Magyar Hírlap, 2003. augusztus (36. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-01 / 178. szám

Mozaikosan épülő M7-es Jövőre 180 milliárddal jut több gyorsutakra, mint az idén Az ideinél 180 milliárd forinttal többet költ az ország jövőre autópályák és au­tóutak építésére - erősítette meg teg­nap az eddig is ismert tényeket Kiss Péter kancelláriaminiszter Balaton­szárszón, ahol már készül a sztráda újabb szakasza. Tevan Imre Ha valaki két év múlva a horvát tenger­part felé autózik Budapestről, három­szor is felhajthat majd az M7-es autó­pályára. A délnyugatra vezető sztráda még hátralévő szakaszai ugyanis meg­lehetősen furcsa sorrendben készül­nek majd el, a teljes mozaik 2007-re áll össze. 2005 nyarán használható lesz már a Balatonszárszó és Ordacsehi kö­zötti, valamint a horvát (és a szlovén) határhoz vezető rész, ám Zamárditól Szárszóig, illetve Fonyódtól még a régi 7-es utat kell majd igénybe venni. A kormány fontosnak tartja az autópá­lya-hálózat gyors bővítését, ezért ott vonulnak fel a munkagépek, ahol tud­nak, vagyis már sikerült megegyezni a nyomvonalba eső földek tulajdonosai­val és a helyi önkormányzatokkal - de­rült ki Kiss Péter kancelláriaminiszter szavaiból tegnap Balatonszárszón. Mint ismert, a sztráda jelenlegi vég­pontját követő szakasz építését is ilyen „helyi erők” akadályozták egy évtize­dig, most már viszont napokon belül megérkezhet az építési engedély - mondta Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya Rt. fejlesztési vezérigazga­tó-helyettese. A közbeszerzési eljárás ezután indulhat, az építkezés pedig jö­vőre. Hasonló okból csúszik az M3-as­­ról Miskolcra vezető M30-as gyorsút befejezése, az eredeti határidőig, 2003. novemberig csak egy nyolc kilo­méteres részt adnak át, a folytatásra csak 2004-ben hajthatnak föl a jármű­vek. Az M7-es egy későbbi, Szárszónál kezdődő szakaszán viszont már folyik az építkezés. A 65 milliárdos beruhá­zás fővállalkozója a Hídépítő Rt. A kormányzati munkamegosztás­ban elsődlegesen a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztériumhoz tartozó gyorsútépítés területére feltehetően azért „tévedt” Kiss Péter, hogy dekla­rálja: kormánya annak ellenére is töb­bet költ jövőre e célra, mint az idén, hogy a gazdaság helyzetéről időközben kiderült, az sokkal rosszabb a korábbi terveknél. (A 15 éves gyorsútfejlesztési tervből kimaradt szakaszok után ér­deklődő újságírókat azért a GKM-hez irányította a kancelláriaminiszter.) A személyi jövedelemadó és az áfa jövőre tervezett emelése tehát az autópálya­építést is finanszírozza, így 2004-ben az idei 80 milliárd forintnál 180 mil­liárddal több, összesen tehát 260 mil­liárd - Kiss szavaival csaknem 300 milliárd - jut útépítésre. A kormány tervei szerint a 2006-os választási évig összesen 420 kilométer gyorsút épül. A fővárosból akkor autó­pályán, illetve autóúton lehet eljutni Miskolcig, Nyíregyházáig, Debrecenig, Szegedig, Dunaújvárosig és a Balaton nyugati végéig. Tovább épül az M0-s, és Dunaújvárosnál egy új híd is elkészül. fotó: Kovács Katalin Két év múlva itt, Balatonszárszónál viadukton halad majd a balatoni autópálya forgalma Az M7-es autópálya szakaszainak építése Szakasz_______________________Hossz­ú km)____________Jelenlegi állapot____________Építés kezdete Befejezése Zamárdi-Balatonszárszó 14 Az építési engedély „napokon belül várható" 2004 2006 BalatonszárszóMordacsehi 20 Épül 2003 2005. június 30. Ordacsehi-Balatonszentgyörgy 25 Az építési engedély „rövidesen várható” 2004 2006 Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa 35 Az engedélyezési tervek elkészültek 2006* 2009* Nagykanizsa-Becsehely 17 Az engedélyezési tervek elkészültek 2005 2007 Becsehely-letenye 9 Épül 2003 2004. szeptember 15. M70-es autóút, Letenye-Tornyiszentmiklós 20 Épül___________________________________________2003_________2004. szeptember 15. * előzetes terv forrás: Miniszterelnöki Hivatal Az alsó szja-kulcsban engedne az MSZP? Folytatás az 1. oldalról Mint tegnapi számunkban írtuk, az SZDSZ-es képviselő a párt jövő keddi ügyvivői értekezletén terjeszti elő ja­vaslatát arról, hogyan lehetne részben előteremteni az szja mérséklésének forrását a gyermekek után járó adó­­kedvezmények megkurtításával. Mint mondta, érzékeli, hogy elképzelésével „kavicsot dobott az állóvízbe”, de bízik abban, hogy a többi ügyvivőnek