyege­tések miatt. Az amerikai nagykö­vetségen nem szüneteltetik az ügyfélfogadást. A Berliner Mor­genpost napilap azt közölte, hogy egy arab terrorcsoport amerikai és izraeli célpontok ellen készül tá­madásra Németországban. (dpa) Menekülnek Elefántcsontpartról­­ Franciaország tegnap felszólí­totta Elefántcsontparton tartóz­kodó állampolgárait, hogy saját biztonságuk érdekében hagyják el az országot. Az országban tar­tózkodó francia csapatok egy osz­taga a megtámadottak segítségé­re sietett, és az összecsapásokban egy katona megsebesült. (BBC) Pokolgépes merénylet ölt meg tizennyolc afgánt Az al-Keida és a tálibok még mindig harcolnak - Ismétlődő összecsapások az amerikaiakkal Egy amerikai helikopter balesete és egy pokolgépes merénylet irá­nyította rá ismét a figyelmet Af­ganisztánra, ahol továbbra is te­vékeny az al-Keida, s immár negyvenhét amerikai katona esett áldozatul. Afganisztán déli nagyvárosá­ban, Kandahárban tegnap tizen­nyolcan meghaltak, amikor egy busz aknára futott. Az aknát vala­ki ráadásul összekötözte egy ak­navető-lövedékkel. A rendőrség az első nyilatkozatokban az al- Keida terrorhálózatot gyanúsítot­ta meg, más források szerint azon­ban nem kizárt, hogy a merénylet mögött inkább a tálibok maradék csoportjai állnak. Közülük töb­ben most Gulbuddin Hekmatjar­­hoz hűek. E hét elején nyolcvan fegyverese az elmúlt tíz hónap leghevesebb csatáját vívta az amerikaiakkal, akik helikopte­rekkel szétbombázták barlangjai­kat a Spin Boldak nevű városnál, és tizennyolc fegyverest megöl­tek. Az amerikaiaknak abban az ütközetben nem volt halottjuk. Négy amerikai katona azonban életét vesztette a bagrami légibázis közelében, amikor Black Hawk tí­pusú helikopterük lezuhant. Az eset még csütörtökön történt, de csak tegnap hozták nyilvánosság­ra, hogy rutingyakorlatra indult a gép, amikor ismeretlen okból lezu­hant. Nincs arra utaló jel, hogy a helikoptert lelőtték volna. A mintegy nyolcezer amerikai kato­na Afganisztánban a tálibok és az al-Keida gócait igyekeznek felszá­molni. Harcokban eddig huszon­­ketten, más okból huszonöten hal­tak meg közülük. Reuters Amerikai katona szereli egy harci helikopter kormányrotorját az afganisztáni Bagram légitámaszponton. A bázison állomásozó repülőgépeket és helikoptereket tüzetes vizsgálatnak vetik alá, miután egy Black Hawk típusú légi jármű a támaszponttól nem messze lezuhant. A háttérben egy bevetésről visszatérő vadászgép Fotó: Reuters - Erik de Castro

Next