Magyar Hírlap, 2003. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

2003. február 19., szerda KARRIER ÉS MENEDZSMENT Magyar Hírlap 17 Sir Richard Branson, a Virgin alapítója: az édesanyja légikisasszony volt, ő pedig szárnyakat adott vágyainak Kultúraváltás „Hozd ki a legtöbbet a szabadidődből” megjelenése után Leginkább soros világ körüli léghajóútja alkalmával hallhatunk Sir Ri­chard Bransonról, a Virgin alapítójáról. Pedig a mára több mint két­száz folyamatosan változó céget magába foglaló cégcsoport az üdítő­ital-gyártástól a légi közlekedésig mindennel foglalkozik. Egy vállal­kozás maradt ki csak: a Virgin Hullámvasút. Gyakori Mercédesz „Négyéves voltam, mikor anyám néhány mérföldre a házunktól leállította a kocsit, és azt mondta, innen találjak haza egyedül. Re­ménytelenül eltévedtem.” Ezzel a történettel indul Sir Richard Branson önéletírása. A mama sa­játos nevelési technikája veszé­lyesnek tűnhet, de utólag már lát­szik, a 12 milliárd dollárosra be­csült vállalatbirodalmat és 25 ezer alkalmazottat irányító Branson esetében igazán jól sült el. Az önállóságra nevelő próba­tételek után nem meglepő, hogy Bransonnak 15 éves korában ele­ge lett a tanulásból. Az már annál kevésbé világos, diszlexiásként miért pont ifjúsági lap alapításába vágta a fejszéjét. A Student maga­zin szerzői közt Jean-Paul Sartre­­ot is megtaláljuk - 1966-ban já­runk! -, és olyan sikert ér el, hogy az ifjú laptulajdonos úgy dönt, ott­hagyja az iskolát. Branson mégis hamar ráun, és inkább a lemez­kiadással kezd el foglalkozni. 1971-ben születik meg a Virgin Records, és a lendületes piros be­tűk meg a szokatlan név - Szűz - mögé olyan nevek sorakoznak föl, mint a Rolling Stones, Phil Collins vagy Mike Oldfield. A Virgin Records húsz év után, cirka egymilliárd dollárért az EMI tulajdonába vándorol, ám Bran­son rocksztárimázsa ekkorra már olyan ismert márkavédjegy, hogy kár is lenne megválni tőle. Nem véletlen, hogy Branson bármibe is kezd - márpedig több mint kétszáz, általában Virgin névre hallgató cégben érdekelt -, az nem a nyakkendős-vaskalapos módon működik. „A világ első számú márkájává akarom tenni a Virgint” - ismétel­geti Branson, aki tudja, hogy az Egyesült Királyság ugyan már tel­jesen „virginizált”, ám a világnak még számos területe - az amerikai mobilpiactól a dél-afrikai légi köz­lekedésig -, felfedezésre vár. A terjeszkedés egyik legfonto­sabb eleme a Branson-imázs: bár Őfelsége, II. Erzsébet lovaggá ütötte, első látásra igencsak kilóg lovagtársai közül. A nyitott felső gombbal hordott ing­­­e fölé igen­csak nehéz volna nyakkendőt húz­ni - és az illendőnél minimum tíz centivel hosszabb vörös haj azon­ban csak a külső, amely takarhat­na akár egy konszolidált ötvenes vezetőt is. Aki hallott már a rend­szeresen megkísérelt - és rendre elbukott - világ körüli léghajóút­jairól, gyanút foghat, de ha Bran­son kijelentéseit figyeljük, világos, itt bizony a tudatosan konzervált fiatalosság mesterfokával állunk szemben. Az összes drog legalizálását hir­dető vagány és a 99 éves korában meghalt nagymamáját sirató uno­ka egyben megszállott sportem­ber, akinek fiatalossága nagyban meghatározza üzletpolitikáját is. A lemezkiadás után megalapítja a világ legismertebb lemezboltháló­zatát, a Virgin Megastore-t, ahol egy idő után a Virgin Colát árusí­tó automaták is feltűnnek. Ám ez csak a kezdet: a kényelemnél az alacsony árat többre értékelők igényeit szem előtt tartva építi fel 1984-től a Virgin repülőtársaságo­kat. A „fapados” járatok népsze­rűségét visszaszorítani kívánó Bri­tish Airwaysnek a törvény előtt is felelnie kellett az USA és Nagy- Britannia között szállító Virgin Atlantic elleni reklámhadjárata miatt. Előbbit végül nem megen­gedett reklámmódszerek alkal­mazása miatt egymillió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság - ezt végül alkalmazottai között osztotta szét Branson. Magamutogatásnak, de önrek­lámnak is tekinthetjük, hogy Sir Richard sokat és szívesen nyilat­kozik, ír és pózol. Ám ha Branson lazasága mögé próbálunk tekinte­ni, igazából nagyon keveset lá­tunk. Üzletpolitikájából csak a fel­szín látszik: míg más karácsony előtt ajándékot vesz, Sir Richard azzal tölti az év végét, hogy cégeit átcsoportosítja, netán átnevezi, feladva ezzel a leckét az elemzők­nek és befektetőknek, akik az elő­ző évben már valamennyire kiis­merték magukat a portfolióban. A titoktartásról Branson így vélekedik: „Magáncégekből ál­lunk, amelyek mind nagy számú versenytárssal állnak szemben. Nagyon boldog vagyok, hogy a Virgint úgy tudom vezetni, hogy riválisaimnak nem tálcán kínálom az alapvető információkat.” A tőzsde se nagyon találkozott Sir Richarddal: a bejegyzés után csu­pán két évvel a nyolcvanas évek közepén visszavásárolta a Virgin csoport cégeit. Jelenleg a Brüsz­­szelben bejegyzett Virgin Express légitársaság az egyetlen Branson­­cég a tőzsdén. Nagyobb vásárlásai és eladásai azért nem maradnak titokban: az Ausztráliában működő Virgin Blue legutóbb ötven Boeing 737- esre adott megrendelést 3,1 mil­liárd dollár értékben, amivel a Qantas után a második helyre lé­pett elő az ország légitársaságai között. A Virgin Mobile Nagy-Bri­­tannia leggyorsabban fejlődő mo­biltársasága: alig három év alatt kétmillió előfizetőt toborzott. Persze nincs szó arról, hogy minden tökéletesen működne: a 2001. szeptember 11-ei merényle­tek a Virgin Atlanticot is érzéke­nyen érintették, és a brit lottójáték koncessziós jogát sem sikerült el­nyernie. Mindezek ellenére a Vir­gin.net jelmondata tökéletesen szimbolizálja Branson üzleteit: „Hozd ki a legtöbbet a szabad­idődből!” ›o (0 CL ■g'Λ(0 D £m )3 £ Krak­son új Airbus A600-asával, a világ leghosszabb utasszállítójával. Övé a világ leghosszabb céglistája is SZŰZ TEREP Sir Richard Branson birodalmához több mint két­száz vállalat tartozik. Néhányat az alábbiakban név és tevékenység szerint is felsorolunk. Virgin Atlantic, Blue, Express - légitársaságok Virgin Balloon Flights - léghajótúrák Virgin Bikes - motorkerékpárok árusítása, javítása Virgin Brides - esküvői ruhák és kellékek Virgin Cars - gépkocsiáruház Virgin Cinemas - mozihálózat Japánban Virgin Cosmetics - kozmetikai termékek Virgin Drinks - üdítőitalmárka Virgin Megastore - lemezbolthálózat Virgin Mobile - mobiltársaság Virgin.net - internetszolgáltató Nagy-Britanniában Virgin Radio - digitális rádióadó Virgin Travelstore - utazási iroda V2 Music - független lemezkiadó társaság Legfeljebb a lábtörés tarthat minket távol a munkahelyünktől Trend 2003: a dolgozó nép szolgál A rendszerváltás óta látványosan csökken azoknak a munkaválla­lóknak az aránya, akik betegség miatt maradnak távol a munkahe­lyüktől. Csakhogy e mögött nem a magyar lakosság egészségi állapo­tának bámulatos gyorsaságú javu­lása áll, hanem, hogy munkahe­lyük megtartása érdekében az em­berek akár betegen is hajlandók dolgozni. A kilencvenes évek elején még a betegség volt a munkahelyről való távollét leggyakoribb oka, de az évtized folyamán ennek súlya gyorsan csökkent - derül ki a nem­rég megjelent 2002-es Munkaerő­piaci tükör egyik tanulmányából. A KSH lakossági munkaerő­felmérésének adataira támaszko­dó kutatás szerint a magyar mun­kavállalók körében 1995-ben már a szabadságon lévők voltak több­ségben a betegekkel szemben, sőt 2000-re már a hiányzások felének a szabadságolás volt az oka. Nem mintha látványosan javult volna a magyar lakosság egészségi állapo­ta, sőt sok tekintetben inkább romlott, elég csupán a szív- és ér­rendszeri megbetegedések gyako­riságának növekedésére gondol­nunk. A munkavállalókra neheze­dő nyomás növekedését jól érzé­kelteti, hogy az elmúlt évtizedben a szabadságon