is lesz saját kiadáscsökkentő javaslata. Béki szerint az átlagos jövedelem két és fél­szeresénél, körülbelül két és fél millió forintnál lehetne meghúzni a gyerme­kek utáni adókedvezményre való jogo­sultság felső határát. Információnk szerint éppen a la­punkban közölt cikk miatt adott ki teg­nap közleményt Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke ebben megismétli azt az álláspontot, amely szerint a párt to­vábbra is „következetesen és kitartóan ragaszkodik az adócsökkentés végre­hajtásához”. A nyilatkozat szerint az MSZP és az SZDSZ között hamarosan elkezdődő tárgyalásokig „megjelenő találgatások, javaslatok nem a párt álláspontját képvi­selik”. Tisztességtelennek tartja Béki Gabriellának a gyermekek után járó adókedvezmények újraszabályozására vonatkozó ötletét Mátrai Márta, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus szerint a Medgyessy-kabinet kormányra kerülése óta megingott az emberek családtámogatásba vetett hite, a szabaddemokrata ügyvivő tervének megvalósítása esetén pedig maradék bi­zalmukat is elveszítenék. Mátrai nem tu­dott olyan fideszes javaslatról, amely se­gíthetne megtalálni az adóemelések „el­lenértékét” de - mint mondta - a Mi­niszterelnöki Hivatal karcsúsításával je­lentős forrásokhoz juthatna a kabinet. A bróker hiába húzná az időt a bécsi fogdában mh-összeállítás Továbbra is Kulcsár Attila az egyedüli gyanúsított a K&H Equities Rt-nél történt milliárdos sikkasztásával kap­csolatban, de másokat is kihallgathat­nak gyanúsítottként - erősítette meg az MTI-nek az Országos Rendőr-főkapi­tányság kommunikációs igazgatóhe­lyettese tegnap korábbi információn­kat. Németh Lajos bejelentette, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye­lete feljelentést tett okirat-hamisítás miatt, mert Kulcsár Attila hamis doku­mentumokkal igazolta iskolai végzett­ségét, a feljelentés iratait pedig az ügy­höz csatolták. Németh leszögezte: a K&H Equities brókercéggel kapcsolatos nyomozás je­lenlegi szakaszában nem kíván a rend­őrség tájékoztatást adni. Azt is elmond­ta, hogy a rendőrség nem folytat nyo­mozást az Inter-Európa Bankkal kap­csolatban. A brókert július 17-én fogták el az osztrák hatóságok Bécsben a magyar rendőrség közreműködésével. A rend­őrség korábbi közlése szerint a nyomo­zást nem késlelteti, hogy Kulcsár Attila nem járult hozzá a gyorsított kiadatási eljárás alkalmazásához. Bárándy Péter igazságügy-minisz­ter egy tegnapi tájékoztatón megje­gyezte: a kiadatási letartóztatásban töltött idő nem számít bele abba a két évbe, amely alatt - az új büntetőeljárá­si törvény szerint - be kell fejezni a nyomozást. Ebből az következik: alap­talan az a felvetés, hogy a bróker azért nem tért haza önként, hogy húzza az időt, s elérje, hogy két éven belül ne tudják lezárni az ügyét. "K3 C/1 Az emberek többsége értetlenül és döbbenten érkezik az okmányirodákba, ahonnan értesítették: néhány éve ka­pott személyi igazolványát ki kell cserélni. Magukban az okmányirodákban is a legkülönfélébb híresztelések kaptak lábra, hogy a nyári szabadságolások idején, mi­közben másfél millió útlevelet váltanak le éppen, miért kell hirtelen kétszázötvenezer embernek új személyi. A vadonatúj, európai szabványos személyi kártyák he­lyett, amelyekre két-három éve még oly büszke volt a Belügyminisztérium. Pedig a válasz rém egyszerű. Adva van egy ország, amelyben törvényeket hoznak, hogy aztán vagy betartsák őket, vagy nem. Ez többek kö­zött attól is függ, hogy az adott törvény betartatása pénzt hoz-e erős érdekérvényesítő csoportoknak, vagy akár csak egy fontos nagyvállalatnak. Ha igen, akkor a sza­bály haladék nélkül hatályba lép. Mint az a személyi igazolványok esetében történt. Hiába derült ki, hogy az okmányokhoz szükséges és megfelelő polikarbonát alapanyagot éppen nem tudták szállítani a külföldi cégek, hiszen sürgetett az idő és a közbeszerzési eljárás nyertese, az Állami Nyomda. Ha nincs polikarbonát, hát jó lesz a PVC is, szólt a verdikt. Halkan hozzátették, hogy a PVC csöppet sem jó, mert reped és törik, használatát a szakhatóság, a Nemzetbiz­tonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete is csak úgy en­gedélyezte, ha később gondoskodnak a cseréről. S hogy a megrendelő állami hivatalnokok mennyire előrelátók voltak, mi sem bizonyítja jobban: a csereakció árát már a költségvetésbe is betervezték. Továbbá hallgatási fogadalmat tettek, hogy erről az éktelen és ostoba pazarlásról nem szólnak senkinek. Mindez úgy hangzik, mintha Örkény István abszurd egyperceseinek egyikét tennénk most közkinccsé, pedig a köz kincsét éppen most húzzák ki a zsebünkből. Ezút­tal 120 millió forintos értékben. Hogy megint kifizethes­sük, amit egyszer már kipengettünk. Elképesztő állami mentalitás. Már csak egy titkosított Plasztikkártya Műanyag-összetételét Szabályozó Hiva­tal életre hívása hiányzik. PVC-országban ez is megtörténhet.