Magyar Hírlap, 2003. október (36. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-01 / 229. szám
4 • Magyar Hírlap • 2003. október 1., szerda belföld Szociális segítők mennek Jászladányba? Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) roma származású szociális segítők alkalmazását kezdeményezi a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskolában, hogy a roma szülők és pedagógusok kapcsolattartását segíthessék. Többek között ez ügyben tárgyalt tegnap Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke és Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium (OM) romaügyekért felelős miniszteri biztosa Az OM támogatná az elképzelést, de még további egyeztetések szükségesek, többek között az iskolák vezetőivel is. (mh) Egyezség születhet Paks ügyében Az MSZP szerint van esély arra, hogy a paksi üzemzavar okait vizsgáló bizottság konszenzussal elfogadott jelentéssel zárja munkáját - mondta Orosz Sándor. A szocialista képviselő javasolta, hogy a testület fogadjon el egy munkaprogramot, illetve minden, a vizsgálattal kapcsolatos kérdést érdemben tárgyaljon meg. Józsa István szocialista képviselő közölte: indokolt lehet a 2-es blokk újraindításának lehetőségét megvizsgálni. (mti) Nem nyomoznak a Kondor-papírok miatt Nem érkezett feljelentés, így nem nyomoz az ORFK a Népszava esetleges államtitoksértésével kapcsolatban, miután a lap Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió elnökének állítólagos állambiztonsági múltjára vonatkozó, szigorúan titkos jelzésű dokumentumokat jelentetett meg - mondta Németh Lajos alezredes. (mh) Tagdíjszigorítás a Fideszben Szigorúbb lesz a jövőben a kiegészítő tagdíjak beszedése a Fideszben. Ezt a pénzbeli hozzájárulást azoknak kell fizetniük, akik a párt révén jövedelmet hozó politikai állásba kerültek. A politikai tisztséget betöltőknek a politikai tevékenységből származó javadalmazásuk két százalékát kell kiegészítő tagdíjként befizetniük. (mti) •1 mondatban • A Parlagfűmentes Magyarországért bizottság Szili Katalin házelnöknek benyújtott javaslatában 1,5 milliárd forintot szánna a közérdekű védekezésre, s elrendelné, hogy ha a tulajdonos nem gondozza földjét, akár már hat-hét nap után is kényszerkaszálást lehessen végeztetni. (mti) • Fordulatot kezdeményez és hajt végre az agrárpolitikában a Magyar Szocialista Párt -jelentette be tegnap Pásztohy András, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának szocialista alelnöke az MSZP agrár- és vidékpolitikai ügyvivője. (mti) • Egyhangú szavazással támogatta Salamon Lászlónak (Fidesz) az európai állampolgár lakóhelyének definícióját megfogalmazó módosító javaslatát keddi budapesti ülésén a parlament integrációs bizottsága. (mti) Rovatvezető Varga Gergely/e-mail gergely.varga@mhirlap.hu/telefon 470-1254 Hiába a kedvezmény, a kedv a régi A nyelvtanfolyamok díjának egy része levonható az adóból, de az érintettek nem tudják Január elseje óta a nyelvtanfolyamok díjának harminc százaléka levonható az adóból, ám erről a lehetőségről sokan csak a beiratkozáskor értesülnek. Mivel kevesen tudnak a lehetőségről, a nyelviskolák egyáltalán nem tapasztalják, hogy a kedvezmény ösztönözte volna a tanulási kedvet. Joób Sándor-Nagy Z. Róbert Az év eleje óta él egy jogszabály a nyelvtanfolyamok díjának adókedvezményéről, ám erről csak kevesen tudnak. A rendelkezés lényege, hogy az idén elvégzett nyelvtanfolyam díjának harminc százaléka levonható az adóból. Aki például komolyan rászánja magát a nyelvtanulásra, és egy évben két harmincezer forintos tanfolyamon is részt vesz, 18 ezer forinttal csökkentheti személyi jövedelemadóját. Az adókedvezmény az Oktatási Minisztérium azon programjának egyik eleme, amellyel ösztönözni kívánjuk a nyelvtanulást - mondta kérdésünkre Medgyes Péter, a tárca helyettes államtitkára. Kérdésünkre elismerte, hogy bár lépten-nyomon igyekeznek fölhívni erre a figyelmet, a lehetőség eddig nem kapott túl nagy nyilvánosságot. „A beiratkozók egy része itt hall először a kedvezményről” - mondja Hegyi Szilvia