Magyar Hírlap, 2003. augusztus (36. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-01 / 178. szám
Mozaikosan épülő M7-es Jövőre 180 milliárddal jut több gyorsutakra, mint az idén Az ideinél 180 milliárd forinttal többet költ az ország jövőre autópályák és autóutak építésére - erősítette meg tegnap az eddig is ismert tényeket Kiss Péter kancelláriaminiszter Balatonszárszón, ahol már készül a sztráda újabb szakasza. Tevan Imre Ha valaki két év múlva a horvát tengerpart felé autózik Budapestről, háromszor is felhajthat majd az M7-es autópályára. A délnyugatra vezető sztráda még hátralévő szakaszai ugyanis meglehetősen furcsa sorrendben készülnek majd el, a teljes mozaik 2007-re áll össze. 2005 nyarán használható lesz már a Balatonszárszó és Ordacsehi közötti, valamint a horvát (és a szlovén) határhoz vezető rész, ám Zamárditól Szárszóig, illetve Fonyódtól még a régi 7-es utat kell majd igénybe venni. A kormány fontosnak tartja az autópálya-hálózat gyors bővítését, ezért ott vonulnak fel a munkagépek, ahol tudnak, vagyis már sikerült megegyezni a nyomvonalba eső földek tulajdonosaival és a helyi önkormányzatokkal - derült ki Kiss Péter kancelláriaminiszter szavaiból tegnap Balatonszárszón. Mint ismert, a sztráda jelenlegi végpontját követő szakasz építését is ilyen „helyi erők” akadályozták egy évtizedig, most már viszont napokon belül megérkezhet az építési engedély - mondta Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya Rt. fejlesztési vezérigazgató-helyettese. A közbeszerzési eljárás ezután indulhat, az építkezés pedig jövőre. Hasonló okból csúszik az M3-asról Miskolcra vezető M30-as gyorsút befejezése, az eredeti határidőig, 2003. novemberig csak egy nyolc kilométeres részt adnak át, a folytatásra csak 2004-ben hajthatnak föl a járművek. Az M7-es egy későbbi, Szárszónál kezdődő szakaszán viszont már folyik az építkezés. A 65 milliárdos beruházás fővállalkozója a Hídépítő Rt. A kormányzati munkamegosztásban elsődlegesen a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó gyorsútépítés területére feltehetően azért „tévedt” Kiss Péter, hogy deklarálja: kormánya annak ellenére is többet költ jövőre e célra, mint az idén, hogy a gazdaság helyzetéről időközben kiderült, az sokkal rosszabb a korábbi terveknél. (A 15 éves gyorsútfejlesztési tervből kimaradt szakaszok után érdeklődő újságírókat azért a GKM-hez irányította a kancelláriaminiszter.) A személyi jövedelemadó és az áfa jövőre tervezett emelése tehát az autópályaépítést is finanszírozza, így 2004-ben az idei 80 milliárd forintnál 180 milliárddal több, összesen tehát 260 milliárd - Kiss szavaival csaknem 300 milliárd - jut útépítésre. A kormány tervei szerint a 2006-os választási évig összesen 420 kilométer gyorsút épül. A fővárosból akkor autópályán, illetve autóúton lehet eljutni Miskolcig, Nyíregyházáig, Debrecenig, Szegedig, Dunaújvárosig és a Balaton nyugati végéig. Tovább épül az M0-s, és Dunaújvárosnál egy új híd is elkészül. fotó: Kovács Katalin Két év múlva itt, Balatonszárszónál viadukton halad majd a balatoni autópálya forgalma Az M7-es autópálya szakaszainak építése Szakasz_______________________Hosszú km)____________Jelenlegi állapot____________Építés kezdete Befejezése Zamárdi-Balatonszárszó 14 Az építési engedély „napokon belül várható" 2004 2006 BalatonszárszóMordacsehi 20 Épül 2003 2005. június 30. Ordacsehi-Balatonszentgyörgy 25 Az építési engedély „rövidesen várható” 2004 2006 Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa 35 Az engedélyezési tervek elkészültek 2006* 2009* Nagykanizsa-Becsehely 17 Az engedélyezési tervek elkészültek 2005 2007 Becsehely-letenye 9 Épül 2003 2004. szeptember 15. M70-es autóút, Letenye-Tornyiszentmiklós 20 Épül___________________________________________2003_________2004. szeptember 15. * előzetes terv forrás: Miniszterelnöki Hivatal Az alsó szja-kulcsban engedne az MSZP? Folytatás az 1. oldalról Mint tegnapi számunkban írtuk, az SZDSZ-es képviselő a párt jövő keddi ügyvivői értekezletén terjeszti elő javaslatát arról, hogyan lehetne részben előteremteni az szja mérséklésének forrását a gyermekek után járó adókedvezmények megkurtításával. Mint mondta, érzékeli, hogy elképzelésével „kavicsot dobott az állóvízbe”, de bízik abban, hogy a többi ügyvivőnek is