Magyar Hírlap, 2003. szeptember (36. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-01 / 203. szám
„Idő kell a reform eredményeihez” A tavasszal elindított közoktatási reform eredményei öt-tíz év múlva jelentkeznek, de az iskolák már most más szellemiséggel kezdik meg a 2003/2004-es tanévet - mondta lapunknak adott interjújában Magyar Bálint oktatási miniszter. A tárca vezetője szerint az a legfontosabb, hogy az iskola ne azt nézze, mit nem tud a gyerek, hanem képességei kiaknázásban segítse. Reformmal indul az idei tanév, de az új elemek csak fokozatosan lépnek életbe. Ha hétfőtől a gyerekek az iskolapadba ülnek, tapasztalnak-e valami változást, más szellemiséggel találkoznak az iskolában? Hosszabb folyamat lesz, amíg minden érzékelhető lesz a változásokból. Nem akarjuk erőszakosan átalakítani az oktatási rendszert, szeretnénk fokozatosan változtatni, hogy mindenki megfelelően felkészülhessen. Ha a reformot a pedagógustársadalom egésze átlátja, az már önmagában megváltoztathatja a hazai oktatás szellemiségét. A közoktatási törvény módosításával párhuzamosan folyik a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, a kerettantervek, mintatantervek átalakítása, új oktatási programokat és digitális tananyagokat fejlesztünk. Öt-tíz évre is szükség lehet ahhoz, hogy ezek hatása az eredményekben érzékelhető legyen. Mi garantálja azt, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat az iskolában, kevesebb idő alatt több hasznos dolgot tanuljanak meg? Fontos, hogy 2005-re megváltoznak az érettségi követelmények, ezek ugyanis súlyos nyomást gyakoroltak az egész oktatási rendszerre. A diákokat például arra kényszerítették, hogy sokszor értelmetlen, lexikális ismereteket biflázzanak. Ma a magyar iskolarendszer még alapvetően azt nézi, mit nem tud a gyerek. Ezzel szemben Nyugat- Európában arra figyelnek, melyek azok a képességek, amelyekben valaki kimagaslót tud alkotni, s az iskola megerősíti ebben a gyerekeket, segít kiaknázni képességeiket, és ezzel sikerélményt ad nekik. Ha megváltozik az iskola szemlélete, elkészülnek az új tantervek és tananyagok, az iskolák valóban problémamegoldó gondolkodásra, önállóságra, az alapkészségek elsajátítására helyezhetik a hangsúlyt. Mindez persze egy év alatt nem megy. Vajon sikerült ehhez megnyerni a pedagógustársadalmat? Gyermekközpontú és egyben pedagógusbarát reformot hirdettünk. A diplomás-minimálbér bevezetésével és a tavalyi átlagosan ötvenszázalékos alapbéremeléssel a tanárok anyagi biztonságát igyekeztük megteremteni, és e mellé további kedvezményeket is akarunk társítani. Például a Sulinet expressz segítségével karácsonyra akár minden pedagógusnak lehet otthon számítógépe adókedvezménnyel. Próbáljuk előteremteni a pénzt ahhoz is, hogy megemelhessük a minőségi munkát elismerő pótlékokat. Ezt először 2003-ra ígérték, most úgy tudni, legfeljebb jövőre emelkedhetnek a tanárok pótlékai. A béremelés és a diplomás-minimálbér bevezetése nagy terhet jelentett a költségvetésnek, lelassította a folyamatot. Az osztályfőnökök javadalmazását 2004 szeptemberétől akarjuk két-háromszorosára emelni. Egyre kevesebb a gyerek. Lesz-e szükség annyi tanárra, mint most, vagy tartani kell attól, hogy kevesebb állás lesz az iskolákban? A diákok száma drasztikusan csökkent, különösen az általános iskolákban. Míg 1950-ben harmincegy gyerek jutott egy tanárra, 2002-ben már csak valamivel több mint tíz. Ez a tendencia természetesen nem folytatódhat a végtelenségig. A közoktatási reform azonban számos olyan új feladatot határoz meg - felzárkóztatást, készségfejlesztést -, amely a tanároknak új óraszámokat és újabb kereseti