lévők aránya is fokozatosan csökkent, legna­gyobb mértékben éppen az amúgy is többet dolgozó férfiak esetében. „A rendszerváltás előtt a bete­gek arra biztattak, hogy írjam ki őket táppénzre, most meg minden rábeszélő-készségemet latba kell vetnem, hogy rávegyem őket az otthon maradásra” - mondja Kós­­pál Lajos háziorvos. Kóspál dok­tor több mint kétezer pácienséből általában körülbelül negyvenen vannak folyamatosan betegállo­mányban, míg a 90-es évek elején átlagosan 90-120 beteg ment táp­pénzre. A táppénzen lévő bete­geknek felét valamilyen váratlan esemény: vakbélműtét, lábtörés, stb. kényszerítette ágyba, vagy azért ment táppénzre, mert „ki fogják rúgni” a munkahelyéről. Őket nem kellett győzködnie a há­ziorvosnak, de az esetek többsé­gében hiába magyarázza el a bete­geknek, hogy gyorsabban meg­gyógyulnának, ha otthon marad­nának, egyszerűen nem mernek hiányozni a munkahelyükről. A magyar munkavállalók 1992- ben még átlagosan heti 37,8 órát dolgoztak, 2000-ben pedig már 39,5 órát. A nők munkaideje ráadásul valamelyest nagyobb mértékben emelkedett: míg az év­tized első felében alig dolgoztak többet heti 35 óránál, 2000-ben át­lagos munkaidejük már valamivel meghaladta a heti 37 órát. A már a 90-es évek elején is csaknem he­ti 40 órát dolgozó férfiak az évti­zed végén már valamivel több mint 41 órát töltöttek hetente a munkahelyükön. Nagy Gyula, az idézett tanul­mány szerzője, a Budapesti Köz­gazdaságtudományi és Államigaz­gatási Egyetem tanszékvezetője szerint a ténylegesen ledolgozott munkaórák kilencvenes évekbeli növekedését nem a munkaidő meghosszabbodásával lehet ma­gyarázni, hanem ezt egyértelműen a munkahelyi hiányzások mérsék­lődésének számlájára kell írni. A távollétek csökkenése valószí­nűleg a gazdaság átalakulásával függ össze: egyrészt a foglalkozta­tásból nagyobb arányban szorul­tak ki az olyan munkavállalói cso­portok, amelyek esetében valószí­nűbb a tartós hiányzás, például az idősebbek, a rosszabb egészségi állapotúak, valamint a kisgyerme­ket nevelők. Másrészt a foglalkoz­tatottak állásuk megtartása érde­kében egyre kevesebb időt tölte­nek távol a munkahelyüktől. ME Az oldalt szerkesztette: Meixner Zoltán A munkából teljes hétig távol lévő foglalkoztatottak arányának alakulása a távollét főbb okai szerint (százalék) (%) Nők (%) Férfiak H Egyéb ok 12 p 8 r □ Szülési szabadság ppa»»­. 7 ■ □ Szabadság 10 ‘ ■ Betegség D -6' I 2 -1992 1994 1996 1998 2000 1992 1994 1996 1998 2000 f MH-grafika Forrás: Munkaerő-piaci Tükör 2002 Az állásunk elvesztésétől való félelem miatt betegen is bejárunk dolgozni Bódog Norbert ügyvezető igazgató Juhász Zsolt üzletág-igazgató Kustos Ferenc marketingvezető A múlt heti Karrier és Menedzsment oldalon egy technikai hi­ba folytán felcserélődtek a rEVOLUTION Kft. vezetőit bemu­tató fényképek. Az érintettektől (akiket most ismét bemuta­tunk) és olvasóinktól a hibáért elnézést kérünk. Magyarországon számtalan pél­dát láttunk az elmúlt évtizedben felvásárlásokra és összevonások­ra, s ez az újonnan felállított me­nedzsment számára a legtöbb esetben rendkívül nagy próba­tételt jelentett. De gyakran már az is bizonyos mértékű kultúra­váltást hozhat, ha a csúcsvezető személye megváltozik. Eleve kevesen fogadják öröm­mel a változást, s még kevesebben érzik szükségszerűnek és üdvöz­lendőnek. Az emberek általában úgy gondolják, hogy jól végzik a munkájukat, és vállalatuk szerve­zete, piaci tevékenysége, haté­konysága teljesen rendben van. Miért akar hát egy új tulajdonos, új menedzsment vagy egy új veze­tő megváltoztatni bármit is? Hány értekezletet, tájékozta­tót, vállalati rendezvényt láttunk, ahol a vezetők kifejtették, milyen új célokért milyen eszközökkel fognak mostantól küzdeni, talán még a lelkesedést is igyekeztek felszítani, ám elmulasztották megmutatni a tágabb képet: mi az oka, hogy