lesz saját kiadáscsökkentő javaslata. Béki szerint az átlagos jövedelem két és félszeresénél, körülbelül két és fél millió forintnál lehetne meghúzni a gyermekek utáni adókedvezményre való jogosultság felső határát. Információnk szerint éppen a lapunkban közölt cikk miatt adott ki tegnap közleményt Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke ebben megismétli azt az álláspontot, amely szerint a párt továbbra is „következetesen és kitartóan ragaszkodik az adócsökkentés végrehajtásához”. A nyilatkozat szerint az MSZP és az SZDSZ között hamarosan elkezdődő tárgyalásokig „megjelenő találgatások, javaslatok nem a párt álláspontját képviselik”. Tisztességtelennek tartja Béki Gabriellának a gyermekek után járó adókedvezmények újraszabályozására vonatkozó ötletét Mátrai Márta, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus szerint a Medgyessy-kabinet kormányra kerülése óta megingott az emberek családtámogatásba vetett hite, a szabaddemokrata ügyvivő tervének megvalósítása esetén pedig maradék bizalmukat is elveszítenék. Mátrai nem tudott olyan fideszes javaslatról, amely segíthetne megtalálni az adóemelések „ellenértékét” de - mint mondta - a Miniszterelnöki Hivatal karcsúsításával jelentős forrásokhoz juthatna a kabinet. A bróker hiába húzná az időt a bécsi fogdában mh-összeállítás Továbbra is Kulcsár Attila az egyedüli gyanúsított a K&H Equities Rt-nél történt milliárdos sikkasztásával kapcsolatban, de másokat is kihallgathatnak gyanúsítottként - erősítette meg az MTI-nek az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóhelyettese tegnap korábbi információnkat. Németh Lajos bejelentette, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feljelentést tett okirat-hamisítás miatt, mert Kulcsár Attila hamis dokumentumokkal igazolta iskolai végzettségét, a feljelentés iratait pedig az ügyhöz csatolták. Németh leszögezte: a K&H Equities brókercéggel kapcsolatos nyomozás jelenlegi szakaszában nem kíván a rendőrség tájékoztatást adni. Azt is elmondta, hogy a rendőrség nem folytat nyomozást az Inter-Európa Bankkal kapcsolatban. A brókert július 17-én fogták el az osztrák hatóságok Bécsben a magyar rendőrség közreműködésével. A rendőrség korábbi közlése szerint a nyomozást nem késlelteti, hogy Kulcsár Attila nem járult hozzá a gyorsított kiadatási eljárás alkalmazásához. Bárándy Péter igazságügy-miniszter egy tegnapi tájékoztatón megjegyezte: a kiadatási letartóztatásban töltött idő nem számít bele abba a két évbe, amely alatt - az új büntetőeljárási törvény szerint - be kell fejezni a nyomozást. Ebből az következik: alaptalan az a felvetés, hogy a bróker azért nem tért haza önként, hogy húzza az időt, s elérje, hogy két éven belül ne tudják lezárni az ügyét. "K3 C/1 Az emberek többsége értetlenül és döbbenten érkezik az okmányirodákba, ahonnan értesítették: néhány éve kapott személyi igazolványát ki kell cserélni. Magukban az okmányirodákban is a legkülönfélébb híresztelések kaptak lábra, hogy a nyári szabadságolások idején, miközben másfél millió útlevelet váltanak le éppen, miért kell hirtelen kétszázötvenezer embernek új személyi. A vadonatúj, európai szabványos személyi kártyák helyett, amelyekre két-három éve még oly büszke volt a Belügyminisztérium. Pedig a válasz rém egyszerű. Adva van egy ország, amelyben törvényeket hoznak, hogy aztán vagy betartsák őket, vagy nem. Ez többek között attól is függ, hogy az adott törvény betartatása pénzt hoz-e erős érdekérvényesítő csoportoknak, vagy akár csak egy fontos nagyvállalatnak. Ha igen, akkor a szabály haladék nélkül hatályba lép. Mint az a személyi igazolványok esetében történt. Hiába derült ki, hogy az okmányokhoz szükséges és megfelelő polikarbonát alapanyagot éppen nem tudták szállítani a külföldi cégek, hiszen sürgetett az idő és a közbeszerzési eljárás nyertese, az Állami Nyomda. Ha nincs polikarbonát, hát jó lesz a PVC is, szólt a verdikt. Halkan hozzátették, hogy a PVC csöppet sem jó, mert reped és törik, használatát a szakhatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete is csak úgy engedélyezte, ha később gondoskodnak a cseréről. S hogy a megrendelő állami hivatalnokok mennyire előrelátók voltak, mi sem bizonyítja jobban: a csereakció árát már a költségvetésbe is betervezték. Továbbá hallgatási fogadalmat tettek, hogy erről az éktelen és ostoba pazarlásról nem szólnak senkinek. Mindez úgy hangzik, mintha Örkény István abszurd egyperceseinek egyikét tennénk most közkinccsé, pedig a köz kincsét éppen most húzzák ki a zsebünkből. Ezúttal 120 millió forintos értékben. Hogy megint kifizethessük, amit egyszer már kipengettünk. Elképesztő állami mentalitás. Már csak egy titkosított Plasztikkártya Műanyag-összetételét Szabályozó Hivatal életre hívása hiányzik. PVC-országban ez is megtörténhet. 