lehetőségeket ad. A lényeg most inkább az, hogy a pedagógusképzéssel szabályozzuk a pályára kerülők számát. A riogatások ellenére a pedagógus-munkanélküliség nem fog növekedni. Strukturális okokból 4-7 ezer fős a pedagógus-munkanélküliség, amely évek óta nem változik. és kevesebb pénz ► így most a másfél millió diák közül 500-600 ezernek nem kell majd fizetnie az iskolai könyvekért. Az ingyenességet több módon tehetik lehetővé az iskolák. A legegyszerűbb, ha kifizetik a diáknak a tankönyvcsomag árát Emellett azonban más lehetőség is van: a szükséges könyveket az iskola megveheti a saját könyvtára számára, és egy-egy tanévre kikölcsönzi a rászoruló diáknak, illetve lehetővé teheti, hogy a szegény sorsú tanulók a napköziben férhessenek hozzá a könyvekhez - mondta Kotán Attila, az oktatási tárca közgazdasági főosztályvezetője. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, egykori oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet: sok olyan ember lesz, aki korábban kapott tankönyvtámoga- Fokozatos reform 2003. szeptember 1-jétől • Hátrányos megkülönböztetés tilalma • Az 5-9. évfolyamon két és fél órával csökken a diákok óraszáma 2004. szeptember 1-jétől • Buktatás csak szülői engedéllyel • Szöveges értékelés a diákok tudásáról • Nyelvi és informatikai előkészítő („nulladik") évfolyamok a középiskolákban • Az általános iskola első osztályában életbe lép az új Nemzeti Alaptanterv 2005 • Kétszintű érettségi. Az emelt szint kiváltja a felvételit. Az emelt szintű nyelvi érettségi 60 százalékos teljesítése középfokú. 40-59 százalékos teljesítése alapfokú nyelvvizsgának felel meg. 2008 • Az ötödik és hatodik osztályban a tanítási idő 20, majd 2011-től 25-40 százalékában tanítók is segítik a gyermekeket az írás, olvasás és számolás elsajátításában. Mást, most viszont nem kap. Az ellenzéki oktatáspolitikus szerint a kormány merev kategóriákat állított fel az ingyenességre, míg korábban helyi mérlegelés kérdése volt, ki szorul rá igazán a támogatásra. Fogy a fejkvóta Az önkormányzatok az általános iskolák alsó tagozatának fenntartására gyermekenként évi 187 ezer forintot, a felső tagozatra diákonként 194 ezer forintot, a gimnáziumok, szakközépiskolák működtetésére pedig 240-240 ezer forintot kapnak. Döntő részben ez a normatíva, más néven fejkvóta fedezi az iskolák működésének költségeit (emellett az önkormányzat saját forrásaival vagy pályázati pénzekkel segítheti az iskola működtetését). Ahogy egyre kevesebb a gyerek, úgy az iskolák fenntartói is egyre kisebb támogatást kapnak. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége felvetette: az oktatási, a belügyi és a pénzügyi tárcával közösen gondolják át a közoktatás finanszírozásának rendszerét. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha nem diákonként, hanem osztályonként folyósítanák a központi támogatást. Az önkormányzatoknak nagy könnyebbséget jelentene az is, ha a pedagógusok bérét teljes egészében a központi költségvetés állná. Magyar Bálint miniszter úgy nyilatkozott lapunknak: a közoktatás finanszírozási rendszere szerinte sem igazán jó, de jobbat senki sem tud mutatni. A fejkvóta mellett azonban lehetőség van az egyedi helyzetek megoldására is, ezt szolgálja például a kistelepülési iskolák és az önkormányzati társulások támogatása. A tárca vezetője viszont nem híve annak, hogy a tanárokat központilag, egyfajta katonai rendszerben fizessék, így ugyanis nem lehet megjeleníteni a minőségi különbségeket - véli Magyar Bálint. Helyek a katedrán A demográfiai hullámvölgy miatt a gyermekek száma drasztikusan csökken, ezt leginkább az óvodák és az általános iskolák érzik meg. 1997-2002 