a fennálló rendszert vagy egyes elemeit fejlesztő céllal meg kívánják változtatni. Sajnos arra is sok példa volt a múltban, hogy az új cég, az új vezetés be sem mutatkozott, s még gyako­ribb, hogy az „újak" a legkevésbé sem kíváncsiak a „régiek” múltjá­ra, értékeire, módszereire, és nem törekszenek arra az együtt­működésre, amelynek eredmé­nyeképpen felmérhetnék hogy a máshol alkalmazott módszereik vajon itt milyen eredményre ve­zetnek majd, és mit célszerű in­kább átvenni ebből a kultúrából. Ilyenkor a kommunikáció vég­képp meghal, falak épülnek cso­portok és munkatársak közé, és a folyamat akár aktív ellenállásba, bojkottba is torkollhat. MIRE KELL KÜLÖNÖSEN ÜGYELNI? • A vezetőknek fel kell tenniük a kérdést, hogy egy adott új helyzet­ben az eddig jól bevált, és most itt is bevezetni kívánt módszereik biztosan sikerrel alkalmazhatóak lesznek-e, és a kívánt eredmény­re vezetnek-e? • A­­régi" vagy „más” rendszer, il­letve kultúra bírálatát fejlesztő eszköznek kell tekinteni, ezért a bírálatnak részletezőnek és körül­tekintőnek kell lennie, a tervezett változtatásoknak a célok jobb elérését kell szolgálniuk, és nem merülhetnek ki a „mi fejlettebb kultúránk" automatikus importá­lásában. • Mindenekfelett pedig széleskö­rűen kell kommunikálni, fel kell lelkesíteni az újonnan kitűzött cé­lokért a vezetőket minden szin­ten, és el kell érni, hogy az új cé­loknak olyan nagykövetei legye­nek a vállalat minden dolgozója számára, akik értik és őszintén képviselik ezeket az értékeket és a hozzájuk kötődő stratégiát. Forrás: DOOR Training Central Europe ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- HIRDETÉS IHHIHPimMPPPPPPIMHHBBHI­BHBPWPPP9HHI­B [QM | ~| 111 | ■VrjMLuniHH hagyatékot Telefon: 214-■HHHHHHÉÉlÉlÉÉIÉÉIflHHHHHil HHhNHIéN­éhHH ÚJPEST frekventált részén lévő kereskedőházunkban bérbe TÖRÖTT, karambolos autó­­adók különböző nagyságú helyiségek iroda, nagykereskedés ját megvenném, 06 (20) és raktározás céljára komplett szolgáltatással. Tel.: (06-30) 393-1387. 942-3023. MEGVÁSÁROLOM gépko-A FÁY ANDRÁS Takarékszövetkezet tájékoztatja tisztelt ügy- csiját, (06-30) 352-4199. felett, hogy betéti kamatait március 8-ától 0,5-1 százalék- MEGVÁSÁROLNÁM Suzu- VLLANYVASUTMODELLEKET, ponttal csökkenti. Részletes információval a kirendeltségek (06-20) 953-5971. tartozékokat, gyűjteményt­szolgálnak. dpfi a^trát vpnízik rnfi- ket bármilyen méret alá­---------------------------------------------------------------------------------- 20) 934 ^(06 70)^310- nyát, állapotút, korút vásá-20-30%. www.exko2000.hu ,1L. . TeL (06-20) 451 -k­­c 7/,,,mn qncy TÖRÖTT, totálkáros autót „Oo„ ' ' vásárolnék, (06-20) 943- Új USB-port 3000 Ft-ért hhhhhhmhhohm 3698 eladó. Tel.: (06-30) 301-SZUPER AKCIÓ! VELEN- 1602 CEI mammmpMH . 28.. március 2. 38 000 Ft (48 000 Ft helyett). Nincs MÁTRAFÜREDEN 1999- ■HÉÜÉÉfelHI^Iil éjszaka a buszon, szállás­ben épült családi ház eladó. 3*”-os szállodában. Húsvét: Budapesti kisebb csere le- BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, ADÓSSÁGBEHAJTÁS (06-Szicília, Róma, Capri, Firen-­hetséges. (06-30) 565- 1950 előtti képeslapokat, 78­ 510-030, (06-30) 371-re 74 000 Ft-tól. 8923. cserkész emléktárgyakat, 7629. www.anacapritravel.hu. Tel.: ÜGYVÉDI irodának is levélborítékokat vására- PORTRÉ, csendélet, tájkép 326-3260, II., Bécsi u. 22. alkalmas, 41 nm-es, lank. Bp. VIII., Szentkirályi festését, falfestményt, de­(Eng.sz. 1353/1996/1999). földszinti öröklakás a XI. u. 6. Tel.: 485-5060. korációs munkákat, üveg-BEFEKTETÉS! Bükfürdőn kér. Bartók Béla 132-ben KASTÉLYBERENDEZÉSHEZ festést vállalok - kedvező épülő gyógyszállóban apart- eladó. Irányár: 10,3 M Ft. vásárolok antik bútort, test- áron - referenciával. Tel.: manók eladók. Profit évi Tel.: (06-20) 510-6690. ményt, órát, bronzszobrot, (06-70)214-2413.

Next