2003. augusztus 1, péntek • Magyar Hírlap • 3 belföldi álláspont Demokraták a pácban Nagy Iván Zsolt, a külpolitikai rovat vezetője (inagy@mhirlap.hu) ar éppen kezdtek belelendülni a demokraták George Bush bírálatába. Jó ötletnek tűnt: ki kell kezdeni az elnök szavahihetőségét, meggyőzni az amerikaiakat, hogy a Fehér Ház tudatosan félrevezette őket, amikor „eladta” nekik az iraki háborút. A kormányzat pedig partner volt ehhez, lassan ember nem tudta már, ki vállalta és ki cáfolta éppen felelősségét a Bagdad nigeri uránvásárlásairól szóló (ál)értesülések híresztelésével. A demokratáknak mint falat kenyérre, olyan szükségük volt erre a lehetőségre. Az utóbbi időben sorra jelennek meg a felmérési eredmények, amelyek már-már megalázó vereséget jósolnak nekik a jövő évi elnökválasztásra. Ők azonban a jelek szerint egyelőre nem tudnak meggyőzők lenni tulajdonképpen semmiben. Legerősebb ütőkártyájuk a gazdaság lehetne, de népszerű alternatívát nem tudnak felmutatni a republikánus elnök politikájával szemben. Ehelyett a társadalom általában azt tartja róluk, hogy az erősen központosított hatalom és a nagyobb adók hívei, ami nem túl vonzó imázs. Ráadásul kiderült az is, hogy hiába érveltek a háború előtt - ha nem is túl meggyőzően - a hadi kiadások káros hatásával, a második negyedévi mutatók azt mutatják, éppen a háborús költségek adtak lendületet az amerikai gazdaságnak. Kampánymuníciónak ott lenne még a biztonság ügye. Az amerikaiak igazából nem nyugodtak. Az al-Keida lehetséges támadásairól szóló bejelentések tovább bizonytalanítják őket, itt tehát a demokratáknak lehetne esélyük. Elvileg. Mert hogy sok amerikai szemében ők az ottani politikai skála szerint már szélsőbalos elveket vallanak, túlzottan szabadságpártiak, az ilyenektől pedig ugye nehéz elvárni, hogy keménykezű védelmezők legyenek. (Sokat elárul erről a hangulatról, hogy a versenyben lévő demokrata elnökjelöltek közül a legnépszerűbb éppen az iraki háborút támogató Joe Lieberman.) Nem véletlen, hogy az a két társadalmi kategória, amely leginkább nemet mond a demokratákra, a fehér férfiaké, illetve a családos nőké. Azoké, akik alighanem a leginkább vágynak a biztonságra. Viszont - s ez lehetett a demokraták mostani kampányának egyik fő indoka - e két kategória elutasítja azt is, ha félrevezetik. Öntudatos, gyakorta vallásos embereket felháborít, ha hazudnak nekik, s ez még ki is derül. Ebben a körben lehet igazán hatásos Soros György hirdetésének üzenete is: „Amikor egy nemzet hadat visel, megilleti az igazság”. Szóval, már éppen kezdtek belejönni a demokraták, amikor ismét fordult az utóbbi időben Washingtonnak nem túl kedvező iraki hadi szerencse. Szaddám Huszein fiainak megölése, közeli munkatársainak elfogása, s a hírek a megbuktatott bagdadi vezető körül állítólag szoruló hurokról, ismét megerősítették Busht. Az amerikaiak megint lelkesednek egy kicsit. Követelik Szaddám fejét, és ismét hiszik, hogy meg is kapják. Az elnök hazai ellenfeleiről pedig a többség úgy véli, igazából csak politikai célokból s nem legitim aggodalomból emlegetik az uránvásárlási ügyet. Kínos állapot. A demokraták mind jobban kifutnak az időből, kellene egy nagy és ütős ötlet, ilyen azonban nincs. Bush népszerűsége 56 százalékos, ami kisebb ugyan, mint egy-két hónapja volt, de politikai elemzők szerint még nagyon jó egy újraválasztásra készülő elnök esetében. Kérdés, tud-e akkorát hibázni, hogy innen veszítsen. Egy Bush már megtette egyszer: a jelenlegi elnök apja, másfél évvel a második mandátumért folyó csata előtt, 69 százalékon állt, onnan veszített. Tény, akkor a demokratáknak volt egy Clinton nevű jelöltjük. S nem véletlen, hogy azért manapság is majdnem minden felmérésben megvizsgálják, mi történik, ha Hillary Clinton mégis elindul a választáson.