között az általános iskolai tanulók száma 43 ezerrel csökkent. Előrejelzések szerint idén több mint 20 ezerrel kevesebb gyerek jár majd iskolába, mint tavaly. Ezt a tendenciát azonban eddig alig követte a tanárok számának változása, az általánosban tanító pedagógusok száma évek óta a 98 ezer körül mozog. Tavaly szeptemberben nagyot lendített a pedagógusok fizetésén az átlagosan ötvenszázalékos béremelés. Míg 2001-ben az oktatási átlagkeresetek országosan a nyolcadik, addig 2003 első fél évében már a negyedik helyen álltak. Már érzékelhető az a tendencia, hogy sokan vállalják a tanári hivatást, vagy szeretnének visszatérni a katedrára Egy bodrogközi kistelepülésen például huszonketten pályáztak a meghirdetett tanári állásra A fizetés és az érdeklődés tehát nőtt, a pedagógushelyek száma azonban aligha fog bővülni a jövőben. A Pedagógusok Szakszervezetének vezetője, Árok Antal szerint nem feltétlenül kell csökkennie a tanárok számának, ugyanis egyre nagyobb szükség lesz felzárkóztató és fejlesztő munkát végző pedagógusokra Az MSZPSZDSZ tárgyalásokon felmerült, hogy a közszférában létszámcsökkentést kellene végrehajtani. Magyar Bálint ezzel kapcsolatban az MH-nak úgy nyilatkozott: ő nem a közalkalmazottak, hanem a köztisztviselők körében lát szükségesnek létszámintézkedést. Az oldalt készítették: Dreissiger Ágnes, Joób Sándor e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/naptemaja ■3 "ce „A társadalomnak vannak mindenek fölött álló érdekei: ilyen a következő generáció boldogsága, megélhetése, érvényesülése, önmagával való elégedettsége” - mondta lapunk szombati interjújában Loránd Ferenc oktatáskutató, aki a gyerekek (és az öregek) ügyét ezért is nevezte „szent ügynek”. Ma a szent ügy egyik szent napját írjuk: megkezdődik az iskolaév. Sok tekintetben - igaz, nem a rászorultság elve alapján - könnyebben, mint az előzők. Ingyenes vagy félárú tankönyvekkel, étkezési támogatással, ingyenes tanulóbiztosítással, visszatérítendő nyelvvizsgadíjjal. Mostantól 182 napon át azonban más értelemben is eldől, milyen lesz a következő generáció jövője. Egy kicsit olyan, amilyennek a kormányzó szocialista-liberális koalíció, az oktatási tárca elképzeli. Fokozatos elvi, módszertani reformokat vezetnek be és ígérnek egészen 2008-ig, amelyeknek bármely eleméről - legyen az óraszámcsökkentés, buktatás csak szülői engedéllyel vagy kétszintű érettségi - lehet(ett) vitázni, egyetérteni vele, ellenezni. Eddig. De nem tovább. Mert ha a vita ezekről a változásokról tovább folytatódik - márpedig folytatódik, az ellenzék például máris támadja jóformán mindegyiket -, akkor nincs szent ügy. Ahogyan Loránd fogalmazott: „Nem az számít, hogy mit mond, hanem az, hogy ki mondta. Tudjuk vagy feltételezzük a pártállását. S így megszentségtelenítünk szent ügyeket.” Akkor ez a tanév is olyan lesz, mint a közelmúltban szinte mindegyik, különösen a kormányváltások évei. Bizonytalan. Ha a Fidesz vezette ellenzék - amelynek szájából (csakúgy, mint a szocikéból) kampányok idején Guinness-rekordot megdöntő mennyiségben dőlt a Gyermekről mint a jövő zálogáról szóló lózung - már most hallani sem akar semmilyen új alapelvről, akkor itt soha nem is lesz nemzeti közmegegyezés. Nem lesz szakmai „charta”, hogy gyerek, tanár és szülő hosszú távon tudja magát mihez tartani. Ennek a napnak és az iskolának ők ugyanis a főszereplői. Nem politikafüggő epizodisták. (0 ) 2003. szeptember 1., hétfő • Magyar Hírlap • 3 a nap témája+álláspont Minden gyanú felett SztankóCZy András munkatárs (sztankoczy@mhirlap.hu) Kevés a megnyugtató nyilatkozat a brókerügyben, így aztán nagyon meg kell becsülni, amikor a