Magyar Hírlap, 2003. december (36. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-01 / 279. szám
2 • Magyar Hírlap • 2003. december 1., hétfő a nap témája: magyarok joghelyzete Nyisd ki a szád, megmondom, ki vagy! A magyarok hat-hét százaléka soha nem mos fogat. A négyöt éves gyerekek hetven százalékának van már szuvas foga. Az utóbbi években a száj rák az ötszörösére nőtt. Ezeket a lesújtó eredményeket közölte az Egészségügyi Világszervezet. A tendencia megállítása akár tíz évbe is telhet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb felmérése szerint a 65 éves magyarok közül minden másodiknak hiányzik a teljes fogsora. Ez csak azért nem meglepő, mert a 12 éves gyerekeknek is már átlagosan négy-öt rossz foguk van, a 35 és 44 év közöttieknek pedig a 15-16. A szomorú tényeket tovább rontja, hogy a magyarok hat-hét százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem mos fogat. Az „eredményekkel” Magyarország az európai országok mögött kullog, utolsók vagyunk a rangsorban. Sajnos az utóbbi negyven évben a szájrák az ötszörösére, az egyéb rákos megbetegedések a kétszeresükre emelkedtek. Csak 2002-ben majdnem kétezer ember halt meg szájüregi daganatban, pedig a szájrák könnyen kezelhető lenne, ha korai stádiumban kiszűrnék. A betegek kétharmada a rák előrehaladott állapotában megy fogorvoshoz, akkor, mikor már nem lehet segíteni. „A lakosság szájüregi állapota a népesség általános kulturálatlansága miatt ilyen rossz” - mondja Almai György fogorvos, aki több mint harminc éve praktizál. Ő naponta találkozik felelőtlen emberekkel, akik csak akkor keresik fel a rendelőt, ha már nagyon fáj a foguk. Sokan pénzhiány miatt kerülik az orvosokat, mások az egyszerű rutinvizsgálattól is félnek. „Az ivóvíz fluorizálása jó ötlet lehetne.” Ez néha felvetődik, ám miután nem lenne olcsó, mindig el is felejtjük. „Ha központilag nem lehet megoldani a problémát, legalább fel kellene világosítani az embereket, milyen veszélyes, amit csinálnak, illetve amit nem csinálnak.” Mi lehetne a megoldás? A Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Semmelweis Egyetem és a Blend-a-Med Research összefogott annak érdekében, hogy az egyre romló tendenciát megállítsák. Novemberben a fogorvosok a tüdőszűrő állomások mellé települnek, s az ott megjelenő pácienseket ingyen megvizsgálják. A MOK Fogorvosi Tagozatának elnöke, Gerle János kristálytisztán fogalmaz: a lakosság szájápolása katasztrofális. A fogágybetegség és a fogszuvasodás is népbetegségnek számít, az emberek csaknem száz százalékát érinti. A szemléletet teljesen át kellene formálni, ami akár évtizedekig is eltarthat. A hosszú folyamat azonban mégsem kilátástalan. A skandináv országokban korábban ugyanaz volt a helyzet, mint nálunk. Ott a három év alatti gyerekek 57 százalékának volt szuvas foga, de rendszeres ellenőrzéssel és kezeléssel ez egy százalék alá csökkent három év alatt. „Nem vagyok optimista. A szakmának is sokat kellene tennie, viszont az embereknek is tudomásul kellene venniük, az egészség érték, amire vigyázni kell” - fogalmaz Gerle János. A megfelelő szájhigiéniához azonban messze nemcsak a fogkefe és fogkrém tartozik. „Rendszeresen kell járni fogorvoshoz, megfelelően kell táplálkozni” - mondja még a receptet az elnök. A mostanihoz hasonló felmérések utoljára a nyolcvanas években készültek. A szervezőknek a majdnem nyolcmillió forintos költséget önerőből kellett állniuk. „Sajnos sokan elfelejtik, hogy a prevenció a legjobb befektetés. Az elején nagyobb ráfordítást igényel, ám ez messzemenőkig megtérül.” Az orvosok figyelmeztettek: a rossz szájüregi állapotok az anyagcserére és a tápcsatornára is igen pusztító hatással vannak. Fejérdy Pál, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának tanszékvezetője azt mondja, már belefáradtak abba, hogy állandóan kilincseljenek. „A jelenlegi Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnál ugyan nem jártunk, ám az előző kormány idején és az azt megelőző ciklusban is sokszor, sokat próbáltunk pénzt szerezni. Soha egyetlen fillért sem kaptunk.” Fejérdy szerint az országos vizsgálat nagyjából júniusra, júliusra hozhatna kézzel fogható eredményeket. „Ezekkel a konkrétumokkal már el lehetne menni a döntéshozókhoz, hogy foglalkozzanak komolyabban a kérdéssel.” Fogászati szűrés Székesfehérváron. A fogorvosok novembertől már a tüdőszűrő állomások mellé települnek. A kontroll ingyenes fotó: Sárközy György Évi huszonötezer szájápolásra Pénztárcánktól is függ, hogy mennyit költünk a szájápolásra. Egy jobb minőségű fogkefe négyszáz-kilencszáz forint közötti