Magyar Hírlap, 2003. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-19 / 42. szám
2003. február 19., szerda KARRIER ÉS MENEDZSMENT Magyar Hírlap 17 Sir Richard Branson, a Virgin alapítója: az édesanyja légikisasszony volt, ő pedig szárnyakat adott vágyainak Kultúraváltás „Hozd ki a legtöbbet a szabadidődből” megjelenése után Leginkább soros világ körüli léghajóútja alkalmával hallhatunk Sir Richard Bransonról, a Virgin alapítójáról. Pedig a mára több mint kétszáz folyamatosan változó céget magába foglaló cégcsoport az üdítőital-gyártástól a légi közlekedésig mindennel foglalkozik. Egy vállalkozás maradt ki csak: a Virgin Hullámvasút. Gyakori Mercédesz „Négyéves voltam, mikor anyám néhány mérföldre a házunktól leállította a kocsit, és azt mondta, innen találjak haza egyedül. Reménytelenül eltévedtem.” Ezzel a történettel indul Sir Richard Branson önéletírása. A mama sajátos nevelési technikája veszélyesnek tűnhet, de utólag már látszik, a 12 milliárd dollárosra becsült vállalatbirodalmat és 25 ezer alkalmazottat irányító Branson esetében igazán jól sült el. Az önállóságra nevelő próbatételek után nem meglepő, hogy Bransonnak 15 éves korában elege lett a tanulásból. Az már annál kevésbé világos, diszlexiásként miért pont ifjúsági lap alapításába vágta a fejszéjét. A Student magazin szerzői közt Jean-Paul Sartreot is megtaláljuk - 1966-ban járunk! -, és olyan sikert ér el, hogy az ifjú laptulajdonos úgy dönt, otthagyja az iskolát. Branson mégis hamar ráun, és inkább a lemezkiadással kezd el foglalkozni. 1971-ben születik meg a Virgin Records, és a lendületes piros betűk meg a szokatlan név - Szűz - mögé olyan nevek sorakoznak föl, mint a Rolling Stones, Phil Collins vagy Mike Oldfield. A Virgin Records húsz év után, cirka egymilliárd dollárért az EMI tulajdonába vándorol, ám Branson rocksztárimázsa ekkorra már olyan ismert márkavédjegy, hogy kár is lenne megválni tőle. Nem véletlen, hogy Branson bármibe is kezd - márpedig több mint kétszáz, általában Virgin névre hallgató cégben érdekelt -, az nem a nyakkendős-vaskalapos módon működik. „A világ első számú márkájává akarom tenni a Virgint” - ismételgeti Branson, aki tudja, hogy az Egyesült Királyság ugyan már teljesen „virginizált”, ám a világnak még számos területe - az amerikai mobilpiactól a dél-afrikai légi közlekedésig -, felfedezésre vár. A terjeszkedés egyik legfontosabb eleme a Branson-imázs: bár Őfelsége, II. Erzsébet lovaggá ütötte, első látásra igencsak kilóg lovagtársai közül. A nyitott felső gombbal hordott inge fölé igencsak nehéz volna nyakkendőt húzni - és az illendőnél minimum tíz centivel hosszabb vörös haj azonban csak a külső, amely takarhatna akár egy konszolidált ötvenes vezetőt is. Aki hallott már a rendszeresen megkísérelt - és rendre elbukott - világ körüli léghajóútjairól, gyanút foghat, de ha Branson kijelentéseit figyeljük, világos, itt bizony a tudatosan konzervált fiatalosság mesterfokával állunk szemben. Az összes drog legalizálását hirdető vagány és a 99 éves korában meghalt nagymamáját sirató unoka egyben megszállott sportember, akinek fiatalossága nagyban meghatározza üzletpolitikáját is. A lemezkiadás után megalapítja a világ legismertebb lemezbolthálózatát, a Virgin Megastore-t, ahol egy idő után a Virgin Colát árusító automaták is feltűnnek. Ám ez csak a kezdet: a kényelemnél az alacsony árat többre értékelők igényeit szem előtt tartva építi fel 1984-től a Virgin repülőtársaságokat. A „fapados” járatok népszerűségét visszaszorítani kívánó British Airwaysnek a törvény előtt is felelnie kellett az USA és Nagy- Britannia között szállító Virgin Atlantic elleni reklámhadjárata miatt. Előbbit végül nem megengedett reklámmódszerek alkalmazása miatt egymillió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság - ezt végül alkalmazottai között osztotta szét Branson. Magamutogatásnak, de önreklámnak is tekinthetjük, hogy Sir Richard sokat és szívesen nyilatkozik, ír és pózol. Ám ha Branson lazasága mögé próbálunk tekinteni, igazából nagyon keveset látunk. Üzletpolitikájából csak a felszín látszik: míg más karácsony előtt ajándékot vesz, Sir Richard azzal tölti az év végét, hogy cégeit átcsoportosítja, netán átnevezi, feladva ezzel a leckét az elemzőknek és befektetőknek, akik az előző évben már valamennyire kiismerték magukat a portfolióban. A titoktartásról Branson így vélekedik: „Magáncégekből állunk, amelyek mind nagy számú versenytárssal állnak szemben. Nagyon boldog vagyok, hogy a Virgint úgy tudom vezetni, hogy riválisaimnak nem tálcán kínálom az alapvető információkat.” A tőzsde se nagyon találkozott Sir Richarddal: a bejegyzés után csupán két évvel a nyolcvanas évek közepén visszavásárolta a Virgin csoport cégeit. Jelenleg a Brüszszelben bejegyzett Virgin Express légitársaság az egyetlen Bransoncég a tőzsdén. Nagyobb vásárlásai és eladásai azért nem maradnak titokban: az Ausztráliában működő Virgin Blue legutóbb ötven Boeing 737- esre adott megrendelést 3,1 milliárd dollár értékben, amivel a Qantas után a második helyre lépett elő az ország légitársaságai között. A Virgin Mobile Nagy-Britannia leggyorsabban fejlődő mobiltársasága: alig három év alatt kétmillió előfizetőt toborzott. Persze nincs szó arról, hogy minden tökéletesen működne: a 2001. szeptember 11-ei merényletek a Virgin Atlanticot is érzékenyen érintették, és a brit lottójáték koncessziós jogát sem sikerült elnyernie. Mindezek ellenére a Virgin.net jelmondata tökéletesen szimbolizálja Branson üzleteit: „Hozd ki a legtöbbet a szabadidődből!” ›o (0 CL ■g'Λ(0 D £m )3 £ Krakson új Airbus A600-asával, a világ leghosszabb utasszállítójával. Övé a világ leghosszabb céglistája is SZŰZ TEREP Sir Richard Branson birodalmához több mint kétszáz vállalat tartozik. Néhányat az alábbiakban név és tevékenység szerint is felsorolunk. Virgin Atlantic, Blue, Express - légitársaságok Virgin Balloon Flights - léghajótúrák Virgin Bikes - motorkerékpárok árusítása, javítása Virgin Brides - esküvői ruhák és kellékek Virgin Cars - gépkocsiáruház Virgin Cinemas - mozihálózat Japánban Virgin Cosmetics - kozmetikai termékek Virgin Drinks - üdítőitalmárka Virgin Megastore - lemezbolthálózat Virgin Mobile - mobiltársaság Virgin.net - internetszolgáltató Nagy-Britanniában Virgin Radio - digitális rádióadó Virgin Travelstore - utazási iroda V2 Music - független lemezkiadó társaság Legfeljebb a lábtörés tarthat minket távol a munkahelyünktől Trend 2003: a dolgozó nép szolgál A rendszerváltás óta látványosan csökken azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik betegség miatt maradnak távol a munkahelyüktől. Csakhogy e mögött nem a magyar lakosság egészségi állapotának bámulatos gyorsaságú javulása áll, hanem, hogy munkahelyük megtartása érdekében az emberek akár betegen is hajlandók dolgozni. A kilencvenes évek elején még a betegség volt a munkahelyről való távollét leggyakoribb oka, de az évtized folyamán ennek súlya gyorsan csökkent - derül ki a nemrég megjelent 2002-es Munkaerőpiaci tükör egyik tanulmányából. A KSH lakossági munkaerőfelmérésének adataira támaszkodó kutatás szerint a magyar munkavállalók körében 1995-ben már a szabadságon lévők voltak többségben a betegekkel szemben, sőt 2000-re már a hiányzások felének a szabadságolás volt az oka. Nem mintha látványosan javult volna a magyar lakosság egészségi állapota, sőt sok tekintetben inkább romlott, elég csupán a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoriságának növekedésére gondolnunk. A munkavállalókra nehezedő nyomás növekedését jól érzékelteti, hogy az elmúlt