a Babilon Nyelvstúdió vezető tanára. Légrádi Tamás, a Tudomány Nyelviskola ügyvezetője sem tapasztalta, hogy ez a kedvezmény fokozta volna a nyelvtanulási kedvet. „Akik egyébként is nyelvet akartak tanulni, és beiratkoztak egy tanfolyamra, azok örültek a lehetőségnek” - fogalmazott Légrádi Tamás. A Dover Nyelviskola honlapján is hirdeti az adókedvezményt. Arra hívják fel leendő diákjaik figyelmét, hogy a beiratkozáskor az adókedvezmény igényléséről a felnőttképzési szerződésben kell nyilatkozni. A kedvezmény csak a tanfolyam végén kiadott oklevéllel és a kiállított számlával együtt érvényes. Az adóigazolást a tanfolyam végén állítják ki. Ezzel lesz érvényesíthető a kedvezmény jövő év elején. A kedvezményt egyébként a nyelvtanuló házastársa, szülője, nagyszülője vagy testvére is igénybe veheti, ha őt tüntetik fel a tanfolyamdíj befizetőjeként. A törvény szerint egyébként nemcsak a nyelvtanfolyamok, hanem minden akkreditált felnőttképzés díja adókedvezményben részesül. Az összevont adóalap adóját a képzési díj harminc százalékával lehet csökkenteni. A törvény hatvanezer forintos felső határt szab meg. Ebbe azonban nemcsak a képzési, hanem a számítógép-vásárlási (Sulinet expressz) adókedvezmény is beleszámít. A két adókedvezmény tehát együttesen nem lehet ennél az összegnél magasabb - közölték kérdésünkre a Pénzügyminisztériumban. Fontos, hogy csak akkreditált nyelvtanfolyamok után vehető igénybe az adókedvezmény. A minősítési eljárás az év elején indult el, így tavasszal még nem is nagyon lehetett beszélni akkreditált tanfolyamokról. Mára 107 olyan nyelvtanfolyamról beszélhetünk, amelyek megfeleltek a szigorú minőségi követelményeknek. A Felnőttképzési Akkreditációs Testület az intézmények akkreditációjakor vizsgálta az ott dolgozó oktatók és vezetők szakmai felkészültségét, a tananyagok minőségét, valamint az iskola tárgyi és technikai felszereltségét is. További cikkek a témában: www.magyarhirlap.hu/junior Vizsgázók. A kedvezményt a nyelvtanuló szülője, testvére is igénybe veheti, ha őt tüntetik fel a díj befizetőjeként Visszatartott OEP-támogatás Megnézi az egészségbiztosító, mire fizet A korábbiaknál alaposabban megnézi, mire is fizet ki havi több milliárd forintot az egészségbiztosító. Az év közepe óta a kórházaknak és a szakrendelőknek meg kell indokolniuk, ha a tavalyinál öt, illetve tíz százalékkal több beavatkozást, vizsgálatot végeznek. Az ok, hogy minél nagyobb teljesítményt jelentenek az egészségügyi intézmények a biztosítónak, annál több a bevételük. Ezért évek óta ádáz harcot vívnak a betegekért, sőt olyan ellátásokat is feltüntetnek a finanszírozási jelentéseken, amelyeket el sem végeztek. A „teljesítményturbózást” nem tagadja sem a kórházszövetség, sem az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE). Ez utóbbi, a kórházak gazdasági vezetőit tömörítő szövetség elnöke, Ari Lajos szerint pedig tudomásul kellene venni, hogy a kórházak legfeljebb egymás zsebében kotorászhatnak, az elosztható összeg nagyságát ugyanis a költségvetés előre megszabja. Az első hónapban - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője, Bartucz Attila tájékoztatása szerint - a 147 kórházból 72, míg a 480 szakrendelőből 254 jelentett nagyobb teljesítményt a tavalyinál. Többségük azonban elfogadható magyarázattal szolgált erre (a közeli intézmény felújítása vagy átalakítása miatt hozzájuk küldték a betegeket stb.). Végül is csak 47 kórházban és 171 szakrendelőben tartotta indokoltnak a biztosító, hogy a kórházszövetség és az EGVE szakmai közreműködésével közelebbről megvizsgálja, mi is lehetett a teljesítménynövekedés hátterében. Ha indokoltnak bizonyul a vizsgálatok, beavatkozások számának emelkedése, az érintett kórházak megkapják azt a 642 millió, a szakrendelők pedig azt a 449 millió forintot, amit egyelőre visszatart a támogatásukból a biztosító. Ez az összeg töredéke a havi finanszírozásnak, a kórházak havonta 25, a szakrendelők 7,6 milliárd forintot kapnak a működéshez, de További cikkek a témában: www.magyarhirlap.hu/egeszseg