összegbe kerül. Illene általában havonta cserélni. Vagyis évente hat—tizenkétezer forint csak a „súrolóeszköz". A fogkrém sem olcsó. Egy normál fogkrém négy-ötszáz forintba, míg az érzékeny fogakra és ínyre való nyolc-kilencszáz forintba kerül. A fogínyerősítő vagy éppen a fogkőképződést megakadályozó szájvizek is hat-nyolcszáz forintba kerülnek, és rendszeres használat esetén havonta kiürül a félliteres flakon is. A fogselyem öt-hatszáz forintba kerül, igaz, ha csak napi fél métert használunk, akkor egy csomag kitart két-három hónapig. A fogíny vérkeringését serkentő speciális szájzuhany ára is magas. Négy-nyolcezer forintba kerülhet egy-egy ilyen szerkezet. Ha kicsit jobban odafigyelünk, évente akár húsz-huszonötezer forintot is elkölthetünk csak a minimálisan szükséges szájápolási cikkekre, és akkor még fogorvosnál nem is voltunk. Fotó: Kovács Katalin A megfelelő szájhigiénia nemcsak a fogkefét és a fogkrémet jelenti Osztrák kritika a magyar kezelésről Erősödik a fogorvosok konkurenciaharca az osztrák-magyar határvidéken - írja a Népszabadság a bécsi Kurier című lapra hivatkozva. Az osztrák fogorvosok szerint a magyar kollégák nem dolgoznak kellő alapossággal, ezért a páciensek 85 százaléka osztrák utókezelésre szorul. A magyar fogorvosok teljes képtelenségnek tartják a kijelentést, és a vádat a konkurenciaharc megnyilvánulásának tekintik. A külföldiek fogkezelése azonban továbbra is jó üzletnek számít. Több magyar fogász azt is fontolgatja, hogy az uniós csatlakozás után, megtartva vállalkozását, Bécsben is rendelőt nyitna. Szerkesztette: Dreissiger Ágnes Közreműködött: Haiman Éva, Németh Szilárd e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/naptemaja Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 A fogmegtartás megint ingyenes: az államnak évi húszmilliárdba kerül Teljes körű, ingyenes fogorvosi ellátás jelenleg csak a 18 évesnél fiatalabbaknak (vagy a középiskola nappali tagozatán tanulóknak), a 60 éven felülieknek, illetve a kismamáknak jár terhességük megállapításától a szülést követő 90 napig. Az ingyenesség azonban esetükben is csak az orvosi beavatkozásra vonatkozik, vagyis ha valakinek fogszabályzóra vagy fogpótlásra van szüksége, azért fizetnie kell - tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) osztályvezetőjétől. Általában nem a teljes árat kérik, a biztosító ugyanis ezeket is támogatja: a fogpótlásokat általában 50, a fogszabályzók többségét 85 százalékban. Mint Földváry Erzsébet fogalmazott, az úgynevezett magasabb igényeket kielégítő és emiatt magasabb árfekvésű fogtechnikai eszközökhöz nem ad támogatást a biztosító. A fogmegtartó kezelések Bokros-csomaggal eltörölt ingyenessége azonban két éve ismét él, ami azt jelenti, hogy immár a 18 és 60 év közöttieknek sem csupán akkor nem kell fizetniük, ha sürgősségi ellátás, szájsebészeti ellátás, nyálkahártya-kezelés vagy fogkő-eltávolítás miatt mennek fogorvoshoz. Fogmegtartó kezelésnek számít a tömés, a gyökérkezelés és a gyökértömés. A fogmegtartó kezelések ingyenességének viszszaállítása egyébként jelentős forgalomnövekedéssel járt: míg 2000-ben még csak évi 18,5,2002-ben már 23,5 millió fogászati beavatkozást finanszírozott a tb. Tavaly 8,5 millió beteget kezeltek az „állami” fogászatokon, ez persze nem jelent ennyi pácienst, hiszen sokakat többször is visszarendeltek. A biztosítóval szerződött majdnem három és fél ezer fogászati praxisnak az OEP jelenleg évente körülbelül húszmilliárd forintot fizet. Ez az öszszeg döntően az ugyancsak négyezer körüli fogorvos munkadíját és a fogmegtartó kezelések anyagköltségét fedezi - tudtuk meg Körösi László OEP-főosztályvezető-helyettestől. A Fog- és Szájbetegségek Országos Intézetének igazgatója szerint a tb-finanszírozott ellátás rendkívül ráfizetéses, csak ebből egyetlen rendelő sem tudna megélni. Ennek ellenére a térítéses ellátásokért sem kérnek ezeken a helyeken magas árat, sokszor még a Magyar Orvosi Kamara által megállapított minimálár alá is mennek, csak hogy a pácienseket megtartsák - mondja Vágó Péter. A betegek kegyeiért meg kell harcolni, a magyar fizetőképes kereslet - mint fogalmaz - rendkívül gyatra. Az emberek 30, legfeljebb 50 százaléka lenne képes állni a kezelések költségét, ha mindenért fizetni kellene. Vagyis a legtöbben azért választják a tb-finanszírozott ellátást, mert nem tehetnek mást. Vágó Péter ugyanakkor állítja, az anyagi nehézségek ellenére ma egy beteg az „állami” fogászati rendelőben gyakorlatilag ugyanazt az ellátást kapja, mint a magánfogorvosnál. Sokan egy egyszerű rutinvizsgálattól is félnek