évtizedben a szabadságon lévők aránya is fokozatosan csökkent, legnagyobb mértékben éppen az amúgy is többet dolgozó férfiak esetében. „A rendszerváltás előtt a betegek arra biztattak, hogy írjam ki őket táppénzre, most meg minden rábeszélő-készségemet latba kell vetnem, hogy rávegyem őket az otthon maradásra” - mondja Kóspál Lajos háziorvos. Kóspál doktor több mint kétezer pácienséből általában körülbelül negyvenen vannak folyamatosan betegállományban, míg a 90-es évek elején átlagosan 90-120 beteg ment táppénzre. A táppénzen lévő betegeknek felét valamilyen váratlan esemény: vakbélműtét, lábtörés, stb. kényszerítette ágyba, vagy azért ment táppénzre, mert „ki fogják rúgni” a munkahelyéről. Őket nem kellett győzködnie a háziorvosnak, de az esetek többségében hiába magyarázza el a betegeknek, hogy gyorsabban meggyógyulnának, ha otthon maradnának, egyszerűen nem mernek hiányozni a munkahelyükről. A magyar munkavállalók 1992- ben még átlagosan heti 37,8 órát dolgoztak, 2000-ben pedig már 39,5 órát. A nők munkaideje ráadásul valamelyest nagyobb mértékben emelkedett: míg az évtized első felében alig dolgoztak többet heti 35 óránál, 2000-ben átlagos munkaidejük már valamivel meghaladta a heti 37 órát. A már a 90-es évek elején is csaknem heti 40 órát dolgozó férfiak az évtized végén már valamivel több mint 41 órát töltöttek hetente a munkahelyükön. Nagy Gyula, az idézett tanulmány szerzője, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanszékvezetője szerint a ténylegesen ledolgozott munkaórák kilencvenes évekbeli növekedését nem a munkaidő meghosszabbodásával lehet magyarázni, hanem ezt egyértelműen a munkahelyi hiányzások mérséklődésének számlájára kell írni. A távollétek csökkenése valószínűleg a gazdaság átalakulásával függ össze: egyrészt a foglalkoztatásból nagyobb arányban szorultak ki az olyan munkavállalói csoportok, amelyek esetében valószínűbb a tartós hiányzás, például az idősebbek, a rosszabb egészségi állapotúak, valamint a kisgyermeket nevelők. Másrészt a foglalkoztatottak állásuk megtartása érdekében egyre kevesebb időt töltenek távol a munkahelyüktől. ME Az oldalt szerkesztette: Meixner Zoltán A munkából teljes hétig távol lévő foglalkoztatottak arányának alakulása a távollét főbb okai szerint (százalék) (%) Nők (%) Férfiak H Egyéb ok 12 p 8 r □ Szülési szabadság ppa»». 7 ■ □ Szabadság 10 ‘ ■ Betegség D -6' I 2 -1992 1994 1996 1998 2000 1992 1994 1996 1998 2000 f MH-grafika Forrás: Munkaerő-piaci Tükör 2002 Az állásunk elvesztésétől való félelem miatt betegen is bejárunk dolgozni Bódog Norbert ügyvezető igazgató Juhász Zsolt üzletág-igazgató Kustos Ferenc marketingvezető A múlt heti Karrier és Menedzsment oldalon egy technikai hiba folytán felcserélődtek a rEVOLUTION Kft. vezetőit bemutató fényképek. Az érintettektől (akiket most ismét bemutatunk) és olvasóinktól a hibáért elnézést kérünk. Magyarországon számtalan példát láttunk az elmúlt évtizedben felvásárlásokra és összevonásokra, s ez az újonnan felállított menedzsment számára a legtöbb esetben rendkívül nagy próbatételt jelentett. De gyakran már az is bizonyos mértékű kultúraváltást hozhat, ha a csúcsvezető személye megváltozik. Eleve kevesen fogadják örömmel a változást, s még kevesebben érzik szükségszerűnek és üdvözlendőnek. Az emberek általában úgy gondolják, hogy jól végzik a munkájukat, és vállalatuk szervezete, piaci tevékenysége, hatékonysága teljesen rendben van. Miért akar hát egy új tulajdonos, új menedzsment vagy egy új vezető megváltoztatni bármit is? Hány értekezletet, tájékoztatót, vállalati rendezvényt láttunk, ahol a vezetők kifejtették, milyen új célokért milyen eszközökkel fognak mostantól küzdeni, talán még a lelkesedést is igyekeztek felszítani, ám elmulasztották megmutatni a tágabb képet: mi az