kormányfő azt mondja, hogy „olyan ember kell a PSZÁF élére, aki tárgyilagos, minden oldal számára elfogadható és minden gyanú felett áll. Gondolom, hogy a magyar gazdasági és pénzügyi világban nem kevés ilyen ember van.” A mondatokból áradó orbáni optimizmus - amelynek hiányát oly sokszor vetették, ezek szerint méltatlanul, a kishitűnek tartott baloldali politikusok szemére - több hullámban önti el a befogadót, aki korábban esetleg úgy érezhette: a K&H-ügy éppen arra utal, hogy nincs túl sok, minden gyanú felett álló ember a pénzügyi világban. Üdítő az is, hogy végre egymás mellett szerepel a minden oldal számára elfogadható és a minden gyanú felett álló kifejezés, ezek korábban általában kizárták egymást, nálunk ugyanis, jellemzően, csak a nagyon gyanúsak fogadhatók el minden oldalnak. Akárhogy is, tételezzünk fel őszinteséget arról, aki képes Vass István Zoltánnak azt mondani, hogy viszontlátásra, s higgyük el, hogy a kormányzati fejvadászok célkeresztje tényleg egy független szakember után kutat, s hogy léteznek ilyenek, bár azért célszerű úgy kezdeni az álláshirdetést, hogy kerestetik egy hosszú kómából az elmúlt percekben felépült pénzügyi szakember. De, ha van valami, amitől egy független szakember irtózik, az pontosan a szerepvállalás egy ilyen tökéletesen átpolitizált ügyben. Mégis - a matematikai valószínűség határán imbolyogva - tegyük fel, hogy erősen begyógyszerezve igent mondana. Akkor is, a kinevezés utáni percben elvesztené a függetlenségét, és magába szippantaná az ügy. S ha még ez sem következne be, az ország jelentős része akkor sem látná az illetőt függetlennek, sokkal inkább kormányzati bábnak, márpedig egy ilyen posztnál a látszat és a valóság egyformán fontos. Mindezt végiggondolva látható, egy ilyen lépés csak arra jó, hogy növelje Szász Károly népszerűségét, aminek pedig egyetlen értelme bebizonyítani: céltudatos marketinggel a kormányoldal igenis képes hőst csinálni bármilyen ellenszenves kiválasztottból. Könnyű megjósolni, hogy a módszer tökéletesített változata - vagyis, amikor nem csak politikai ellenfeleknél működik - milyen csodafegyver lehet például Szekeres Imrénél. Ellenben ha a kormány célja valóban egy alkalmas felügyeleti elnök, akkor van ennél egyenesebb út, amelynek első lépését mondhatni a végrehajtó hatalomnak találtak ki: el kell fogni azt, aki a seprűnyél másik végén volt. Amíg nincs feltárva az ügy kiindulópontja, addig nem túl elegáns sci-fi-gyanús forgatókönyveket gyártani az ámokfutó biciklisről, miközben természetesen ebben az országban és ebben a történetben semmilyen verzió sem zárható ki. Addig tehát hallgatni kellene az utódkeresésről. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha Gyurcsány Ferencet - úgy is mint minden gyanú felett álló politikust - teszik meg az ügy kommunikációs felelősének. A sportminiszter ugyanis a hallgatás új magyar bajnokaként közölte: többet nem válaszol az őszödi kormányüdülő kapcsán feltett kérdésekre, mert bármit mondana, azzal csak rontana a helyzetén. Ennek további változata, hogy egyáltalán nem is megy be dolgozni, hiszen ha az ember otthon ül, akkor ritkán éri baj. A gond az, hogy - bármennyire nem úgy tűnt az előző kormány alatt - a nyilatkozat egy politikusnak kínos ügyekben is ugyanúgy munkaköri kötelessége, mint hogy bejárjon hivatalába. De Gyurcsány hallgatása nemcsak etikátlan, hanem értelmetlen is. Attól ugyanis, hogy csöndben van, az ügy nem múlik el, mert akár eladja, akár nem, az üdülő ott fog állni, hacsak meg nem fordul a klímaváltozás, és el nem kezd töretlenül emelkedni a Balaton vízszintje. De ennyire talán még a kormányfő sem lehet optimista.