Zároltak 4,2 milliárdot Zár alá vette a bíróság az Állami Autópálya-kezelő Rt. 4,2 milliárd forintját tegnap a K&H brókercégénél történt sikkasztással összefüggésben. A Britton Kft. két gyanúsítottjának lakossági számláját is zárolták, egyikőjük édesanyja nyugdíját fogadó számláját is beleértve. A Fővárosi Bíróság (FB) tegnap zár alá vette az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) 4,2 milliárd forintját - közölte Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A zár alá helyezést az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága kérésére az ügyészség kezdeményezte. Az intézkedéssel az adófizetők forintjai is bekerültek a gyanú szerint Kulcsár Attila álbróker és társai által elsikkasztott milliárdok közé. Az ügy előzménye, hogy úgynevezett biztosítási intézkedés keretében a rendőrség már múlt pénteken lefoglalt 4,2 milliárd forintot az Állami Autópálya-kezelő Rt. számláján. A cég panasszal él a döntés ellen. A zár alá vételt a sikkasztási botrányba keveredett K&H Bank kérte, mivel úgy vélik, hogy Kulcsár Attila a Betonúttól sikkasztotta el az ÁAK-nak júniusban megfizetett összeget. (Az állami autópálya-kezelő cég összesen 16 milliárd forintot helyezett el a K&H Equitiesben, amit félmilliós hozamával együtt még júniusban, a Pannonplast-ügy kirobbanása után visszafizettek.) Lapunk úgy tudja, hogy a Britton Kft. két gyanúsítottjának lakossági számláját is zárolták - egyikőjük édesanyja nyugdíját fogadó számláját is beleértve. fk Orbán Viktor kész Dávid Ibolyával ünnepelni Orbán Viktor mellett várhatóan Dávid Ibolya is beszédet mond majd a Fidesz és az MDF II. és XII. kerületi szervezeteinek közös október 23-ai rendezvényén. A pártelnökök júniusi találkozója óta ez lesz a két politikus első közös szereplése, amely a két párt közti közeledés jeleként is felfogható. Orbán Viktor biztosan, de értesüléseink szerint várhatóan Dávid Ibolya is részt vesz majd a Fidesz és az MDF közös Széna téri megemlékezésén október 23- án. Lapunk úgy tudja, a pártelnökök meghívása az eseményt szervező Balsai István és Pokorni Zoltán ötlete volt. Bár az MDF elnöke még nem mondott határozott igent, a Fideszben valószínűsítik, hogy Dávid Ibolya eleget tesz a meghívásnak. A parlament ünnepi megemlékezésén ugyanakkor már sem a pártelnök, sem frakciótársai nem vesznek részt, az MDF képviselőcsoportja még a parlamenti ciklus kezdetekor kinyilvánította, hogy távol marad az üléstől. „A tavalyi jelenlétünket gesztusnak szántuk, a kormány elmúlt évi ténykedése alapján azonban úgy véljük, nincs értelme újabb gesztust tenni” - jelentette ki a képviselőcsoport nevében Medgyaszszay László. A nagyobbik ellenzéki párt frakciója hivatalosan még nem döntött arról, hogy részt vesz-e a parlamenti megemlékezésen, de valószínűleg szintén távol marad majd az eseménytől. Az Országgyűlés ünnepi ülését tavaly hiányos padsorok közepette tartották, a Fidesz képviselői ugyanis kollektív távollétükkel demonstráltak, amiért a kormánypártok nem járultak hozzá, hogy az ülésen egy 56-os veterán is szót kapjon. Az 56-os szervezetek üzenetét végül Dávid Ibolya olvasta fel, de frakciójából rajta kívül is csak öten tartózkodtak a teremben. A kormánypártok megemlékezéseit tavaly több helyütt botrányok kísérték: az SZDSZ-nek a 301- es parcellánál tartott ünnepségét rendbontók füttykoncertje és hazaárulózása zavarta meg, az MSZP által elhelyezett koszorút pedig széttépte és a bokrok közé dobta egy tüntetőcsoport. A 23-ai rendezvények lebonyolítására idén nettó 156 millió forintot költ a Miniszterelnöki Hivatal, a rendezés jogát a gyáli Expander 2000 Kft. nyerte el. Az ünnepi program a hagyományoknak megfelelően 22-én, fáklyás felvonulással kezdődik. 23-án a zászlófelvonás nyitja a rendezvények sorát, ezt követi az Országgyűlés ünnepi ülése. A Bakáts téren korhű díszletekkel és színpadi produkciókkal emlékeznek a forradalomra, a Nemzeti Színházban díszelőadást, a Corvin moziban filmvetítéseket, a Kossuth téren pedig rendhagyó történelemórákat tartanak. jh