oka, hogy a fennálló rendszert vagy egyes elemeit fejlesztő céllal meg kívánják változtatni. Sajnos arra is sok példa volt a múltban, hogy az új cég, az új vezetés be sem mutatkozott, s még gyakoribb, hogy az „újak" a legkevésbé sem kíváncsiak a „régiek” múltjára, értékeire, módszereire, és nem törekszenek arra az együttműködésre, amelynek eredményeképpen felmérhetnék hogy a máshol alkalmazott módszereik vajon itt milyen eredményre vezetnek majd, és mit célszerű inkább átvenni ebből a kultúrából. Ilyenkor a kommunikáció végképp meghal, falak épülnek csoportok és munkatársak közé, és a folyamat akár aktív ellenállásba, bojkottba is torkollhat. MIRE KELL KÜLÖNÖSEN ÜGYELNI? • A vezetőknek fel kell tenniük a kérdést, hogy egy adott új helyzetben az eddig jól bevált, és most itt is bevezetni kívánt módszereik biztosan sikerrel alkalmazhatóak lesznek-e, és a kívánt eredményre vezetnek-e? • Arégi" vagy „más” rendszer, illetve kultúra bírálatát fejlesztő eszköznek kell tekinteni, ezért a bírálatnak részletezőnek és körültekintőnek kell lennie, a tervezett változtatásoknak a célok jobb elérését kell szolgálniuk, és nem merülhetnek ki a „mi fejlettebb kultúránk" automatikus importálásában. • Mindenekfelett pedig széleskörűen kell kommunikálni, fel kell lelkesíteni az újonnan kitűzött célokért a vezetőket minden szinten, és el kell érni, hogy az új céloknak olyan nagykövetei legyenek a vállalat minden dolgozója számára, akik értik és őszintén képviselik ezeket az értékeket és a hozzájuk kötődő stratégiát. Forrás: DOOR Training Central Europe ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- HIRDETÉS IHHIHPimMPPPPPPIMHHBBHIBHBPWPPP9HHIB [QM | ~| 111 | ■VrjMLuniHH hagyatékot Telefon: 214-■HHHHHHÉÉlÉlÉÉIÉÉIflHHHHHil HHhNHIéNéhHH ÚJPEST frekventált részén lévő kereskedőházunkban bérbe TÖRÖTT, karambolos autóadók különböző nagyságú helyiségek iroda, nagykereskedés ját megvenném, 06 (20) és raktározás céljára komplett szolgáltatással. Tel.: (06-30) 393-1387. 942-3023. MEGVÁSÁROLOM gépko-A FÁY ANDRÁS Takarékszövetkezet tájékoztatja tisztelt ügy- csiját, (06-30) 352-4199. felett, hogy betéti kamatait március 8-ától 0,5-1 százalék- MEGVÁSÁROLNÁM Suzu- VLLANYVASUTMODELLEKET, ponttal csökkenti. Részletes információval a kirendeltségek (06-20) 953-5971. tartozékokat, gyűjteménytszolgálnak. dpfi a^trát vpnízik rnfi- ket bármilyen méret alá---------------------------------------------------------------------------------- 20) 934 ^(06 70)^310- nyát, állapotút, korút vásá-20-30%. www.exko2000.hu ,1L. . TeL (06-20) 451 -kc 7/,,,mn qncy TÖRÖTT, totálkáros autót „Oo„ ' ' vásárolnék, (06-20) 943- Új USB-port 3000 Ft-ért hhhhhhmhhohm 3698 eladó. Tel.: (06-30) 301-SZUPER AKCIÓ! VELEN- 1602 CEI mammmpMH . 28.. március 2. 38 000 Ft (48 000 Ft helyett). Nincs MÁTRAFÜREDEN 1999- ■HÉÜÉÉfelHI^Iil éjszaka a buszon, szállásben épült családi ház eladó. 3*”-os szállodában. Húsvét: Budapesti kisebb csere le- BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, ADÓSSÁGBEHAJTÁS (06-Szicília, Róma, Capri, Firen-hetséges. (06-30) 565- 1950 előtti képeslapokat, 78 510-030, (06-30) 371-re 74 000 Ft-tól. 8923. cserkész emléktárgyakat, 7629. www.anacapritravel.hu. Tel.: ÜGYVÉDI irodának is levélborítékokat vására- PORTRÉ, csendélet, tájkép 326-3260, II., Bécsi u. 22. alkalmas, 41 nm-es, lank. Bp. VIII., Szentkirályi festését, falfestményt, de(Eng.sz. 1353/1996/1999). földszinti öröklakás a XI. u. 6. Tel.: 485-5060. korációs munkákat, üveg-BEFEKTETÉS! Bükfürdőn kér. Bartók Béla 132-ben KASTÉLYBERENDEZÉSHEZ festést vállalok - kedvező épülő gyógyszállóban apart- eladó. Irányár: 10,3 M Ft. vásárolok antik bútort, test- áron - referenciával. Tel.: manók eladók. Profit évi Tel.: (06-20) 510-6690. ményt, órát, bronzszobrot, (06-70)214-2413.