­ ­ 2003. augusztus 1, péntek • Magyar Hírlap • 3 belföldi álláspont Demokraták a pácban Nagy Iván Zsolt, a külpolitikai rovat vezetője (inagy@mhirlap.hu) ar éppen kezdtek belelendülni a demokraták George Bush bírálatába. Jó ötletnek tűnt: ki kell kezdeni az el­nök szavahihetőségét, meggyőzni az amerikaiakat, hogy a Fehér Ház tudatosan félrevezette őket, amikor „elad­ta” nekik az iraki háborút. A kormányzat pedig partner volt ehhez, las­san ember nem tudta már, ki vállalta és ki cáfolta éppen felelősségét a Bagdad nigeri uránvásárlásairól szóló (ál)értesülések híresztelésével. A demokratáknak mint falat kenyérre, olyan szükségük volt erre a lehetőségre. Az utóbbi időben sorra jelennek meg a felmérési eredmé­nyek, amelyek már-már megalázó vereséget jósolnak nekik a jövő évi elnökválasztásra. Ők azonban a jelek szerint egyelőre nem tudnak meggyőzők lenni tulajdonképpen semmiben. Legerősebb ütőkártyá­juk a gazdaság lehetne, de népszerű alternatívát nem tudnak felmu­tatni a republikánus elnök politikájával szemben. Ehelyett a társada­lom általában azt tartja róluk, hogy az erősen központosított hatalom és a nagyobb adók hívei, ami nem túl vonzó imázs. Ráadásul kiderült az is, hogy hiába érveltek a háború előtt - ha nem is túl meggyőzően - a hadi kiadások káros hatásával, a második negyedévi mutatók azt mutatják, éppen a háborús költségek adtak lendületet az amerikai gazdaságnak. Kampánymuníciónak ott lenne még a biztonság ügye. Az ameri­kaiak igazából nem nyugodtak. Az al-Keida lehetséges támadásairól szóló bejelentések tovább bizonytalanítják őket, itt tehát a demokra­táknak lehetne esélyük. Elvileg. Mert hogy sok amerikai szemében ők az ottani politikai skála szerint már szélsőbalos elveket vallanak, túl­zottan szabadságpártiak, az ilyenektől pedig ugye nehéz elvárni, hogy keménykezű védelmezők legyenek. (Sokat elárul erről a hangulatról, hogy a versenyben lévő demokrata elnökjelöltek közül a legnépsze­rűbb éppen az iraki háborút támogató Joe Lieberman.) Nem véletlen, hogy az a két társadalmi kategória, amely leginkább nemet mond a de­mokratákra, a fehér férfiaké, illetve a családos nőké. Azoké, akik alig­hanem a leginkább vágynak a biztonságra. Viszont - s ez lehetett a demokraták mostani kampányának egyik fő indoka - e két kategória elutasítja azt is, ha félrevezetik. Öntuda­tos, gyakorta vallásos embereket felháborít, ha hazudnak nekik, s ez még ki is derül. Ebben a körben lehet igazán hatásos Soros György hirdetésének üzenete is: „Amikor egy nemzet hadat visel, megilleti az igazság”. Szóval, már éppen kezdtek belejönni a demokraták, amikor ismét fordult az utóbbi időben Washingtonnak nem túl kedvező iraki hadi szerencse. Szaddám Huszein fiainak megölése, közeli munkatársai­nak elfogása, s a hírek a megbuktatott bagdadi vezető körül állítólag szoruló hurokról, ismét megerősítették Busht. Az amerikaiak megint lelkesednek egy kicsit. Követelik Szaddám fejét, és ismét hiszik, hogy meg is kapják. Az elnök hazai ellenfeleiről pedig a többség úgy véli, igazából csak politikai célokból s nem legitim aggodalomból emlege­tik az uránvásárlási ügyet. Kínos állapot. A demokraták mind jobban kifutnak az időből, kel­lene egy nagy és ütős ötlet, ilyen azonban nincs. Bush népszerűsége 56 százalékos, ami kisebb ugyan, mint egy-két hónapja volt, de politikai elemzők szerint még nagyon jó egy újraválasztásra készülő elnök ese­tében. Kérdés, tud-e akkorát hibázni, hogy innen veszítsen. Egy Bush már megtette egyszer: a jelenlegi elnök apja, másfél évvel a második mandátumért folyó csata előtt, 69 százalékon állt, onnan veszített. Tény, akkor a demokratáknak volt egy Clinton nevű jelöltjük. S nem véletlen, hogy azért manapság is majdnem minden felmérésben meg­vizsgálják, mi történik, ha Hillary Clinton mégis elindul a választáson.

Next